Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
Nírí- es állanti vezetők látogatásai Szerdán több párt- és állami vezető tett látogatást, illetve vett részt rendezvényeken. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Katona Imrének, a budapesti pártbizottság titkárának társaságában szerdán a XI. kerületbe látogatott el. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában Pataki János első titkár és Grubics István tanácselnök fogadta, és tájékoztatták a kerület életéről, helyzetéről, a megoldásra váró feladatokról. Losonczi Pál ezután a Kismotor- és Gépgyárat kereste fel, ahol Hantos József vezérigazgató és Geda Béla, a vállalat pártbizottságának titkára adott áttekintést a gyár munkájáról, elért eredményeiről; a vendégek ezt követően gyárlátogatáson vettek részt. Az Elnöki Tanács elnöke végül a Kertészeti Egyetemet kereste fel, ahol dr. Somos András rektor és Balla Vencel, az egyetemi pártszervezet titkára kalauzolta. Szerdán Puskin utcai székházában ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésen, amelyen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, elsőként a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait elemezték. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót, majd a Közalkalmazottak Szakszervezete állami munkát segítő tevékenysége szerepelt a napirenden. Az ülésen dr. Csendes Károly elnökölt. A két előterjesztést vita követte; csütörtökön a szakszervezet politikai tömegmunkájáról szóló jelentés megtárgyalásával folytatódik az ülés. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán Angyalföldre látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székhházában Kovács Károly első titkár és Gérnyi Kálmán, a budapesti pártbizottság osztályvezetője fogadta. Gáspár Sándor beszélgetést folytatott a kerületi pártbizottság vezetőivel, majd társaságukban a Volán 20-as vállalathoz látogatott. A vállalat Béke téri karosszéria üzemegységében Tari László, a vállalat igazgatója, Zagyva Lajos, a vállalat pártbizottságának titkára és a társadalmi szervek vezetői fogadták a vendégeket, akik ezután felkeresték a vállalat Andor utcai forgalmi telepét és a Szabolcs utcai központi iparitanuló-műhelyét. Figyelemre méltó haladás a szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalásokon — Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között megkötendő kereskedelmi egyezmény lehetővé teszi országaink számára, hogy helyreállítsák 30 évvel ezelőtt megszakadt normális kereskedelmi kapcsolataikat — jelentette ki Peterson, amerikai kereskedelemügyi miniszter. San Franciscóban kedden elhangzott beszédében Peterson figyelemre méltó haladásnak nevezte a szovjet—amerikai kereskedelmi egyezmény létrehozására irányuló megbeszéléseken elért eredményeket. Az Egyesült Államok kormányának fő célja — mondta —, hogy olyan átfogó megállapodást kössön a Szovjetunióval, amelyben szabályozza a két ország kereskedelmi kapcsolatainak minden fontosabb kérdését. A Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése — fűzte hozzá — mindenekelőtt az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege szempontjából kedvező, de elősegíti újabb munkalehetőségek teremtését is. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok bővítése elősegíti a biztonság megerősítését is, hiszen a „kölcsönösen előnyös kapcsolatokat fenntartó országoknak érdeke, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek veszélybe sodorhatják remélt hasznukat". Peterson kijelentette: — Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a Szovjetunió rövidesen az Egyesült Államok legfőbb földgázszállítójává válik. — A miniszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az erről szóló kereskedelmi megállapodást még ebben az évben aláírhatják. (MTI) Jaroszewicz a lengyel népgazdaság helyzetéről Piotr Jaroszewicz miniszterelnök beszédet mondott a lengyel építőipari dolgozók szakszervezetének kongresszusán. A többi között hangoztatta: " A múlt másfél év tapasztalatai megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy még tovább fokozhatjuk országunk társadalmi és gazdasági fejlesztésének ütemét. Dolgozóinktól függ, hogy céljainkat sikerül-e elérnünk. Az ország gazdasági helyzete egészében kedvező — folytatta Jaroszewicz — bár még számos probléma és hiányosság jelentkezik. Az üzemek nehézkesen térnek rá az új termékek gyártására. Nem kielégítő az áruválaszték, a beruházási építkezések elhúzódnak, több iparágban a termelékenység nem emelkedik kielégítően. Gyakran túllépik a létszámkereteket, magasak a termelési költségek, helyenként nyersanyagpazarlás észlelhető. Különösen fontos kérdés most a társadalmi és termelési fegyelem, mivel nagy munkaerő-vándorlás zavarja a termelést. A miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy a múlt másfél esztendőben számottevően javult a lengyel dolgozók anyagi és szociális ellátottsága. 1971—72-ben a dolgozók reálbére 11 százalékkal emelkedett, vagyis annyival, mint a megelőző egész ötéves tervidőszakban. A belső piaci egyensúly most szilárdabb, mint egy évvel ezelőtt volt. (MTI) Részletes terv a Dunán építendő bolgár—román vízi erőműről (Szófiai tudósítónktól.) A bolgár fővárosban részletek váltak ismeretessé annak a hatalmas dunai vízi erőműnek a tervéről, amelynek közös felépítésében a Nicolae Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség múlt heti várnai látogatásakor állapodtak meg a két ország vezetői. Az építkezés Belenecsara térségében — mintegy 20—25kilométerre keletre a magyar történelemben Nikápoly néven ismert Nikopoltól — 1975- ben kezdődik el és hét évig tart. Mindkét oldalon felszerelnek egyegy erőművet, zsilipet és túlfolyót. A bolgár parton felépülő erőmű évente mintegy kétmilliárd kilowattóra energiát termel majd. Bulgária energiatermelése tavaly 21 milliárd kilowattóra volt. A 2790 méter hosszú duzzasztógát felépítése körülbelül 300 kilométeres szakaszon 1,3 kilométer szélessé változtatja a Dunát. Az építkezés méreteire jellemző, hogy csupán a bolgár parton 11 millió köbméter földmunkát és 3 millió köbméter ketonmunkát kell elvégezni. A befektetés azonban nemcsak az újabb energiatermelő kapacitás miatt éri meg Bulgáriának, hanem azért is, mert megjavulnak százezer hektárnyi mezőgazdasági terület öntözésének feltételei, az ipar és a lakosság vízellátása, s a Duna mélyülésével a hajózhatósága is. S ami szintén nem mellékes: véglegesen megszűnik az árvízveszély. Újabb összecsapások a két Jemen között A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) fővárosában egy hivatalos szóvivő közölte, hogy a Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) csapatai kedden este öt frontszakaszon támadták a dél-jemeni hadsereg határmenti állásait. Kedd óta Hercules típusú angol repülőgépek végeznek felderítő repüléseket dél-jemeni terület fölött. A JVIENA jelentése szerint Észak-Jemen viszont ismét déli szomszédját vádolta az egy hete tartó határvillongások kiszélesítésével. (MTI) Bomba robbant Párizsban a palesztin könyvesboltban (Párizsi tudósítónktól.) Szerdára virradó éjszaka Párizsban a palesztin könyvesiboltban bomba robbant. Sérülés nem történt, de az anyagi kár nagy. A Massada nevű és magáit cionista védelmi mozgalomnak mondó szervezet több párizsi laphoz eljuttatott nyilatkozatában vállalja a merényletet és további robbantásokkal fenyegetődzött. A francia rendőrség szerint a Massada néhány tucatnyi tagú szélsőjobboldali csoportja feltehetőleg kapcsolatban áll a Kahane rabbi vezette Zsidó Védelmi Liga nevű izraeli szervezettel. Amerikai hadikiadások: 2,3 milliárd dollár katonai támaszpontokra Az amerikai szenátus kedden elfogadott egy katonai fejlesztési törvényjavaslatot, amely 2 milliárd 337 millió dollárt irányoz elő új repülőterek, távközlési és üzemanyag-vezetékek, -berendezések építésére a NATO-országokban. A törvényjavaslat több, mint 20 millió dollárt szán a rakétaelhárító rakéták csendes-óceáni támaszpontjának kísérleti berendezéseire, 13 milliót a Polarist felváltó Trident nukleáris rakétafegyverekkel felszerelt tengeralattjáró-támaszpontjának tervezésére. (Reuter) Joergensen: az új dán miniszterelnök ma veszi át hivatalát A Dán Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága szerdán délután egyhangúan Anker Joergensen szakszervezeti vezetőt választotta meg új miniszterelnökké. Mint már közöltük, Jens Otto Krag miniszterelnök 12 órával az EGK-ba történő belépés megszavazását követően meglepetésre benyújtotta lemondását. A végrehajtó bizottság ülése után a kormánykoalíció öt pártjának elnökei találkoztak Andersen külügyminiszterrel, hogy formálisan megerősítsék az eddigi koalíció fennmaradását. Joergensen megválasztása után újságíróknak elmondotta, hogy nem óhajtja összekapcsolni a miniszterelnökséget a pártelnökséggel, ahogyan Krag tette, sőt, már szakszervezeti elnöki tisztéről is lemondott. Otto Krag és Anker Joergensen ma keresi fel II. Margit királynőt, akinek Krag lemondását, Joergensen pedig megbízólevelét nyújtja át. (MTI) üaui 1972. október 5. KÖZERKÖLCS Vállalati titok? A lojalitás kifejezés mai tartalma szerint több árnyalatú, egyik jelentése: alattvalói hűség. Legelőször is ez jutott eszembe, amikor a napokban egy gyár igazgatója kijelentette előttem: „Minden dolgozónktól elvárjuk a vállalat iránti teljes lojalitást." Persze nem mindenütt fogalmaznak ilyen pontosan, ám a különböző irányító és ellenőrző szervek munkatársai, a társadalmi szervek képviselői száz meg száz konkrét esetből tudják, hogy sok helyütt mit értenek vállalati lojalitáson. Vegyük például azt az általánosnak mondható gyakorlatot, hogy a vállalatoknál, a szövetkezetekben csak egy-két vezetőnek van joga a kívülről érdeklődők tájékoztatására, mindenki más köteles megtagadni minden információt. Ezt azzal indokolják, hogy a tájékoztatás pontos, reális és helyes legyen, személyeket érintő ügyekben pedig ne kaphasson hangot semmiféle intrika. Ha csakugyan ez volna az említett korlátozás célja, egy szót sem szólhatnánk ellene, aminthogy csak lelkesen helyeselhetnénk, ha a lojalitáson a vállalat iránti hűséget, a munkában tanúsítandó odaadást és helytállást, a kollektívához fűződő erős köteléket értenék. Másról van itt szó: sok vezető azért ragaszkodik a nyilatkozás monopóliumához, mert az az elve, hogy a vállalatról vagy jót, vagy semmit. Ezért tekinti meg a szőrmentén tett, ám az ottani viszonyokat bírálóan érintő megjegyzéseket is a vállalati szennyes kiteregetésének, a betyárbecsület elleni véteknek. Ha pedig egy dolgozó a vállalaton kívül próbálja kikaparni vélt vagy valódi igazát, ezt gyakran hűtlenségnek, árulásnak tekintik, a panaszkodót összeférhetetlenséggel vádolják. Ezért is nehéz véget vetni a névtelen levelek és bejelentések szokásának, s ezért gyakori a sajtóhoz beküldött levelek végén a kérés: őrizzük meg a levélíró inkognitóját, mert bajt hoznánk rá, ha nyilvánosságra kerülne a neve. Az sem ritkaság, ha az illetékes szerv képviselője vagy az újságíró a panasz nyomába ered, hogy a vállalatnál legelsőként megkérdik: ki a panaszkodó, ki a bejelentő? Mintha csakis ez, nem pedig az ügy érdeme volna a fontos. „Nem engedhetjük, hogy befeketítsék a vállalatot, s hogy széthordják a vállalati titkokat'’ — halljuk ilyenkor. Ki tudja, miért vállalati titok az, hogy például elhanyagolják a balesetvédelmet, hogy értékes eszközöket és anyagokat pocsékolnak el. S ha a konkrét panasz igaz, ez miért befeketítés? A dologhoz tartozik, hogy olyan vállalatoknál is ez az álláspont érvényesül, ahol egyébként a dolgozók, az üzemi demokrácia különböző fórumain nyíltan szóvá tehetik a kifogásaikat. A kapukon belül igen, de kifelé egy szót se! Ez a jelenség az egészségtelen, túlhajtott csoportérdek egyik erkölcsi vetülete. Ez a fajta lojalitás, a brancsbeliség, a károkozó hibákkal való szolidarizálás kötelezettsége, hamis elv, idegen a szocialista társadalomtól. Ezért hiába ütik rá a kollektíva összetartásának bélyegzőjét, nem érthetünk egyet és nem békülhetünk meg vele. A legtöbb „vállalati titok’’, amit ezzel a hamis lojalitással takargatnának, igenis a tágabb közösségre, a társadalomra tartozik. Azért is, mert minden hibának és mulasztásnak együtt fizetjük meg az árát, s azért is, mert együtt könnyebben, hatásosabban tudjuk orvosolni. Horváth József TŰZBIZTONSÁG Óvodákat, de nem fából A rendelet eddig is érvényben volt és tiltotta fából készült óvodák, bölcsődék, napközi otthonok építését, de ennél is megvolt a lehetőség, hogy „esetenként a szakhatóságokkal egyetértésben ” eltérjenek az előírásoktól. Épültek is szép számmal óvodák, napközik, hiszen a leggyorsabban, legolcsóbban fából lehetett építeni, s ezek a faépítmények is hozzájárultak, hogy valamelyest csökkenjen a helyhiány. Meglepetésként érkezett ezek után a közelmúltban a hír: az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közös rendelete megtiltja, hogy a korábbi rendelet előírásaitól a jövőben eltérjenek, vagyis ezentúl nem szabad fából bölcsődét, óvodát építeni. Valószínű, hogy jó néhány városi tanácsot, a legközvetlenebbül sok ezer kiskorú gyermek szüleit érinti kellemetlenül a határozat. Hiszen tervbe vették újabb óvodák építését, pénzt szereztek hozzá, s most reményeik szertefoszlottak. A hagyományos vagy könnyűszerkezetes épületek lényegesen többe kerülnek, mint a faépítmény, ráadásul meglehetősen kicsi az építőipar kapacitása is ahhoz, hogy terven felül új épületekbe kezdjen. Mégis, e nem kis hátrány ellenére jogos volt a tiltó rendelet. Jogos és szükséges, mert a kicsinyek életét védi, a tökéletes biztonságot tartja a legfontosabbnak. Más kárán tanul az okos — tartja a közmondás. Hazánkban szerencsére egyetlen ilyen fából készült gyermekintézményben sem pusztított tűz, riasztó példák érkeztek azonban más országokból. Ezek indították az illetékeseket, hogy alaposan megvizsgálják a gyermekek számára épített intézmények helyzetét. Megállapították, hogy bármilyen védőréteggel kenik is át a fát, az épület a tűz keletkezése után 5—10 perccel már lángokban áll, s 15—20 perc alatt elég. Mielőtt választ adnánk a jogos kérdésre, hogy akkor hogyan, miből lesz több óvoda, napközi, választ kell adni azoknak a szülőknek, akiknek a már eddig elkészült és használatban levő faépületekben vannak gyermekeik. Nem kell aggódniuk, a tűzrendészeti szervek már megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a legminimálisabbra csökkentsenek mindenféle tűzveszélyt. Elrendelték, hogy minden közösségi helyiségből (ebédlő, játszóterem stb.) közvetlen kijárást nyissanak a szabadba, tervek készültek a rendszeres, gyakori tűzrendészeti ellenőrzésekre, s ezek megtartása biztosíték, hogy még tűz esetén sem következik be életveszély vagy tragédia. Tény, hogy a jövőben a faépületekhez képest lényegesen drágábban lehet csak óvodát építeni. Mindenesetre választékban nincs hiány, tíz különböző típustervet ajánlanak gyermekintézmények létesítésére — 20—40—60 személyes bölcsődéket, 25—50—75 személyes óvodákat. Készült terv részben hagyományos, részben kohóhabsalakos építési módra és van lehetőség könnyűszerkezetes épületek összeállítására is. Az olcsó és biztonságos típusóvoda megteremtésén már hosszabb ideje dolgoznak a szakemberek. Vásároltak például az NDK-ból öt fém-, illetve alumínium óvodaépületet. Egy teljes év tapasztalatait összegezik majd ezeknél a típusoknál, többek között azt, hogy hogyan reagál hidegre, melegre, esőre, hóra, mennyire nyújt második otthont az apróságoknak. Abban mindenki egyetérthet, hogy gyermekeink biztonságán nem szabad spórolni. Ezt tükrözi a közös rendelet is. Erdélyi György