Szabad Nép, 1955. november (13. évfolyam, 302-331. szám)

1955-11-15 / 316. szám

„A mi pártunk a jövőt, a szocialista forradalmat képviseli" Rákosi Mátyás elvtárs és társai statáriális tárgyalásának 30. évfordulójára A Horthy-fasizmus rendőrsége 1925 szeptember végén egy áruló segítségével letartóztatta Rákosi Má­tyás, Vas Zoltán, Őry Károly, Gőgös Ignác és Hámán Kató elvtársakat. Az volt a „bűnük“, hogy az illegális Kommunisták­ Magyarországi Pártja vezetőiként harcoltak a nagytőkések és nagybirtokosok Magyarországa ellen, szervezték és irányították a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság osztályharcát, forradalmi mozgal­mát. Az 1925-ös év a Bet­hlen-féle „kon­szolidáció“­ esztendeje volt. Az ame­rikai—angol—francia imperialisták az UA. népszövetségi kölcsön segít­ségével igyekeztek stabilizálni az ál­taluk hatalomra segített magyar fa­siszta rendszert. E „stabilizáció“­­val a háború és az azt követő gazda­sági válság, az infláció minden ter­hét a munkásosztályra és a dolgozó parasztságra hárították. A munkásosztály­­hatalmas sztrájk­harccal tiltakozott, s amikor az újjá­szervezett kommunista pártban, és a párt által vezetett Magyar Szocialista Munkás Pártban szilárd támaszra, megbízható vezető erőre talált — a sztrájki harcok egyre több eredmény­nyel jártak. A dolgozó parasztság harca különösen az MSZMP vidéki szer­vezeteinek kiépülése, a 100 holdon felüli földbirtokok felosztása jelsza­vának elterjedése után erősödött. A nagytőkések és a nagybirtokosok fasiszta államhatalma a rendőr­spiclik és besúgók százait állította munkába. Nyugati imperialista gaz­dáik sem nézték jó szemmel, hogy a magyar munkások sztrájkjai zavar­ják remélt többmilliós profitjuk meg­szerzését a befektetett kölcsöneik után. Rákosi Mátyás és társainak letar­tóztatása alkalmával a nyugati im­perialista sajtó valóságos örömujjon­gásban tört ki. A legreakciósabb amerikai politikai körök „a letartóz­tatott kommunisták elleni szigorú megtorlás mellett nyilatkoztak és kö­vetelték a magyarországi kommu­nista agitáció megsemmisítését.” (Pravda, 1925. október 16.) De nemcsak a nemzetközi finánc­tőke hallatta hangját, csatasorba lé­pett a világ proletariátusa is. Öt világrészen folyt a harc a sza­vaz­táriális bíróság elé állított Rá­kosi Mátyásért és négy vádlott-tár­sáért. 1925. október 4-én Moszkvában tö­­meggyűlést hívott egybe a szovjet Szakszervezeti Tanács, ahol tiltakoz­tak a letartóztatások ellen, megbé­lyegezték a gyilkosságra készülő Horthy-fasizmust, követelték a statá­riális eljárás megszüntetését. Október 15-én ötezer német mun­kás rendezett tiltakozó tüntetést a berlini magyar követség épülete előtt, amelyen Wilhelm Pieck elv­társ tartott beszédet. A Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusa Rákosi Mátyás és társainak meg­mentésére harcra hívta a kommunis­tákat és az egész dolgozó népet. Egy Sanghajból érkezett távirat szerint: „A kínai dolgozók testvéri üdvözle­tüket küldik Rákosi Mátyásnak és társainak.“ A New York-i munkások tiltakozó gyűlésének szónoka rámu­tatott arra, hogy „a magyar reak­ciós fasiszta kormány mögött a Wall Street pénzeszsákja áll". Albert Einstein „az emberiség ne­vében" követelte „gondoskodjék a Bethlen-kormány arról, hogy a Bu­dapesten elfogottak számára bizto­sítsák legalább a rendes bírói eljá­rást“. Hasonló jellegű tiltakozó távirato­kat küldtek Barbusse, Heinrich Mann, Clara Zetkin és még sok ez­ren és ezren, a világ dolgozó milliói­nak, haladó közvéleményének nevé­ben. , Bethlen István ugyan kijelentette, hogy a magyar fasiszta kormány „méltóságán alulinak tartja“, hogy ezekre a sürgönyökre, tiltakozó leve­lekre válaszoljon. A nemzetközi és a magyar sajtó mégis kénytelen volt közzétenni ezek jelentős részét, ami nagy bátorítást adott a magyar pro­letariátusnak a statárium elleni harc­hoz. A Horthy—Bethlen-féle kormány­zat azonban 1925. november 14-én mégis elrendelte a statáriális tárgya­lás megkezdését. T­­ákosi Mátyás kihallgatásával kezdődött a tárgyalás. Rákosi elvtárs rámutatott, hogy tevékenysé­gének célja az illegális kommunista pártszervezetek kiépítése, a munkás­osztálynak a szocialista forradalomra való felkészítése volt. A tárgyalás drámaian feszült lég­körben zajlott le. Rákosi elvtárs a többi között kifejtette, hogy „az 1919-es forradalom idején igen ta­pasztalatlanok voltunk. Sajnos, nem használtuk fel eléggé a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tapasz­talatait. Lenin elvtárs .­ Lenin neve hallatára a bíró fel­kiáltott: Maga a vádlott és nem Lenin! Lenin nevét még csak hallani sem akarom! Rákosi: Lenin nélkül nem lehet a szocialista tanokat megérteni! Elnök: Nem is akarom megérteni! A kommunista párt érdekében vég­zett munkájáról­­beszéljen. A ma­gyarországi kommunista mozgalom­nak maga volt a vezetője? Rákosi: Vezető szerepem volt a munkában, de nincs mit beszéljek róla. Teljesítettem kommunista kö­telességemet. Gőgös Ignác famunkás, akol a kommunista eszméket Oroszország­ban mint hadifogoly ismerte meg, volt a következő vádlott. Kihallgatá­sa során bebizonyította: a munkáso­kat gazdasági helyzetük kényszeríti arra, hogy szervezkedjenek és csat­lakozzanak a kommunizmushoz. „A mi eszméink győzelme az emberiség felszabadulását jelenti — mondotta. — Én a kommunista eszmékért küz­döttem eddig is és fogok küzdeni to­vábbra is, bármilyen áldozattal fog is az járni!“ Hámán Kató a vegyészeti mun­kások szakszervezetének volt a tit­kára, a nőmunkás-mozgalomnak volt kimagasló képviselője. „A nőmunká­sokat nálunk kétszeresen kizsákmá­nyolják — mondotta. — Harcolni akartam ennek megváltoztatásáért. Így kerültem a szocialista mozga­lomba.“ „Az ügyész úr azt állítja rólunk, hogy munkakerülők vagyunk. Íme, a tenyerem! Kérges, mint minden dol­gozó munkásasszonyé. Hiszen gye­rekkorom óta mindig dolgozom. Mi meg akarjuk szüntetni, fel akar­juk számolni... a nyomorúságot. Ezért vagyok és leszek továbbra is­­kommunista forradalmár, ciki min­denét áldozza a munkásság ügyéért!“ Vas Zoltán ekkor már másod­szor került a Horthy-fasizmus osz­tálybírósága elé. 1921-ben, az Andics­­perben 15 évre ítélték, de 1922-ben a Szovjetunió kiszabadította. „A mai társadalom bűnei tettek kommunistává — mondotta a tár­gyaláson. — Jöjjön velem ki az ügyész úr csak egyetlen délelőttre a budapesti nyomortanyákra. De a szanált Magyarországon a nyomorú­ság a proletárság táborán kívül is dühöng. Csak egy igen keskeny ural­kodó réteg tobzódik ... Boldog büsz­keséggel vallom, bármit hoz a pro­letárság ügyének szolgálatában szá­momra a sors, büszkén és boldogan vállalom érte halált is!E­öry Károly famunkás a Tanács­­köztársaság idején vöröskatona volt. A diktatúra bukása után három, hó­napra börtönbe zárták. Kiszabadulása után a szakszervezeti baloldal egyik vezetőjeként csatlakozott a KMP-hez. A bíróság előtt így vallott: „A kommunista párt az elnyomott magyar dolgozók pártja. Nélküle kisebb lenne a mindennapi ke­nyér. De azért is szervezni­­kell a kommunista pártot, hogy a magyar nép a reakció­­kegyetlen uralmának ne legyen védtelenül­­kiszolgáltatva. Kizsákmányolt, elnyomott életünk tesz minket kommunistává.“ A­z utolsó szó jogán 1925. novem­ber 15-én került sor Rákosi elv­társ felszólalására. A nemzetközi imperializmus és a magyar uralkodó osztályok legreakciósabb körei azt szerették­ volna, hogy ez a beszéd valóban Rákosi Mátyás „utolsó sza­va” legyen. Az ügyész halált kért Rákosi elvtárs és társai fejére, ő azonban egy pillanatra sem ret­tent meg. Kommunista méltósága tudatában büszkén utasította vissza az ügyésznek a pártra szórt otrom­ba rágalmait. Élesen és határozottan verte visz­­sza az ügyész szovjetellenes acsarko­­dásait: „Figyelmeztetem az ügyész urat és akiket illet, hogy elmúltak azok az idők, amikor a Szovjetuniót bün­tetlenül lehetett rágalmazni... Szov­­jetoroszország a világreakció ellen a nemzetközi és a magyarországi mun­kásság legnagyobb védőbástyája és reménysége.“ Miközben ácsolták a bíróság ud­varán számára az akasztófát — egy percre meg nem inogva harcolt. Nem saját életéért — „magamat nincs mit védenem“ —, hanem a Szovjetunió, a párt, a magyar proletariátus becsü­letéért, hazánk dolgozó népe jobb jövőjéért. Beszédének befejező része a ma­gyar kommunista mozgalom nagy­szerű dokumentuma. „A Kommunisták Magyarországi Pártja 1919 óta a szenvedések és megpróbáltatások lángtengerén ment keresztül, de megsemmisíteni még­sem tudták, mert a mi pártunk a jövőt, a szocialista forradalmat kép­viseli, mert a mi pártunk a dolgozók pártja és a dolgozók minden áldo­zatra készek pártjukért.“ Mint ismeretes, a statáriális bíróság nem mert halálos ítéletet hozni Rá­kosi és társai ügyében, csupán vég­zést, amivel a rendes bíróság hatás­körébe utalta a vádlottakat „további eljárás végett“. Ha a magyar munkások harcának és a Szovjetunió vezette nemzet­közi szolidaritási akciónak 30 évvel ezelőtt nem is sikerült Rákosi elvtár­sat és vádlott-társait végleg kiszaba­dítani az osztályellenség karmai kö­zül, mégis ez az első győzelem is ha­talmas jelentőségű. A párt központi bizottsága az első Rákosi-per jelentőségéről és tanul­ságairól hozott határozatában meg­állapította: „Elvtársaink bátorsága, hősiessége, elvi kérlelhet ellensége a bíróság előtt hatalmasan gazdagította a párt fegy­vertárát, példaadásként és erőforrás­­ként fog szolgálni minden kommu­nista számára a pártmunka­­követ­kező szakaszára.“­­ • Azzal is szolgált. Nemcsak akkor. Ma is és holnap is! Győrffy Sándor JOHANNES KEPLER Halálának 325. évfordulójára m­­­a a csillagászat héliocentrikus “­­ — éslap-középponti — rendsze­rére gondolunk, Kopernikusz neve jut eszünkbe. Pedig ennek a rend­szernek csak megalapozása fűződik Kopernikusz nevéhez, csupán az első, bár kétségkívül legfontosabb lépés a geocentrikus felfogás több évezredes világképének megcáfolása felé. Az új csillagászati rendszer azonban még nagyon sok ponton javításra és igazolásra szorult, még megőrzött egyet-mást Aristotelész és Ptole­­maiosz örökségéből. Johannes Keplernek és Galileo Ga­lileinek a tudomány e két nagy úttö­rőjének érdeme volt, hogy szembe­­szállva a közhittel és az „akadé­mikus“ ellenvetésekkel, tökéletesítet­ték és szinte kézzelfoghatóvá tették az új csillagászat tételeit. Röviden, bár kissé sommásan talán azt mond­hatjuk, hogy mindketten a csillagá­szat és a fizika eredményeinek szin­tézisén munkálkodtak, de Kepler in­kább a csillagászat, Galilei inkább a fizika oldaláról indult el. Kepler a bolygómozgásokat elemezte részlete­sen. Galilei az arisztotelészi mechani­ka alapjait bírálta és szemléletes bi­zonyítékokra hivatkozott: a Jupiter holdjaira és a Vénusz sarlójára, ame­lyeket a távcső mutatott meg elő­ször. Kepler nevéhez nem fűződtek ilyen szemléletes, a legjobb értelemben vett „látványos“ felfedezések, de a számoszlopok és táblázatok, az első pillanatra talán elvontan hangzó téte­lek, amelyeket ő hagyott ránk, a ko­pernikuszi rendszer további fejlődése szempontjából talán még­­fontosabbak voltak­. Ez a fáradhatatlan géniusz 1571- ben a rajnamenti Württenberg tartományban született, teljesen el­szegényedett nemesi családból. A rendkívül éleseszű gyermek tanítta­tására egyedüli lehetőségként az kí­nálkozott, ha papnak nevelik. így ke­­rült Kepler a tübingeni protestáns teológiai főiskolára, itt találkozott Maestlinnel, a kor egyik legkiválóbb csillagászával, ő ismertette meg — szinte titokban — a fiatal teológus­jelöltet Kopernikusz tanításával. Kepler teljesen elfogadta a csillagá­szat új rendszerét és a kérdés továb­bi vizsgálatára szentelte egész életét. Lemondott a papi pályáról és mate-­ matikai-csillagászati előadó lett Graz városában. Itt adta ki, még egész fia­talon első nagyobb munkáját, amely sok újszerű és szellemes elgondolást tartalmazott. Ezek a részek keltették fel Tycho Brahenak, a kor legkitű­nőbb megfigyelő csillagászának fi­gyelmét. Munkatársának hívta meg Keplert Prágába, ottani nagyhírű obszervatóriumába. Kepler annál szívesebben vállalko­zott erre az útra, mert Grazban a protestáns kisebbség élete az ellen­­reformáció türelmetlen intézkedései következtében már-már elviselhetet­lenné vált. Igaz, élete Prágában, majd később Linzben sem volt sok­kal könnyebb. Az anyagi gondok ál­landó kísérőül szegődtek melléje: csaknem három évtizedig volt a csá­szár „udvari matematikusa“ és ez alatt az idő alatt mindössze nyolc­hónapi fizetését folyósították. Kény­telen volt naptárak, táblázatok és tankönyvek kiadásával, holdlakókról szóló fantasztikus regény írásával, sőt asztrológiával, csillagjóslással is fog­lalkozni, hogy fenntarthassa magát és népes családját, öt esztendejét pedig arra kellett áldoznia, hogy bo­szorkánysággal vádolt anyját az ink­vizíció börtönéből kiszabadítsa. Csillagászati munkássága is egyre inkább kihívásnak tűnt a kor hatal­masai szemében. Ebben az időben vált világossá, hogy Kopernikusz új csillagászata nemcsak ártatlan mate­matikai játék, hanem hadüzenet az egész középkori feudális ideológiá­nak. Kepler valóban úgy vélekedik a középkor dogmatikus, skolasztikus szellemi örökségéről, ahogy őt Ma­dách jellemzi: „Dobd tűzre mind. Ezek feledtetik saját lábunkon a já­rást velünk, És megkímélnek a gon­dolkodástól. Ezek viszik múlt száza­dok hibáit előítéletül az új világba. A tűzre vélek­ és ki a szabadba.“ Abban az évben, amikor Prágába érkezett, égették meg Brúnót Rómá­ban, Galilei pedig arról tudósíthatta barátját leveleiben, mint fordul hely­zete évről évre nehezebbé. Neki ma­gának is mind szívósabb ellenállás­sal kellett megküzdenie. 1618-ban megjelent nevezetes tankönyve nyomban az egyházi indexlistára ke­rült. 1624-ben naptárainak fellelhető példányait a hóhér keze által éget­ték el, két év múlva pedig a felizga­tott csőcselék segítségével próbálták ártalmatlanná tenni „az eretneket“. Itt m­ár a kezdet is elég nehéz volt Prágában. Tycho nem fogadta el a kopernikuszi rendszert, és úgy látszik, igyekezett meggátolni, hogy Kepler az ő észleléseit az új asztro­nómia szolgálatában használja fel. Mégis, 1601 végén bekövetkezett ha­lálával, az óriási kiterjedésű és a maga korában rendkívüli pontosságú észlelési anyag, Tycho élete munkája Kepler kezére szállott. Belőlük ve­zette le csaknem két évtized vasszor­galmú munkájával a bolygómozgás három törvényét! Ezek közül az első azt mondja ki, hogy a bolygók a Nap körül ellipszis pályán keringenek, nem pedig kör­pályán, amint azt Arisztotelész óta — a körmozgás „ideális tökéletessé­gére“ hivatkozva — tanították. A második Kepler­­törvény megálla­pítja, hogy a boly­gók napközelben gyorsabban, nap­távolban lassab­ban mozognak, meghatározott ma­tematikai törvény­­szerűség szerint. Végül a harmadik tétel felfedte azt a fenségesen egy­szerű törvényt, mi az összefüggés a bolygók Naptól való távolsága és keringési ideje kö­zött. Kepler munkás­sága tehát látszó­lag szerény prog­ramhoz igazodott, csupán javítani igyekezett a k­o­­­pernikuszi rend­szert. De nélküle Kopernikusz rend­szere megmaradt volna csupán álta­lános leírásnak, mely helyesen vá­zolta volna a nap­rendszer szerkeze­tének legfőbb sa­játságát, a Nap központi szerepét, de ahonnan nem út a fontos kéz­­mozognak a boly­gók éppen megfigyelt pályáikon? Kepler törvényeivel viszont meg­nyílt az út az általánosítás következő lépése felé. Ez a lépés, melyet New­ton tett meg, a bolygómozgás mind­három törvényét, melyek Keplernél még egymástól független és csak kö­zelítő érvényű megállapítások formá­jában jelentkeztek, egyetlen, általá­nos érvényű törvényre, a gravitáció, a tömegvonzás törvényére vezette vissza. Igaz, a „miért“ kérdésére még a Newton-féle vonzástörvény sem ad teljes választ, ehhez még meg kellett indokolni a gravitáció létezését fizi­kailag — de ez a munka már a XX. század fizikájának feladata lett. Nem kevésbé jelentős Kepler tu­dományos módszere sem. Ezzel kap­csolatos a fontos vita, amely tudomá­nyos arcképe, egyénisége körül fo­lyik. Nem arról van szó, hogy mi volt Kepler — nem egészen követke­zetes — állásfoglalása az asztrológia­vezet közvetlen déshez: miért­ való a csillagjóslással szemben. Az itt a probléma, hogy milyen módszer vezette őt a naprendszer törvénysze­rűségeinek felismeréséhez. Vannak,­ akik egy német misz­tikust, a középkor egy késői képvise­lőjét igyekeznek Keplerben elénk állítani, s módszere alapjának a számkapcsolatok, a mágikus össze­függések, a természetfeletti harmó­niák keresését próbálják megtenni, elsősorban fiatalkori munkáira hi­vatkozva. A valóság azonban az, hogy Kepler — ha kifejezésmódja sokszor ingadozó és következetlen is — vi­lágosan felismerte, hogy az általa megsejtett, majd kikutatott „harmó­niák“ nem titokzatos, misztikus kap­csolatokat tükröznek, hanem a ter­mészet reális összefüggéseinek ma­tematikai megfogalmazását jelentik. Maga írja, hogy a világmindenség szerkezetében „éppen úgy, mint az egész természetben, egység uralko­dik a sokféleségben. A csillagászatot össze kell ■kapcsolni a fizikával, az egyiknek a másikból kell magyará­zatot nyernie“. Ez valóban nem egy misztikus hitvallása. Ezek az elvek vezették híres törvé­nyeinek felismerésében. Későbbi leg­fontosabb munkáiban mindig a „szürke“ számokból, az észlelések adataiból indult ki. Tudta,­ hogy ezek képviselik a tényeket, de azt is tud­ta, hogy ezek a megfigyelések csak töredékeit jelentik egy, az egyes ese­ményeket átfogó, mélyebb valóság­nak, a törvényszerűnek. Ezt az átfo­gót és általánost kereste „a világ harmóniáiban“. Többen a tudatosságban elérte, ta­­l­­án még túl is szárnyalta a nagy Galileit. Kepler és Galilei — ők ketten a modern, a materialista természetkutatás örök mintaképei. Nagyságukat mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy azok az elvek, ame­lyeket ők valósítottak meg először következetesen, ma a kutató termé­szettudós számára szinte magától ér­tetődő dolgok. Az 1630-as év őszén Johannes Kep­ler ismét útnak indult, hogy hátralé­kos fizetését sürgesse. Útközben, Re­­gensburgban november 15-én a ha­lál vetett véget munkásságának, összes vagyona ekkor az 1631-es év­re szóló csillagászati naptár 57 pél­dánya, egy másik általa kiadott csil­lagászati táblázat 16 példánya és hét pfennig volt... Herczeg Tibor SZABAD NÉP ­ Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége vezetőségének tagjai a magyar jogászok báe-nagygyűléses A Magyar Jogász Szövetség hétfőn este jogász béke-nagygyűlést rende­zett a szövetség székházában. Kovács István, a Magyar Jogász­­Szövetség főtitkára, a DM­SZ főtitkárhelyettese megnyitó szavai után J. L. Zejgyin, a Szovjetunió Legfelső Bírósága el­nökhelyettese szólalt fel. Ugyancsak felszólalt Csu Csi-ven, a Kínai Ál­lamtanács titkára, Joe Nordmann, a DM­SZ főtitkára, S. K. Acharyya, kalkuttai ügyvéd, az összindiai Jo­gászszövetség főtitkára, Henri Dou­­zon, a Francia Jogászszövetség főtit­kára, Use Neuman, a Német Demok­ratikus Köztársaságban megjelenő Neue Justiz című lap főszerkesztője is. A nagysikerű békegyűlés Kovács István zárószavaival ért véget Csaknem nyolcvan klasszikus művet ad ki jövőre az Új Magyar Könyvkiadó Az Ú­j Magyar Könyvkiadó fontos feladata, hogy­­ eljuttassa a magyar olvasókhoz a világirodalom klasszi­kusainak,­s a rsiai külföldi irodalom kiváló képviselőinek műveit. Ennek megfelelően jövőre 79 klasszikus és 85 mai mű kiadását tervezik. Fontos helyet kaptak a tervekben a szovjet írók alkotásai. A Szovjet Írók Válogatott Művei sorozatban a többi között megjelenik Solohov Csendes Don című regénye, továbbá Alekszej Tolsztoj elbeszéléseinek és Majakovszkij válogatott verseinek két kötete. A sorozaton kívül is szá­mos szovjet író művét adják közre. Az Orosz Remekírók sorozatban Dosztojevszkij, Tolsztoj Leó, Szalti­­kov-Scsedrin, Hercen és Turgenyev művei kerülnek majd a könyvesbol­tokba. A szomszéd népek irodalmának számos kiváló alkotása jelenik meg jövőre magyar nyelven. A román irodalmat Sadoveanu elbeszéléskötete és Camilar Rablóvölgy című regénye, a csehszlovák irodalmat a többi kö­zött Capek Harc a szalamandrákkal című szatírája képviseli. A lengyel írók közül kiadják Brandys Polgár­társak és Ceskó Nemzedékek című írását. Több jugoszláv mű is megje­lenik: 1. G. Kovacsics válogatott ver­sei, Andrics Travnyiki krónikája, Krlezsa A Glembayak című műve. A bolgár irodalom remekei közül Jovkov válogatott elbeszélései és Karaszlavov Egyszerű emberek című alkotása kerül a magyar olvasókhoz. A német irodalom klasszikusai, s a mai német írók számos művét is megjelenteti az Új Magyar Könyv­kiadó. Új kiadásban vásárolhatják meg az olvasók Goethe Faustját. Megjelenik Heine műveinek kétköte­tes válogatott gyűjteménye, Thomas Mann Egy szélhámos naplója című írása. Arnold Zweig Grisa őrmester, Stefan Heym Keresztesek, H. H. Kirst C/S—15 című regénye is eljut olvasó­inkhoz. Nagy érdeklődésre számíthatnak a megjelenő kínai művek: Lao Se, Lu­ul szin, Li King írásai, továbbá A sárkánykirály lánya című klasszikus m­esegyű­j­t­emény. Sok érdekes mű képviseli a hala­dó nyugati irodalmat A franciák kö­zül Vailland és Allemann, az ola­szok közül Bonfanti és V. Pratolini regényei jelennek meg. Magyar nyel­ven is kiadják Ernest Hemingway Az öreg halász meg a tenger című Nobel-díjas regényét, és Sinclair Lewis Kingsblood Royal című, a né­ger kérdéssel foglalkozó írását. A Világirodalom Klasszikusai so­rozatban Firdauszi, Dante, Defoe, Szaltikov-Scsedrin, Vazov, Sienk­ie­­wicz, Mickiewicz, Sterne, Maupas­sant, Manzoni, Hugo és Ibsen mű­vei kerülnek a többi között kiadásra. A sorozatokon kívül is sok érde­kes klasszikus művet ad közre a könyvkiadó: Apuleius Aranyszamár című regényét — a modern regény ősét —­, Villon összes műveit, Mark Twain Egy jenki Arthur király ud­varában című szatirikus regényét, továbbá Le Sage, Thackeray, Drei­ser, Balzac regényeit, Romain Rol­land Beethoven-életrajzát és G. B. Shaw válogatott színműveit. A kiadó néhány bibliofil művel is meglepi a szép könyvek kedvelőit: Corneille Cid című drámája, Bédier Tristan és Zsoldája és a jól ismert orosz hősi ének, Igor hadáról jelenik meg jövő­re bibliofil kiadásban. (MTI) Két magyar győzelem a moszkvai úszóverseny második napján Moszkva, november 14. (MTI) A moszkvai nemzetközi úszóver­senyt hétfőn folytatták. A magyarok közül Gyenge Valéria és Záborszky Sándor győzött e napon. A­­hétfői eredmények: 200 m férfi mellúszás: 1. Golovcsen­­ko (szovjet)­2:41,7, 2. Minaskin (szovjet) 2:42,6, 3. Burov (szovjet) 2:44,5. 200 m férfi pillangóúszás: 1. Symonds (anggol) 2:30,3, 2. Tumpek (magyar) 2:323, 3. Pirolley (francia) 2:36,6. 100 m női gyorsúszás: 1. Gyenge Valéria (magyar) 1:06,8, 2. Szőke Kató (magyar) 1:07,6 3. Castelaar (hol­land) 1:08.1. 400 m férfi gyorsúszás: 1. Záborszky (magyar) 4:43,4, 2. Montserret (francia) 4:4­1, 3. Abovjan (szovjet) 4:48. A 100 méteres férfi gyorsúszásban még nem hirdették ki az eredményt. Balangyin, Larssen és Nyéki között nagy harc folyt már a rajttól kezdve, s a célba is csaknem egyszerre ütöt­tek be. A célfotó dönti el a végleges helyezést. A moszkvai verseny keddi, befejező napján a 100 méteres női pillangó­úszás döntőjét, az 1500 méteres gyors­úszást, a 4 x 100 méteres női gyors­úszást és a 4 x 200 méteres férfi gyors­úszást rendezik meg. Megkezdődött a szovjet atlétikai bajnokság Vasárnap a tbiliszi Dinamo-stadionban ünnepélyes ker­etek között megkezdő­dött a Szovjetunió 1955. évi atlétikai egyéni és csapatbajnoksága. A küzdel­mekben Moszkva, Leningrád és a szö­vetségi köztársaságok csapatai vesznek részt. A bajnokság első napján több figye­lemre méltó eredmény született. Női diszkoszvetésben Ponomarjova a világ eddigi második legjobb eredményével győzött. Kuc 10 000 méteren 29.47 per­ces idővel lett első, Vinogradova pedig csak 4 centiméterrel maradt el a távol­ugró világcsúcstól. Eredmények: Férfiak: magasugrás: Koskarov 197 cm. 10 000 m: Kuc 29,47, gerelyvetés: Cibulenko 74,81, maratoni futás: Kuz­­nyecov 2:21:23,8. Nők: távolugrás: Vinogradova 624, diszkoszvetés: Ponomarjova 56,62. SPORTHÍREK A ZÁGRÁBI nemzetközi sakkverseny küzdelmei során szombaton a tizedik, vasárnap a tizenegyedik forduló mér­kőzéseire került sor. Barcza—Federer (jugoszláv) döntetlen Karaklajics (ju­goszláv)— Barcza függő, JUGOSZLÁVIA labdarúgó B-váloga­­tottja vasárnap Splitben Finnország vá­logatottjával mérkőzött. A találkozó a jugoszláv együttes 8:0 arányú győzel­mével végződött. A DIÓSGYŐRI VASAS vasárnap a Ko­­sicei Szpartak ellen mérkőzött, s szép játékkal — Nagy, Tiba és Szigeti gól­jaival — 3:0 (2:0) arányban biztosan győzött. A TOTÓBAN 31 szelvényen értek el 12 találatot (nyeremény egyenként 18 565 forint). A 11találatos szelvények száma 566 (1016 forint), a 10 találato­­saké 5110 (150 forint). rr ir HÍREK * * Az őszi Margitszigeten Az öreg platánok már csak né­hány sárgult levelet őriznek, de a Margitsziget még mindig sok láto­gatót és csodálót vonz. A télre készülő szigeten már be­fejezték a virágmagok gyűjtését, kiszedték és üvegházba szállították a dáliagumókat, s most a sok ezer hortenzia és a rózsakert fáinak megóvására fordítanak minden erőt. Ez pedig elég nagy munka, hiszen tizennégyezer négyzetméter virágágyat kell felásni vagy be­takarni. Ezenkívül már ültetik az árvácskát és a tulipánt is. Még a nagy hidegek beállta előtt 50 000 árvácskát és 30 000 tulipánt akar­nak elültetni, hogy február végén, amikor olvadni kezd majd a hó, az árvácskák és áprilisban a tuli­pánok díszítsék virágjaikkal a zöl­­dü­lő környezetet. Most jelölik ki a beteg és a­­ kivá­gandó fa­l­at is. Sokan talán nem is hiszik el, hogy milyen szeretettel ápolják itt a beteg fáikat. Ilyenkor ősszel — a levelek elhullása után — messziről észrevehetők a fák korhadt részei. Ezeket cementtel tömik be, mint a beteg fogat, hogy meggyógyuljanak és még sokáig díszíthessék a parkot. Már csak a sziklakert válik ki a sokszínű krizantémokkal, a sötét­zöld kínai fenyőkkel és a melegvízi tóban pompázó tavirózsákkal a csu­pasz fákk­al övezett szigeti tájból. A Fővárosi Tanács tervei szerint a ta­vaszra helyreállítják a sziklaskerti zenélő kutat. Most megerősítik a­ történelmi időket idéző romákat. Az utakra már hordják a folyami kavi­csot. A tél beálltáig remélhetőleg még sok idő van hátra, de mégis sietnek az őszi munkákkal a kertészek, hogy mire leesik az első hó, védve legyenek a sziget virágai. Tóth László Bernáth Aurél kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bernáth Aurélnak 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend ki­tüntetést adományozta. (MTI)­­ Elkészült az eddigi legnagyobb magyar gyártmányú Diesel-motor a Ganz Vagongyárban. Az új, 2000 ló­erős motor kopásállósága, nyersolaj­fogyasztása minden eddigi Diesel­­motortípusnál kedvezőbb. A 26 tonna súlyú óriásmotor, egy most készülő nagy teljesítményű MÁVAG-moz­­donyt hajt majd.­­ Ábrahám Ambrus szegedi Kos­­suth-díjas egyetemi tanárt alelnöké­­vé választotta az agrar Nemzetközi Állattani Akadémia (India), és meg­bízta európai képviseletével. — Megkapta a szabadpiacot négy Fejér megyei község: Vértesboglár, Beloiannisz, Etyek és Guttamási. — Új fotócikkek és fényképezőgé­pek kaphatók az OFOTÉRT-boltok­­ban. Ismét megjelent az Altix 5. és az Exacta Warex fényképezőgép is. A Gamma-gyártmányú nagyítógépek második szériája is most került for­galomba Rövidesen új távmérőt is árusítanak, amely ugyancsak a Gam­ma készítménye.­­ Nagy sikerrel zárult a múzeumi hét Zalaegerszegen. A Göcsej és He­­tés néprajzát ismertető előadássoro­zatnak sok látogatója volt. — Krepp­nylon női harisnya előállí­tásával kísérleteznek az Óbudai Ha­risnyagyárban. Az újfajta harisnya előnyös téli viselet lesz: olyan meleg, mint a flór, de erősebb és tetszető­sebb kivitelű. — Évi tervükön felül 600 tonna készterméket — stabil gazolint, csepp­folyós gázt és más olajterméket — adnak a Budafai Kőolajtermelő Vál­lalat dolgozói az országnak. — Tanfolyamok indulnak decem­berben a DISZ kulturális aktívák ré­szére. A tanfolyam célja, hogy sokol­dalúan segítse az ifjúság kulturális nevelésével foglalkozók munkáját.­­• Befejezték az Élet hídja című film forgatását. A forgatókönyvet Háy Gyula Kossuth-díjas írta, ren­dezte Keleti Márton Kossuth-díjas ér­demes művész, operatőr Illés György Kossuth-díjas, Nemzetközi Béke-dí­jas. — Román zeneművészek érkeztek hazánkba: Ana Talmaceanu, Dinu Badescu érdemes művészek, a buka­resti Állami Operaház tagjai, és Alek­­szandru Nicolae fuvolaművész. A vendégek operaénekesek, első ízben a Trubadúr november 15-i előadásán lépnek fel az Erkel Színházban.­­ A fővárosba a legutóbbi két napban 225 vagon burgonya, 58 va­gon alma, 31 vagon vegyes zöldség, 22 vagon káposzta, 470 mázsa kései szőlő érkezett. — Bécsbe utazott Valkó Iván Pé­­ter, a budapesti Műszaki Egyetem docense, a műszaki tudományok kan­didátusa az opera elektroakusztikai berendezésének tan­ulmányozására. — A nyugat-németországi Ham­burger Volkszeitung és a rostocki Ostseezeitung (NDK) Hamburgban közös ünnepséget rendezett. Több mint 18 000-en vettek részt a két ki­kötőváros barátsága jegyében rende­zett sikeres találkozón. — Új szellőző- és klímaberendezés készül a Soproni Ruhagyárban 240 000 forintos költséggel. A munkát még ebben az évben befejezik. — Harminc családi ház épül Bő­sárkányban (Győr megye) még az idén. Az építkezők többsége termelő­szövetkezeti tag. — Dr. László Géza, a Budapesti Zenei Gimnázium tanára, 69 éves ko­rában elhunyt. Sok kiváló művésznek volt a mestere, a fiatal énekművész­nemzedék számos tagját is ő tanítot­ta. Temetése november 16-án, szer­dán délután 3 órakor lesz a farkas­réti temetőben. — Felavatták a Solt—Dunapataj között korszerűsített utat. Ezzel Bu­dapest—Baja között gyorsabb és za­vartalanabb lesz a közlekedés. Az avató ünnepségen Bebrits Lajos köz­lekedés- és postaügyi miniszter ki­tüntetéseket és jutalmakat adott át a Kecskeméti Útfenntartó Vállalat ki­váló dolgozóinak. ­ Tizenhat milliméteres játékfil­mek kerülnek forgalomba az OFOTÉRT-nél. Az OFOTÉRT-nek az a terve, hogy bevezeti a filmek és ve­títőgépek kölcsönzését. A RADIO MŰSORÁBÓL KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30—8.00-ig: Zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Öt perc tudomány. — 0 00: Hírek. — 6.30: Falurádió. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 7.45: Naptár — 3­­0: Széles a Balaton. Vavrinecz Béla fel­dolgozásai. — 8.40: Indulók és dalok. — 9.00: Ifjúsági műsor — 9.20: Kis muzsikusoknak. — 9-50: Petőfi és Arany költeményeiből — 10.00: Hírek — 10.10: Könnyűzene — 11.00: Lányok, asszonyok ... — 11.15: Jó munkáért — szép muzsikát! — 11.45: Közös dolgaink­ról. ír­a: Nemes László. — 12.00: Hírek. — 12.10: Népzene — 13.00: Mezőgazdasági kró­nika. — 13.15: Francia operarészletek. — 1­4.15: a gyermekrádió műsora. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Lukács Pál mélyhegedűn ját­szik. — 15-40: Naim­ Frasheri albán költő verseiből. — 16.00: Daltanulás. — 16.20: Az Ifjúsági Rádió természettudományos folyó­irata. — 16.40: Magyar szerzők kórusművei — 17 00: Hírek. — 17.10: Tánczene. — 18.00: Közhivatalainkban. Riportműsor — 18.10: Szív küldi . . — 11­.00: Vidám versek a fran­­cia középkorból. — 10.25: Egy falu — egy nóta. — 20 00: Esti Híradó. — 20.20: Szóra­­koz­ató zene. — 21.10: Kónya Lajos szonett­jeiből — 21.20: a rádió énekkara. — 21.50: Vidám dalok. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: Részletek Offenbach Orpheus az alvilágban c. operettjéből. — 23.00: Előadóművészeink hangversenye. — 24 00: Hírek. — 0.10: Nép­dalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 7.00—11.30-ig: Azonos a Kossuth­ rádió mű­sorává­. — 14.00: Operettrészletek. — 14.45: Nemzetközi kérdések. — 15 00: Népek dalai. — 16.00: A sportlapokban olvastuk. — 16 10: Fúvószene — 16.30: Válaszok a hallgatók­nak. — 16.45: Schubert: Momsum musicals — 17.10: Az épülő kommunizmus nagy or­szágában. — 17.40: Hol tart a mai tech­nika . . . Riportműsor. — 18.00: Erre táncol Berlin. — 18.30: Rádióegyetem. A világiro­dalom története. I. Homeros: Iliász. — 19.10: Sme­ana: Dalibor. Opera három felvonás­ban. — Közben, kb.: 21.00: Olvassunk eg­yütt. — Kb. : 21.10: Az opera folytatása. — 21.53: Zenekari hangverseny. KEDD, 1955. NOVEMBER 15 Magyar szakemberek utaztak Genfbe az Európai Gazdasági Bizottság üléseire Az Európai Gazdasági Bizottság szilárd tüzelőanyag-felhasználás kér­désével foglalkozó szakértőcsoportja november 14-től 17-ig Genfben ülése­zik. Az ülésen a magyar kormány képviseletében Vadász Zoltán, az Országos Tervhivatal főosztályveze­tője vesz részt. A díjszabási kérdé­sekkel foglalkozó munkacsoport no­vember 14-től 19-ig ugyancsak Genf­ben ülésezik. Ezen a tanácskozáson a magyar kormányt dr. Mátyássy Zoltán MÁV tanácsos képviseli. Szovjet tudósok érkeznek Magyarországra Moszkva, november 14. (TASZSZ) November 14-én elindult Buda­pestre a magyar vegyészkongresszus­ra a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának küldöttsége. A küldött­ség tagjai: V. I. Szpirin, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, A. F. Kapusztyinsz­­kij, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának levelező tagja, és V. V. Kozlov, a kémiai tudományok dok­tora. Az Operaház Békéscsabán kezdte meg téli vidéki vendégjátékait A Szabad Nép hírt adott arról, hogy az Opera­ház a téli évadban folytatja vidéki vendégjátékait. Az évad folyamán mintegy 10—12 ven­dégszereplést tervez. A sorozat első előadását hétfő este a békéscsabai Jókai Színházban tartotta igen nagy sikerrel. Puccini Pillangókisasszonya került színre. A főszerepeket Szecső­­dy Irén, Lőrincz Zsuzsa, Nagypál László, Maleczky Oszkár és Fekete Pál énekelte; az előadás karnagya Pless László volt. A vendégszereplés­re zsúfolásig megtelt a színház néző­tere, s a közönség az egyes áriák után és a felvonásvégeken szeretet­tel ünnepelte a kitűnő művészeket. rojz­ai Ill­ÓJAKAS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, nyugaton felszakadozó fel­hőzet, egy-két helyen esetleg kisebb esők. Keleten még erősen felhős idő, többfelé eső. Időnként élénk északi-északkeleti szél. A hőmérséklet csökken A Dunántúlon ta­la­jmenti fagyok. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma 6—10 fok között. A Duna vízállása hétfőn reggel Budapest­nél 193 centiméter. ­ budapesti szvitek mai műsora Operaház: Bihari nótája (A­ bérlet. 3. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Trubadúr (16. bérlet. 2. sz., 7). — Nemzeti Színház: Az anya (7). — Katona József Színház: A tit­kárnő (7). — Madách Színház: A Kreml a­­ranyórája (M. IC. II-es és M. K. X-es bérlet, 7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Mi­santhrope (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — József Attila Színház: Nagymama (7). — József Attila Színház előadása a Kossuth Akadémia. Szín­­ház termében (Üllői út 80): Zsuzsi (7) a Gorkij Kultúrotthonban IXIV., Angol u. 131: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (7). — Petőfi Színház: Gimnazisták (7). — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (3, 7) — Fővá­rosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Bujza Színház: Balkezes bajnok (7). — Déryné Színház: Nincs előadás — Zene­­akadémia: Robert Soetens hegedű­estje (..Hű­bérlét 1. sz. 8). — Bartók-terem: Rahma­­nyinov—Chopin versenyművek, hanglemezek­ről (4. bérleti előadás fél 6). Beres Mária dalestje (8). — Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal (7). — Budapest Varieté: Fele is tréfa (8). — Kamara Varieté: Humor a napi­­renden (6. fél 0). — Állami Bábszínház: mókus újabb kalandjai (3). Szigorúan bizalmas (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: A Busch Cirkusz vendégjátéka (3, 7). A Magyar Dogozók Pártjának központi lapja SZIKRA Lapnyomda. * * * * * ’ SZABAD NÉP Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili Blah­a Lujza tér 3. Tel.: *343—100 *142__220*

Next