Népszabadság, 1962. április (20. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-11 / 84. szám
6 tíz kiló arany Bemutató a Madách Kamaraszínházban ,így francia bohózatot játszatának most a Madách Kamara■eánháiban, bizonyos Bréal úr ■zindarabját, akiről — szégyen ide, szégyen oda — semmit sem halottunk eddig. P. A. Bréal az úgynevezett körúti dráma egyik — ha nem is legjelesebb — kétségtelenül ügyes művelője. Tudja, hogy ha egy zárt szobába zsinóron belógat néhány marionettfigurát: egy kehes, vénecske férjet, egy bővérű, kardos menyecskét, egy vastag nyakú, mamlasz béreslegényt, s egy mesés örökség mézesmadzagját húzza el sóvár szemeik előtt — akkor ezek a bábuk galvanizált békacombként megelevenednek és vitustáncba kezdenek a tíz kiló aranyért. Csakhogy ebben a provence-i bábszínházban a bábukat tartó drótok minduntalan összegubancolódnak és megmakacsolják magukat, ekkor pedig be kell nyúlnia a szerzőnek meztelen kezével a színpadra, hogy újabb lökésekkel mozgásba hozhassa a halott figurálókat, hogy a három felvonásnyi időtartam mégis teljes legyen, hogy mindhárom felvonás minden percében történjék valami. Akkor is, ha ez a történés ellentmond a jellemeknek, a helyzeteknek és a józan észnek. Bréal bohózatában történik is sokféle, talán több is, mint kellene. A cselekményhalmozást azután a közönség már mind kevésbé tudja figyelemmel követni a kénytelen a drámai helyzetekből fakadó komikum helyett a szerző viccelődésén és az egymáshoz alig kapcsolódó anekdotákon nevetni.( Pedig P. A. Bréal még a modern „fanyarság” igényének is eleget tesz malackodó bohózatában: a halállal kacérkodó morbiditás szele is meglebbenti a színpadi babákat. Igaz, hogy nem szükségszerűségből, hanem írói erőszaktétel árán. Bréal úr „jóvoltából” ismét bebizonyosodik, hogy a régi közmondás visszájára fordítva is igaz: nem minden fénylik, ami arany. A színlap aranyból tíz kilót ígér, de egy grammot sem kapunk ebből a fénylő nemes fémből. Ami arany mégis fellelhető a Madách Kamaraszínház színpadán, az a színészek játékában. s Pártos Géza nagyon jóízű, önmérséklő rendezésében csillan fel. Az előadás ugyanis sokkal jobb, mint az előadott darab. Pártos Géza nem hagyta magát elcsábítani attól a kézenfekvőnek mutatkozó megoldástól, hogy a bohózatot „bohózatiasra” rendezze. Nem mintha az előadásból hiányoznék a vaskos humor, a jellemek torzképszerű ábrázolása, mégis a rendező életet lehelt az íróilag kispekulált helyzetekbe s az elhihetetlen fordulatoknak is reális velószerűséget igyekezett teremteni. Az első felvonásban a tutyi-mutyi, rozoga, pipaszázlábú férj (Gyenge Árpád) viszi a cselekményt, Zenthe Ferenc bumfordi béreslegényével, aki ravaszságát véres-komoly máté bambaság mögé rejti el. A második felvonástól kezdve azonban mindinkább Psota Irén Edmée-je vezeti a harcugrásossam haladó bohózati körtáncot, az ő kezében van a cselekvés kormánya. Psota biztos kanyarokkal veszi a kapzsi és kikapós asszony alakjának száznyolcvan fokos jellemfordulatait, és ironikus stilizáltsággal teremti élettelien igazzá a figuráját. Játékába néhány ügyesen beleszőtt latinos gesztus vagy hangsúly a szerep francia és népi származását is elhiteti a nézőkkel. Alakításának magaslatára akkor ér el, amikor előbb férje segítségével szeretőjét, majd szeretője részvételével férjét akarja egy kötőtűvel meggyilkolni: nem tiszazugi bestia Itt, hanem pedáns háziaszszony, aki szenvtelen kötelességtudással tisztogatja a gyilkolásra előkészített szerszámot. Basilides Zoltán csendőre erőszakos és sunyi, vidékiesen basáskodó, pózosan világfias, elviselhetetlenül nagyképű és elviselhetetlenül ostoba. A kiváló alakításból csak egy parányi belső könnyedség hiányzik talán. Dajbukát Ilona játssza az örökséghagyó nagynénikét, akiről sokkal több szó esik távollétében a darabban, mint amennyit ő színrelépése után elmondhat. Pádua Ildikó néhány mondata méltányos sikert arat, annyi életerővel harsogja el a hárpiafeleség szitoközönét. Bodor Tibor és Bányai János kis szerepeikben helytálltak. Az egy színen játszódó darab rendkívül művészi, nyersfa- és vászondíszletét Siki Emil tervezte. Mialkovszky Erzsébet kosztümjei gondos munkára vallanak, és sok finom megfigyeléssel, szellemes anyaghasználatukkal a jellemek mélyítését szolgálják. Boksányi Nándor és Tamás László fordították a franciás szellemességű szöveget magyaros szellemességgel. M. G. P. Simti KRÓNIKA Külföldi vendégművészek az Operaházban és az Erkel Színházban Több szempontból is érdekesek a külföldi énekesek vendégszereplései. Még akkor is, ha nem minden alkalommal nyújtanak művészi szenzációt Tanulságos képet adnak a különböző országok operarművészetéről, s éneklési módszerekről, ízlésekről, szerepfelfogásokról nyerhetünk érdekes tapasztalatokat. A legutóbbi napokban Galina Olejnyicsenko, a moszkvai Nagy Színház ifjú magánénekesnője három estén: a Sevillai borbély Retinájában, a Traviatában Violetta szerepében és a Rigoletto Gildájában lépett fel fokozódó sikerrel. Már a bemutatkozás alkalmával is megfigyelhettük hangjának azt a sajátosságát, hogy éppen a legmagasabb fortékban a legcsengőbb és a legszínesebb. Ékítményes technikája valóban bravúros, ezt főként az éneklecke-jelenetben előadott Donizetti-ária (Linda) bizonyította. A második fellépésén az Erkel Színházban a Traviata előadásában mélyen meghatotta a közönséget Violetta megkapóan poétikus alakításával. Szemléltető képet mutatott a szovjet operaéneklés és játék remek egyensúlyáról és arról, hogy a Verdi-hagyományokat — úgy látszik — Olaszországon kívül a moszkvai „Balsoj” őrzi a leghívebben. A búcsúfellépésén Gildát énekelte. A legjobb diszpozícióban ezúttal szerepelt Erre az estére már teljesen eltűntek a középregiszter néhány nap előtt még némi hűlésről árulkodott ködfoltjai is — úgy, hogy zavartalanul csodálhattuk meg virtuóz ének- és légzéstechnikáját és a pompásan csengő koloratúr részek mellett a lírai és drámai mozzanatok gyönyörködtető harmóniáját is. A hazai szereplők közül a Rossini-vígoperában Bernye Zsolt (Figaro), továbbá Réti József (Almaviva), Galsay Ervin (Bartolo), Domahidy László (Basilio) és Rigó Magda (Berta) alakítását emeljük ki. Tóth Péter karmester friss vezetése alatt; a Traviatában Lukács Miklós gondos dirigálásával a pompásan éneklő Svéd Sándor és Udvardy Tibor voltak a vendégművésznő kitűnő társai, míg a Rigolettóban Borbély Gyula lendületes karmesteri irányítása alatt a nagy hatással éneklő-játszó, címszereplő: Radnay György, Pálos Imre, Komlóssy Erzsébet, Horváth László és Veres Gyula képviselte sikerrel a hazai művészeket. Másik vendégünk, Garbis Zoltian, a bukaresti Operaház művésze a Trubadúr Manrico és Aida Radames szerepében mutatkozott be az Operaház Erkel Színházában. Operaházunknak hosszú idő óta legkedveltebb vendégei közé tartoznak a román énekművészek, mert magasrendű énekkultúrát és értékes operaszínpadi hagyományokat képviselnek. A fiatal művész bemutatkozását is nagy érdeklődéssel vártuk. A jó megjelenésű, daliás énekesnek bőségesen van hanganyaga és ennek az áradó hangnak erőteljesen zengő hőstenor színezete. Énekét egyelőre azonban mintha túlságosan is az a probléma foglalná le, hogy minél ércesebben szólaltassa meg szólamának magas fekvéseit, s eközben nemegyszer vét a siel canto, a szép ének művészi törvényei ellen. Alakításainak — különösen Radamesként — természetesen így is voltak megkapó mozzanatai. ilyenkor a hajlékonyabban megmintázott dallamrajzzal sem maradt adósunk. — Meggyőződésünk, hogy mire a fiatal művész legközelebb ismét ellátogat hozzánk, már megszabadul énekének mostani ifjúi hibáitól. Péterfi István gála maga teljességében idézte meg a Berlioz alkotta elképzelést. Margit alakját Szecsődy Irén sok színnel, szívbéli melegséggel formálta meg, törékenységét bensőséges énekében is kifejezésre juttatta. Ferencsik vezénylésének hajlékony fantáziája, széles színskálája, drámai ereje mindvégig feszült, magas színvonalú előadást eredményezett. A szikek pompás táncát poétikusabb, s a pokolraszállást félelmetesebb előadásban még nemigen hallhattuk. NÉPSZABADSÁG 1962. április 11, szerda Sophia Lorén Oscar-díjat kapott Kiosztották a Hollywood közelében levő Santa Monica városkában az amerikai filmművészet legrangosabb díjait, a legkiválóbb művészi teljesítményeket jutalmazó Oscar-díjakat Sophia Lorén az Egy asszony meg a lánya című olasz filmben nyújtott alakításáért kapta meg a kitüntető elismerést, míg Maxmilian Schellt a Nürnbergi per című amerikai filmben nyújtott játékáért jutalmazták. Az 1961 legjobb filmjének kijáró díjat az amerikai Nyugati történet című színes film nyerte el. (MTI) Faust elkárhozása Berlioz századának gyermeke volt abban is, ahogyan a maga és kora képére formálta Faust alakját, s a goethei fogalmazás e megkapóan szertelen, izzón romantikus átfogalmazásával megteremtette a berliozi Faust-képet. Ellentmondásai, törései, következetlenségei ellenére lenyűgözően nagy alkotás lett az 5 Faustja is, amelynek igazi nagyságáról, gondolati és zenei tartalmasságáról csak az olyan eleven, összefogott, s minden kis részletében kicsiszolt előadás győz meg, mint amilyennek legutóbb Ferencsik János volt a spiritus rectora. Hatalmas apparátust mozgat meg a Faust elkárhozása. Állami Hangversenyzenekarunk és a Budapesti Kórus —, az utóbbi Forrai Mudós betanító munkája segítségével —, derekasan felkészült e sajnálatosan ritkán hallható mű tolmácsolására. A zenekar tömör vonóshangzásával, a kényes fúvósszólamok tiszta megszólaltatásával, az ütők pontosságával és széles erőfokozatával járult hozzá a sikerhez; a kórus, mely itt sokszor jut dramaturgiailag is fontos szerephez, tartalmas kifejezésével és megbízható intonációjával tűnt ki. Faustnak a kételyből kárhozatba zuhanó alakját Simándy József nagy drámaisággal keltette életre. Nyitó monológja : Csodás természet kezdetű áriája Faust-tolmácsolásának két csúcsát jelzi. Melis György Mefisztója csupa láng volt, csupa lobo- A MÁTRA MOZI ÚJ MŰSORÁRÓL A felszabadulás ünnepének hetében, az ismeretterjesztő filmek mozija felújította a 15 esztendeje című dokumentumfilmet. Másfél évtized történetét foglalták össze a Budapest Filmstúdió munkatársai, javarészt korabeli híradórészletekből készült összeállításban; egyikből-másikból kiemeltek egy arcot és megkeresték, vajon hogyan él ma, mivé lett azóta az, akit egykori híradókban láthattunk. A műsorban egy új, magyar népszerű-tudományos filmet is bemutat a Mátra Mozi. Hárs Mihály Az élet hajnalán címmel, színes filmben foglalkozik a szerves élet létrejöttével, a növény- és állatvilág kialakulásával. A színes film témája érdekes és világnézeti szempontból is fontos. A Budapest Filmstúdió különleges technikai fogásokat alkalmazott, és szintű felvételeket készített, hogy a kísérőszövegben elhangzó tudományos előadást szép, élvezetes képekben illusztrálja. A film azonban túlságosan sokat akar: annyi mindennel foglalkozik, olyan sok mindent érint, hogy a néző alig tudja figyelemmel kísérni és érdekes tanulságaiból alig valamit tud megjegyezni. Helyesebb lett volna megelégedni a hatalmas téma egyik részletével, és későbbi filmekben feldolgozni a többit. A Földközi-tenger bizarr élővilágával foglalkozik egy nyugatnémet színes film, amelynek címe: Festői szépségű tengeri állatok. A film nem annyira az ismeretterjesztésre, mint inkább az érdekes kuriozitásokra helyezi a hangsúlyt. Frissítempója, remek színes technikája figyelemre méltó. A műsorban felújították Gopo román rajzfilmművész szellemes kisfilmjét, A hét művészetet. Gopo egyéni humora, mulatságos ötletei ismét kellemes és tanulságos szórakozást nyújtanak. Amennyire helyes, hogy az ismeretterjesztőtudományos műsort ezzel a frappáns rajzfilmmel tarkítják, anyyira helytelen azonban, hogy az e heti műsorból kimaradt a heti filmhíradó. Z. L. KULTURÁLIS HÍREK TÖBB NAPOS VENDÉGSZEREPLÉSE után kedd reggel elutazott Budapestről a London’s Festival Bállnt. * HÁROM VIDÉKI SZÍNHÁZ tart április 13-án bemutatót. A Békés megyei Jókai Színház Jiri Brdecka Limonádé Joe című vígjátékát, az egri Gárdonyi Géza Színház Seribe Egy pohár víz című színművét és a debreceni Csokonai Színház Felkai Ferenc— Vécsey Ernő Ismerem magát című zenés komédiáját mutatja be. A RIGÁBAN MEGTALÁLTÁK Dante „Isteni színjáték” lett nyelvű kiadásának egy példányát, amelynek fordítása a XVI. században készült. A. I. HERZEN SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA alkalmából az Egyetemi Színpad április 13-án emlékműsort rendez. Bevezetőt mond Sándor Pál egyetemi tanár. Közreműködik: Bodor Tibor, Kohut Magda, Keres Emil, Neményi Lili és az MSZBT központi kórusa.* A SZOVJET TELEVÍZIÓ és az angol BBC televíziótársaság közös filmet készít a szovjet cirkuszművészetről. . * MOSZKVÁBAN BEMUTATTÁK a 49 nap című új szovjet filmet, amely annak a négy szovjet katonának a történetét mondja el, akik 1960 januárjában 49 napon keresztül hányódtak egy csónakban a tengeren. * AZ EGYKORI TOMI VÁROS helyén épült Constantában i. sz. I—III. századi görög—római leletekre bukkantak. Az öt négyzetméternyi területen 24 darab értékes márványszobrot és féldomborművet találtak, csaknem teljesen épségben.* A MEDNYÁNSZKY TEREM, a Képcsarnok Vállalat új kiállítási helyisége szombaton nyílik meg a Tanács körút 26. szám alatt . A FIATALOK BALÁZS BÉLA FILMSTÚDIÓJÁBAN legutóbb Bácskai István Tűz című kisfilmje készült el. Most egy másik rövidfimet fejeztek be: Gábor Pál Prometheus című munkáját. * AZ AMERIKAI IRODALOM A XX. SZÁZADBAN címmel Kardos László és Sükösd Mihály szerkesztésében 21 magyar író, irodalomtörténész és kritikus mutatja be a tengerentúli irodalom legjelesebb mai képviselőit. A kötet a Gondolat Könyvkiadónál jelenik meg. Odisszej Dimitriadi az Állami Hangversenyzenekarral Hangversenyéletünk karmestervendége, Odisszej Dimitriadi vérbeli romantikus muzsikus. Szíve a szenvedélyes dallamvilág, a szertelenül gazdag zenekari effektusok felé vonzza. Nagy érzelmi telítettségre s az ellentétek végletes szembeállítására törekszik, szívesen időz a részleteknél, így adván érzelmi hangsúlyt a kompozíció egy-egy kiemelni kívánt elemi részének. Alapos dirigensi technikájához fejlett színérzék járul: Dimitriadi színfoltokból és erőfokozatokból építi fel a kompozíciót. (A mondottak főképpen a Csajkovszkij-szimfónia tolmácsolására vonatkoznak.) Dimitriadi bemutatót is hozott: Macsavariani grúz zeneszerző Othello-balettzenéjét. A mű utóromantikus hangú, színesen hangszerelt, szemléletességre törekvő zene. Színpadi muzsikaként, megfelelő mozdulatkompozíció társaként bizonyára többet mond. A műsoron Wehner Tibor közreműködésével megszólalt még Prokofjev harmadik zongoraversenye. Mind a szólista, mind kísérői napvilágra hozták a mű nemes líráját, s Wehner különösen finom részletezéssel bontotta ki a variációs tétel magas színvonalú párbeszédét a szólózongora és a zenekar között Raics István NYIRKOS TÖRLŐRUHÁRA PERMETEZZÜNK EGY KEVÉS MODERN ABLAK.. TISZTÍTÓT, ezt dörzsöljük el a tisztítandó felületen, majd száraz ruhával jól töröljük ált. Ára: 9,5 forint TÜKÖR