Népszabadság, 1968. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
1968. március 29. péntek NÉPSZABADSÁG zi/títlm/1 na nrsatifffffiamnH iilvssanUn (Folytatás a 2. oldalról.) nak, s ezért csupán helyi jellegűek. A törvényjavaslat általános jellemzéseként elmondta még a miniszter, hogy a törvényjavaslat a pénzbírságot tekinti a szabálysértés tipikus büntetésének, s ezzel összhangban a szabálysértési ügyekben elsősorban és általában az államigazgatási szervek járnak el. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a szabályozás minél egységesebb, áttekinthetőbb és közérthetőbb legyen, ne csak az eljáró hatóságok, hanem a jogban kevésbé jártas állampolgárok számára is. A jelenlegi szabályozás jobb áttekinthetőségét elsősorban az biztosítja, hogy a két jogszabály paragrafusainak száma együttvéve sem éri el a 300-at. Elhagytunk ugyanis sok elavult, reális társadalmi érdeket már nem szolgáló tényállást. Hizlofetlikok az állampolgárok érdekeinek védelmére A törvényjavaslat nagy figyelmet fordít az állampolgárokat védő garanciákra is. Ilyen például az elévülés szabályozása, amely a cselekmény elkövetésétől számított hat hónap eltelte után kizárja a felelősségre vonás lehetőségét. Ez a rendelkezés elejét veszi az állampolgárok esetleges zaklatásának. Ugyancsak nem lehet végrehajtani azt a jogerős határozattal kiszabott büntetést, amelynek meghozatala után egy év eltelt, ha csak közbeeső hatósági intézkedés nem szakította félbe az elévülést. Két esztendő elteltével azonban végrehajtásnak egyáltalán nem lesz helye. További garanciákat ad az állampolgároknak a fellebbezési lehetőség biztosítása, az ügyész törvényességi felügyelete, valamint a felettes államigazgatási szervnek adott felügyeleti intézkedési jog is. Végezetül a törvény úgy rendelkezik, hogy a jogerős határozattól számított két év elteltével az elkövető mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól, ha ilyeneket külön jogszabályok fűznek a felelősségre vonáshoz. Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat néhány fontos részét. Megemlítette, hogy a törvényjavaslat — a helyszíni bírságolás kivételével — felemeli a pénbírság alsó és felső határát. A felső határ felemelése — 3000-ről 5000 forintra — azokat a szabálysértéseket érinti, amelyeknek elkövetői anyagi hasznot szereztek a szabálysértésből (például lopás, árdrágítás, jogosulatlan kereskedés stb.), vagy amelyek nagyobb kár vagy veszély bekövetkezésével fenyegetnek (például sugárzóanyagokkal visszaélés, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása, vízszennyezés stb.). A törvényjavaslat lehetővé teszi a szabálysértési eljárás mellőzését, illetve megszüntetését, ha a fegyelmi felelősségre vonás egymagában is megfelelően szolgálja a társadalom védelmét és a nevelés feladatát. A törvényjavaslat jelentős lépést tesz a decentralizáció fokozása, a demokratizmus fejlesztése irányában, amikor a szabálysértési ügyek számottevő hányadának intézését a községi tanácsok hatáskörébe utalja, s lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben bizottság járjon el. Az államigazgatási munka gyorsítása céljából a törvényjavaslat széles körben lehetővé teszi a szabálysértési ügynek tárgyaláson kívüli elintézését. Ehhez mindössze két feltételt kíván meg, nevezetesen azt, hogy a szabálysértés tényállása tisztázott és a nevelő hatás tárgyalás nélkül is elérhető legyen. Fennmarad, sőt szélesedik a helyszíni bírságolás lehetősége. A rendőrségnek joga lesz a helyszínen bírságolni olyan szabálysértéseket, amelyeknek elbírálása — a rendes szabálysértési eljárás keretében — nem tartozik a rendőrség hatáskörébe (például köztisztasági szabálysértés, parkrongálás). Végül a törvényjavaslat — de a kormányrendelet tervezete is — messzemenően figyelembe veszi politikai-társadalmi életünk adottságait, fejlődési szintjét, s nem utolsósorban az új gazdaságirányítási rendszerrel való összefüggéseket, így a fogyasztók érdekeinek védelmében az új szabályozás szigorítja az árdrágítás, az üzérkedés és a hasonló jellegű cselekmények büntetését, kiterjeszti a különféle szolgáltatásokra is a vásárlók megszárosításának tényállását, s bünteti az élelmiszeripari termék minőségének megrontását. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta, hogy a kódex tervezetében foglaltak szervesen illeszkednek szocialista jogrendszerünk eddigi fejlődésének folyamatába, s a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérte, hogy az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalja meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. A miniszter tetszéssel fogadott expozéja után dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója kapott szót. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előterjesztése Az előadó elmondotta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a törvénytervezetet két alkalommal is tárgyalta, de már korábban, 1966 őszén is tanácskozott az új kódex tervezetéről. Ilyen előkészítés után javasolja a bizottság az országgyűlésnek elfogadásra a törvénytervezetet, a kinyomtatott és szétosztott módosításokkal együtt. Az a tény, hogy a törvény csaknem 300 olyan jogszabályt helyez hatályon kívül, amely 1945 óta lépett érvénybe s ezenkívül hatályon kívül helyezi a korábban e tárgyban született jogszabályokat, önmagában is mutatja, hogy az új szabályozásra rendkívül nagy szükség van. — Véleményünk szerint — mondotta az előadó — ennek a bonyolult joganyagnak, az eljárás nehézkes és bürokratikus rendjének tudható be, hogy túl sok a szabálysértési eljárás, és nem érvényesül kellően a nevelő hatás. A törvénytervezet ezen a helyzeten, úgy érezzük, gyökeresen változtat. A törvénytervezet módosítását így indokolta az előadó: " Az eredeti szöveg a bevezető bekezdésben abból indult ki, hogy olyan cselekmények elmarasztalásáról van szó, amelyek a bűntettnél csekélyebb fokban veszélyesek a társadalomra. Kétségtelen, hogy a szabálysértési tényállások egy része jogosan viszonyítható ez utóbbihoz, de azért az az alapvető és jellemző, hogy a törvény az államigazgatási munka hatékonyságát és a társadalmi együttélés szabályait sértő magatartásokról rendelkezik. A bevezető szakasz a módosított formában összhangban van a törvény tartalmával és kifejezi a törvény célját. A módosított szöveg ennek megfelelően így hangzik: „Ez a törvény azoknak a jogellenes cselekményeknek szabályait határozza meg, amelyek a társadalomra csekély fokban veszélyesek. Az államigazgatási tevékenység eredményességének előmozdítása, továbbá általában a jogsértések megelőzése végett büntetéssel sújtja az államigazgatási szervek munkáját akadályozó, valamint a társadalmi együttélés szabályait sértő személyeket.” Az előadó hangsúlyozta, hogy a törvény a községi (illetve városi vagy városi kerületi) szakigazgatási szervet jelöli meg elsőfokú eljáró hatóságként. Ez nagy felelősséget ró a községi, de a járási és a megyei tanácsokra is. Fel kell készíteni az illetékes községi embereket, mindenekelőtt a végrehajtó bizottsági titkárokat, hogy feladatuknak eleget tudjanak tenni. Ez a törvény alkalmazásának lényeges feltétele. Dr. Gonda György kifejezte azt a meggyőződését, hogy az e feladattal megbízott emberek alkalmasak lesznek, még ha nincs is mindnyájuknak jogi végzettségük. A viszonylag gyorsan elsajátítható és szükséges jogszabályi ismeretek mellett a helyi körülmények ismerete, az igazságérzet, az emberség, a mérlegelési készség legalább annyira fontos, mint a jogismeret. Az előadói beszéd után az emnyik szünetet rendelté. Vita a szabálysértési kódex tervezetéről Szünet után az országgyűlés dr. Beresztóczy Miklós elnökletével megkezdte a törvényjavaslat vitáját. Az első felszólaló, BARTHA JÁNOS (Hajdú-Bihar megye 8-as választókerület) hangoztatta, hogy a törvénytervezet rendelkezései a lehetőséghez mérten egyesítik a szabálysértések elbírálására hivatott szervek eljárását. Példásként említette, hogy a vásárlók megkárosítása miatt a tanácsok igazgatási osztályai és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség egyaránt eljárhatnak, noha teljesen indokolatlan, hogy azonos ügyben két különböző szerv más-más eljárási szabályt alkalmazzon. Ez is megváltozik az új törvénnyel. A képviselő végül meggyőződését fejezte ki, hogy — széles körű ismertetése után — a törvény csökkenti a szabálysértések számát, hatékony eszköz lesz az eljáró szervek kezében az állampolgári fegyelem megszilárdítására, a kisebb súlyú jogsértések megtorlására. Ezután PONGRÁCZ IMRÉNÉ (Győr m., 5-ös választókerület) szólalt fel. Hangoztatta annak szükségességét, hogy az új szabálysértési törvény áttekinthető, a gyakorlati életben adódó ese(Folytatás a 4. oldalon.) s Tudósítóink jelentik Párizsból: Fock Jenő miniszterelnök franciaországi látogatásának idejéből már majdnem kétharmad letelt. Ebből a legutóbbi két nap, a lyoni látogatás, teljes egészében a gazdasági kapcsolatok jegyében zajlott. Csütörtök reggel a lyoni prefektúrán levő szálláshelyéről a közeli vásár felé vették útjukat a magyar vendégek, Betancoun külügyi államtitkár társaságában. A helyszínen Robert Perrier, az 50. évfordulóját ünneplő vásár elnöke fogadta a küldöttséget. A látogatás első célja természetesen a magyar kiállítás volt, ahol Drop- Pa Gusztáv, a HUNGEXPO igazgatója üdvözölte a vendégeket. (Megjegyzendő, hogy ez az első alkalom, hogy Magyarország a lyoni nemzetközi vásáron kiállít.) Ezután a vendégek és a vendéglátók népes csoportja a lengyel és az NDK-kiállításnál állapodott meg, majd sorra következtek a különféle francia cégek. Leginkább a szerszámgépgyártás keltette fel a látogatók érdeklődését. Különös figyelemmel tanulmányozták a modern vezérlésű fémmegmunkáló gépeket. Az elismerés mellett azonban egyik-másik gépnél vendéglátóink számára meglepő beszélgetések is lezajlottak. Az egyik gépnél például szóba került az ár. A kiállító cég képviselője arra utalt, hogy ez a típus még elég drága. Kissé meglepetten kapta fel a fejét, amikor Sebestyén János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese azt válaszolta, hogy nálunk olcsóbban meglophatnák ugyanezt a típust. A vásár nem túl nagy, a Rhone partján, a Tere-d'Or parkkal szemben némileg a mi nemzetközi vásárunkra emlékeztet, öszszesen 30 nemzet árui szerepelnek, 14 ország, közöttük négy szocialista, önálló pavilonnal képviselteti magát. Anglia kopogtatása a Közös Piac (különösképpen a francia partner) ajtaján itt is érzékelhető, és első ízben jelentkeztek az idén itt is a japánok. Az előbbi téma — annak szükségessége, hogy a francia importőrök ismerjék meg a magyar ipar exportképes termékeit is — ezt a látogatást is végigkísérte. Ennek szentelte a fő figyelmet Fock Jenő a tiszteletére adott díszebéden mondott pohárköszön ■ tőjében is. A gyáriparosok ebédjén mondott érve — miszerint Magyarországon nem gyártanak sem márkát, sem dollárt, sőt frankot sem, és aranyat sem bányászunk, fizetni tehát csak magyar árusókat tudunk — amolyan szállóigéjévé lett ennek az útnak. Most is erről szólott közvetlen hangon a Perrier elnök szívélyes üdvözlő szavaira mondott rögtönzött válaszában. Különös sikert és önkéntelen tapsokat aratott, ahogyan tréfálkozva megindokolta, miért Lyont és nem a francia fél által ajánlott Grenoble-t választotta vidéki úticélul. — Arra gondoltunk — mondotta —, hogy ami sportolóinknak nem sikerült Grenoble-ban a téli sportban, az sikerül majd küldöttségünknek Lyonban, a gazdasági kapcsolatokban, mind a két ország javára. Ami a gazdasági kérdéseket illeti — tette hozzá —, nem lesz egészen könnyű a dolgunk. A vásárokon egyébként is az a helyzet, hogy mindenki el akar adni. Pedig aki el akar adni, annak vásárolnia is kell. Kifejezte azt a benyomását, mintha itt sokan nem tudnák, hogy Magyarországnak is van ipara, mégpedig sokkal fejlettebb ipara, mint sokan hiszik. Különös jelentőséget ad ezeknek a szavaiknak, hogy a Közös Piac jelenlegi viszonyai között a magyar—francia árucsere lehetetőségeiben egyre nagyobb szerepet kap az, hogy itteni partnereink a mezőgazdasági termékeken kívül magyar iparcikkeket is vásároljanak. A magyar miniszterelnök szívélyes, bár nyit és szókimondó hangja a jelenlevők körében nemcsak meghallgatásra, de visszhangra is talált. Fock Jenőnek átnyújtották a vásár 50. évfordulójára készült emlékérmet és Lyon városát megörökítő rézmetszeteket. A kitűnő hangulatban lefolyt lyoni látogatás után a magyar miniszterelnök és kísérete az Air France Caravelle-jén visszalépett Párizsba. A visszaérkezés után Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete adott fogadást Fock Jenő tiszteletére a Crillonhotelban. Azt követően fél 9-kor a magyar Minisztertanács elnöke adott vacsorát a Doyen étteremben George Pompidou, a Francia Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére. Pénteken, a látogatás utolsóelőtti napján kerül sor az Elyséepalotában De Gaulle elnök és Fock Jenő találkozójára, amely után De Gaulle elnök ad ebédet a magyar kormányfő tiszteletére. Ezután a Hotel Matignonban kerül sor a hivatalos tanácskozások zárótárgyalására Pompidou miniszterelnök és Couve de Murville külügyminiszterrel. A péntek késő esti órákban a Párizsban akkreditált külföldi újságírók rendeznek vacsorát, amelynek keretében a magyar miniszterelnök válaszol az újságírók kérdéseire. Kovács István Rényi Péter A LYDXI LÁTOGATÁS UTÁN Fock Jette és kísérete visszatért Párizsba A Ivó Ili ném/.Hirö/i vásáron — Vacsora l'ompidou tiszteletére 31a találkozik le Gaulle elnökkel a magyar kormányfő A lyoni nemzetközi vásáron, egy gépmonstrum előtt.