Szabad Nép, 1955. április (13. évfolyam, 90-119. szám)

1955-04-01 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZABAD NÉP­O­LG­OZÓ­K PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM ARA­­D FILLER PÉNTEK, 1955. ÁPRILIS 1 Tanulmányozzuk pártunk határozatait Néhány nap választ el bennünket legnagyobb nemzeti ünnepünktől, ha­zánk felszabadulásának évfordulójá­tól. „Azt hiszem, elvtársaik — mon­­­­dotta Rákosi elvtárs —, nem adhat­­tun­k nagyobb, értékesebb ajándékot dolgozó népünnknek erre a nagy napra, mint pártunk szilárd egységét.“ A budapesti kommunisták emlékezetes tanácskozása óta, ahol e szavak el­hangzottak, szerte az országban kom­munisták ezrei vitatták meg és tet­ték lelkesen, egyhangúlag magukévá a Központi Vezetőség határozatát. A határozat a párt egysége megszilár­dításának hatalmas erejű eszköze. A Központi Vezetőség legutóbbi ha­­­­tározata megerősíti és továbbfejleszti ezt a politikát, amelyet pártunk 1953 júniusában elfogadott és amelyet a párt ill-i­ k "kongresszusa jóváhagyott. A KV márciusi határozata nyo­matékkal hangsúlyozza, hogy a párt ma is fő célkitűzésének tartja dolgozó népünk jólétének következe­tes emelését, a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztését, ma is vallja, hogy szükség van a termelőszövetke­zetek fokozott támogatása mellett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok termelésének segítésére. A párt ma is — mint 1953 júniusában és a kongresszuson — alapvetőnek tartja népi demokratikus államunk és az állam alapját jelentő munkás-paraszt szövetség szakadatlan erősítését, a szocialista törvényesség feltétlen be­tartását. Változatlanul érvényesek a kollektív vezetés megteremtéséről, a kommunista bírálat, önbírálat fej­lesztéséről hozott határozatok. De ahogy ezek az elvek, határoza­tok ma is érvényesek, éppúgy a már­ciusi KV-határozat más megállapítá­sai, a határozatban megjelölt egyéb feladatok is a KV 1953 júniusi hatá­rozatából és­ a kongresszus határoza­taiból következnek, így például nemcsak a mostani határozat, ha­nem a júniusi határozatok, a kong­­­­resszus határozatai és más fontos­­ párthatározatok is világosan leszögez­ték, hogy a szocializmus építésének fő eszköze a szocialista iparosítás,­­ hogy a termelési eszközök termelésé­­nek elsőbbségét biztosítani kell. A , a párt nem most először veti fel a ter­melékenység növelésének, az önkölt­ség csökkentésének szükségességét sem, nem most először hív fel fegyel­mezett munkára, az állampolgári kö­telezettségek maradéktalan végrehaj­tására. Ugyancsak nem most tűztük ki célul a tsz-mozgalom további fej­lesztését, hiszen erről egy pillanatra sem mondtunk le, és a kongresszus azt határozta, hogy a második ötéves tervben lerakjuk a szocializmus alap­jait hazánkban. A párt politikája és e politikát tükröző határozatai a leni­ni tanítások alapján sohasem a pa­rasztsággal való akármilyen szövet­séget hirdették, hanem olyan szövet­ség megteremtését és erősítését moz­dították elő, amelynek vezető ereje a munkásosztály, és amely a szocia­lizmus építésére irányul. De nem most merül fel 1953 jú­niusa óta először a jobboldali elhaj­lás elleni harc sem. A kongresszus referátuma például felvette a harcot a párt politikájának jobboldali elfer­dítése ellen is, élesen megbélyegezte azokat, akik a júniusi határozatot úgy értelmezték, hogy az lazább ál­lami és munkafegyelmet jelent. „A dolgozókról való gondoskodást egye­­sek úgy értelmezik — mondotta a kongresszuson Rákosi elvtárs —, hogy a béralaptúllépés, a normák lazítása ellen már nem szabad olyan határoz­zottan fellépni, mint a múlt év jú­niusa előtt, hogy a begyűjtés és az adóbeszedés elhanyagolható, mert együttjár a parasztok­­nyugtalanítá­­sával­, a zaklatásával is. Ezek a hely­telen nézetek és az a tény, hogy nem folytatunk ellenük következetes har­cot, nagyon komoly károkat okozta­k már az államnak." Ugyancsak fellé­pett a határozat az osztályharc, s ezen belül a kulákveszély „enyhülé­séről“ vallott jobboldali nézetekkel szemben is. A kongresszus óta eltelt időben a jobboldali veszély növekedett, hatá­sára a párt, a munkásosztály vezető szerepe kezdett homályosulni, ipa­runk fejlődése megtorpant, romlott az állami és állampolgári fegyelem. A KV márciusi határozatának nagy jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy feltárta, e megnövekedett jobb­oldali veszélyt, eszmeileg csapást mért a jobboldali nézetekre, és ezzel megerősítette a párt egységét, vilá­gos, egyértelmű és lelkesítő célt tű­zött a párt, az ország elé. Pártunk, határozatai a marxista— leninista elmélet alkalmazását jelen­tik hazánk viszonyaira. Tanulmá­nyozásuk, helyes végrehajtásuk te­hát a marxizmus—leninizmus tanítá­sainak és hazánk konkrét viszonyai­nak ismeretét kívánják meg. Párt­funkcionáriusaink, párttagjaink ne sajnálják a fáradságot, és ha nem világos a határozat­ valamilyen meg­állapítása, ..konzultáljanak" a klasz­­szikusokkal, nézzenek utána Marx, Engels, Lenin, Sztálin írásaiban, mit is tanítanak ők a nehézipar szerepé­ről, a bővített újratermelésről vagy a pártról, a munkás-paraszt szövet­ségről, az elhajlások elleni harcról. Vizsgálják meg ugyanakkor, hogy saját területükön hogyan jelentkez­tek azok a problémák, amelyeket a párt határozatai tárgyalnak. Meglát­ják, hogy ezzel a módszerrel sokkal sikeresebb lesz munkájuk, a hatá­rozat beható ismeretében biztos kéz­zel tudják majd vezetni a harcot a párt politikájának végrehajtásáért, választ tudnak adni a dolgozók kér­déseire, vissza tudják verni az ellen­ség rágalmait. Pártbizottságainknak minden erő­vel elő kell segíteniük, hogy a kom­munisták, mindenekelőtt a pártaktíva, teljes fegyverzettel harcoljon a hatá­rozat végrehajtásáért. Nem egy pártbizottság helyes kezdeménye­zése mutatja, hogy a pártbizottságok a taggyűlésekkel nem tartják lezárt­nak a határozat tanulmányozásának, népszerűsítésének ügyét. A Pest me­gyei PB például a funkcionáriusok részére irodalom­jegyzéket dolgozott ki a határozatban érintett egyes elvi kérdésekről. A Veszprém megyei párt­ végre­haj­tóbizottság a járási tit­károk számára elméleti tanácskozá­sokat szervez a határozat egyes kér­déseiről. A funkcionáriusok fokozott segítése, felkészítése nyilvánvalóan helyes. Gondoskodnunk kell azonban arról, hogy a párt szava eljusson az egyszerű párttagokig, a pártonkívüli dolgozókig. A határozatok világos és azonnali teendőket jelölnek ki számunkra. A határozatok tanulmányozása, az elvi kérdések tisztázása, a jobboldali né­zetek elleni harc éppen ezért nem történhet elvontan, hanem es­ik szo­ros összefüggésben a helyi feladatok megoldásával. A határozat tanulmá­nyozásának és népszerűsítésének mozgósítania kell a dolgozókat az 1955. évi terv egyenletes teljesítésére, szem előtt tartva, hogy a termelési tervek teljesítésének éppoly fontos tartozéka a tervben előírt termelé­kenység-növekedés, önköltségcsök­kentés, mint a terv mennyiségi tel­jesítése. A határozat tanulmányozá­sa és ismertetése a falun mozgósít­son a tavaszi munkák mintaszerű el­végzésére, a termelőszövetkezetek szilárdítására és fejlesztésére, segít­se elő az egyénileg dolgozó parasztok termelési kedvének fokozását. A ha­tározat tanulmányozása keltse fel a kommunistákban azt a tettrekészsé­­get, áldozatvállalást, azt a kommu­nista lendületet, amelynek eddig is oly sok sikerünket köszönhettük és amely egyedül képes diadalra vinni a jövőben is a szocializmus ügyét. rvr­i A szénbányászat túlteljesítette negyedévi tervét A Szénbányászati Minisztérium je­lenti: A Középdunántúli és a Pécsi Szén­­bányászati Tröszt után a Tatabányai, a Nógrádi, a Komlói, a Mátravidéki, a Várpalotai és a Dorogi Szén­bányá­­szati Tröszt is határidő előtt teljesí­tette első negyedévi tervét. E trösz­tök jó munkája törlesztette a borsodi és az ózdi bányászok adósságát is és ennek következtében csütörtökön a második műszak idején az egész szénbányászat befejezte első negyed­évi tervét. A harmadik műszak vé­géig a szénbányászok többezer tonna szenet szállítottak felszínre terven felül. Fejér megyei dolgozó parasztok a harmincmázsás kukorica- és a százmázsás burgonyatermésért A Fejér megyei Tanács mezőgazda­sági igazgatóságának rendezésében csütörtökön értekezletet tartottak Fejér megye élenjáró kukorica, és burgonyatermelői. Vámosi Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának ve­zetője ismertette a­­múlt évben kez­deményezett holdanként 30 mázsás kukorica- és százmázsás burgonya­­termés eléréséért indított mozgalom eredményeit. Elmondotta, hogy a 30 mázsás kukoricatermésért 81 terme­lőszövetkezet és 6730 egyénileg gaz­dálkodó dolgozott és ezek jelentős ré­sze el is érte célját. Részben ennek eredménye az, hogy a megyében két mázsával a tervezett fölött volt a kukorica termésátlaga. A pusztamérgesi Búzakalász Ter­melőszövetkezet 65 holdas kukorica­tábláján az átlagtermés több mint 38 mázsa volt. Hasonló sikerek szület­tek a bur­gonyatermesztésnél is. A kápolnásnyéki Vörösmarty TSZ 30 holdról átlag 170 mázsa burgonyát takarított be. Számos termelőszövetkezeti elnök és egyénileg gazdálkodó bejelentet­te, hogy az idén is csatlakozik a ma­gasabb termésátlagokért indított moz­galmakhoz. Németh Ferenc, a lajos­­komáromi Új Élet TSZ brigádveze­tője beszámolt arról, hogy tavaly nyári ültetésű burgonyájuknál 140 mázsa volt az átlagtermés, és ezt az idén még tíz mázsával emelni kíván­ják. Far­kas Lajos, a Fejér megyei párt­bizottság titkára hangsúlyozta, hogy érdemes tovább fejleszteni e mozgal­makat, mert a múlt évben a megyé­ben hozzávetőleg mintegy kétszáz­ezer mázsával termeltek több kuko­ricát, mint az előző esztendőkben. Az értekezleten több termelőszö­vetkezeti tagnak, valamint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak nyúj­tottak át miniszteri kitüntetést, va­lamint a megyei tanácstól oklevelet a kukorica- és a burgonyatermesz­­tésben elért eredményeiért. (MTI) Megkezdődött a Borsodi Vegyikombinát üzempróbája Szabad tíz évünk egyik legjelentő­sebb alkotásában, a Kazincbarcikán épülő Borsodi Vegyikombinátban csütörtökön reggel megkezdődött a próbaüzemeltetés. A tervnek megfelelően először azo­­kat a berendezéseket próbálják ki, amelyek az egész vegyimű működé­séhez nélkülözhetetlenek: így a víz­ellátást szolgáló és az elektromos be­rendezéseket, majd pedig a gőzellá­tást biztosító egységeket. Ezután ke­rül sor a műtrágya-gyártáshoz szük­séges üzemrészek próbajáratására, majd az egyes üzemegységek össze­kapcsolására és közös működtetésére. Csütörtökön reggel az egész hatal­mas gyártelepet vízzel ellátó beren­dezések próbaüzemeltetését kezdték meg. Megindultak a 3-as szivattyúház gépegységei és kipróbálták a vízlá­gyító-berendezést is. Kovácsoljuk a célnál is szilárdabbá erőnk és legyőzhetetlenségünk forrását: pártunk eszmei-politikai és szervezeti egységét! A felszabadulási serlegért Megvalósult tervek Gépgtjártá­satimfink iúlsatírnt­alják vxpttriterreiket A felszabadulási munkaverseny és az ünnepi műszak nagyszerű eredmé­nyeket hozott gépgyártó üzemeinkben is. Első negyedévi eredményeink azért is különösen jelentősek, mert most azok az üzemeink is becsülettel — sőt legtöbbjük határidő előtt — teljesítették export-kötelezettségei­ket, amelyek tavaly adósak marad­tak. Csak néhányat emelünk ki a jól dolgozó üzemek közül. A Dinamó Villamosforgógépgyár pártbizottságán Gönczöl elvtársat kérjük a telefonhoz. — Hogyan teljesíti a gyár export­tervét és vállalását? — Az év elején azt ígértük — feleli Gönczöl elvtárs —, hogy 104 száza­lékra teljesítjük exporttervünket. Március 26-ig 120 százalékot értünk el, s a negyedévet mintegy 140 száza­lékkal akarjuk befejezni. — Szeretnénk kicsit többet halla­ni a negyedév munkájáról. — Én iskolán voltam, Kókai elv­társ többet tud mondani. — Ott kezdeném — fog hozzá Kó­kai elvtárs —, hogy ebben a negyed­évben kétszer annyit gyártunk ex­portra, mint az előzőben. A mi cik­keinkhez drága importanyag, például réz szükséges. Úgy gondoltuk, ha már behozatalra szorulunk, adjunk cse­rébe minél többet, növeljük expor­tunkat. Itt nemcsak arról volt szó, hogy valamivel többet gyártsunk, ha­nem arról is, hogy nagyon jót! Gyárt­mányszerkesztésünk olyan módosítá­sokat hajtott végre, hogy keresetteb­bé tette gépeinket. A gyártás közben is fokozott figyelmet fordítottunk a technológia betartására. Gyártmá­nyaink megfelelnek a külföldi köve­telményeknek, s most már újabb piacok szerzésére is gondolunk. Ered­ményes kísérletezés után olyan , speciálisan szigetelt motorokat is fo­gunk gyártani, amelyek a trópuso­kon is kiválóan használhatók. — Köszönjük a felvilágosítást, sok sikert kívánunk újabb terveik meg­valósításához. A Rákosi Művek Varrógépgyárának igazgatója, Magyar Zoltán elvtárs 30-án a következőket mondotta: — Eddig 88 ipari varrógépfejet ké­szítettünk negyedévi tervünkön fe­lül. S ugyancsak túlteljesítésként adunk át ezer háztartási varrógépet is a külkereskedelemnek. A Kismotor- és Gépgyárban Kemenes Ervin elvtárs, az értékesíté­si osztály vezetője ad felvilágosítást: — Diesel-motorokat, Diesel-elektro­mos gépcsoportokat, benzin-elektro­mos gépcsoportokat stb. szállítunk külföldre. Ebben a negyedévben sem volt könnyű dolgunk, az öntvé­nyekkel sok bajunk volt. (A Gheor­­ghiu-Dej Hajógyár henger-, henger­fej-öntései okozták a legtöbb problé­mát.) Üzemünk mégis 134 százalékra teljesítette exportfeladatát, s ponto­san szállított Brazíliába, Indonéziába, Törökországba... A jövő negyedévet is legalább így akarjuk teljesíteni! A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár igazgatója, Stubiák László elvtárs ar­ról tájékoztatott minket, hogy első negyedévi exporttervüket 119,7 szá­zalékra teljesítették. E gyár dolgozói is főleg márciusban értek el kima­gasló eredményeket. Márciusi ex­porttervüket már 20-ára befejezték, s 25-éig 40 százalékkal túl is szár­nyalták. A Szovjetunióba terven fe­lül szállítottak gázgenerátorokat, Lengyelországba, Kairóba, Alexand­riába s más külországba húsdaráló­kat. A Fúrógépgyár dolgozói pontosan teljesítették, amit ígértek. — Azt vállaltuk — mondja Szikla főkönyvelő elvtárs —, hogy március 25-re harminc darab FP asztali fúró­gépet készítünk el terven felül. Nos, 25-én reggelre a minőségileg kifo­gástalan, ellenőrzött gépeket csoma­golva ki is szállítottuk. A II. negyed­évben ugyancsak Indonéziába vi­szünk ki, majd fúrógépeket. Már alaposan felkészültünk, hogy az elő­ző időszaknál lényegesen nagyobb megrendelést is pontosan, megelége­désre teljesítsük. Végül a 342—318-at hívtuk fel A felszabadulási serleg esélyese a vállalat, amelynek diszpécserköz­pontja jelentkezik e számon. Elárul­juk: a Ganz Vagon- és Gépgyárat, Bonta László fődiszpécsert hívtuk. Nemrég hírt adtunk arról, hogy a gyár dolgozói határidő előtt, terven felül készítettek el egy argentin mo­torvonatot. Most csak azt kérdeztük meg, mi készült még ezen kívül, rá­adásként? — Három pótkocsi a lengyeleknek, hét tartálykocsi a Szovjetuniónak — feleli Bonta elvtárs. — Mi volt az eredeti vállalás? — 102 százalékos exportteljesítés. Március 25-én estig 117,1 százalékot értünk el, a végeredmény pedig: 130 százalék fölött lesz. Ilyen, s ehhez hasonló eredménye­ket hozott az ünnepi műszak, mun­kásaink és műszaki értelmiségünk együttes erőfeszítésének, lelkes mun­kájának gyümölcseként. Hősies küzdelem egy milliós értékű olajkút megmentéséért A bázakerettyei olajmezőkön a B-350-es olajkút fúrásai több nappal a határidő előtt elérték a kút kijelölt mélységét. A béléscsövek elhelyezése után az olajbányászoknak a kút ce­­mentezését­­kellett volna megkezde­niük. Ekkor azonban a völgyben a hirtelen olvadás következtében egy­re nagyobb víztömeg zúdult a kút te­rületére. Milliós értékű olajkút sorsa forgott kockán: ha a munkásoknak nem sikerül a cementezést idejében végrehajtani, akkor a beépített bélés­cső esetleg megszorul és az új olajkút használhatatlanná válik. Csörgits Pál főfúrómester és Ko­­mornoki László fúrási üzemi mérnök egy — a magyar olajmezőkön még nem alkalmazott — távcementezési tervet dolgozott ki. Irányításukkal a fúróserk azonnal a torony megmenté­séhez láttak. A mintegy négyszáz mé­terre lévő kultúrotthon udvarán ál­lították fel a négy szovjet MÁZ agre­­gátort, amelyek a­­keverést, illetve a cement nyomását végzik. A hősies munka híre hamar elterjedt. A kút megmentésére egyre több ön­kéntes segítség érkezett. Az üzem tűzoltói a közeli fürdőmedencéből a vizet biz­tosították a cement keveréséhez, ez­zel a lelkes összefogással néhány órán belül megkezdődhetett a cemen­­tezés. A munkát jelentékenyen előre­lendítette a négy szovjet agregátor se­gítsége. Az olajbányászok hősies munkával megmentették a B—350-es olajkutat. Rövidesen ez a kút is ontja majd a zalai völgyek kincsét, az olajat. A mezőgazdaság dolgozói teljesítik felajánlásukat A mi járásunk dolgozó Szinte örül a szívem, s egyszeriben jó hangulat vesz rajtam erőt, ha mos­tanában kimegyek a határba. Amerre nézek, mindenütt szántanak, vetnek, munkálják a földeket. Megélénkült a határ a szegedi járásban. Traktoro­sok, lovasfogatok, vidám emberek lármája váltotta fel a tél nyugalmas csendjét. A felszabadulási verseny mozgatta így meg az embereket. Min­denki iparkodik. Munkasikerekkel akarnak büszkélkedni az ünnepen. A járás községei közül Ásotthalom és Ószentiván dolgozó parasztjai ér­ték el eddig a legjobb eredményt. Ásotthalomon mintegy 140, Ószent­­ivánon pedig 122 egyénileg dolgozó paraszt csatlakozott a Versenyhez. Né­hány dolgozó paraszt kivételével már mindkét községben valóra váltották (LEVELEK) parasztjainak versenye adott szavukat. Ószentivánon legjob­ban Ábrahám Péter és Dobó Miklós tűnt ki. Kora tavaszi vetés, jól meg­munkált föld dicséri szorgalmukat. Egész évre teljesítették tojás-, ba­romfi- és sertésbeadásukat. De az egész község eredménye is jó: elve­tették a tavaszi árpa, a zab, a cukor­répa nagy részét, megkezdték a bur­gonya ültetését. Ásotthalomon a Szabadság TSZ eredménye lelkesíti az egyénileg dol­gozó parasztokat. Ez a 2000 holdas szövetkezet a kukorica kivételével már teljesítette tavaszi vetéstervét. A 600 hold őszi vetésen elvégezték a tavaszi fejtrágyázást, s jól előkészí­tett vetőágy várja a kukoricát is. * Bérczi László • Szegedi járás főagronómus* Ígértük — teljesítettük Hozzánk, a tiszavasvári Új Élet TSZ tagjaihoz is eljutott a felsza­badulási verseny híre. Elhatároztuk: csatlakozunk hozzá. Mi is a felsza­badulásnak köszönhetjük, hogy egye­nes derékkal járunk, nem vagyunk máso­k lábakapcája. Az elmúlt tíz év alatt sokra vittük. Ma már elmond­hatjuk: beköszöntött hozzánk a jólét. A Központi Vezetőség legfontosabb feladatként a terméshozam növelését és a termelési költségek csökkentését jelölte meg. Ezért olyan felajánláso­kat tettünk, amelyek ennek a fel­adatnak a megvalósítását segítik elő. Egyebek közt vállaltuk: április 4-ig elvégezzük az összes tavaszi szántást, az őszi szántásokat elkészítjük a ve­tés alá, a tavaszi árpát, a zabot, a cu­korrépát és a lucernát elvetjük. A kertészetben elültetjük a hagymát, el­vetjük a borsót, a zöldségféléket, s 27 holddal gyarapítjuk gyümölcsösün­ket. Tehenészeink a fejésátlag növe­lésére, sertéstenyésztőink és juhá­szaink pedig a szaporulat elhullásá­nak csökkentésére tettek ígéretet. Szövetkezetünknek 129 tagja van, s mióta a felajánlások teljesítésén dol­gozunk — egyetlen tag sem hiányzik a munkából. Ezzel az erővel — mint mondani szokták — a hegyeket is el lehet mozdítani. Egymásután került a földbe az árpa, a zab, a cukorrépa, a takarmányrépa s a többi növény is. Jól haladunk a gyümölcsfák ültetésé­vel is, őszi vetéseink nagyon szépek — mégis, ahol szükség volt rá, elvé­geztük a fejtrágyázást. Földjeinken most is serény munka folyik. A tagok egy része takarmány­­répát dugványoz, mások a kertészet­ben törekednek, hogy péntek estig minden ígéretünk valóra váljék. Éles Istvánná­­l Mat TSZ. TinavitTArt Elértük a 4000 literes fejési átlagot Gazdaságunk, a Bábolnai Állami Gazdaság tehenészei még az év ele­jén elhatározták, hogy az idén tehe­nenként 4000 liter tejet fejnek. Tehe­nészeink már a legutóbbi években is jól dolgoztak. 1950-ben például 3141 liter volt az egy tehénre jutó fejési átlag, s ez a következő évben 101 li­terrel nőtt — tavaly pedig már 3554 literes fejési átlagot értünk el. A tavalyi eredmények alapján vál­lalkoztunk rá, hogy az idén elérjük a 4000 literes átlagot. Tehenészeink kezdeményezése azóta egész gazda­ságunkban mozgalommá erősödött, sőt munkánkra a szomszédos termelő­­szövetkezetek tehenészei is felfigyel­tek. Március 31-én értékelünk az ered­ményeket, s örömmel jelentjük: vál­lalásunkat teljesítettük. Tehenészeink közül László Ferenc az eldőpusztai üzemegységben már az első negyed­évben 1238 literes átlagot ért el a rábízott 12 tehénnél. Csicsai György ugyancsak ölbőpusztai tehenész 205 literrel teljesítette túl vállalását. De rajtuk kívül még többen is túltelje­sítették az első negyedévre szóló 1000 literes tehenek­kénti átlagot. Eze­k­ a sikerek különösen azért ér­tékesek, mert a tejhozam növelése szempontjából nagyon fontos zöld­­takarmányfélé­k csak másfél hónap múlva segítenek a tejtermelésben. A 4000 literes mozgalom igazi eredmé­nyét és tehenészeink felszabadulási versenyének sikerét bizonyítja, hogy első negyedévi tejtermelési tervünket mintegy 62 000 literrel túlteljesítettük. Úgy hisszük, ez a siker méltó kö­szöntése felszabadulásunk tizedik évfordulójának. Tóth Árpád » Bábolnai Állami Oajdaság f8illatteritast6]» A negyedévi tervek túlteljesítésével gazdagszik az ország — A Tatabányai Szénbányászati Tröszt bányászai csütörtökön már teljesítették április 4-i 26 400 tonnás felszabadulási versenyvállalásukat és az első negyedévi tervükön felül csaknem 30 000 tonna szenet termel­tek. — A felszabadulási műszakban a Debreceni Dohánygyár szerda délre befejezte negyedévi termelési tervét. Április 1-ig a Debreceni Dohánygyár dolgozói 11 millió darab Kossuth és Munkás cigarettát gyártanak terven felül. — A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés mezőtúri dolgozói negyed­évi tervüket március 27-én teljesítet­ték. Csütörtök este táviratban jelen­tették, hogy 27-től 30-án estig 43 családiház építéséhez elegendő téglát gyártottak terven felül.­­ A Győri Pamutszövő és Műbőr­gyárban a felszabadulási verseny egy­beesik a gyár fennállásának 50. év­fordulójával. Ez minden eddigit fe­lülmúló teljesítményre serkentette a dolgozókat, akik negyedévi tervüket március 26-án, exporttervüket pedig március 25-én befejezték.­­ A cipőipar legjobb üzemei közé tartozó, s a felszabadulási serleg el­nyeréséért sikeresen harcoló Duna Cipőgyár dolgozói kedden teljesítet­ték első negyedévi tervüket. Az üzem dolgozói azóta 25 000 pár jó minősé­gű cipővel teljesítették túl első ne­gyedévi kötelezettségüket.­­ A Szegedi Kenderfonógyár dol­gozói csütörtökig 2,6 százalékkal tel­jesítették túl első negyedévi terme­lési tervüket, az exportterv 16 száza­lékos túlteljesítésén kívül. Az üzem dolgozóinak dicsőségét növeli az, hogy 2,7 százalékkal növelték a ter­melékenységet és csak elsőosztályú minőségű árut szállítottak. A már­­cius 31-ig elért tervtúlteljesítés több mint 1 millió forint értékű árut je­lent.­­ Az Urkuti Mangánércbánya dolgozói március hó 25-én befejezték első negyedévi tervüket. Azóta csak­nem 2000 tonna elsőosztályú minő­ségű ércet bányásztak. A felszabadu­lási versenyvállalások túlteljesítésé­nél különösen a kommunisták mutat­nak példát. A II-es aknán Picler Fe­renc 176 százalékos, a III-as aknán Cziráki Sándor 193, a lejtaknán pe­dig Rankl Ferenc 171 százalékos át­lagteljesítménnyel harcol az újabb munkasikerekért. ÜNNEP ELŐTT ■>••./ i iHjajajkesiw.1 •«. >wii0mmtemmmmldbiiiüii.jw —. r~-—/­ A felszabadulási ünnepségek kiemelkedő eseménye lesz a honvédségi díszszemle. Néphadseregünk legjobb katonái, akik részt vesznek a szem­lén, hetek óta készülődnek, hogy méltóképpen képviselhessék néphad­seregünket. Felvételünk az egyik fényszórós alakulat felvonulási pró­báján készült. A Rugg­vantaárugyár dolgozói az ünnepi műszak alatt nagyszerű ered­ményeket értek el. Akikre a legbüszkébbek a dolgozók, azoknak ered­ményeit dicsőségtábla hirdeti majd a nagy ünnepi felvonuláson. A gyár dekorációs műhelyében Ronyec Mária, Krajnyák Pál és Szalaba Miklós serényen dolgozik a menetet díszítő táblákon, dekorációkon. A Fehérvári úti Általános Leányiskola legjobb tanulói: Rab írónké, Szász­ Erzsébet, Kecskés Piroska, Bangha Márta, Varga Katalin, Kis Erzsébet és Hankó Tekla az iskola hálazászlaját varrogatják.

Next