Szabad Nép, 1956. április (14. évfolyam, 92-121. szám)
1956-04-01 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD IV. ÉVFOLYAM, 92. SZÁMÁRA 60 FILLÉRVASÁRNAP, 1956. ÁPRILIS 1 A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA X ik terv alkotója a nép A Minisztertanács, pártunk Központi Vezetőségének javaslatára nagy jelentőségű határozatot hozott a vállalatoknak a második ötéves terv kidolgozásába való bevonásáról. A kormány 19 nagyipari és 3 mezőgazdasági üzemet megbízott ötéves tervük kidolgozásával. A tervező szervek messzemenően figyelembe veszik majd a vállalatok javaslatait a második ötéves terv irányelveinek elkészítésénél. A huszonkét vállalat tervezési tapasztalatai alapján a népgazdaság legjelentősebb 320 vállalata szintén megbízást kap ötéves terve kidolgozására. A határozatot — amely a tervezésről szóló lenini tanításokat tükrözi — az SZKP XX. kongresszusának szellemében alkották. Lenin ismételten rámutatott arra, hogy a szocialista és a szocializmust építő társadalom tervező munkájának ugyanúgy, mint a szocialista államigazgatás egész felépítésének lényege a demokratikus centralizmus. Ebből következik, hogy a tervezésnek két oldala van. Egyrészt központi jellegűnek kell lennie, azaz át kell fognia a társadalom egész termelését és a megtermelt javak elosztását egyaránt. Csakis a központilag kidolgozott népgazdasági terv, amely a társadalom objektív gazdasági törvényeinek tanulmányozásán, a társadalom szükségleteinek körültekintő felmérésén és a gazdasági lehetőségek maximális kiaknázásán alapszik, teremtheti meg a szükséges összhangot a különböző termelési ágak, a termelés és a fogyasztás között. Csak így lehet biztosítani a népgazdaság különböző láncszemeinek egybehangolását, a népgazdaság zűrzavar és anarchia nélküli töretlen fejlődését. Ez a terv szerinti irányításnak létfontosságú oldala — de csupán az egyik oldala. A másik oldala, hogy a szocialista állam tervének a tömegek alkotó kezdeményezésén is kell nyugodnia, figyelembe kell vennie a helyi adottságokat, az egyes vállalatok, üzemek sajátos viszonyait, lehetőségeit, erőforrásait. Lenin többször is kiemelte, hogy" a szocialista állam centralizmusának nincs köze sem a bürokratikus centralizmushoz, sem az anarchizmushoz, minthogy ez a centralizmus biztosítja „a tökéletes összhangot és egységet a népgazdaság működésében, ugyanakkor feltételezi a teljes és akadálytalan fejlődésnek a történe- lem által első ízben megteremtett lehetőségét, nemcsak a helyi sajátosságok, hanem a helyi kezdeményezés, a helyi újító szellem számára is és feltételezi a közös cél felé való haladás útjának, módjainak és eszközeinek sokféleségét”. Ha a terv csupán a központi szervek elképzeléseire és számításaira épül, fennáll a veszélye, hogy elszakad az élet szabta követelményektől, de elszakad a lehetőségek felhasználásától is. A szocialista népgazdaság terv szerinti irányításának minden előnye csak a központi tervezésnek és a dolgozók kezdeményezésének helyes összehangolása útján bontakozhat ki teljes erejében. Az új szovjet ötéves terv irányelveinek kidolgozásába mintegy 1500 nagyvállalatot vontak be. Az SZKP XX. kongresszusa ennek a hatalmas munkának az eredményeit is felhasználta, számos következtetést vont le belőle és az elfogadott irányelvekben a dolgozók javaslatai is visszatükröződnek. Tervezési gyakorlatunkban még nem vettük eléggé figyelembe ezeket a lenini tanításokat. Az Országos Tervhivatal és a minisztériumok tervező munkájukban nem támaszkodtak megfelelően a vállalatok vezetőinek, a dolgozók tíz- és százezreinek tapasztalataira, kezdeményezésére, alkotókészségére. A vállalatok felülről kész előirányzatokat kaptak, amelyeket ők már csak regisztrálhattak anélkül, hogy módjuk lett volna elképzeléseik, gondolataik érvényesítésére. A párt és a kormány ismételten előírta ugyan, hogy ismertetni kell a tervjavaslatokat a vállalatokkal, ki kell kérni a véleményüket. A legtöbb helyen azonban mindezt csak formálisan hajtották végre, a javaslatok rendszerint papíron maradtak. A gyárak, a bányák, az építkezések, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói ilyen körülmények között nem is érezték egészen magukénak a tervet, s ez már eleve fékezte aktivitásukat a terv megvalósításában. Az üzemek vezetői a terv jóváhagyása után rendszerint nem azon gondolkodtak, miként lehetne még jobban kiaknázni a belső tartalékokat, hogyan lehetne kevesebb beruházással még többet és jobbat termelni, hanem elsősorban azon fáradoztak, hogy bebizonyítsák tervük feszítettségét, s minél több anyagi és pénzügyi eszközt, munkaerőt „harcoljanak” ki a terv végrehajtásához. A Minisztertanács határozata új fejezetet nyit a tervező munkában. Nagy lépés ez az igazi szocialista demokratizmus megvalósítása útján. A mi társadalmunkban az üzemek munkáját, jövőnket, jólétünk távlatát, az egész társadalomépítő programját a népgazdasági terv szabja meg. Arra törekszünk, hogy a második ötéves tervet, amely messzemenően figyelembe veszi majd a dolgozók tíz- és százezreinek gondolatait, a nép által választott országgyűlés minél előbb, még ez év folyamán törvénnyé szentesítse. Így válik dolgozó népünk a jövőnket meghatározó legfontosabb törvényünk alkotójává és végrehajtójává egy személyben. A kijelölt üzemek maguk készítik el a tervüket, az Országos Tervhivatal és a minisztérium csupán tájékoztató jellegű irányszámokat és tanácsadó segítséget ad számukra. Olyan tervet kell kidolgozniuk, amely elsősorban a térmelőberendezések jobb kihasználásán, a műszaki szervezési intézkedéseken alapszik. Maximálisan figyelembe kell venniük a takarékosságot: a beruházásoknál, a felújításoknál, az anyagfelhasználásnál és a munkaerőnél egyaránt. Biztosítania kell a tervnek, hogy a legkisebb fejlesztési költséggel a legnagyobb gazdasági eredményt érjék el. Csakis így tudjuk az ország anyagi erejét olyan fontos feladatok megvalósítására összpontosítani, mint a modern vegyipar megteremtése, az alapanyaggyártás viszonylagos elmaradásának felszámolása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozók lakáshelyzetének lényeges megjavítása. Az egész terven vörös fonalként végig kell vonulnia az új technika alkalmazásának. Elsősorban a korszerű gyártási eljárások, a szocialista üzemszervezés alkalmazásával kell növelni a termelékenységet, csökkenteni a termékek önköltségét Tervbe kell venniök termékeik korszerűsítését, s a legmodernebb technika eredményein nyugvó új gyártmányok programját, messzemenően tekintetbe véve a gazdaságos export bővítésének szempontjait is. A műszaki fejlesztési terv kidolgozásánál vegyék igénybe a tudományos intézetek segítségét. Közreműködésükkel tervezzék meg a tudományos felkészültséget igénylő gyártási problémák megoldását. Ez az együttműködés jó eszköze lehet a tudomány és a gyakorlat kapcsolata elmélyítésének is. Tervük egyúttal a rend, a folyamatos termelés, a munkaidő teljes kihasználásának programja is legyen. A jó tervezésnek a többi között végül is az évről évre növekvő vállalati nyereségben kell testet öltenie. A nyereségnek az üzemben maradó részéből tervezik meg a dolgozók munkakörülményei javításának, szociális, kulturális intézményei fejlesztésének programját is. Ez a feladat merőben új munkastílust követel a gyárak vezetőitől. Magas színvonalú tervező munkát kell végezniük. Ez nagy áttekintőkészséget igényel. Szakítaniuk kell tehát a helyi, provinciális szemlélettel. Meg kell ismerkedniük nemcsak a szakma hazai tapasztalataival, hanem a nemzetközi technikai haladás eredményeivel is. Feladatukat csak akkor valósíthatják meg, ha jobban támaszkodnak a dolgozókra, ha a vállalat egész kollektívája részt vesz ebben a munkában. A vállalati ötéves tervek kidolgozásával a párt és a kormány éppen a tervkészítés bürokratikus jellegét kívánja felszámolni. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy ezt a munkát az igazgató néhány, bármilyen nagytudású vezető dolgozóra bízza. Nem arra van szükség, hogy a terrorlapokat egyszerűen kitöltsék. A számokban az egész gyár kollektívája eszének, gondolatának, tettvágyának kell kifejezésre jutnia. Az üzemi pártszervezetekre és szakszervezetekre is igen nagy felelősség hárul a vállalati ötéves terv kidolgozásában. Elsősorban az ő szervező, felvilágosító munkájuktól függ, hogy a párt és a kormány elképzelései ne formálisan, hanem mély tartalommal megtöltve valósuljanak meg. E munka a pártszervezetek nagy erőpróbája lesz. Vizsgája lesz annak is, hogyan értették meg és tették magukévá az SZKP XX. kongresszusának tanításait a tömegek alkotó szerepéről. A pártszervezet kötelessége, hogy az üzem ötéves tervének elkészítését az egész gyár kollektívájának nagy fontosságú ügyévé tegye, s hogy felkeltse iránta a vállalat minden dolgozójának érdeklődését. A kidolgozott tervjavaslatot a pártszervezet titkárának és az üzemi bizottság elnökének a gyár igazgatójával egyetemben alá kell írnia. Az így elkészített tervet magukénak vallják majd az üzem dolgozói. Nemcsak felülről jött utasítást látnak benne, hanem a jóváhagyás után saját elképzeléseik, javaslataik törvénybe iktatását. A vállalatok ötéves tervei perspektívát adnak az üzemek dolgozóinak. Nemcsak azt tudják majd, hogy mit kell ma csinálni, hanem távolabbi időkre is előretekinthetnek. A vállalati ötéves terv az üzemi dolgozók nagy nevelőiskolája lesz. A máról holnapra élés kapkodó munkastílusát felváltja majd a tervszerű előrelátás. A vezetőket megtanítja nagyobb távlatokban gondolkozni, de megtanítja őket arra is, miként kell a szűkebb vállalati érdeket alárendelni a népgazdaság érdekének. Elsősorban a gyár kollektívájának társadalmi ellenőrzése készteti őket erre, hiszen az üzemek, a műhelyek dolgozói nem rejtik véka alá a még kiaknázatlan tartalékokat csak azért, hogy a tervet kényelmesebben teljesíthessék, hanem éppen ezek feltárására és a termelés növelésének leggazdaságosabb módjára tesznek majd javaslatokat. A pártszervezetnek éppen e társadalmi ellenőrzés megszervezése a legfontosabb feladata. A vállalati ötéves tervek megalapozottabbá, reálisabbá teszik népgazdaságunk második ötéves tervét, szocializmust építő dolgozó népünk nagy munkaprogramját. Ebben a tervben a vezető párt- és állami szerveknek a marxizmus— leninizmus tudományán, a szocialista társadalom gazdasági törvényeinek mélyreható elemzésén, a saját és a többi népi demokratikus ország, valamint a Szovjetunió gazdag tervezési tapasztalatainak felhasználásán nyugvó munkája egyesül a dolgozók százezreinek alkotó gondolatával. Ezek egybeforrása olyan felemelő és messzi távlatokat nyitó nemzeti programot ad majd dolgozó népünknek, amely az ország minden anyagi és erkölcsi erejét összpontosítja a szocializmus építésére, hazánk felvirágoztatására, a dolgozók jólétének szüntelen növelésére. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC A Minisztertanács rendelete a dolgozók bevonásáról a tervezésbe A második ötéves terv gondos kidolgozása szükségessé teszi a dolgozók tevékeny közreműködését a tervező munkában. A Minisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok kidolgozását rendelte el. A határozat értelmében május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavaslatát: A Rákosi Mátyás Művek Szerszámgépgyára a Klement Gottwald Villamossági Gyár, a Gheorghiu-Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Kohászati Művek, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai ErőTM, az Inotai Alumíniumkohó, a Hungar Vegyiművek, a Péti Nitrogénművek a Kőbányai Gyógyszerárugyára 31. számú Építőipari Tröszt erőműépítkezései, a Budapesti Porcelángyár, a Lábatlani Cement- és Mészmű, a Hazai Fésűsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kőbányai Sörgyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdaság és a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság. A Minisztertanács határozata szerint a terv kidolgozását a vállalatok igazgatói irányítják, akik a pártszervezetekre és a szakszervezetekre támaszkodva tervezőbrigádok és szakcsoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a tervező munkába. A kidolgozott javaslatokat az Országos Tervhivatal s az illetékes minisztérium képviselőinek jelenlétében üzemi gyűléseken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tervező munka irányítói használják fel a dolgozóknak mindazokat a kezdeményezéseit és javaslatait, amelyek előmozdítják a saját erőforrások kihasználását, a termelés lehető leggazdaságosabb bővítését, a munkaerő, az anyagok, a beruházási eszközök fokozott megtakarítását, a termelőberendezések jobb kihasználását, a műszaki színvonal emelését, új, korszerű gyártmányok bevezetését és a termékek minőségének megjavítását, a munka termelékenységének nagyarányú emelkedését, az önköltség következetes csökkentését és a vállalati nyereség megfelelő növelését. A Minisztertanács határozata szerint a felsorolt 22 nagy vállalat tervező munkájában szerzett tapasztalatok felhasználásával a minisztériumok a felügyeletük alá tartozó vállalatok zömében — legalább 320 vállalatnál — megszervezik a vállalati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását. (MTI) A szocialista munka új hőse Petrecz Ferencnét, a Magyar Pamutipar szövőnőjét március 31-én a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Vele együtt hatvannyolc könnyűipari dolgozónak adta át Nagy Józsefné könnyűipari miniszter a Magyar Népköztársaság kormányának kitüntetéseit. 31 135 000 forint az árvízkárosultaknak Szombat délig újabb 3 088 000 forint érkezett az árvízkárosultak megsegítésére nyitott bankszámlákra. A péntek estig befizetett 27 948 000 forint ezzel 31 135 000 forintra emelkedett. A szombati napon tehát a befizetések az alábbiak szerint alakultak: Budapest............................. 15 715 000 Ft (Ebből SZOT 5 millió Ft) Baranya megye .... 744 000 „ Bács-Kiskun megye . ■ 588 000 „ Békés megye .... 820 000 Borsod- Abaúj-Zemplén megye ...... 1 893 000 „ Csongrád megye ... 1 114 000 ., Fejér megye ..... 524 000 Győr-Sopron megye . . 966 000 Hajdú-Bihar megye . . 558 000 ,, Heves megye .... 919 000 „ Komárom megye . . . 542 000 „ Nógrád megye .... 1 207 000 „ Pest megye . . . . . 833 000 ,, Somogy megye................. 640 000 ,, Szabolcs-Szatmár megye . 316 000 „ Szolnok megye .... 887 000 „ Tolna megye ..... 250 000 ,, Vas megye....................... 468 000 ,. Veszprém megye ... 790 000 „ Zala megye....................... 671 000 Úttörők ............................. 690 000 „ Összesen: 31 135 000 ft ( ! ) ) részéről még nem takarodott le az árvíz. Még mindig nem olvadtak el a partravert jégtáblák, leterített vadakként hevernek a hatalmas tömbök. Mohácson mégis minden az újjáépítésről, a nép, az állam szüntelenül áradó segítségéről beszél. A bizonyos kedd esti vízbetörés után pár órával, már megérkezett az újjáépítés, az élet folytatásának első segítsége: kétmillió hétszázezer forint gyorssegély. (Ebből eddig 850 családnak több mint 400 000 forintot adtak.) Azután jöttek az egészségügyiéig átkeltek a szennyes vizen és munkához láttak: fertőtlenítették a kutakat, épületeket. Ma elég csak néhány percre figyelni az országutat és az ember láthatja, hogyan futnak be egymás után az élelmiszerekkel, ruhákkal megrakott teherautók. A ruhanemű-raktár feljegyzései szerint eddig 13 483 kabát, ruha, fehérnemű, és 1334 pár cipő érkezett. Mohács-sziget 6700 lakosának (ebből 2900 lélek tartozik Mohács városához) többsége elvesztette ágyneműjét, bútorzatát is. Nagyon várják az ilyen holmikat is! Tízmázsaszámra érkezik a burgonya, kukorica, rozs, liszt, takarmány, kilós tételekben a zsír, cukor, szalonna. Március 26-án a KIOSZ-helyiség kapujára egyszerű, tintával írt felírás került: „Építésügyi Minisztérium, árvízkár helyreállítási mérnökök mohácsi kirendeltsége“. A budapesti és a pécsi tervező intézetektől 20 mér k/m/s A 23000 holdas Mohács-sziget nagy SZEBB LESZ, MINT VOLT VISSZATÉR AZ ÉLET MOHÁCS.SZIGETRE nők érkezett. Mindjárt nekiláttak a Az utakat néhol még teljesen vízőszigeti károk megállapításához—vagy rírja, és sok kilométeres távolságokat ahogy ők nevezik — „felvételéhez“, gyalogosan, minduntalan mocsaras területeken, különböző akadályokat átmászva kell megtenniök, de egy percre sem hagyják abba a munkát. Mohács sziget újjáépítésének egyik emlékezetes eseménye volt a péntek esti nyilvános tanácsülés. Nemcsak a tanácstagok jöttek el, hanem sok árvízkárosult lakos is. Nem kisebb fontosságú ügyben kellett dönteniök, mint hogy hol, hogyan építsék fel a lerombolt házakat! A szigeten eddig ugyanis tanyarendszerben, egymástól nagy távolságban laktak az emberek. A végrehajtó bizottság azt javasolta, hogy most két, korszerű, falurendszerű, vízvezetékkel, villannyal ellátott települést építsenek fel, így a lakosságnak sokkal kulturáltabb, gazdaságilag előnyösebb helyzetet biztosíthatnak. Ugyanakkor az építkezésre kijelölt helyek magasabban fekszenek és így védettebbek az esetleges áradattal szemben. Voltak tanácstagok, akik a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodásból, vagy más okokból ellenezték a javaslatokat. Akadt olyan is, aki saját tanyája köré szerette volna felépíttetni az új városrészt. Nagy vita keletkezett Végül a tanácsülés egyhangúlag elfogadta, hogy faluszerűen, az eredetileg javasolt helyre építik fel az új Mohács-szigetet! A dunaparton állandóan telt kompok mennek a szigetre, egyre több lakos tér vissza megkezdeni az újjáépítést. A tanácsházán sokasodnak a levelek, telefonok, melyek arról adnak hírt, hogy az ország különböző részéről akarnak idejönni az embereik segíteni. Bogyiszló község és az odavezető út egy része még víz alatt van. De már itt is újra kezdődik az élet, a munka. A kocsik, teherautók 30—50 centiméter magas vízben is közlekednek. (Rév Miklós felvétele) Épül iparunk új büszkesége A Tiszavidéki Vegyi Kombinát felépítésével megteremtjük hazánkban a nagyüzemi műanyagipart■ Kétszer annyi műtrágyát termel majd, mint a Borsodi Vegyi Kombinát A Központi Vezetőség tavaly november határozata a korszerű műanyagipar megteremtését tette a vegyipar legfontosabb feladatává. A felszabadulás előtt az országban felhasznált vegyi alapanyagok zömét külföldről szereztük be. Az utóbbi években kutatóink több szerves vegyi alapanyag előállításának módját oldották meg, a többi közt a földgáz feldolgozásának módját is. E kutatások, a külföldi, elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok felhasználásával, román földgáz feldolgozására épül a Tiszavidéki Vegyi Kombinát. Ez a kombinát teremti meg hazánkban a műanyagok, műszálak és más szerves alapanyagok I nagyüzemi gyártását. Mi mindenkészül majd nehézvegyi iparunk fellegvárában? Négyféle I nyersanyagból — földgázból, konyhasóból, mészkőből és levegőből — I a következő termékek készülnek: P. V. C. (polivinilklorid) a dolgozók szükségleteinek részben közvetlen, részben közvetett kielégítésére szolgál, felhasználási területe óriási. Cipőtalpat, esőkabátot, motorcsónakot, redőnyt, ablakkeretet, csatornacsövet, saválló edényt, fogaskerekeket — a mindennapi és a műszaki életben előforduló sok ezernyi terméket lehet belőle gyártani. P. A. N. (poliakrilnitril), őrlon típusú, korszerű műszálanyag, sok tekintetben a gyapjúnál is jobb tulajdonságokkal rendelkezik. Gyapjúval keverve kiváló minőségű, tartós, gyűrhetetlen szövetek készülnek belőle. NITROGÉNMŰTRÁGYA ALAPANYAGA keletkezik nagy mennyiségben a földgáz feldolgozása során. Ebből kétszer annyi és sokkal olcsóbb műtrágyát gyártanak majd itt, mint amennyit a teljes kapacitással működő Borsodi Vegyi Kombinát termel. Sőt, már tervbevették a foszfort és nitrogént együttesen tartalmazó, még hatásosabb műtrácra gyártását is. A Tiszavidéki Vegyi Kombinát óriási segítséget ad a mezőgazdaság fejlesztéséhez. ALKOHOLT is készítenek a TVK-ban. Az alkohol sok iparágnak nélkülözhetetlen anyaga. A kombinát alkoholtermelése több százezer méter mázsa burgonyát szabadít fel élelmezési célokra. Mindezeken kívül — csak néhány legfontosabb terméket említünk — ecetsavat, marónátront (az alumíniumipar fontos anyagát) és különböző oldószereket is termel majd a kombinát, s ezzel jelentős importot takarít meg. Szintézisgázból annyit termel, hogy saját fogyasztásán kívül, csővezetéken a kazincbarcikai műtrágya-gyárba is szállíthat, s ezzel évente mintegy 80 000 tonna importkokszot pótol.★ A Tisza partján, Palkonya közelében már javában építkeznek. Az idén a mélyépítkezés, az út-, a víz-, a villamosenergia-hálózat építése, a lakótelep és az ipartelep építéséhez szükséges felvonulás, a lakótelep-építés megkezdése a fő feladat. Az üzemi építkezések zöme jövőre kezdődik* Az a cél, hogy második ötéves ter évünk végére termeljen a PVC- és a PAN- (műszál) üzem, kiépüljön marónátron-üzem, dolgozzék az ecetsav- és az alkoholüzem, s egy szintéíziskörrel megkezdődjék a nitrogénműtrágya alapanyag (cseppfolyós ammónia) gyártása is. S 1963-ra teljesen felépül alkotó munkásosztályunk és értelmiségünk, békés építős munkánk újabb dicsőségét hirdetve a Tiszavidéki Vegyi Kombinát. JHn| I. m m. ’*■' ,„-&r .... Ilyen lesz a Tiszavidéki Vegyi Kombinát műtrágyagyára. Április 4 tiszteletére... Új, korszerű vasúti kocsik A Dunakeszi Vagongyár dolgozói már nemcsak teljesítették, de rá is „tetéztek" április 4-i felajánlásukra. A MÁVAG részére öt nappal a felajánlott határidő előtt készítették el a 18 korszerű, bőrüléses vasúti személykocsit, a tizenkvencedik kocsi — ezt terven felül gyártották — szombatétt gördült ki a gyár szereldéjéből. Még április 4-e előtt megkezdték egy eddig nem gyártott új jármű, a büfékocsik sorozatgyártását. Az új kocsit bárpulttal, bárszekrénnyel, eszpresszógéppel, kerek asztalokkal és székekkel rendezik be. A harmadik negyedév végéig 15 készül el. Elkészült a Sztálin Vasmű új üzeme A Sztálin Vasműben a kokszolómű és az erőmű ellátására szénelőkészítő gyár épült. A szárazszén-előkészítő üzem valamennyi épületét és gépét átvették már, üzemképes mind a 22 gumi szállítószalag, amelyek hoszsza együttvéve meghaladja a másfél kilométert. Átvették a különböző széntöröket, a széntornyot és a 21 óriási szénsilót. Működik a 100 tonnás szovjet vagonbuktató és a szénfogadó aknasor. A szárazszén-előkészítő április 4 tiszteletére elkészült. A jövő hétre várják az első szállítmány szenet. Az előkészítő berendezéseit ekkor terheléssel is kipróbálják. Két ezertonnás uszály készült el Szombaton, fejeződött be két ezertonnás uszály építése a Balatonfüredi Hajógyárban. Az uszály építőinek átlagteljesítménye ebben a hónapban 160 százalékra emelkedett. Horváth János, a szegecselőcsoport vezetője például újfajta tűzhelyet szerkesztett, amelyen az addigi 30— 40 helyett 100 szegecset tudnak egy tűzben melegíteni. Bekapcsolták a Borsodi Hőerőmű negyedik gépegységét Szombaton este jelentették a Borsodi Hőerőműből: az építkezés dolgozóinak, a beruházó- és szerelővállalatok április 4-i versenyének eredményeként — határidő előtt — szombaton este 20 óra 38 perckor bekapcsolták az erőmű negyedik gépegységét az országos hálózatba. A gépegység ezzel megkezdte a folyamatos áramszolgáltatást. A begyűjtési verseny állása A megyék többsége az első negyedévi begyűjtési tervét globálisan teljesítette. Több terményből már az első négy hónap tervét is teljesítették. Nagy elmaradás tapasztalható a tojás- és a tejbegyűjtésben. Komárom, Győr és Pest megye időarányos tojásbegyűjtési tervének még a felét sem teljesítette. A tejbegyűjtés Bács, Pest, Komárom, Veszprém és Csongrád megyében áll a legrosszabbul. Jelenleg a megyék sorrendje — a mezőgazdasági terület nagysága szerint csoportosítva — a következő. I. csoport: 1. Szolnok, 2. Szabolcs, 3. Pest, 4. Hajdú, 5. Békés, 6. Bács. II. csoport: 1. Borsod, 2. Tolna, 3. Csongrád, 4. Fejér, 5. Somogy, 6. Győr. III. csoport: 1. Nógrád, 2. Veszprém, 3. Komárom, 4. Heves, 5. Vas, 6. Zala, 7. Baranya. A VERTESZ fiataljai nyerték a DISZ vörös vándorzászlaját A többszörös élüzem Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat ifjúmunkásainak szombaton este átadták a DISZ Központi Vezetőségének vörös vándorzászlaját. A fiatalok munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat múlt évi tervét 113,7 százalékra teljesítette, s hogy 1954. április 1.óta állandóan ésüzem-szinten dolgozik. Az ifjúmunkások átlagteljesítménye 120 —140 százalék. Elindult a magyar-szovjet határra a magyar ifjúság felszabadulási váltója Április 4-e 11. évfordulója tiszteletére, a csepeli ifjúmunkások által kezdeményezett „felszabadulási váltó“ szombaton délután a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű elől elindult a magyar—szovjet határra. A rövid ünnepségen Huszár Tibor, a DISZ Budapesti Bizottsága titkára mondott beszédet, majd felolvasták a magyar ifjúságnak a szovjet fiatalokhoz írt levelét. A pergamenpapírra írt „hálalevél“ ezután díszes stafétabotra került, utána a sportküldöttségek kötöttek fel szalagot a váltóbotra. Felhangzott a DIVSZ-induló, felzúgtak a motorok, s a staféta elindult a szovjet határ felé. (Kéri Dániel felvétele)