Népszabadság, 1971. július (29. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-17 / 167. szám
2 A Nixon utazás bejelentésének fogadtatása WASHINGTON (Washingtoni tudósítónktól.) Washingtonipolitikai körökben érdeklődéssel és meglepetéssel fogadták a bejelentést: a röviddel korábban beharangozott elnöki televíziós beszéd témáját utolsó pillanatig titokban tartották, s az Egyesült Államokkal szövetséges Tajvan nagykövetét csak 28 perccel előbb tájékoztatták. Kissinger titkos küldetésével és Nixon pekingi meghívásával kapcsolatban elsősorban arra mutatnak rá, hogy a bejelentésre olyan időpontban kerül sor, amikor a Nixon-kormányzat külpolitikája erősödő kritikai pergőtűzbe került, mert a Fehér Ház csupán időhúzó taktikával „válaszol” a DRFK hétpontos javaslatára. — Az amerikai nép joggal várta — mondotta erről Avarell Harriman, az ismert politikus és diplomata —, hogy Nixon felhasználja Kissinger útját az érdemi tárgyalások megkezdésére, a hétpontos javaslat figyelembevételével. Valójában azonban — tette hozzá— nem ez történt, s az elnök a pekingi út bejelentésével épp az ez ügyben ránehezedő nyomást akarja csökkenteni. A CBS tv-hálózat kommentátora azt is megjegyzi, hogy kézenfekvő a feltételezés: „az amerikai politika fel kívánja használni a kínai—amerikai közeledést arra, „hogy Hanoira gyakoroljon nyomást.” Politikai megfigyelők hangsúlyozzák, az amerikai—kínai kapcsolatok fejlődése a vártnál gyorsabb volt. Ahhoz, hogy Kissinger július 9. és 11. közötti útjára sor kerülhessen (az út álcázására egyébként, mint ismeretes, közleményt publikáltak arról, hogy az elnöki tanácsadó Pakisztánban „megbetegedett” és „pihen”), hosszas diplomáciai előkészítő munkára, Washington és Peking közötti előzetes bizalmas megbeszélésekre volt szükség. A modern amerikai diplomácia történetében példátlan, hogy az elnök olyan országba látogasson, amellyel az Egyesült Államok nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Ennek rendhagyó voltát csak fokozza a Kínai Népköztársaság szomszédságában folytatódó indokínai háború. Washingtoni vélemények szerint az, hogy az útra ilyen körülmények közt kerül sor, nemcsak az Indokínára vonatkozó amerikai célokkal függ össze, hanem az amerikai külpolitika új „háromszög-szemléletével” is: azzal a kísérlettel, hogy a Peking irányába tett közeledő lépésekkel próbáljanak „nyomást gyakorolni” a Szovjetunióra, amely külpolitikájával, katonai és gazdasági erejével az amerikai globális politika érvényesítésének legfontosabb akadálya. A Fehér Ház egy tisztségviselője elmondotta, hogy az amerikai elnök látogatásának időpontját még nem állapították meg, de valószínű, hogy Nixon még jóval 1972 májusa előtt ellátogat Kínába, amint a megfelelő technikai előkészületek befejeződtek. Az illető tisztségviselő hozzáfűzte: nem valószínű, hogy a diplomáciai kapcsolatokat még Nixon pekingi útja előtt felvennék. Vajda Péter PEKING A kínai főváros diplomáciai köreiben — jelenti az MTI pekingi tudósítója, Baracs Dénes — is meglepetést keltett az Új-Kína hírügynökség és a pekingi rádió általismertetett közlemény Nixon látogatásáról. Diplomáciai megfigyelők megjegyzik: Kissinger az első felelős amerikai államférfi, aki a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta Pekingbe látogatott. Az amerikai elnök látogatása végleg pontot tehet arra az időszakra — mutatnak rá a pekingi megfigyelők —, amelynek során az Egyesült Államok megpróbálta figyelmen kívül hagyni Kína létezését, gazdasági és politikai blokád alatt tartotta. Nixon meghívása azonban nyilvánvalóan radikális külpolitikai fordulatot jelent. Diplomáciai megfigyelők érdeklődéssel várják, hogyan fogja a meglepetésszerű változást a kínai propaganda megmagyarázni a hazai közvéleménynek, s az amerikai imperializmus ellenkzdő ázsiai népeknek. Kissinger látogatását — mutatnak rá Pekingben — feltehetően jó előre előkészítették, hiszen egyébként szinte lehetetlen lett volna az elnök tanácsadójának útját szoros figyelemmel kísérő világsajtó éberségét kijátszani. Bizonyosnak látszik ,hogy a két főváros között Kissinger távozása után is nyitva maradtak a diplomáciai csatornák, hiszen a közleeményt azután tették közzé, hogy Pekinget értesítették: az amerikai elnök a Kissingerrel folytatott megbeszélés alapján elfogadja a meghívást.*■ A szovjet fővárosban a TASZSZ, a rádió és televízió, valamint az Izvesztyija péntek esti kiadása ismerteti a közleményt pekingi, illetve washingtoni jelentésében. A szovjet kommentátorok — hangsúlyozza ugyanakkor az MTI moszkvai tudósítója — már korábban behatóan elemezték a kínai—amerikai „mosolypolitika” alakulását, amely most Nixon kitűzött pekingi látogatásával új szakaszához érkezett. A szovjet fővárosban sohasem hunytak szemet afölött, hogy a Washington és Peking közeledését taglaló amerikai burzsoá sajtó kárörömmel írt és ír arról a szakításról, amelyet a jelenlegi kínai vezetők politikailag és ideológiailag a szocialista közösség országainak viszonylatában véghez vittek. A washingtoni kormány fokozza nyomását a haladó szervezetekre Szélesítik a „felforgató tevékenységet vizsgáló bizottság" hatáskörét (Washingtoni tudósítónktól.) Nixon elnök rendeletet adott ki, amellyel jelentősen kiszélesíti a törvényhozás „felforgató tevékenységet vizsgáló bizottságának” jogkörét. Ez a testület a maccarthista idők hírhedt Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságának, ahhoz hasonló összetételű utóda, s az elmúlt években csupán névleges tevékenységet folytatott. A kormányzati intézkedések értelmében a vizsgáló bizottságnak a jövőben joga lesz vizsgálatot folytatni olyan „radikális szervezetek” ügyében, mint a Fekete Párducok, vagy az Országos Békekoalíció. Az amerikai polgárjogi unió és más haladó szervezetek tiltakozó nyilatkozatai az elnöki rendeletet törvénytelennek és jogellenesnek nevezik, hangsúlyozzák, hogy az veszélyezteti a polgári jogokat, s az ellenzék megfélemlítésére irányul. NÉPSZABADSÁG 1971. július 17. szombat Szovjet vezető szervek köszönetnyilvánítása Moszkvában pénteken, közleményt adtak ki, amelyben a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa őszinte köszönetét fejezi ki mindazoknak a szovjet párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteknek, vállalati kollektíváknak, kolhozoknak, intézményeknek és magánembereknek, valamint a testvéri marxistá il leninista pártok központi bizottságainak, a szocialista és más országok kormányainak, állami és katonai személyiségeinek, a diplomáciai képviseleteknek, társadalmi szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik részvétüket nyilvánították Georgij Dobrovolszkij, Virtgyiszlav Volkov és Viktor Pacajev szovjet űrhajósoknak a Szojuz—11 visszatérésekor bekövetkezett hősi halála alkalmából. (TASZSZ) Újabb négyhatalmi tanácskozás Nyugat-Berlinről A négy nagyhatalom nagykövetei pénteken Nyugat-Berlinben az egykori szövetséges ellenőrző tanács épületében folytatták megbeszéléseiket. Az ülésen részt vett: Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete, Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövete, Jean Sauvagnargues, Franciaország bonni nagykövete és Rogers Jackling, Anglia bonni nagykövete. A tanácskozáson Abraszimov elnökölt. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány tárban Meteor típusú mesterséges holdat bocsátottak fel a Szovjetunióban. A mesterséges hold műszerei felvételeket készítenek a felhőkről, adatokat gyűjtenek a Föld és az atmoszféra által viszszavert hőenergia nagyságáról. A mesterséges hold valamennyi berendezése normálisan működik. A Biztonsági Tanács négynapos vita után csütörtökön egyhangúlag úgy döntött, hogy bizottságot küld a Portugália elleni szenegáli panasz kivizsgálására. A BT elítélte a szenegáli területek ellen 1963 óta elkövetett portugál agressziókat. (MTI) Az olasz külügyminisztérium épületében péntek délelőtt megbeszélések kezdődtek Rudolf Kirchschlager osztrák és Aldo Moro olasz külügyminiszter között. (AFP) A világűr békés felhasználásával foglalkozó ENSZ-bizottság tudományos és műszaki albizottságának 8. ülésszaka pénteken ért véget New Yorkban. Az ülésszakon elhatározták, hogy munkacsoportot alakítanak a föld nyersanyagforrásainak mesterséges holdak segítségével való felkutatására. (MTI) A balti-tengeri országok, Norvégia és Izland nemzetközi békekonferenciája Rostockban befejezte munkáját. A konferencia síkraszállt a Balti-tenger medencéjében elterülő országok munkásosztályának és szakszervezeteinek egységéért. (TASZSZ) Macovescu román külügyminiszter-helyettes befejezte háromnapos izraeli látogatását és csütörtök este Tel Avivból visszaérkezett Bukarestbe. (Agerpress) A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának 5. plénumán a részvevők megvizsgálták a közelmúltban tartott parlamenti választások eredményeit és az Okinawa visszaadásáról nemrég aláírt amerikai—japán szerződést. (TASZSZ) Lord Carrington brit hadügyminiszter hétfőn Máltára utazik, hogy a két kormány között támadt nézeteltérés után tárgyaljon a Mintoff-kormánnyal. (Reuter) BALOLDALI KORMÁNY IZLANDON Európa földrajzi perifériájáról máról holnapra a politikai figyelem középpontjába került Izland, ahol a napokban a baloldali pártok koalíciója alakított kormányt. Izland a NATO tagja, Keflavikban hatalmas amerikai katonai támaszpont van, az új kormányt pedig nemcsak hogy a baloldali pártok hozták létre, de a kommunisták is benne vannak. Mindez együttesen érthető idegességet váltott ki a NATO-központban és a Pentagonban. Izlandot tizenkét év óta konzervatív függetlenségi és a szociáldemokrata párt koalíciója kormányozta. Az idén júniusban rendezett választásokon azonban a két párt négy mandátumot elvesztett, s Európa legrégibb parlamentjében (930-ban alapították), a hatvan tagú althingban három baloldali párt, az Izlandi Haladó Párt, a Népi Szövetség Pártja és a Baloldali Liberális Párt összesen 32 képviselői hellyel többségbe került. Egyhónapi tárgyalások után a három baloldali párt egyeztetni tudta nézeteit a megalakítandó kormány programjának fő pontjaiban, s a haladó párti Olafur Johannesson miniszterelnöksége alatt létrehozta Izland első baloldali kormányát. Fanyalgó nyugati burzsoá kommentárok a baloldal győzelmét annak a technikai változásnak tulajdonítják, hogy a szavazásra jogosultak alsó korhatárát az eddigi 21 év helyett 20 évben szabták meg. Valójában az történt, hogy az izlandi választók mérlegre tették a szavazataikért versengő pártok programjait és a jobboldalé könnyűnek találtatott. Három kérdésben éleződött ki a választási küzdelem: 1. Izland felségvizeinek határában. A baloldal az eddigi 12 mérföld helyett 50 mérföldben kívánta ezt megállapítani. Az ország gazdaságában döntő fontosságú a halászat és a halfeldolgozás, amelyből a nemzeti jövedelem 25 százaléka származik. A konzervatív jobboldal ellenezte a tengeri határ kiterjesztését. 2. A baloldal szorgalmazta, hogy Izland iparát saját erőből fejlesszék, míg a jobboldal amerikai kölcsönökkel számolt. 3. A haladó pártok — bár nem egyforma módon — helytelenítik Izland szerepét a NATO-ban, a jobboldal viszont növelni szerette volna az ország elkötelezettségét a NATO iránt. Izland közvéleményében népszerű az európai biztonsági konferencia gondolata, egy új európai biztonsági rendszer megteremtése, s ez sokakat a NATO-elkötelezettség felszámolására serkent. A baloldali koalíciós kormány gyors intézkedésekkel próbálja teljesíteni a választási ígéreteit. A kormányprogramban máris szerepel a tengeri halászati határ kiterjesztése. A NATO-val kapcsolatban kompromisszumos megoldás született: nem mondják fel az ország tagságát, de négy évi határidővel a keflaviki támaszpont kiürítésére kötelezik az Egyesült Államokat. A baloldali koalíción belül a kommunista irányzatú Népi Szövetség Pártja a NATO-val való teljes szakítást követeli. Az izlandi változások feltétlenül kedvező hatást gyakorolnak az ország belső viszonyaira és a nemzetközi helyzetre is. Várható, hogy a baloldali koalíció kormánya határozottan kiáll az európai biztonsági konferencia mielőbbi megrendezése mellett, és intenzív kapcsolatokat épít ki a szocialista országokkal. C. Tóth Béla Mahmud Riad: Barátainkkal találkoztunk a szocialista országokban Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter pénteken befejezte négynapos hivatalos jugoszláviai látogatását és elutazott Belgrádból. Riad tárgyalásokat folytatott Tito elnökkel és Mirko Tepavac külügyminiszterrel. Az egyiptomi politikus elutazása előtt tartott sajtóértekezletén nagy megelégedéssel szólt a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Jugoszláviában tett látogatásáról. Riad hangsúlyozta: — Barátainkkal találkoztunk a szocialista országokban, amelyek minden segítséget megadnak, amelyek mindenkor a mi oldalunkon álltak és elítélik az izraeli agressziót. Kiemelte az egyiptomi —szovjet barátsági szerződés fontosságát, hangoztatva, hogy az tartós jellegű okmány, amelynek szerinte kétségkívül nagy hatása lesz az egész közel-keleti térségre. Riad visszautasított minden olyan találgatást, mintha az egyiptomi—szovjet szerződés korlátozná az EAK el nem kötelezettségi politikáját. Riad továbbá leszögezte: az EAK békét ajánlott Izraelnek különböző módokon és különböző időpontokban, Izrael azonban mindezeket a javaslatokat visszautasította, az Egyesült Államok pedig — különféle nyilatkozatai ellenére — Izraelt támogatja. Riad megismételte, Kairó kész újból megerősíteni az 1949-es egyiptomi —izraeli megállapodást, amelyet annak idején még három arab ország aláírt , de ez azt jelenti, hogy Izraelnek vissza kell vonulnia a megszállt arab területekről. Riad síkraszállt továbbá az arab országok közötti jó viszonyért. Szükségesnek mondotta, hogy a jordániai kormány szüntesse meg ellentéteit a palesztinaiakkal. Kijelentette: Marokkóval igen jók a kapcsolataik, s emlékeztetett Szadat elnök II. Hasszánhoz intézett személyes üzenetére. — Reméljük, hogy Marokkóban helyreáll a stabilitás — mondotta végezetül Riad. (MTI) Meg kell szerezni valamennyi dolgozó támogatását Csehszlovákia fejlesztéséhez Gustáv Husák beszéde Liberecen A CSKP XIV. kongresszusával megkezdődött új szakasz fő feladataival foglalkozott libereci beszédében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, aki a csehszlovák párt- és állami vezetők utóbbi időben rendszeressé vált országjáró körútjainak keretében kétnapos látogatást tett az észak-csehországi megyében. A libereci textilüzemben tartott nagygyűlésen Husák hangsúlyozta, hogy a kongresszus által jelzett új szakaszban már megvannak a valóban alkotómunka feltételei. — Ezért — mondotta — úgy kell dolgoznunk, hogy a csehszlovák népgazdaság fejlesztéséhez megszerezzük valamennyi becsületes ember támogatását, hozzájárulását. Kifejtette, hogy a pártkongresszus következtetései nagy visszhangot keltettek az állampolgárok széles tömegei között, mintegy bizonyítva szocialista meggyőződésüket. — Néhol még mindig értetlenségbe, közömbösségbe ütközünk — mondotta —, ami még parancsolóbbá teszi, hogy leküzdjük a múlt hibáit, s kritikusan vegyük szemügyre a legkülönfélébb fogyatékosságokat a gazdasági élet, valamint az emberek körében végzett munka területén. Nyugaton élő csehszlovák emigránsok — emlékeztetett Husák — propagandaadók hullámhosszán arról beszélnek, hogy Csehszlovákiában elégedetlenség uralkodik, változatlanok a gazdasági nehézségek. Hazánk lakossága azonban látja, saját tapasztalatai alapján méri le a végbement fejlődést — mondta végezetül a CSKP KB főtitkára. (MTI)