Szabad Nép, 1956. szeptember (14. évfolyam, 243-272. szám)
1956-09-01 / 243. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1956. SZEPTEMBER 1 Mezőgazdaságunk szemléltető iskolája írta: Matolcsi János földművelésügyi miniszter Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás lassan márhagyományossá válik hazánkban. Megnyitását nemcsak a kiállítási verseny részvevőinek népes tábora várja,hanem az ország városi és falusi lakosságának jelentékeny része is. A falvak népe — élve a kedvezményes utazási lehetőséggel — a legtávolabbi járásokból is eljön, hogy megnézze a mezőgazdaság legújabb eredményeit, hogy megismerje a legutóbbi kiállítás óta sikeresen alkalmazott, bevált új termelési módszereket. Igen örvendetes, hogy a földművelők tízezrein kívül a városok ipari munkásai és az értelmiségiek is érdeklődnek a mezőgazdaságban folyó munka iránt, készülnek a kiállítás meglátogatására. Pártunk Központi Vezetőségének határozatából megértették, hogy az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb feltétele: a mezőgazdasági termelés fellendítése. A kiállításon az idén is ott vannak a legjobban gazdálkodó állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások, erdőgazdaságok, valamint a dolgozó kis- és középparaszti gazdaságok — a kiállítási verseny győztesei, akik a mezőgazdaság különböző ágaiban kiemelkedő eredményeket értek el. A kiállítás egyik célja, hogy mindenki számára érthető módon, szemléltetően mutassa meg mezőgazdaságunk fejlődését, azokat az új agrotechnikai, állattenyésztési eljárásokat, amelyekből a mezőgazdaság dolgozói tanulhatnak. Népgazdaságunk érdekei is megkívánják a legjobb módszerek elterjesztését, mert hazánk népének jó ellátása több kenyeret, húst, tejet, gyümölcsöt kíván. E módszerek megismerése és alkalmazása a termelőszövetkezeti tagoknak s egyénileg gazdálkodó parasztoknak is érdeke, mivel csak a többtermelés révén növekszik gazdaságuk jövedelme. Különösen időszerű a mezőgazdasági tudomány vívmányainak, a legfejlettebb termelési módszereknek az ismertetése most, amikor a mezőgazdaság dolgozói a munkásosztály és az értelmiség hatékony segítségével hozzáfogtak a második ötéves terv végrehajtásához. A terv a mezőgazdaságban a termelés 27 százalékos növelését irányozza elő. Ez a cél nem elérhetetlen, hisz a kiállításunkon szereplő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyéni parasztok, kétszer, sőt háromszor olyan nagy hozamokat értek el, mint az átlagos színvonalon termelő gazdaságok. A kiállításon részvevő karcagi Béke Tsz 53 holdon 24,8 mázsa, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság 85 holdon 22,4 mázsa, Apró Péter ercsi dolgozó paraszt négy holdon 18,3 mázsa búzát termelt holdanként. Természetesen ezek kiemelkedő eredmények, de mutatják a mezőgazdaságunk fejlesztésében előttünk álló nagy lehetőséget. E célt szolgálja a tenyészállatok helyes kiválasztásának, a szakszerű takarmányozásnak és a betegségek elleni védekezésnek a bemutatója is. A mezőgazdaság, dolgozóinak a kiállítás a lehetőségek megmutatásával, a helyes talajművelés, a trágyázás, a vetésforgó, a jó minőségű, nemesített vetőmag, a növényi kártevők elleni védekezés megismertetésével kíván segítséget nyújtani a második ötéves terv megvalósításához. Állattenyésztésünk színvonalának fejlődését mutatja: a kiállított állatok termelékenysége lényegesen nagyobb, mint a korábbi kiállítások bármelyikén volt. 1954-ben tízezer liternél több tejet adó tehén nem volt a kiállításon, s 1955-ben is csak egy tízezer literen felül termelő tehenet vehettek szemügyre a látogatók. Az idén már 12 olyan tehén „szerepel” a kiállításon, amelynek 365 napi tejtermelése meghaladja a tízezer kilót. A Fány nevű tehén pedig 12 527 kiló, 3,7 százalékos zsírtartalmú tejet adott egy esztendő alatt. Az egész magyar mezőgazdaság fejlődésén belül különösen figyelemre méltó és örvendetes, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ezen a kiállításon is szembetűnő eredményekkel hirdetik a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Az idén kenyérgabonából az állami gazdaságok holdanként csaknem 300 kilóval, a termelőszövetkezetek pedig 140 kilóval termeltek többet, mint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a termelőszövetkezetek még egyáltalán nem aknázták ki mindazt a lehetőséget, amit a nagyüzemi társasgazdálkodás nyújt, még világosabbá válik mindenki előtt: a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen biztos útja a termelőszövetkezeti út. Az olyan korszerű nagygépek, mint a kiállításon bemutatott DT—413-as, M—25-ös traktor, továbbá a gabona-, a kukorica-, a silózó kombájn — a kisüzemi gazdaságokban nem alkalmazhatók gazdaságosan. Az a segítség, amit pártunk, államunk a mezőgazdaságnak nyújt, csak akkor eredményezi a termelés fellendülését, ha a szakemberek s a dolgozó parasztok egyaránt bátran követik a legjobbak példáját, ha szakítanak az elavult termelési módszerekkel és azon lesznek, hogy a mezőgazdaság gyakorlatában mindenütt megvalósuljanak a tudomány vívmányai. A múlt években rendezett mezőgazdasági kiállítások jelentősen hozzájárultak mezőgazdaságunk fejlődéséhez. Noha ez számokkal nem fejezhető ki, tudjuk, hogy sok állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni gazda éppen a kiállítások hatására tért át újfajta, neves tudósaink által kikísérletezett termelési módszerekre. Kiállításaink feltétlenül szerepet játszottak a négyzetes kukoricavetés, a vegyszeres gyomirtás elterjesztésében, az Egerszegi-féle aljtrágyázás megismertetésében és ami ugyancsak fontos, nem egy dolgozó paraszt a kiállításon megismert szövetkezeti eredmények láttán választotta a közös nagyüzemi gazdálkodás útját. Azt mondhatjuk tehát, hogy kiállításaink eredményei végső soron több vagon búzában, húsban, sok ezer hektoliter tejben, valamint a termelőszövetkezetek mennyiségi és minőségi fejlődésében mutatkoznak meg. Mindezért elismerés illeti a termelőszövetkezeti tagokat, az állami szektor dolgozóit, az egyénileg gazdálkodó parasztokat, a szakembereket és nem utolsósorban a tudósokat, akik szakismereteiket, erejüket latbavetve, nagy jelentőségű, úttörő munkát végeznek mezőgazdaságunk fellendítéséért. Kötelességemnek érzem, hogy ez úton is köszönetet mondjak mindazoknak, akik kiemelkedő termelési eredményeikkel kiállításunk sikeréhez hozzájárultak. Egész dolgozó népünk nagyra becsüli mezőgazdaságunknak azokat a dolgozóit, akiknek lelkesítő példája irányt mutat ahhoz, hogy gyorsabban fejlődjék a kenyérgabona, a kukorica, a lucerna, az ipari növények, a zöldségfélék termesztése, a szőlő- és gyümölcskertészet s az állattenyésztés. A mezőgazdaság dolgozói ily módon segíthetik elő országunkban a jólét növekedését. A szeptember 2-án megnyíló mezőgazdasági kiállításra szeretettel várjuk az ország dolgozó népét. Reméljük, hogy a látogatók nem fognak csalatkozni és az idei kiállítás kielégíti társadalmunk valamennyi rétegének érdeklődését, sőt a szórakozni vágyó közönség igényeit is. Hisszük, hogy ez a kiállítás újabb lendületet ad mezőgazdaságunk fejlődéséhez. Novemberig felépül az Erzsébet királyné úti új lakónegyed Zuglóban, az Erzsébet királyné útja, a Dorozsmai utca és az Uzsoki utca által határolt területen két és fél évvel ezelőtt kezdték meg egy új lakótelep építését. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat tavaly augusztusban 126 tágas, összkomfortos, világos lakást épített fel; a telepen négy üzlethelyiséget is létesítettek. A munka azóta is gyors ütemben halad s novemberig újabb 14 kétemeletes épülettel bővül a lakótelep; összesen 215 egy- és kétszobás összkomfortos lakást készítenek, s ezeket, folyamatosan adják át a beköltözőknek. Épül egy-egy ruhatisztító és cipőjavító üzlet, két élelmiszerbolt, a Dorozsmai utcai oldalon pedig 150 kisgyermek részére bölcsődét és óvodát létesítenek A telep Róna utca felé eső oldalán nyolctantermes, jól felszerelt iskola készül, jövőre már ide járhatnak a telepi lakók gyermekei. A 341 lakásos, szép, új villanegyed harmonikusan illeszkedik bele a környezetbe: mindenfelől zöldlombú fák övezik az új negyedet, amelynek a közlekedése is kielégítő, hiszen a 65- ös és 67-es villamossal vagy a 25-ös autóbusszal — mindegyik sűrű járatú — könnyen megközelíthető. Megoldódik Pesterzsébet, Külső-Ferencváros és Kőbánya üzemeinek ipari vízellátása Pénteken megkezdték a vízkivételi mű heszonjának süllyesztését Jelentős állomáshoz érkezett tegnap második ötéves tervünk egyik fontos alkotásának, a Pesterzsébet, Külső-Ferencváros és Kőbánya gyárai ipari vízellátására szolgáló vízműnek az építkezése: megkezdték a vízkivételi mű hatalmas keszonjának süllyesztését. (Tudósítónktól.) Pesterzsébet, Külső-Ferencváros és Kőbánya nagy ipari üzemeinek régi problémája a vízhiány. E jelentős ipari körzetek vízellátása ugyanis annyira rossz, hogy a télen nem egy üzem kénytelen volt több napra is leállni emiatt. A második ötéves terv folyamán — nagyszabású vízmű létesítésével — végképpen megoldják ezt a problémát. A már javában folyó építkezés során tegnap megkezdték a vízkivételi mű keszonjának süllyesztését. A vasbetonból készült, hatalmas keszont szinte milliméterről milliméterre, végtelen gondossággal és óvatossággal körülbelül hét méter mélyre süllyesztik a soroksári Dunaág vízszíntje alá. Ez a szivattyúház — az ugyancsak megépülő párjával együtt — naponta mintegy 90 000 köbméter ipari vizet szolgáltat majd , a gyáraknak. A víz 40 kilométer hosszú csőhálózaton keresztül fog eljutni felhasználási helyére. A vízmű építésével nemcsak azt érik el, hogy mentesítik a Városi hálózatot és így körülbelül 20—25 ezer köbméter ivóvizet szabadítanak fel a lakosság részére, hanem jelentős összeget is megtakarítanak, mert a Dunából szivattyúzott víz feleannyiba kerül, mint a Káposztásmegyerről ideérkező tisztított ivóvíz. Mivel a gyárak vízfogyasztása nem egyenletes, hanem többnyire lökésszerű, az egyenletes adagolás, illetve a csúcsforgalom idején a többlet biztosítására két, egyenként tízezer köbméteres tárolómedencét és egy ezer köbméteres víztornyot is építenek. A mintegy százmillió forintba kerülő építkezésnél figyelemmel vannak arra is, hogy a következő években és évtizedekben az említett gyárnegyedek újabb gyárakkal és üzemekkel népesednek be, ezért a vízmű kapacitása olyan nagy lesz, hogy a később megépülő ipartelepeket is el tudja majd látni a szükséges vízzel. Újabb kísérleti atomrobbantást hajtottak végre a Szovjetunióban A TASZESZ közleménye Augusztus 24 és 30 között kísérleti atomrobbantásokat végeztek a Szovjetunióban. E próbarobbantásoknak az előbbiekhez hasonlóan az a céljuk, hogy tökéletesítsék az atomfegyvert és kidolgozzák újabb típusait a hadsereg különböző fegyvernemeinek felszerelésére. A Szovjetunióban rendszerint nagy magasságban végzik a kísérleti atomrobbantásokat. Ez lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkentsék a rádióaktív csapadékot. Ugyanebből a célból a legminimálisabb mennyiségű rádióaktív anyagot használják a kísérleti töltetekben. A szóban forgó kísérleti atomrobbantásokkal kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak közlésére: A szovjet kormány békepolitikájától vezérelve, több ízben javaslatot terjesztett az ENSZ elé az atom- és hidrogénfegyver feltétel nélküli betiltására. A Szovjetunió kormánya 1856 tavaszán javasolta, hogy az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államok a leszerelés egyéb kérdéseivel kapcsolatos megállapodásoktól függetlenül kötelezzék magukat e fegyverfajták kipróbálásának beszüntetésére. Egy ilyen megállapodás az első lépést jelenthetné az atomfegyver betiltásához és megsemmisítéséhez és elősegítené az államok közötti bizalom megszilárdulását. Az Egyesült Államok vezetői a szovjet atomrobbantásokra hivatkozva, hangoztatják, hogy létre kell hozni az atomerő nemzetközi ellenőrzését. A szovjet kormány úgy véli, hogy nincs szükség a kísérleti atomrobbantások semmiféle speciális ellenőrzési rendszerére, minthogy a modern technika eszközei lehetővé teszik a világ bármely részén végzett atomrobbantás felfedezését. Ismeretes azonban, hogy az Egyesült Államoknál és néhány más nyugati államnál a szovjet kormánynak ez a javaslata — csakúgy, mint az atom- és hidrogénfegyver betiltására vonatkozó javaslat — sem talál támogatásra. Az is ismeretes, hogy az Egyesült Államokban és Angliában ebben az esztendőben kísérleti atom- és hidrogénfegyver-robbantásokat végeztek. A szovjet kormánynak számolnia kell ezzel a körülménnyel és biztonságának érdekeiből kiindulva, kénytelen kellő figyelmet fordítani a kísérleti atomrobbantásokra. Mindazonáltal a szovjet kormány a továbbiakban is kész lankadatlan erőfeszítéseket tenni, hogy nemzetközi megállapodás jöjjön létre az atomfegyver gyártásának, tárolásának és alkalmazásának teljes megtiltására, valamint az e fegyverrel végzett kísérleti robbantások betiltására vonatkozólag. A szovjet kormány ugyanakkor minden eszközzel fokozza az atomerő békés célokra való felhasználása céljából k sfugárt utatásokat, ... Huszonhét gyermekotthon nyitja meg kapuit vasárnap Szeptember 2-án lesz a fővárosi általános iskolák tanévnyitója azon gyermekek részére, akiket felvettek a gyermekotthonokba. Huszonhét ilyen gyermekotthont létesítettek, az otthonokban 500 dolgozó szülő gyermekét helyezték el. További ezerötszáz állami gondozott gyermek foglalja el a helyét állami intézetekben, ezek részben árvák, vagy a szülők nehéz szociális körülmények között élnek. Az állam teljesen díjtalanul látja el őket mindennel. Nyolcezer holdon telepítenek gyümölcsöst az ősszel a termelőszövetkezetek Termelőszövetkezeteink az idén ősszel, a tavalyinál mintegy 25 százalékkal nagyobb területen, 8000 holdon ültetnek különböző fajtájú csemetéket, mindenekelőtt almát, szilvát és kajszibarackot. Új szövetkezeti gyümölcsöst nagyobbrészt Szabolcs, Fejér, Bács és Pest megyében telepítenek. Az őszi telepítésekhez szükséges 850 000 facsemete az állami faiskolákban rendelkezésre áll; amint a kis fák elhullatják leveleiket, a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat megkezdi a szállítást. (MTI) Magyar dolgozók készítik és szerelik a moszkvai lenin-stadion eredményhirdető berendezését Az augusztus elején Moszkvában megnyílt Lenin-stadion eredményhirdető berendezése magyar mérnök terve alapján, hazánkban készül. A moszkvai nagystadion eredményjelző táblái egyenként 10 sorosak lesznek, egy-egy sorban 30 betűből álló szó fér el. A 21 ezer égőből álló vezérlőberendezés egyszerre hirdeti majd az eredményeket cirill és latin betűkkel. Az Épületvilágításszerelő Vállalat és a Villanyszerelő Segédipari Vállalat dolgozói november elejére készülnek el a berendezéssel, s a jövő év májusáig fel is szerelik a stadionban. (MTI) Az „érdekeltek“ véleménye. ^ Fiatalok hozzászólásai az ifjúsági vitához. (2. oldal) Terényi Éva: Mi történt a Lőrinci Hengerműben. (2. oldal) Horváth Mihály: Az apák mester-ségét tanulják. (2. oldal) A MAI SZAMBAN Rudnyánszky István: Kit „védenek“ és kit fenyegetnek Ciprus szigetén a francia csapatok? (3. oldal) Gyulai István: Az olajszállítás és Szuez. (3. oldal) Zala Tamás: Rasputin a Soestdijk-palotában. (3. oldal) Kuczka Péter: A visszaeső bűnös — O. Henry novellái. (4. oldal) György István: Ahol a háziasszonyok gondjait enyhítik. (4. oldal) A megyei tanács kapja meg a szolnoki honvédkórházat A 25 ágyas, korszerűen felszerelt szolnoki honvédkórházat október 1 -ével átadják a Szolnok megyei tanácsnak. Az új intézménnyel csökkentik a megyei kórház túlzsúfoltságát. Negyvenezer új távbeszélő állomást kapcsolnak be 1960-ig Budapesten A második ötéves terv Irányelvei szerint a fővárosban a bekapcsolt állomások számát 36 százalékkal kell emelni; ez mintegy 40 000 új távbeszélő-állomást jelent. Mivel a jelenlegi automata főközpontok csaknem teljesen telítettek, a feladatot részben a meglévő központok bővítésével, részben pedig újak építésével oldja meg a posta. Dél-Buda távbeszélővel való ellátását az újonnan épülő lágymányosi központ, Kőbánya, Kispest és a IX. kerület igényeit a Külső-Üllői úton felépülő, Pest északi részének távbeszélő-szükségletét az új zuglói központ, Óbuda igényeit pedig az újonnan létesítendő óbudai központ fogja kielégíteni. A lágymányosi és zuglói telefonközpontokat 1959- re építik fel s ezek 1960-ban — egyelőre 4000 — 4000 távbeszélőállomással — kezdik meg üzemüket. Az új ferencvárosi és óbudai központok 1960-ra készülnek el s eleinte szintén 4000 — 4000 állomással működnek majd. A négy új távbeszélő-központ egyenként 40 000 állomás befogadására lesz alkalmas. 00000000cxx3000c00000000c>xxxxx300000c300000000cxxx)00 mOOOOOOQiyw»vvvv^fy>onOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOC ☆ László Sándorné a Divat Cipőgyárban az alkotmány műszak után is tartja 156 százalékos teljesítményét. ☆ Helytállnak a diósgyőri martinászok A diósgyőri Martin-acélmű dolgozói ebben az évben csak februárban — a kemény téli időjárás nehézségei miatt — maradtak el némileg tervük teljesítésétől. Azóta jól szervezett, ütemes munkával már több mint 5000 tonna acéllal tetézték meg augusztusig esedékes évi tervüket. Augusztus második felében — mivel elromlott az egyik kemence — az elmaradás veszélye fenyegette a martinászokat. A hét elejéig már több mint 500 tonna volt a hiány. A martinászok kemény erőfeszítéssel igyekeztek a jelentős hiányt pótolni, hogy adósság nélkül zárják augusztust. A lelkes küzdelmet siker koronázta: a szerdától pénteken reggelig tartó két munkanapon a diósgyőri martinászok terven felül több mint 500 tonna acélt csapoltak és ezzel teljesen letörlesztették adósságukat. Gondos munkájukra mutat, hogy a selejt két százalékkal a megengedett szint alatt van. (MTI) 83 588 tonna szén terven A várpalotai és a nógrádi szénbányászati trösztök dolgozói után a komlói és a Mátra vidéki bányászok is határidő előtt fejezték be augusztusi tervüket. Borsod kivételével a többi tröszt is kiemelkedő eredményt ért el csütörtökön és így a második félévre terven felül kért 300 000 tonnából 83 588 tonna szén már a felszínen van. A bányásznapi verseny jutalmának legfőbb esélyese a vasasi Petőfiaknán dolgozó Benkő-brigád. A brigád átlagosan 135 százalékos teljesítménnyel dolgozik: az előirányzott 30 csille helyett műszakonként több mint 40 csille szenet termelnek ki, ígéretüket már pénteken reggelimagasan túlszárnyalva, tíz nap alatt, a bányászőrségen már 4458 tonna szenet termeltek terven felül a Dorogi Szénbányászati Tröszt bányászai is. Az örménykúti fiatalok győztek Az Állami Gazdaságok Minisztériuma értékelte az ifjúsági cséplőcsapatok versenyét Az állami gazdaságok ifjúsági cséplőcsapatainak versenyében csaknem 500 cséplőcsapat vett részt. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma értékelése szerint a versenyben első az Örménykúti Állami Gazdaság „Zalka Máté’“ ifjúsági cséplőbrigádja lett. A cséplőcsapat vezetője Komlovszki János Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett felelős vezető. 1370 mm-es géppel 10 700 mázsa — 107 vagon — gabonát csépeltek el. A tavalyi győztes a Felsőnyomási Állami Gazdaság ifjúsági cséplőbrigádja. 8210 mázsás teljesítménnyel (szintén 1370 mm-es gép) a második lett. Harmadik Sajó Miklós cséplőcsapata (Keselyűhalom), negyedik Dózsa Lajos cséplőcsapata (Somodorpuszta), ötödik Csányi Mihály cséplőcsapata (Gsabacsüd). Új tanév kezdetén írta: Kónya Albert oktatásügyi miniszter Tanulni és tudni vágyó ifjú seregek indulnak ma el az iskolák felé a városokban, a falvakban és a távoli tanyákon. Az első osztályok padjait ismét új nemzedék foglalja el: több mint 200 000 fiú és leány kezdi meg a tanulást az általános iskola első osztályában. A nyár folyamán a diákok és pedagógusok kipihenték a múlt tanév fáradalmait, s új erővel látnak munkához. Az eredményesebb munkát sok új intézkedés is elősegíti. Az általános iskolák alsó négy osztálya új tantervekkel, szép, új tankönyvekkel lát a tanuláshoz. Hoszszú előkészítő munka eredménye a most érvénybe lépő rendtartás, amely iskoláink életének fontos kérdéseit szabályozza. Átmeneti intézkedések csökkentik a felsőbb osztályokban és a középiskolákban, egyetemeken a tanulók túlterhelését. Jelentős kezdeményezések indulnak a politechnikai képzés megvalósítására. Éreztetik hatásukat azok az intézkedések is, amelyek növelik a tanácsok oktatási osztályainak, s az oktatási intézmények vezetőinek önállóságát. Új iskolák nyitnak kaput, közöttük több olyan, amely a lakosság, a szülők áldozatkész munkájából jött létre. Ez a rövid, korántsem teljes felsorolás is mutatja: jelentős változásookról van szó. Mindez önmagában mégsem tudná megmagyarázni azt a nagy várakozást, lelkes munkakészséget, mellyel pedagógusaink az új tanévet várják, azt a sokféle tervet, elgondolást, javaslatot, amely őket is, nagyobb diákjainkat is, elsősorban egyetemi ifjúságunkat egyre szélesebb körben foglalkoztatja. Ennek a felélénkülésnek, bizakodó tervezgetésnek és munkakészségnek forrása — a közoktatás területén csakúgy, mint az ország életének egészében — pártunk Központi Vezetőségének júliusi és az értelmiségi munkáról szóló határozata. Ezek a határozatok megmutatják az utat nagy feladataink teljesítéséhez; a pártegység szilárd biztosításával megteremtik a lehetőségét a szocialista demokrácia további kibontakozására, az alkotó ideológiai és tudományos élet felvirágzására, minden építő és kezdeményező erő összefogására. E határozatok megjelenése óta viszonylag rövid idő telt el. Nem volt lehetőség arra, hogy a sok-sok problémát a pedagógusokkal, egyetemi oktatókkal részletesen megvitassuk. Bár történtek már egyes konkrét intézkedések — jelentőségével kimagaslik ezek közül az egyetemi, főiskolai és tudományos dolgozók bérrendezése, melyre kormányunk évi 48 millió forintot fordít —, mégis sokkérdés van, melyeket a tanév során kell kidolgozni és megoldani. Az egyik, talán a legelső közülük: az iskola, az oktatásügy helyzete, szerepe társadalmunkban. Sokszor elhangzott már a megállapítás: az iskola akkor tudja megoldani feladatait, ha munkája bizonyos értelemben közüggyé, az egész társadalom ügyévé válik. Ez az év e kérdésben olyan fejlődést hozott, mely optimistává tesz mindenkit, aki az oktatás területén dolgozik. A sajtó, a rádió a levelek tömege mutatja, hogy a figyelem eddig nem tapasztalt mértékben fordul az iskolák problémái, oktatási anyaga, nevelési elvei és módszerei felé. Nagy segítséget jelent ez. A széles körből érkező javaslatok hatására emelték fel pl. 4500-ra a második ötéves tervben megépítendő tantermek számát. A sajtóban folyó vita segít a kollégiumi rendszer, a politechnizáció s más fontos problémák megoldásában. Erre a segítségre továbbra is szükségünk vart az iskolák anyagi ellátottságának javítására, az iskolai munka és a társadalom igényeinek, szükségleteinek összehangolására. Fontos része a kérdésnek a pártés az állami szervek, valamint a pedagógusok közötti viszony. Pártunk határozata világosan állást foglal ebben a kérdésben is. Elítél minden szektás megnyilvánulást, megbecsüli a felszabadulás óta végzett jó munkát, bátorítja az építő kritikát s a kezdeményezéseket. Ennek hatása sok helyen lemérhető már, de jelentkezik még értetlenség is. Fontos feladata megyei, járási pártszerveinknek, hogy a pedagógus szakszervezettel együtt találkozókat, megbeszéléseket szervezzenek a pedagógusokkal, hogy megismerve egymás problémáit, jó együttműködést alakítsanak ki. A pedagógusok, oktatók elsősorban iskolában végzett munkájukkal, de falujuk, városuk minden fontos ügyével kapcsolatban mutassák meg, hogy méltók pártunk teljes bizalmára. Sokszor kérdik: nem lenne-e szükség egész iskolarendszerünk felülvizsgálására. Igaz, sok probléma van iskolarendszerünk alakulásában, de itt is abból kell kiindulnunk, hogy a munkát nem elölről kell kezdeni, s különösen nem az eddigiek elvetésével, hanem éppen eredményeinkből kiindulva. A nyolcosztályos általános iskola, az erre épülő középiskolai s egyetemi oktatásunk rendszere helyes. Oktatási rendszerünk kialakult hagyományokra épül. Részleteiben azonban különösen a középiskolák területén nyugtalanító jelenségek is vannak. Nagy változást igényel például tanító- és óvónőképzésünk, a képzés két év múlva már középiskolai érettségire fog épülni. Tanítóink általános műveltségének, kulturális színvonalának emelése szempontjából hatalmas jelentőségű lépés lesz ez. Az új képzési forma tartalmát is az év folyamán kell kidolgoznunk a gyakorló pedagógusok, s különösen a tanító- és óvónőképzős pedagógusok segítségével. Nem tisztázott még eléggé a közvélemény előtt a gimnázium célja sem. El kell ismerni: ez abból is fakad, hogy a gimnázium tananyaga — bár maximalista és nagy túlterheltséget okoz — nem felel meg mai követelményeinknek. A politechnikai nevelés kidolgozása, ezzel összefüggésben az általános műveltség tartalmának kialakítása, a humán és a természettudományos-műszaki ismeretek aránya — ezek azok a kérdések, melyek itt sürgetően felvetődnek. Saját kezdeményezéseink mellett a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai segítenek bennünket, de találunk felhasználható értékes anyagot a kapitalista országok iskoláinak életében is. A tanév folyamán országos ankét elé kívánjuk vinni e kérdéseket és elgondolásainkat. Széleskörű érdeklődés kíséri egyetemeink életét is. Egyetemeink ebben az esztendőben készülnek fel az ötéves oktatásra, de már átmenetileg is lehetséges a legmerevebb kötöttségek felszámolása, több szabad idő biztosítása, az elmélyült, tudományos igényű tanulás elősegítése. Ezen az úton tovább kívánunk haladni , de el kell különíteni magunkat a teljes tanszabadság polgári követelésétől. Egyetemeink a magasfokú szakképzés műhelyei. Ez felelősségteljes munka, s megkövetel előírt tanulmányokat is. Ezeket kell helyesen kiválasztani s így kell a túlterhelést felszámolni. Emellett a speciális érdeklődés kielégítésére biztosítani kell szabadon választható előadásokat. Az új tanév elején tehát sokféle probléma vetődik fel. Nem szül-e ez bizonytalanságot? Határozottan válaszolhatunk — nem. Minden alap megvan ahhoz, hogy iskoláink az előző évekhez képest szervezettebben láthassanak munkához, kialakultabb tananyaggal, elmélyültebb módszerekkel, magasabb igényekkel végezhessék hatalmas jelentőségű oktató-nevelő munkájukat. A felvetődő problémák is jelzik azokat az új lehetőségeket, új fejlődési irányokat, melyek megnyíltak oktatásügyünk belőtt, s melyek kihasználására, a feladatok részletes kidolgozására, a lehető legjobb megoldás kimunkálására lelkesen vállalkozik minden igazi pedagógus. Vetik a rozsot a kecskeméti járásban Bács megyében már több száz holdon földbe kerültek az őszi kalászosok. A kecskeméti járásban az őszi árpa mellett megkezdték a rozs vetését is. A Kerekegyházi Gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ek földjén már több mint 130 holdat vetettek be. A fülöpházi Szabadság Termelőszövetkezetben befejezték az őszi árpa vését, s most a rozs vetésénél szorgokodnak a tagok. A kerekegyházi Dzsa Tsz-ben burgonya után kér földbe az árpa. A 40 holdas burgonyatáblán már meg is kezdték a letakarítást. Előzetes számítások szerint több mint 120 mázsa lesz a honankénti termés. A mezőgazdasági kiállítás sajtóbemutatóján felvonultatják a kiállításra érkezett állatokat