Szabad Nép, 1954. április (12. évfolyam, 91-120. szám)
1954-04-01 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM ARA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 ÁPRILIS 1 A magyar függetlenség pillére Tavasszal született a magyar függetlenség. Abban az esztendőben, amely a népek tavasza s a német fasizmus alkonyának éve volt. És abból a harcból, amelyet a világ népei a Szovjetunió vezetésével — a szovjet nép gigászi küzdelmét támogatva — vívtak a náci zsarnokság ellen. Április 4. a magyar függetlenség napja. Azé a függetlenségé, amelyért népünk századokon át küzdött, s amelyet végül, nemzeti kiszolgáltatottságunk legsötétebb évei után, a szovjet fegyverek hoztak el nekünk a népek szabadságának e dicsőséges tavaszán. Függetlenségünk és az új élet, amely belőle sarjadt, eltéphetetlenül összeforrott a szovjet-magyar barátsággal. A történelem tanulsága és parancsa ez. A Szovjetunió számunkra nem egyszerűen szomszéd vagy barát. A Szovjetunió az a hatalom, amely kiszabadított minket a sokéves, sokévtizedes, sokévszázados idegen elnyomás alól. Az a hatalom, amely kiemelt magárahagyatottságunkból, egyenjogúként bánt velünk, s már akkor is, amikor hazánk egyik fele még a nyilas uralom szégyenétől görnyedt, szuverén nemzetként kezelt bennünket. Az a hatalom, amely pajzsként hárította el fejünk felől az imperialista beavatkozást, szabad utat nyitott fejlődésünkhöz, s ezzel lehetővé tette, hogy szilárd, népi alapokra helyezzük függetlenségünket. A Szovjetunió volt s maradt számunkra az a barát, aki fáradhatatlan, s tapasztalt kézzel segített bennünket előre az építés útján; az a pártfogó, aki újból és újból síkraszállt jogainkért, igazságunkért, nemzeti becsületünkért a nemzetközi élet küzdőterén; az a harcostárs, akinek mindennapos elszánt küzdelme az egyetemes békéért és biztonságért bennünket is véd, számunkra is utat mutat. A magyar nép a századok folyamán sok jó harcot vívott szabadságáért, függetlenségéért — ügyünk azonban újra és újra elbukott. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy ezúttal nemcsak kivívtuk, hanem meg is tudtuk őrizni népünk szabadságát, s hogy a történelem kemény harcaiban üllőből kalapáccsá lettünk. Íme: a népi egység sziklaszilárd alapján állva immár kilenc éve építjük új, szabad, szocialista hazánkat, s nincsen erő, amely ebben feltartóztathatna bennünket! Természetes, hogy ez a mi szabadságunk nem mindenkinek tetszik, s hogy volt uraink, akiknek karmaiból kiszabadultunk, dühükben és elkeseredésükben a rágalmak áradatát zúdítják felénk. E szolgalelkű urak és ragadozó gazdáik, akik el sem tudják képzelni, hogy egy nagy és egy kis nemzet között egyenjogúság és igazi barátság állhat fenn, szeretnék «elvitatni» függetlenségünket. Ki mint él, úgy ítél... Rágalmaik azonban mit sem változtatnak azon a történelmi tényen, hogy a tőkés világ cápa igazságával szemben — amelynek nevében a nagy hal büntetlenül elnyeli a kisebbet a béketábor országait az egyenjogúság kapcsolatai kötik össze egymással. Ez az egyenjogúság a társadalmi igazságosság felé törekvő szocialista rendszer lényegéből fakad. A szocializmusnak abból a szelleméből, amellyel összeférhetetlen bármilyen nemzeti elnyomás, bármely hódító cél. A Szovjetunió történelmi hivatását teljesíti — ugyanakkor saját államának politikai és erkölcsi alapjait erősíti — midőn Magyarország, vagy bármely más ország függetlensége mellett síkraszáll. Hazánk függetlenségét az elmúlt századokban elsősorban a német terjeszkedés elől kellett megvédeni. A kapitalista Nyugat vagy közömbös és tétlen volt a magyar függetlenség ügyével szemben, vagy tevékenyen támogatta a nemzetünkre lesújtó erőket — mint 1919-ben, amikor nyugati kezdeményezésre és nyugati segítséggel fojtották vérbe a magyar forradalmat. A cári rendszerrel leszámoló szovjethatalom volt az első nagy világpolitikai erő, amely a lét és nemlét küzdelmében nemzetünk mellé állt. S a tanulság nem áll meg a múltnál. A hazánkra oly tengernyi gyászt hozó útnak egyenes folytatása az, amelyen a nyugati imperialisták ma járnak, amikor még elszántabban és még cinkosabban, mint bármikor, élesztgetőivé, biztatgatóivá és fegyvertársaivá válnak a támadószellemű német militarizmusnak. Függetlenségünk védelmében zárkózunk hát fel oda, a szovjet állam oldalára, amely esztendő híján egy évtizede felszabadított — ma pedig a német újrafelfegyverzés ellen vívott elvhű küzdelmével újra a régi veszedelem ellen véd minket A nyugati imperialista kormányok, melyekről közismert, hogy semmibe veszik a népek függetlenségét, a mi függetlenségünket vitatják. Azzal vitatják, hogy külpolitikánk azonos a béketábor többi országáéval. Micsoda szörnyű vád! Mintha bizony az azonos célok nem követelnének egységes állásfoglalást. Vagy talán szégyeljük azt, hogy egységesek a céljaink? Szégyeljük-e, hogy mindnyájan — Csehszlovákia, Magyarország, Szovjetunió vagy többi barátunk — az európai biztonságot, a két rendszer országainak békés együttélését óhajtjuk? Az imperialisták nyilván azt szeretnék, ha ismét viszályt szíthatnának közöttünk, mint egy-két évtizede tették, amikor ez olyan busásan jövedelmezett nekik. Mi azonban megtanultuk, hogy azért is lehetett bennünket — dunavölgyi népeket — oly sokáig leigázni, mert egymással viszálykodtunk, azért lehetett katasztrófába kergetni, mert elválasztottak bennünket a Szovjetuniótól, vagy éppen szembeállítottak vele. Törekvéseink megegyeznek barátaink törekvéseivel — de külpolitikánk magyar külpolitika. Népünk békeszeretetét tolmácsolva épített ki hazánk jószomszédi kapcsolatokat a környező országokkal; szabadságunk védelmében állott ellen a kiűzött elnyomó hatalmasok minden behatolási kísérletének, s a múlt emlékeinek parancsára álltunk csatasorba, amikor nyugati égboltunkon ismét feltűnt a német imperializmus veszedelme. Soha még országunk kormányzata magyarabb célokért ki nem állt, mint amióta a Szovjetunió leverte kezünkről a bilincset, s államunk élére a magyar történelmi, nemzeti érdekek legkövetkezetesebb pártja, a mi pártunk került. Azzal is vádolnak minket, hogy «blokkba* tartozunk. Jól vigyázzunk: ezt azok mondják ránk, akik több mint egy fél évtizede éjt nappallá téve szervezik az imperialista és a velük tartó országok háborús blokkját. A katonai tömbalakítás e megszállottjai nem bírják elviselni, hogy a békeszerető országokat szoros baráti szálak fűzik egymáshoz. Nos, mi nem bánkódunk, hogy vannak barátaink. Minket nem szomorít, hogy a mi függetlenségünk nem a dzsungel «függetlensége», ahol a létért folyó vad küzdelemben állandóan attól kell tartani, hogy felfalnak bennünket , hanem a kölcsönös segítségé és az egységes munkálkodásé. Annál kevésbbé szégyeljük ezt, mert a mi táborunk barátsága és együttműködése nem az elzárkózás politikája. Házunk kapuja nyitva áll mindazok előd,tiltik békével és-jószéndék, hai közelednek felénk. Nem mi voltunk azok, akik lezárták a sorompókat a másik tábor országaival való kereskedelem előtt. Mi nem csatlakoztunk egyetlen olyan szövetséghez sem, amelyet más országokkal szemben ellenségesség vagy elzárkózás vezetett. A Szovjetunió vezette béketábort függetlenségünk legnagyobb támaszának tartjuk. De leghőbb óhajaink közé tartozik az egyenjogúságon és kölcsönös tiszteleten alapuló baráti kapcsolatok kimélyítése a világ valamennyi népével. A független magyar nemzet: erős és egységes nemzet. Keservesen csalódik, aki a régi mértékkel próbálja nemzetünk erejét lemérni. Erősek vagyunk és egyre erősbödünk — mert a népi Magyarország sorsát, útjának irányát a nép akarata szabja meg. Pártunk, amely felfogja és érvényesíti a dolgozó Magyarország akaratának minden rezdülését, most az építés új szakaszába vezeti népünket. Ebben az új szakaszban még szorosabban összefogunk barátainkkal és szövetségeseinkkel , miközben nem zárkózunk el a békés együttműködés elől egyetlen más nemzettel szemben sem. Nemzeti felemelkedésünk alapja: a szétszakíthatatlan szovjet-magyar barátság és a tántoríthatatlan hűség a béke és a demokrácia egész táborához. Ez volt és marad külpolitikánk — függetlenségünk — pillére. A zászló új birtokosa: Öregla) A somogymegyei öreglak ilyen jóldolgozó példamutató község. A 2000 lakosú, 320 holdas határú község Somogy megye fonyódi járásában nagyközségnek számí! De a kicsiny öreglakon nagy volt az őrön az elmúlt vasárnapon: jó munkájukkal elnyerték a megyei pártbizottság kongreszszusi versenyzászlaját. S a tavaszi napsütésben bizony büszke örömtől csillogott az emberek szeme, amint a zászló fénylő selymét nézték... öreglak határa már messziről mutatja hogy eleven nép lakik itt: bokros, dús ősz vetéseket borzolgat a tavaszi szél. Jókor elvetették az ősszel a búzát, a rozsot, az árpát — volt ideje gyökeret verni, bokrosodni. De az esőt hozó tavaszi széltől nincs mit tartani itt: földben van már a koratavasziak magja, s ilyenformán minden csepp eső csak haszon, öröm. A tavaszi búza vetését 5 nappal ezelőtt befejezték (igaz, hogy nem sok az egész, mert az ősszel a legtöbben bevetették kenyérgabonával a szántóterület e célra előírt 40 százalékát). Az árpát is, a zabot is elvetették, a mák vetését 120 százalékra, a fejtrágyázás tervét 148 százalékra teljesítették eddig, de sokan még csak ezután fejtrágyázzák az őszi vetést A simítózás tervét 130 százalékra, a boronálásét 128 százalékra teljesítették. Száraz számhalmaz ez így — talán van is, aki unalmasnak találja. De mennyi lelkesedés, okos, építő számítás, kötelességtudás, a dolgozó parasztoknak mennyi munkakedve, bizakodása, a község vezetőinek mennyi munkája, mennyi szervezés, ötlet és kezdeményezés rejlik a számok mögött! Aki megkérdi a község vezetőit: Tóth Mihály párttitkárt, Tapolczai Ferenc tanácselnököt, Mezei Imre tanácstitkárt, mi a jó eredmény nyitja, ilyenforma választ kap: «Nagyon dolgos ez a mi népünk, nagyon életrevaló, lelkes emberek. Hát ilyen néppel nem nehéz». A siker nyitja Mi tagadás, ez így is van. Az öreglaki dolgozó parasztok szorgalmasak, lelkesek. De ha jobban a dolog mélyére nézünk, kiderül, hogy azért itt sem megy magától minden — mint ahogy más községekben sincs hiány, szorgalmas, dolgos parasztokban, mégis hátrább vannak a munkával. Nézzük meg hát, mi az, amit más községek megtanulhatnak öreglaktól a tavaszi munka gyorsításáig, a falu, az ország javára? Kezdjük a fejtrágyázással. A községben szerdáig az őszi vetésterületnek több mint felét megszórták műtrágyával. Az országban általában az a cél, hogy a vetések egyharmadán elvégezzük ezt a munkát, amely oly fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megteremjen az ország kenyere. S az országban még sok a tennivaló, hogy ezt is elérjük — itt öreglakon meg már messze túl vannak rajta. Valóban minden dolgozó paraszt mindjárt tavasszal kapott az alkalmon, hogy műtrágyát vehessen? Nem egészen így van. Kiderül ez mindjárt, amikor Cs. Kovács József tízholdas dolgozó paraszttal elbeszélgetünk. Őt úgy ismerik, mint a falu egyik legjobb gazdáját. Tavaly két holdon több mint 33 mázsa búzát termelt. Természetes, hogy ő vett műtrágyát, méghozzá nagy örömmel. De nemcsak vett. Felkereste szomszédait is, s nekik is ajánlotta: éljenek az alkalommal, a párt, a kormány segítségével. Egyik szomszédja, Simon Ferenc drágállotta a műtrágyát, mondván, hogy neki «nem telik ilyesmire». Cs. Kovács azonban meggyőzte: ha kevés a jövedelme, annál inkább vegyen műtrágyát. A pénz a harisnyaszárban »nem nevel újat», de ha műtrágyát vesz rajta, kiszórja két hold földre, legalább két mázsa búzát nyer vele. Ez pedig 600 forintot ér, így tehát rövid három hónap alatt — nagyon szűken számítva is, legalább hatszorosát «fialja» a pénz. Simon Ferenc vett is műtrágyát, már ki is szórta. Cs. Kovács József a pártszervezet népneelői közé tartozik. Pártonkívüli létére aártszervezet megbízásából végzi felvilágo■tó munkáját. Vele együtt 16 népnevelő írja most, a tavaszi munka idején a falut, egy gyors és jó munkára serkentse a dolozó parasztokat. A népnevelők többsége maga is dolgozó paraszt, a falu legtekintéesebb, leginkább hozzáértő gazdái közül derül ki. Nagy részük pártonkívüli — de vad olyan emberek, akik szívvel-lélekkel arcolnak a párt ügyéért, a nép ügyéért, algozó parasztok érdekeiért. S az őszi vetések fejtrágyázásában kért siker más fontos tanulságokat is. A község a földművesszövetkeze■k hibájából késve kapta a műtrágát. A községi párttitkár és a tanács vzetői azonban ebbe nem nyugodtak bele. Éintkezésbe léptek a szomszédos községekül , s például Buzsákról 20 mázsa pétiit kértek kölcsön. A pártszervezet és a tanács megszervezte azt is, hogy az egyik, ’ .’ngyeltótihoz közel eső részről: a baráti előhegyről a dolgozó parasztok Lengyel■tiba mentek műtrágyát venni, mert ott sok fölösleges műtrágya volt. .Ez öreglak vezetőinek munkájában újabb kivonást mutat meg: azt, hogy kezdeményezően dolgoznak, nem nyugszanak bele semmiféle «megváltoztathatatlanba», nem takaróznak mások hibájával, hanem celekszenek. Az ország ügye — a falu ügye A fejtrágyázáson kívül a másik fonto feladat (ha az említett okokból öregiokon kisebb is a jelentősége): a taviszibúza vetése. Az eredmény nagyrészt a pártszervezet és a tanács jó együttműkdésének köszönhető. A tanács ugyanis elkészítette azoknak a névsorát, akik az ősszel az előírtnál kevesebb kenyérgabonát vettek s a «nyúlfarknyi» listát átadták a pártszervezetnek. A népnevelőst így hamar végiglátogathatták azokat, akiknek most Uvaszibúzával kellett pótolniuk az őszit. Elmondták nekik: az ország érdeke, a város ellátása megkívánja, hogy a kötelező előirányzatot mindenki betartsa. Miből is látnák el az üzemek dolgozóit, akik a mezőgazdasági gépeket, a műtrágyát, a szövetet és több fontos iparcikket gyártanak a fiunak , ha minden dolgozó paraszt úgy gondolkozna, mint ők? Ezt kérdezték tőlük a népnevelők. Miből élelmeznék a kórházakban a betegeket? S fiainkat a néphadseregben, gyermekeinket a diákszállókban, az egyetemeken? Arra is figyelmeztették azokat, akiket illet: a beadási kötelezettségi^ * 111 •kar ’s teljesíteni kelk,ha netán kevesebbet vennének. S az eredmény nem is maradt el. A tavaszi búzát idejekorán elvetették — mert az öreglaki dolgozó parasztok nemcsak magukra gondolnak, hanem az országra is. A törvényt pedig betartják, mert a magukénak tekintik. Ezt mutatják a termelés eredményein kívül a beadás eredményei is. Akárkivel beszélget itt az ember, a termelés kapcsán előbb-utóbb szóba kerül a beadás is. De ne vágjunk a dolog elé... A falut a kongresszusi verseny láza hevíti , és más ígéreteken, a jó tavaszi munka ígéretén kívül öreglak arra is vállalkozott, hogy határidő előtt teljesíti a beadást. Az öreglaki dolgozó parasztok szavára pedig lehet építeni: a beadás eredménye az utóbbi időben igen gyorsan javult. Hasonlítsunk össze két jelentést. A negyedévi tervhez viszonyítva, százalékban az eredmény a következő: III. 16-án III. 24-én tojásbeadás 67 százalék 127 százalék sertésbeadás 92 százalék 139 százalék vágómarha beadás 126 százalék 185 százalék baromfibeadás 195 százalék 196 százalék tejbeadás 99 százalék 131 százalék Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a negyedévi kötelező beadás 113 százalékának megfelelő bizottsertést és 86 százaléknyi vágómarhát szabadfelvásárlás útján is begyűjtötték. Qreglak tehát a kötelező beadásban «megelőzte az időt», s ígéretéhez híven, sőt a vállalt házát idő előtt lényegében teljesítette áprilisi beadási kötelezettségét is — ezenkívül élősúlyban több mint 1000 kiló élő állatot és hasonlóképpen sok tejet és tojást adott el szabadpiaci felvásárlás útján is az országnak. A községben — mint az eddigiekből is kitűnik — a munka nagy mozgatója a kongresszusi verseny. Sok dolgozó paraszt kötött egymással párosverseny-szerződést, s számos kongresszusi emléklap hirdeti, hogy a dolgozó parasztok, párttagok és pártonkívüliek egyaránt magukénak tekintik a párt ügyét, nagy, ünnepi eseménynek tekintik a pártkongresszust, s jó munkával, kötelességeik teljesítésével készülnek rá. Az öreglaki Ifjú Gárda tsz tagjai jó munkájukkal példát mutatnak az egész falunak. A tsz már minden koratavaszi növényt elvetett: rég a földben van a tavaszi búza, az árpa, a zab. Alkalmazták a korszerű agrotechnikát is. Minden őszi szántást simítottak. A faluban igen szép eredménynek számít, hogy az őszi vetések felét fejtrágyázták — a tsz az egész vetésterületet megszórta nitrogéntartalmú műtrágyával. A termelőszövetkezet is részt vesz a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. A fogatosok például elhatározták: hajnalban fél négykor kezdik a munkát, hogy mielőbb végezzenek a vetéssel, a boronálással, a hengerezéssel, a simítózással. El is végezték... Vincze István tehenész azt vállalta, hogy a tehenészet februári 6,8 literes fejési átlagát 10 literre emeli. Most már 7,4 liter a fejési átlag — de Vincze és lelkes társai csak ezután «játsszák majd ki a legerősebb ütőkártyát», áttérnek a háromszori fejésre. A tsz a beadásban is megelőzte a falut. Egy héttel ezelőtt az egészévi tojás-, baromfi-, hízottsertés- és vágómarhabeadást teljesítette. Országunk már eddig is nagy beruházásokkal szépítette a község lakóinak életét. Most még erőteljesebben érzik az öreglakiak a párt, az állam segítségét, elsősorban abban, ami számukra a legfontosabb: a termelésben. A tavaszi éjszakában is messze hangzik a lengyeltóti gépállomás traktorainak puffogása — s a faluban tudják, hogy a gépállomás a következő negyedévben öt új szántótraktort kap. A több éve nélkülözött műtrágya hatására a földeken dúsan, szinte szemlátomást fejlődik a vetés. A falu népe ezt értékeli is — ezért válaszol rá jó munkával, jó beadással. De azért van jogos panaszuk is: a falu áruellátása nem kielégítő. Farsangkor itt szeretik a '.ulu»o. ■ - * . * .lubnagj .kő: lehetett a boltban élesztőt kapni. Az ilyen kisebb-nagyobb közszükségleti cikkek átmeneti hiánya (amire nincs semmi elfogadható ok, magyarázat) elég sok bosszúságot okoz. Még nagyobb gondot és bajt okozott, s a tavaszi munka sikerét veszélyeztette az a hanyagság, amelyet a somogyvári földművesszövetkezeti központ a műtrágya késedelmes szállításával okozott. Régi sérelmük az öreglakiaknak, hogy a vasútállomáson nincs villanyvilágítás. A villanyvezeték mindössze öt méterre húzódik az állomástól. Még tartóoszlopot se kellene felállítani, csak be kéne kötni a villanyt, de a vasút két év óta sokszori sürgetésre sem intézkedik. Pedig erről az állomásról öt község szállítmányait indítják útnak. Az ireglaki dolgozó parasztoknak az a véleményük (s nyilván igazuk van), hogy ők, akik évek óta elsők a munkában, a beadásban, több figyelmet érdemelnek, nem is beszélve arról, hogy ilyen hibát másutt sem szabad eltűrni. ★ öreglak tehát jól látott hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához, s sikerrel harcolt a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért. Most azon igyekeznek, hogy hosszú időn át az övék maradjon ez a zászló. Kövessék az öreglaki példát szerte az országban, gyorsítsák mindenütt a tavaszi munkát — minden egyes dolgozó paaszt, minden termelőszövetkezeti tag legyen gondos gazdája minden talpalatnyiöldnek. Határjárás Somogy első községében A falu a tavaszi munka lázában ég. Most minden nap, minden óra, minden perc drága. S a falu siet is, igyekszik is. Ahol dolgozni lehet, ott a hajnal is, az öreg este is a földeken találja a dolgozó parasztokat. Mégsem halad azonban egyformán a munka: van, ahol kételkednek benne, hogy egy-egy eső után rá lehet-e már menni a földre, másutt a tavaszi búza vetésétől idegenkednek, vagy nem ismerik még az ősziek tavaszi fejtrágyázásának hatását , s az ellenség, akulák is megpróbál zavart kelteni. Épp ezért most igen nagy a jelentősége a legjobbak példájának. Egy-egy példamutató község híte jobb munkára lelkesíti az egész járás, a megye, az ország dolgozó parasztságát. Az Ifjú Gárda tsz-ben A falu gondjai en Április 4-én ünnepli a magyar nép felszabadulásának kilencedik évfordulóját. Április 3-án délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeznek a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök gellérthegyi, szabadságtéri és a Kossuth Tüzértiszti Iskola előtti emlékművénél. Ugyanebben az időpontban megkoszorúzzák a többi budapesti szovjet hősi emlékművet és a szovjet harcosok sírjait is. A hősi emlékműveknél és Sztálin elvtárs szobránál április 3-án és 4-én díszőrséget állnak. Este a Magyar Állami Operaházban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa díszünnepséget rendez. Az ünnepségen Apró Antal elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja mond ünnepi beszédet. Az est művészi műsorában fellép a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes, a SZOT központi művészegyüttese, a belügyminisztérium központi művészegyüttese, valamint a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese. Ugyancsak április 3-án Budapest valamennyi kerületében és a megyeszékhelyeken a pártbizottságok és a tanácsok rendezésében ünnepi esteket tartanak. Ünnepségek lesznek az üzemekben, hivatalokban, az általános-, közép- és főiskolákon, egyetemeken is. Délután a főváros számos pontján térzene lesz. Este a gellérthegyi Citadellánál ünnepélyesen felvonják április 4-e zászlaját. A zászlófelvonáshoz fáklyás DISZ- fiatalok vonulnak fel. Április 4-én reggel 9 órakor kerül sor néphadseregünk nagyszabású szemléjére a budapesti Sztálin-téren. Első ízben vesznek részt a szemlén a II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola növendékei. Este a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a minisztertanács fogadást ad az országgyűlés épületében. Felszabadulásunk 9. évfordulóján, vasárnap délelőtt a vidéki városokban és a falvakban megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket és a hazánk szabadságáért elesett szovjet hősök sírját. Budapesten és vidéken egyaránt számos kultúrelőadást, gyermekműsort, filmvetítést rendeznek ezen a napon. Este a Népstadionban ad műsort a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese. Este 7 órai kezdettel utcabál lesz a Sztálin-téren. Ugyanebben az időben a főváros kerületeiben Utcabálokra, sok kultúrotthonban műsoros-táncos ünnepségekre kerül sor. A felszabadulási ünnepségek sorozatát este 10 órakor tűzijáték zárja be. (MTI) Ünnepségek felszabadulásunk 9. évfordulóján Szénbányászaink új eredményekkel köszöntik április 4-ét A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt dolgozói is elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának 9. évfordulóját új, nagyszerű eredményekkel köszöntik. Április 1-től április 4-ig felszabadulási emlékműszakot tartanak. Az Ajkai Szénbánya Vállalat dolgozói, akik a kongresszus tiszteletére tett terven felüli 8800 tonnás vállalásukat már teljesítették, az emlékműszakon 830 tonna szenet termelnek esedékes tervükön felül. A csékútiak egy új frontfejtésen kezdik meg a termelést, ami lehetővé teszi, hogy április első három munkanapján előirányzatukon felül 580 tonna szenet küldjenek felszínre. A dudari «Szabadság»-akna dolgozói azt vállalták, hogy a felszabadulási emlékműszakon 200 tonna szenet termelnek terven felül. A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez (2. oldal) Makarenko tanítása (2. oldal) Vízgépiparunk mai és távolabbi feladatairól — Beszélgetés Pattantyus Á. Géza Kossuth-díjas akadémikussal (2. oldal) AHonfoglalás III. kötete — Megjegyzések Illés Béla regényéhez (3. oldal) A MAI SZÁMBAN A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozata az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról (3. oldal) A központi bizottság beszámolója Németország Szocialista Egységpártjának IV. kongresszusán (3. oldal) A haladó filmművészet sikere a cannes-i fesztiválon (4. oldal) A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának május 1-i felhívása a világ dolgozóihoz (4. oldal) Az aszályos Tiszántúl segítségére (4. oldal) A minisztertanács határozata fémgyűjtő-hónap szervezésére TY)rniCztprtpnór»e X»» i ^ 1~ — i—11 • ' • • * • ' * ** ' * • * * - -- - - * - Kormánykitüntetéssel, illetve a «kiváló fémgyűjtő»-jelvénnyel tüntessék ki, vagy pénzjutalomban részesítsék. A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket, elsősorban a DISZ-t és a szakszervezeteket, hogymunkájukkal segítsék elő a gyűjtés sikerét. Felhívja az ifjúmunkásokat, ipari tanulókat, parasztfiatalokat, a tanulóifjúságot és az úttörőket, hogy a gyűjtésben való részvételükkel járuljanak hozzá az 1954. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításához. (MTI) A minisztertanács határozatot hozott április 5-től május 5-ig tartó fémgyűjtőhónap szervezésére. A kampány megszervezésével a minisztertanács a kohó- és gépipari minisztert bízta meg. A fémgyűjtést minden üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetkezetben ,és lakóházban, városban és községben egyaránt meg kell szervezni. A fémgyűjtő hónap tartama alatt az összes üzemekben «gyártakarítást» kell rendezni és a hulladékot a begyűjtő vállalatok ren- Repülőgépről szórják a műtrágyát Nagy lendülettel végzik a tavaszi munkát a Szolnoki Cukorgyár gazdaságában. A munka meggyorsítására felhasználják a repülőgépet is. A gazdaságban 1600 hold őszi vetésre repülőgépről szórják a nitrogén-műtrágyát. Az eddig alkalmazott munkamódszerekkel 1600 hold őszi vetés fejtrágyázására 250 munkanap kellett — repülőgépről ugyanezt a munkát 40 óra alatt elvégzik. A repülőgép 15—20 méter magasságból 19 méter szélességben egyenletesen szórja a műtrágyát a vetésre. A jelzőtáblák a vetés szélét mutatják a pilótának, CP»pp Jam felvét«!*, Hipir foren delkezésére kell bocsátani. A házkezelőségek és házfelügyelők gondoskodjanak a lakóházak közös helyiségeiben található hulladékok felkutatásáról és átadásáról. A minisztertanács figyelmeztette a gyűjtést lebonyolító szervek vezetőit: gondoskodjanak arról, hogy a kampány során a gyűjtők a lakosságot ne zaklassák. Utasította a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy nyújtsanak támogatást a begyűjtő vállalatoknak és szövetkezeteknek. A határozat gondoskodik arról is, hogy a gyűjtésben legjobb eredményt elérőket A „SZABAD NÉP" POSTÁJÁBÓL Takarékoskodás az energiával A Kenőolaj Ellenőrző Intézet dolgozóinak az a feladata, hogy ellenőrizzék a kenőolajok felhasználását. Ez szorosan öszszefügg az energiagazdálkodással, mert a gyárakban, bányákban, mezőgazdasági üzemekben működő gépek súrlódási vesztesége átlagosan 8—12 százalék, ami évente sokezer vagon szenet emészt fel. A gépelemek súrlódása az előírt műanyagok használatával mérsékelhető, s na a súrlódás folytán felemésztett energiát csak 20 százalékkal is csökkentjük ezáltal évente többezer vagon szenet t®k®í,stílatu. , meg. Ez óvatos becslés. Különböző módszerekkel ennél nagyobb csökkentés is elérhető. A gépek kenéséhez sokan a «vastag» olajat tartják jobbnak, szaknyelven szólva azt, amelynek nagyobb a viszkozitása. Sok híven például az elektromotorok gyűrűskenésű csapágyait helytelenül a drágább «vastag» motorolajjal kenik, pedig ez tulajdonképpen az autómotorok kenőanyaga. A vastag olaj miatt a csapágyak erősen melegednek s 10-15 százalékkal nagyobb lesz az áramfogyasztás.. Sokszor a kikopott tönkrement csapágyak ellensúlyozásai a vastagabb olajat használnak — Pecsi- csapágyfémet ezzel nem lehet Pót°*": “ szakszerűtlen kenés miatt a gépek leállnak, vagy csökken a kapacitásuk s ez a term olajozott gép szemre egeszen jelmodhez csak a nagy energiafogyasztásból tűnik ki, hogy valami nincs rendben. De szakszerűtlen kenéssel nemcsak ramot, hanem olajat is pazarolunk. Például :a gőzturbináknál helyes olajtöltesse ■ —60.000 óráig vagy azon túl is d°.»oztunk, míg ha szakszerűtlenül kezeljük, akkor már 4000-5000 óra múlva olajat kell cserélni. Ezért intézetünk dolgozol az MD III. kongresszusára készülve 1®lkeb®P hálják az országot, hogy a gyárak, bányák, mezőgazdasági üzemek dolgozóinak megmagyarázzák, hogyan kell szakszerűé tenni a gépeket. Csép Ákos igazgató, Kenőolaj Ellenőrző Intézet A nagy feladat Most, amikor az RM Vetőgépüzemében elkészült a hatszázadik vetőgép, eszembe jut az a délután, amikor az első gépeket húzták el irodám ablaka alatt. Öt vetőgépe vittek a vonathoz. A gyárban senki se figyelt fel rá különösképpen, hiszen sokan nem is hitték, hogy elkészül a gép. Sáros esős délután volt, de a vetőgépek sárgára festett kereke, zöld ládája úgy «nevetett, mintha a nap sütött volna rájuk. ». ••‘melyek*’'*' tosan harcolnak dolgozóink «^kran vesszük észre. Megszoktuk őket. A Rákosi Mátyás Művek szerszámgépgyára __ peldau ma havonta több korszerű és elsőosztályu szerszámgépet gyárt, mint tíz évvel ezelőtt egy egész év alatt. S a feladatokkal együtt nőttek dolgozóink. Szeretnék erről elmondani egy kis történetet. Két hónappal ezelőtt Bakó bácsira, 50 éves technikusunkra bízták a vetőgépek gyártását. A munkát jóformán semmiből kellett megindítania. Bakó elvtársat bizony akkoriban nem lehetett a haladó műszaki ember példaképének állítani. Azt tartották róla: leginkább fotózni szeret, s igazában csak a futballmeccs érdekli. De amikor a vetőgép gyártásával őt bízták meg, nagyon komolyan vette a feladatot. Szinte azt lehet mondani: éjjel-nappal új munkáján járt az esze. Naphosszat rótta a gyárat és bizony ,eléggé keserves munkával de «összehozta» a prototípust az első vetőgépet. Ezután kapta azt a megbízást, hogy március végéig csináljon 600 ilyen vetőgépet. Az idős technikus nehéz napokat élt át — főleg a munka elején. Üzemünk 100 dolgozója, mondhatni százfelől került a vetőgép gyártásához. Szokatlan feladattal birkóztak és nehezen baratcoztak össze, gyakori volt közöttük a civodás. Ma már megy a vetőgép gyártása, mint a karikacsapás. Bakó elvtársnak meg arra s jutott ideje, hogy «spekuláljon», így okoskodott: eleinte csak húszat adok naponta, a hónap vége felé már 25—30-at, s a hatszázadik vetőgépet 2-3 nappal határidő elő v adjuk át Erről csak nekem szólt azzal, hogy ne mondjam el senkinek Most már végére értünk a hónapnak, nem kötelez tőbbé a titoktartás - a hatszázadik vetőgép határidő előtt hagyta el üzemünket. S vetőgépüzem száz dolgozója nem civódik már, a nehéz feladat erős közösséggélovasolta őket. ______ .. Máté György az HM Művek gépészmérnöke Egy sztahanovista traktoroshoz Kedves Danyi József sztahanovista írak-Olvastam, hogy a mezőgazdaságban dolgozó elvtársakra, különösen a gépállomások traktorosaira milyen hatalmas feladat vár ebben az esztendőben. A kormányprogramm óta sokat gondolkoztam azon, hogyan lehetne az ipari és a mezőgazdasági dolgozók, a munkások és parasztok közös munkaversenyét megteremteni, közös erővel egymással versengve harcolni a párt politikájának végrehajtásáért. Úgy gondolom, az alábbi feltételek alkalmasak arra, hogy szocialista munkaver............. ...............senyre hívjalak ki. ■ff?, ‹■ ,›ο■ | Az 1954. évi tervem az átlagszázalékot figyelembe véve 4148 óra. Vállalom, hogy évi tervem 1954 október 31-ig befejezem. 2. Vállalom, hogy a traktoralkatrészeket, amelyeken dolgozom, selejtmentesen készítem el. Vállalom, munkapadomra úgy vigyázok, hogy géphiba miatt lehetőleg kiesés ne legyen. 3. Vállalom, hogy munkádhoz minden elvtársi segítséget megadok, amivel terved teljesítését, sőt túlteljesítését elérheted. Úgy érzem, hogy közös versenyvállalásunkkal segítünk előbbrevinni a mezőgazdaság fejlesztésének, népünk jólétének ügyét» Mártonffi István » Magyar Acélárugyár «rtahanovista esztergályos»