Szabad Nép, 1952. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

6 A BOLDOG GYERMEKEK HAZÁJA Nemrégen tértem haza a Szovjetunióból, ahol az első magyar közoktatási küldöttséggel a szovjet is­kolák nevelőmunkáját tanulmányoztuk. Néhány nappal hazaérkezésünk után a Szabad Népben olvastam egy cikket, amely ,,Az amerikai gyermekirodalom­ról” szólt. A cikk a New Statesman and Nation című angol lap ismertetése alapján bemutatta, milyen elvetemült tervszerűséggel neveli az USA kor­mánya rablóháborúra, a legsötétebb bűnözésre a minden iránt fogékony gyermekeket. Valóban — mint a cikk írja — vi­lágosan mutatja egy állam céljait, hogy mire és hogyan neveli a gyer­mekeket Mi láttuk, hogyan neveli a szovjet állam a gyermekeket a békére, alkotásra. Hogyan nevelik a gyermekeket a szovjet iskolákban? A szovjet iskolákban a kommuniz­must építő ifjúságot nevelik. A cél: magasan és sokoldalúan képzett, fe­gyelmezett, erős akaratú, a hazát for­rón szerető, életvidám fiatalokat ne­velni. A szovjet iskolákban igen ma­gasak a tanulmányi követelmények és mégis alig fordul elő elégtelen ered­mény. A gyermekekben határtalan az érdeklődés minden tudományág iránt. A szovjet nevelők állandóan tökélete­sítik tudásukat, hogy ezt az érdeklő­dést kielégítsék. A szovjet iskolákban mindenütt mű­ködnek úgynevezett kabinetek, ahol a gyerekek a tanórán kívül további ku­tatómunkát végeznek szaktanár ve­zetésével Megnéztünk egy irodalmi kabinetet. A falakon sok-sok kép szemlélteti a nagy orosz írók életét és működését Az asztalokon az írók ösz­­szegyűjtött művei. Mindig azoké az íróké, akiknek tanulmányozása épen napirenden van. A tanulók lelkesen teljesítikk a fel­adatokat, amelyeket a kabinetvezető tanártól kapnak. Albumokban dolgoz­zák fel egy-egy író életének külön­böző szakaszait, képekkel, szemelvé­nyekkel tarkítják ezeket az önálló dol­gozatokat, jellemzik az egyes regény­hősöket. Láttunk történelmi kabinetet, ahol a tanulók papírmaséből művészi szem­léltető eszközöket készítettel­ az egyes társadalmi formákról. Egy asztalnagy­ságú barlangban élethűen mintázott babák szemléltették az ősember életét, hogyan készítette szerszámait, hogyan készített ruhát az elejtett állatok bő­réből stb .. Hasonlóképen örökítették meg a görög és római épületeket, a nagy történelmi csatákat, a rabszol­gák életét, amiről épen tanultak az órákon. Láttunk biológiai kabinetet, ahol a tanulók különböző növényeket, virág­fajtákat szaporítottak és ezzel díszí­tették az összes folyosókat, tanterme­ket. Az ablakban — a moszkvai tél­ben — egy általuk kitermelt paradi­csomnövényen tojásnagyságú gyümöl­csök díszlettek A falak mentén min­denütt akváriumok, tágas kalitkákban ugrándozó madarak, mókus, nyulasó és sokféle apró állat volt látható. Láttunk fizikai kabinetet, ahol a gyerekek épen az utolsó simításokat végezték egy maguk készítette televí­ziós rádión. Csodálatos élmény volt szá­­­unkra a moszkvai „Gyermekkönyv Háza” Hatalmas épület ez, könyvtár­ral, nagy olvasótermekkel, előadó- és tanácskozótermekkel A közoktatásügyi minisztériumnak ez az intézménye fő­leg azt a célt szolgálja, hogy a veze­tőség megbeszélje az írókkal témáikat, módszeresen támogassa a gyermek­­irodalom fejlődését. Nemcsak a peda­gógusokkal, hanem a gyermekolvasók­­kal is sűrűn találkoznak itt az írók. Szóral ma a vitadélutánok zártánál? le A gyermek­olvasóközönség igen nagy igényű szigorú kritikus, amellett vég­telenül hálás. A múlt év elejétől no­vember végéig 30.000 levél érkezett be a prerekektől. Olvastunk néhány ilyen levelet Egy nyolcéves kisfiú, aki lábtöréssel kór­házban feküdt, a betegágyban írta meg levelét a szerzőhöz, mihelyt a könyvét elolvasta Arra kérte az írót, hogy a regény kis hősének címét küldje el neki, mert annyira megsze­rette, hogy levélben szeretne barátsá­got kötni vele A kis regényhőssel ba­ráti, lelki közösséget érez, mert az­­ édesapja is a Nagy Honvédő Há­borúban esett el és szeretné, ha mint barátok együtt folytathatnák tovább most már a békéért azokat a hősi tet­teket, amelyekről a regényben olva­sott Amikor az olvasóterembe léptünk, felejthetetlen látványban volt részünk Az olvasóterem tele volt 7—14 éves gyerekekkel Lehettek vagy százan. A kicsinyek képeskönyveket olvastak, a nagyobbak ifjúsági regényeket Néma csöndben, kipirult arccal merültek el mindannyian az olvasásban Ha nem lettünk volna csoportban, talán észre sem vettél­ volna hogy beléptünk a térimbe Egy-két nagyobb fiút és leánykát megkérdeztünk, mit szeret olvasni Valósággal egymás szavába vágva röpködtek a nagy orosz és szovjet írók nevei és a könyvcímek. A legsűrűbben Puskint és Gajdárt emlegették, de sokan olvassák például Verne és Dickens műveit is Aztán m­en-né-Hük, mit olvasnak a többiek. Hirtelen melegség öntötte el a szí­vünket, amikor két tízéves szőke­­copfos kislány kezében megláttuk Pe­tőfi­ János vitézét A könyvtárosnő elmondotta, hogy nemcsak a János vitéz, hanem Petőfi többi költeményei is állandóan közkézen forognak, a gyermekek nagyon kedvelik őket. A Petőfit olvasó kislányok úgy néztek ránk. Ő­ van bájos rokonszenvvel a te­kintetükben, hogy meg kellett érez­nünk: Jancsi és­ Puska rokonait látják bennünk, szívükhöz nőtt barátaik hoz­zátartozóit. A könyvkiadó pult előtt három apró kis csöpség ágaskodott. Még nem járnak iskolába, de már ők is könyvet akarnak. Van itt a számuk­ra is sok szebbnél szebb képeskönyv Olyanok, amikben nincs szöveg, ké­pekből tevődnek össze a mesék. A Zsdanov Úttörő Házban is jártunk. Tizenhatezer úttörő fogla­latoskodhat egyszerre ebben a csoda­szép, szinte mesébe illő palotában. Ide járnak szórakozni a leningrádi úttörők, amikor otthon már elkészí­tették a másnapi feladatokat. Fehér márványlépcső, gyönyörű oszlopcsar­nokok, szebbnél szebb termek, ezernyi villanygyertyával szikrázó hatalmas velencei üvegcsillárok fogadják a gye­rekeket. Hercegek palotája volt ez a ragyogó házóriás a cári uralom ide­jén. Három teremben, az úgynevezett „meseszobákban", tízméter magas fa­lakon, mind a négy oldalon gyönyörű, hatalmas freskók egy-egy jelenetet ábrázolnak a legkedveltebb orosz nép­mesékből. Már a képek nézése is fel­ér egy mesedélutánnal. A sarkokban aranyozott gobelin- és bársonyfotesök­­ben és székeken ülnek a legkisebb út­törők és egy-egy tanítónő meséi nekik. Van Lenin- és Sztálin-szoba is, ahol gyönyörű kiállításon ismerhetik meg a gyerekek az emberiség e két leg­nagyobb tanítójának életét és mun­kásságát. Az egyik mozaikpadlójú márvány­teremben vagy háromszáz gyerek zsi­­vajgott. Apró asztaloknál különböző ügyességi társasjátékokat játszottak: asztali labdarúgómérkőzést, kuglit, sakkot, dominót... A szomszéd te­remben szólt a zene. A karzaton fú­vószenekar játszott és a nagy bálte­remben mintegy ötszáz gyerek tán­colt. Egy tánctanár tanította őket pompás tömegtáncokra, orosz népi táncokra. Az ifjú sportolók a torna­termekben gyűrűn, bordásfalon, lovon és korláton ügyeskedtek, míg mások akrobatikát és ritmikus táncokat ta­nultak. A technikai osztályon negyvennyolc különféle kabinet sorakozik egymás mellett. Egy egész külön palotát fog­lalnak el ezek. Különböző műhelyek­ben foglalatoskodnak itt a kis úttörők. Az egyik műhelyben lábakra szerelt valódi, eredeti méretű legújabb típusú Zim- és Zisz-kocsikat láttunk. Ezeken tanulják a motorok kezelését és az autóvezetést. A hajóépítők műhelyében 1—1 és fél méteres nagyságú „tengeri hajókat" építenek teljes felszereléssel — mint mondották, azzal a céllal, hogy tavasszal a Gorkij Kultúrpark­­ban ünnepélyesen vízrebocsássák őket. Más műhelyekben dolgoznak a repülő­gépmodellezők, fényképészek, rádió­­technikusok, filmgépészek, geológu­sok, kis földrajztudósok, kémikusok, fizikusok, matematikusok, csillagászok. Az ifjú konstruktőrök műhelyében kö­röskörül nagy daruk, villanyárammal irányítható autók, mozdonyok sorakoz­na­?. A fiatalok épen egy nagy szer­kezeten dolgoztak egyesült erővel. A kabinetvezető gépészmérnök elmon­dotta, hogy a ■gyerekek addig nem nyugszanak míg meg, nem szerkesz­tik azoknak az óriás ekszkavátoroknak a modelljét, amelyeket most a kommu­nizmus nagy építkezéseinél használ­nak. A művészi osztályon épen hang­verseny volt. Igazi fényes hangver­senyteremben léptek fel a kis úttörő­­művészek. Beültünk a gyermekhallga­­tóság közé. Egyik nagy­ tehetség a másik­ után lépett a dobogóra. Zon­gora- és hegedűművészek, szólóéneke­sek és balettáncosok­ mutatkoztak be a kis vörösnyar­kendős úttörök szemé­lyében. Nem kisebb művészi élmény volt az úttörőzenekar és a kórus sze­replése. A szovjet gyerekeknek igen fejlett művészi érzékük van és azt a szovjet pedagógusok tudatosan ápol­ják már az óvodáskortól kezdve. Egyik vasárnap délelőtt meghívtak bennünket a moszkvai Csajkovszkij Hangversenypalotába. Koncert volt. A közönség kizárólag úttörőkből állt, kisebbekből és nagyobbakból. A szov­jet zeneszerzők többnapos konferenciát tartottak a gyermekzene kérdéseiről és a befejező koncerten bemutatták a gyer­mekeknek legújabb szerzeményeiket. Szebbnél szebb szimfonikus zenekari műveket, gyermekkórusokat és apró szólóénekeseket hallgattunk meg. Ilyennek ismertük meg a szovjet ifjúságot Okosak és kedvesek, komo­lyak és vidámak, egészségesek, edzet­tek, műveltek és szerények. Nagyon­­nagyon lelkesek, így neveli a szovjet állam az iskolásgyerekeket, akik nem­csak felkészülnek, hanem máris részt­­vesznek a kommunizmus építésében. Meglátogattuk Moszkvában azt az iskolát, ahol a Nagy Honvédő Háború ifjú hősei, Zó­ja és Sura, tanultak. A sok-sok emléktárgy között ott lát­tuk az iskola tanulói által őrzött drága ereklyéket is, a két hős tiszta kitűnő bizonyítványait. A tizedik osz­tályt már nem tudták elvégezni. Zója a partizánok soraiban harcolt, s a nép felejthetetlen mártírja lett, Sura pedig a Szovjet Hadsereg hadnagya­ként halt hősi halált. Matrozov, Oleg Kosevoj és az ifjú szovjet hősök­ ezrei kerültek ki a szovjet iskolákból, ami­kor a fasiszta hordák rátörtek békés otthonukra. A szovjet ifjúság és a szovjet nép megmutatta a fasiszta hor­dáknak, hogy erejét soha nem­ törhetik meg, hazája védelmében utolsó csepp véréig harcolni kész. Büszkék és boldogok vagyunk, hogy a mi ifjúságunkat is a szovjet ifjú­ság példáján nevelhetjük. Azokat a nagyszerű tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunióban szereztünk felhasz­náljuk, hogy a mi iskoláink is ilyen magasan és sokoldalúan képzett, fe­gyelmezett, lelkes, hős hazafiakat ne­veljenek. Vadász Ferencné ««««te««««««««««««««« <«t < «««««««««<««««<(«« ««««««««^«« Md ójá reis A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkb­­an kedden az ország keleti felében hullott csapadék Sátoraljaújhelyen és Záhonyban 2, Csengeren és Kisvárdán 1 millimétert mértek. Az ország nyugati megyéiben nap­közben a hőmérséklet 3—7, sőt Pécsett 8, a keleti részeken azonban csak 0—3 fokig emelkedett. Az éjszaka folyamán mindenütt fagypont alá hűlt le a levegő. Kecskemét­ről, Nagykanizsáról, Szentgotthárdb­ól és Sopronból mínusz 5 fokos talajmenti fagyot elöntettek. Budapesten szerdán déli 12 óra­kor a hőmérséklet mínusz 1 fok. Várható hőjárás ma estig. Mérsékelt déli-déln­yugati, majd élénkebb nyugati-északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés nyugaton mérséklődik, a nappali hőmérséklet általában emelkedik. A FŰTÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ NAPI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET: Ma a várható napi középhőmérséklet az egész ország területén 4 fok alatt lesz. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK: KOSSUTH-RÁDIÓ. 5.00: Reggeli zenés műsor a munkába in­duló dolgozóknak. — 5.30: Hírek. Lapszemle — 6.00: Falurádió. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. Műsorismertetés. — 11.30: A se­bes ár és a csöndes öböl — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: A Kisipari Szövet­kezetek központ* ének- és zenekarának mű­sora. _ 13.15: A .rádió szórakoztató zene­kara. — 14.15: A rádió gyermekújság mű­sora — 14.50: Szénámén*és. Elbeszélés. — 15.30: Bolgár népdalok. — 16.15: Rádió Politikai Kör (üzem ). Ú­­­jgazdaságunk öt­éves ter­­e I rész. — 16.50: Hanglemezek 17.10: A Néphadsereg Híradóba — 17.30: Jó munkáért szép muzsikát! — 18.00: Ifjúság Hangja. — 18.30: Táncfene. — 19.00: Egy falu - egy írót» — 19.90: Hangoe Csoé* SZABADNÉP CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUÁR . A szovjet film ünnepe keretében mutatják be filmszínházaink az Aranycsillag lovagját A szovjet filmgyártás újabb remek­művei közé tartozik Babajevszkij Sztálin-díjas regényének, az „Arany­­csillag lovagjáénak színes filmválto­zata, amely a februárban kezdődő szovjet film ünnepe keretében kerül először a magyar dolgozók elé. A fil­met a kiváló szovjet filmrendező, Rajzman rendezte. Főszereplőjét, Szer­­gej Tutarinovot Szergej Bondarcsuk személyesíti meg. — 20.40: A begyűjtés­erseny hírei. — 20.45: Operaközvetítés: Csajkovszkij Anye­­gin. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIO: 6.00: Hull a hó. Hangi. — 6.35: Csehszlovák operettekből. Hgl. — 7.00: Kórusok. — 7.35: Szimfonikus táncok. Hangi — 8.30: A Szov­jetunió a szocializmus országa. — 8.40: Ma­gyar és szovjet operettmuzsika.. — 9.20: Orosz nyelvlecke. — 9.40: Fiatalok muzsi­kája. — 10.00: Hírek. — 10.10: Magyar ka­marazene. — 10.50: A Fővárosi Népi Együt­tes játszik. — 15.00: Fiatalok zenei újságja — 15 30: Országh­ivadar hegedül. — 15.50: Úttörő-mikrofonnal az országban — 16.10: Liszt: Les préludes — szimfonikus költe­mény Hangi. — 16.40: Petrarcától — Maja­kovszkijig. I. Petrarca — 17.00: Szkrjabin: Zongoraverseny Hangi — 17.30: Hírek. — 17.40: Mit ad a munkásosztály a mezőgazda­ságnak ötéves tervünk harmadik évében. Előadás. — 17.55: Nyugat zeneszerzői a bé­kéért. Hangi. — 19.00: Az ötéves terv nyo­mában! — 19.15: Sportnegyedóra. 19.30: Ajándékműsor a Szuhavölgyi Sz­énbányák dolgozóinak. Rádió tánczenekar.­­ 21.30: Csavargók, összeállítás Jack Lordon novel­lájából. — 22.05: Magyar művészek muzsi­kálnak. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII. Blaha Lujza-tér 3. TeL *343—100, *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József-tér 1—3. Tel.: 180—­850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. Előfizetés- üzemi tel.: 189—644, 139—653, 180—607 Egyéni tel 189—786, 189— 767, 139—767. Expedíció telefon: 330—552. Előfizetési díj havi 11 Ft. I I 8­1 SRI Litpopoots*. Az 1951-es tervév alkotásai 1951 tavaszán 264 boldog család költözött régi lakásából ezekbe a hatalmas békeúti házakba. A napfényes, barátságos 1—2—3 szobás lakásokban minden kényelem megtalálható: télen központi fűtés áraszt kellemes meleget; a fürdő­szobákban a beszerelt gázmelegítő­vel percek alatt készül a fürdővíz, vala­mennyi lakásban már vezetékes rádió van. Az A és a C épületekben nagy KÖZÉRT-ü­zletek biztosítják a lakók ellátását. CIVIL A PÁLYÁN Új magyar színesfilm A „Civil a pályán“ című filmet sikerrel játssza több bemutató film­színházunk. Az a nagy érdeklődés, amellyel ezt az új magyar színes sportfilmet fogadta a közönség, be­szédesen bizonyítja, milyen nagy szük­ség van új életünk örömért, derűjét ki­­fejező művészi alkotásokra. A „Civil a pályán” a ma már száz­ezrek ügyévé lett tömegsportot, az MHK-mozgalmat népszerűsíti, való­ban sikerült, jól rendezett és szépen fényképezett sportjelenetekkel. Látjuk legkiválóbb sportolóinkat, a nemzet­közi és olimpiai mérkőzések sok di­csőséget szerzett hőseit, Pap Lászlót, Németh Imrét, Gyarmati Olgát, látjuk Pataki, Sántha, Keleti Ágnes tökélete­sen kidolgozott tornamutatványait. A labdarúgás hívei örömmel szurkolhat­ják végig egy izgalmas mérkőzés mes­terien fényképezett jeleneteit. Még aki sohasem sportolt, annak is kedvet ad­nak hozzá ezek a színes, erőt, fiatal­ságot, szépséget sugárzó képek. A film másik erénye a vidámság, a bőségesen áradó humor. Komikusaink egész sora vonul fel a filmben, hogy kihasználjon a nevettetésre lehetőséget adó minden helyzetet. Kedves és üde a szerelem ábrázolása is. Megjelennek a vásznon hazánk gyö­nyörű tájai, teljes szépségében látjuk a magyar tengert, a Balatont. Az ifjú­­sági staféta útját követve fővárosunk néhány szép részletét is a nézők elé tárják a film alkotói. Szépek, valósze­­rűek a színek, kitűnő a fényképezés, egyes jeleneteknél nagyvonalú és szép a film kiállítása, különösen a spor­tolók díszfelvonulásánál Ezek a „Civil a pályán" sikerének fő tényezői, amelyet­ azonban csak eszközök az eszmei mondanivaló ki­fejezésére. De ez utóbbit nem sorol­hatjuk a film erényei közé: eszmei mondanivaló tekintetében ez a film lényegesen elmarad filmgyártásunk mai színvonalától A vígjátéknak is a maga módján a valóságos életet kell tükröznie. A „Civil a pályán” ebben a vonatkozásban nem elégítheti ki a nézőt Amennyire jól népszerűsítik a tömegsportot a kitűnő sportfelvéte­lek, annyira nem szolgálja az MHK- mozgalom népszerűsítését az, amit a sportról időnként mondanak a film­ben. Jelenetek közé betűzdelt rossz jel­szavakként hatnak ezek a megnyilat­kozások. Saját célja ellen agitál a film akkor is, amikor azt igyekszik bebi­zonyítani, hogy a „sztár” nélkül ma­radt­­ csapat minden ■ győzni akarása mellett is veszít, a sztár viszont szinte egymaga megfordítja a mérkőzés sor­sát. A film bővelkedik a kirívóan sema­tikus jellemekben és jelenetekben. A sötétlelkű és még­­ sötétebb ábrázatú intéző, akiről megjelenése első pilla­natában látszik, hogy ő „az ellenség”, a kiválóan dolgozó idő a sportot meg­vető Rácz Pista és a kiválóan spor­toló, de a munkát megvető Teleki Jóska, s ez utóbbi kettő kölcsönös megtérése néhány erőltetett és vérsze­gény „konfliktus” után — nem a m­i életünk hősei és problémái, hanem — nem egyszer — azoknak csak karika­túrája. Gyenge a­­ film dramaturgiai felépítése is. Ami a konfliktusban hasznos és valószerű, az nem éppen eredeti. Karikás alakja megalkotásánál viszont a film írói (Békefi Ist­ván és Nóti Károly) művészi munkát végeztete Karikás , életteli, kitűnő vígjátékfigura, aki frisseséggel, jókedvvel tölti meg a vele kapcsolatos jeleneteket. Latabár Kálmán Kossuth­­díjas érdemes művészünk nagyszerű alakítással kelti életre Karikást. Fer­rari Violetta legyőzi szürke szerepének korlátait, Soós Imre viszont — s en­nek nagyrészt a forgatókönyv írói az okozói — egy koravén, erőltetetten mo­solygó, hatástalanul lelkendező Rácz Pistát, formált , meg. Jól oldotta meg feladatát az első filmszerepét játszó, kiváló labdarúgónk, Szusza Ferenc, Ke­leti Márton rendező és Illés György operatőr jó munkájét elsősorban a sportjelenetek dicsérik. Egészben véve tehát a színészi és a rendezői alkotó­munkának is komoly része van a film hatásában. A „Civil a pályán” című filmnek sikere van, mert sok olyan kellékkel rendelkezik, amelyek részben feledte­tik a szürke, nem irodalmi mondani­valót, a valószerű történet hiányát. A derű összes kellékei azonban, ame­lyeknek jelentkezését örömmel kö­szöntjük ebben a filmben is, ne az írói munka helyett szerepeljenek, ha­nem az írói mondanivaló kifejezésére szolgáljanak. Irodalmi igényű forgató­­könyv, igényes eszmei mondanivaló — ez tenné ezt a sok részletében sikerült és hatásos filmet igazán művészi al­kotássá. Kürti László Rövidesen bemutatják a „Nyugati övezet“ című új magyar filmet Elkészült és rövidesen bemutatásra kerül a magyar filmgyártás új alko­tása, a „Nyugati övezet”. A film fő­hőse egy magyar tudós, akit Somlay Artur alakít. Ez volt a nagy magyar művész utolsó filmszerepe. A többi szerepet Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Gobbi Hilda, Uray Tivadar,­ Somló István és Pécsi Sándor alakítja. A „Nyugati övezet”-et Várkonyi Zoltán rendezte és forgatókönyvét Bacsó Pé­terrel közösen készítette. (MTI) Pályázati felhívás általános (kultúr) és erdőmérnökök részére A bánya- és energiaügyi miniszté­rium az általános- és erdőmérnökök számára 14 hónapos tanfolyamot indít bányamérnök képzésre, és 7 hónapos tanfolyamot érc- és vegyesbánya-mér­­nökök képzésére. A tanfolyamra jelent­kezők üzemmérnöki beosztást kapnak a szén-, érc- és vegyesb­ányákban, ahol az üzemvezető mérnök mellett azonnal megkezdik a gyakorlati munkát. A munkaidejük napi nyolc óra, ezen fe­lül körülbelül napi öt órát töltenek el tanulmányaikkal, meghatározott tanterv szerint A tanulmányi idő minden hó­napjának végén a hallgatók egy-egy tantárgyból vizsgáznak, majd az utolsó­­ vizsga befejezésétől számított három­­ hónapon belül három tárgyból zárószi­­­­gorlatot kell tennüiök. Ezután bányamér­­­nöki oklevelet kapnak, amely egyen­értékű a Sopronban végző bányamér­nököt? oklevelével. A tanfolyamokra mindazok a mérnö­kök jelentkezhetnek, akiknek általá­nos- vagy erdőmérnöki diplomájuk van és legalább egyévi szakmai gyakorla­tot igazolnak. A jelentkezési korhatár 35 év, a jelentkezés határideje 1952 január 31 írásban kell jelentkezni a bánya- és energiaügyi minisztérium személyzeti főosztályánál (Budapest, V., Markó­ utca 16.). A jelentkezőknek a személyi adatok (születési év, hely, anya neve, munkahely, beosztás, jelen­legi összes jövedelem) közlése mellett részletes önéletrajzot kell csatolniuk A tanfolyam részvevői rendes bányamér­nöki fizetést kapnak, majd az oklevél megszerzése után beosztásuk a­ tanul­mányi eredményeik és az addig vég­zett gyakorlati munkájuk alapján tör­ténik.

Next