Népszabadság, 1968. július (26. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-11 / 161. szám

1968. július 11, csütörtök NÉPSZABADSÁG GÁCS LÁSZLÓ 1903—1963 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága és a Pénzügyminisztérium mély megren­düléssel tudatja, hogy Gács László elvtárs, a párt és a magyar for­radalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága, a Budapesti Párt­­bizottság és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete központi veze­tőségének tagja, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója, teg­nap reggel szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt. Gács László elvtárs hamvasztás előtti búcsúztatása július 13-án (szombaton) 12 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a magyar forra­dalmi munkásmozgalom nagy halottainak Panteonjában. Az elhunyt hozzátartozói, barátai és harcostársai a mauzóleum előtti ravatalnál fél 12-től róhatják le kegyeletüket. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A negyedszázados ellenforrada­lom egyik legnehezebb időszaká­ban, huszonöt éves korában állt be azok közé, akik egy igazságos, emberséges világért küzdöttek. A húszas évek végén a nagy gaz­dasági válság, a kiszolgáltatottság és a nyomor ellen elkeseredett küz­delmet folytatott a magyar munkás­­osztály. Egymást követték a munkát és létbiztonságot követelő megmoz­dulások, tünteté­sek. A fiatal szö­vőmunkás, amikor kommunista lett, s a forradalmi pro­letárharc élvona­lába állt, vállalta az életveszélyt, a megpróbáltatá­sokat. A kormány rögtönítélő bírás­kodást, statáriu­mot léptetett élet­be, bitó alá hur­colta az illegális párt vezetőit. Gács László 1928-tól kezdve megszakítás nélkül dolgozott a mozgalomban, részt vett a Kommunista Ifjúmun­kások Magyarországi Szövetsége, az üzemi pártsejtek és a Vörös Segély szervezésében. Együtt dol­gozott Sallai Imrével, Rózsa Ri­­chárddal, Martos Flórával, majd Rajk Lászlóval, Bárd Andrással, Sollner Józseffel és a párt sok más ismert harcosával. Többször letartóztatták, megkínozták. Párt­munkáját túlnyomórészt Újpesten, a munkáskerületekben és a szak­­szervezetben végezte. Ez egyik magyarázata annak, hogy a leg­nagyobb nehézségek idején is, amik­or az ellenség csapásai sú­lyos helyzetet teremtettek a párt számára, ő a munkástömegek vé­dőgyűrűjével körülvéve tovább dolgozhatott, fenn tudta tartani kapcsolatait azokkal a szerveze­tekkel, amelyek ha olykor megti­zedelten is, de tovább vezették a harcot a munkásosztály politikai és gazdasági követeléseiért. 1931- ben tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártja Budapesti Bizottságának, szerkesztője a Vö­rös Figyelő című illegális lap­nak, vezetője a párt agit.-prop. bizottságának. Kivette részét az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék munkájából is. 1936 után a Tex­tilmunkások Szakszervezete új­pesti csoportjában töltött be ve­zető tisztséget. Különösen nagy érdemeket szer­zett Gács László 1938 után a párt újjászervezésében, a népfront­politika kibontakoztatásában. Ab­ban az időben, amikor a Horthy­­rendszer már a háború közvetlen előkészítésének útjára lépett, Ró­zsa Ferenccel együtt hatalmas munkát végzett, hogy a munkás­­osztály forradalmi erőit és a mel­lettük felsorakozó szövetségese­ket, a haladó polgári, értelmiségi rétegeket, földmunkásokat, sze­gényparasztokat ne érjék készü­letlenül a bekövetkező esemé­nyek. A negyvenes évek elején Rózsa Ferenccel, Schönherz Zol­tánnal, Skolnik Józseffel és más elvtársakkal együtt irányította a párt Központi Vezetőségének munkáját. Ebben a rendkívüli ne­héz időszakban éjt nappallá téve, fáradhatatlanul dolgozott. Szinte minden új párttag felvétele az ő közreműködésével történt akkori­ban. Rendkívüli óvatosságra, nagy körültekintésre volt szükség. Gács Lászlót marxista-leninista tudása, gazdag tapasztalata, em­berismeret­e, szigorú,, de igazsá­gos ítélőképesége, humanizmusa tette kiválóan alkalmassá erre a felelősségteljes munkára. Egyike volt azoknak, akik előkészítették az illegális Szabad Nép megjelente­tését, gondoskod­tak szerkeszté­séről, előállításá­ról, terjesztéséről. 1942 nyarán a nagy letartóztatá­sok idején, amikor a párt és nemzeti függetlenségi moz­galom több száz részvevőjét fogták el, a csendőrnyo­mozók tűvé tették érte a fővárost és az országot. Tudta, mi történik a le­tartóztatottakkal, milyen szörnyű kínvallatásokat állnak ki, de ez csak fokozta elszántságát. Megtor­panás nélkül dolgozott tovább, szervezte a tömegek háborúelle­nes fellépéseit, a demokratikus erők összefogását. 1942 nyarától 1943 elejéig a Központi Vezetőség titkárságának tagja volt. 1944 áprilisában aztán őt is elfogták, tíz év börtönre ítél­ték. 1944. december 30-án az el­hurcolás elől sikerült megszöknie. Konspirációs leleményességének és lélekjelenlétének köszönhette életben maradását. Éppen ez vált vádponttá ellene az ötvenes évek elején, amikor hamis vádakkal il­lették és súlyos méltánytalansá­gok érték. Később bebizonyoso­dott feddhetetlensége. Gács László elvtárs a felszaba­dulás után egy ideig a Textilmun­kások Szakszervezetének titkára, majd a SZOT főtitkárhelyettese, a Friss Újság, majd a Népszava szerkesztője. Az 1956-os ellenfor­­radalom napjaiban is helyén volt a szíve, kivette részét a munkás­­hatalom visszaállításáért, megszi­lárdításáért, a konszolidációért folytatott küzdelemből. A Magyar Rádió és Televízió alelnök­e, majd elnöke lett. 1962 februárjától ha­láláig mint az Országos Takarék­­pénztár vezérigazgatója és a párt Központi Revíziós Bizottságának, majd Központi Ellenőrző Bizott­ságának, az MSZMP Budapesti Bizottságának tagja, értékes tevé­kenységet fejtett ki, maradandót alkotott. Sok ezren ismerték meg szemé­lyesen annak a négy évtizedes küzdelemnek során, melyet népé­ért, a magyar munkásosztályért, a szocializmusért odaadóan, fárad­hatatlanul folytatott. Mindenki tisztelte egyenességéért, rendíthe­tetlen elvhűségéért, segítőkészsé­­géért. A Szocialista Hazáért Ér­demrenden kívül több magas kor­mánykitüntetésben részesült. El­hunytéval nemcsak családját, két fiát, feleségét, nővérét, régi küz­­dőtársait érte pótolhatatlan vesz­teség, hanem mindannyiunkat, akik olyan áldozatkész embert vesztettünk benne, aki mindig, minden helyzetben tudása és ere­je legjavát adta népünk boldogu­lásáért. ­A megbonthatatlan barátság jegyében Katonagyűlés a koreai küldöttség tiszteletére ( Tudósítónk­tó­l) A koreai és a magyar himnusz hangjaival nyílt meg szerdán az a gyűlés, amelyet a Honvédelmi Minisztérium rendezett Budapes­ten a hazánkban tartózkodó ko­reai küldöttség tiszteletére. Ko­vács Pál vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfő­nöke nyitotta meg a gyűlést, amelynek elnökségében helyet foglalt a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság katonai kül­döttsége, s annak vezetője Kim Csang Bong hadseregtábornok, a Koreai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterelnök­helyettes és nemzetvédelmi mi­niszter, Czinege Lajos vezérezre­des, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, honvédelmi mi­niszter, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, valamint a fegyveres testületek képviselői. Elsőként Czinege La­jos vezérezredes mondott beszé­det. Mint, Istinff Mionti felszólalása A nemzetvédelmi miniszter el­ismeréssel szólt a magyar nép és a néphadsereg felszabadulás óta elért eredményeiről, majd hazája helyzetét ismertetve utalt az ame­rikai imperialisták sorozatos pro­vokációira, amelyek éberségre és a harckészültség fokozására kész­tetik a szocializmust építő koreai népet. — Az amerikai imperialisták mindinkább fokozzák agresszív erőfeszítéseiket — mondotta. — A napokban létrehoztak egy újabb hadihajórajt, úgynevezett „har­madik manőverező csapat” néven. Agresszív erőiket országunk ten­geréhez közel csoportosítják, hadi­készültségben tartják. Nincs olyan nap, hogy az amerikai imperialis­ták és csatlósaik ne követnének el katonai provokációkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen a szárazföldön, a tengeren és a légtérben egyaránt. Bár Korea és Magyarország földrajzilag távol van egymástól, országaink népei és néphadsere-­­­gei szorosan támogatják és segítik­­ egymást a békéért és a szocializ­­­­musért, az imperialisták ellen fo­­l­­yó harcaikban — folytatta. — A magyar nép testvéri támogatást nyújtott, amikor a koreai nép­­ igazságos honvédő háborút viselt az amerikai imperialisták fegyve­­­­res intervenciójával szemben és a­­ háború utáni újjáépítés időszaká­­­ ban egyaránt. Ezt a támogatást most is érezzük. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány az amerikai Pueblo kémha­jó provokációja kapcsán is elítélte az imperialisták agressziós tevé­kenységét és szolidaritását fejez­te ki a koreai nép harca iránt, őszinte hálával fogadjuk a test­véri szolidaritás minden meg­nyilvánulását. Drágának tekintjük a népeink és néphadseregeink kö­zötti baráti együttműködést és bi­zonyosak vagyunk abban, hogy ez a jövőben is tovább erősödik a marxizmus—leninizmus, a prole­tár nemzetköziség elvei alapján, országaink népei és a nemzetközi haladás érdekeinek megfelelően — fejezte be nagy tetszéssel foga­dott beszédét Kim Csang Bong hadseregtábornok. A forró hangulatú ülésen Sarlós István a főváros nevében a Par­lament képével díszített selyem faliszőnyeget adott át a koreai ka­tonai küldöttség vezetőjének. Elutazott a csehszlovák népi ellenőrzési küldöttség Szerdán elutazott hazánkból a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Népi Ellenőrzési Bizottsá­gának küldöttsége. A küldöttséget Stefan Gas­­parik elnök vezette, tagja volt Jan Stencl, a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottja, a Szlovák Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke, Vlas­­timil Sanek, a CSSZK KNEB fő­osztályvezető-helyettese és dr. Tibor Kubicka, a Szlovák NEB titkára. s­zinoiít* hajós beszéde A honvédelmi miniszter emlé­keztetett a magyar katonai dele­gáció tavalyi koreai látogatására, amelynek során megismerkedtek a szocializmust építő koreai nép életével, erős, jól képzett és ütő­képes hadseregével, s magas szín­vonalú katonai ismeretekkel ren­delkező parancsnoki karával. A miniszter részletesen elemezte a nemzetközi politika fontosabb eseményét, majd a vietnami nép önvédelmi harcáról szólva elmon­dotta : " A harc a távoli hadszíntéren nemcsak a vietnami, hanem min­den nép, köztük a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért is folyik. Ezért szent kötelessé­günknek tartjuk, hogy a többi szocialista országgal együtt, ka­tonai, politikai, gazdasági és dip­lomáciai téren egyaránt — ha a vietnami elvtársak ezt kérik, ön­kéntesek küldésével is — mind­addig segítsük a hős vietnami né­pet, amíg szükség lesz erre az im­perialista agresszió visszaverésé­hez. Alapvető feladatunknak tart­juk, hogy a testvéri szocialista országokkal együtt szüntelenül erősítsük közös védelmi szövetsé­günket, nemzeti függetlenségünk, békénk és biztonságunk egyik legfontosabb biztosítékát: a Var­sói Szerződés Szervezetét. Ez a szervezet, a benne egyesített fegy­veres erő ma olyan tényező, amelynek meghatározó szerepe van az imperializmus féken tartá­sában. Néphadseregünk fejlődését jel­lemezve a honvédelmi miniszter elmondotta: az utóbbi években to­vább nőtt a rakétakomplexu­mok, a korszerű harckocsik és páncélelhárító fegyverek, a rá­diótechnikai és felderítőeszközök, műszaki gépek mennyisége. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egy főre jutó gépi munkaener­gia — lóerőben számítva — a 8 év előttinek több mint háromszo­rosára, a szárazföldi magasabb egységek tűzfegyvereinek megbíz­ható lefogóképessége 1960-hoz vi­szonyítva nyolcszorosára, ütőké­pességük pedig négyszeresére nö­vekedett. Ugyancsak négyszeresé­re nőtt a honi légvédelmi csapa­tok hatékonysága is. Befejezésül további sikereket kívánt a szocializmust építő test­véri koreai népnek, néphadseregé­nek újabb eredményeket a hadké­szültség növelésében, Korea bé­kéjének és szuverenitásának vé­­delmezésében. Czinege Lajos nagy tapssal kí­sért beszéde után Kim Csang Bong hadseregtábornok emelke­dett szólásra. A koreai néphadsereg magas rangú tisztjeinek kitüntetése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a szocializmust épí­tő magyar és koreai nép barátsá­gának és testvéri együttműködé­sének, valamint a béke, az emberi haladás, a szocializmus igaz ügyét védelmező magyar néphadsereg és koreai néphadsereg fegyverbarát­ságának ápolása és fejlesztése te­rén végzett sokoldalú és kiemel­kedő tevékenységük elismerésé­ül kitüntetéseket adományozott a koreai néphadsereg hazánkban tartózkodó küldöttsége tagjainak. A kitüntetéseket szerdán, a Par­lament delegációs termében Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke nyújtotta át Jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, honvédelmi minisz­ter, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztály­­vezetője, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára. Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, a néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnöke. Kádas Ist­ván, hazánk phenjani nagyköve­te és Li Dong Szan, a KNDK bu­dapesti nagykövete. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének első fokozatával tüntette ki Kim Csang Bong hadseregtábornokot, a Koreai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagját, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét, nemzet­védelmi minisztert. A Magyar Népköztársaság Zászlórendje második fokozata kitüntetést adományozta O Dzin U hadseregtábornoknak, a koreai néphadsereg politikai főcsoport­­főnökének; a zászlórend harma­dik fokozatával tüntették ki Kim Dzong The altábornagyot, Pak Dze Csoi vezérőrnagyot, An Szok Bong vezérőrnagyot, O Guk Rjol vezérőrnagyot, Cse Jong An ve­zérőrnagyot, Hong Ho Guan főez­redest; a Kiváló szolgálatért ér­demrend kitüntetést kapták: Kim Ju Szun, Szong Gum Rjong, Kim Jong Hi, Mun Hong Szu főezre­desek, Dzang Rak Dzun ezredes, Kim In Jong, a KNDK külügy­­minisztériumi osztályvezetője, Bang Jong Gap, külügyminiszté­­riumi előadó, és Kim Min Hjok orvos-ezredes. A delegáció kíséretében levő személyeknek Czinege Lajos hon­védelmi miniszter A haza szolgá­latáért érdemérmet adományoz­ta. (MTI) ff ifit túl és saulsaurreaet 4’ffi­ü­ttműküdése A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és a Közalkalma­zottak Szakszervezetének elnök­sége együttműködési megállapo­dásban rögzítették a két szerv együttműködésének alapvető kér­déseit, egyben megállapodtak idei közös munkaprogramjukban is. Ebben — egyebek között — a társadalombiztosítási jog kodifi­­kációja, korszerű nyilvántartási rendszere és sok egyéb, az ügy­vitel egyszerűsítésére, valamint az ügyviteli dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására irányuló közös feladatot tűztek ki. Az együttműködési megállapo­dást dr. Bartos István főigazgató és dr. Jókai Lóránd, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének fő-­­titkára írta alá. 5

Next