Népszabadság, 1971. október (29. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
2 tikon moszkvai útjának visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) WASHINGTON (Tudósítónktól.) Valamennyi amerikai lap és rádióállomás vezető helyen foglalkozik Nixon elnök moszkvai látogatásának a bejelentésével. Az amerikai lapok vezércikkei hangoztatják: a szovjet—amerikai csúcstalálkozó bejelentése az Egyesült Államok szempontjából az év egyik legfontosabb külpolitikai eseménye és segítséget nyújthat a még rendezésre váró kérdések gyorsabb megoldásához. A CBS és az NBC televízió kommentátorai kiemelik annak a jelentőségét, hogy Nixon lesz az első amerikai elnök, aki szovjet földre lép, a Washington Post pedig ezzel kapcsolatos vezércikkében megállapítja, hogy a látogatás bejelentésével az elnök nemcsak a lehetőséggel élt, hanem óriási felelősséget is vett magára: azt, hogy realista külpolitikát fog folytatni. A kommentátorok rámutatnak: a látogatás bejelentésére olyan időpontban került sor, amikor a Nixon-adminisztrációban is kiéleződtek a politikai nézetkülönbségek. Bizonyos a katonai-ipari komplexummal kapcsolatban álló körök, amelyek az eddig létrejött szovjet—amerikai megállapodásokat is ellenezték, most a SALT- tárgyalások hátráltatására összpontosítják erőiket s azt sürgetik, hogy az Egyesült Államok „fokozza erőfeszítéseit a fegyverkezési versenyben”. BONN (Tudósítónktól.) A nyugatnémet kormány szóvivője megelégedettségének adott hangot Nixon bejelentett moszkvai utazása fölött. Nyugatnémet kormánykörökben rámutatnak arra, hogy Nixon utazása is jelzi, mennyire beleillik az NSZK úgynevezett keleti politikája az általános kelet—nyugati enyhülési folyamatba. A kormányt támogató lapok, mint például aNeue Ruhr Zeitung vagy a Frankfurter Rundschau, rámutatnak arra, hogy Nixon bejelentett utazása ismét csak bizonyítja a CDU—CSU merev külpolitikai magatartásának, a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződések ellenzésének teljesen tarthatatlan pozícióját. Még a kormánnyal nem rokonszenvező lapok is megállapítják, hogy a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodás teljesen nyilvánvalóan annyira általános — mind Keleten, mind Nyugaton mutatkozó — óhajok, érdekek kifejezője, hogy a nyugatnémet jobboldal ellenkezése a megállapodással szemben szintén tarthatatlan. Draga Zdenek Horem, a Rudé Právo főszerkesztő-helyettese a bejelentett szovjet—amerikai csúcstalálkozóról a többi között megállapítja: a Szovjetunió az ilyen tárgyalásokat mindig a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés egymás mellett élés elveiből kiindulva folytatta, s ezt teszi, most és a jövőben is. Ezek sohasem fordultak harmadik országok nemzeti érdekei, valamint a nemzeti felszabadító és antiimperialista mozgalom és a szocialista világrendszer érdekei ellen. Nem rejlik mögöttük semmiféle titkos szándék. Az SZKP kongresszusának külpolitikai irányelvei hangoztatják, hogy tovább kell fejleszteni azt a programot, amelynek célja a kollektív biztonság és békés együttműködés megteremtése nemcsak Európában, hanem az egész világon. A szovjet államférfiak békekezdeményezései és személyes kapcsolatfelvételei is ennek a programnak a konkretizálását szolgálják. BERLIN A Neues Deutschland szerdai száma kommentárban foglalkozik a hírrel, hogy Nixon amerikai elnök jövő májusban a Szovjetunióba látogat. A kommentár rámutat: Leonyid Brezsnyev már az SZKP XXIV. kongresszusán kijelentette, hogy tekintet nélkül a döntő világpolitikai kérdésekben levő komoly különbségekre, lehetséges a Szovjetunió és az USA kapcsolatainak javítása. Hangoztatta, hogy az ilyen politika egyformán érdeke a szovjet és az amerikai népnek, a világbékének. Andrej Gromiko, az ENSZ közgyűlésének legújabb tanácskozásán tartott elvi jelentőségű beszédében ugyancsak kiemelte, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainak. A Szovjetunió az Egyesült Államokkal kialakítandó politikai, gazdasági és másféle kapcsolatainak fejlesztését mindig békepolitikája alapvető irányvonalának, nem pedig átmeneti meggondolásoknak rendeli alá. LONDON A Brightonban ülésező torykat kellemetlen meglepetésként érte a Nixon-utazás bejelentése, mert csak öt nappal azután történt, hogy Moszkva a szovjetellenes hecckampány miatt lemondta Sir Alec Douglas-Home külügyminiszter látogatását. A Nixon-utazást kommentáló angol lapok felismerik, hogy kormányuk elszigetelődött az enyhülési folyamat fő irányától. A Morning Star szerdai vezércikke szerint Nixon látogatása drámaian leplezi le a toryk csődöt mondott, hidegháborús, Anglia érdekeivel szembenálló politikáját. Brandt Moszkvába, Szadat Moszkvába utazott, Brezsnyev két héten belül Franciaországba látogat,és most Nixon moszkvai útját jelentik be — írja a kommunista lap. A pénzügyi körök tekintélyes lapja, a Financial Times, megállapítja, hogy „a szovjet diplomáciai offenzíva, így Nixon meghívása is, az európai enyhülés szolgálatában áll, még pontosabban az európai biztonsági értekezlet összehívásának érdekeit szolgálja. Ha a szovjet vezetők szót váltanak a Fehér Házzal — írja a lap —, akkor az enyhülést a Varsói Szerződés leghatalmasabb és legbefolyásosabb tagjának, és a NATO leghatalmasabb és legbefolyásosabb tagállamának megbeszélései mozdítják elő”. A biztonsági értekezlet már akkor is egy lépéssel közelebb kerül, ha a két fél csupán a legminimálisabb gyakorlati eredményeket éri el — írja az újság. PÁRIZS A francia sajtó szerdán vezető helyen közölte a Nixon-látogatás bejelentésének hírét. A L’Humanité A realitások súlya című kommentárjában felveti a kérdést, vajon Nixon elnök moszkvai látogatása valóban fordulópont-e az amerikai politikában? Bár lehet remélni ezt, még korai lenne határozott igennel válaszolni erre a kérdésre. Mindenesetre tény az, hogy az amerikai imperializmus minden területen mély válságon megy át és mind növekvő nehézséget okoz számára a békés egymás mellett élés gondolatával való szembehelyezkedés. A Figaro kommentárjában hangoztatja, hogy Nixon moszkvai látogatását az a szovjet politika tette lehetővé, amely szemmel láthatóan a feszültség enyhítésére törekszik. Ennek a politikának volt megnyilvánulása a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodás, ez a politika vezette Brandt kancellárt a Krímfélszigetre, e politika jegyében utazik október végén Párizsba Leonyid Brezsnyev. NÉPSZABADSÁG 1971. október 14. csütörtök Sztrájktörők — a metrócsőd ellen? (Párizsi tudósítónktól.) A nagy elégedetlenség nyomására a párizsi metrósztrájk kilencedik napján a közlekedési miniszter beavatkozott, és utasította a metró igazgatóságát, hogy vegye fel a tárgyalásokat a sztrájkólók, képviselőivel. Az igazgatóság ennek eleget tett ugyan, de semmiféle új javaslatot nem tett a kocsivezetők sérelmeinek orvoslására. A szakszervezetek vezetősége — hangoztatva, hogy a döntést a kocsivezetőkre bízza — ennek ellenére azt javasolta: tekintettel a lakosság kimerültségére, vegyék fel a munkát, és találjanak más eszközt a súlyos, antiszociális intézkedések elleni harcra. A kocsivezetők azonban szerdán is a sztrájk folytatása mellett döntöttek. Szerdai ülésén a minisztertanács is foglalkozott a kérdéssel. A jobboldali sajtó újra a sztrájkjog rendeleti úton való korlátozását sugalmazta, de ez csak olaj lett volna a tűzre. A kormány ehelyett azt fontolgatja, hogy hasonló munkakörű és képzettségű technikusokkal törné meg a sztrájkot, és megindíttatná a metró vonatainak legalább egy részét. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány év alatt Moszkvában ülést tartott a szovjet—amerikai űrbiológiai és orvostudományi közös munkacsoport. A tanácskozás részvevői tudományos anyagokat cseréltek és részletesen megbeszélték az ember irányította Szojuz és Apollo űrhajók útjának orvosbiológiai vonatkozású tudományos eredményeit. (MTI) Melvin Laird amerikai hadügyminiszter szerdán bejelentette, hogy Nixon elnök kérésére november elején Dél-Vietnamba látogat. (UPI) A nyugatnémet szövetségi bank úgy döntött, hogy ötről 4,5 százalékra mérsékli a leszámítolási kamatlábat és ezzel egyidejűleg hatról 5 százalékra a jelzálogkölcsönök kamatlábát. Az intézkedésnek az a célja, hogy a konjunktúra fékezésének hosszú hónapjai után ismét megélénkítse a gazdasági életet. (MTI) Hirohito japán császár — aki Nagako császárné társaságában 17 nap alatt hét európai országot látogatott meg , szerdán befejezte háromnapos hivatalos látogatását az NSZK-ban. A császár a japán Airlines külön repülőgépén visszaindult Tokióba. (MTI) Új szakasz a két ország kapcsolataiban Szovjet-egyiptomi közös közlemény Szerdán Moszkvában közös közleményt hoztak nyilvánosságra Anvar Szadat egyiptomi elnöknek a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásáról, Leonyid Brezsnyevvel, Nyikolaj Podgornijjal és Alekszej Kosziginnal folytatott tárgyalásairól A tárgyalások során a szovjet fél leszögezte, hogy a jövőben is sokoldalú segítséget nyújt Egyiptomnak és a többi arab országnak, és a jövőben is hatékonyan támogatja az imperialista izraeli agresszióval vívott, igazságos harcukat. A felek — figyelembe véve az izraeli agressziós politika következtében kialakult rendkívül veszélyes közel-keleti helyzetet — véleménycserét folytattak azokról a további közös lépésekről, amelyek célja az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, a térség biztonságának, igazságos békéjének megteremtése. A közlemény hangoztatja, hogy a tárgyalásokon a felek azonos véleményt fejeztek ki a feszült közel-keleti helyzet megítélését illetően. Mindkét fél ismételten leszögezte, hogy a térségben uralkodó feszült helyzet oka Izrael területrabló politikája, amely az Amerikai Egyesült Államok teljes támogatását élvezi. * A felek hangot adtak annak a mély meggyőződésüknek, hogy a Közel-Kelet igazságos és tartós békéje csakis a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatainak maradéktalan teljesítése alapján valósítható meg, valamennyi izraeli egység kivonásával, a térség valamennyi országa, így a palesztinai arab nép törvényes jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával. A tárgyalásokon Anvar Szadat egyiptomi elnök igen nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet az arab népek és államok a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól kapnak. A közlemény kijelenti: a kommunistaellenesség és a szovjetellenesség terjesztésére vonatkozó próbálkozások egyetlen célja a forradalmi arab harcosok sorainak megbontása. Ezek a próbálkozások azt is szeretnék elérni, hogy kárt okozzanak az arab népek és igazi szövetségeseik, a szocialista országok közössége között meglevő együttműködés és szolidaritás ügyének. Ezért a felek határozottan elítélik a kommunistaellenességet és a szovjetellenességet, mert az a népek nemzeti érdekeinek okoz kárt, és csakis a nemzetközi imperializmus érdekeit szolgálja. A Szovjetunió vezetői hangoztatták, hogy erősíteni kell az arab népek egységét. Kifejezték reményüket, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége valóra váltja az arab népek törekvéseit, az egész arab világ valamennyi valóban haladó erejének központi támaszává válik és hozzájárul az antiimperialista harcban összeforrott arab népek sorainak tömörítéséhez. Sorra véve a nemzetközi helyzet lényeges kérdéseit — az európai béke, a biztonsági értekezlet kilátásait, a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi egyezményt, az indokínai, a koreai helyzetet, a tárgyaló felek azonos nézeteket hangoztattak. A két fél szilárd meggyőződése, hogy azok a tárgyalások és beszélgetések, amelyekre Anvar Szadat elnök Moszkvában tett látogatása idején került sor, új szakaszt nyitottak a Szovjetunió és az EAK, az SZKP és az ASZO közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének és kibővítésének útján-Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin elfogadta Anvar Szadat egyiptomi látogatásra szóló meghívását — fejeződik be a közlemény. (TASZSZ) Ceausescu az ideológiai munka fontosságáról A szerdai román lapok ismertetik azt a beszédet, amelyet hétfőn a bukaresti pártbizottság kibővített ülésén mondott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára. Ceausescu bevezetőben a román főváros dolgozóinak, pártbizottságának sikereiről szólt, kiemelve az új ötéves terv első kilenc hónapjának eredményeit. Egyúttal — mondotta — a társadalom általános fejlődésével, főleg a termelőerők óriási növekedésével szemben bizonyos elmaradás észlelhető a politikai-ideológiai munkában, a szocialista tudat formálásában. Ezeket a főbb fogyatékosságokat a párt főtitkára a következőkben jelölte meg: megfigyelhető az önelégültség, az önhittség tendenciájának jelentkezése, a politikai-nevelő tevékenységnek, az új ember kialakítása fontosságának lebecsülése. A minisztériumokban és más központi szerveknél — a fővárosi pártbizottság hatáskörébe tartozó területeken. — esett a pártmunka színvonala, fegyelmezetlenségre, felelőtlenségre utaló jelek mutatkoznak. Súlyos fogyatékosságot észleltek a rádió, a televízió, a filmszínházak, a színházak tevékenységében. Sokasodnak a karrierizmus, a kispolgári individualizmus megnyilvánulásai, komoly hiányosságok vannak az oktatás területén. (MTI) Erősödik a népi erők ott Indokínában Amerikai katonák háborúellenes tiltakozó akciója A népi felszabadító erők 18 nappal ezelőtt megindított offenzívájának erősödése és az Indokínában állomásozó amerikai katonák háborúellenes hangulatának továbbterjedése jellemzi a szerdai hírügynökségi jelentések szerint — az általános indokínai helyzetet. A saigoni katonai parancsnokság szóvivőjének szerda reggeli sajtótájékoztatójából kitűnt, hogy a hazafiak az elmúlt 24 órában rakétákkal és aknavetőkkel további heves támadásokat indítottak az amerikai és a saigoni csapatok Dél-Vietnamban és Kambodzsában levő támaszpontjai ellen. Több támaszpontot körülzártak. Offenzívájuk a Krek és Tay Ninh közötti térségre összpontosul. "Szerdán hajnalban a népi erők egyik utászalakulata behatolt a Saigontól mindössze 13 kilométerre északkeletre levő Di An nevű amerikai—dél-vietnami támaszpont térségébe, és felrobbantotta az amerikaiak öt katonai helikopterét. A partizánakció sikerét a saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője is kénytelen volt beismerni. A harci cselekmények felélénkülésével egyidejűleg fokozódik az Indokínában állomásozó amerikai katonák háborúellenes hangulata, tiltakozása a háború folytatása ellen. Dél-Vietnamban már napok óta folyik az aláírásgyűjtés az amerikai kongresszushoz címzett több száz folyamodványra, amelyben amerikai katonák a délkeletázsiai ellenséges cselekmények azonnali megszüntetését követelik. „Mi, a Vietnamban szolgáló amerikai katonák kifejezzük szembehelyezkedésünket az amerikai légi-, haditengerészeti és szárazföldi erők további bevetésével Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában, s más délkeletázsiai országokban — hangoztatja a petíció. — Kérjük az amerikai kongresszust, tegye meg a szükséges intézkedéseket a délkeletázsiai ellenségeskedések azonnali megszüntetésére, tűzze ki az öszszes amerikai fegyveres erők teljes kivonásának közeli időpontját, biztosítsa az amerikai foglyok mielőbbi hazatérését s a jövőben vállaljon felelősséget az amerikai külpolitika meghatározásáért.” (MTI) Olasz szakszervezetek felhívása A három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség, a CGIL, a CISL és a UIL közös dokumentumban szólította fel a dolgozókat, hogy fokozottan harcoljanak egy új gazdaságpolitika megvalósításáért. Keddi sajtóértekezletükön a három szövetség képviselői kifejtették, hogy a közös dokumentum a szakszervezetek összehangolt gazdaságpolitikai elképzeléseit tartalmazza, s azt eljuttatták a kormánynak, az olasz politikai pártoknak, a munkáltatók szervezeteinek. Közös állásfoglalásában a CGIL, a CISL és a UIL rámutat, hogy ellenzi az áremeléseket és síkraszáll a teljes foglalkoztatottság megvalósításáért, a reformpolitikáért és az olasz délvidék gazdasági fejlesztéséért. A szakszervezeti szövetségek követelik a munkafeltételek javítását, a dolgozók életszínvonalának emelését, a munkások vásárlóképességének fokozását. (TASZSZ) •