Szabad Nép, 1952. október (10. évfolyam, 238-268. szám)

1952-10-01 / 238. szám

SZABAD NÉP Az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elv­társ előadásából I­ s. Már csak néhány nap választ el a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusától, amely felé feszült érdeklődés­sel és figyelemmel néz az egész világon barát és ellenség egyaránt. A XIX. pártkongresszus seregszemléje lesz a győzelmes szocializmusnak, a béke és a szabadság szilárd bázisának, a kommuniz­must diadalmasan építő szovjet kommunis­táknak. A kongresszus nemcsak a szovjet népnek, hanem az egész világ dolgozóinak, a kommunista és munkáspártoknak is utat mutat a béke védelmében, a szocializmus, a kommunizmus építésében. Ez adja rend­kívüli jelentőségét s ezért fordul olyan nagy figyelemmel az SZK(b)P XIX. kongresszusa felé az egész nemzetközi kommunista moz­galom, az egész dolgozó emberiség. A XIX. kongresszus nyilvánosságra ho­zott történelmi jelentőségű dokumentumai, a jelentőségében és alkotásaiban minden eddigit felülmúló ötödik ötéves terv irány­elvei kibontakoztatják előttünk a kommu­nista társadalom ragyogó perspektíváit. A szervezeti szabályzat módosítása és kiegészítése még összeforrottabbá, egysége­sebbé, erősebbé teszi és felfegyverzi a szov­jet nép élcsapatát, Lenin és Sztálin pártját az ötödik ötéves terv megvalósítására, a kommunizmus felépítésére, a szocialista haza aktív védelmére. A Magyar Dolgozók Pártjának példaképe Lenin és Sztálin pártja. Sikereink legfőbb forrása az, hogy pártunk Rákosi Mátyás elvtárs vezetése alatt Sztálin elvtárs út­mutatásait, a Bolsevik Párt gazdag tapasz­talatait eredményesen használja fel, helyesen alkalmazza a konkrét magyar viszonyokra. Ezért egész pártunk és valamennyi párt­tagunk számára rendkívül fontos és szüksé­ges az SZK(b)­ módosított szervezeti sza­bályzat-tervezetének tanulmányozása és a magyar viszonyokra való helyes alkal­mazása. Lenin és Sztálin elvtárs a pártról szóló tanításukban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a párt írott alaptörvényének, a szervezeti szabályzatnak. A szervezeti szabályzatban van összesű­­rítve Leninnek, és Sztálinnak a munkásosz­tály forradalmi pártjáról szóló tanítása, a nemzetközi munkásmozgalom sokévtizedes tapasztalata. A szervezeti szabályzat meg­határozza a párt szervezeti elveit, szerve­zeti felépítését, gyakorlati tevékenységének legfőbb módszereit, a párt belső életének szabályait, a szervezetek és párttagok jogait és kötelességeit. Pártunk szervezeti szabályzatának 55. pontja kimondja: «Az MDP szervezeti sza­bályzata a párt alkotmánya, törvény minden párttag és pártszervezet számára». Tagjaink közül egyre többen megismerik, megértik és betartják pártunk alkotmányát. De még sokan vannak párttagjaink, sőt ká­dereink között, akik nem értik a szervezeti szabályzat jelentőségét. A pártélet s a pártépítő munka egyik legfontosabb feladata, hogy egész párt­tagságunkkal jobban megértessük a párt szervezeti szabályzatának jelentőségét és szellemét. Gondoskodjunk arról, hogy ká­dereink és párttagjaink tanulmányozzák, valóban alaposan megismerjék és követke­zetesen betartsák a párt alkotmányát. A párt alaptörvényének, a szervezeti szabály­zatnak szigorú betartásáért folytatott harc a pártmunkának, a pártélet javításának el­engedhetetlen­ feltétele.­­Az SZKODP szervezeti szabályzatának tervezete a XVIII pártkongresszuson el­fogadott szervezeti szabályzatot lényegesen módosítja, illetve kiegészíti. Erre azért van szükség — mutatott rá Hruscsov elvtárs téziseiben — mert «a szervezeti szabály­zat egyes pontjai elavultak és a szervezeti szabályzatnak tükröznie kell azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a párt XVIII. kon­gresszusa óta eltelt időben a pártépítés te­rén szerzett» Az új szervezeti szabályzat-tervezet mó­dosította a kommunista párt meghatározá­sát. «A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes harci szövetsége. Ez a meghatározás pon­tosan megfelel annak, hogy a szocialista társadalom felépítésének eredményeként megszűntek a kizsákmányoló osztályok, «a szovjet társadalom baráti osztályokból áll. Megszilárdult a szovjet nép erkölcsi, poli­tikai egysége». A szervezeti szabályzatnak egyik leglé­nyegesebb módosítása, illetve kiegészítése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja új megfogalmazásban szerkeszti meg és to­vábbfejleszti a párttag lenini meghatározását. «A Szovjetunió Kommunista , Pártjának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programmját és szerve­zeti szabályzatát, tevékenyen részt vesz an­nak megvalósításában, dolgozik a párt va­lamely szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a meg­állapított tagsági járulékot­. E meghatáro­zással még inkább érvényesül a szervezeti szabályzatban Lenin és Sztálin elvtárs ta­nítása, hogy a párt nemcsak az egyformán gondolkodók szövetsége, hanem az egyfor­mán cselekvők szövetsége is A szervezeti szabályzat legfontosabb mó­dosítása, hogy nagymértékben növeli a párt­tagok kötelességét és felelősségét a párt ümiéért, a párt határozatainak végrehajtá­sáért A szervezeti szabályzat-tervezet 3. Don’ b) alpontja még külön is kiemelve meghatározza «A párttag kötelessége, hogy tevékenyen harcolon a párthatározatok vég­rehajtásáért Nem elegendő, hogy a párttag csáván egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz gyengíti a pá­rt harcképességét s ezért ösz­szeegyeztethetetlen a párttagsággal» A Szovjetunió­ Kommunista (bolsevik) Pártja már eddin is igen magas követel­ményeket állított tagjai, tagjelöltjei elé. Akik mindenkor példát mutattak az egész vil - kommunistáinak helytállásban fegye­lemben. kötelesség!"1'esítésben Miért van hát­­zslkség arra hogy most még jobban növeljék a párttagokkal szemben: követel­ményeké­ a párttagok felelősségét a pá ügyéért? A kommunizmus gigászi építkezései, ha­talma- természetátalakító munkálatai, az ipari és mezőgazdasági termelés ugrás­szerű emelkedése, a tudomány, a technika, a kultúra óriási fejlődése új és sokkal ma­gasabb követelményeket támaszt a kom­munista társadalmat építő szovjet nép ve­zetése és nevelése terén A kommunista tár­sadalom nemcsak anyagilag, hanem szel­lemileg és erkölcsileg is az eddig nem is­mert magasságba emeli fel embereket A kommunista társadalom a szocialista tár­­sada'om tagja már is műveltebb, kultúrál­­ta' 'i­­mána­abb erkölcsű, fejlettebb jellemű, bátor, szilárd akaratú, a nép és a haza­i Kovács István elvtárs ezt az előadását szeptember 23 án, az Építőipari Szakszerve­zet székh­ázában, a budapesti pártfunkciónál fiúsoknak tartottai iránti kötelességüket példásan teljesíteni tudó kommunista embereket követel. A kommunista társadalom felépítésének veze­tése és megszervezése, fejlett kommunista gondolkodású emberek kinevelése, a kom­munista párt, a kommunisták megtisztelő történelmi hivatása. De, hogy a kommunisták méltóan be tud­ják tölteni történelmi hivatásukat és kine­veljék a kommunista társadalom új típusú embereit, saját magukat is át kell nevelniük, át kell formálniuk. A kommunistáknak emelni kell általános, szakmai tudásukat, kulturáltságukat és ki kell fejleszteni ma­gukban a kommunista társadalom tagjainak kiváló tulajdonságait. Elsősorban a köte­lesség­tudatot, a párt ügyéért való felelős­ségérzetet, a fegyelmet, az áldozatkészséget, az éberséget, a bátorságot, a helytállást, a­­kommunista morált, az igazságérzetet, szocialista hazaszeretetek és az internacio­nalizmust. E tulajdonságokkal rendelkezve, személyes példamutatásukkal magasabbra kell hogy emeljék és ilyen emberekké kell hogy neveljék az egész szovjet népet. Másrészt azért van szükség a párttagság elé állított követelmények fokozására, mert csak ennek mzdosításával lehet megvalósí­tani a kommunista párt másik fő feladatát, hogy «állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben». A feszült nemzetközi helyzet, az imperia­lista háborús uszítók provokációi és lázas háborús készülődései, a­ béke s a haza ak­tív védelmének biztosítása is megköveteli a párttagok fokozott felelősségét és helytállá­sát a párt, a haza, a kommunizmus ügyéért. Végül azért van szükség a párttagok elé állított követelmények fokozására, mert az SZK(b)P párttagsága a Nagy Honvédő Há­ború alatt jelentősen megnövekedett és kicserélődött. A pártba sok új fiatal párt­tag került s ez szükségessé teszi, hogy még nagyobb figyelmet szenteljenek ezeknek az elv­társaknak szilárd kommunista nevelésére, a szervezeti szabályzatban meghatározott tulajdonságok kifejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjában a párttagok és tagjelöltek mindjobban kive­szik részüket a pártmunkából és harcolnak a határozatok végrehajtásáért. A kommu­nisták mindenütt öntudatosan példát mutat­va előljárnak a szocialista versenyben, a tervek teljesítésében, túlteljesítésében, a munkafe­gyelem megszilárdításában, a mi­nőség emelésében, az önköltség csökkenté­sében, a takarékosságban, a köztulajdon vé­delmében, az ellenség elleni harcban. A kommunisták személyes példamutatása lel­kesíti és mozgósítja a tömegeket a felada­tok végrehajtására. Pártunk valamennyi tagja és tagjelöltje számára rendkívül fontos és tanulságos a párttagok kötelességeinek meghatározása. A mi pártunk más viszonyok között és más fejlődési szakaszban ugyan, de az utóbbi években szintén fokozottabb követelménye­ket állít a párttagság elé. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i KV ülésen az SZK(h)P ta­­pasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva mondotta: «Mindenért ami eb­ben az országban politikai, gazdasági, kul­turális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek. Minél jobban átérez­­zük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reánk há­ruló feladatokat, annál inkább meggyorsul a szocializmus építése, dolgozó népünk fel­virágzása». E gondolatot fejlesztette tovább Rákosi elvtárs pártunk is kongresszusán: «Fokoznunk kell pártunk elméleti színvo­nalát, fegyelmét, a példamutatást, az áldo­zatkészséget, a bátor elszántságot. Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva ma­gatartás minden megnyilvánulásának. En­nek a szellemnek a megerősítése és felszí­tása kongresszusunk egyik fő feladata» — mondotta Rákosi elvtárs. A Szovjetunió Kommunista Pártja szer­­vezeti szabályzatában meghatározott köte­lességek szellemét alkalmazta a magyar viszonyokra a Politikai Bizottság április 10-i határozata, mely azt a feladatot állí­totta a párt elé, hogy «a párttagokkal és tagjelöltekkel szemben a pártfegyelem­, az öntudat, a tanulás, a marxista-leninista tu­dás, a pán iránti áldozatkészség, a terme­lésben való példamutató kommunista helyt­állás terén fokozatosan magasabb követel­ményeket kell állítani... A pártbizottságok­nak, alapszervezeti vezetőségeknek arra kell törekedniük, hogy ne csak a tagság túl­nyo­mó többsége, de minden párttag teljesítse­ a párttal szembeni kötelességét és aktívan kivegye részét a pártmunkából». Miért állított Rákosi elvtárs, a Politikai B­zottság határozata magasabb követelmé­nyeket a párttagok elé a kötelesség­teljesítés, a párt ügyéért való felelősség terén? Azért, mert a fordulat,éve után a prole­­­árdiktatúra győzelmével hazánk és népünk é létében és munkájában is új szakasz kez­dődött; a kapitalista társadalomnál sokkal fejlettebb és magasabbrendűbb szocialista társadalom építése. A szocializmus építése, a dolgozó nép politikai átnevelése fokozot­tabb feladatot ró pártunkra. Pártunk min­den tagja és tagjelöltje f­elé nagyobb köve­telményeket állít a helytállás, a példamu­tatás, a párt- és állami fegyelem, dolgozó, néni­nk politikai nevelése terén. Másrészt a feszült nemzetközi helyzetben, amikor a déli határainkon az amerikai im­perialisták veszett csahosa, a fasiszta Tito és Kémbandája nap mint nap provokál, amikor nyugati határainktól nem messze a háborúra készülő imperialisták csapatai állnak, akkor a béke megvédése, hazánk ak­tív védelme ellenségeink agresszív­­csele­kedeteivel szemben megköveteli, hogy foko­zottabb követelményeket állítsunk pórt­­tagjaink és tagjelöltjeink elé a kötelezett­ségteljesítés, az éberség, a helytállás, a pél­damutatás, a párt, a haza ügyéért való fe­lelősség terén.­­ Végül, de nem utolsósorban a fokozott kö­vetelmények állítását pártunk felszabadulás utáni fejlődése és jelenlegi helyzete teszi rendkívül szükségessé. A mi pártunk a fel­­szabadulás után a szociáldemokrata és többi pártokkal a tömegekért vívott harcban szélesebbre tárta kapuit, és komoly könnyí­téseket tett a pártba való felvételnél. Sok pártszervezet komoly hibákat követett el a tagfelvétel terén Számos helyen nem vá­­ngatták ki gondosan a tagokat, tagtoborzá­sok, sőt kollektív tagfelvételek voltak Tag­jaink közül sokan még politikailag nem elég fejlettek, nincsenek eléggé kipróbálva és nem szoktak még hozzá a szigorú pártfe­­gyelem betartásához, a párt iránti köteles­­ségteljesítéshez, a helytálláshoz. Egyes párt­tagok magatartásában, egyes pártszerveze­tek munkamódszerében sok még a szociál­demokrata maradvány. Párttagjainknak még nem vált húsává-vérévé a bolsevik munka­stílus, a párt üttvéért való bátor helytállás. Fokozott követelményeket állítani a párt­tagság elé, egyben harcot jelent a szociál­­demokratizmus ellen, a szocdem marad­ványoknak sorainkból való kiirtásáért. Pártunkban napról napra nő azoknak a párttagoknak és tagjelölteknek, azoknak az aktivistáknak a száma, akik megértve Rákosi elvtárs útmutatását, a II. kongresszus és a Politikai Bizottság határozatát, a párt ügye iránti felelősségérzettől áthatva, ak­tívan kiveszik részüket a pártmunkából, a párt- és a kormányhatározatok végrehaj­tásából. Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy a pártmunka legtöbb gyengéje, hogy párttagjainknak még jelentékeny része nem értette meg a párthatározat lényegét és a­ II. kongresszus, valamint a Politikai Bi­zottság határozatának végrehajtása nem fol­­yik kielégítően s a javulás messze elmarad a követelmények mögött, párttagjaink egy részénél még bajok vannak a kötelességtel­­jesítés, a pártfegyelem, a párt "ügye iránti felelősségérzet körül. Amíg a mi nagyszerű pártaktivistáink idejüket és erejüket nem kímélve, fegyelme­zetten, áldozatkészen, példásan teljesítik a párt iránti kötelességüket, addig számos párttag nem tesz eleget a szervezeti sza­bályzatban előírt, a párt iránti kötelességé­nek, fegyelmezetlen, politikailag nem ké­pezi magát, nem veszi ki részét a párt­­munkából és formálisan, passzívan vi­­szonylik a párt- és a kormányhatározatok­hoz és nem hajtja végre azokat. Nemcsak a párttagok, hanem a párt-, ál­lami és tömegszervezeti funkcionáriusok kö­zött is vannak olyanok, akik nem hajtják végre a párt és a kormány igen fontos ha­tározatait, utasításait. Az utóbbi időben különösen gyakran fordul elő komoly oppor­tunista elhajlás az üzemekben,hogy nem hajt­­ják végre a termelés megszervezésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a norma­lazítás, a bércsalás, a béralaptúllépés el­leni és a tervidőpontok betartására vonat­kozó határozatokat. Falun pedig a be­gyűjtés, az adófizetés, az állampolgári fe­gyelem, a kulákok visszaszorítására vonat­kozó fontosabb határozatokat. Városban és falun is elhanyagolják a pártépítésre vo­natkozó fontos határozatok végrehajtását. Formálisan viszonyának a "határozatok­hoz, a szót nem követi eléggé a tett, nem szervezik meg a határozatok, a vállalások végrehajtását és a végrehajtás rendszeres ellenőrzését. Gyorsan fel kell számolni ezt a munka­stílust. Meg kell javítani a határozatok végrehajtásának ellenőrzését s mindenütt biztosítani kell a bolsevik munkastílust, hogy a szót a tett, a határozatot, a válla­­lást a végrehajtás kövesse. A pártmunnka elmulasztása, a határoza­tok, útmutatások végre nem hajtása a párt és állami fegyelem gyakori be nem tartásá­hoz vezet. Egyes állami, gazdasági és tömegszerve­­zeti vonalon dolgozó kommunista vezetők­nek különös elképzeléseik vannak a párt­­fegyelemről. Azt hiszik, hogy rájuk nem kötelezőek a párttagok számára előírt sza­bályok. Azt hiszik, hogy nekik nem kell megjelenni a párttaggyűléseken, aktívaér­tekezleteken, hogy számukra nem kötelező a pártmunka és elfoglaltságukra hivatkozva kivonhatják magukat a pártoktatásból. Azt hiszik, hogy a pártfegyelem csak az egy­szerű párttagok számára kötelező. Ezt a a súlyos tévedést gyorsan fel kell számolni egész pártunkban. Minden párttag vésse jól agyába az SZK(b)a szervezeti szabályzat 3. pontjának f) alpontját: «A párttag kötelessége, hogy tartsa be a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: egyik a vezetők és másik az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és állami fegyelem megszegése nagy bűn, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal­. Párttagjaink között mind nagyobb szám­ban vannak olyan elvtársak, akik egyre jobban összeforrnak a párttal, akik számára legszentebb, a legfontosabb ügy a párt ügye. Olyan elvtársak, akik készek minden helyzetben és minden körülmények között öntudatosan, áldozatkészen, kommunistához méltóan helytállni a termelésben, az ellen­ség elleni harcban. Nem lenne azonban helyes elhallgatni, hogy párttagjaink és ta­gj­elöl­tjein­k egy ré­ténél még komoly és sok hiba van a kom­munista példamutatás és helytállás, az éber­ség, az ellenség elleni harc körül. Vannak párttagjaink, akik rendszeresen nem telje­sítik a tervüket, sok selejtet gyártanak, el­nézni­ tűrik a normalazítást, a bércsalást, a munkafegyelem megsértését sőt mi több, maguk is részt vesznek ebben. Számos esetben előfordul, hogy nem mu­tatnak példát és nem járnak élen a munka­­versenyben, nem teljesítik vállalt kötele­zettségüket Előfordul több falusi párttagunknál, sőt párttitkárnál és tanácselnöknél, hogy nem tel­jesítik beadási és adófizetési kötelességüket. Az utóbbi időben gyakran tapasztalható városban, üzemekben és falun egyaránt ko­moly jobboldali opportunista elhajlás, a kommunista éberség eltompulása, a szálla­tás, a helytállás hiánya az ellenség elleni harcban. Komoly opportunista elhajlás, hogy üze­mekben, vagy falvakban a kommunisták gyakran tűrik a jobboldali szocdemek, a klerikális reakció, az üzemekbe beépült osz­tályidegen ügynökök, a kulákok, népellenes uszítók suttogó propagandáját és szabotáló munkáját és nem lépnek fel harcosan ellene A falvakban, a tanácsokban gyakori a libe­ralizmus a kulákokkal szemben. A kulákok f eltűnnek­ a kuláklistáról. Engedik, hogy ne tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek db. s nem verik energikusan vissza a ku­­ákok ellenséges agitációját. Ezt a komoly jobboldali opportunizmust pártszervezeteink­nek meg kell szüntetni Az SZK(h)P s­zervezeti­ szabályzata ki­mondja, a párttag kötelessége, hogy «legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden területen és minden körülmények között szükséges». Kommunista párttagnak lenni azt jelenti, hogy éberen mindenben a párt és az állam érdekeit kell szem előtt tartani és védel­mezni El kell érnünk, hogy minden egyes párttagunk jól ismerve a párt politikáját, ne várjon külön utasításra, hanem bárhol és bármilyen előre nem látott helyzetben helytálljon, olyan kérdésekben is, amelyek­ben nincs kidolgozott határozat, vagy kü­lön utasítás,, védje meg a párt politikáját és következetesen verje vissza az ellenség aljas támadását és harcokon az opportu­nizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen A Magyar Dolgozók Pártja további erő­sítésének, harckészsége fokozásának és az előtte álló hatalmas feladatok sikeres meg­oldásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a mi pártunkban is még magasabbra emeljük a párttag megtisztelő címét. Tagjain­kat és tagjelöltjeinket a párt és a nép ügyéért való fokozott felelősségre kell nevelnünk. Ha megvalósítjuk, hogy minden párttag aktívan­ kivegye részét a párt politikájának a gyakorlati életbe való átültetéséből és kommunistához méltóan példát mutasson a helytállásban, a nehézségek leküzdésében az ellenség elleni harcban, akkor pártunk második kongresszusának, a Politikai Bi­zottság április 10-i határozatának és a Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának szellemében já­runk el. (Folytatjuk­) . Ismét több járás, csatlakozott a c­selédi járás erzdem­­énye/ré­ h­ez: jó mezőgazdasági munkával, jó beadással ünnepük november 7-ét Az állami gazdaságok és , gépállomások dolgozói, a­ termelőszövetkezeti és az egyé­nileg gazdálkodó parasztok az őszi szán­tás­ vetés gyors és jó elvégzésével készül­nek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulójára. Az ország számos járásában követik a ceglédi járás mezőgaz­dasági dolgozóina­k versenyfelhívását s a járások dolgozó parasztjai közös felajánlá­sokat tesznek az évforduló tiszteletére. A csongrád megyei szentesi­ járás legjobb mezőgazdasági dolgozói értekezletet tar­tottak, ahol ismertették a községeiknek, a termelőszövetkezeteknek, a gépállomások­nak és az állami gazdaságoknak az ünnep tiszteletére tett ígéreteit, amelyből megfo­galmazták a járás közös felajánlását. A felajánlást elküldték Rákosi Mátyás elvtárs­­na­k. A szentesi járás dolgozó parasztjai vál­lalják, hogy határidő előtt elvégzik az őszi szántás-vetést. Több termelőszövet­kezet ke­­resztsorosan veti el valamennyi őszi gabo­náját. A járás november 1-ig 102 százalékra teljesíti a kukorica- és burgonyabeadást. A ceglédi felhíváshoz a pestmegyei nagy­­kátai járás is csatlakozott. A járás dolgozó parasztjai határidő előtt betakarítják a ku­koricát és a burgonyát s október 10-ig be­adják az államnak járó részt. November 7-ig 120 százalékra teljesítik egészévi tojás­­beadási kötelezettségüket. A székesfehérvári és a kapuvári járás dolgozó parasztjai szintén megbeszélték a ceglédi járás felhívását és elhatározták, hogy ők is jó mezőgazdasági munkával, jó be­adással, lelkes versengéssel készülnek no­vember 7 méltó megünneplésére. Több község és termelőszövetkezet ismét szabadon értékesítheti kukorica- és burgonyafeleslegét A begyűjtési miniszter szeptember 29-én a bácsmegyei Tass és a szolnok megyei Ti­sza püspöki és Jászfényszaru dolgozó pa­rasztjainak visszaadta a kukorica szabad­piaci értékesítésének jogát. Ugyancsak szep­tember 29-től szabadon árusíthatják a bur­gonyát a bácsmegyei Kömpöc, a tolname­gyei Kajdacs és Pusztahencse, a hajdúme­gyei Üjtikos,­­ a nógrádmegyei Tolmács, Szátok és Rétság, a baranyamegyei Meződ dolgozó parasztjai, valamint Tolna megyé­ben a kajdacsi November 7 és Március 9 és a szedresi Petőfi, Baranya megyében a szilágyi Vörös Fény és a gilvánfai Al­kotmány termelőszövetkezetek, illetve cso­portok. Szeptember 30-tól a somogymegyei Ráksi dolgozó parasztjai szabadon értékesíthetik a kukoricát. A komárommegyei Dad, a bács­megyei Császártöltés, a­­ nógrádmegyei Szarvasgede, Erdőtarcsa és Kisbágyon, a szabolcsmegyei Nábrád és Körsemjén, a békésmegyei Hunya, a somogymegyei To­­ponár, Somogysimonyi, Somogytarnóca, Teleki, Balatonszárszó, Szólád és Puszta­­szemes, valamint Baja és Szombathely dol­gozó parasztjai szeptember 30-án vissza­kapták a burgonya szabad értékesítésének jogát. Szabadon árusíthatják a burgonyát Nógrád megyében a palotási Május­­. a szurdokpüspöki Béke, a vanyarci Béke a kozárdi Petőfi és a tari Ságvári, a komá­rommegyei csépi Uj Barázda. Szabolcs me­gyében a nábrádi Békeharcos és a kétsem­­jéni Úttörő. Somogy megyében a bal­a­­tonszemesi Dózsa, a siófoki Uj Barázda, a­ balatonszárszói Béke és a pusztanemesi Jó­zsef Attila termelőszövetkezetek. Híve csoportok is. A hazánkban tartózkodó szovjet tudóskü­ldöttség meglátogatta a p pécsi tudományegyetemet A Magyar Élettani Társaság budapesti kongresszusára hazánkba érkezett szovjet­udóskü­ldöttség kedden meglátogatta a pé­csi tudományegyetemet. A delegáció tagjait G. Hruscsov, L Voronyin és K Szukov akadémikusokat — a tudományegyetem fel­díszített aulájában fogadták a bécsi tudó­sok és­­az egyetem professzorai. A fogadtatás után a pavlovi kutatások és legújabb szovjet kísérletek eredményeivel foglalkozó, tudományos filmet mutatták be az egyetem professzorainak és hallgatóinak. A bemutató előtt L. Voronyin akadémikus tartott előadást Pavlov felfedezéseinek nagy jelentős­égéről Délután a pécsi tudományegyetem élet­tani intézetét tekintették meg a szovjet kül­döttség tagjai A küldöttséget kalauzoló Lissák Kálmán professzor elmondotta a lá­togatóknak, hogy a korszerű épületek, be­rendezések és készülékek mind az ötéves terv során létesültek. A szovjet tudósok számos értékes tanácsot adta­k az intézet kutatóinak. Az élettani intézetben tett látogatás után a szovjet tudósok nevében G. Hruscsov akadémikus, a küldöttség vezetője mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásért. Kedden megkezdődött az országos matematikai konferencia­­ Kedden délelőtt megkezdődött a köz­oktatásügyi minisztérium és a Bolyai Já­nos Matematikai Társulat által össze­hívott, két napig tartó országos matemati­kai konferencia, amely az általános és középiskolai matematikai oktatás legfonto­sabb problémáit tárgyalja meg A konferencia megnyitásán beszédet mon­dott Jóbnnn Magda, a közoktatásügyi mi­niszter első helyettese. Utána Vadász Fe­­rencné, a közoktatásügyi minisztérium kö­zépiskolai főosztályának vezetője tartott be­számolót. (MTI) ­ Megjelent füzetalakban Andics Erzsébet „Kossuth harca a reakció ellen“ című előadása Kossuth Lajos születésének 150 évfordu­lója alkalmából az «Akadémiai Kiadó» megjelentette füzetalakban Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikusnak a Magyar Tudományos Akadémia 1951 decemberi nagygyűlésén elhangzott «Kossuth harca a reakció ellen» című előadását. (MTI) SZERDA, 1952 OKTÓBER 1 A GYŐZELEM TUDOMÁNYÁNAK KINCSESTÁRA Tizennégy esztendővel ezelőtt, 19­38 ok­tóber elsején jelent meg J. V. Sztálin elv­társnak, az emberiség lánglelk­i vezérének és bölcs tanítómesterének halhatatlan műve: «A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának története. Rövid tanfoo­­lyam», ahogy népünk, párttagságunk a­ ta­nítvány közvetlenségével nevezi: a párt­­történet. Az elmúlt tizennégy esztendő a nemzeti és társadalmi felszabadulásukért harcoló népek valóságos diadalmenete volt. A Szovjetunió megmentette az emberiséget a német és japán fasizmus rabszolgasá­gától, felszabadult a 475 milliós kínai nép, létrejöttek a népi demokráciák, köz­tük a mi új hazánk, a A­agyar Népköz­­társaság. Világszerte megerősödött­­ a nemzetközi munkásmozgalom, megszüle­tett és szüntelenül növekszik a történelem legnagyobb tömegmozgalma, a békevi­­lágmozgalom. Az elmúlt tizennégy év alatt a haladó emberiség mérföld­ lép­tékkel került közelebb nagy céljához: a béke és szabadság, a demokrácia és a szocializmus ügyének végső győzelméhez. A Szovjetunió kommunistái, a világ min­den kommunistája, az egész haladó embe­­ris­ég a győzelem tudományának tárlátából, Lenin és Sztálin dicső pártjának, az Októ­beri Forradalom pártjának, a szocializmust felépítő és a kommunizmust építő bolsevik pártnak történelméből, harci tapasztalatai­ból vette azokat a fegyvereket, amelyekkel az elmúlt tizennégy év e világra szóló győ­zelmeit kivívta. Sztálin elvtárs zseniális műve: a párt­­történet ezeknek a hatalmas, mindent le­győző fegyvereidnek: a marxizmus-leniniz­­mus eszmei fegyvereinek kincsestára.­ A sztálini párttörténet: a bolsevikok győzel­­mes gyakorlatának elméleti általánosítása és ami ezzel egyet jelent, a marxizm­us­­leninizmus elméletének élő megvalósulása. E mű­ kifejti és tudományosan rendszerezi Lenin-Sztálin nagy pártjának felbecsülhe­tetlen értékű tapasztalatát. Nem hiába ne­vezzük a párttörténetet a marxi-leniai alap­ismeretek enciklopédiájának, hiszen nincs a béke védelmének a társadalmi és nemzeti felszabadító harcnak, a szocializmus építé­sének olyan alapvető elvi kérdése, amelyre ez a korszakalkotó mű ne adna világos és határozott feleletet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ta­pasztalatai felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak pártunknak a népi hatalom ki­vívásáért folytatott harcban. «A népi de­mokráciák kommunista pártjai — állapí­totta meg Rákosi elvtárs — évtizedes har­cok és üldözések közepette sajátították el s kezdték országuk viszonyaira alkalmazni a nagy bolsevik párt tapasztalatait és ta­nításait A lenini-sztálini elvek lényegében helyes alkalmazásával nyerték meg ezek a pártok dolgozó népük többségének bizal­mát és támogatását.­ A Szovjetunió Kommunista Pártja a szocializmus győzelmes felépítésének pártja, amelynek történelmi tapasztalatai a szocialista építés legnehezebb és legbo­nyolultabb problémáiban is megkönnyíti számunkra a tájékozódást és irányt mutat a megoldásra. Pártunk az SZK(b)P történetéből tanulta és tanulja meg, hogy a munkásosztályt csak olyan párt vezetheti végső győzelem­re, amely mentes az opportunizmustól en­gesztelhetetlen a kishitűekkel és megalku­vókkal szemben és következetes, forradalmi haver,­ képes -s burzsoázia ellen A Szov­jetunió Kommunista Pártjának története arra tanít bennünket, hogy a munkásosz­tály pártja nem töltheti be osztálya veze­tőjének szerepét, ha nem­­ sajátítja el a munkásmozgalom egyetlen tudományos el­méletét: a marxizmus-leninizmust. Az SZK(b)P győzelmes történetének egyik legfőbb tanulsága, hogy a burzsoázia szo­ciáldemokrata ügynökségei esküdt ellensé­gei a munkásosztály, a dolgozó nép felsza­badításának — ezért az ellenük folytatott győzelmes harc elengedhetetlen a munkás­­osztály vezette nép hatalmának kivívásához és megtartásához A Szovjetunió kommu­nistáinak a pártegységért vívott küzdel-m m­­el — de a mi pártunk történetének 1. ezernyi tapasztalata figyelmeztet rá hogy a szemünk fényénél is jobban védjük a párt egységét és fegyelmét, harcoljunk opportunizmus minden válfaja ellen har­coljunk a párt politikájának legkisebb ki­­ferdítése, a pártfegyelem legenyhébb meg. S­­es­­ményen és «A párt története továbbá arra tanít - írja Sztálin elvtárs a párttörténetben , hogy a párt nem töltheti be a munkásosz­­tály vezetőjének szerepét, ha sikereitől el­­kapatva, kezdi elhízni magát, ha nem veszi­­ észre munkája fogyatékosságait, ha fél hi­báit beismerni, ha fél idejében nyíltan és becsületesen kijavít­an­i őket. A párt legyőz, ítéletien, ha nem fél a kritikától és önkriti­kától, ha nem tusolja el munkája hibáit és fogyatékosságait, ha kádereit a párt­­munka tudáin tanítja és neveli, ha saját hibáit idejében ki tudja javítani. Rákosi elvtárs, számolva azzal, hogy viszonylag békés fejlődésünk sokakban elbizakodottsá­got ébreszthet, szüntelenül figyelmeztet erre a veszélyre, ostorozza a babérokon való megpihenés szellemét és pártunkat, népün­­ket a hibák bátor feltárására, tettekkel pá­rosuló önkritikára, a párton belüli demo­krácia fejlesztésére és kérlelhetetlenségre neveli a bírálat elnyomóival szemben. Ha pártunk, Rákosi elvtárs hét esztendő alatt virágzóvá változtathatta népünk éle­tét, ha országunk ma hatalmas léptekkel tud előremenni a szocializmus építésének útján, úgy ez mindenekelőtt azért lehetsé­ges, mert pártunk egyre jobban összeforr dolgozó népünkkel, egyre inkább elsajátítja nagy példaképünk történetéből a néptöme­gek nevelésének, meggyőzésének, mozgósí­tásának művészetét. Egyre mélyebben meg­értjük és mind többet tanulunk a párttörté­net sztálini szavaiból: «Szabály gyanánt ismerhetjük el, hogy a bolsevikok legyőzhe­­tetlenek lesznek mindaddig, amíg megőrzik kapcsolatukat a nép széles tömegeivel». De ezt a kapcsolatot nem lehet egyszer és mindenkorra kivívni A párt, a népi demo­krácia nagy céljaiért nap mint nap meg kell nyernii és cselekvésre kell indítani a dolgozó tömegeket. «A tömegekhez fűződő kapcsolatunk akkor elszakíthatatlan — álla­­pította meg a Központi Vezetőség június 27-i ülése —, a tömegek támogatása akkor szilárd, ha a munkás- és parasztmilliók, értelmiségi dolgozók két kezük és agyuk munkájával, meggyőződésből fakadó fegye­lemmel, odaadó, áldozatkész magatartással, a jövőbe vetett bizalommal naponta kiáll­nak pártunk politikája, az ötéves terv áteg­­valósítása, szocializmust építő hazánk érde­kei mellett». Pártunk — hála Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványának, a párttörténet leg­kiválóbb magyar ismerőjének, Rákosi elv­társnak — győzelmesen forgatja a dicső bolsevik párt nagy eszmei arzenáljának fegyvereit. A­lkotóan alkalmazza a Szovjet­unió Kommunista Pártjának tanításait és tapasztalatait a magyar viszonyokra. «Ha a Magyar Kommunista Párt ebben a nehéz történelmi helyzetben nagyban és egész­ben meg tudta oldani a ráháruló feladato­kat — írta Rákosi elvtárs az «Ötéves a Társadalmi Szemle» című cikkében — an­nak döntő tényezője, hogy a legfelelősebb munkát végző vezetői alkalmazni tudták a marxi-lenim tanításokat, alkalmazni tudták abban a formában ahogy a bölcs Sztálin e tanokat továbbfejlesztette, elmélyítette és külön a második világháború utáni viszo­nyokra kidolgozta. Az SZK(b)P történetének tanulmányo­zása akkor lesz igazán termékeny, ha az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásá­ban, a párttörténet tanításainak konkrét alkalmazásában is igyekszünk minél töb­bet tanulni pártunk vezetőitől, Rákosi elv­társtól Ezt kell messzemenően elősegíte­niük propagandistáinknak oly módon, hogy tanításuk legtöbb módszerévé és eszmei tartalmává teszik az elmélet és gyakorlat összekapcsolását, a párttörténet tapaszta­latainak és a mi feladataink összefüggé­sének feltárását. Üzemeink dolgozóinak hazafias kölcsönjegyzési versenye Az ipari megyék versenyében Borsod érte el a legjobb eredményt. A megye harcos munkásai, elsősorban a kohászok, lelkes jegyzéseikkel, odaadó népnevelő munkájuk­kal elhódították Győr megye elöl az első­séget A győrm­egyei üzemek az elmúlt na­pokban egy sorban haladtak a borsodiak­kal A megye egyes üzemeiben — például a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyárban — még tovább kell emelni a nép­nevelőmunka színvonalát, hogy Győr az első helyre kerülhessen az ipari megyék között. Valamelyest javította ugyan az ered­­ményét, de még mindig elmarad a többi textilüzemhez képest a Győri Fonoda A verseny élén haladó Borsod és Győr megye mögött, ugyancsak a legjobbak között van­nak Baranya és Veszprém megye üzemei is Az ipari megyék között kialakult lelkes versengésben Nógrád és Komárom megye üzemeiben is emelkedtek a kölcsönjegyzés eredményei, de a munka lendületét még fokozniuk kell, ha fel akarnak zárkózni az élenjárókhoz. Hazánk, vidéki ipari városai követik a fővárosi munkások, dolgozók nagyszerű jegyzésének példáját. A versenyben élenjár Debrecen Az első helyért vívott küzdelemben szorosan nyomon követi Szeged. A nemes versengésben közvetlenü­l egymás mellett nyomul előre Győr Miskolc és Pécs munkássága E városok népnevelői elkes munkát végeznek: szinte óránkint érkezik hír újabb és újabb kiváló eredményekről Ennek megfelelően, a versenyben elért he­lyezés is állandóan változik — bármelyikük könnyen felzárkózhat az eddig élen haladó Debrecen és Szeged mellé Tatabányának tovább kell fokoznia a jegyzés ütemét, hogy dicsőséges hagyományaihoz méltóan, most is az elsők közé kerüljön Munkásaink, műszaki dolgozóink, az ü­ze­m­ek alkalmazottai nagy lelkesedéssel vi­szik győzelemre a Harmadik Békekölcsönt. Az egyes iparágak között nemes vetélkedés alakult ki, melyik veszi ki részét a leg­méltóbban a békekölcsön jegyzéséből A lendületes versenyben jelenleg a koh­á­szat áll az élen. Különösen az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lőrinci Hengerművek és a Borsod­­nádasdi Lemezgyár dolgozói tűntek ki eddigi jegyzéseikkel. Nagymértékben fokozódott a kölcsönjegyzés lendülete a Diósgyőri Kohászati Üzemekben is. A kohászatot, a gépipar és a magasépítő­­ipar üzemei követik Nagy harcot vívnak a második helyért. A vasipari üzemek közül kedden nagy­szerűen előretört az Egyesült Izzó és a Magyar Acélárugyár. A vidéki gépipari üzemek közül kimagasló eredményeket ért el a Salgótarjáni Vasöntöde, a Dunakeszi Vagongyár és a Sztálin Vasmű­ Gépgyára. Ezekről az üzemekről kell példát vennie a DI MA VA­G Diósgyőri Gépgyárnak, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárnak, valamint a Salgótarjáni Acélárugyárnak is, hogy a legjobbak közé kerülhessenek. A Csepel Autógyárban kedden jelentősen emelkedett a kölcsönjegyzés eredménye Nagy érdeklődés kíséri a J­ákosi Mátyás Művek és a MAVAG verse­nyét. Nehéziparunk két hatalmas felleg­vára az elsők között van a kölcsön­­jegyzésben. Jelenleg a MAVAG tartja első helyét a versenyben. A Rákosi Mátyás Művekben több gyár­egység, mint például a Kovácsológyár, a Szerszámgépgyár és a Nagy tömegcikkgyár - a legjobb budapesti üzemek közé tarto­zik A többi gyáregységben is így kell fokozni a jegyzés lendületét, mert csak ez segít hozzá a párosverseny első, helyé­hez A gépipar erős versenytársa a magas­­építőipar különösen a sztálinvárosiak ki­váló­­eredményeivel Az élenjáró magas építőipar példáját kövesse az­­ sztattépítő, a Betonútépítő, a Mezőgazdasági Vízépítő és a többi mélyépítő vállalat is! Az iparágak közül esélyes a második helyre a textilipar is Különösen kiváló köl­csönjegyzési eredményekkel fejezték ki­ a Keltex dolgozói harcos békeakaratukat A legjobbak között van a Gyón Textil és a Pápai Textil is. Ötezer tonna szenet termeltek harmadik negyedévi tervükön felü­l a rudolftelepi bányászok A rudolftelepi szénbánya dolgozói ígére­­tet tettek, hogy harmadik negyedévi tervü­kön felül 2730 tonna szenet adnak a nép­gazdaságnak. Felajánlásukat csaknem két­szeresen teljesítették: ötezer tonna szenet termeltek terven felül. A rudolftelepi bányászok munkájának nagyszerű eredményéhez hozzájárult, hogy következetesen alkalmazták a munkahelyi váltást, hogy megszerezték és gazdaságo­san kihasználták a rendelkezésükre bocsá­tott gépeket

Next