Szabad Nép, 1953. január (11. évfolyam, 1-31. szám)
1953-01-08 / 8. szám
4 amerikai imperializmus új gyilkosságra készül T achár 'közepére (12-re vagy az azt kotr T, 0 ,*1®lre) tűzte ki az Amerikai 85’’esütt Államok szövetségi bírósága Ju- 11 ?s Rosenbergnek és feleségének kivégzé*?_ a kivégzés körülbelül egy héttel előzné meg Eisenhower elnöki hivatalba lépését. Truman nyilván úgy érzi, hogy így adhatja át utódjának legméltóbban elnöki hatalmát. A tisztességes emberek milliói a világ minden sarkából hónapok óta felháborodottan tiltakoznak az Egyesült Államok fasiszta «igazságszolgáltatásának» ez ellen az újabb alávaló merénylete ellen. Paul Ehiard, a nemrég meghalt nagy francia költő, utolsó szavaival a Rosenberg-házaspárszámára kért kegyelmet. Bernal professzor, a világhírű atomtudós, a londoni Holborn Hallban 1952 november 26-án tartott nagygyűlésen megdöbbenten jelentette ki lehetetlen, hogy civilizált országban kivégezzenek olyan embereket, akiknek bűnösségéről egyetlen adat sincs. A kínai Szakszervezeti Szövetség Kína összes dolgozói nevében tiltakozott a két ártatlanul elítélt ember kivégzése ellen. A német nők amerikai asszonytársaikat szólították fel, hogy akadályozzák meg a gyilkosságot: «Azok fordulnak hozzátok — írják — akik saját bőrükön már megtanulták, hogy a fasizmus elrabolja fiaikat és férjeiket, koncentrációs táborba hurcoljál, vérpadra viszi őket». William Foster elvtárs, az Amerikai Kommunista Párt elnöke így jellemezte a pert: «A Rosenberg-házaspár kivégzése hozzátartozik az Egyesült Államok általános fasizálódásához. Ez a per is a kapitalista «igazságszolgáltatás» összeomlását mutatja és közvetlenül kapcsolódik az amerikai nép szabadságjogai elleni eddigi támadásokhoz. «Saccót és Vanzettit 1927- ben, mint az Egyesült Államok munkásmozgalmának túszait végezték ki — írja Howard Fast, a kiváló amerikai haladó író. — Az ő kivégzésükkel a jogaiért küzdő munkásosztályt akarták ■ megfélemlíteni. Julius Rosenberg és felesége az amerikai békemozgalom túszai; elítélésükkel azokat akarják megfélemlíteni, akik a koreai háború befejezéséért, a békéért harcolnak Amerikában. Az Egyesült Államok uralkodó osztálya már régen nem riad vissza attól, hogy túszokat szedjen és kivégezze őket. Most a békemozgalom került sorra...» Itt ez a néhány hónappal ezelőtt még alig ismert két ember, akiknek életéért ma összeszorult szívvel aggódnak a tisztességes emberek milliói és akikért az emberiség legjobbjai ilyen szívós küzdelmet folytatnak? Julius Rosenberg kisfizetésű mérnök, aki letartóztatásáig feleségével és két kisgyermekével New York egyik munkásnegyedében lakott. Feleségével együtt azok közé az amerikai dolgozók közé tartozik, akik lelkiismeretük szavára hallgatva elítélték a fasizmust és állást foglaltak a béke ügye mellett. Közéleti szerepük nem volt, nem tagjai a kommunista pártnak sem. Abban a levelében, amelyet a «Polgári Jogok Kongresszusa» című szervezethez intézett, Rosenberg azt írta: «Én és a feleségem egyszerű emberek vagyunk és az egyszerű embereknek szükségképpen áldozatul kell esniök a legutóbbi évek fokozódó őrületének. Rosenberg sógora, Greenglass ellen az amerikai hatóságok két évvel ezelőtt azt a vádat emelték, hogy a nevű mexikói Los Alamosban levő atomkísérleti laboratóriumból átami titkokat szerzett és az azokról szóló feljegyzéseket átadta egy ismeretlen személynek. Greenglasst és feleségét emiatt letartóztatták és halálbüntetéssel fenyegették. De az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, amely a nyomozást irányította, hamarosan rájött arra, hogy hiába ítélik el és végzik ki Greenglassékat. Miután nekik semilyen baloldali kapcsolatuk sem volt, a Greenglass-ügyet nem lehet felhasználni az «Amerikaellenes Bizottság» propagandacéljaira. Kutatni kezdtek tehát Greenglass családja után és rájöttek, hogy sógorát, Rosenberget, 1945-ben azért bocsátották el az állami szolgálatból, mert ezt fogták rá, hogy kommunista. Ez volt az, amire az FBI-nek szüksége volt. A Greenglass-ügyből akármilyen eszközzel Rosenberg-ügyet kellett csinálni. A nehézség csak az volt, hogy Greenglass semmi «terhelőt» sem tudott sógoráról . .. Ekkor vetette be az FBI egyik legalattomosabb ügynökét, John D. Rogge ügyvédet, aki azelőtt New York állam főügyészhelyettese volt és most Titóék amerikai követségének jogtanácsosa. Rogge arról is ismeretes, hogy gazdái évekkel ezelőtt mint provokátort küldték a békemozgalomba ,és utóbb az «Amerikaellenes Bizottság» előtt vallomást tett a mozgalom tagjai ellen. Az FBI azt a «tanácsot» adta a fogságában levő Greenglassnak, hogy ha feleségével együtt el akarják kerülni a halálos ítéletet, bízzák meg védelmükkel Roggét. Rogge «védői» tevékenységének néhány nap alatt meg is volt az eredménye: Greenglass és felesége aláírták az eléjük tett vallomást, amelyben azt jelentették ki, hogy Julius Rosenberg vette rá őket kémkedésre. Minthogy pedig Greenglassék vallomására a tárgyaláson is szükség volt még, Greenglassnét a vallomás aláírása után szabadonbocsátották, férjét pedig börtönbüntetésre ítélték és kilátásba helyezték, hogy rövid idő múlva megkegyelmeznek neki. Creenglassékon kívül azonban az FBI- nek még további tanúkra is szüksége volt. Több embert szemeltek ki erre a célra, köztük Max Elitcher mérnököt. Max Elitchert az FBI azzal tartotta kezében, hogy amikor állami szolgálatra jelentkezett, elhallgatta egykori kommunista párttagságát és ezért az USA törvényei értelmében ötévi börtönbüntetés várt rá. Amikor Elitchert először hallgatták ki az FBI-n, még nem vallott Rosenbergék ellen. Ekkor hazakísérték, hogy «beszélje meg» a dolgot feleségével. A négyéves kisfiáért és újszülött csecsemőjéért remegő anyát az FBI ügynökei időközben kezelésükbe vették. A vele való beszélgetés után Blitcher is Roggét bízta meg képviseletével és aláírta a Rosenbergéket terhelő vallomást. Miben állt ez a terhelő vallomás? Abban, hogy Rosenberg egy alkalommal meglátogatta őt és a Szovjetunió nagy katonai és gazdasági sikeréről beszélt. Azt mondotta Rosenberg: a Szovjetuniónak oroszlánrésze volt abban, hogy összezúzták a hitleri vadállatot, amely millió és millió embert pusztított el, köztük Rosenberg egész rokonságát is. Egy ilyen kijelentés elég ma az Egyesült Államokban arra, hogy halálraítéljenek miatta valakit... Szembetűnő ezzel kapcsolatban a Rosenbergék elleni egész hajsza antiszemita éle is. Rosenbergék elítélésével az amerikai uralkodó körök nemcsak a békemozgalom támogatóit akarják megfélemlíteni, de egycsapásra azt a zsidó értelmiségi-kispolgári réteget is, amelyhez a Rosenberg-házaspár személy szerint tartozik. A mai Amerika vezetői ezzel is náci elődeik nyomdokain haladnak és új lökést akarnak adni a faji uszításnak. Jellemző Morton Sobell esete is; ő vádlott-társa volt Rosenbergéknek. Blitchertől ugyanis azt a vallomást kényszerítette ki az FBI, hogy Sobell évekig öszszeköttetésben állt Rosenberggel . Sobell Mexikóban lakott, ez azonban nem jelentett akadályt a jugoszláv emberrablók tanítómesterei számára. Tíz állig felfegyverzett, álarcos FBI-ügynök elrabolta Sobellt mexikói lakásáról, autóba gyömöszölte, átvitte az amerikai határon és az FBI börtönébe hurcolta. Ezzel adva volt egy amerikai szabványper minden kelléke. Julius Rosenberg és felesége ellen vádiratot adtak ki és nyilvánosságra hozták letartóztatásukat. A tárgyalást a newyorki esküdtszék előtt folytatták le. E tárgyalás a fasizálódó amerikai igazságszolgáltatásnak jellemző példája volt. Bernard Shaw «Az ördög cimborája» című darabjának egyik szereplője azt mondja: «Minden előkészület megtörtént az akasztásra, már csak egy kis formalitás hiányzik: meg kell hozni az ítéletet». Ez volt a Rosenberg-perben az Egyesült Államok kormányának álláspontja is. A tárgyaláson ahivatalosan beharangozott 118 terhelő tanú közül csupán buszát hallgattak ki. Greenglassékon és Blitcheren kívül a többiek semmit sem tudtak az ügyről. Egy Harry Gold nevű közismert provokátor és egy Elisabeth Bentley nevű nő, aki a tárgyaláson bevallotta, "hogy az FBI-től kapja a fizetését, elszajkózták az amerikai háborús propaganda közismert szólamait, de bevallották, hogy Rosenbergéket nem is ismerteik. Gondoskodott az FBI «bűnjelekről» is. Felmutattak a tárgyaláson egy Rosenbergék lakásán talált perselyt, amellyel annak idején fasisztaellenes menekültek számára gyűjtöttek és néhány Framco-ellenes felhívást. E «bizonyítékok» alapján jelentette ki az ügyész: «Mindez minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vádlottak a legsúlyosabb bűncselekményt követték el, amelyet csak el lehet követni az amerikai nép ellen. Ezen az alapon tette felelőssé az ügyész Rosenbergéket az amerikai csapatok koreai vereségeiértés az amerikai katonák pusztulásáért is... A bíró a tárgyalás folyamán állandóan befolyásolni igyekezett megjegyzéseivel az esküdteket. A tanúkhoz beugrató kérdéseket intézett. Bizonyítást nem nyert körülményekről, mint tényekről emlékezett meg. Bloch — Rosenberg védője — többször is tiltakozott a tárgyaláson, mert megfosztották a vádlottakat legelemibb alkotmányos jogaiktól. Mégis, e tárgyalás alapján, amelyet elfogulatlan újságírók «minden idők leggroteszkebb jogi komédiájának» jellemeztek, az amerikai osztálybíróság halálra ítélte Rosenbergéket. A halálos ítéletet az Egyesült Államok legfelső bírósága is helybenhagyta. A tárgyaláson kihallgatott egyik tanú utóbb bevallotta, hogy az FBI kényszerének hatása alatt hamis vallomást tett. A legfelsőbb bíróság ennek ellenére elutasította a perújítási kérelmet.Az Egyesült Államok legfelső bírósága ezzel újabb bizonyságot tett arról — írja Foster elvtárs — hogy csupán az amerikai reakció általános offenzívájának egyik eszköze». De ma már a burzsoá lapok egy része is kénytelen bevallani, hogy a Rosenbergék ellen tervezett nyilvánvaló Justizmord (igazságtalan bírói ítélettel elkövetett gyilkosság) a hidegháború egyik vesztett ütközete. Jelentős szerepe van ebben a felismerésben Rosenbergék bátor és öntudatos magatartásának is. Ezek az emberek, akik nem tagjai a kommunista pártnak és nem vettek részt az amerikai munkásmozgalomban, a súlyos megpróbáltatások közt megedződtek. A béke egyszerű híveiből két év alatt a békemozgalom hőseivé nőttek. «Nem gondolhatjuk, hogy csak egy esztelen bírói gazság áldozatai vagyunk — írta Julius Rosenberg és felesége a börtönből. — Az ötéves elnyomásnak, az üldözések hosszú sorának, a haladó elemek elleni hajszának szükségképpen arra kellett vezetnie, hogy két ártatlan embert halálra ítéljenek. Azért vagyunk a siralomházban, hogy figyelmeztetés legyünk minden egyszerű ember számára: vannak olyansötét hatalmak, amelyek gyilkosság árán is el akarnak hallgattatni mindenkit, aki a takéért és a demokráciáért emel szót. Látjátok azonban, hogy mi nem hallgatunk... A rácsok mögül kérünk benneteket: akármi történik -e,ne hallgassatok! Nem vagyunk sem mártírok, sem hősök és nem is akarunk azok lenni. Élni szeretnénk, újra gyermekeinkkel szeretnénk együtt lenni. Nem vagyunk ,hajlandóak azonban ezért azt az árat fizetni, hogy megtagadjuk hitünket a béke és a demokrácia világában, amelyre gyermekeinknek és minden gyermeknek szüksége van, ha az emberiség fenn akar maradni. Ma az egész haladó emberiség felemeli szavát a Julius Rosenberg és felesége ellen hozott szégyenletes ítélet megsemmisítéséért és az ártatlanul elítélt házaspár haladéktalan felmentéséért. Kovács István dr. Megnyílt az ázsiai jobboldali szocialisták ranguni értekezlete Burma fővárosában, Rangunban kedden reggel megnyílt az ázsiai jobboldali szocialista pártok értekezlete. Az értekezleten Japán, India, Pakisztán, Indonézia, Malájföld, Burma, Libanon, Egyiptom és Izrael jobboldali szocialista pártjai vesznek részt. Az afrikai jobboldali szocialista pártokat megfigyelők képviselik. A jugoszláv Titofasiszták ugyancsak megfigyelőket küldtek Rangunba, két hírhedt fasiszta ügynök, Gyilasz és Bebler személyében. Mint az «AFP» jelenti, részt vesz az értekezlet munkájában a francia és a svéd jobboldali szociáldemokrata párt képviselője, valamint Attlee, az Angol Munkáspárt hírhedt munkásáruló vezetője is. Az értekezlet első napján felszólaló küldöttek — az imperialisták szolgálatában álló európai jobboldali szociáldemokratákhoz hasonlóan — a Szovjetunió és a kommunista pártok elleni gyűlölettől fűtött rágalmazó kijelentéseket hangoztattak. A Szovjetunióba kommunista pártok és a nemzetközi békemozgalom elleni aljas rágalmakban mindegyiken túltett azonban a titóista Becler. Az ázsiai jobboldali szocialisták számos küldötte mindamellett — a gyarmati elnyomás ellen, a nemzeti felszabadulásért küzdő néptömegek nyomására — kénytelen volt felszólalásában állást foglalni a gyarmati rendszer és a háborús előkészületek politikája ellen. A megnyitó ülésen az értekezlet elnökévé U Ba Szve burmai hadügyminisztert, a Burmai Szocialista Párt főtitkárát választották. (MTI) SZABAD NÉP A „Zsenminzsibao” az amerikaiak fokozódó vietnami beavatkozásáról és a francia-amerikai ellentétek kiéleződéséről Peking, január 7. (Új-Kína) A «Zsenminzsibao» szerdán az amerikaiak fokozódó vietnami beavatkozásával foglalkozik és megállapítja, hogy az «rossz gyógyszer egy gyógyíthatatlan betegségre». — A francia agresszorok — írja a lap — Északnyugat-Vietnamban és Észak- Viettnam síkságain elszenvedett súlyos vereségeik óta az amerikai segítségtől remélik megmentésüket. Az amerikai imperialisták azonban nemcsak vietnami beavatkozásuk fokozását, hanem az agressziós háború kiterjesztését készítik elő. Az agreszsziós Északatlanti Szövetség tanácsa 1952 decemberében határozatot hozott az indokínai helyzettel kapcsolatban. A határozat kimondja «Az Indokínában harcoló franciáknak továbbra is szükségük van az északatlanti szervezethez tartozó kormányok támogatására. Thaiföld kormánya megígérte, hogy 1953 első hónapjaiban öt gyalogzászlóaljat és két tengerészgyalogoszászlóaljat — összesen mintegy 8000 embert — küld Vietnamba. Az Egyesült Államok pedig előkészületeket tesz arra, hogy a Tajvan-szigetére menekült Kuomintangbanditákat használja fel a Vietnam elleni agresszióban. — Az amerikai imperialistáknak ezen sakkhúzásai azonban — mutat rá a «Zsenminzsibao» — messzebbmenő célokat követnek, mint a Vietnamban folyó agresszió kiterjesztése. Az Egyesült Államok előkészületeket tesz arra, hogy átvegye a franciák szerepét Vietnamban. A «Times» tapintatosan jegyzi meg ezzel kapcsolatban: Eisenhower és Dulles egyaránt azon a nézeten van, hogy Franciaországra nagyobb «védelmi» kötelezettség hárul Európában és ennek következtében könnyíteni kell az Ázsiában reánehezedő terheken. Más szóval: Az Egyesült Államok meg akarja kaparintani magának a francia gyarmatosítók vietnami «kiváltságait». — A francia uralkodó körök — hangsúlyozza a «Zsenminzsibao» — nem szívesen fogadják ezeket a fejleményeket. Letourneau, a társállamok minisztere kijelentette: Franciaország nagyobb «segítséget» akar és nem a Vietnamban folyó háború «nemzetközivé tételét», ami kevesebb «szabadságot» jelentene Franciaország számára. Nem férhet kétség hozzá — mutat rá a lap — hogy amilyen mértékben fokozódik az amerikai beavatkozás Vietnamban és növekszik az amerikai «segély», ugyanolyan mértékben éleződnek a francia-amerikai ellentétek. A «Zsenminzsibao» befejezésül hangsúlyozza: «A vietnami nép ellenállási háborújának eddigi évei bebizonyították, hogy sem a francia agresszió folytatódása, sem az amerikai beavatkozás nem lehet akadálya annak, hogy Vietnam bátor népe kivívja a győzelmet és a felszabadulást. Több mint egymillió tagja van a Koreai Munkapártnak Phenjan, január 7. (TASZSZ) A «Nodon Színman», a Koreai Munkapárt központi lapja közli, hogy az elmúlt évben a párt szervezeti munkájának megjavulása, valamint a párt és a tömegek kapcsolatainak megerősödése eredményeképpen jelentősen megnövekedtek és megerősödtek a Koreai Munkapárt sorai. Áfa a pártnak több mint egymillió tagja van ■s a haza becsületének, függetlenségének és szabadságának élenjáró harcosai. A felszabadító honvédő háború alatt csaknem 500.000 ember lépett be a pártba, ami fényesen bizonyítja a munkapárt vezető szerepét és növekvő tekintélyét. Az új év küszöbén sokszáz élenjáró munkás, paraszt és katona kérte felvételét a munkapártba, kifejezve azt a kívánságát, hogy a párt soraiban küzdhessen a szabad és független Koreáért. Li Szin Man ágyútöltelék-szállításról tárgyalt Tokióban Sanghaj, január 7. (TASZSZ) Mint ismeretes, január 5-én Clark tábornok meghívására Tokióba érkezett Li Szin Man, Dél-Korea «elnöke». Hivatalos nyilatkozatok szerint Li Szín Man állítólag azért utazott Japánba, hogy felszámolja ai Japán és Dél-Korea közötti «békeszerződés» megkötését, akadályozó ellentételeit. A «AP» hírügynökség tokiói tudósítója azonban közölte, hogy Clark «más célból» hívta Li Szul Mant és hogy az Egyesült Államoknak érdeke, hogy Japán és Dél-Korea «partnerré» váljon Ázsia «védelmében», azaz, hogy Japánt és Dél-Koreát bevonják az amerikaiak általi összetákolt agresszív csendesóceáni szövetségbe és még nagyobb mértékben fölhasználják Japán és Dél-Korea népét ágyútölte,ékként. Li Szín Aáam «meg akarja szervezni» a Japánban élő koreaiak erőszakos Dél- Koreába telepítését is, hogy katonákként felhasználhassa őket. Az «AFP» tokiói jelentése szerint Li Szín Man kedden elutazott a japán fővárosból, hogy visszatérjen Dél-Koreába. Li Szin Mannak az ágyútöltelék-szállításról szóló tokiói tárgyalásai határozott tiltakozást keltettek a Japánban élő koreaiak körében. A bécskörnyéki „felkelés“ Kaiser-Ebersdorf Bécs egyik külvárosa. Néhány hét óta sok szó esik róla, pontosabban az itt lévő fiújavító-intézetről, amelyben novemberben «lázadás» tört ki, most meg bírósági eljárás készül lakói ellen. Tíz-tizenhatéves fiatalok Kaiser-Ebersdorf «neveltjei». Van köztük olyan, aki csavargásért került ide, van aki más intézetekből, iskolákból, egyszerűen azért, mert nehezen kezelhető, ideges, kötekedő volt. Nagy részük azonban teljesen árva,elhagyott, otthon nélküli fiatal gyerek. A hivatalos közlemények szerint szakképzett pedagógusokra bízták itt ezeket a gyermekeket, akiket a «legkorszerűbb nevelési módszerekkel» igyekeztek az osztrák köztársaság hasznos, dolgos polgáraivá formálni. A novemberi «lázadás» lerántotta a leplet erről a hazugságról. Röviden ez történt: Az úgynevezett büntető részlegen egy egyszemélyes cellába zárt öt fiatalt az esti órákban az őröl, piszkos munkára akartak vezényelni. Azok szabadkoztak, késő van már, mondották, a többiek is lefeküdtek, majd reggel elvégzik, amit kívánnak tőlük. Az őrök durván rájuk támadtak, mire a fiúk elbarikádozták magukat a zárkában. Ekkor történt meg az a nevelés történetében páratlan eset, hogy az egyik őr fegyvert rántott és négyszer egymásután a gyerekekre lőtt. Alázöldülés felriasztotta a nálótermekben alvó másfélszáz fiaitalt. Mikor megtudták, hogy társaik életveszélyben vannak, deszkadarabokkal, széklábakkal felfegyverkezve védelmükre siettek. A «pedagógusok» rémülten telefonáltak segítségért. A 140 gyerek ellen csakhamar 200 puskával, szuronnyal felfegyverzett rendőr vonult ki. Sorfalat álltak a lépcsőkön, a menekülő fiatalokat gumibottal verték, aki földreesett, azt rúgták, taposták. Sokat közülük súlyos sebekkel, agyrázkódással szállítottak azután kórházba. Befutott a tűzoltóság is és akárcsak egykor az auschwitzi vagy mauthauseni foglyokat a Gestapo banditái — jéghideg vízzel locsolta a «lázadókat». Sikerült is hamarosan rendet teremteni, a vérző, össze-vissza vert sebesült gyerekek közül sokat azonnal kórházba kellett szállítani — közülük nem egy még 10 éves sincs. Kaiser-Ebersdorfban azóta «minden csendes» Az osztrák kormány igyekezett a dolgot eltusolni, a «bűnösöket» nagy titokban elítéltetni. A dolog azonban mégis kitudódott. Dr. Geroe igazságügyminiszter kénytelen volt bizottságot küldeni az intézetbe az ügy megvizsgálására. A miniszter maga hallgatta ki a «felkelés» részvevőit. A katolikus és szociáldemokrata sajtó szerint a megkérdezettek szánták-bánták bűnüket és kijelentették a miniszternek, hogy igen jó soruk van, jól bánnak velük. De mihelyt Geroe dr. kitette a lábát, kijelentették az ottlévő újságíróknak: «Ha elmondtuk volna neki az igazat, már ma délután sötétzárkába kerültünk volna. A helyzetünk nemcsak most tűrhetetlen. Beszélgetnünk alig szabad, kegyetlen módszerekkel fegyelmeznek bennünket, enni alig kapunk, így került a nyilvánosság elé az igazság: Kaiser- Ebersdorfban nem javítóintézet, hanem börtön, kínzó büntetőtábor működik. Sül, meg a börtönnél is rosszabb. Az oszt rák börtönökben, legalább is a törvények szerint, tilos a fegyenceket élelemmegvonással, vagy sötétzárkával büntetni. A kaiser-ebersdorfi gyerekekkel szemben mindkét fenyítést sűrűn használták. Aki nem fogadott elég gyorsan szót az őrségnek, 10—14 napi sötétzárkát kapott büntetésül. Az élelmezés egy macskának is kevés, nemhogy fejlődésben lévő fiatalembernek. Reggeli: rántottleves és egy darab kenyér. Ebéd: híg főzelék. Vacsora: újra csak leves kenyérrel. Hetenkint egyszer kapnak az intézet lakói egy darabka kolbászt, kéthetenkint egy húsos pogácsát. «Életempótlás az intézet nevelési elveit veszélyezteti» — ezekkel a szavakkal utasítja el az igazgatóság a gyermekeknek kívülről beküldött élelmiszert. A fiataloknak naponta legalább 8 órát kell igen nehéz, munkán dolgozniuk — természetesen tőkés vállalkozók hasznára. Aki nem teljesíti a kívánt munkamennyiséget, a büntetőzárkába kerül. A «pedagógusok» szadista módon ütik-verik a gyerekeket, egy tiszteletlen szóért, egy selejt darabért órákig állítják őket vigyázzba, hónapokra eltiltják tőlük szüleiket. Kaiser-Ebersdorf — Ausztria burzsoá urainak olcsó munkatelepe, ahol «modern» eszközökkel sajtolják ki 140 fiatal gyerek erejét, fiatalságát, verejtékét. Hogy milyen állapotok uralkodnak Kaiser-Ebersdorfban, azt sok egyéb mellett egy sokatmondó tragikus körülmény is megvilágítja. A gyerekek közül sokan kíséreltek meg öngyilkosságot. Egyikük borotvával vágta fel az ereit, egy másik — miután kegyetlenül megverték és sötétzárkába lökték — meszet hintett a saját szemébe és megvakult. Mindez tükrözi azt a végső kétségbeesést, amelyet a brutális bánásmód kiváltott a gyermekekből. «Inkább meghalok, minthogy itt maradjak» — mondják a ház szerencsétlen lakói. Ez a kaiser-ebersdorfi «felkelés» valódi oka. Persze, a bíróság nem az igazságügyminisztert vonja felelősségre, aki fegyvert adott az őrség kezébe, sem a szociáldemokrata rendőrminisztert, akinek rohamosztagai véresre verték a fiatalkorúakat. Az ügyész 89 gyerek ellen emel vádat lázadás címén, jórészük börtönben, várja a tárgyalást. «Itt jó, legalább nem vernek» — jelentette ki kihallgatásakor az egyik letartóztatott. Ausztria demokratikus erői a fiatalok szabadlábra helyezését, a javítóintézetben uralkodó állapotok megjavítását követelik és azt, hogy a «felkelés» valódi bűnöseit, a minisztereket az igazgatót és a lövöldöző őrszemélyzetet vonják felelősségre. | Eisenhowert hivatalosan az Egyesült Államok elnökévé nyilvánították Az amerikai képviselőház és a szenátus együttes ülésén — mint az «AFP» jelenti — Eisenhowert hivatalosan az Egyesült Államok elnökévé, Richard Nixont ,aki elnökévé nyilvánították. Eisenhower és kormánya január 20-án lép hivatalba. * Újabb barbár amerikai légitámadások koreai városok ellen Phenjan, január 7. (TASZSZ) Az amerikai, légierő folytatja barbár bombatámadásait és lövöldözéseit Korea békés városai és falvai ellen. Január 5-ről 6-ra virradó éjjel amerikai repülőerődök újra támadást intéztek Phenjan keleti része ellen. Sok nehéz bombát dobtak a phenjani lakosok házaira. Előzetes számítások szerint több mint 50 ember meghalt, vagy megsebesült és sok lakás rombadőlt. Az amerikai repülőgépek az utóbbi időben egyre gyakrabban támadnak Korea békés falvaira. Csupán decemberben és január első napjaiban Phenjan környékén két falut gyújtottak fel napalmbombákkal. December végén amerikai repülőgépek két napon keresztül bombáztak és golyószóróval lőttek egy Kandón járási községet. A támadás következtében 80 gyermek meghalt, többen megsebesültek. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága január 7-én közli: Az elmúlt napon a koreai néphadsereg egységei és a kínai népi önkéntesek valamennyi arcvonalon harcokat vívtak az amerikai-angol intervenciósok és a hisziamanista csapatok ellen. Január 6-án éjjel az amerikai légikalózok vadul bombázták az Anzsutól északra fekvő térség békés, lakott helységeit. Sok lakos meghalt, igen sok ház rombadőlt. Január 7-én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek két ellenséges repülőgépet lelőttek és négyet megrongáltak. CSÜTÖRTÖK, 1353 JANUÁR 8 Egy Kínában élő amerikai atomfizikus üzenete az amerikai tudósokhoz Peking, január 7. (új Kína) «.A baktériumháború valóság. Itt az ideje, hogy mi, amerikaiak megértsük, mit követnek el nevünkben» — írja Joan Hinton, a néhány év óta Kínában élő amerikai atomtudósnő a «People’s China» legutóbbi számában megjelent «Mire határozzátok el magatokat?» című cikkében. Joan Hinton — aki azelőtt az Új-Mexikó államban levő los alamosi atomtelepen dolgozott -— mint az amerikai küldöttség tagja, részt vett a Pekingben megtartott ázsiai és csendesóceáni békeértekezleten. Most megjelent cikkében arról ír: milyen gondolatai támadta ák, hallgatván azoknak a fogságbaesett amerikai pilótáknak — Kenneth Enochnak, John Quinnek, F. B. O’Nealnek és Paul R. Knishnek — vallomásait, akik résztvettek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni baktérium, hadviselésben. «E vallomásokat hallgatva — írja Joan Hinton — rátok gondoltam, fizikusok, akik Los Alamosban, Hanfordban, Tennesseeben, Chicagóban, vagy bárhol másutt dolgoztak. Rátok gondoltam, akik még mindig atombombák előállításán dolgoztak. Gondoltok ti egyáltalában arra, hogy mit is tesztek? Ugyan meddig adjátok, még el pénzért emberi méltóságtokat, meddig csonkítjátok még meg a tudományt a «védelem» leple alatt? A második világháború idején azon a címen folyt az atombomba előállítását célzó kutatómunka, hogy a náci Németország is ugyanezt teszi, tehát megköveteli a «védelem». De mi köze a «védelemnek» Koreiához? Miféle veszélyt jelentenek a koreaiak az amerikaiakra nézve? Ugyan miért kíséreljük meg légitámadásokkal, napalmbombákkal, virulens baktériumokkal kipusztítani őket, mint népet? Ugyan miért teszünk utolsó, elkeseredett kísérletet arra, hogy pestissel, kolerával, agyvelőgyulladással pusztítsuk el őket?» Joan Hinton ezután felidézi azokat az időket, amikor ő maga is részt vett a tömegpusztító fegyver előállítását célzó kutatómunkában és így folytatja: «Azt gondoltuk, hogy tisztán tudományos tevékenységet fejtünk ki és akadémikus jelentőségű kérdésen dolgozunk. És íme, hová vezetett ez a «tisztán tudományos» munkánk, hová vezetett a magunk kis külön világa? 150.000 halott Japánban .... És most, hét évvel később, baktériumhadviselés folyik koreaiak és kínaiak ellen és pilótákat atomhadviselésre oktatnak ki. A tudósok azonban ennek ellenére is folytatják munkájukat. Amerikai fizikusok! Ma, amikor a világ tekintete felétek fordul, meg kell értenetek: a népek nem azért bélyegeznek meg benneteket, mert félnek. A népek tudatában vannak erejüknek és nincsenek kétségeik az iránt, hogy ha az Egyesült Államok újabb világháborút robbantana ki, ki lesz a győztes. A népek a béke, az élet, a tudomány és az ember méltóságának nevében bélyegeznek meg benneteket és teszik fel a kérdést: mire határozzátok el magatokat?» Egyiptomi diákok imperialistaellenes tüntetése Az «AFP» jelentése szerint kedden mintegy ötszáz tüntető diák vonult végig Alexandria utcáin. A tüntetéssel egy diákról emlékeztek meg, aki tavaly a Szuezicsatornai övezetében-az egyiptomi hazafiaknak a brit megszálló csapatok elleni harcában esett el. A tüntető diákok ilyen feliratú táblákat hordoztak: «Csak fegyveres harccal vívhatjuk ki a szabadságot» «Le az imperializmussal!» Az asztaliteniszezők seregszemléje A magyar asztaliteniszezők már hónapok óta együtt készülnek az 1953. évi világbajnoki versenyre, amely Bukarestben lesz. Versenyzőink eddigi munkájáról a mai kezdődő «tizek bajnoksága» mérkőzésein adnak számot. A tíz legjobb férfi- és női játékos négy napon keresztül körmérkőzésen méri össze tudását. A versenyt ma délután fél 11 órakor ünnepélyesen nyitják meg a Nemzeti Sportcsarnokban. A budapesti mozik műsora 1953 január 8—14 között HOLNAP MINDENKI TÁNCRA PERDÜL. VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt. 45.) 15, h7, 9, v. 13; PUSKIN (Kossuth Lajos-u. 18.) 11, 1, 3, n6, n8, n10. — A NÉP MŰVÉSZE: MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4, n7, f9. — GŐGÖS HERCEGNŐ: CORVIN (Kisfaludy-köz) 14, 6, f9. — KINCSKERESŐK: DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) f5, h7, 9. — AFRIKÁBAN TÖRTÉNT; ALKOTMÁNY (Újpest) 4, n7, f9., — VIHAR: SZIKRA (Linkrt. 120 ) 3. hétre prol. f5, h7, 9, v. f3; SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) 3. hétre prol. 11, n2, 14, h6, 8; MUNKÁS (Kápolna u. 3/b) prol. n6, f8, v. 3; TÁTRA (P.-erzsébet) prol. h6. 8 v. f4. — SZÁRNYALÓ DALLAMOK; URÁNIA (Rákóczi-út 21.) 4. hétre prol. 4, n7, f9; DUNA (Fürst Sándor u. 7.) 4. hétre prol. 15, h7, 9; ÚJVILÁG (R.-keresztur) 8—11, h6, 8, v. f 4; JÓKAI (R.-hegy) 9—11 n6, f8, v. 3. — KÉT ÚT; FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) f4, h6. 8. BRIGÁD (P.lőrinc) 6. n9, v. h4. ÉLMUNKÁS (Kispest) n6, f8, v. 3. — VÖRÖS ZÁSZLÓ .A ZÖLD HEGYEN: HUNYADI (Kispest) 6. n9, v. 4. TÁNCSICS (Csepel) f6. h8, v. f4. -i1. 1952 MÁJUS 1. 2. ARTISTA-VIZSGA. 3. ÁLLATKERTI SÉTA: TOLDI (plasztikus mozi) (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) 25. hétre prof. fő. 7, V. 4. — EGY ÉLETEN ÁT: GORKIJ (Orosznyelvű mozi) lAkácfa-u. 4.) h6. 8, v. 14. — ERDEI SPORTVERSENY: Kisérőfilm a SZIKRA, SZABADSÁG, MUNKÁS, TÁTRA IP.-erzsébet) mozikban. — SZIVÁRVÁNY SZLOVÁKIA FELETT: VÖRÖSMARTY JÜVÖl-út 4.) 4, nz. 19. — ÍGY GYŐZTÜNK AZ OLIMPIÁN: KÁRPÁT (Cs.-hegy) 16. h8, v. n4, szerda szünnap; VILÁG (R.-mihály) h6, 8, v. f4, szerda Szünnap. — KARÁCSONYÉJ ÉVA (Erzsébet királyné-út 38/b) 8—11, 14, h6, 8. BÉKE (Szt. László-út 48.) 12— 14, 15, 17. 19. — 1. DICSŐ OKTOBER. 2. DA !LOLJ, SPORTOLJ, TANUL! VELÜNK. 3. JÓ PAJTÁSOK: PARTIZÁN (Üllői út 101.) 12—14: j4. n7. 19. JÓKAI (R.-hegy) 12—14. n6. 18. — DALLAL, TÁNCCAL, VIDÁM KEDVVEL: SZA IBADSÁG (Cs.-liget) 9—11: hS, 8, v4. KEI LEN (Kelenvülgyi 14-én: 7 óra. — 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. GYŐZELMES MENET. 4. Sport és egészség: FÁKLYA (Lenin-krt.88.) 15. sz. 19. v. fii. fi. 13. — 1. Magar híradó. 2. Szovjet hiadó. 3. ERDEI TÖRTÉNET. 4. ARTYEK: FÉNY (Újpest) 6. 8. v. 4. — 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. Ifjú sportolók. 4. Gyermekek boldogságáért. 5. Irigy kis állatkák: HÍRADÓ (Lenin-krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Erkel: KOSSUTH (Váci-út 14.) prol. f5, h7, 9, v. n3; ADY (Somogyi Béla-út 3.) f4, h6, 8; SPORT (Thököly-út 56.) prol. f4, 6, f9; BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.) prol. 4, f7, 9, v. 2; ÓBUDA (Selmeci-u. 14.) prol. 4, n7, f9; TINÓDI (Nagymező-u. 8.) prol. f4, h6, 8; CSABA (R.csaba) n6, f8, v. 3, csill. szünnap. — Néma barikád: BÁSTYA (Lenin-krt. 8.) 11. 12. 4. f7, 9. — Makacs menyecskék: CSOKONAI (Né.:színház-u. 13.) 10. 12. 2. 4. 6, 8. — Májusban történt: ZUGLÓI (Angol utca 26.) f4. h6. 8. — Traktoristalány: RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila-tér 4.) 8—11, n6, f8, sz. f5, v. 3, n6, f8. — Első vagy második: TANÁCS (Szt. István krt. 10.) n5. f7. 9; JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) f4 h6. 8; MARX (Landler Jenő u 39.) f4, h6, n9. — Asszonysorsok: UGOCSA (Ugocsa u. 10.) f4, h6. 8; SZABADSÁG (Újpest) h6. 8, v. f4; TAVASZ (R.-palota) 6. r9, v. h4. — Milliomos úr szerelmes: KÖLCSEY (Kispest) 6. n9, v. h4. — Csapda: VERSENY (Szt. László-tér 14.) 8—11: f6, h8, v n4. — Utolsó puskalövés: VILÁGOSSÁG (P.erzsébet) 8—11: f6, h8, v. n4; VERSENY (Szt. László-tér 14.) 12—14: f6, h8. — Sötétség: RÁKÓCZI (Csepel) h4, h6, 8. — Fehér homály: KOSSUTH (P.-erzsébet) f6, h8, v. f4 — Katka: CSILLAG (Cs.-hegy) h6, 8, v. f4, csüt. szünnap. — Fiúk, lányok, kutyák: ATTILA (B.-fok) h6, 8. ▼ ?4: ÁRPÁD (Ssár) h6, 8, v. h4 — Dr. Korár esetei ÁRPÁD (B -fok) 9—11, f6, h8, v. n4. — Egy életen át: ZRÍNYI (Lenin krt. 25.) 4, n7, f9, v. 2; KOSSUTH (R.mihály) 16. h8, v. n4. csüt. szünnap; MIKSZÁTH (Sashalom) 5. n8, v. h3, szerda szünnap. — Császár pékje: BEM (Mártírok útja 5/b.) fn. f1. f 3, f5, f7, f9. — Veszélyes őrjárat: PENTELE (Lenin-körút 39.) 10, 12, 2, 4, 6, 8. — Trubadúr: ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) fii, f1. f3, f 5, f7. f9. — Rigolettó: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) 4. n7. f9; NAP (Népszínház-u. 31.) 10—11, f 4. h6. 3 — Fehérhajú lány: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) prof. 11, f2, 4. f7, 9; PARTIZÁN (Üllői-út 101.) 8—11, 4. n7. f9. — Borodinói győzelem: HONVÉD (Rákóczi út 82.) fn, f1, f3, f5, a. f9. HAZÁM (Váci-út 120.) 8—11, 4, n 7, f9. — Mágnás Miska: TÁTRA (Üllői-út 63.) 4, n7, f9. — Vidám vetélkedés: HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) 8—11, n4, f6, 8. — Holt ösvény titka: SZIGET (Csepel) 8—11, f6, h8, v. n4. HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) 12—14, n4, f6. 8. — Falusi orvos: BÉKE (Szt. László-út 48.) 8—11: f5. f7, f9; VASVÁRT (Eetrepesi-út 44.) 8—11: h4. h6, 8; PETŐFI (N.-tétény) 8—11: h6. 8 v. f4. — Késik a vonat: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) 8—11: f4. h6. 8 — Orlai csomópont: DIADAL (Krisztina-krt. 155.) 8—11: 4. n7, f9; SZABADSÁG (P.Imre) 9—11: h6, 8. v. h4; ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) 12—14: f4. h6, 8; SZABADSÁG (B.-liget) 12—14: f6, h8. — Szerelmi bájbtal. KULTÚR (Kinizsi-u. 28.) 8—11: f4. h6, 8; TERV (P.-újhely) 16. h8. v. n4. — Nincs béke az olajfák alatt. ÁRPÁD (Kerepesiút 146.) 9—11: n6. f8. v. n4. — Zana: OTTHON (Beniczky-u. 3—5.) 8—11: 14. h6. 8. — Táncosnő: OTTHON (Beniczky-u. 3—5.) 12—14: f4. h6. 8. SZABADSÁG (B.-liget) 9—11: 16. h8. v. n4. Semmelweis, ELŐRE (Delej-u. 41.) 9—11: 16. h8, v. n4. JÓKAI (B.-tétény) 10—11: 5. n8. v. 3. Eladó lány: IPOLY (Csáky-u. 65.) 8—11: 14. h6. 8. — Fiatalok: FÓRUM (P.lőrinc) h6. 8, v. f4. — Utolsó éjszaka: TÜNDÉR (Újpest) 9—11, 6, n.9, v. h4; SZIGET (Csepel) 12—14, f6, h8. — A lányok beleszólnak; BÉKE (R.-palota) 6, n9, v. h4. — Teli Vilmos: OTTHON (Siár) 16. h8, v. f4. — Dalolva szép az élet: CORVIN (Perzsébet) 8—11, h6. 8, v f4. — Puskás ember: SZABADSÁG (Cs.-liget) 12—14: h6. 8; KELEN (Kelenvölgy) 10—11: f6, h8, v. f4. — Este 6-kor háború után: KOSSUTH (Cinkota) 10—11: sz. f8, v. 14, f 6, f8 — Chopin ifjúsága: KULTÚRA (P.-hidegkút) 9—11: h6. 8. — Eső után napsütés: SZIGETHY (Albertfalva) 9—11: f6, h8, v. n4. —A határon: RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4.) 12—13, n6, f8. — Cirkusz: ÚJVILÁG (A-keresztúr) 12—13. h6, 8. — Leány a talpán: ÁRPÁD (B.-fok) 12—14: f6, h8. — Heten a hó ellen: KULTÚR (Kinizsi-u. 28.) 12—14- 14: h6, 8. — Legény : Algáról: ÉVA (Erzsébet királyné-út 36/b.) 12—14: f4, h5. 8. — Farkasvér: DIADAL (Krisztina-krt. 155) 12—14:h4 n7, f9. — Ludas Matyi: VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) 12—14: h4, h6. 8. — Szerencsés hajózást: ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) 12—14: n6, f8. — Tengerész lánya: ELŐRE (Dolej-u. 4.) 12—14: f6, h8. — Halló Moszkva: HAZÁM (Váciút 150.) 12—14, 4, n7, f9. — Bátor emberek: IPOLY (Csáky u. 65.) 12—14: f4, h6, 3. — Elsőosztályosok: NAP (Népszínház-u 31.) 12—14: f4, h6, 8. — Találkozás az Elbán: ÉLMUNKÁS (Kispest) 12—14 h6, 8. — Egy asszony elindul: VILÁGOSSÁG (Perzsébeti 12—14: f6. h8. — Győzhetetlen brigád: TÜNDÉR (Újpest) 12—14: 6. n9. — Viborgi városrész: CORVIN (P.-ezsébet) 12—14: h6. 8 — Hamupipőke: SZABADSÁG (P.-Imre) 12—14: h6. 8. — Emberek között: PETŐFI (N.-tétény) 12—14: h6. 8. — Ezred KULTÚRA (P.-hidegkút) 12—14: h6. 8. — Viharos alkonyat: SZIGETHY (Albertfalva) 12—14, 16, 18. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Simone : Boccanegra (P. 4., 7). — Nemzeti Színház: Ukrajna mezőin (Márkus- és Jászai-bérlet 7) — Városi Színház: Bahcnszeráji szökőkút (7). — Katona József Színház: Fáklyaláng (Odry-bérlet, 7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — Madách Színház: A hős falu (7). — Fővárosi Operettszínház: Luxemburg grófja (Lábass Jucibérlet, 7). — Zeneakadémia: a Rádiózenekar hangversenye (Rádiózenekar—Hangversenyzenekar Vegyesbérlet 1. estje, 8). — Bartók-terem: Mozart élete és művei (5. est, 8). — Ifjúsági Színház: A szerencse nem pottyan az égből (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Timur és csapata (4). — Fővárosi Víg Színház: Szibériai rapszódia (Szász Károly-bérlet, 7). — Vidám Színpad: Vannak még hibák (7). — Állami Bábszínház: Búbos vitéz (6, 8) — Artista Varieté: Telitalálat (6, 8). — Rádió: Vasból való vár, zenés mesejáték (Kossuth, 20.10). A A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.90—5.30-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben 5.30: Hírek. Lapszemle — 600: Falurádió. — 6.45: A «Szabad Nép» mai vezércikke. —■ 7.45: Miről imák az üzemi lapok. — 11.30: Új munkaerő. Elbeszélés. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: Dalok a népek egyetértéséről. — 13.00: Szórakoztató zene — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 14.50: Bolgár forradalmi dalok. — 15.30: A határ mentén. Elbeszélés. — 16.00: Keleten kél a nap. Hangi. — 16.30: Előadás az 1919-es kommunista mártírokról. — 16.45: Vidám hanglemezek. — 17.00: Válasz külpolitikai kérdésekre. — 17.15: Az Ifjúság Hangja. — 17.35: Jutalomműsor az üzemek dolgozóinak — 18.10: A néphadsereg híradója. — 19.00: Hangos Újság. — 20.00: Hírek. — 20.10: Vasból való vár. Zenés mesejáték. — 22.10: Hírek. Sport. — 22.35: Hanglemezek — 23.00: Esti szórakoztató zene. — 24.00: Hírek PETŐFI-RÁDIO: 6.00: Reggeli zene. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Iskolai kórusok. — IMn: Hírek. — 10.10: Corelli műveiből, születésének 240. évfordulóján. — 10.50: Népi zenekar. — 15.00: Úttörő mikrofonnal az országban. — 15.20: Chopin műveiből. — 15.40: Fiatalok zenei újságja. — 16.10: A magyar rádió kisegyüttese. — 16.40: Az ózdi kohóátépítések szervezőjéről. Irodalmi riport. — 17.00: Mozart: A-dúr klarinétverseny. K. 6112. — 17.30: Hírek. — 17.40: Liszenko akadémikus. Előadás. — 17.55: Az előadóművészet mesterei. Caruso énekel. — 18.10: Az ötéves terv nyomában. — 18.45: Szív küldi ... — 19.05: a fővárosi népi zenekar játszik. — 19.35: Tánczene. — 19.15: Sportnegyedóra. IOO JAKAB A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás ma estig borult idő, sokfelé es el. Mérsékelt délkeleti-déli szél. Az enyhe idő tovább tart. A várható napi középhőmérséklet az ország egész területén 4 fok alatt lesz. Múzeumok, kiállítások nyitvatartása január 7—14-ig Műcsarnok (Hősök tere): III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Nyitva: mindennap 9—20 óráig. Természettudományi Múzeum (Múzeum krt. 14—16) : Fejlődéstörténeti kiállítás. Afrika élővilága. Ásványok általános tulajdonságai. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 10—18, csütörtökön 12—20 óráig Történeti Múzeum (Múzeum krt. 14—16) . A 150 éves Magyar Nemzeti Múzeum. A magyar föld népeinek őstörténete. A magyar nép története a honfoglalástól 1848-ig. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 10—18, csütörtökön 12—20 óráig. Szépművészeti Múzeum (Hősök tere) : Zichykiállítás. Régi Képtár. Modern képtár. Egy ptomi kiállítás. Görög művészet. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 9—15, vasárnap 9 14 óráig. Vármúzeum (Szentháromság u. 2.) A Budai Vár. Nyitva: hétfő kivételével mindennap 17—20, vasárnap 9—14 óráig Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33—37) . Kerámiaművesség története. Textiltechnikák. Újabbkori európai ötvösművészet. Művészi közmunkák Európában. Az Iparművészeti Múzeum története. Nyitva: kedd, csütörtök 12—20, szerda, péntek, szombat 10—18, vasárnap 9—14 óráig. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII, Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1 Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. Budapesti üzemi előfizetés tel.: 189—644, 189—653, 189— 607. — A budapesti egyéni előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja