Szabad Nép, 1955. november (13. évfolyam, 302-331. szám)
1955-11-15 / 316. szám
„A mi pártunk a jövőt, a szocialista forradalmat képviseli" Rákosi Mátyás elvtárs és társai statáriális tárgyalásának 30. évfordulójára A Horthy-fasizmus rendőrsége 1925 szeptember végén egy áruló segítségével letartóztatta Rákosi Mátyás, Vas Zoltán, Őry Károly, Gőgös Ignác és Hámán Kató elvtársakat. Az volt a „bűnük“, hogy az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőiként harcoltak a nagytőkések és nagybirtokosok Magyarországa ellen, szervezték és irányították a munkásosztály és a dolgozó parasztság osztályharcát, forradalmi mozgalmát. Az 1925-ös év a Bethlen-féle „konszolidáció“ esztendeje volt. Az amerikai—angol—francia imperialisták az UA. népszövetségi kölcsön segítségével igyekeztek stabilizálni az általuk hatalomra segített magyar fasiszta rendszert. E „stabilizáció“val a háború és az azt követő gazdasági válság, az infláció minden terhét a munkásosztályra és a dolgozó parasztságra hárították. A munkásosztályhatalmas sztrájkharccal tiltakozott, s amikor az újjászervezett kommunista pártban, és a párt által vezetett Magyar Szocialista Munkás Pártban szilárd támaszra, megbízható vezető erőre talált — a sztrájki harcok egyre több eredménynyel jártak. A dolgozó parasztság harca különösen az MSZMP vidéki szervezeteinek kiépülése, a 100 holdon felüli földbirtokok felosztása jelszavának elterjedése után erősödött. A nagytőkések és a nagybirtokosok fasiszta államhatalma a rendőrspiclik és besúgók százait állította munkába. Nyugati imperialista gazdáik sem nézték jó szemmel, hogy a magyar munkások sztrájkjai zavarják remélt többmilliós profitjuk megszerzését a befektetett kölcsöneik után. Rákosi Mátyás és társainak letartóztatása alkalmával a nyugati imperialista sajtó valóságos örömujjongásban tört ki. A legreakciósabb amerikai politikai körök „a letartóztatott kommunisták elleni szigorú megtorlás mellett nyilatkoztak és követelték a magyarországi kommunista agitáció megsemmisítését.” (Pravda, 1925. október 16.) De nemcsak a nemzetközi finánctőke hallatta hangját, csatasorba lépett a világ proletariátusa is. Öt világrészen folyt a harc a szavaztáriális bíróság elé állított Rákosi Mátyásért és négy vádlott-társáért. 1925. október 4-én Moszkvában tömeggyűlést hívott egybe a szovjet Szakszervezeti Tanács, ahol tiltakoztak a letartóztatások ellen, megbélyegezték a gyilkosságra készülő Horthy-fasizmust, követelték a statáriális eljárás megszüntetését. Október 15-én ötezer német munkás rendezett tiltakozó tüntetést a berlini magyar követség épülete előtt, amelyen Wilhelm Pieck elvtárs tartott beszédet. A Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusa Rákosi Mátyás és társainak megmentésére harcra hívta a kommunistákat és az egész dolgozó népet. Egy Sanghajból érkezett távirat szerint: „A kínai dolgozók testvéri üdvözletüket küldik Rákosi Mátyásnak és társainak.“ A New York-i munkások tiltakozó gyűlésének szónoka rámutatott arra, hogy „a magyar reakciós fasiszta kormány mögött a Wall Street pénzeszsákja áll". Albert Einstein „az emberiség nevében" követelte „gondoskodjék a Bethlen-kormány arról, hogy a Budapesten elfogottak számára biztosítsák legalább a rendes bírói eljárást“. Hasonló jellegű tiltakozó táviratokat küldtek Barbusse, Heinrich Mann, Clara Zetkin és még sok ezren és ezren, a világ dolgozó millióinak, haladó közvéleményének nevében. , Bethlen István ugyan kijelentette, hogy a magyar fasiszta kormány „méltóságán alulinak tartja“, hogy ezekre a sürgönyökre, tiltakozó levelekre válaszoljon. A nemzetközi és a magyar sajtó mégis kénytelen volt közzétenni ezek jelentős részét, ami nagy bátorítást adott a magyar proletariátusnak a statárium elleni harchoz. A Horthy—Bethlen-féle kormányzat azonban 1925. november 14-én mégis elrendelte a statáriális tárgyalás megkezdését. Tákosi Mátyás kihallgatásával kezdődött a tárgyalás. Rákosi elvtárs rámutatott, hogy tevékenységének célja az illegális kommunista pártszervezetek kiépítése, a munkásosztálynak a szocialista forradalomra való felkészítése volt. A tárgyalás drámaian feszült légkörben zajlott le. Rákosi elvtárs a többi között kifejtette, hogy „az 1919-es forradalom idején igen tapasztalatlanok voltunk. Sajnos, nem használtuk fel eléggé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatait. Lenin elvtárs . Lenin neve hallatára a bíró felkiáltott: Maga a vádlott és nem Lenin! Lenin nevét még csak hallani sem akarom! Rákosi: Lenin nélkül nem lehet a szocialista tanokat megérteni! Elnök: Nem is akarom megérteni! A kommunista párt érdekében végzett munkájárólbeszéljen. A magyarországi kommunista mozgalomnak maga volt a vezetője? Rákosi: Vezető szerepem volt a munkában, de nincs mit beszéljek róla. Teljesítettem kommunista kötelességemet. Gőgös Ignác famunkás, akol a kommunista eszméket Oroszországban mint hadifogoly ismerte meg, volt a következő vádlott. Kihallgatása során bebizonyította: a munkásokat gazdasági helyzetük kényszeríti arra, hogy szervezkedjenek és csatlakozzanak a kommunizmushoz. „A mi eszméink győzelme az emberiség felszabadulását jelenti — mondotta. — Én a kommunista eszmékért küzdöttem eddig is és fogok küzdeni továbbra is, bármilyen áldozattal fog is az járni!“ Hámán Kató a vegyészeti munkások szakszervezetének volt a titkára, a nőmunkás-mozgalomnak volt kimagasló képviselője. „A nőmunkásokat nálunk kétszeresen kizsákmányolják — mondotta. — Harcolni akartam ennek megváltoztatásáért. Így kerültem a szocialista mozgalomba.“ „Az ügyész úr azt állítja rólunk, hogy munkakerülők vagyunk. Íme, a tenyerem! Kérges, mint minden dolgozó munkásasszonyé. Hiszen gyerekkorom óta mindig dolgozom. Mi meg akarjuk szüntetni, fel akarjuk számolni... a nyomorúságot. Ezért vagyok és leszek továbbra iskommunista forradalmár, ciki mindenét áldozza a munkásság ügyéért!“ Vas Zoltán ekkor már másodszor került a Horthy-fasizmus osztálybírósága elé. 1921-ben, az Andicsperben 15 évre ítélték, de 1922-ben a Szovjetunió kiszabadította. „A mai társadalom bűnei tettek kommunistává — mondotta a tárgyaláson. — Jöjjön velem ki az ügyész úr csak egyetlen délelőttre a budapesti nyomortanyákra. De a szanált Magyarországon a nyomorúság a proletárság táborán kívül is dühöng. Csak egy igen keskeny uralkodó réteg tobzódik ... Boldog büszkeséggel vallom, bármit hoz a proletárság ügyének szolgálatában számomra a sors, büszkén és boldogan vállalom érte halált is!Eöry Károly famunkás a Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt. A diktatúra bukása után három, hónapra börtönbe zárták. Kiszabadulása után a szakszervezeti baloldal egyik vezetőjeként csatlakozott a KMP-hez. A bíróság előtt így vallott: „A kommunista párt az elnyomott magyar dolgozók pártja. Nélküle kisebb lenne a mindennapi kenyér. De azért is szerveznikell a kommunista pártot, hogy a magyar nép a reakciókegyetlen uralmának ne legyen védtelenülkiszolgáltatva. Kizsákmányolt, elnyomott életünk tesz minket kommunistává.“ Az utolsó szó jogán 1925. november 15-én került sor Rákosi elvtárs felszólalására. A nemzetközi imperializmus és a magyar uralkodó osztályok legreakciósabb körei azt szerették volna, hogy ez a beszéd valóban Rákosi Mátyás „utolsó szava” legyen. Az ügyész halált kért Rákosi elvtárs és társai fejére, ő azonban egy pillanatra sem rettent meg. Kommunista méltósága tudatában büszkén utasította vissza az ügyésznek a pártra szórt otromba rágalmait. Élesen és határozottan verte viszsza az ügyész szovjetellenes acsarkodásait: „Figyelmeztetem az ügyész urat és akiket illet, hogy elmúltak azok az idők, amikor a Szovjetuniót büntetlenül lehetett rágalmazni... Szovjetoroszország a világreakció ellen a nemzetközi és a magyarországi munkásság legnagyobb védőbástyája és reménysége.“ Miközben ácsolták a bíróság udvarán számára az akasztófát — egy percre meg nem inogva harcolt. Nem saját életéért — „magamat nincs mit védenem“ —, hanem a Szovjetunió, a párt, a magyar proletariátus becsületéért, hazánk dolgozó népe jobb jövőjéért. Beszédének befejező része a magyar kommunista mozgalom nagyszerű dokumentuma. „A Kommunisták Magyarországi Pártja 1919 óta a szenvedések és megpróbáltatások lángtengerén ment keresztül, de megsemmisíteni mégsem tudták, mert a mi pártunk a jövőt, a szocialista forradalmat képviseli, mert a mi pártunk a dolgozók pártja és a dolgozók minden áldozatra készek pártjukért.“ Mint ismeretes, a statáriális bíróság nem mert halálos ítéletet hozni Rákosi és társai ügyében, csupán végzést, amivel a rendes bíróság hatáskörébe utalta a vádlottakat „további eljárás végett“. Ha a magyar munkások harcának és a Szovjetunió vezette nemzetközi szolidaritási akciónak 30 évvel ezelőtt nem is sikerült Rákosi elvtársat és vádlott-társait végleg kiszabadítani az osztályellenség karmai közül, mégis ez az első győzelem is hatalmas jelentőségű. A párt központi bizottsága az első Rákosi-per jelentőségéről és tanulságairól hozott határozatában megállapította: „Elvtársaink bátorsága, hősiessége, elvi kérlelhet ellensége a bíróság előtt hatalmasan gazdagította a párt fegyvertárát, példaadásként és erőforrásként fog szolgálni minden kommunista számára a pártmunkakövetkező szakaszára.“ • Azzal is szolgált. Nemcsak akkor. Ma is és holnap is! Győrffy Sándor JOHANNES KEPLER Halálának 325. évfordulójára ma a csillagászat héliocentrikus “ — éslap-középponti — rendszerére gondolunk, Kopernikusz neve jut eszünkbe. Pedig ennek a rendszernek csak megalapozása fűződik Kopernikusz nevéhez, csupán az első, bár kétségkívül legfontosabb lépés a geocentrikus felfogás több évezredes világképének megcáfolása felé. Az új csillagászati rendszer azonban még nagyon sok ponton javításra és igazolásra szorult, még megőrzött egyet-mást Aristotelész és Ptolemaiosz örökségéből. Johannes Keplernek és Galileo Galileinek a tudomány e két nagy úttörőjének érdeme volt, hogy szembeszállva a közhittel és az „akadémikus“ ellenvetésekkel, tökéletesítették és szinte kézzelfoghatóvá tették az új csillagászat tételeit. Röviden, bár kissé sommásan talán azt mondhatjuk, hogy mindketten a csillagászat és a fizika eredményeinek szintézisén munkálkodtak, de Kepler inkább a csillagászat, Galilei inkább a fizika oldaláról indult el. Kepler a bolygómozgásokat elemezte részletesen. Galilei az arisztotelészi mechanika alapjait bírálta és szemléletes bizonyítékokra hivatkozott: a Jupiter holdjaira és a Vénusz sarlójára, amelyeket a távcső mutatott meg először. Kepler nevéhez nem fűződtek ilyen szemléletes, a legjobb értelemben vett „látványos“ felfedezések, de a számoszlopok és táblázatok, az első pillanatra talán elvontan hangzó tételek, amelyeket ő hagyott ránk, a kopernikuszi rendszer további fejlődése szempontjából talán mégfontosabbak voltak. Ez a fáradhatatlan géniusz 1571- ben a rajnamenti Württenberg tartományban született, teljesen elszegényedett nemesi családból. A rendkívül éleseszű gyermek taníttatására egyedüli lehetőségként az kínálkozott, ha papnak nevelik. így került Kepler a tübingeni protestáns teológiai főiskolára, itt találkozott Maestlinnel, a kor egyik legkiválóbb csillagászával, ő ismertette meg — szinte titokban — a fiatal teológusjelöltet Kopernikusz tanításával. Kepler teljesen elfogadta a csillagászat új rendszerét és a kérdés további vizsgálatára szentelte egész életét. Lemondott a papi pályáról és mate- matikai-csillagászati előadó lett Graz városában. Itt adta ki, még egész fiatalon első nagyobb munkáját, amely sok újszerű és szellemes elgondolást tartalmazott. Ezek a részek keltették fel Tycho Brahenak, a kor legkitűnőbb megfigyelő csillagászának figyelmét. Munkatársának hívta meg Keplert Prágába, ottani nagyhírű obszervatóriumába. Kepler annál szívesebben vállalkozott erre az útra, mert Grazban a protestáns kisebbség élete az ellenreformáció türelmetlen intézkedései következtében már-már elviselhetetlenné vált. Igaz, élete Prágában, majd később Linzben sem volt sokkal könnyebb. Az anyagi gondok állandó kísérőül szegődtek melléje: csaknem három évtizedig volt a császár „udvari matematikusa“ és ez alatt az idő alatt mindössze nyolchónapi fizetését folyósították. Kénytelen volt naptárak, táblázatok és tankönyvek kiadásával, holdlakókról szóló fantasztikus regény írásával, sőt asztrológiával, csillagjóslással is foglalkozni, hogy fenntarthassa magát és népes családját, öt esztendejét pedig arra kellett áldoznia, hogy boszorkánysággal vádolt anyját az inkvizíció börtönéből kiszabadítsa. Csillagászati munkássága is egyre inkább kihívásnak tűnt a kor hatalmasai szemében. Ebben az időben vált világossá, hogy Kopernikusz új csillagászata nemcsak ártatlan matematikai játék, hanem hadüzenet az egész középkori feudális ideológiának. Kepler valóban úgy vélekedik a középkor dogmatikus, skolasztikus szellemi örökségéről, ahogy őt Madách jellemzi: „Dobd tűzre mind. Ezek feledtetik saját lábunkon a járást velünk, És megkímélnek a gondolkodástól. Ezek viszik múlt századok hibáit előítéletül az új világba. A tűzre vélek és ki a szabadba.“ Abban az évben, amikor Prágába érkezett, égették meg Brúnót Rómában, Galilei pedig arról tudósíthatta barátját leveleiben, mint fordul helyzete évről évre nehezebbé. Neki magának is mind szívósabb ellenállással kellett megküzdenie. 1618-ban megjelent nevezetes tankönyve nyomban az egyházi indexlistára került. 1624-ben naptárainak fellelhető példányait a hóhér keze által égették el, két év múlva pedig a felizgatott csőcselék segítségével próbálták ártalmatlanná tenni „az eretneket“. Itt már a kezdet is elég nehéz volt Prágában. Tycho nem fogadta el a kopernikuszi rendszert, és úgy látszik, igyekezett meggátolni, hogy Kepler az ő észleléseit az új asztronómia szolgálatában használja fel. Mégis, 1601 végén bekövetkezett halálával, az óriási kiterjedésű és a maga korában rendkívüli pontosságú észlelési anyag, Tycho élete munkája Kepler kezére szállott. Belőlük vezette le csaknem két évtized vasszorgalmú munkájával a bolygómozgás három törvényét! Ezek közül az első azt mondja ki, hogy a bolygók a Nap körül ellipszis pályán keringenek, nem pedig körpályán, amint azt Arisztotelész óta — a körmozgás „ideális tökéletességére“ hivatkozva — tanították. A második Keplertörvény megállapítja, hogy a bolygók napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban mozognak, meghatározott matematikai törvényszerűség szerint. Végül a harmadik tétel felfedte azt a fenségesen egyszerű törvényt, mi az összefüggés a bolygók Naptól való távolsága és keringési ideje között. Kepler munkássága tehát látszólag szerény programhoz igazodott, csupán javítani igyekezett a kopernikuszi rendszert. De nélküle Kopernikusz rendszere megmaradt volna csupán általános leírásnak, mely helyesen vázolta volna a naprendszer szerkezetének legfőbb sajátságát, a Nap központi szerepét, de ahonnan nem út a fontos kézmozognak a bolygók éppen megfigyelt pályáikon? Kepler törvényeivel viszont megnyílt az út az általánosítás következő lépése felé. Ez a lépés, melyet Newton tett meg, a bolygómozgás mindhárom törvényét, melyek Keplernél még egymástól független és csak közelítő érvényű megállapítások formájában jelentkeztek, egyetlen, általános érvényű törvényre, a gravitáció, a tömegvonzás törvényére vezette vissza. Igaz, a „miért“ kérdésére még a Newton-féle vonzástörvény sem ad teljes választ, ehhez még meg kellett indokolni a gravitáció létezését fizikailag — de ez a munka már a XX. század fizikájának feladata lett. Nem kevésbé jelentős Kepler tudományos módszere sem. Ezzel kapcsolatos a fontos vita, amely tudományos arcképe, egyénisége körül folyik. Nem arról van szó, hogy mi volt Kepler — nem egészen következetes — állásfoglalása az asztrológiavezet közvetlen déshez: miért való a csillagjóslással szemben. Az itt a probléma, hogy milyen módszer vezette őt a naprendszer törvényszerűségeinek felismeréséhez. Vannak, akik egy német misztikust, a középkor egy késői képviselőjét igyekeznek Keplerben elénk állítani, s módszere alapjának a számkapcsolatok, a mágikus összefüggések, a természetfeletti harmóniák keresését próbálják megtenni, elsősorban fiatalkori munkáira hivatkozva. A valóság azonban az, hogy Kepler — ha kifejezésmódja sokszor ingadozó és következetlen is — világosan felismerte, hogy az általa megsejtett, majd kikutatott „harmóniák“ nem titokzatos, misztikus kapcsolatokat tükröznek, hanem a természet reális összefüggéseinek matematikai megfogalmazását jelentik. Maga írja, hogy a világmindenség szerkezetében „éppen úgy, mint az egész természetben, egység uralkodik a sokféleségben. A csillagászatot össze kell ■kapcsolni a fizikával, az egyiknek a másikból kell magyarázatot nyernie“. Ez valóban nem egy misztikus hitvallása. Ezek az elvek vezették híres törvényeinek felismerésében. Későbbi legfontosabb munkáiban mindig a „szürke“ számokból, az észlelések adataiból indult ki. Tudta, hogy ezek képviselik a tényeket, de azt is tudta, hogy ezek a megfigyelések csak töredékeit jelentik egy, az egyes eseményeket átfogó, mélyebb valóságnak, a törvényszerűnek. Ezt az átfogót és általánost kereste „a világ harmóniáiban“. Többen a tudatosságban elérte, talán még túl is szárnyalta a nagy Galileit. Kepler és Galilei — ők ketten a modern, a materialista természetkutatás örök mintaképei. Nagyságukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azok az elvek, amelyeket ők valósítottak meg először következetesen, ma a kutató természettudós számára szinte magától értetődő dolgok. Az 1630-as év őszén Johannes Kepler ismét útnak indult, hogy hátralékos fizetését sürgesse. Útközben, Regensburgban november 15-én a halál vetett véget munkásságának, összes vagyona ekkor az 1631-es évre szóló csillagászati naptár 57 példánya, egy másik általa kiadott csillagászati táblázat 16 példánya és hét pfennig volt... Herczeg Tibor SZABAD NÉP Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége vezetőségének tagjai a magyar jogászok báe-nagygyűléses A Magyar Jogász Szövetség hétfőn este jogász béke-nagygyűlést rendezett a szövetség székházában. Kovács István, a Magyar JogászSzövetség főtitkára, a DMSZ főtitkárhelyettese megnyitó szavai után J. L. Zejgyin, a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökhelyettese szólalt fel. Ugyancsak felszólalt Csu Csi-ven, a Kínai Államtanács titkára, Joe Nordmann, a DMSZ főtitkára, S. K. Acharyya, kalkuttai ügyvéd, az összindiai Jogászszövetség főtitkára, Henri Douzon, a Francia Jogászszövetség főtitkára, Use Neuman, a Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő Neue Justiz című lap főszerkesztője is. A nagysikerű békegyűlés Kovács István zárószavaival ért véget Csaknem nyolcvan klasszikus művet ad ki jövőre az Új Magyar Könyvkiadó Az Új Magyar Könyvkiadó fontos feladata, hogy eljuttassa a magyar olvasókhoz a világirodalom klasszikusainak,s a rsiai külföldi irodalom kiváló képviselőinek műveit. Ennek megfelelően jövőre 79 klasszikus és 85 mai mű kiadását tervezik. Fontos helyet kaptak a tervekben a szovjet írók alkotásai. A Szovjet Írók Válogatott Művei sorozatban a többi között megjelenik Solohov Csendes Don című regénye, továbbá Alekszej Tolsztoj elbeszéléseinek és Majakovszkij válogatott verseinek két kötete. A sorozaton kívül is számos szovjet író művét adják közre. Az Orosz Remekírók sorozatban Dosztojevszkij, Tolsztoj Leó, Szaltikov-Scsedrin, Hercen és Turgenyev művei kerülnek majd a könyvesboltokba. A szomszéd népek irodalmának számos kiváló alkotása jelenik meg jövőre magyar nyelven. A román irodalmat Sadoveanu elbeszéléskötete és Camilar Rablóvölgy című regénye, a csehszlovák irodalmat a többi között Capek Harc a szalamandrákkal című szatírája képviseli. A lengyel írók közül kiadják Brandys Polgártársak és Ceskó Nemzedékek című írását. Több jugoszláv mű is megjelenik: 1. G. Kovacsics válogatott versei, Andrics Travnyiki krónikája, Krlezsa A Glembayak című műve. A bolgár irodalom remekei közül Jovkov válogatott elbeszélései és Karaszlavov Egyszerű emberek című alkotása kerül a magyar olvasókhoz. A német irodalom klasszikusai, s a mai német írók számos művét is megjelenteti az Új Magyar Könyvkiadó. Új kiadásban vásárolhatják meg az olvasók Goethe Faustját. Megjelenik Heine műveinek kétkötetes válogatott gyűjteménye, Thomas Mann Egy szélhámos naplója című írása. Arnold Zweig Grisa őrmester, Stefan Heym Keresztesek, H. H. Kirst C/S—15 című regénye is eljut olvasóinkhoz. Nagy érdeklődésre számíthatnak a megjelenő kínai művek: Lao Se, Luul szin, Li King írásai, továbbá A sárkánykirály lánya című klasszikus mesegyűjtemény. Sok érdekes mű képviseli a haladó nyugati irodalmat A franciák közül Vailland és Allemann, az olaszok közül Bonfanti és V. Pratolini regényei jelennek meg. Magyar nyelven is kiadják Ernest Hemingway Az öreg halász meg a tenger című Nobel-díjas regényét, és Sinclair Lewis Kingsblood Royal című, a néger kérdéssel foglalkozó írását. A Világirodalom Klasszikusai sorozatban Firdauszi, Dante, Defoe, Szaltikov-Scsedrin, Vazov, Sienkiewicz, Mickiewicz, Sterne, Maupassant, Manzoni, Hugo és Ibsen művei kerülnek a többi között kiadásra. A sorozatokon kívül is sok érdekes klasszikus művet ad közre a könyvkiadó: Apuleius Aranyszamár című regényét — a modern regény ősét —, Villon összes műveit, Mark Twain Egy jenki Arthur király udvarában című szatirikus regényét, továbbá Le Sage, Thackeray, Dreiser, Balzac regényeit, Romain Rolland Beethoven-életrajzát és G. B. Shaw válogatott színműveit. A kiadó néhány bibliofil művel is meglepi a szép könyvek kedvelőit: Corneille Cid című drámája, Bédier Tristan és Zsoldája és a jól ismert orosz hősi ének, Igor hadáról jelenik meg jövőre bibliofil kiadásban. (MTI) Két magyar győzelem a moszkvai úszóverseny második napján Moszkva, november 14. (MTI) A moszkvai nemzetközi úszóversenyt hétfőn folytatták. A magyarok közül Gyenge Valéria és Záborszky Sándor győzött e napon. Ahétfői eredmények: 200 m férfi mellúszás: 1. Golovcsenko (szovjet)2:41,7, 2. Minaskin (szovjet) 2:42,6, 3. Burov (szovjet) 2:44,5. 200 m férfi pillangóúszás: 1. Symonds (anggol) 2:30,3, 2. Tumpek (magyar) 2:323, 3. Pirolley (francia) 2:36,6. 100 m női gyorsúszás: 1. Gyenge Valéria (magyar) 1:06,8, 2. Szőke Kató (magyar) 1:07,6 3. Castelaar (holland) 1:08.1. 400 m férfi gyorsúszás: 1. Záborszky (magyar) 4:43,4, 2. Montserret (francia) 4:41, 3. Abovjan (szovjet) 4:48. A 100 méteres férfi gyorsúszásban még nem hirdették ki az eredményt. Balangyin, Larssen és Nyéki között nagy harc folyt már a rajttól kezdve, s a célba is csaknem egyszerre ütöttek be. A célfotó dönti el a végleges helyezést. A moszkvai verseny keddi, befejező napján a 100 méteres női pillangóúszás döntőjét, az 1500 méteres gyorsúszást, a 4 x 100 méteres női gyorsúszást és a 4 x 200 méteres férfi gyorsúszást rendezik meg. Megkezdődött a szovjet atlétikai bajnokság Vasárnap a tbiliszi Dinamo-stadionban ünnepélyes keretek között megkezdődött a Szovjetunió 1955. évi atlétikai egyéni és csapatbajnoksága. A küzdelmekben Moszkva, Leningrád és a szövetségi köztársaságok csapatai vesznek részt. A bajnokság első napján több figyelemre méltó eredmény született. Női diszkoszvetésben Ponomarjova a világ eddigi második legjobb eredményével győzött. Kuc 10 000 méteren 29.47 perces idővel lett első, Vinogradova pedig csak 4 centiméterrel maradt el a távolugró világcsúcstól. Eredmények: Férfiak: magasugrás: Koskarov 197 cm. 10 000 m: Kuc 29,47, gerelyvetés: Cibulenko 74,81, maratoni futás: Kuznyecov 2:21:23,8. Nők: távolugrás: Vinogradova 624, diszkoszvetés: Ponomarjova 56,62. SPORTHÍREK A ZÁGRÁBI nemzetközi sakkverseny küzdelmei során szombaton a tizedik, vasárnap a tizenegyedik forduló mérkőzéseire került sor. Barcza—Federer (jugoszláv) döntetlen Karaklajics (jugoszláv)— Barcza függő, JUGOSZLÁVIA labdarúgó B-válogatottja vasárnap Splitben Finnország válogatottjával mérkőzött. A találkozó a jugoszláv együttes 8:0 arányú győzelmével végződött. A DIÓSGYŐRI VASAS vasárnap a Kosicei Szpartak ellen mérkőzött, s szép játékkal — Nagy, Tiba és Szigeti góljaival — 3:0 (2:0) arányban biztosan győzött. A TOTÓBAN 31 szelvényen értek el 12 találatot (nyeremény egyenként 18 565 forint). A 11találatos szelvények száma 566 (1016 forint), a 10 találatosaké 5110 (150 forint). rr ir HÍREK * * Az őszi Margitszigeten Az öreg platánok már csak néhány sárgult levelet őriznek, de a Margitsziget még mindig sok látogatót és csodálót vonz. A télre készülő szigeten már befejezték a virágmagok gyűjtését, kiszedték és üvegházba szállították a dáliagumókat, s most a sok ezer hortenzia és a rózsakert fáinak megóvására fordítanak minden erőt. Ez pedig elég nagy munka, hiszen tizennégyezer négyzetméter virágágyat kell felásni vagy betakarni. Ezenkívül már ültetik az árvácskát és a tulipánt is. Még a nagy hidegek beállta előtt 50 000 árvácskát és 30 000 tulipánt akarnak elültetni, hogy február végén, amikor olvadni kezd majd a hó, az árvácskák és áprilisban a tulipánok díszítsék virágjaikkal a zöldülő környezetet. Most jelölik ki a beteg és a kivágandó falat is. Sokan talán nem is hiszik el, hogy milyen szeretettel ápolják itt a beteg fáikat. Ilyenkor ősszel — a levelek elhullása után — messziről észrevehetők a fák korhadt részei. Ezeket cementtel tömik be, mint a beteg fogat, hogy meggyógyuljanak és még sokáig díszíthessék a parkot. Már csak a sziklakert válik ki a sokszínű krizantémokkal, a sötétzöld kínai fenyőkkel és a melegvízi tóban pompázó tavirózsákkal a csupasz fákkal övezett szigeti tájból. A Fővárosi Tanács tervei szerint a tavaszra helyreállítják a sziklaskerti zenélő kutat. Most megerősítik a történelmi időket idéző romákat. Az utakra már hordják a folyami kavicsot. A tél beálltáig remélhetőleg még sok idő van hátra, de mégis sietnek az őszi munkákkal a kertészek, hogy mire leesik az első hó, védve legyenek a sziget virágai. Tóth László Bernáth Aurél kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bernáth Aurélnak 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. (MTI) Elkészült az eddigi legnagyobb magyar gyártmányú Diesel-motor a Ganz Vagongyárban. Az új, 2000 lóerős motor kopásállósága, nyersolajfogyasztása minden eddigi Dieselmotortípusnál kedvezőbb. A 26 tonna súlyú óriásmotor, egy most készülő nagy teljesítményű MÁVAG-mozdonyt hajt majd. Ábrahám Ambrus szegedi Kossuth-díjas egyetemi tanárt alelnökévé választotta az agrar Nemzetközi Állattani Akadémia (India), és megbízta európai képviseletével. — Megkapta a szabadpiacot négy Fejér megyei község: Vértesboglár, Beloiannisz, Etyek és Guttamási. — Új fotócikkek és fényképezőgépek kaphatók az OFOTÉRT-boltokban. Ismét megjelent az Altix 5. és az Exacta Warex fényképezőgép is. A Gamma-gyártmányú nagyítógépek második szériája is most került forgalomba Rövidesen új távmérőt is árusítanak, amely ugyancsak a Gamma készítménye. Nagy sikerrel zárult a múzeumi hét Zalaegerszegen. A Göcsej és Hetés néprajzát ismertető előadássorozatnak sok látogatója volt. — Kreppnylon női harisnya előállításával kísérleteznek az Óbudai Harisnyagyárban. Az újfajta harisnya előnyös téli viselet lesz: olyan meleg, mint a flór, de erősebb és tetszetősebb kivitelű. — Évi tervükön felül 600 tonna készterméket — stabil gazolint, cseppfolyós gázt és más olajterméket — adnak a Budafai Kőolajtermelő Vállalat dolgozói az országnak. — Tanfolyamok indulnak decemberben a DISZ kulturális aktívák részére. A tanfolyam célja, hogy sokoldalúan segítse az ifjúság kulturális nevelésével foglalkozók munkáját.• Befejezték az Élet hídja című film forgatását. A forgatókönyvet Háy Gyula Kossuth-díjas írta, rendezte Keleti Márton Kossuth-díjas érdemes művész, operatőr Illés György Kossuth-díjas, Nemzetközi Béke-díjas. — Román zeneművészek érkeztek hazánkba: Ana Talmaceanu, Dinu Badescu érdemes művészek, a bukaresti Állami Operaház tagjai, és Alekszandru Nicolae fuvolaművész. A vendégek operaénekesek, első ízben a Trubadúr november 15-i előadásán lépnek fel az Erkel Színházban. A fővárosba a legutóbbi két napban 225 vagon burgonya, 58 vagon alma, 31 vagon vegyes zöldség, 22 vagon káposzta, 470 mázsa kései szőlő érkezett. — Bécsbe utazott Valkó Iván Péter, a budapesti Műszaki Egyetem docense, a műszaki tudományok kandidátusa az opera elektroakusztikai berendezésének tanulmányozására. — A nyugat-németországi Hamburger Volkszeitung és a rostocki Ostseezeitung (NDK) Hamburgban közös ünnepséget rendezett. Több mint 18 000-en vettek részt a két kikötőváros barátsága jegyében rendezett sikeres találkozón. — Új szellőző- és klímaberendezés készül a Soproni Ruhagyárban 240 000 forintos költséggel. A munkát még ebben az évben befejezik. — Harminc családi ház épül Bősárkányban (Győr megye) még az idén. Az építkezők többsége termelőszövetkezeti tag. — Dr. László Géza, a Budapesti Zenei Gimnázium tanára, 69 éves korában elhunyt. Sok kiváló művésznek volt a mestere, a fiatal énekművésznemzedék számos tagját is ő tanította. Temetése november 16-án, szerdán délután 3 órakor lesz a farkasréti temetőben. — Felavatták a Solt—Dunapataj között korszerűsített utat. Ezzel Budapest—Baja között gyorsabb és zavartalanabb lesz a közlekedés. Az avató ünnepségen Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter kitüntetéseket és jutalmakat adott át a Kecskeméti Útfenntartó Vállalat kiváló dolgozóinak. Tizenhat milliméteres játékfilmek kerülnek forgalomba az OFOTÉRT-nél. Az OFOTÉRT-nek az a terve, hogy bevezeti a filmek és vetítőgépek kölcsönzését. A RADIO MŰSORÁBÓL KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30—8.00-ig: Zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Öt perc tudomány. — 0 00: Hírek. — 6.30: Falurádió. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 7.45: Naptár — 30: Széles a Balaton. Vavrinecz Béla feldolgozásai. — 8.40: Indulók és dalok. — 9.00: Ifjúsági műsor — 9.20: Kis muzsikusoknak. — 9-50: Petőfi és Arany költeményeiből — 10.00: Hírek — 10.10: Könnyűzene — 11.00: Lányok, asszonyok ... — 11.15: Jó munkáért — szép muzsikát! — 11.45: Közös dolgainkról. íra: Nemes László. — 12.00: Hírek. — 12.10: Népzene — 13.00: Mezőgazdasági krónika. — 13.15: Francia operarészletek. — 14.15: a gyermekrádió műsora. — 15.00: Hírek. — 15.10: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. — 15-40: Naim Frasheri albán költő verseiből. — 16.00: Daltanulás. — 16.20: Az Ifjúsági Rádió természettudományos folyóirata. — 16.40: Magyar szerzők kórusművei — 17 00: Hírek. — 17.10: Tánczene. — 18.00: Közhivatalainkban. Riportműsor — 18.10: Szív küldi . . — 11.00: Vidám versek a francia középkorból. — 10.25: Egy falu — egy nóta. — 20 00: Esti Híradó. — 20.20: Szórakozató zene. — 21.10: Kónya Lajos szonettjeiből — 21.20: a rádió énekkara. — 21.50: Vidám dalok. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: Részletek Offenbach Orpheus az alvilágban c. operettjéből. — 23.00: Előadóművészeink hangversenye. — 24 00: Hírek. — 0.10: Népdalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 7.00—11.30-ig: Azonos a Kossuth rádió műsorává. — 14.00: Operettrészletek. — 14.45: Nemzetközi kérdések. — 15 00: Népek dalai. — 16.00: A sportlapokban olvastuk. — 16 10: Fúvószene — 16.30: Válaszok a hallgatóknak. — 16.45: Schubert: Momsum musicals — 17.10: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 17.40: Hol tart a mai technika . . . Riportműsor. — 18.00: Erre táncol Berlin. — 18.30: Rádióegyetem. A világirodalom története. I. Homeros: Iliász. — 19.10: Smeana: Dalibor. Opera három felvonásban. — Közben, kb.: 21.00: Olvassunk együtt. — Kb. : 21.10: Az opera folytatása. — 21.53: Zenekari hangverseny. KEDD, 1955. NOVEMBER 15 Magyar szakemberek utaztak Genfbe az Európai Gazdasági Bizottság üléseire Az Európai Gazdasági Bizottság szilárd tüzelőanyag-felhasználás kérdésével foglalkozó szakértőcsoportja november 14-től 17-ig Genfben ülésezik. Az ülésen a magyar kormány képviseletében Vadász Zoltán, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője vesz részt. A díjszabási kérdésekkel foglalkozó munkacsoport november 14-től 19-ig ugyancsak Genfben ülésezik. Ezen a tanácskozáson a magyar kormányt dr. Mátyássy Zoltán MÁV tanácsos képviseli. Szovjet tudósok érkeznek Magyarországra Moszkva, november 14. (TASZSZ) November 14-én elindult Budapestre a magyar vegyészkongresszusra a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának küldöttsége. A küldöttség tagjai: V. I. Szpirin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, A. F. Kapusztyinszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, és V. V. Kozlov, a kémiai tudományok doktora. Az Operaház Békéscsabán kezdte meg téli vidéki vendégjátékait A Szabad Nép hírt adott arról, hogy az Operaház a téli évadban folytatja vidéki vendégjátékait. Az évad folyamán mintegy 10—12 vendégszereplést tervez. A sorozat első előadását hétfő este a békéscsabai Jókai Színházban tartotta igen nagy sikerrel. Puccini Pillangókisasszonya került színre. A főszerepeket Szecsődy Irén, Lőrincz Zsuzsa, Nagypál László, Maleczky Oszkár és Fekete Pál énekelte; az előadás karnagya Pless László volt. A vendégszereplésre zsúfolásig megtelt a színház nézőtere, s a közönség az egyes áriák után és a felvonásvégeken szeretettel ünnepelte a kitűnő művészeket. rojzai IllÓJAKAS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, nyugaton felszakadozó felhőzet, egy-két helyen esetleg kisebb esők. Keleten még erősen felhős idő, többfelé eső. Időnként élénk északi-északkeleti szél. A hőmérséklet csökken A Dunántúlon talajmenti fagyok. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 6—10 fok között. A Duna vízállása hétfőn reggel Budapestnél 193 centiméter. budapesti szvitek mai műsora Operaház: Bihari nótája (A bérlet. 3. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Trubadúr (16. bérlet. 2. sz., 7). — Nemzeti Színház: Az anya (7). — Katona József Színház: A titkárnő (7). — Madách Színház: A Kreml aranyórája (M. IC. II-es és M. K. X-es bérlet, 7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Misanthrope (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — József Attila Színház: Nagymama (7). — József Attila Színház előadása a Kossuth Akadémia. Színház termében (Üllői út 80): Zsuzsi (7) a Gorkij Kultúrotthonban IXIV., Angol u. 131: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (7). — Petőfi Színház: Gimnazisták (7). — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (3, 7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Bujza Színház: Balkezes bajnok (7). — Déryné Színház: Nincs előadás — Zeneakadémia: Robert Soetens hegedűestje (..Hűbérlét 1. sz. 8). — Bartók-terem: Rahmanyinov—Chopin versenyművek, hanglemezekről (4. bérleti előadás fél 6). Beres Mária dalestje (8). — Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal (7). — Budapest Varieté: Fele is tréfa (8). — Kamara Varieté: Humor a napirenden (6. fél 0). — Állami Bábszínház: mókus újabb kalandjai (3). Szigorúan bizalmas (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: A Busch Cirkusz vendégjátéka (3, 7). A Magyar Dogozók Pártjának központi lapja SZIKRA Lapnyomda. * * * * * ’ SZABAD NÉP Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100 *142__220*