Népszabadság, 1963. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
1963. június 1. szombat A magyar pártküldöttség Kujbisevben Kujbisev, május 31. (TASZSZ) A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Nyers Rezsőnek, a párt Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Szovjetunióban tartózkodik, Kujbisevbe érkezett. A küldöttség a területi pártszervezetnek a népgazdaság irányításával kapcsolatos tapasztalatait tanulmányozza. A küldöttség tagjai csütörtökön beszélgetést folytattak az SZKP kujbisevi ipari és mezőgazdasági területi bizottságainak funkcionáriusaival. Látogatást tettek a Lenin volt lakóhelyén berendezett múzeumban, majd sétahajóztak a Volgán. Pénteken a magyar vendégek megtekintették a kujbisevi Lenin Kohászati Műveket, és különösen az iránt érdeklődtek, hogy irányítják és segítik a szocialista versenyt a párt-, a szakszervezeti, a Komszomol- és a gazdasági vezetők. Tanácskozás Szolnok megye mezőgazdaságának helyzetéről Csütörtökön és pénteken Szolnokon együttes ülést tartott a Szolnok megyei Pártbizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A tanácskozáson részt vett Kiss Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára. A megjelenteket Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, majd Oláh György, a megyei tanács vb-elnöke jelentést terjesztett elő a megye mezőgazdaságának helyzetéről és a további feladatokról. Új egészségügyi létesítményeket adtak át Új egészségügyi létesítményeket avattak pénteken Hajdú-Bihar megyében. A debreceni egészségügyi szakiskola és a püspökladányi járási rendelőintézet avatóünnepségén dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter mondott beszédet. Tegnap ünnepélyesen átadták Tatabányán a megyei kórház új osztályait, az 54 ágyas belgyógyászati, a 20 ágyas szemészeti osz-t tályt és a területi mikológiai laboratóriumot. , Az új létesítmény ünnepélyes átadásán részt vett Nemeslaki Tivadar, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese és Szabó Zoltán, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott Meghallgatta a KNEB elnökének beszámolóját a legutóbbi ülés óta tett intézkedésekről, s azokat jóváhagyólag tudomásul vette. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a beruházások korszerű, gyors és olcsó megvalósítását segítő anyagi ösztönzőkről készült vizsgálat öszszefoglaló jelentését, majd a sütőipar tevékenységének, a minőség alakulásának és az egészségügyi rendszabályok megtartásának vizsgálatáról készült előterjesztést. A bizottság elfogadta III. negyedévi munkatervét. dolgozhatnak, mert olyan a munkakörük, például az állattenyésztők, vannak viszont, akik csak az év egy részében dolgozhatnak, mint például a növénytermesztők, s természetesen a növénytermesztők között is vannak szorgalmas és kevésbé szorgalmas emberek ... A háztáji és a földjáradék Már hangzott is V. Olsen következő kérdése: — Akkor tehát az a helyzet, hogy ebben a szövetkezetben nem tudnak annyi munkát, illetve jövedelmet biztosítani, hogy mindenki 15 ezer forinton felül keressen? — Valóban ez a helyzet — hangzott a válasz —, bár a 16 ezer forint körüli átlagjövedelem csak a közösből ma Magyarországon nem mondható rossznak. És ha még belterjesebbé, sokoldalúbbá válik a gazdálkodásunk, ha még többet termelünk, akkor a tagoknak is több jut... És ezután egy egészen váratlan kérdés: — Kinek a tulajdonában vannak a házak, amelyekben a tsztagok laknak? — A ház a tsz-tag saját tulajdona. A szövetkezetnek ahhoz semmi köze. A tag a házát eladhatja, vehet új házat. A ház örökölhető. Ezután kérdések és válaszok következtek arról, hogy mekkora lehet a háztáji gazdaság, milyen állatokat tarthat a szövetkezeti gazda a háztáji gazdaságban, tarthat-e lovat a tsz-tag, és így tovább. Részletes, pontos választ kaptak. Elsősorban a küldöttség paraszttagjai érdeklődtek, s ez érthető. Mi érdekelte például Heim Clausent, ezt a középkorú, választékosan öltözködő dán gazdát? — Akik a tsz-szervezés előtt itt éltek, találtak-e mindannyian munkát a gazdaságban? — Igen. — A belépéskor fizettek-e a földért váltságdíjat a tulajdonosnak? — Nem fizettünk — válaszolta az elnök —, viszont a tagok a behozott föld nagysága és minősége szerint földjáradékot kapnak. A behozott felszerelést, az állatot viszont a szövetkezet megvásárolta tagjaitól. Díjlenti „romantika11 Az idő későre járt, és a dán vendégek legalább a teheneket meg akarták tekinteni. Elindultunk a határba a legelő tehenekhez. A falu főutcáján éppen hazafelé hajtották a tsz-sertéskondát. Szépen mutattak a gyönyörű, hatalmas, fehér hússertések, a tsz anyakocái. Kattogtak a fényképezőgépek és berregtek a kisfilmvevők. Így biztosan sokan fogják látni Dániában a sármelléki sertéseket. Büszkék lehetnek rájuk a sármellékiek. Ezután a hazatérő teheneket szemlélte meg a küldöttség az egyik dűlőúton. A vendégek figyelmesen megnézték a teheneket is, amelyek elég szépek, de persze tejelésben elmaradnak még a dán színvonaltól. A tehenek tavaly — elsősorban a rossz vízellátás miatt — csak 2300 liter tejet adtak átlagban. Az idén a tsz vezetői bíznak benne, hogy elérik a 2900—3000 literes tejhozamot. Ezen a délutánon nagy sikere volt még egy gémeskútnak. És hogy teljes legyen a „romantika”, a közeli kertészetben dolgozó kislányok húzták fel a vizet a számukra szokatlanul nagy vederrel. Nem az ő munkájuk ez, de a fényképező vendégek kedvéért megtették. Este, vacsora után Keszthelyen, tovább folytatódott a beszélgetés, Lind Hoegsgaard parasztgazda és V. Lerche Koppenháza környéki földbirtokos tette fel a legtöbb kérdést. Keszthelyen már az Agy Irártudományi Főiskola rektora, Belák Sándor volt a házigazda, ezért a legtöbb kérdésre ő vála- ■ szolt. Hány egyéni gazda van még Magyarországon? Milyen áron tudják eladni terményeiket a tsz-ek és az egyéni gazdák? Hogyan juthat a tsz hitelhez? Milyen Magyarországon a mezőgazdasági adórendszer? — záporoztak a kérdések. Éjfél előtt hangzott el az utolsó válasz. Nagy jövő előtt Tanulságos és érdekes volt ez a nap. A dán mezőgazdasági küldöttség olyan időben érkezett hazánkba, midőn még láthatták fiatal szövetkezeteink első lépéseit. Mintha a mi érzéseinket fejezte volna ki Jens Filipsen, a dán küldöttség egyik tagja pohárköszöntőjében: a magyar mezőgazdaság előtt nagy jövő áll. És éppen azért, hogy ez a jövő minél előbb jelenné váljék, és minél gazdagabb legyen, igyekszünk felhasználni minden hasznos külföldi termelési tapasztalatot, örülünk a dán küldöttség magyarországi látogatásának és annak, hogy tíz nap múlva 30-tagú magyar mezőgazdasági küldöttség utazik Dániába. Az ilyen barátkozásból mindenkinek csak haszna lehet. Tóth Benedek NÉPSZABADSÁG VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA Van vagy nincs Varia? Nemrégiben arról írtunk az újságban, hogy a bútorvásárlás nálunk teljesen a vásárló ízlésétől és pénztárcájától függ, mert a bútorüzletekben mindent kapni a Variától egészen a hagyományos stílbútorig. Cikkünk megjelenése után már egy-két héttel sok ember levélben és élőszóban panaszkodott. E panaszok tartalma többé-kevésbé azonos volt. Azt reklamálták, hogy az újságban megjelent tájékoztatás — enyhén szólva — nem fedi a valóságot, mert a Varia szobabútort, de különösen a Varia szóló darabjait se égen, se földön nem kapni. A felvilágosítást korábbi cikkünkhöz a Könnyűipari Minisztérium Bútoripari Igazgatóságán kaptuk. A panaszok azonban arra mutatnak: felületesen és pontatlanul. Mindenesetre nézzük meg újból és alaposabban: mi hát a helyzet a Vajnával? Van vagy nincs? Mit válaszolnak erre az eredeti címzettek? Ennyiben tehát igazuk van a panasztevőknek. A Varia bútor folyamatosan és kellő mennyiségben nem található az üzletben. Viszont az még nem fordult elő, hogy a különböző modern, a Variával rokon szobabútorokból legalább egy-két választékkal ne rendelkeztünk volna. Bútorértékesítő Vállalat A nagykereskedelmi vállalatnál Angyal Gyulánét, az áruforgalmi osztály vezetőjét kértük meg a válaszadásra. — A kereset nagy, a Varia kevés. Ez évre mindössze négyezer garnitúrát kapunk az ipartól, ezenfelül legfeljebb egyes darabokat. A rendelést a Könnyűipari Minisztérium Bútoripari Igazgatóságával egyeztettük. Vita nem volt, mert ők bejelentették, hogy mindössze négyezer garnitúrára van szabad kapacitásuk, s ezen nem lehet sokat vitatkozni. Most, év közben, e számot kétszázzal megemelték. Ez jó, de az igények kielégítésére korántsem elegendő. Tetézi a nehézséget, hogy az ipar a szállítás zömét a második félévre, annak is a végére ütemezi. Vajnából az első félévben mindössze 1160 darabot kaptunk, míg a második félévben 3040-et szállítanak majd. A szállítás tehát rapszódikus, a kereskedelem jóformán raktári készletek nélkül áll, s bizony emiatt a vevőknek sokszor kell mondani: nincs, kérem. Sokat könnyítene a helyzeten, ha minden negyedévben folyamatosan megkapnánk az igényelt ezer garnitúrát. De söpörjünk a saját portánkon is. Bizonyos dolgokban a kiskereskedelem is ludas. A vidéki és a budapesti kiskereskedelmi vállalatok évről évre rosszul és pontatlanul mérik fel a közzönség igényeit. 1962 végén országosan összesítve mindössze tízezer garnitúra lakószobabútort igényeltek 1963-ra. Most májusban már huszonötezernél tar-tünk, s ez még mindig kevés. Ezért, gondolom, az iparnak is megvan a maga baja velünk. Most az igények jelentős részét importbútorral elégítjük ki, elképzelni: gyártsanak más gyárakban is Vajnát, akár más bútorok rovására is. Könnyűipari Minisztérium Bútoripari Igazgatóság Itt Botka Zoltán osztályvezető világosít fel bennünket. — 1962-ben 20 millió, 1963-ban már 40 millió forint értékben gyárt a hazai bútoripar korszerű, modern lakásbútort. A kereskedelem ennél is többet kér, mindenekelőtt Variát. Ezért 1963 utolsó negyedében az Angyalföldi Bútorgyár is gyárt 1200 garnitúrát. 1964-ben tovább növeljük a Varia-gyártást, s ekkor már szeretnénk a megnövekedett hazai, de ugyanakkor a külföldi igényeket is kielégíteni. Idén először exportálunk modern bútorokat tőkésországokba. Ennek jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyoznom. 1963-ban az export az év első négy hónapjában bonyolódott, s bizonyos anyagcserék, fazonváltozások követelték, hogy ez a szalag megszakítás nélkül fusson. Tehát ebben az időben a hazai piacot nem tudtuk kellő mértékben ellátni. Az OTP-részletakció nagyon hasznos dolog, de valósággal felszippantja az olcsó, modern bútorkészletet. Rengeteg az előjegyzés, és a jelentkezőket ki kell elégítenünk. Az első félév tehát nehézségekkel és hiányokkal járt, s ennek az ódiumát az iparnak és a kereskedelemnek egyaránt viselnie kell. Most, az összevonás után, a bútoripar örömmel fogadja a megnövekedett érdeklődést, mely a modern bútorok felé fordult. Hiszen a Variát könnyebb nagyüzemi szinten gyártani, mint a stílbútorokat, s a gépesítést is jobban ki tudjuk használni a gyárakban. Sajnos azonban, ennek előnye csak a jövő évben fog mutatkozni. Az összevont üzemekben az új automata gépsorokat az építőipar lemaradása miatt jó néhány hónappal később szerelik be. Ezzel a bútoripar nem számolt, pedig ez nagy kiesést jelent. Nem szeretnék mindent a télre hárítani, de tény, hogy szállítási nehézségek miatt az Otthon Bútorgyárban milliós értékek áztak raktár hiányában az udvaron, viszont ugyanebben az időben vidéken a bútorüzletek üresen ásítottak Biztatásként rögtön hozzáteszem: készülnek már az ipar új, hatalmas raktárai, sőt úgy tudom, a kereskedelem is építtet. Legdöntőbb mégis az, hogy jövőre több gyárunk átprofilírozza magát a modern bútorok gyártására. Sőt a Varia, a Hangulat és a Csillag mellett a Modul-Variával és a Panni-Varia szekrénysorral is jelentkezik majd iparunk. Reméljük, a fenti intézkedések megoldják a közönség egyenletes ellátását, sőt újat és többet is adunk.* A tapasztalt tényekből és a fenti nyilatkozatokból megállapítottuk tehát, hogy korábbi cikkünkhöz felületesen adták meg az információt, és a panasztevők jogosan reklamáltak. Igaz, hogy időnként lehet a bútorüzletekben Vajna bútort vásárolni, de ritkán és nem megfelelő mennyiségben, s főleg nem szóló darabokat. Ennek okait még egyszer nem ismételjük. Mindenesetre: az év második felében már jobbnak ígérkezik a helyzet, s a nyilatkozatok szerint 1964-ben véglegesen megszűnik a hiány. Suha Andor Fővárosi Bútor, Hangszer és Lakberendezési Vállalat 1. sz. áruháza Az áruház vezetője, Zsurbei Jánosné felel kérdésünkre. — A Variát nagyon megkedvelte a vásárlóközönség. Állandóan keresik, de, sajnos, nagyon ritkán van. Az év első öt hónapjában két hónapig nem kaptunk a nagykereskedelmi vállalattól •Varia bútort. De ugyanez történt a Hangulat, a Csillag és más modern, keresett bútorokkal is. Ha kapunk is, rertd kívül kicsiny a szállítmány. Negyedévenként általában száz garnitúrát rendelünk, de kétszer annyit is el tudnánk adni. Viszont a második negyedévre mindössze 50 Varia szobabútort kapunk. Szék- és Kárpitosipari Vállalat 4. sz. üzemegység (volt Újpesti Bútorgyár) Szabó Lajos üzemvezető a következőket mondja. — A Varia szobabútor 1960 áprilisában jelent meg az üzletekben. 1961-ben már exportra is gyártottunk. Tavaly még 1350 garnitúra ment külföldre, az idén, látva az itthoni keresletet, már csak 550-et küldtünk. Tény, hogy kora tavasszal, amikor az exportot bonyolítottuk, a hazai közönségnek nem tudtunk szállítani. A Variát garnitúrában csak mi készítjük, ha nálunk az export miatt fennakadás van, akkor azt az egész országban érezni. Bizonyos anyaghiánnyal is küszködtünk, ez is elmaradást okozott. Az exportkötelezettségünknek már eleget tettünk, s az év hátralevő idejében csak hazai piacra gyártunk. Tavaly a kereskedelem raktárhiányra hivatkozva, gyakran nem vette át a szállítmányt. Ezért terveztük idén az első félévre az exportgyártást és szállítást. A megoldást egyféleképpen tudom Felavatták a budapesti Vegyiművek új üzemét Péntek délután ünnepélyesen felavatták a Budapesti Vegyiművek Illatos úti gyáregységének új klóralkálielektrolízis üzemét. Az ünnepségen részt vett dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és a vegyipar több vezetője. A vendégeket Poros Tamás vállalati igazgató és Rajcz István gyáregységvezető főmérnök kalauzolta végig az új üzemen. A nehézipari miniszter a kormány köszönetét és elismerését tolmácsolta a beruházásban, a kivitelezésben kiemelkedő érdemeket szerzett dolgozóknak, és kormánykitüntetéseket, valamint miniszteri kitüntetéseket, jutalmakat adott át nekik.