Szabad Nép, 1954. február (12. évfolyam, 32-59. szám)
1954-02-01 / 32. szám
AZ ORSZÁGOS NŐKONFERENCIA VASÁRNAPI TANÁCSKOZÁSAI Vasárnap reggel az építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában folytatódtak az országos nőkonferencia tanácskozásai. A második napon felszólaltak: Valcsik Jánosné bajai szervezőtitkár, Bakner Ferencné a karcagi Szabadság termelőszövetkezet tagja, Rizner Zoltánné ózdi városi MNDSZ-titkár, Gál Mihályné sztálinvárosi vegyésztechnikus, Fodor Imrénné háziasszony, IV. kerületi iskolafelelős, dr. Kapitány Erzsébet szombathelyi orvosnő, Gyapjas Jánosné hetényegyházi egyénileg dolgozó parasztasszony, Aczkov Szlavkóné délszláv parasztasszony, az újszentiváni Szabad Föld tsz csapatvezetője, Juhász Imréné, a szolnok megyei tanács elnöke, Drexler Istvánná, a Magyar Acélárugyár MNDSZ-titkára, Bán Lászlónné, a halásztelki Szabad Május tsz tagja, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Kurucz Józsefné tiszaeszlári, Molnár F. Terézia szentesi küldött, Fodor Jánosné sarkadi agronómus, Fodor Józsefné, a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat dolgozója, Barta Jánosné bélapátfalvi egyénileg dolgozó középparasztasszony, Berzsenyi Boldizsárné sármelléki egyénileg dolgozó parasztasszony, Zab Ferencné sorokpolányi egyénileg dolgozó parasztaszszony, Gerencsér Rozália, az ácsi gépállomás sztahanovista traktoristája, Nagy Margit nagybátonyi küldött, Dudás Mária potányi délszláv középparasztasszony, Biki Imréné, a pécsi orvostudományi egyetem tanársegéde, Árvai Dezsőnné, az MNDSZ heves megyei titkára, Szikora Istvánné csorvási MNDSZ-titkár, Ratkó Anna, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Hüvelyi Józsefné, a nagykanizsai Vörös Csillag tsz dolgozója, Biró Bertalanná, a fehérgyarmati Győzelem termelőszövetkezet tagja, dr. Kovács Lajos, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Lukács Mihályné pestmegyei küldött, Pokner Mihályné putnokbányatelepi bányászasszony, Balázs Józsefné újszentmargitai egyénileg dolgozó parasztasszony, Osvald Emilia, a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat vezető geológusa,, Fertő Jánosné pécs-meszestelepi bányászfeleség, Herceg Jánosné nemesgulácsi és Pék Jánosné sükösdi középparasztasszony, Rosenberg Pálné, a salgótarjáni MNDSZ-szervezet titkára. A felszólalásokra Vass Istvánné, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének főtitkára válaszolt. Ezután felolvasták az országos nőkonferenciának a magyar nőkhöz intézett felhívását, majd Pála Károlyné, a jelölőbizottság elnöke beterjesztette a jelölőbizottság javaslatát az MNDSZ országos elnökségének tagjaira és póttagjaira. A javaslatot a részvevők egyhangú lelkesedéssel elfogadták. A konferenciát Erdei Lászlóné zárta be.pünk növekvő igényeinek több, jobb minőségű és olcsóbb közszükségleti cikkekkel való folyamatos kielégítését. Állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozó női, egyénileg gazdálkodó parasztasszonyok! A jólét emelésében, a mezőgazdaság felvirágoztatásában nagy szerep jut a ti lelkes, szorgalmas munkátoknak. Derekasan vegyétek ki részeteket az őszi gabona ápolásában, a tavasziak elvetésében, a tavaszi növényápolásban. Különösen a zöldségfélék, a gyümölcs, a kapásnövények termelésének megjavításával, gazdag állat- és baromfiállomány megteremtésével járulhattak hozzá saját magatok, családotok és egyúttal egész népünk jólétének emeléséhez. Értelmiségi pályán dolgozó nők! Népünknek ma inkább, mint bármikor szüksége van a tudományos munkát végző, kulturális vonalon tevékenykedő nők, a gyermekeinket nevelő pedagógusok, az egészségünk felett őrködő orvosnők, a mérnöknők, a női technikusok, agronómusok odaadó alkotómunkájára. Elmélyülten, bátor, nagyvonalú kezdeményezésekkel, ismereteitek állandó bővítésével és tudásotok gyakorlati hasznosításával mozdítsátok elő népünk egyre teljesebb anyagi, kulturális és szociális ellátottságát. Háziasszonyok, anyák, feleségek! Kormányunk számít Teátok programmjának megvalósításában. Gyermekeiteket nevelve, családotokat gondozva járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar ifjúság fegyelmezett, erkölcsös és munkaszerető legyen, hogy férjetek a pihenés óráit kellemes családi otthonban tölthesse el. Magyar asszonyok! Ne feledjétek egy percre sem: minden gonddal, amit hazátokért viseltek, minden munkával, amelylyel hazátokat építitek, egyben a béke egyik országát erősítitek. Száz- és százmillió asszony van a világon, akik velünk együtt minden munkára és tettre készek azért, hogy a nagyhatalmak közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen. Ránk, a Szovjetunió és a felszabadult országok asszonyaira tekintenek a kapitalista országokban, a gyarmatokon élő nők százmilliós tömegei. A mi munkánktól, sikereinktől várják a példát és buzdítást, tőlünk várják elsősorban a biztosítékát annak, hogy a békéért folyó harc, a világ népeinek ez a nagyszerű küzdelme újabb meg újabb győzelmekhez vezet, úgy kell dolgoznunk mindig és mindenütt, hogy méltók legyünk erre a bizalomra. Magyar nők! Közös erővel valósítsuk meg nagy célkitűzéseinket, a béke, a munka, a jólét programmját, teremtsük meg a gyermekek, anyák, családok még boldogabb életét! Az országos nőkonferencia felhívása a magyar nőkhöz 141 a.7. országos nőkonferencia részvevői. ' niin l- rtni-ol-in inércipinek t.nhh inhhrrti'. Mi, az országos nőkonferencia részvevői, üzemek, gyárak gépei mellől, falvakból és tanyákról, iskolák katedrái, hivatalok íróasztalai mellől, a családi otthonok köréből gyűltünk össze, hogy társnőink bizalmából, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek aszszonyainak és leányainak küldöttjeiként tiszta szívvel elmondjuk, okos szóval megbeszéljük közös dolgainkat. Elsősorban azt: mit tehetünk, mit kell tennünk nekünk, magyar nőknek a kormányprogramm mielőbbi megvalósításáért, családunk, gyermekeink boldogabb életének megteremtéséért, szép hazánk felvirágoztatásáért; mit tehetünk, mit kell tennünk, mindnyájunk közös kincsének, a békének megőrzéséért, megvédéséért! Konferenciánk munkájának legapróbb részleteit is ezek a gondolatok hatották át. Megértettük, hogy célkitűzéseink az egész magyar nép legmélyebb vágyaival, legszebb törekvéseivel fonódnak össze megbonthatatlan egységbe. Megértettük, hogy nálunk a békéért küzdeni azt is jelenti: erősíteni, oltalmazni népi demokratikus rendszerünket, amelynek szabadságunkat, emberségesebb életünket, felemelkedésünket köszönhetjük. És népünk jólétén munkálkodni, szeretteink boldogabb életéért küzdeni azt is jelenti: védeni, oltalmazni a béke szent ügyét. Most, amikor tanácskozásunk végéhez értünk és visszatérünk otthonainkba, munkahelyünkre, hogy megnövekedett erővel, ügyünk, munkánk igazába vetett szilárd hittel lássunk hozzá sok teendőnkhöz, felhívással fordulunk minden magyar aszszonyhoz és leányhoz. Arra szólítjuk fel őket, hogy minden eddiginél lelkesebben, öntudatosabban vegyék ki részüket népünk mostani nagy feladatainak valóraváltásában. A kormányprogramm nagyszerű távlatai a népjólét emelésével kapcsolatban a legmesszebbmenőkig érintik a magyar nőket, feleségeket,édesanyákat is, és munkára, harcra sorakoztatják őket e nagy célok érdekében. Magyar asszonyok! A kormány programmjában boldog életetekről, családotok jólétéről, gyermekeitek jövőjéről van szó. Minden erőtökkel, tehetségetekkel, szívetek minden melegével segítsétek ti is győzelemre pártunk és kormányunk nagyszabású célkitűzéseit, üzemek és gyárak munkásnői! A magyar ipar, különösen a könnyű- és élelmiszeripar nem nélkülözheti a nők ügyes kezeit, hozzáértését, találékonyságát, lelkes tettvágyát és jó ízlését. Szüntelenül harcoljatok a termékek minőségi javításáért, állítsatok elő több élelmiszert és közszükségleti cikket. Takarékossággal, selejtmentes munkával, újításokkal csökkentsétek az áruk önköltségét és biztosítsátok ti is ne- Kitüntetések a sajtó napja alkalmából A sajtó napja alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tíz újságírónak kitüntetést adományozott. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Rámutatott arra, hogy hazánkban, amely az urak országából a dolgozók hazája lett, sajtónk szabadon szolgálja a nép ügyét, hirdeti az igazságot, szabadon bírálhat, sőt egyenesen kötelessége, hogy megkeresse és feltárja a hiányosságokat. A sajtó elsőrendű eszköze a tömegekkel való kapcsolat megerősítésének, s a kormányprogramm végrehajtását nagy mértékben elősegítheti. A magyar sajtó valamennyi dolgozójának szívből kívánom — mondotta — hogy további nagy sikereket érjenek el a békeharc és az országépítés elősegítése terén. A Munka Érdemrendet kapta: Gondos Ernő, Kővári Péter, Novobáczky Sándor, A külügyminisztérium, tájékoztatási főosztálya közli: ~~ A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányai megállapodtak abban, hogy a két ország között már megalapozott politikai, Oroszi István, Orosz Nándor, Puszta György, Vadász Ferenc. A Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki Gáli Sándort, Nagy Istvánt és Suha Andort. A kitüntetettek nevében Oroszi István mondott köszönetet. Hangsúlyozta, hogy a jövőben még odaadóbban, még nagyobb lelkesedéssel, fáradhatatlanul szolgálják a dolgozó nép ügyét. Vasárnap este a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában baráti találkozót rendeztek a sajtó napja alkalmából. Az esten résztvettek a fővárosi lapok vezetői, valamint számos megyei és üzemi lap szerkesztője. Ott voltak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok budapesti sajtóattaséi, a kapitalista országok demokratikus sajtójának több munkatársa. Az esten Betlen Oszkár, a MUOSZ elnökségének tagja szólalt fel. gazdasági, kulturális együttműködés és baráti kapcsolatok továbbfejlesztése és megszilárdítása érdekében budapesti és phenjani követségeiket nagykövetségi rangra emelik és nagyköveteket cserélnek. (MTI) Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányai között: nagykövetségi rangra emelik a budapesti és a phenjani követséget Szolnok megyében eddig csaknem száz mezőgazdasági szakember jelentkezett falusi munkára A párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési határozatának megjelenése óta egyre több mezőgazdasági szakember határozza el, hogy részt vesz a dolgozó parasztok több termelésért vívott harcában. A szolnok megyei tanács végrehajtó bizottságánál január 25-ig 96-an jelentkeztek olyan szakemberek, akik régebben mezőgazdasági területen már dolgoztak és kérték beosztásukat a tsz-ekbe, gépállomásokra, állami gazdaságokba. Olyanok is, akik eddig üzemben dolgoztak. A jelentkezők között van 13 mérnök, illetve technikus. A mezőA budapesti városi tanács dísztermében vasárnap tartották az Eötvös József gimnázium centenáris ünnepélyét. Az ünnepélyen megjelent Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter is. Donászy Ferencnek, a gimnázium igazgatójának üdvözlő szavai után Pongrácz túri gépállomáson egy, a túrkeveii kettő, a kisújszállási gépállomáson kettő, a törökmiklósi és fegyverneki gépállomáson ugyancsak egy-egy mérnök kezdte meg munkáját az elmúlt héten. A megyei, járási, városi tanácsoktól és megyei vállalatoktól eddig 38 szakember kérte áthelyezését a tsz-ekbe, gépállomásokra. A megyei tanácsnál külön szakbizottság foglalkozik a közvetlen termelésbe elhelyezésüket kérő szakemberek irányításával. A bizottság a legmesszebbmenően segíti a jelentkezőket, hogy jól érezzék magukat új munkahelyükön. Kálmán, a budapesti városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Kovács Gyula tanárnak és Farkas György hivatalsegédnek a «közoktatás kiváló dolgozója» kitüntetést és Nemes Árpád tanárnak a budapesti városi tanács elismerő oklevelét adta át. Az Eötvös József gimnázium centenáris ünnepélye J SZABAD NÉP HÉTFŐ, 1954 FEBRUÁR 1 A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal 1953. évi tervjelentése Moszkva, január 31. (TASZSZ) Alább közöljük a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szovjetunió 1953. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményeiről. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a beruházások fokozódását, a bel- és külkereskedelem bővülését, a munkások és az alkalmazottak számának növekedését és a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1953-ban a következő adatok jellemzik: Az egész iparban 101 százalékra teljesítették az évi össztermelési tervet. Az egyes minisztériumok a következőképpen teljesítették az évi ipari össztermelési tervet (a számok százalékban értendők): kohóipari minisztérium 99 szénipari minisztérium 99.4 ásványolajipari minisztérium 100.9 vegyipari minisztérium 102 a villamoserőművek és villamosipar minisztériuma 102 gépipari minisztérium 102 közlekedési és nehézgépipari minisztérium 98 a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 99 a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma 93 a Szovjetunió közszükségleti iparcikkeinek minisztériuma 104 Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 100.5 közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 104 a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának ipari vállalatai 104 a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 102 a Szovjetunió helyi- és fűtőanyagipari minisztériuma és a szövetséges köztársaságok helyiipari minisztériuma 104 ipari szövetkezetek 103 A Szovjetunió egész iparának 1953. évi össztermelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy sikeresen teljesítik az ötödik ötéves terv által előírt, az ipari termelés fokozásával kapcsolatos feladatot. Az elmúlt év során a kormány számos olyan határozatot hozott, amelyeknek célja a közszükségleti cikkek gyártásának nagyarányú fokozása a nép anyagi jólétének jelentős emelése érdekében. Ennek következtében a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak 1953-ban és különösen 1953 második felében sokkal nagyobb ütemben fejlődtek, mint 1952-ben és mint ahogy eztaz 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. Míg ezekben az iparágakban a termelés 1952-ben 10,5 százalékkal növekedett, addig 1953-ban 12 százalékkal fokozódott, 1953 második felében pedig 14 százalékkal 1952 második felével szemben. 1953-ban többféle ipari termékben túlteljesítették a tervet. Túlteljesítették az olaj, a földgáz, a pala, a vas és mangánérc kitermelésének, a benzin, a nyersolaj, az alumínium, az elektromos energia, az elektromos izzólámpa, a fémforgácsoló munkapadok, a nagykapacitású gőzkazánok, a Diesel-motorok, a nagyolvasztó és acélolvasztó berendezések, a teher- és személygépkocsik, az autóbuszok, trolibuszok, villamosok, traktoros ekék és kaszálók, gabonatisztítógépek, burgonyabetakarítógépek, kombájnok, ekszkavátorok, a traktorvontatású talajnyelő- és talajegyengetőgépek, golyós- és görgőscsapágyak, a műtrágyák,a szintetikus ammóniák, a szintetikus fenol, a mezőgazdasági növények kártevői elleni mérgező vegyszerek,a festékek is más vegyszerek, a sziintetikus kaucsuk, a gépkocsigumiabroncs, a szállítószalagok, a könnyű tetőfedőanyagok, az ablaküveg, a papír, a szesz és más iparcikkek évi tervét. Az évi terven felül gyártottak selyem-, gyapjú- és lenszöveteket, pamutfonalakat és 1953-ban a legfontosabb ipari termékfajták termelése a következőképpen emelkedett az 1952. évihez viszonyítva (a számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz viszonyított százalékokban): nyersvas 109 acél 110 hengerelt áru 110 acélcsövek 116 horgany 113 ólom 122 szén 106 kőolaj 112 benzin 111 petróleum 123 villamosenergia 113 gőzturbinák 140 nagy vízturbinák 135 turbogenerátorok 147 hidrogenerátorok 115 nagy villamosgépek 134 villamosmotorok 113 főútvonalakon közlekedő mozdonyok 263 főútvonalakon közlekedő villanymozdonyok 134 főútvonalakon közlekedő áruszállító vagonok 103 trolibuszok 121tehergépkocsik 111személygépkocsik 130 autóbuszok 127 motorkerékpárok 137 golyós, és görgőscsapágyak 115 kohászati berendezések 118 ekszkavátorok 112 kőolajipari gépi berendezések 117 fémforgácsoló munkapadok 114 vegyipari berendezések 124 szövőgépek 102 számológépek 124 traktorok 113 gabonakombájnok 102 traktoros ekék 101 magánjáró kaszálógépek 146 lenkombájnok 107 répaszedőkombájnok 150 magtisztítógépek 102 marószóda 115 kalcinált szóda 115 műtrágya 109 vegyimérgek a mezőgazdasági növények kártevői ellen 143 szintetikus kaucsuk 113 gépkocsigumiabroncs 107 papír 110 cement 115 ablaküveg 122 pala 122 könnyű tetőfedőanyag 114 tégla 112 előregyártott elemekből készült házak 109 szesz 118 gyapotszövetek 105 lenszövetek 112 gyapjúszövetek 109 selyemszövetek 178 bőrcipő (a Szovjetunió közszükségleti iparcikkeinek minisztériuma) 104 harisnyafélék 104 kötszövött fehérnemű 116 kötszövött felsőruha 103 kerékpár 115 rádióvevőkészülékek 127 televíziós készülékek 225 gramofonok 126 varrógépek 124 órák 122 szappan 111 cérnaféléket, kötszövött fehérneműt, harisnyaféléket, pianinót és zongorát, töltelékfélét, kondenzált tejet, növényolajat, margarint, makaróniféléket, cukrászkészítményeket, teát, bort, sört, pezsgőt, dohányt, cigarettákat, gyufát, szappant és más közszükségleti iparcikket és élelmiszert. Néhány minisztérium azonban nem tette meg a kellő intézkedéseket és nem biztosította az egyes iparágak termelési tervének teljesítését. A kohóipari minisztérium például nem teljesítette számos iparcikk és különösen néhány, elegendő mennyiségben rendelkezésre nem álló hengerelt vasáru termelési tervét, a villamoserőművek és a villamosipar minisztériuma nem teljesítette különböző típusú generátorok és villamosmotorok termelési tervét, a gépipari minisztérium számos mezőgazdasági gép és textilberendezés, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium a mozdonyok és egyes energetikai berendezések és hengersorok, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma a tégla, pala és néhány egészségügyi műszaki készítmény termelési tervét. A Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma nem teljesítette az ipari fa szállítási tervét. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma nem biztosította a halászati terv teljesítését. A könnyű- és élelmiszeripari készítmények minőségének valamelyes megjavítása mellett a Szovjetunió közszükségleti iparcikkei minisztériumának és a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának sok vállalata és különösen az ipari szövetkezetek és a helyi ipar az áruk egy részét még mindig nem kielégítő minőségben, a lakosság keresletének nem megfelelő választékban gyártotta, nem tett meg minden intézkedést az áruk kivitelének és csomagolásának megjavítására. A többi között még mindig előfordul, hogy rossz minőségű cipőt, bútort, porcelán- és fajanszedényeket, rosszul kivitelezett és nem tetszetős szöveteket, hibás konfekció- és kötszövött készítményeket gyártanak. Számos iparágban jelentős számú vállalat hátráltatta a termelés növelését, mert egyenlőtlenül dolgozott és nem teljesítette a tervet. Sok vállalat, különösen a gépgyártó üzemek, hónapról hónapra egyenlőtlenül termeltek — a hónap első dekádjában jóval alacsonyabb színvonalon dolgoztak, mint a következő napokban. A készáru egyenlőtlen gyártása a vállalatmunkájának helytelen rendszerét eredményezi, s ahhoz vezet, hogy vesztegelnek a gépek, nem használják ki a berendezéseket, a munkaerőt, a termelési kapacitást, növelik a selejtet, a túlórákért járó improduktív öszszegeket, maga után vonja a szállítások és a szállítási megterhelés egyenlőtlenségét. A szén-, kohászati, vegyi-, fakitermeléiig az építőanyag iparban, valamint a népgazdaság számos más ágában még mindig tekintélyes számmal vannak elmaradó vállalatok, amelyek nem teljesítik az állami terv feladatait és csökkentik az ipari termelés színvonalát és az ezekben az ágakban végzett munkák minőségi mutatószámait. cigaretták 116 bor 124 sör 113 Jelentősen fokozódott a közszükségleti cikkek gyártása a nehézipar ágaiban és a gépgyártásban, különösen pedig 1953 második félévében. Az óragyártás 1953 második felében 29 százalékkal emelkedett az 1952. év megfelelő időszakához képest, a kerékpárok gyártása 22 százalékkal, a rádióvevőkészülékeké 62 százalékkal, a háztartási jégszekrényeké 86 százalékkal, a fémből készült ágyaké 65 százalékkal. Emellett a gépipari minisztérium, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium, a vegyipari, a villamoserőművek és a villamosipar minisztériuma, a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumának számos vállalata nem teljesítette az egyes cikkek gyártásával kapcsolatos feladatokat. 1953-ban jelentősen emelkedett a termelés az olyan árufajtákban, amelyek megfelelnek a lakosság megnövekedett keresletének, így, amellett, hogy a gyapotszövetek gyártása az 1952. évhez képest öt százalékkal emelkedett, 78 százalékkal emelkedett a tarkánszőtt gyapotszövetek gyártása, a műselyemszöveteké 65 százalékkal; a gyapjúszövetek gyártásának 9 százalékos növekedése mellett a fésűs, tiszta gyapjúszövetek gyártása 76 százalékkal emelkedett. A selyemszövetek gyártásának 78 százalékos növekedése mellett a rövidszálú fonálból készült szövetek gyártása 2,8-szeresére emelkedett; a kötszövött felsőruha gyártásának 3 százalékos emelkedése mellett a tisztagyapjú és félgyapjú kötszövött felsőruha gyártása 12 százalékkal növekedett; a cipőgyártás 4 százalékos emelkedése mellett a modellcipők gyártása 44 százalékkal növekedett; a konzervek gyártásának 14 százalékos emelkedésén belül a húskonzervek gyártása 29 százalékkal, a kondenzált tejé 21 százalékkal növekedett; a cukrászkészítmények gyártásának 9 százalékos emelkedése mellett a torták, sütemények és kekszek gyártása 28 százalékkal, a csokoládéba mártott cukorkáké 44 százalékkal növekedett. Jelentősen fokozódott az előrecsomagolt élelmiszerek gyártása. Az elmúlt évben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vaskohászatban a kohók hasznos térfogatának kihasználása az elmúlt évben 1952-höz viszonyítva 2 százalékkal javult. A martinkemencék alapterületének egy-egy négyzetmétere után az acéltermelés 5 százalékkal növekedett. Az ásványolajipari minisztérium vállalatainál a kitermelési fúrás gyorsasága 1952-höz viszonyítva 5 százalékkal, a kutatófúrás gyorsasága pedig 10 százalékkal növekedett. Megnőtt a feldolgozott nyersanyagból nyert könnyűolajok százalékaránya is. A villamos erőművek és a villamosipar minisztériumának erőműveiben a tüzelőanyagnak a villamosenergia előállítására történő fajlagos felhasználása 1,9 százalékkal csökkent. Az elmúlt évinél jobban használták ki egész sor igen fontos vegyikészítményt gyártó iparág termelési kapacitását. A Szovjetunió építőanyagipari minisztériumának üzemeiben a forgókemencék óránkénti termelékenysége 10 százalékkal, a cementmalmoké 3 százalékkal emelkedett. Megnövekedett a kemence alapterületének egyegy négyzetmétere után termelt üvegmassza mennyisége és megjavult az üvegmassza felhasználási együtthatója. Ugyanakkor az iparban vannak még jelentékeny kihasználatlan kapacitások. A kohóipari minisztérium nem teljesítette a nagyolvasztók és martinkemencék felhasználásának megállapított normáit, a szénipari minisztérium bányáiban nem kielégítően használják ki a szénkombájnokat, a szénrakodó- és kőzetrakodógépeket, az ásványolajipari minisztérium nem teljesítette a kutatófúrás gyorsaságának évi tervfeladatát, a gépipari minisztérium üzemeiben nem használják ki teljes mértékben a szerszámgép-, valamint a préskovácsberendezéseket, a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumánál a fakitermelésben nem használják ki kielégítően a meglévő gépeket és mechanizmusokat. 1953-ban a Szovjetunió népgazdasága az állami ellátási tervnek megfelelően jelentékenyen több nyersanyagot, segédanyagot, tüzelőanyagot, villamosenergiát és felszerelést kapott, mint 1952-ben. Különösen megnövekedett az elmúlt esztendőben a mezőgazdaság számára, az ipari, valamint 1953-ban a népgazdaság valamennyi ágazatában munka folyt az új technika fejlesztése és alkalmazása érdekében. A hazai gépgyártás 1953-ban mintegy 700 új, rendkívül fontos típusú és márkájú gépet és gépegységet gyártott. Ezek biztosítják a népgazdaság további, technikai fejlődését. A többi között több mint száz újtípusú, nagytermelékenységű berendezést gyártottak a könnyű- és élelmiszeripar számára. , Az energetikai, elektrotechnikai, ásványolajipari, vegyi és kohászati berendezések, továbbá a szénbányákban, az ércbányászatban, valamint az építőiparban végzett munkaigényes munkálatok gépesítését szolgáló berendezések új típusai születtek meg. A gépek, gépcsoportok és berendezések új típusai születtek a textilipar, a szőrmeipar és a konfekcióipar számára, köztük nagytermelékenységű cérnázógépek, megnövelt termelékenységű kártológép, nagy gyorsaságú kelőgép, gyapjúfonal-festőgép, bolyhozógépek stb. Folytatódott olyan új gépek, gépegységek és automaták bevezetése, amelyek elősegítik a munka termelékenységének növelését, megkönnyítik a munkakörülményeket és biztosítják a termékek kiváló minőségét. Az élelmiszeráruk termelésére új, tökéletesebb és termelékenyebb automatikus berendezések létesültek az élelmiszerek betöltésére, dugaszálására és csomagolására, új berendezések a töltelékáruk gyártására, friss habhűtó- és raktározóberendezések, továbbá adagoló-, és csomagolóautorhaták a különböző élelmiszerfajták számára, valamint új berendezések azöldségszárító üzemek számára. Az élelmiszeripari vállalatokat felszerelték az édesipari készítmények és a sör, valamint a mosdószappan gyártásában használható automataberendezésekkel. Különböző nagytermelékenységű, margarin- és teaadagoló és csomagoló, valamint halaprítóautomatákat vezettek be. A mezőgazdasági munkálatok további gépesítése és a komplex gépesítés megvalósítása biztosításának érdekében 1953-ban több mint 80 különböző fajta mezőgazdasági gépet és Szerszámot gyártottak. Ezek közé tartozik: kötött talajon működő burgonyaszedőkombájn, káposztaszedőgép, a «DT—5» traktorhoz alkalmazható széles munkafogású kaszálógép és silótakarmánybegyűjtőgép, mész- és műtrágyaszórógép, elevátoros kazalrakógép stb. Első ízben szervezték meg a négysoros burgonyaültetőgép sorozatgyártását. Ez a gép lehetővé teszi, hogy a burgonyát négyzetesfészkes módszerrel ültessék és ugyanakkor műtrágyázzák is. Ugyancsak elsőízben szervezték meg a traktoros és darus kazalrakógépek, a tengeriszedőkombájnok és a könnyű talajon működő burgonyaszedőkombájnok sorozatgyártását. A minisztériumok azonban nem teljesítették maradéktalanul az új típusú gépek és gépegységek gyártása bevezetésének és gyártásának tervét. A termelés automatizálásának és gépesítésének, valamint az új technológiai folyamatok meghonosításának területén jelentékeny munkát végeztek. A kohászati ipari minisztérium vállalatainál tovább folyt a munka a nagyolvasztók és martinkemencék hőellátásának automatizálására. Továbbfejlesztették azokat az élenjáró technológiai folyamatokat, amelyek növelik a kohóipari gépegységek termelékenységét. Bevezették jelentékeny számú új acélgyártmány, vas- és színesfémötvözet, továbbá új hengereltfém-idomok készítését. 1952-höz viszonyítva megnőtt a gépesített munkálatok volumene a vas- és 1953-ban a vetésterületek 1952-höz viszonyítva 1.400.000 hektárral növekedtek. A legértékesebb gabonanövénynek, a búzának vetésterülete kétmillió hektárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajosnövények, a burgonya, a zöldségfélék, a kobakosok vetésterületét, növekedett az évelőfüvek kaszálóterülete, kiszélesítették az egyéves füvek, a gumós takarmánynövények és a silónövények vetésterületét. Viszont nem teljesítették a rostlen-, a kender, a burgonya és a zöldségfélék vetésterületének tervfeladatát. Bár az ország jónéháry vidékén kedvezőtlen időjárási viszonyok voltak, a gabonafélék összterméseredménye 1953-ban megközelítette az 1952. évit. 1952-höz viszonyítva növekedett a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó, a zöldségfélék és a kobakosok terméseredménye. Burgonyából körülbelül ugyanannyi termett, mint 1952-ben. Az SZKP központi bizottsága szeptemberi teljes ülésének «A Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről» szóló határozata értelmében a mezőgazdaság 1953-ban jelentékeny segítségben részesült. 1953-ban megnőtt és megerősödött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság, 15 lóerősökre átszámítva, 139.000 szántótraktort és 18.000 univerzál traktort, 41.000 gabonakombájnt — ezek közül 22.000 magánjáró — 69.000 tehergépkocsit és több mint 2 millió talajművelő eszközt, vető, arató és egyéb mezőgazdasági gépet, valamint állattenyésztési gépet és berendezést kapott. 1953-ban a kolhozok és szovhozok több mint 6 millió tonna műtrágyát azaz 15 százalékkal többet kaptak, mint az előző évben. Az őszi növények vetésével és az 1954 évi tavaszi vetésű növények talajelőkészítésével kapcsolatos őszi munkálatokat a kolhozokban és szovhozokban az előző évekhez viszonyítva az agrotechnikai időpontoknak megfelelőbben, azok szempontjából jobban végezték el. 1953 őszén a kolhozokban és szovhozokban 13 millió hektárral több őszi szántást végeztek és 3,5 millió hektárral több feketeugart szántottak fel, mint élelmiszeráruk gyártása számára szállított anyagok és berendezések mennyisége. Az ipari termelés önköltségének csökkenése 1953-ban több mint 5 százalékos volt, de az iparban nem teljesítették az önköltségcsökkentési tervet. Különösen nem kielégítően teljesítette az önköltségcsökkentési tervet a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma, a kohóipari minisztérium, a szénipari minisztérium és a közlekedési és nehézgépipari minisztérium. Az önköltségcsökkentési tervfeladat nem kielégítő teljesítése annak a következménye volt, hogy sok vállalatnál nem teljesítették a munka termelékenysége emelésének tervét, nem biztosították a megállapított anyag-, segédanyag- és tüzelőanyagfelhasználási tervet, aminek következtében az előírtnál több anyagi és pénzeszközt használtak fel, továbbá voltak selejtveszteségek, felesleges adminisztrációs-gazdasági és általános üzemköltségek, színesfémércek kitermelésének munkaigényes és nehéz folyamataiban. A szénipari minisztérium bányáiban munkálatok folytak a szénkitermelés legmunkaigényesebb folyamatainak további gépesítésére. A gépesített munkálatok volumene 1953-ban 1952-höz viszonyítva a szénpadokon folyó szénás kőzetrakodás területén 17 százalékkal növekedett. Folytatódott az újfajta ácsolatok bevezetése az elővájatokban és a fejtési munkahelyeken, a komplett fémácsolattal és vasbetondúcokkal biztosított elővájatok terjedelme 1952-höz viszonyítva 36 százalékkal növekedett. Az ásványolajiparban bővült a turbinás rendszerű fúrás alkalmazása. A gyorsított ütemű, a fúrás fokozott sebességét biztosító módszerrel dolgozó fúróberendezések száma 1953 végére az 1952. évinek másfélszeresére növekedett. Kiszélesítették a rétegnyomásfenntartás módszereinek, valamint víznek, gáznak és levegőnek az ásványolajat tartalmazó rétegekbe történő bepréselésével folyó másodlagos ásványolajkitermelési módszerek alkalmazását. Ez lehetővé tette az ásványolaj termelés növelését és az ásványolajat tartalmazó rétegek kihasználásának fokozását. A vegyiparban 1953-ban újmárkájú, tartósabb és élénkebb színezékek gyártásának bevezetésével megjavították a szintetikus színezékek választékát. A hőerőtelepeken megnövekedett a nagynyomású és magas hőmérsékletű gőz alkalmazása. Jónéhány nagy erőműnél megvalósult a kazánműhelyek komplex auto- matizálása, beleértve valamennyi fő folya-mat automatizálását, a távirányítást, ellenőrzést és jelzést. Tovább folyt a munka a vízerőtelepeknek, telemechanikus irányítására történő átállítása érdekében. A gépgyártásban az öntő-, kovácsoló-, hőkezelő-, mechanikai és szerelőműhelyekben még fokozottabban bevezették az élenjáró technológiai folyamatokat. Folytatódott a gépgyártóüzemeknek nagytermelékenységű gépegységekkel és különleges szerszámgépekkel, automata- és félautomata-berendezésekkel, futószalagokkal és automatavonalakkal történő felszerelése az alkatrészek mechanikai megmunkálásában és a gyártmányok szerelésében. Folytatódott a munka a cement-, üveg- és kerámiaiparban az automatizálás és a távvezérlés megteremtése céljából. A cementipari vállalatokat új, hatalmas kemencékkel látták el. Bevezették a csiszolt üveg gépesített, futószalagos gyártását, a folyamat nagyfokú automatizálásával, továbbá a burkoló kerámiai gyártmányok gépesített termelését. Tovább folyt a lakóház- és ipari építkezéseknél alkalmazott nagyméretű vasbetonépületelemek tömeggyártásának meghonosítása. Viszont 1953-ban egész sor minisztérium nem teljesítette az új technológiai folyamatok bevezetésének, a termelés automatizálásának és gépesítésének tervfeladatát. Különösen nem kielégítően teljesítették a munkaigényes és nehéz munkálatok gépe-esítésének tervfeladatát a széniparban, a faiparban, a tőzeg- és ércbányászati iparban. Az iparban egy-egy munkásra számítva a munkafolyamatok villamosítása 1953-ban 1952-höz viszonyítva 7 százalékkal növekedett. A népgazdaság valamennyi ágazatában fokozódott a dolgozók feltaláló és észszerűsítő tevékenysége. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben 1953-ban több mint 850.000 találmányt, műszaki tökéletesítési és észszerűsítési javaslatot alkalmaztak. 1952 őszén. Az őszi szántás és a fekete ugar szántásterületén a tervfeladatokat azonban nem teljesítették. A mezőgazdaság technikai színvonalának növekedése lehetővé tette, hogy a kolhozokban és a szovhozokban emeljék a mezőgazdasági munkálatok gépesítettségének fokát. A gép- és traktorállomások 1953-ban 17 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1952-ben. Az elmúlt évben a gép- és traktorállomások traktor- és gépparkja a kolhozok alapvető mezei munkáinak több mint 80 százalékát végezte el. A kolhozokban az ugarszántást és az őszi szántást majdnem teljes egészében, az ősziek vetését 93 százalékban, a tavasziak vetését 83 százalékban gépesítették. Valamennyi gabonanövény 77 százalékát kombájnnál aratták, a cukorrépa vetésterületének körülbelül 80 százalékáról répaszenokombajnnal és traktorvontatású répaszedőgéppel szedték a répát. Lemaradt a rostlen vetésének és aratásának, a burgonya és a zöldségfélék ültetésének és szedésének, a gyapot szedésének gépesítése, valamint a fűkaszálási és takarmánysilózási munkálatok gépesítése. 1953-ban a gép- és traktorállomások 8000 kolhoz-állattenyésztő telepen végezték el a vízellátás gépesítését szolgáló berendezés felállításának, 15.000 állattenyésztő telepen a takarmányfőző berendezés felállításának, 6000 állattenyésztő telepen a szálastakarmány feldolgozó berendezés felállításának, 4000 állattenyésztő telepen az önműködő szarvasmarhaitató berendezés felállításának és 1000 telepen a gépi fejőberendezés felállításának munkálatait. A gép- és traktorállomások azonban 1953- ban nem teljesítették maradéktalanul burgonyaszedési, fennyűvési, tarlóhántási szénabetakarítási és takarmánysilózási tervüket, valamint a kolhozok állattenyésztő telepes munkaigényes munkálatainak génesítésével kapcsolatos tervüket. A bl , f, kolhozokban és szovhozokban fokozódott a villamosenergia felhasználása a kaigényes mezőgazdasági és állattenyésztési (Folytatás a 3. oldalon.) I. Az ipari termelési terv teljesítése II. Az ipari termelés emelkedése III. Az új terhnika alkalmazása a népgazdaságban IV. Mezőgazdaság fényképezőgépek 109 pianinók és zongorák 123 háztartási légszekrény 159 porszívók 200 fémből készült ágyak 145 bútor 114 hús 112 töltelékfélék 116 hal 103 állati zsiradék 103 tejtermékek 109 növényi zsiradék 116 margarin 124 sajt 116 cukor • 112 cukrászkészítmények 109 makarónifélék 120 konzervek 114 tea 106