Szabad Nép, 1952. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!! A MAI SZÁMBAN SZABAD NÉP Tizenhatezer hold somogyi föld elhódítása a mostoha természettől (2. old ) — Togliatti elvtárs beszéde az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának teljes ülésén (2. old ) — Visinszkij elvtárs január 7-i beszédének befejező része (3. old.) — A Német De­mokratikus Köztársaság népi kamarája elfogadta az össznémet választási törvény tervezetét (4. old.) —­Komárom megye bá­nyászainak harca a több szénért (5. old.) — A párt és a kor­mány határozata erősíti a munkás-paraszt szövetséget (6. old) X. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. JANUÁR 11 SZILÁRD MUNKAFEGYELMET ÁLLAMI GAZDASÁGAINKBAN Nemsokára megkezdődnek az álla­mi gazdaságokban az új, 1952. évi tervek nagy munkái: a tavaszi talaj­előkészítés, vetés, növényápolás stb. Ezek az eddigieknél még ko­molyabb követelményeket állítanak állami gazdaságaink minden egyes dolgozója elé: el kell érniök a nö­vénytermelés, az állattenyésztés ho­zamának szinte ugrásszerűen gyors növelését, óriásit kell előrelépniük az árutermelés terén. Állami gazda­ságainknak virágzó, egész mező­­gazdaságunk számára példát mu­tató szocialista nagyüzemekké kell válniuk. Hogy valamennyien ilyen üze­mekké váljanak, ahhoz gyorsíta­nunk kell fejlődésüket. „Úgy a gép­állomások, mint az állami gazdasá­gok még mindig azokban a gyer­mekbetegségekben szenvednek, me­lyek részben gyors növekedésük vele­járói: gyenge még a szervezetük, a munka megszervezése és főleg gyenge a munkafegyelem. Ezek a bajok olyan méretűek, hogy gyors kiküszöbölésük mezőgazdaságunk továbbfejlődésének elengedhetetlen követelménye" — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség no­vember 30-i ülésén. Ezzel nagy, fe­lelősségteljes feladatot állított ál­lami gazdaságaink vezetői, párt­­szervezetei és dolgozói elé. E feladat megvalósításának egyik legdöntőbb feltétele a szilárd mun­kafegyelem. Megvannak-e állami gazdaságainkban a munkafegyelem megszilárdításának adottságai? Meg­vannak, csak élni kell velük. Az állami gazdaságok dolgozóinak ja­varésze a felszabadulás előtti idők harcos agrárproletárjai közül kerül ki, akik kitapasztalták a keserves múltat és tudják, mit jelent szá­mukra az új , világ, a népi­ demo­krácia. Az állami gazdaságok szo­cialista üzemek, a nép, az állam tulajdonai — a munkások,nem hol­mi nagybirtokosnak,­­ tőkésnek, ha­nem saját maguknak dolgoznak. Az állami gazdaságok dolgozói gazda módjára részt vesznek a tervek megbeszélésében: a gazdaságok vezetőinek igen jelentős része az egyszerű dolgozók közül került és kerül ki; a termelési tervek túltel­jesítéséért magas részesedést, pré­miumot kapnak. Különösen ked­vező feltételeket teremtett a mun­kafegyelem megszilárdítására a párt- és kormányhatározat, amely állami gazdasági dolgozóink előtt is megnövelte a forint becsületét, s megnövelte a dolgozók munkaked­vét. Mi jelenleg a helyzet a munkafe­gyelemmel? Ezer és ezer állami gazdasági dolgozó példásan, áldo­zatkészen és odaadóan végzi mun­káját. Olyan hőstettek születnek ál­lami gazdaságainkban, amelyekre a múltban a falun soha nem volt és nem is lehetett példa. A komádi ál­lami gazdaságban például három dolgozó: Váradi Ilona, Bántya Etel és Tarsoly Márton életük kockázta­tásával oltották el a kigyulladt ken­dert. Egyre többen érnek el a mindennapi becsületes, fegyelme­zett munkával kiváló termelési eredményeket. Közülük a legjob­bakat állami és erdőgazdasá­gaink 73 dolgozóját nemrégiben tüntette ki Népköztársaságunk El­nöki Tanácsa a A Munkaérdemrend különböző fokozataival és a Munka­­érdeméremmel. A sokezernyi áldozatkész, szor­galmas dolgozó mellett vannak azonban hanyagok és lusták. Olyan emberek, akik el-elmaradoznak késnek a munkából, vagy csoki­­szalmájaként hanyagul, rosszul bánnak a felszerelésekkel, a gond­jukra bízott növényekkel, állatok­kal. Vannak olyan gazdaságok, ahol a fegyelmezetlenség általános és emiatt gyengék a termelési ered­mények, drága a termelés. Egyes állami gazdaságok rossz munkája többszörösen is kárt tesz. Hiszen a kevesebb termés azt jelenti, hogy kevesebb élelmiszer jut az ország­nak, kevesebb minőségi vetőmag és tenyészállat a falunak. Ezek az állami gazdaságok nem töltik be példamutató hivatásukat, azt, hogy a szocialista mezőgazdaság minta­üzemeiként, a gyakorlat eredményei­vel győzzék meg dolgozó parasztsá­gunkat a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan előnyeiről. Ugyanakkor a fegyelmezetlen dolgozók maguk is károsodnak, hi­szen kevesebbet keresnek és meg­károsítják becsülettel dolgozó tár­saikat is. Egyesek fegyelmezett vagy fegyelmezetlen munkája má­sok keresetére is kihat. A surjányi állami gazdaságban jó volt a munkafegyelem, s volt elég munka­erő, így bevezethették a Bredjuk­­féle gyorscséplési módszert. Ehhez gépenként három emberrel több kell, de a cséplés nem ritkán meg­kétszereződik. Surjányban a cséplés hónapjában a gazdaság összes dol­gozói átlagosan mintegy 850 fo­rintot kerestek fejenként. Ugyan­akkor az idamajori állami gazda­ságban, ahol a cséplőgépeknél min­den nap hárman-négyen hiányoz­tak, természetesen gondolni sem lehetett a gyorscséplés bevezetésére. Ebben az állami­ gazdaságban­ a szorgalmasan dolgozó munkások ke­resete sem haladta meg a havi 600 forintot. Melyek a legfontosabb teendők az állami gazdaságokban a munkafe­gyelem megjavítására? A legfőbb dolog: a pártszervezetek megerősí­tése, a politikai munka megjaví­tása. Ez a feltétele annak, hogy ki­alakuljon az a közhangulat, „amely­ben a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat”. Jelenleg számos he­lyen a pártszervezeti munka elsza­kadt a termelési feladatoktól, egyes pártszervezetek nem állítják munká­juk homlokterébe gazdaságuk mun­kájának problémáit, nem mozgósít­ják a termelési feladatok megoldá­sára a dolgozókat. Gyakran elsik­kad a pártszervezetek szerepe a ter­melés ellenőrzésében. Pedig a párt­­szervezet jó munkája elengedhetet­len. A surjányi állami gazdaságban például a pártszervezet minden je­lentősebb termelési feladat előtt összehívja a kommunistákat, meg­vitatja velük a teendőket, a terme­lést előmozdító pártmegbizatásokkal látja el őket. Ennek nagy része volt az eredményekben. Az állami­­gazdaságok pártszervezetei munká­i­nak egyik rendkívül fontos része a DISZ-szervezetek támogatása, hi­szen a gazdaságokban nagyszámú fiatal dolgozik. A munkafegyelem megszilárdítá­sában fontos feladatok várnak a mezőgazdasági dolgozók szakszer­vezetének üzemi szervezeteire is. Emellett ellenőrizniük kell, hogy a meglévő­ lehetőségek felhasználásá­val gondoskodjanak a dolgozók kellő elhelyezéséről és ellátásáról A munkafegyelem megszilárdítá­sához természetesen a politikai munka önmagában nem elég. A gazdaság vezetőinek biztosítaniok kell, hogy mindenki érdeme szerint, munkája, teljesítménye arányában kapjon bért, hogy igazságosan vég­rehajtsák a munka szerinti szocia­lista elvátást. E­zen­ a téren sok még a tennivaló. Előfordul például, hogy a silótöltést végző munkások azért keresnek keveset, mert a ku­koricaszárat hordó szállítófogato­­sok órabérben dolgoznak­ és­ ezért nem igyekeznek. De még az igazságos bérezés sem minden Az állami gazdaságok vezetőinek határozottan, keményem ingadozás nélkül alktalmazniok kell a büntetés eszközét azokkal szem­ben, akik fegyelmezetlenségükkel megkárosítják az államot és dol­gozótársaikat A gazdasági vezetők ne féljenek attól, hogy tm­agukra maradnak, ha nem tűrik a fegyel­mezetlenséget. A­ becsületes dolgo­zók — állami gazdaságaink dolgo­zóinak túlnyomó többsége­t elíté­lik, megvetik a kötelességmulasztó­kat Ez az egészséges felháborodás olyan hatalmas erő, amelyre bíz­vást lehet támaszkodni. A taksonyi állami gazdaságban Csontos Hona, a múlt évben hetenként átlag két napot hiányzott a munkából A gazdaság dolgozói ezt írták róla levelükben: „Lustaságával súlyosan megkárosította gazdaságunkat. Ő és a hozzá hasonló dologkerülők ki­lopják dolgozótársaik zsebéből a pénzt. Miattuk nem tudtuk időben jól megművelni a földet és nem tudtunk nagy terméseredményt el­érniA prémiumtól is elütöttek minket. Méltó büntetést kell kap­­niok." Ez a dolgozók többségének hangja — és Rákosi elvtárs novem­ber, 30-i beszéde, a párt- és kor­mányhatározat­ óta ez a hang ál­landóan erősödik. Állami gazdaságaink öntudatos munkásai, pártszervezetei, vezetői minden erejükkel, minden lelkese­désükkel és tudásukkal harcoljanak a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. HAZÁNK EGY NAPJA 122 százalékos tervteljesítés Csepel felszabadulásának évfordulóján az RM Martin- és Elektroacélgyárában A Rákosi Művek Martin- és Elektro­­acélgyárártak dolgozói január 9-én, Tímár József sztahanovista martinász kezdeményezésére. Csepel felszabadu­lásának 7. évfordulója tiszteletére fel­szabadulási műszakot tartottak, ígére­tet tettek, hogy ezen a napon 115 szá­zalékra teljesítik napi tervüket. Az anyagszállító brigádok jóelőre bizto­sították az anyagot. Az olvasztár bri­gádok egymással versenyezve jobbnál jobb eredményeket értek el. Mindezt martinász túlteljesítette napi tervét. Az anyagszállítók, a berakódarusok, olvasztárok és az öntőtéri dolgozók jó együttműködésének­­ eredményeként a Martin dolgozói 115 helyett 132,6 szá­zalékos tervteljesítéssel ünnepelték Csepel felszabadulásának évfordulóját. Az elektrokemencék olvasztárai is csatlakoztak a martinászok kezdemé­nyezéséhez. A IV-es indukciós kemen­cénél Kocsis Ferenc olvasztár brigádja jóval megelőzve társait 137 százalékra teljesítette napi tervét. A II-es elektro­­kemencénél Kovács Gyula sztahano­vista olvasztár brigádja 31 százalék­kal, a Lenin ifi-brigád pedig 30,5 szá­zalékkal több acélt adott előirányzaté­nál. Az 1. kemencét javítás miatt le kellett állítani, ami jelentősen vissza­vetette az elektrokemencék tervteljesí­tését, de még így is 122 százalékra teljesítették január 9-i előirányzatukat a Martin- és Elektroacélgyár dolgozói Az országos termelőszövetkezeti tanácskozás küldötteinek beszámolói Nagy érdeklődéssel fogadják a szö­vetkezetek dolgozói az országos ta­nácskozás küldötteinek beszámolóját. A nagykereki Bocskai csoportban Bod­nár Gyuláné lelkes csoportgyűlésen számolt be a hallottakról, amikor ha­zatért a tanácskozásról. A csoport tagjai úgy határoztak, hogy megala­kítják az állandó brigádokat, munka­csapatokat s a kapásnövényeknél min­den tag megkapja a saját művelése' területét. A munkafegyelem lazítóival szemben ezentúl szigorúbban lépnek fel. A mezőny áradt Új Élet termelőszö­vetkezetben elhatározták: három fia­tal szövetkezeti tagot küldenek tanulni a gépállomásra, akik tavasszal már a szövetkezetben dolgoznak a traktorok­kal. Az ősszel 30 holdon keresztsoro­­san vetették a búzát. Most úgy hatá­roztak: tavasszal négyzetesen vetik a kukoricát és tehenészetükben beveze­tik a napi háromszori fejest, női, orvosi előadások egész sorát ren­dezik. Gondoskodnak színházi előadások­ról is Az üdülők színházának két társasgépkocsija hivatásos színészek­kel járja az üdülőket. Igen nagy si­kert aratott legutóbb Galyatetőn a „ prózai­ kocsi” Tartuffe-előadása. A hi­vatásos színészeken kívül a közeli üzemekből kultúrgárdák keresik fel az üdülőket, hogy színes, szórakoztató műsorra­ kedveskedjenek. Lillafüreden a diósgyőri együttes lép fel, a mecseki üdülőben a Pécsi Elektromos Művek zenekara ad rendszeresen hangver­senyt. Csütörtökön megkezdte munkáját a Makói Gépgyár A makói MÁV műhely helyén léte­sült gépgyár csütörtökön megkezdte működését. Az üzem sokezer ekekapát, kazalozót (elevátort), különböző ma­lomberendezéseket és egyéb mező­gazdasági felszereléseket gyárt ebben az évben. A gyár műszaki vezetői és a leg­jobb dolgozók az üzem megindulása előtt tapasztalatcsere-értekezleten vet­tek részt az EMA- ban és a moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár­ban. Az itt tanultakat hasznosítják az új üzemben. Nógrád megye villamosításának eredményei 1951-ben Ötéves tervünk második évében Nógrád megyében hét községet kap­csoltak be a villanyhálózatba. A hét községben 1121 parasztcsalád lakásá­ban gyűlt ki a villanyfény. Ezenkívül Petőfibányán és Nagybátonyban tulintegy 500 ‘bánya-­teső'.ádh­z­ jutott el a villany. Bekapcsolták a villanyt a Salgótarjánban’ felépült három öt­­­venlakásos fa e­gy,­ 76 lakásos bérház­­ba.­ Villam­osították a ’ torichányi,’ pász­tói és a ’héhalmi termelőcsoportokat és a balassagyarmati, hényespusztai, nógrádkövesdi, nógrádmarcali és nagybátonyi állami gazdaságokat is. nagy pályaudvarokat körvasút köti ösz­­sze, amely eddig nem volt villamosítva és a mozdonycsere legtöbbször komoly késedelmet okozott. A villamosmoz­donnyal továbbított szerelvény koráb­ban érkezik rendeltetési helyére, ha­marabb viszi az anyagot a gyárakba s meggyorsul a kocsiforduló is. A gyorsabb villanymozdony kevesebb energiát fogyaszt és ez lényeges meg­takarítást jelent. A vonal villamosí­tása tehát igen jelentős. A kísérleti menet teljes sikere után az új villa­mosított vonalon a forgalom néhán­y nap múlva megindul. Eredményesen folynak az egyetemi félévi vizsgák Az egyetemeken folynak a félévi vizsgák. A hallgatók az elmúlt évhez viszonyítva sokkal fegyelm­ezettebben tesznek eleget vizsga­kötelezettségük­nek. Az alaposabb felkészülést mu­tatja, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetemen január 2-től 5-ig bezáró­lag 852 felelet közül mindössze 9 volt az elégtelen. Az Egyetemi Orosz Intézet hallga­tói között is igen lelkes a vizsga­­hangulat Van olyan tanulókör amely a marxizmus-leninizmusból 4,77 át­lagot ért el. Az esti tagozaton is jók az­­ eredmények. Egyes­ tanulóköri cso­portok eredményei meghaladják a nappali tagozat tanulóköreinek átla­gát A harmadéveseknél, a fordítás el­mélete és technikája tantárgynál 4,5 az eddigi átlag. Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem természettudományi kara ver­senyben van a bölcsésztudományi kar­ral. A természettudományi kar fali­­újságján naponta ismertetik a vizsga­­eredményeket . A faliújságon külön közük az egyes tanulókörök eredmé­nyeit. A január 9-i adatok szerint a legjobbak között van a Micsurin tanulókör­öhös, a Május - l.-.és.Timit­«.e­zer tanulókörök 4.14-fes átlagukkal. A téli üdülésben eddig 11.860 dolgozó vett részt Dolgozóink megkedvelték a téli üdü­lést Novembertől január közepéig az üdülőkben mintegy 11860 dolgozó pi­hent. Az üdülők az ország legszebb vidékein vannak a Mátrában, Mecsek­ben Parádon, Hévizen. Ezekben az üdülőkben nagy gondot fordítanak arra hogy a dolgozók mi­nél kellemesebben töltsék el pihenő­napjaikat így például Galyatetőn, a sztahánovisták üdülőjében a télen is jól felszerelt uszoda áll a sztaháno­visták rendelkezésére. Mátraházán és Lillafüreden nagy könyvtár szolgálja a pihenő dolgozók szórakozását Min­denütt hódolhatnak a téli sport örö­meinek A legtöbb helyen korcsolya, redli, sífelszerelés van továbbá asz­talitenisz és különböző társasjátékok is hozzájárulnak a jó szórakozáshoz Irodalmi ankétok, természettudomá­ Megjelent a „Hét évszázad magyar versei" című versgyűjtemény A Szépirodalmi Könykiadó kiadá­sában megjelent a ,,Hét évszázad ma­gyar versei" című antológia. Költé­szetünk remekeit mindmáig a legkü­lönbözőbb, néha nehezen hozzáférhető kiadásokban szétszórva találjuk.­­ Ez az összeállítás 1120 oldalon, egy kö­tetben igyekszik eljuttatni az olvasó­hoz 700 év magyar költészetének leg­javát. 1200 vers, ismert és ismeretlen költők alkotásai, népdalok, balladák, románcok, a magyar népköltészet ra­gyogó alkotásai találhatók az antoló­giában A gyűjteményt gazdag jegy­zetanyag, s a költők életrajzi adatai egészítik ki. Villamosították a Ferencváros—Rákosrendező vasútvonalat A vasút korszerűsítése terén újabb lépést tettünk. A vasutas dolgozók jó munkája eredményeképpen határidő előtt villamosították a Budapest-­Fe­­rencvárosi-pályaudvartól a Rákosren­­dező-pályaudvarig vezető 15 kilométer hosszúságú vasútvonalat. A Ferencvárosi­ pályaudvarra nagyon sok olyan tehervonat érkezik, amelyet a Budapest—Győr—Hegyeshalom-vo­­nalról villamosmozdony vontat Így szállítják például a tatai szenet és a Dunántúl termékeinek legnagyobb ré­szét. A ferencvárosi és rákosrendezői Ebben az évben újabb tíz város körül szervezik meg a zöldövezetet A múlt év végéig a városi dolgozók jobb zöldségellátása érdekében tizen­két város körül létesítettek úgyneve­­zett zöldellátó övezetet. Ebben az esz­tendőben újabb városokat kapcsolnak be, hogy az üzemi és a városi dol­gozók zavartalan zöldségellátását biz­tosítsák Sztálinváros, Komló, Inota, Kazincbarcika, Sajóbábony, Debrecen, Szeged, Eger, Szombathely és Kapos­vár környékén alakítanak ki zöldöve­zeteket Meghonosítjuk hazánkban az édesburgonya termesztését A fertődi­ kísérleti gazdaságban Porpáczi Aladár vezető kutató Ma­gyarországon eddig nem ismert tró­pusi gumósnövény, a batáta (édesbur­gonya) meghonosításával kísérletezik. Az új növény tápértéke 15 százalékkal magasabb a burgonyáénál Szesztar­talma­ is jóval nagyobb, pelyhesítésre, lisztesítésre alkalmas, amellett 38,5 százalék cukrot tartalmaz Porpáczi Aladárnak 1949-ben mindössze egy batátarügy volt birtokában A rügy dugványozásával első évben 50 nö­vényt hozott a gumó 1951-ben 391 mázsás termést értek el Ebben az évben a fertődi kísérleti gazdaságban 20—30 holdon ültetnek az új növény­ből 1953-ra mintegy 1000—1200 hold­ra elegendő vetőgumót biztosítanak a gazdaságok részére.

Next