Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

N­írí- e­s állanti vezetők látogatásai Szerdán több párt- és állami vezető tett látogatást, illetve vett részt rendezvényeken. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Katona Imrének, a budapesti pártbizott­ság titkárának társaságában szer­dán a XI. kerületbe látogatott el. A vendégeket a kerületi pártbi­zottság székházában Pataki János első titkár és Grubics István ta­nácselnök fogadta, és tájékoztat­ták a kerület életéről, helyzeté­ről, a megoldásra váró feladatok­ról. Losonczi Pál ezután a Kismotor- és Gépgyárat kereste fel, ahol Hantos József vezérigazgató és Geda Béla, a vállalat pártbizott­ságának titkára adott áttekintést a gyár munkájáról, elért eredmé­nyeiről; a vendégek ezt követően gyárlátogatáson vettek részt. Az Elnöki Tanács elnöke végül a Kertészeti Egyetemet kereste fel, ahol dr. Somos András rektor és Balla Vencel, az egyetemi párt­­szervezet titkára kalauzolta. Szerdán Puskin utcai székhá­zában ülést tartott a Közalkal­mazottak Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. Az ülésen, ame­lyen részt vett és felszólalt Bisz­­ku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, elsőként a tanács­­törvény végrehajtásának tapasz­talatait elemezték. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnöke tartott tájékoztatót, majd a Közalkalmazottak Szak­­szervezete állami munkát segítő tevékenysége szerepelt a napiren­den. Az ülésen dr. Csendes Károly elnökölt. A két előterjesztést vita követ­te; csütörtökön a szakszervezet politikai tömegmunkájáról szóló jelentés megtárgyalásával folyta­tódik az ülés. Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán Angyal­földre látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székhházá­­ban Kovács Károly első titkár és Gérnyi Kálmán, a budapesti párt­­bizottság osztályvezetője fogadta. Gáspár Sándor beszélgetést foly­tatott a kerületi pártbizottság ve­zetőivel, majd társaságukban a Volán 20-as vállalathoz látogatott. A vállalat Béke téri karosszéria üzemegységében Tari László, a vállalat igazgatója, Zagyva Lajos, a vállalat pártbizottságának tit­kára és a társadalmi szervek ve­zetői fogadták a vendégeket, akik ezután felkeresték a vállalat An­dor utcai forgalmi telepét és a Szabolcs utcai központi iparita­­nuló-műhelyét. Figyelemre méltó haladás a szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalásokon — Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között megkötendő kereskedelmi egyezmény lehetővé teszi országaink számára, hogy helyreállítsák 30 évvel ezelőtt megszakadt normális kereskedel­mi kapcsolataikat — jelentette ki Peterson, amerikai kereskedelem­ügyi miniszter. San Franciscóban kedden elhangzott beszédében Pe­terson figyelemre méltó haladás­nak nevezte a szovjet—amerikai kereskedelmi egyezmény létreho­zására irányuló megbeszéléseken elért eredményeket.­­ Az Egye­sült Államok kormányának fő célja — mondta —, hogy olyan átfogó megállapodást kössön a Szovjetunióval, amelyben szabá­lyozza a két ország kereskedelmi kapcsolatainak minden fontosabb kérdését. A Szovjetunióval való kereske­delmi kapcsolatok kiszélesítése — fűzte hozzá — mindenekelőtt az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege szempontjából kedvező, de elősegíti újabb munkalehetősé­gek teremtését is. A szovjet—ame­rikai gazdasági kapcsolatok bőví­tése elősegíti a biztonság meg­erősítését is, hiszen a „kölcsönö­sen előnyös kapcsolatokat fenn­tartó országoknak érdeke, hogy tartózkodjanak az olyan cseleke­detektől, amelyek veszélybe so­dorhatják remélt hasznukat". Peterson kijelentette: — Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a Szovjetunió rövidesen az Egye­sült Államok legfőbb földgáz­szállítójává válik. — A miniszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az erről szóló keres­kedelmi megállapodást még ebben az évben aláírhatják. (MTI) Jaroszewicz a lengyel népgazdaság helyzetéről Piotr Jaroszewicz miniszterel­nök beszédet mondott a lengyel építőipari dolgozók szakszerveze­tének kongresszusán. A többi kö­zött hangoztatta: " A múlt másfél év tapaszta­latai megerősítették azt a meg­győződésünket, hogy még tovább fokozhatjuk országunk társadalmi és gazdasági fejlesztésének üte­mét. Dolgozóinktól függ, hogy céljainkat si­kerül-e elérnünk. Az ország gazdasági helyzete egészében kedvező — folytatta Jaroszewicz — bár még számos probléma és hiányosság jelentke­zik. Az üzemek nehézkesen tér­nek rá az új termékek gyártásá­ra. Nem kielégítő az áruválasz­ték, a beruházási építkezések el­húzódnak, több iparágban a ter­melékenység nem emelkedik ki­elégítően. Gyakran túllépik a lét­számkereteket, magasak a terme­lési költségek, helyenként nyers­anyagpazarlás észlelhető. Különö­sen fontos kérdés most a társa­dalmi és termelési fegyelem, mi­vel nagy munkaerő-vándorlás za­varja a termelést. A miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy a múlt másfél esz­tendőben számottevően javult a lengyel dolgozók anyagi és szo­ciális ellátottsága. 1971—72-ben a dolgozók reálbére 11 százalékkal emelkedett, vagyis annyival, mint a megelőző egész ötéves tervidő­szakban. A belső piaci egyensúly most szilárdabb, mint egy évvel ezelőtt volt. (MTI) Részletes terv a Dunán építendő bolgár—román vízi erőműről (Szófiai tudósítónktól.) A bolgár fővárosban részletek váltak ismeretessé annak a ha­talmas dunai vízi erőműnek a tervéről, amelynek közös felépí­tésében a Nicolae Ceausescu ve­zette román párt- és kormány­küldöttség múlt heti várnai láto­gatásakor állapodtak meg a két ország vezetői. Az építkezés Be­­lenecsara térségében — mintegy 20—25­­kilométerre keletre a ma­gyar történelemben Ni­kápoly né­ven ismert Nikopoltól — 1975- ben kezdődik el és hét évig tart. Mindkét oldalon felszerelnek egy­­egy erőművet, zsilipet és túlfo­lyót. A bolgár parton felépülő erőmű évente mintegy kétmilliárd kilowattóra energiát termel majd. Bulgária energiatermelése tavaly 21 milliárd kilowattóra volt. A 2790 méter hosszú duzzasztó­gát felépítése körülbelül 300 ki­lométeres szakaszon 1,3 kilomé­ter szélessé változtatja a Dunát. Az építkezés méreteire jellemző, hogy csupán a bolgár parton 11 millió köbméter földmunkát és 3 millió köbméter ketonmunkát kell elvégezni. A befektetés azon­ban nemcsak az újabb energia­­termelő kapacitás miatt éri meg Bulgáriának, hanem azért is, mert megjavulnak százezer hektárnyi mezőgazdasági terület öntözésé­nek feltételei, az ipar­ és a lakos­ság vízellátása, s a Duna mélyü­lésével a hajózhatósága is. S ami szintén nem mellékes: véglegesen megszűnik az árvízveszély. Újabb összecsapások a két Jem­en között A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) főváro­sában egy hivatalos szóvivő kö­zölte, hogy a Jemeni Arab Köz­társaság (Észak-Jemen) csapatai kedden este öt frontszakaszon tá­madták a dél-jemeni hadsereg ha­tármenti állásait. Kedd óta Her­cules típusú angol repülőgépek végeznek felderítő repüléseket dél-jemeni terület fölött. A JVIENA jelentése szerint Észak-Jemen vi­szont ismét déli szomszédját vá­dolta az egy hete tartó határvil­longások kiszélesítésével. (MTI) Bomba robbant Párizsban a palesztin könyvesboltban (Párizsi tudósítónktól.) Szerdára virradó éjszaka Pá­rizsban a palesztin könyvesibo­lt­­ban bomba robbant. Sérülés nem történt, de az anyagi kár nagy. A Massada nevű és magáit cionista védelmi mozgalomnak mondó szervezet több párizsi laphoz el­juttatott nyilatkozatában vállal­ja a merényletet és további rob­bantásokkal fenyegetődzött. A francia rendőrség szerint a Massada néhány tucatnyi tagú szélsőjobboldali csoportja felte­hetőleg kapcsolatban áll a Ka­­hane rabbi vezette Zsidó Védel­mi Liga nevű izraeli szervezet­tel. Amerikai hadikiadások: 2,3 milliárd dollár katonai támaszpontokra Az amerikai szenátus kedden elfogadott egy katonai fejlesztési törvényjavaslatot, amely 2 mil­liárd 337 millió dollárt irányoz elő új repülőterek, távközlési és üzem­anyag-vezetékek, -berendezések építésére a NATO-országokban. A törvényjavaslat több, mint 20 millió dollárt szán a rakéta­elhárító rakéták csendes-óceáni támaszpontjának kísérleti beren­dezéseire, 13 milliót a Polarist fel­váltó Trident nukleáris rakéta­fegyverekkel felszerelt tenger­alattjáró-támaszpontjának terve­zésére. (Reuter) Joergensen: az új dán miniszterelnök ma veszi át hivatalát A Dán Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága szerdán délután egyhangúan Anker Joer­gensen szakszervezeti vezetőt vá­lasztotta meg új miniszterelnök­ké. Mint már közöltük, Jens Otto Krag miniszterelnök 12 órával az EGK-ba történő belépés megsza­vazását követően meglepetésre benyújtotta lemondását. A végrehajtó bizottság ülése után a kormánykoalíció öt párt­jának elnökei találkoztak Ander­sen külügyminiszterrel, hogy for­málisan megerősítsék az eddigi koalíció fennmaradását. Joergensen megválasztása után újságíróknak elmondotta, hogy nem óhajtja összekapcsolni a mi­niszterelnökséget a pártelnökség­gel, ahogyan Krag tette, sőt, már szakszervezeti elnöki tisztéről is lemondott. Otto Krag és Anker Joergensen ma keresi fel II. Margit király­nőt, akinek Krag lemondását, Joergensen pedig megbízólevelét nyújtja át. (MTI) üaui 1972. október 5. KÖZERKÖLCS Vállalati titok? A lojalitás kifejezés mai tartal­ma s­zerint több árnyalatú, egyik jelentése: alattvalói hűség. Leg­először is ez jutott eszembe, ami­kor a napokban egy gyár igazga­tója kijelentette előttem: „Min­den dolgozónktól elvárjuk a vál­lalat iránti teljes lojalitást." Per­sze nem mindenütt fogalmaznak ilyen pontosan, ám a különböző irányító és ellenőrző szervek munkatársai, a társadalmi szer­vek képviselői száz meg száz konkrét esetből tudják, hogy sok helyütt mit értenek vállalati lojalitáson. Vegyük például azt az általá­nosnak mondható gyakorlatot, hogy a vállalatoknál, a szövetke­zetekben csak egy-két vezetőnek van joga a kívülről érdeklődők tájékoztatására, mindenki más köteles megtagadni minden in­formációt. Ezt azzal indokolják, hogy a tájékoztatás pontos, reális és helyes legyen, személyeket érintő ügyekben pedig ne kap­hasson hangot semmiféle intrika. Ha csakugyan ez volna az emlí­tett korlátozás célja, egy szót sem szólhatnánk ellene, aminthogy csak lelkesen helyeselhetnénk, ha a lojalitáson a vállalat iránti hű­séget, a munkában tanúsítandó odaadást és helytállást, a kollek­tívához fűződő erős köteléket ér­tenék. Másról van itt szó: sok ve­zető azért ragaszkodik a nyilat­kozás monopóliumához, mert az az elve, hogy a vállalatról vagy jót, vagy semmit. Ezért tekinti meg a szőrmentén tett, ám az ot­tani viszonyokat bírálóan érintő megjegyzéseket is a vállalati szennyes kiteregetésének, a be­tyárbecsület elleni véteknek. Ha pedig egy dolgozó a vállala­ton kívül próbálja kikaparni vélt vagy valódi igazát, ezt gyakran hűtlenségnek, árulásnak tekintik, a panaszkodót összeférhetetlen­séggel vádolják. Ezért is nehéz vé­get vetni a névtelen levelek és bejelentések szokásának, s ezért gyakori a sajtóhoz beküldött le­velek végén a kérés: őrizzük meg a levélíró inkognitóját, mert bajt hoznánk rá, ha nyilvánosságra kerülne a neve. Az sem ritkaság, ha az illetékes szerv képviselője vagy az újságíró a panasz nyo­mába ered, hogy a vállalatnál leg­elsőként megkérdik: ki a panasz­kodó, ki a bejelentő? Mintha csakis ez, nem pedig az ügy ér­deme volna a fontos. „Nem en­gedhetjük, hogy befeketítsék a vállalatot, s hogy széthordják a vállalati titkokat'’ — halljuk ilyenkor. Ki tudja, miért vállala­ti titok a­z, hogy például elhanya­golják a balesetvédelmet, hogy értékes eszközöket és anyagokat pocsékolnak el. S ha a konkrét pa­nasz igaz, ez miért befeketítés? A dologhoz tartozik, hogy olyan vállalatoknál is ez az álláspont érvényesül, ahol egyébként a dol­gozók, az üzemi demokrácia kü­lönböző fórumain nyíltan szóvá tehetik a kifogásaikat. A kapukon belül igen, de kifelé egy szót se! Ez a jelenség az egészségtelen, túlhajtott csoportérdek egyik er­kölcsi vetülete. Ez a fajta lojali­tás, a brancsbeliség, a károkozó hibákkal való szolidarizálás köte­lezettsége, hamis elv, idegen a szocialista társadalomtól. Ezért hiába ütik rá a kollektíva össze­tartásának bélyegzőjét, nem ért­hetünk egyet és nem békülhetünk meg vele. A legtöbb „vállalati ti­tok’’, amit ezzel a hamis lojali­tással takargatnának, igenis a tá­­gabb közösségre, a társadalomra tartozik. Azért is, mert minden hibának és mulasztásnak együtt fizetjük meg az árát, s azért is, mert együtt könnyebben, hatáso­sabban tudjuk orvosolni. Horváth József TŰZBIZTONSÁG Óvodákat, de nem fából A rendelet eddig is érvényben volt és tiltotta fából készült óvo­dák, bölcsődék, napközi otthonok építését, de ennél is megvolt a lehetőség, hogy „esetenként a sz­akh­a­tóságok­k­al egyet­é­rt­ésben ” eltérjenek az előírásoktól. Épül­tek is szép számmal óvodák, nap­közik, hiszen a leggyorsabban, legolcsóbban fából lehetett építe­ni, s ezek a faépítmények is hoz­zájárultak, hogy valamelyest csök­kenjen a helyhiány. Meglepetés­ként érkezett ezek után a közel­múltban a hír: az Országos Tűz­rendészeti Parancsnokság és az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium közös rendelete meg­tiltja, hogy a korábbi rendelet előírásaitól a jövőben eltérjenek, vagyis ezentúl nem szabad fából bölcsődét, óvodát építeni. Valószínű, hogy jó néhány vá­rosi tanácsot, a legközvetleneb­bül sok ezer kiskorú gyermek szüleit érinti kellemetlenül a ha­tározat. Hiszen tervbe vették újabb óvodák építését, pénzt szereztek hozzá, s most remé­nyeik szertefoszlottak. A hagyo­mányos vagy könnyűszerkezetes épületek lényegesen többe kerül­nek, mint a faépítmény, ráadásul meglehetősen kicsi az építőipar kapacitása­ is ahhoz, hogy terven felül új épületekbe kezdjen. Még­is, e nem kis hátrány ellenére jo­gos volt a tiltó rendelet. Jogos és szükséges, mert a kicsinyek életét védi, a tökéletes biztonságot tart­ja a legfontosabbnak. Más kárán tanul az okos — tartja a közmondás. Hazánkban szerencsére egyetlen ilyen fából készült gyermekintézményben sem pusztított tűz, riasztó példák ér­keztek azonban más országokból. Ezek indították az illetékeseket, hogy alaposan megvizsgálják a gyermekek számára épített intéz­mények helyzetét. Megállapítot­ták, hogy bármilyen védőréteggel kenik is át a fát, az épület a tűz keletkezése után 5—10 perccel már lángokban áll, s 15—20 perc alatt elég. Mielőtt választ adnánk a jogos kérdésre, hogy akkor hogyan, mi­ből lesz több óvoda, napközi, vá­laszt kell adni azoknak a szülők­nek, akiknek a már eddig elké­szült és használatban levő faépü­­letekben vannak gyermekeik. Nem kell aggódniuk, a tűzrendészeti szervek már megtették a szüksé­ges intézkedéseket, hogy a legmi­nimálisabbra csökkentsenek min­denféle tűzveszélyt. Elrendelték, hogy minden közösségi helyiség­ből (ebédlő, játszóterem s­tb.) köz­vetlen kijárást nyissanak a sza­badba, tervek készültek a rend­szeres, gyakori tűzrendészeti el­lenőrzésekre, s ezek megtartása biztosíték, hogy még tűz esetén sem következik be életveszély vagy tragédia. Tény, hogy a jövőben a faépüle­tekhez képes­t lényegesen drágáb­ban lehet csak óvodát építeni. Mindenesetre választékban nincs hiány, tíz különböző típustervet ajánlanak gyermekintézmények létesítésére — 20—40—60 szemé­lyes bölcsődéket, 25—50—75 sze­mélyes óvodákat. Készült terv részben hagyományos, részben kohóhabsalakos építési módra és van lehetőség könnyűszerkezetes épületek összeállítására is. Az ol­csó és biztonságos típusóvoda megteremtésén már hosszabb ide­je dolgoznak a szakemberek. Vásároltak például az NDK-ból öt fém-, illetve alumínium óvoda­épületet. Egy teljes év tapasztala­tait összegezik majd ezeknél a tí­pusoknál, többek között azt, hogy hogyan reagál hidegre, melegre, esőre, hóra, mennyire nyújt má­sodik otthont az apróságoknak. Abban mindenki egyetérthet, hogy gyermekeink biztonságán nem szabad spórolni. Ezt tükrözi a közös rendelet is. Erdélyi György

Next