Szabad Nép, 1955. március (13. évfolyam, 59-89. szám)

1955-03-16 / 74. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) nálnl az új technikát, az új munka- módszereket. Nálunk például kis rakodógépekre lenne szükség, amit az ipartól várunk. Ilyen gépekkel még ! nagyobb eredményeket tudnánk elérni. Most, amikor átveszem kormányunknak e magas kitüntetését, a Kossuth-díjat, köszönetet mondok pártunknak és kormányunknak azért a szerető gondoskodásért, amely-ben bennünket, a bányászokat részesít. Bányásztársam nevében is ígéretet teszek, hogy a széntermelés emelésében mi, pécsiek, élen fogunk járni, a Minisztertanács és a SZOT ! SZABAD NÉP vándorzászlaját, amelyet a napokban szereztünk meg Tatabányától, elhódítani nem engedjük. Az ünnepség után a párt és az állam vezetői hosszasan elbeszélgettek a Kossuth-díj új kitüntetettjeivel. Az 1955. évi Kossuth-díjasok névsora 1. A tudományok, találmányok, újítások, a termelő» munka módszerének alapvető tökéletesítése terén a Kossuth-díj Nagydíját és a velejáró 75 000 forintot kapta. LUKÁCS GYÖRGY akadémikus egész életművéért, amelynek középpontjában a marxista esztétika kidolgozásához való hozzájárulás, valamint a polgári filozófia harcos bírálata áll. A marxista elmélet és a békeharc szempontjából munkássága nemzetközi jelentőségű. A Kossuth-díj I. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kapták. BRUCKNER GYŐZŐ akadémikus, az élettani szempontból jelentős polipeptidek és fehérjék kémiai szerkezetének és szintézisének kutatása terén elért kimagasló eredményeiért; RÉDEI LÁSZLÓ akadémikus, algebrai és számelméleti tudományos eredményeiért. Munkái közül kiemelkedő jelentőségű a Pell-féle egyenletekre, a csoportok és gyűrűk holomorf elméletére vonatkozó dolgozata, valamint az 1954-ben megjelent Algebra című könyve. A Kossuth-díj II. fokozatát és a velejáró 35 000 forintot kapták: BALÓ JÓZSEF, az orvostudományok doktora, BALÓ JÓZSEFNÉ, az orvostudományok kandidátusa, az érrendszer kórtanának kutatásában elért kimagasló eredményeikért, a rugalmas rostokat emésztő új enzyffi felfedezéséért (A díj egyenlő arányban megosztva.); DÉNES PÉTER, a műszaki tudományok doktora, a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, a híradástechnikai iparban nélkülözhetetlenül fontos por-vasmagokhoz szükséges vas és egyéb ötvözet-porok előállítására szolgáló elektrolitikus eljárás önálló kidolgozásáért; ECKER FERENC, a Magnezitipar Tűzállóanyaggyár főmérnöke. A hazai tűzállótéglagyártás terét számos eredeti technológiai elgondolás és konstrukció alkalmazásával jelentősen emelte az üzem termelékenységét, csökkentette az önköltséget, nagy megtakarítást ért el a tervezett beruházásokban és nagymértékben függetlenítette kohászatunkat és egyéb iparágainkat a tűzállóanyagok külföldről való behozatalától; GELEJI SÁNDOR akadémikus, a fémek képlékeny alakítására vonatkozó, kísérletileg is igazolt legújabb elméleti megállapításaiért, amelyek az 1952-ben megjelent könyvében és 1954-ben számos publikációban nyertek ismertetést. GYÁRFÁS JÓZSEF nyugalmazott kísérletügyi főigazgató, az idősebb mezőgazdasági tudósnemzedék kiemelkedő alakja, akinek elméleti és gyakorlati eredményeit több mint 600 tanulmány, cikk és sok általánosan elismert szakkönyv képviseli. Művei közül kiemelkedő jelentőségű a Sikeres gazdálkodás szárazságban című munkája, HETÉNYI GÉZA akadémikus, A fekélybetegségeiek időszerű kérdései című monográfiájáért. A fekélybetegségek kóroktanában végzett kiemelkedő kutatásokat, amelyekkel a pavlovi tanításokat jelentős mértékben fejlesztette tovább; JANCSÓ MIKLÓS akadémikus, aki a sejtek tárolási működésével, a tároló sejtek szerkezetével, élettani és immunbiológiai működésével kapcsolatban új módszereket dolgozott ki és ezzel ismereteinket nagy mértékben bővítette; KISS ÁRPÁD akadémikus, az aromás szénhidrogénekre, valamint hidratált fémionokra és komplex sókra vonatkozó spektroszkópiai kutatásaiban elért eredményeiért; LENGYEL BÉLA egyetemi tanár, az üveg elektromos vezetőképességének mechanizmusára vonatkozó kísérleti és elméleti vizsgálataiért, az üveg elektródfunkciójának kutatása és ipari felhasználásra is alkalmas üveg-elektród kidolgozása terén elért eredményeiért; MONOL FERENC, VECSEI GÉZA, a Gödöllői Ganz Árammérőgyár elektromérnökei, az újszerű háromvezetékes és négyvezetékes háromfázisú árammérők szerkesztéséért, amelynél számos eredeti újítást és konstruktív megoldást alkalmaztak (A díj egyenlő arányban megosztva.); PIGLER ANDOR, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, az Országos Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának Katalógusa című művéért, amely Európa egyik legjelentősebb képtárának a művészettörténeti tudomány legújabb eredményein alapuló, számos új képmeghatározást tartalmazó feldolgozás. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. ROTH GYULA, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Erdőművelés különleges feladatai című 1953-ban megjelent munkájáért, amely folytatása és befejezése az 1953-ban megjelent Erdőművelés című kétkötetes művének; SALYI GYULA, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Háziállatok részletes kórbonctana című, 1954-ben megjelent munkájáért. A könyv a címében kifejezett tárgykör egész ismeretanyagának szintézise — a szerző három évtizedes tapasztalatainak felhasználásával; TÖRÖK GÁBOR, a kémiai tudományok kandidátusa, a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet igazgatója, aki rendkívül sokoldalú munkássága során különösen jelentős eredményeket ért el a sterilizálás folyamán történő hőbehatolás törvényszerűségeinek feltárásában, kiemelkedő eredményeket ért el a paktin szerkezetének vizsgálata és alkalma■ zása terén; VERESS ZOLTÁN, a Karcagi Üveggyár főmérnöke, aki az elmúlt három évben folytatott tudományos kutatásai és üzemi kísérletei alapján eredményesen megoldotta a híradástechnikai C—9 és G—28 jelű speciális üvegtípusok előállítását. Az üveggyártás minőségének megjavítása érdekében több műszert szerkesztett, továbbá különleges biológiai szűrőberendezéseket állított elő; ZÓLYOMI BÁLINT akadémikus, aki A bükk-hegységi növényföldrajzi térképezés erdővonatkozású eredményei című cikksorozatában a szovjet Pogrebnyák-féle tipológiai osztályozás alapul vételével újszerű erdőtípusokat állapított meg és ezzel nemcsak az elméleti növénytársulástant gazdagította, hanem a gyakorlati erdészet számára is értékes útmutatással szolgált. A Kossuth-díj III. fokozatát és a velejáró 20 000 forintot kapták. AMBRÓ ILONA általános iskolai tanítónő, aki a Kálmánháza—Nagylapos tanyai általános iskolánál 15 év óta kiváló oktató-nevelő munkát végez. Különösen az olvasás, a nyelvtan, az írás és a számtan tanításában ért el szép eredményeket. Az eredmények elérésében a szülői házzal való szoros kapcsolata is segítette. BENCZIK SÁNDOR, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság sertéstenyésztője. Benczik Sándor nevéhez fűződik a világhírű mezőhegyesi manganica-állománynak a fasiszta dúlástól való megmentése. A megmentett kis sertéstörzsből tíz év alatt kiváló szelekciós munkával az élenjáró szovjet sertéstenyésztési és nevelési módszerek alkalmazásával kiváló tenyésztési eredményt ért el, s az ország mai legjobb mangalica-törzsei nagyrészt a mezőhegyesi tenyészetből származnak. BUDAVÁRI KÁROLY, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt csapatvezető vására, akinek az 1954. évi tervteljesítése átlagosan 147,9 százalék volt. Az „egycsillés,‘-mozgalom egyik kezdeményezője és legjobb folytatója. Komoly eredményei vannak a ,,Nevelj új bányászt!“-mozgalomban is. CSEPERKÁLOVICS ANTAL, a KGM Vaskohászati Igazgatóságának osztályvezetője; PAXIÁN JÁNOS, az RM Vas- és Fémművek technikusa, az előmelegített, képlékeny állapotban hengerléssel végzett új fogaskerék-megmunkálási technológia kidolgozásáért, amely a tisztán forgácsolással történő fogazásnál jóval gazdaságosabb és alkalmas a fennálló szűk fogazási kapacitás kibővítésére. (A díj egyenlő arányban megosztva.) DISCHKA GYŐZŐ, a műszaki tudományok kandidátusa, a Textilipari Kutató Intézet osztályvezetője, a textilipari exakt tudományos vizsgálati módszerek kialakításában végzett sokirányú tevékenységéért; DALLOS ANDRÁS, a műszaki tudományok kandidátusa, a Távközlési Kutató Intézet laboratóriumvezetője és FRIED HENRIK, az Egyesült Izzó gyáregység vezetője. Dallos András speciális mikrohullámú elektroncsövek és katódsugárcsövek kidolgozásáért, Fried Henrik ezen csövekhez, szükséges gyártóberendezések kidolgozásáért és a gyártás megszervezéséért. (A díj egyenlő arányban megosztva.) FERNBACH ANTAL, a Szentlőrinci Gépállomás traktorosa, aki termelési tervét 1950 óta többszörösen túlteljesíti és kiváló minőségű munkát végez. Nemcsak a szántásban, hanem minden munkagéppel kitűnő munkát végez, s a gépek karbantartásánál, kijavításánál sorozatos technikai újításokat alkalmaz. HANZÓ LAJOS középiskolai tanár. A Szarvasi Általános Gimnáziumban és a gimnáziumon kívül mint történelemszakos tanár kiváló munkát végez. A történelmi anyagot eredménynyel adja át tanítványainak és ezzel biztosítja erkölcsi, politikai és az igaz hazafiságra nevelésüket. Segítséget nyújt a megye történelemszakos tanárainak továbbképzéséhez, ezenkívül tudományos munkát is végez; HAZAI ISTVÁN egyetemi tanár a geodézia tudományos és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, illetőleg az 1954. évben megjelent Földi vetületek című könyvéért. A könyv anyagának nagy része eredeti kutatások eredménye; HERKE SÁNDOR, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója, a mezőgazdasági és népgazdasági jelentőségű talajtani kutatások terén elért kiemelkedő eredményeiért, elsősorban a Duna—Tiszaközi rizstermelés módszereinek kidolgozássáért és alkalmazásáért; IFj. HORVÁTH JÁNOS, az irodalomtudomány doktora, Árpádkori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái című könyvéért, amely úttörő kezdeményezés a stíluskutatás terén. Eredményei nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi latin kutatások szempontjából is kiemelkedőek. KADOSA GYULA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa, aki nemzetközi viszonylatban is elismert növényvédelmi szakember, könyvei és tanulmányai nagy jelentőségűek. Tisztázta számos kártevő életmódját és ennek alapján megállapította az ellenük való védekezés módját; KEREKES ANDRÁS, a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, aki a végegyházi Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet az ország legjobb termelőszövetkezetei közé emelte. Ez a szövetkezet nyerte el az MDP III. kongresszusának zászlaját, a Minisztertanács és a Termelőszövetkezeti Tanács 1954. évi vándorzászlaját; KLANICZAY TIBOR, az irodalomtudományok doktora, Zrínyi című monográfiájáért, amely a szerző korábbi részletkutatásainak és az előbbi eredményeknek , nagyméretű szintézise, s egyaránt komoly nyeresége nemcsak irodalom-, hanem történettudományunknak is*; KORÁNYI IMRE mérnök, a műszaki tudományok doktora, a Tartók statikája című 1953—1954-ben megjelent kétkötetes tankönyvéért, amely a vonatkozó magyar szakirodalomban egyúttal az első teljes, a mérnöki gyakorlatot is szolgáló kézikönyv; KOVÁCS ENDRE, a történettudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos kutatója, Bem. József című monográfiájáért, amelyben helyesen rajzolja meg a lengyel és a magyar nép közös hősének hiteles arcképét; a munka jelentős lépés a népi demokráciák közötti tudományos kapcsolatok, és a közös haladó hagyományok feldolgozásának területén. IFJ. KOVÁCS FERENC és ZSEBÜK ZOLTÁN, az orvostudomány kandidátusai, A tüdő kutatásának röntgenanatómiai alapjai című, 1953- ban megjelent munkájukért, amely a tüdősebészet és röntgenanatómia számára igen értékes ábrázolását adja a hörgrendszer és tüdők röntgenanatómiájának (A díj arányosan megosztva.). KÖNIG REZSŐ, a Chinoin-gyár laboratóriumvezetője, gyógyhatású természetes eredetű anyagok, anyarozs alkaloidák és penicillin elkülönítése és tisztítása terén kifejtett eredményes munkájáért; LABANC MIHÁLY, a 81/1. Építőipari Vállalat kőműves-brigádvezetője, a gyorsfalazási módszer bevezetésében és elterjesztésében végzett eredményes munkájáért, a minőségi és anyagtakarékossági követelmények példás teljesítéséért, valamint, a megyék közötti falazás, versenymozgalom kezdeményezéséért; LUDMANN LÁSZLÓ, a Budapesti Szerszámgépgyár gépészmérnöke, az E—320 és 400 jelű, eredeti konstrukciójú esztergapad kidolgozásáért, amely mind műszaki előnyeinél, mind az eddigi hasonló típusú, gépeknél lényegesen kisebb előállítási költségénél fogva a nemzetközi piacon is versenyképes; MARX GYÖRGY, a fizikai tudományok kandidátusa, az elektrodinamika, valamint a magelmélet terén elért eredményeiért. Elméletifizikai dolgozatai közül kimagaslik az elektromágneses tér energiaimpulzus-tenzorára vonatkozó, valamint a fermionok töltésének megmaradásáról írt munkája. MATOLCSY KÁLMÁN, a Szerves Vegyipari Kutató Intézet, osztályvezető-helyettese, a korszerű technológiával dolgozó és gazdaságos ecetsavanhidrid-gyártás elméleti és gyakorlati részleteinek kidolgozásáért; MÁTHÉ IMRE akadémikus, akinek az elmúlt három évben számos komoly tanulmánya jelent meg és tudományos munkásságának egyre inkább gyakorlati iránya van. Különösen kiemelkedőek a fatársítási és gyökérfejlődési florisztikai kutatásai, amelyek rétek és legelők telepítésénél nagy jelentőségűek, de alapul szolgálhatnak a gyepes szakaszok összetételeinek megállapítására is; MELCZER MIKLÓS, az orvostudomány doktora, aki a rák keletkezésének kutatásában eredeti módszerekkel tett új megállapításokat; MISKOLCZY LÁSZLÓ, a Lakóépülettervező Vállalat építészmérnöke, aki a lakóházak és lakótelepek korszerű, gyors és gazdaságos megépítése érdekében kidolgozta a tömeges előgyártásra alkalmas szerkezeti elemek műszaki terveit, köztük a legjelentősebbet, az import faanyagot teljes mértékben helyettesítő előgyártott vasbeton fedélszék tervét. ÖRÖSS PÁL ZOLTÁN, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet méhészeti osztályának vezetője, a méhészet fejlesztésében kifejtett kutatói és gyakorlati munkásságáért, illetőleg az eddig három kiadásban megjelent Méhek között című könyvéért; RUFFLI LAJOS, a Pécsi Szénbányászati Tröszt csapatvezető vájára, aki jelenlegi beosztásában Valigura elvtárs, a szocialista munka hőse munkamódszerére tanítja társait. Módszerét a Pécsi Szénbányászati Trösztnél kb. ötszáz vájár vette át s azt a vájártanfolyamokon is ismertetik. SÁVOLY PÁL, az Út-Vasúttervező Vállalat mérnöke, aki a hidak, elsősorban a függőhidak méretezésének elméletét önálló kutatásai révén továbbfejlesztette. Az általa kidolgozott eljárás alkalmazása már a Széchenyi- Lánchíd újjáépítésekor igen komoly megtakarításokat eredményezett. Az új Erzsébet-híd kész általános terve is bizonyítja munkásságának műszaki és gazdasági előnyeit. SZEGŐ MIKLÓS vegyészmérnök, a Tejipari Központi Laboratórium osztályvezetője, a tejiparban és az egész élelmiszeriparban egyaránt nagyfontosságú fertőtlenítőszer, a nitrogenol laboratóriumi előállításáért és üzemi megvalósításáért; SZŐKE GYULA, a 21. számú Építőipari Vállalat gépészmérnöke, aki a korszerű hazai építési-szerelési technológia kialakításának egyik úttörője. Az általa szerkesztett különleges munkahelyi emelőgépek (daruk, bikák stb.) segítségével számos nagyipari létesítményt 20—60 tonnás előre gyártott elemekből — állványzat nélkül — lehet megépíteni. SZÖLLÖSI LÁSZLÓ, a toponárrépáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet, állattenyésztési brigádvezetője, akinek munkája eredményeképpen a termelőszövetkezet 1953- ban törzsállattenyésztő termelőszövetkezet lett. Kitűnő eredményeket ért el a termelőszövetkezet a sertéstenyésztésben is. Kiemelkedő érdeme, hogy a termelőszövetkezet állattenyésztésében teljes mértékben alkalmazza az állattenyésztés fejlett módszereit, és tapasztalatait a környező termelőszövetkezeteknek is rendszeresen átadja. THALI SÁNDOR, a Csepeli Papírgyár igazgatója, a gyár vezetésében hosszú időn át elért kiemelkedő és példamutató munkájáért. 2. Irodalom és művészet terén A Kossuth-díj I. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kaptak: BÖLÖNI GYÖRGY író, több évtizedes irodalmi munkásságáért, amelyet a társadalmi haladás és a magyar haladó gondolat kimagasló képviselőinek — különösen Adynak — népszerűsítése érdekében végzett; FISCHER ANNIE zongoraművésznő, az utóbbi években kifejtett kimagasló művészi teljesítményeiért, nevezetesen Bartók 3. zongoraversenyének kiváló tolmácsolásáért; MAJOR TAMÁS színművész, kiemelkedő színészi, rendezői munkásságáért, a Nemzeti Színház vezetésében kifejtett eredményes tevékenységéért; SZÉKELY MIHÁLY operaénekes, a klasszikus és új magyar operák főszerepeinek kimagasló tolmácsolásáért; ZATHURECZKY EDE hegedűművész, az utóbbi évek nagysikerű hangversenyeiért, nevezetesen szonáta-estjeiért és Bartók hegedűversenyének kiváló tolmácsolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatát és a velejáró 35 000 forintot kapták: BÁRDOS LAJOS főiskolai tanár, zeneszerző, több évtizedes kimagasló pedagógiai munkásságáért, a magyar énekkari kultúra fejlesztésében szerzett érdemeiért, sikeres énekkari szerzeményeiért; BÁSTI LAJOS színművész, Osztrovszkij Vihar című drámájában Tyihon alakításáért, valamint szovjet darabok pozitív hőseinek kiemelkedő alakításáért; BESSENYEI FERENC színművész, Shakespeare Othello című drámájában nyújtott kiváló alakításáért; FÁBRY ZOLTÁN filmrendező, az Eletjei című film kiváló rendezéséért; ILLÉS BÉLA író, a Honfoglalás című regényéért; RÖSLER ENDRE énekművész, az oratórium- és hangverseny ének terén elért kimagasló eredményeiért; SZERVÁNSZKY ENDRE zeneszerző, az utóbbi regekben bemutatott komoly művészi értékű szerzeményeiért (Petőfi-dalok és kórusok, klarinét-szerenád, fúvósötös, fuvolaverseny); URAY TIVADAR színművész, Hubay Miklós Egy magyar nyár című darabjában Bernáth professzor alakításáért. A Kossuth-díj III. fokozatát és a velejáró 20 000 forintot kapták: ÉJBEN ISTVÁN operatőr, az elmúlt évek során kifejtett sikeres operatőri működéséért; GÁDOR ISTVÁN keramikusművész, a művészi kerámia terén kifejtett magas színvonalú munkásságáért; ID. KAPOLI ANTAL népművész, a népi díszítőművészet terén kifejtett több évtizedes munkásságáért; KARINTHY FERENC író, Hazai tudósítások című riportkönyvéért; KERÉNYI JENŐ szobrászművész, Szocialista Művészet és Osztapenko című szobraiért; KOLLÁTH LÁSZLÓ paposi kultúrotthonigazgató, aki Papos községben a lakosság anyagi felemelkedését, szellemi, kulturális gazdagodását a népművelés sokrétű nevelőmunkájával a felszabadulás óta nagy lelkesedéssel és kiváló eredménnyel segíti. Kultúrotthonát a szocialista kultúra terjesztésének gazdag forráshelyévé tette. MIHÁLY ANDRÁS zeneszerző, a II. zenei plénumon bemutatott sikeres gordonkaversenyéért, valamint kiváló pedagógiai munkásságáért; OLTHY MAGDA színművésznő, a klasszikus darabok nőalakjainak kiváló alakításáért; RIMANÓCZY GYULA építőművész, a Budapesti Műszaki Egyetem belső építészeti kiképzésének magas művészi színvonaláért és az egyetemi építkezések területén kifejtett működéséért; SARKADI IMRE író, Verébdűlő című novelláskötetéért; SIMON ISTVÁN költő, Nem elég című verseskötetéért; SOLTHY BERTALAN színművész, az Elesjei és a Simon Menyhért születése című filmekben nyújtott alakításáért. (MTI) ICES DR. MARCH'* 1« Versenyben a Váci úti üzemek A felszabadulási műszak első napjai GHEORGHIU DEJ HAJÓGYÁR A 60-as számú, 1100 tonnás Dunai tengerjáró hajó készül éppen a Gheorghiu-Dej Hajógyárban. Úgy tervezték, hogy április 10-re fejezik be és indítják útnak a Szovjetunióba. A felszabadulási műszak lendülete aztán megváltoztatta a tervet. A hajóműhely egyik — Szakáll elvtárs, a műhely párttitkára által vezetett — csoportja felhívással fordult az üzem minden műhelyéhez. „A háromhetes ünnepi műszak alatt úgy dolgozzunk, hogy nyolc nappal a határidő előtt vízre bocsáthassuk a 60-as hajót.“ A kezdeményezéshez minden műhely örömmel csatlakozott. — A Hajógyár az utóbbi két évben nem tartotta be a határidőket — mondja Palatinusz Ferenc, az üzemi bizottság elnöke. — Ezért tartjuk nagyon fontosnak a felajánlást. Ha sikerül teljesítenünk, bebizonyítjuk a kétkedőknek: a Hajógyárban megváltozott a munka. Már az első napon nagy kedvvel, vidáman indult a munka és nem várt sikereket hozott. Különösen a hajó-, a villamos-, az ács- és az asztalosműhelyben. Egyedül a hajóműhelyben , 14. ifjúsági brigád alakult. Heltai Frigyes, a forgácsoló esztergályosa 270 százalékot ért el ezen a napon görgőtartók készítésén. Mikes András és Nagy Ferenc hegesztők a 18-as 100 tonnás úszódaru fedélzetén övlemez- hegesztéssel 210 százalékot értek el. Eddigi átlaguk 160—170 százalék volt. Az öntöde sem szegény kiváló teljesítményekben. Itt dolgozik Béres András öntő, aki a műszak első napját 240 százalékos eredménnyel zárta. A Fabi-csoport is kitett magáért: még a hónap elején vállalta, hogy a 19-es 100 tonnás exportdaru középső részének hossz- és középfalait március 15-ig berakja. A felszabadulási műszak első napját, 14-ét a felajánlás teljesítésével kezdték. EGYESÜLT IZZÓ Az Egyesült Izzóban az első versenyeredmények 10 órakor kerültek nyilvánosságra. Egy ilyen versenyjelentésen láttuk meg a normál izzó- , a gyártás X. csoportjának eredményét: 108 százalékos teljesítményt vállalt és 128 százalékot teljesített, a selejt a vállalt 9 százalék helyett 2,3 százalék. A lámpagyártásnál ez ritka kiváló teljesítmény. A csoport vezetője kérésünkre elmondta, hogy a selejtszázalék az utóbbi időben náluk igen jól alakult, de azért még sem emlékszik, hogy volt-e egyáltalán ilyen alacsony valaha is, mint most. Különösen sokat köszönhet a csoport Tóth Saroltának, a rárakónőnek. Kifogástalanul végzi ezt a fontos munkát és így neki is jelentős szerepe van abban, hogy a csoport tagjai átlag 200 forinttal többet keresnek most, mint egy két hónappal ezelőtt. Tóth elvtársnő mondja: „Igyekszem minden percet kihasználni, egy befogót sem engedek üresen el. A felszabadulási műszakban is lelkiismeretesen akarom elvégezni azt, amit tőlem elvárnak, hogy amit a csoport vállalt, azt teljesíthesse is." A rádiólámpa szerelésénél is jól kezdődött a munka. Később a C 12- es tárcsagyártó automata leállt, mert hibás darabokat gyártott. Borkó Mihály elvtársat, a művezetőt igen bántotta a lelkiismeret, hogy a gép miatt a felszabadulási műszak első napján, ha kis időre is, de fennakad a termelés. Este 10 órakor végzett a műszakkal, de reggel 6 órakor már újra munkába kezdett, hogy kijavítsa a gépet. Délben már meg is indult a gép. Berkó elvtárs helytállása elősegítette a felszabadulási műszak első napjának sikerét az Egyesült Izzóban. KENDER- ÉS JUTAGYÁR A jó verseny minden előfeltételét megteremtették a Kender és Jutagyárban. Jobb minőségű anyagot szereztek, jutalomtárgyaikat vásároltak 10 300 forintért, határozatot hoztak, hogy a selejt gyártóktól levont összegeket kiosztják a kiváló minőségű munkát végző dolgozók között stb. ■ Ezek a feltételek együttesen eredményezték a versenykedvet, a vidám hangulatot. Minden dolgozó szeretne valamit nyerni, és jobban nekilát a munkának, így aztán már a megindulás napján szép eredményeket mondhattak be a hangos híradón. A szövődé napi tervét 102,3 százalékra teljesítette. Exporttervét 12 369 kilogrammal zárta a szombati 10 831 kilogrammal szemben. Régen nem volt ilyen magas teljesítmény. A szövődé 102,3 százaléka sok egyéni munka eredménye. Friedel Józsefné 133,1. Murin Béláné 133,6, Vízi Margit és Szőcs Róza ifjúmunkások 121,6 és Szuromi Vera 155,3 százaléka is elősegítette a felszabadulási műszak első napjának sikerét. Az eddigi gyakorlattól eltérően nagyobb gondot fordítanak azokra, akik eddig nem tudták elérni még a normát sem és most sikerült felfejlődniük.. Ilyen Fidel Teréz kétgépes szövőnő, aki 95 százalékról jutott el 106 százalékra. Vagy Kun Mária háromgépes szövőnő, aki eddig alig érte el a 100 százalékot, most 161 százalékra emelte teljesítményét. Szép példát mutat Zeke Gizella is: —aki januárban csak 99 százalékon áll ■■ februárban már 109-en, a felszabadulási műszak első napján pedig 127,2 százalékot ért el. CSAVARÁRUGYÁR Az ünnepi műszak már hétfőn reggel kezdődött, s az első nap szép sikereket hozott. A Csavarárugyár 113 százalékra teljesítette hétfői tervét.. A Váci úti telepen a hidegüzem dolgozói a zászlóvivők, 125 százalékos eredményükkel. Kedden délelőtt ebbe a részlegbe látogattunk el. A felszabadulási műszakban új cikkek gyártását kezdte el a hidegüzem: olyan csavarok sajtolását vállalta, amelyeket eddig kizárólag melegen munkáltak meg. Dobsín-csavart, ekecsavarokat sajtolnak most hidegen. Martinszki, Csömör, Nádházi és Gonda elvtársak munkájának köszönhető ez, akik úgy alakították a sajtolószerszámot, hogy az újfajta munkát is elvégezhesse. A cséplőgépekhez szükséges melegen gyártott dobsíncsavarból eddig két munkás egy műszak alatt mintegy 4000 darabot gyártott. Most ez alatt az idő alatt egy munkás 16 000 darabot készít. Óriásit emelkedett a munka termelékenysége, a termék gyártási önköltsége pedig felére csökkent. Ugyanígy alakul az ekecsavar termelékenysége s önköltsége is. Nagy a zaj, csattogás a hidegüzemben, zúgnak a gépek. Olyan emberek irányítják a gépeket, mint Tóth Bálintné, aki azt ígérte, negyedévi tervét 130 százalékra teljesíti, s hétfő délután 179 százalékot ért el, mint Kovács Illés anyagsajtoló, aki az első negyedre 170 százalékot ígért, s rendszeresen háromszoros normát, teljesít, kedd reggelig 302 százalékot ért el, mint Fülöp Margit automata cenethengerlő, aki a vállalt 105 százalék helyett kedden délelőtt 139 százalékot teljesített. Azt is hozzátesszük, hogy ezek a munkások nemcsak magas százalékot érnek el, hanem munkájuk kiváló minőségű is. LÁNG GÉPGYÁR Kedden, a felszabadulási műszak második napján ifjúsági műszakot, tartottak a Láng Gépgyár ifjúmunkásai. A Ságvári Endre exportbrigád tagjai kínai és szovjet exportturbinák lapátjait készítik 203 százalékos átlagteljesítménnyel. A Petőfi öntőbrigád ezen a műszakon traktorhengereket öntött. Eredményük 186 százalék. A fiatal esztergályosok közül Mezei Tamás 221, Beke János és Beszédes György 240 Gulyás Teréz 132 százalékot teljesített ezen a műszakon. A Földművelésügyi Minisztérium közleménye a tavaszi búza vetéséről A késői kitavaszodás miatt a mezőgazdasági munka megkezdése elhúzódik, a talajelőkészítésre és a vetésre tehát kevés időnk lesz. Emiatt okvetlenül szükséges, hogy igen jól szervezzük és nagy gonddal készítsük elő a tavaszi munkát. Különösen érvényes ez a tavaszi búza vetésére, mert most ez a legfontosabb növénytermesztési feladat. Az idei tavaszi időjárás is azt bizonyítja, hogy a tavaszi vetésre általános érvényű, merev szabályokat nem lehet előírni. A tavaszi búza gyors elvetése végett azonban az alábbiakra különös gondot kell fordítanunk. A tavaszi búzát lehetőleg őszi szántásba vessük. Elsősorban olyan táblát vagy parcellát válasszunk ki a vetésre, amely a legkorábban szikkad fel, és így gyorsan elvégezhetjük rajta a vetés előtt szükséges talajelőkészítést. Előkészítésre elegendő, ha az őszi mélyszántást nehézfogással fogasoljuk. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy csak akkor fogasoljunk, amikor a talaj már kellőképpen megszikkadt, nem túlságosan nedves vagy sáros. Ha olyan szántatlan, de egyébként jó kultúrállapotú talajt kell a tavaszi búza alá előkészítenünk, amelyen szántás nélkül is megfelelő magágyat készíthetünk, akkor eke helyett tárcsát, kultivátort vagy kisebb területeken lókapát helyes alkalmaznunk. Tavaszi szántásba lehetőleg ne vessünk, mert a szántás miatt a vetésre így későnkerül sor, továbbá az ülepedés nélküli üreges magágy hamar kiszárad, s ez a többi gabonánál egyébként is igényesebb és kényesebb tavaszi búza fejlődésére rossz hatású lehet. A talajelőkészítés után azonnal vessünk. A vetőmagszükséglet holdanként általában 110 kiló. A vetés mélysége kötöttebb talajokon 3—4 centi, szárazabb talajokon 4—5 centi lehet. Sűrűbb vetésre azért van szükség, mert, a tavaszi búza nem bokrosodik. A sorokba folyóméterenként legalább 70—75 búzaszemnek kell jutnia. Gyengébb talajokon ajánlatos a fejlődés meggyorsítására holdanként 50—60 kiló nitrogén-műtrágyát kiszórni. Tekintettel arra, hogy a tavaszi búza rövid tenyészidejű, a fejlődés teljes időszakára jól el kell látnunk táplálóanyaggal. Éppen ezért táplálóanyagokban szegény talajokon a nitrogén-műtrágyázáson kívül a szuperfoszfát-műtrágya adagolása is fontos lehet. A szuperfoszfát részint fokozza a termést, részint biztosítja, hogy a tavaszi búza gyorsabban érjen és jobb minőségű legyen. Szuperfoszfátból 100—120 kilót kell ugyancsak most, tavasszal, a vetés előkészítéséhez szükséges munkával a talajba juttatnunk. Annak, hogy a tavaszi búza jó teríést hozzon, egyik fő feltétele a jó vetőmag. Azok a termeink, akiknek nincs elegendő saját készletük és eddig még nem szereztek be vetőmagot, az elkövetkezendő papokban a rendelkezésükre álló központi készletből okvetlenül szerezzék be vetőmag- szükségletüket. Az a termelő, akinek csereterménye nincs, a helyi tanács igazolása alapján kölcsönképpen is kaphat tavaszibúza-vetőmagot. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelők egyes helyeken nem élnek ezzel a lehetőséggel, úgy okoskodván, hogy ráérnek majd a vetés idején kivinni a vetőmagot a raktárakból. Ez a nézet helytelen, mert a központi készletből igénybe vett vetőmagot, vetés előtt mindenkinek okvetlenül csáváznia kell, ehhez pedig időre van szüksége. Csak tisztított, jó minőségű magot, vessünk. Ahol nincsen kellő számú tisztítógép, ott a gépállomások magtisztító gépei és felszerelései is a dolgozó parasztság rendelkezésére állnak. Minden termelő tartja szem előtt, hogy a tavaszi búza rövid tenyészideje miatt a vetéssel megkésni nem szabad, mert a későn vetett, tavaszi búza nehezen indul fejlődésnek, s a nagy nyári szárazság idején érik be, ekkor pedig a szénnek gyakran megszorulnak. Éppen ezért a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt minden termelőnek fokozott gondot kell fordítania arra, hogy jól felkészüljön a tavaszi búza vetésére, mert a tavaszi búza sikeres termesztése nemcsak egyéni érdek, hanem egész népgazdaságunknak is fontos érdeke. További növényekre lehet termelési szerződést kötni A Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés a begyűjtési miniszter rendelete alapján a termelőszövetkezetekkel és a dolgozó parasztokkal tavaszi bükköny, fehér és sárga virágú édes csillagfürt, keserű csillagfürt, mustár, szójabab, édescirok, szudáni cirokfű, édes szudáni cirokfű és szegletes lednek magjára is köt termelési szerződést. A felsorolt növényekre a begyűjtési miniszter múlt év december 10-én hozott rendelete az irányadó. 1955-ben a felsorolt növények közül a szegletes lednek magért mázsánként 180 forintot fizetnek ki, míg a többi növények magvait a múlt évben meghirdetett termelői árakon veszik át továbbra is a termelőktől. A felsorolt növények leszerződött területei mentesülnek a termény- és húsbeadási kötelezettség alól, kivéve a szójababot, amelynek a lekötött területe mentesül a terménybeadási kötelezettség alól, a húsbeadási kötelezettséget pedig 50 százalékkal mérséklik. A Magtermeltető és Vetőmagellátó Egyesülés terményértékesítési szerződéseket is köt a termelőszövetkezetekkel és egyénileg termelő parasztokkal burgonya-vetőgumóra, napraforgó-, csibehúr-, hajdina-, baltacím-, bab-vetőmagra (köztesként), kukoricafajta-vetőmagra, rövid tenyészidejű kukorica-vetőmagra. Ezenkívül termelőszövetkezetekkel heterózis kukorica-vetőmagra is köt szerződést. Hasonlóképpen terményértékesítési szerződést kötnek a Borfogalmi Vállalatok borra, borszőlőre és mustra. Terményértékesítési szerződést vetés előtt vagy lábon álló termésre lehet kötni. A terményértékesítési szerződés alapján átadott terményekért a termelőknek az alábbi árakat fizetik: Tavaszi ültetésű burgonya-vetőgumóért őszi átvételnél a fajtánként területileg megállapított állami szabadfavásárlási ár 30 százalékkal növelt ömegét adják, hozzászámítva a minőségi felárat, tavaszi átvételnél a téli tárolás költségei címén mázsánként 40 forintot, valamint nyári ültetési burgonyánál az alapár további 20 százalékát fizetik. A termelőkta Hajdú megyei Nádudvari Gépállomást kiváló eredményeiért a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával tüntették ki. A vándorzászlót és a vele járó 10 000 forint pénzjutalmat március 15-én délutáni, ün éves keretek között Szőkeöld művelésügyi miniszterhel adta át, a gépállomás dolgozóina ünnepség alkalmával 21 dolgot szerült pénzjutalomban. (MTI) válságára a szerződéssel átadott burgonyát a burgonyacsoportban fennálló kötelezettsége erejéig a terménybeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. A beadási kötelezettség teljesítésére átadott burgonya árát is a szabadfelvásárlási ár alapján, az előbbiek szerint állapítják meg. Napraforgó-vetőmagért 100 kilogrammonként 280 forintot fizetnek, továbbá két liter olajat, literenként 11 forintos, 1 kilogramm szappant, kilogrammonként 14 forintos és 5 kilogramm olajpogácsa-darát, mázsánként 65 forintos árban adnak a termelőnek. A kukorica fajta-vetőmag és a rövid tenyészidejű kukorica-vetőmag minden átadott 100 kilogrammja után a termelőnek csereként 120 kilogramm szokványkukoricát adnak és 50 forint készpénzt fizetnek. Csibehár-, hajdina-, babtacímmagért, borszőlőért, borért és mustért a területileg megállapított és az átvétel napján érvényes állami szabadfelvásárlási ár 10 százalékkal növelt összegét kapják a termelők. A köztesként továbbszaporításra termelt bab-vetőmag minden átadott, 100 kilogrammja után a szokvány minőségű fehérbabra megállapított mindenkori állami szabadfelvásárlási ár 100 forinttal növelt összege jár a termelőknek. A heterózis kukorica-vetőmag minden átadott 100 kilogrammja után csereként 150 kilogramm szokványkukoricát adnak és a címerezést követően holdanként 300 forintot fizetnek. A terményértékesítési szerződést kötő mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyéni termelők az átadásra tervezett, illetőleg lekötött terménymennyiség értékének legfeljebb 30 százaléka erejéig kamatmentes művelési előlegben és ezenkívül a leszerződött terület elvetéséhez szükséges vetőmagjuttatásban részesülhetnek. Ha a termelő készpénzben fizeti vissza a vetőmagot, akkor a termelői árnál 20 százalékkal magasabb öszszeget, ha pedig természetben juttatja vissza, akkor a kölcsönvett vetőmagnál 20 százalékkal többet tartva termeltetőnek visszaadni. (MTI) A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával tüntették ki a Nádudvari Gépállomást A felszabadulási serlegért folyó verseny eddigi eredményeinek értékelése a kohó- és gépiparban A Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Vas- és Fémipari, valamint a Kohászati Dolgozók Szakszervezete értékelte a felszabadulási serlegért folyó verseny eddigi eredményeit. Az értékelésnél a január 1-től március 10-ig elért eredményeket vették figyelembe. A verseny élén haladnak az ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK dolgozói, akik januárban 104,5, februárban 107 százalékra teljesítették befejezett termelési tervüket és március első tíz napján is jó eredményeket értek el a nyersvas-, martinacél- és hengereltáru-gyártásnál. A LÁNG GÉPGYÁR befejezett termelési tervét januárban 119,8, februárban 110,6, exporttervét januárban 102,6, februárban 184 százalékra teljesítette. AM ACÉLMŰ: befejezett termelési tervét januárban 105,6, februárban 103,4, exporttervét januárban 112, februárban 144 százalékra teljesítette. Március első dekádjában is eleget tett kötelezettségének. BUDAFOKI ZOMÁNCEDÉNYGYÁR: befejezett termelési tervét januárban 114,6, februárban 107,5, exporttervét januárban 131, februárban 112,5 százalékra teljesítette A jó eredményt elérő vállalatok között van a DINAMO VILLAMOS FORGÓGÉPGYÁR, az ÓBUDAI HAJÓGYÁR, az EGYESÜLT IZZÓ, a GANZ VAGON- ÉS GÉPGYÁR, a KŐBÁNYAI VAS- ÉS ACÉLÖNTÖDE, az IPARI LÁNCGYÁR, a VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR, az EMAG, valamint a LABORATÓRIUMFELSZERELÉSEK GYÁRA. Az értékelésnél a tervteljesítésen kívül az értékelő bizottság tagjai döntő tényezőként vették figyelembe a termelékenységemelésnél, az önköltségcsökkentésnél elért eredményeket.