Szabad Nép, 1950. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

2 Egyre lendületesebb a megyék, járások, községek versenye A szombat délig beérkezett jelenté­sek szerint a megyék versenye ismét jelentős változásokat hozott Az élen­­haladók között szombat délig Győr megye kiűnő eredményt ért el: a jegyzés összege 22.845.000 forint. Jó eredményt ért el Veszp­rém megye is, ahol már délig ösz­­szesen 20.460.000 forint a békeköl­csönjegyzés eredménye. Jól halad Zala, Hajdú és Vas megyék­ben is a kölcsönjegyzés. Egyre élénkebb és eredményesebb a járások és községek versenye is. Vas megyében a sárvári járásban a leg­jobb az eredmény. Jó felvilágosító munkát végeznek itt az MNDSZ- és DISZ-szervezetek is. Különösen élénk verseny folyik a zalamegyei járások között. Szom­baton a zalaegerszegi járás tört az élre. Bács-Kiskun megyében a járások kö­zötti versenyben a bajai halad az élen, de nem sokkal marad el mögötte a bács­almási járás dolgozó parasztsága. Tolna megyében, a dombóvári járásban min­den község versenyben áll a béke­kölcsönjegyzésben. A legjobb ered­ményt tegnapig Csibrák és Döbrőköz érték el, míg Gyulaj község elmaradt. 552 forint, Somogy megyében ők jár­nak az élen. Borsodban az edelényi gépállomás 591, a taktahankányi 500 forintos átlagot ért el. 600 forintos átlag Olbő községben alá. „A falu népe engem is jelölt a tanácsba. Nem lennék méltó erre a ki­tüntetésre, ha nem jegyeznék Béke­kölcsönt.“ Baranya megye ,siklósi já­rásában Kása­ József 7 holdas, 11 gyer­mekes dolgozó paraszt, a DEFOSZ elnöke, szintén bebizonyította, hogy méltó azoknak a dolgozóknak a bizal­mára, akik vezető helyre választották, 1500 forintot jegyzett. Szalántán Em­­berovics elvtárs, DEFOSZ-titkár 1000 forint jegyzésével mutatott példát a DEFOSZ-vezetőiknek. A szép eredmények mindenütt a népnevelők, jegyzésgyű­jtők példa­­mutatása, áldozatkész, fáradhatat­lan felvilágosító munkája nyomán születnek. Győri Imre mezőhegyesi népnevelő, aki maga is 1500 forin­tot jegyzett, két nap alatt 20.000 forint jegyzést gyűjtött. Gelse községben a népnevelők pá­rosversenyben állnak egymással. Lu­kács Jenő, aki maga 800 forintot jegy­zett, 4000 forintot gyűjtött. A jegyzés­­gyűjtők jó munkája nyomán, a köz­ség egy főre eső átlagos jegyzési eredménye 500 forint Termelőcsoportjainkban is új, fényes eredmények születtek. Kalmár József, a tiszasülyi „Vörös Csillag,”­termelőcso­­port tagja 2000 forintot jegyzett: „A termelőcsoportban jómódban élünk, megtakarított pénzemet odaadom az államnak, hogy ott bőségesen kama­tozzék a dolgozók javára. A szegvári „Gorkij”-termelőcsoport tagjaina­k jegyzési átlaga 600 forint. Van azonban olyan termelőcsoport is, mint a szentesi „Árvai Bálint”-tszcs, ahol komoly elmaradás van a versenyben. A szentesiek példát vehetnek a cserebökényi „Petőfi“-termelőcso­­port öntudatos tagjaitól, akiknek jegyzési átlaga több mint 1000 forint. Állami gazdaságaink dolgozói is kölcsönjegyzéssel szavaznak a békére. A jegespusztai állami gazda­ságban Huba Gyula 1000 forintot jegyzett. Tolna megyében az álami gazda­ságok versenyében a hőgyészi vezet. Itt a jegyzési átlag 620 forint. Győr megyében 522 forintos jegyzési átlaggal a sopronpusztai állami gazda­ság az első.­­A levelényi állami gazda­ság dolgozói elfogadták a klárama­­joriak kihívását­ és vállalták, hogy je­lenlegi 573 forintos jegyzési átlagu­kat 710 forintra emelik.* Dolgozó parasztságunk lelkes ver­senye nyomán az ország minden részé­ben vannak már olyan községek, ame­lyek kimagasló átlageredményt érnek el, nagy összegek jegyzésével bizo­nyítják dolgozó parasztságunk egysé­ges, harcos kiállását a béke ügyéért. Vas megyében Bő községben 118 dolgozó paraszt 62.300 forintot jegyzett, az egy főre eső átlag 528 forint. Olbő községben még jobb az eredmény, 101 dolgozó paraszt 60.750 forintot jegyzett és így az egy főre eső átlag meghaladja a 600 forintot. Gépállomásainkon is fokozódik a verseny lendülete és napról napra jobb eredmények születnek. A németládi gépállomás dolgozóinak jegyzési átlaga Gépállomásaink, termelőcsoportjaink példamutató eredményei SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1950 OKTOBER 1 Így küzdenek a baranya megyei pártszervezetek a békekölcsönjegyzés sikeréért Népköztársaságunk kormányának fel­hívását a Békekölcsön jegyzésére nagy lelkesedéssel fogadták Baranya megye dolgozói is. Az ifjúság sokezres tö­mege csütörtökön kora reggel lelkes énekszóval járta be Pécs város utcáit, hogy köszöntse a Békekölcsönt, s a jegyzésben elsőként részvevő dolgozó­­kat. Sok üzem és község zászlódíszbe öltözött . A jegyzés első napjának befeje­zésekor már majdnem 20 millió forintot jegyeztek a megye terü­letén. (Tavaly a tervkölcsön jegyzésénél az első napon ennek körülbelül a felét jegyezték.)­­Tito szomszédságában, közvetlenül a határon fekszik a me­gye két, köl­csön jegyzésben élenjáró járása, a villányi és a siklósi járás. E területek dolgozói a Békekölcsön jegyzésével is kifejezték gyűlöletüket Tito fasiszta klikkjével szemben. Péntekre a Pécsi Kesztyűgyár NV jegyzési átlaga 514 forintra, a Pécsi Sörgyár dolgozóié 692 forintra emel­kedett. A siklósi állami gazdaságban eddig 557 forint az átlag. De ezek mellett még sok hasonló, kiemelkedő jegyzés történt. Horváth Ferenc kom­lói és munkás­bányász 1000 forintot jegyzett, mondván: kötelessége ennyi­vel hozzájárulni a béke megvédésé­hez, dolgozó népünk és saját öt­tagú családja érdekében is. Kiss Jú­lia, a Kossut­h-akna 17 éves csillése 600 forintot jegyzett. A siklósi DEFOSZ-elnök, akinek 11 gyermeke van, 1500 forinttal járult is hozzá ha­zánk további felvirágoztatásához. Dr. Ernst Jenő, a Pécsi Egyetem Kos­­suth-díjas tudósa 10.000 forintot, dr. Lissák Kálmán, az egyetem dékánja 7500 forintot jegyzett. Márton Antal­­né, 75 éves duszekcsői parasztasszony is eltipegett a községházára és kérte, hogy — bár csak az öregségi járulék a jövedelme — ő is hadd jegyezzen 50 forintot, ő is hozzá akar járulni a béke védelméhez. A pécsi iskolákban az úttörő­­csapatok forintonként adták össze a kötvények árát és volt olyan hely, ahol 500 forint értékű köt­vényt jegyeztek, aztán felkeresték a pártbizottságot: büszkén jelentették eredményüket. Az eddig elért eredmények elsősor­ban pártszervezeteink, népnevelőink nagy többségének példamutatását, odaadó, áldozatkész és leleményes munkáját dicsérik. Ismét bebizonyoso­dott, hogy ahol a kommunisták élére állnak a dolgozóknak, ott a tömegek követik őket. A Pécsi Zsolnay-gyár titkárának kéthavi fizetését kitevő 1500 forintos jegyzéssé, vagy a duna­­szekcsői párttitkár 800 forintos és népnevelőink nagy többségének ha­sonlóan példamutató jegyzése nagy­ban hozzájárult az eddigi eredmények eléréséhez. A babarci párttitkár 900 forintot jegyzett és a párttagok is 400—500 forintos kötvényeket jegyez­tek. A párttagok állandóan figyelem­mel kísérték a jegyzési eredményeket és látva, hogy a pártonkívüliek is ha­sonló összegeket jegyeznek, majdnem valamennyien újból megtoldották a saját jegyzésüket. JráketábEU'' tettek rá a község­ben, amelyen két óránként feltün­tetik a jegyzési versenyben érre­­kerülők nevét. Komoly versenyszellem alakult ki, amelyet nagyban elősegített az is, hogy a párttitkár és a DISZ-titkár ■— segítve és tanítva a népnevelőket — beállt a jegy­zés gyűjtők közé és egy­mással versenyezve, már eddig 20.000 forint jegyzést gyűjtöttek. A jegyzésben kiváló eredményeket elérőket népszerűsítették hangszórón, sajtón és elsősorban egyéni agráción keresztül. Lippó termelőszövetkezeti község­ben már messze túl vannak a ta­valy jegyzett tervkölcsön ösz­­szegén. Saját községükben to­vább folytatják a munkát újabb jegyzésekért s közben segítséget is adnak a szomszédos, jegyzésben elmaradt Ivándárda községnek. Pécsett a Sopiana Gépgyár munká­sainak úttörő­ gyermekei az üzemben keresték fel szüleiket, kérve őket, hogy jegyezzenek minél több Békekölcsönt, mert az az ő boldogságukat is szol­gálja. Komoly segítséget jelentett a tanácstag-jelöltek bekapcsolása az agi­­tációba és kiemelkedő az asszonyok és ifjak népnevelő­ munkája. A lippói DISZ igen helyesen összekapcsolja a békekölcsönjegy­zést szervezete megerősítésével is: a legjobb jegyzést gyűjtő és a leg­többet jegyző fiatalok közül pén­teken tizet ünnepélyesen felvettek a DISZ-szervezet tagjai közé, ami újab­b lendületet adott a munká­nak. Az első napok tehát komoly sikere­ket hoztak. Nemcsak összegszerűen: jórészt sikerült a kölcsönjegyzést a dolgozók politikai iskolájává is tenni. Az eredmények mellett azon­ban még komoly hiányosságok is vannak. Elsősorban az, hogy a falvak — az egyes kiemelkedő eredmények ellenére — általában elmaradtak az üzemektől, de még a bánya- és az építőipar frontján is mutatkozik el­maradás. Az elmaradás fő okát nép­nevelő munkánk gyengeségeiben ta­láljuk. Elmélyült politikai beszélgetések helyett számos helyen kapkodás, indokolatlan gyorsaságra való tö­rekvés jelentkezett: az órát lesték, hogy egy népnevelő hány perc alatt mennyi kölcsönt je­gyeztetett le. Ezeken a helyeken csak félig teljesítettük, amit Pártunk és népünk elvár tőlünk és az indokolat­lan gyorsaság következtében csökkent az egy főre eső jegyzési átlag is. A másik leglényegesebb hiba, hogy felvilágosító munkánk nem elég har­cos, nem leplezi le eléggé a rémhír­terjesztő, a Békekölcsön ellen agitáló ellenséget. Pedig a kulákok, a jobb­oldali szocdemeik maradványai, levi­­tézlett katonatisztek és más reakciós elemek javában lazítanak a dolgozó nép érdekei, a Békekölcsön ellen. Mágocs községben Szabados Ernő, kulák-kocsmáros odáig merészkedett, hogy kést rántott a községben lévő jegyeztetőre. A pártszervezetek jelen­tős része az ellenség aknamunkáját inkább csak regisztrálja, „információs anyagként" kezeli, de nem lép fel ellene elég határozottan, nem leplezi le az egész dolgozó nép élét­. Ezért sikerülhetett a kulákoknak jónéhány községben az első napon középparasz­­tokat maguk mellé állítaniok és a kölcsönjegyzéssel szembefordítaniuk. Komoly hiányosság, hogy a falvak nagy részében a tömegszervezeteket, főleg a DÉFOSZ-t nem vonták be eléggé a feladatok megoldásába és elha­nyagolták a legfejlettebb párton­­kívüliek bevonását is. Egyik községünkben húsz pártonkívüli asszonyt csak hosszas követelőzésükre és a felsőbb szervek közbelépésére voltak hajlandók bevenni a népneve­lők közé, pedig legtöbbjük már az első órákban a legjobb jegyzésgyűjtők közé küzdötte fel magát. Az egész me­­yében általános hiba, hogy a béke­­izottságok aktivizálása, a békebizott­­sági tagok példamutatása gyenge. Pe­dig a koreai gyűjtés és a békeívek aláírásának tapasztalatai megmutatták, hogy ezek a szervek milyen komoly erőt jelentenek. Felvilágosító munkánk egyik legkomolyabb fogyatékossága, hogy a kölcsönjegyzés érdekében fel­világosító munkát folytató népnevelők nem küzdenek egyúttal a begyűj­tés, az őszi mezőgazdasági mun­kák és a küszöbön álló tanács­választások sikeréért is. Pedig a begyűjtésnek és á általában ezeknek a feladatoknak jó megoldása is döntő fontosságú feladat és nem szabad a kölcsönjegyzés közben sem háttérbe szorulnia. Vannak ezen a té­ren helyes kezdeményezések. Szent­­dénes községben, ahol jó ütemben fo­lyik a Békekölcsön jegyzése, máris 130 százalékra teljesítették az őszi­árpa vetését és tovább fokozzák a har­cot az őszi munkák sikeréért. Számos községben a kölcsönjegyzéssel össze­kapcsolva folyik a begyűjtési verseny is. A siklósi járásban például Könnyű György kisparaszt kezdeményezésére a burgonyabegyűjtés túlteljesítéséért fo­lyó versenyt kötötték össze a Béke­kölcsön jegyzési versenyével. A ta­nácstag-jelöltek általában résztvesznek az agitációban, de a népnevelők be­szélgetéseiben, érveik között még nem kapott kellő helyet a tanácsok jelentő­ségének ismertetése. Egyik legfonto­sabb feladatunkk, hogy ezeket a hibá­kat kiküszöböljük. Ennek érdekében a megyei párt­­bizottságnak és a járási pártbizottsá­goknak javítaniuk kell a vezetés mód­szerein. Több segítséget kell adnunk az alapszervezeteknek. Nem elég írás­ban vagy telefonon kiadni az instruk­ciókat, hanem a leginkább elmaradt községeknek közvetlen segítséget is kell nyújtani. Ezt tartjuk szem előtt most vasárnap, amikor több mint ezer funkcionárius és falujáró megy ki a falvakba, hogy segítsen dolgozó pa­rasztságunknak fokozni a jegyzés ed­digi lendületét, így segíthetjük hozzá Baranya megye dolgozó népét, hogy méltóképpen vegye ki részét a bé­kéért vívott harcból. Stadinger István, a baranya megyei pártbizottság szervező-titkára. Borbély József népnevelő másfélhavi fizetését jegyezte , 35.000 forintot gyűjtött össze A békeidői­gsen jegyzés során nagy feladatok hárulnak népnevelőinkre, a­kik lelkesítő, meggyőző, szavakkal magukkal ragadják a tömegeket. A győri Gráb-gyárban Borbély Jó­zsef, aki másfélhavi fizetését je­gyezte, 35.000 forintot gyűjtött össze. Ugyancsak a Gráb-gyárban Németh Zoltánná több mint 30.000 forintot gyűjtött. Borsod megyében Kriskó Rezső népnevelő 20 dolgozótól 14.700 forintot, Ág Sándor, népnevelő 20 dol­gozótól 19.300 forintot gyűjtött Ugyanitt Csányi László 15.500 forintot gyűj­tött 861 forintos átlaggal, Fabók László pedig 19.550 forintot gyűjtött több mint 750 forintos átlag­gal. A Diósgyőri Gépgyárban Mo­nostori József népnevelő — aki 1300 forintot jegyzett — 16.900 forintot gyűjtött. Vida Szűcs Eszter, a Sze­gedi Textilkombinát népnevelője Sze­ged valamennyi népnevelőjét ver­senyre hívta a kölcsön jegyeztetésében. A nagymányoki bányászok üzenete a dorogiaknak és tatabányaiaknak Bányaüzemeink között Ajka-Csinger­­völgy érte el a legjobb eredményt és jó példát mutat az­ ország többi bá­nyájának. A bányaüzemek között még jó eredményt ért el a Nagy­mányoki Szénbánya és a pécsi MESZHART. A nagymányoki bányá­szok üzentek a versenyben elmaradt dorogi és tatabányai bányászoknak: „Elvtársak, mi, bányászok, már sok győzelmes csatát vívtunk meg. Most a békéért folytatott küzdelemben is az első között kell lennünk. Védjük meg békénket, boldog jövőnket, je­gyezzünk minél nagyobb összegben Békekölcsönt­" A dorogi medencében Epszőnybánya 12 tagú DISZ-brigádja versenyre hívta a többi aknát A fel­hívást a­z aknák elfogadták. A Békekölcsön jegyzésében a bányaüzemek jelentős része —például a dorogi és a komlói bánya — még most sem tudta behozni elmaradását. Igen lelkes, meggyőző politikai mun­kára van szükség, hogy , átlageredmé­nyeiket javítani tudják. A vasutasok a kölcsön jegyzést összekapcsolják a termelés emeléséért folyó harccal A MÁV-nál a békekölcsön jegyzést összekapcsol­ják a termelés emeléséért folyó harccal. Miskolcon Pásztor József élmunkás, aki új normáját 200 százalékra teljesítette, 1600 forintot jegyzett. Nagy Géza auto­génhegesztő új normájával átlagosan 156 százalékot ért el , 2000 forintot jegyzett a Békekölcsönre. Párkányi Já­nos pásztói váltókezelő, akinek 480 fo­rint fizetése van, 1200 forintot jegyzett. Békéscsabán a MÁV osztálymérnökség dolgozói valamennyien jegyeztek. Az egy főre eső átlag 564 forint. Az Államvasutak Anyagvizsgáló Intézetének jegyzési átalaga 1011 forint. Szombat délutánig a vasutas dolgozók 94,6 százaléka jegyzett Békekölcsönt 546 forintos átlaggal. A Posta dolgozói szombaton délig 8.509.800 forintot jegyeztek. Hogyan állták meg helyüket a X. kerületi békebizottságok a jegyzésben ? A békéért folyó harcban minden köt­vény egy-egy győzelem a vérre és a profitra szomjas imperialisták felett.. A békebizottságok feladata ezért, hogy minden erejükkel kivegyék részüket a kölcsönjegyzésből. A X. kerületben is megmutatkozott, hogy ahol a béke­bizottság kiveszi rész­ét a munkából, ott jobb az eredmény a békekölcsön­­jegyzésnél. A FÉMTÖMEGCIKK NV-ben ki­váló eredményt értek el a békebizott­sági tagok személyes példamutatása nyomán.­ Atrankó Ferenc, békebizott­sági tag például egyhavi fizetésénél jóval nagyobb összegű Békekölcsönt jegyzett, 2000 forintot. Példáját az egész műhely követte. Ugyancsak nagyösszegű jegyzésekre ösztönözte dolgozótársait Mandácskó Károlyné békebizottsági tag, aki hatheti fizeté­sének megfelelő összegű Békekölcsönt jegyzett. A KŐBÁNYAI EGESZSÉGHÁZ dol­gozói 703 forintos átlaggal a X. kerü­let békekölcsönjegyzésben élenjáró üze­mei közé tartozik. Itt is jól dolgozik a békebizottság és egyéni agitáción kívül rendszeresen tart röpgyűléseket. A Szent László-tér 1. számú iskolá­ban is megmutatkozott a békebizottság jó munkájának hatása. Nemcsak a szü­lők és pedagógusok nagyobb összegű­ jegyzését segítették elő, hanem a diá­kok közül is jelentős számban akadt, aki Békekölcsönt jegyzett. A­ X/18-AS KÖRZET területéhez tar­tozó Endre­ utca 7. szántú házban vi­szont tegnap estig alig értek el ered­ményt a békekölcsönjegyzésbez. A­­házban lévő békebizottság­­teljesen el­aludt. Most, amikor a békeharcosok az első vonalban dolgoznak, a­­békebizott­ság tagjai meghátráltak. A Liget­ utca 40. számú házban is csak vontatottan indult, meg­ a jegyzés, bár a dolgozók állandóan érdeklődtek, mikor jegyez­hetnek már Békekölcsönt. A hiba oka, hogy a békebizottságnak csupán négy tagja vesz részt a felvilágosító munká­ban,­­ ami egy ilyen hatalmas házban igen kevés. A FÜZÉR­ UTCA 28. SZÁMÚ HÁZ békeb­izottságának titkára, Révész Ti­bor pártonkívüli jól összefogta a béke­­bizottság tagjait, világosan vázolta előttük a feladatokat. Ezért is ért el Preisinger Pálné békebizottsági tag, Róna Zoltán népnevelő elvtárssal együtt jó eredményt. A X. kerületben általában nem­­vonták be jól a béke­bizottságokat a kölcsönjegyzésbe. Pe­dig a békebizottságok számára nem lehet e napokban fontosabb feladat, mint résztvenni a kölcsönjegyzés nagy felvilágosító munkájában. A béke mellett kiáltani minden hívőnek kötelessége BÉKEKÖLCSÖNT JEGYZŐ PAPOK A békekölcsönjegyzésből kiveszik ré­szüket a néppel együtt érző papok is. Budapesten a XI. kerületben Takács János plébános 600 forintot, Molnár Ferenc plébános 1000 forintot jegy­zett. Dr. Csik Ferenc IV. kerületi apátplébános, aki 1500 forint Béke­kölcsönt jegyzett, ezeket mondotta: „A kormány és az egyház közötti megegyezés szellemében folytatom munkámat. A békét, hazánkat erősí­teni, a béke mellett kiállni minden hí­vőnek kötelessége.'’ A IV. kerületi fő­plébánia egyházközség 2000 forintos Békekölcsönnel segíti ötéves tervünk sikerét. Brunári Ferenc, IV. kerületi római katolikus pap 1000 forintot jegyzett. Boros János kamutpusztai re­formátus lelkész 750 forintot adott. „Úgy érzem, hogy nekem, mint pap­nak, jó példával kell előljárnom — mondotta. — A békét, vallásszabadsá­got biztosító államnak így fejezem ki köszönetemet.“ Népnevelők elvtársi segítsége az elmaradt versenytársaknak A Békekölcsön jegyzésében a XIV. kerület a XI. kerülettel van ver­senyben. A versenyben a­ XIV. kerület ért el idáig jobb he­lyezést. A XIV. kerületi pártbizott­ság levelet intézett a XI. kerületi párt­­bizottsághoz. Felhívta a XI. kerületi elvtársak figyelmét, hogyha nem akar­nak nagyon elmaradni, alaposan ja­vítsák meg munkájukat, mert a XIV. kerületiek az első nap tapasztalatait felhasználva, fokozott lendülettel vég­zik munkájukat. A XIV. kerület elvtársi segítséget is nyújtott a XI. kerületnek. A jó eredményt elért Telefongyár 10 legjobb népnevelőjét átküldte a XI. kerületi Standard-gyárba, amey elmaradt a kölcsönjegy­­zésben. Weistock Margit telefongyári népne­velő 10.000 forintos gyűjtéssel járult hozzá a S­tandard-gyár eredményeinek megjavításához. Példamutató és elmaradó építkezések Az építőiparban folyik a harc, hogy a kezdeti elmaradást behozzák. Az építkezések között a legjobb eredményt a ferihegyi munka­helyen, a budapesti Hősök-ligeti és az ács utcai építkezésen érték el Ezeken a helyeken az átlagos jegy­zés meghaladja az 500 forintot. Erősen elmaradt a jegyzésiben a­ Köz­­­ponti Lakásépítő Vállalat kiskőrösi építkezése, a­ budapesti békeutcai és zsombolyaúti építkezés. j

Next