Népszabadság, 1976. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

1976. december 7., kedd NÉPSZABADSÁG Felavatták az Iza II. bauxitbányát Már az idén túlteljesítik az 1980-as tervet (Tudósítónktól.) Hazánk legújabb bauxitbányá­ját, a Tapolca közelében levő Iza 11-t, tegnap délután dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhe­lyettes adta át a bányászoknak az iparág, a megye és a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vezetőinek jelenlétében. Az új bánya — amely kiemelt állami nagyberuházásként épült — határidő előtt valósult meg. A terv szerint ugyanis teljes kapa­citását, az évi 400 ezer tonna bau­­xitot 1930-ra érte volna el, de már az idén 425 ezer tonnát hoz­nak a felszínre itt a bányászok. A termelés „melléktermékeként” naponta 200 000 köbméter kris­tálytiszta karsztvizet nyernek a föld mélyéről, s ennek fele a Ba­laton melletti, a Veszprém megyei településekre jut el vezetékeken. A bánya építésével párhuzamo­san elkészültek a szociális létesít­mények is, az öltözők, a fürdők, az orvosi-fogorvosi rendelő, és már az ötödik lakóház épül Ta­polcán a bányászoknak. A legújabb fővárosi aluljáró Tegnap óta használhatják­­a bu­dapestiek az utolsó Felszabadulás téri aluljárót is. A Váci utcai volt az első, majd a Párizsi udvart a Reáltanoda utcával összekötő, ezt követte az Y alakú közúti alul­járó, és most befejeződtek a mun­kálatok a Károlyi Mihály utcát a Petőfi Sándor utca két oldalá­val összekötő 17X22 méteres, ne­gyedik aluljáróban is. Ebben a folyosóban egy virág- és egy új­ságbolt kapott helyet. Márvány­nyal burkolták, s összesen 40 mil­lió forintba került Az aluljáró Károlyi Mihály utca felőli részé­ből érik el majd a budapestiek a metró Felszabadulás téri mélyál­lomását, ahová három mozgólép­cső vezet. Az észak—déli metró Nagyvá­rad tér—Deák tér közötti építke­zésében jelentős eredmény ez, mert így elkészült valamennyi, a metróhoz és a közúti új forgalmi rendszerhez­ tartozó gyalogos­aluljáró. Több aluljárót az idén már nem adnak át a fővárosban. Budapesten legközelebb a Nagy­várad tér és a Határ út, illetve a Marx tér metrócsatlakozásánál építenek aluljárókat. (Bánhalmi János felvétele.) Annyi rosszat hal­lottam már a jegy­üzérekről, hogy való­sággal kerülöm őket, nehogy nagy mondó­­kájukkal ringlispilbe ültetve drágábban vegyek bilétát az áhí­tott filmre. Ismerőseim köré­ben is terjesztem vé­leményemet, általá­ban ők is óvatosak, így egy kedves hölgy­­ismerősöm is, aki szí­ve választottjával a minap moziba in­dult. Portyáztak, sok helyütt nem kaptak jegyet, míg végre a Népköztársaság út­jára nyíló utcában egy olyan filmszín­házra bukkantak, amely előtt nem volt tumultus, sőt, alig lézengtek. Lehet, hogy a film nem ér­dekelte a mozirajon­gókat, esetleg a nem túl hűvös levegő csá­bította sétára a páro­kat, lényeg az, hogy akadálytalanul jutot­tak a pénztárig, ahol a jegyárus készséggel kiszolgálta őket.­­ Keze villámgyorsan dolgozott, átvette a húsz forintot, majd ■— egy kissé csodál­koztak is a vevők — a jegyet hétrél össze­hajtotta, tintával né­hány szót firkantott a hátlapjára. A fiata­lok odamentek a jegykezelőhöz, ő vá­ratlanul kedvesen fo­gadta őket, és a ket­téhajtott jegyeket szokatlan módon úgy kezelte, hogy kitépte a sort jelző számokat, majd azt mondta, hogy „kedveskéim, üljenek a tizenötödik sorba, oda szól, itt a pénztáros jelzése”. Ők ugyan úgy emlé­keztek, hogy a har­madik sor — tehát az olcsóbb hely jelzé­sét — tépte le, de nem törődtek vele, melegben voltak, s most ez volt a leg­­fontosabb. Leültek, megnézték a filmet, időnként összebújtak, ahogy ez a moziban szokásos, majd az előadás után csupán kíváncsiság­ból megnézték a je­gyeket. Megállapítot­ták: bizony rossz jeggyel nézték a fil­met. Nem támadt lel­­kiismeret-furdalásuk. Vállat vontak, hogy micsoda tévedés volt ez itten, hm. Hogy el ne felejt­sem, a fiatalok szom­baton voltak mozi­ban, 1976. december negyedikén. A jegy viszont 1976. január hatodikára volt kel­tezve. A két fiatalt azóta sem hagyja nyugton a kérdés: va­jon hol van a decem­ber 4-i előadásra szó­ló jegy? Sz. F. Csaknem nyolcmilliárd forint értékű mezőgazdasági gépet hoz forgalomba jövőre az Agrotröszt (Tudósítónktól.) Még nem készült el — nem is készülhetett el — az Agrotröszt­­nél a mezőgazdasági gépek érté­kesítésének idei listája. A jövő esztendei szállításra szóló külke­reskedelmi szerződéskötések sem fejeződtek be. A körvonalak azon­ban lassan kialakulnak. Ezekről tájékoztatta munkatársunkat Ko­pácsi Ernő, a tröszt vezérigazga­tója. Az idén — az előzetes számí­tások szerint — mintegy 7,7 mil­liárd forintért vásárolnak gépet a mezőgazdasági üzemek■ Ez, ha kismértékben is, meghaladja az előirányzatot. Jövőre az Agro­tröszt gépértékesítési terve 7,8 milliárdos összeggel számol. Ez évben traktorokból megkö­zelítően hatezer kerül a me­ezőgaz­­daságba. A kisebb teljesítményű traktorokból számottevő készlet is lesz az esztendő végén. Ami a traktorok számát illeti, az a ter­vezett körül alakul. A traktorok vonóereje azonban összességében kisebb az előirányzottnál, mert a számítottnál kevesebb nagy telje­sítményű univerzális és több 50 lóerős traktort tudott a kereske­delem beszerezni. November 20-ig 3300 MTZ—50-es került a gazda­ságokba. A nagy teljesítményű Rába—Steiger traktorokból az idén 400-at értékesítenek, a 200 lóerős K—700—A-ból pedig 150-et. A 120—160 lóerős — főként Uni­­versal — traktorok iránti igény jóval nagyobb, mint a beszerzési, értékesítési lehetőség. A nagy traktorokból esztendőn át folya­matosan csak Rába—Steiger ke­rült tsz-einkbe, állami gazdasá­gainkba. A többi nagy traktor — köztük a 400 'Zetor 120—45-ös — csak az őszi időszakban érkezett. Jelentős hányaduk késve vagy egyáltalán nem kapcsolódhatott be az idei munkába. Jövőre a tervek és a már meg­kötött szerződések szerint kedve­zőbb lesz a traktorellátás, ötven lóerős hel­yett 80 lóerős MTZ ke­rül forgalomba. E szovjet gép szállítására — 4420 traktorra —­­ már megkötötték a szerződést.­­ Ugyancsak forgalomba kerül 3­50­­ szovjet T—150—K jelű traktor is.­­ A hazai ipar — a mintadarabok­­ vizsgálati eredményeitől függően­­ — minden valószínűség szerint­­ megkezdi a 180 lóerős Rába—­­ Truck traktor gyártását. A jövőre­­ is érkező 120 lóerős­­Zetor trakto­rokkal együtt javul tehát a nagy traktorokból az ellátás, bár bizo­nyos típusokból nem lehet még minden igényt kielégíteni. A szemes termények betakarí­tását segítő kombájnokból több mint kétezer került forgalomba. Ezen belül 600 az NDK-ban gyár­tott E—512-es jelű kombájn. Eb­ből a kombájnból, valamint a Claas—150—D típusból a kereslet meghaladja a kínálatot. Jövőre változatlanul az SZK—5-ös komb­­bájnból kerül a legtöbb forgalom­ba: a megkötött szerződés értel­mében 1300. Az előrehaladott tár­gyalások alapján 1977-ben min­den bizonnyal bővül a hazánk­ban forgalmazott kombájnok vá­lasztéka, mert az eddigi gépek mellett valószínű, hogy a lengyel gyártmányú Bizon-Gigantból is érkezik egy kisebb tétel. Az önjáró szálastakarmány-be­­takarító gépekből az idén végre ki tudta elégíteni a kereskedelem a mezőgazdaság igényeit. Az E­r- 280-asból 700 érkezett, s ebből 250 még ezután vár gazdára. Az NDK- és csehszlovák gyártókkal, forgalmazókkal kötött szerződé­sek alapján jövőre is elegen­dő szálastakarmány-betakarítóhoz jutunk. A burgonyatermelés gépesíté­sét az idén mintegy 100 új gép szolgálta. Jövőre a nagyüzemi te­rület növekedésével párhuzamo­san, még több gépet hoz forga­lomba, főként a betakarítás se­gítésére, a kereskedelem. A cu­korrépa-betakarítás gépeiből, gép­soraiból minden igényt ki tudtak elégíteni az idén, s hasonló hely­zet várható jövőre is. A szállítás és a rakodás gépesí­tése az idén a kívántnál lassab­ban haladt. Szállító pótkocsiból ki lehetetett elégíteni az igényeket Kevés volt — mert a hazai gyártó keveset szállított — a rendfelsze­dő-rakodó pótkocsi. Az önjáró rakodógépekből az igényeknek csak kis hányadát tudta kielégí­teni a kereskedelem. Miután e gépek hazai gyártása megszűnt, beszerzési nehézségek miatt szű­kösek a készletek. A szállítás és a rakodás gép kilátásának helyze­te, jövőre sem javul lényegesen, legalábbis az eddigi jelek szerint. Kisgépekből — bár az igénye­ket ezekből sem lehet teljesen ki­elégíteni — a várhatóan növekvő hazai gyártás s a tervezett na­gyobb import nyomán az elője­lek szerint 1977-ben többet tud a kereskedelem forgalmazni. . Súlyos közlekedési baleset a XVII. kerületben Hét ember meghalt Hétfőn a délutáni órákban a XVII. kerület Pesti út 368. számú ház előtt az útkanyarban egy pót­kocsis tehergépkocsi és egy hon­védségi autóbusz összeütközött. A két gépkocsi kigyulladt és leégett. Szűcs Imre honvéd és hat kókai lakos a helyszínen meghalt, 7 em­bert a mentők kórházba szállítot­tak. Kiosztották az idei középiskolás fizikai verseny díjait (Tudósítónktól.) Az Eötvös Lóránd Fizikai Tár­sulat 1916 óta rendezi minden év őszén a fizikai tanulmányi ver­senyt középiskolás diákok számá­ra. Ezúttal három feladatot kellett megoldani 5 óra alatt, segédeszkö­zök használatával. 1976. november 13-án versenyeztek a diákok egy­­idejűleg Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Mis­kolcon, Győrben, Egerben, Nyír­egyházán és Pécsett, összesen 394 tanuló versenyzett. A végered­mény: I. díjat (1000 Ft) kapott Vankó Pé­ter, a budapesti Móricz Zsigmond gimnázium IV. o. tanulója (tanára Sikó Attiláné). n. díjakat (600—600 Ft) kaptak egyen­lő megosztásban: Kárpáti Tibor hon­véd, aki Pécsett érettségizett a Zim­pernovszky Károly szakközépiskolá­ban (tanára Balogh József); Surány Gábor, a budapesti I. István gimná­zium IV. o. tanulója (tanára Cseh Géza). Hl. díjakat (400—400 Ft) kaptak egyenlő megosztásban: Hanuka Bar­na, a budapesti Berzsenyi­­ Dániel gimnázium IV. osztályos tanulója (ta­nára Clubert Györgyné); Sebestyén György, a budapesti I. István gim­názium IV. o. tanulója (tanára Cseh Géza); Tankovits Tibor, a budapesti Kaffka Magit gimnázium IV. o. ta­nulója (tanára Mórocz Béláné). Dicséretet és könyvjutalmat kap­tak: Riegl Csaba, a budapesti József Attila gimnázium IV. o. tanulója (ta­nára Bakonyi Márton); Hutter Mi­hály, a budapesti ELTE matematikus hallgatója, aki a pápai Türr István gimnáziumban érettségizett (tanára Varga Gyula; Kriza György, a buda­pesti Fazekas Mihály gimnázium III. o. tanulója (tanára Szalay Béla és Tóth László); Rapai Tibor, a buda­pesti József Attila gimnázium IV. o. tanulója (tanára Honfi Lászlóiné). IV v­ijs/vrii i I v­ii ? Olvasom a Hétfői Hírek egyik cikke fölött, hogy januártól nem „lavírozhatnak*’ a friss diplomások. Az elmés cím azt a rendelkezést ve­zeti be, amely a végzős pedagógu­sok, orvosok, fogorvosok, gyógy­szerészek és jogászok elhelyezkedé­si rendjét kívánja közelíteni a tár­sadalom igényeihez. A kötelező pályázati rendszer életbe lépéséig — mint ismeretes — az említett fiatal diplomások lénye­gében minden megkötöttség nélkül, személyes összeköttetéseikre és a véletlen szerencsére hagyatkozva választhattak maguknak munkahe­lyet. Az sem titok, hogy ennek foly­tán Budapesten és az ország nagy településein aránytalanul több peda­gógus és orvos dolgozik, s ugyan­akkor a falvakban feszítő gond a pedagó­fus- és orvoshiány. Természetes, hogy a fiatal dip­lomások minél kedvezőbb körülmé­nyek között szeretnék elkezdeni pá­lyájukat: saját jól felfogott érdekük ez, s nem m­ondanákk lavírozásnak. A kötelező pályázati rendszert azért kell bevezetni, mert — miként A hét vasárnapi adásában a riporter találóan állapította meg — ebben az­ esetben az egyéni érdek a tár­sadalmi érdekkel került szembe. A riporter népszerűtlennek nevez­te a rendelkezést, s igaza is lehet a végzősök egy részének szemszö­géből. A nyilatkozó iskolaigazgató nézőpontjából — aki évek óta hiába vár jól felkészült, főiskolát, vég­zett pedagógusokra — már kevésbé. Talán beszélhetett volna azokkal a gyerekekkel is, akik a közép­iskolában, a főiskolai felvételi vizs­gán érzik igazán lemaradásukat, bi­zonyos „falusi iskolák” felkészítés­­beli hiányosságait. Megkérdezhette volna a jövőben tovább tanulni szán­dékozó gyerekek szüleit, hogy­ van vélekednek az új rendelkezésről vagy esetleg arról, hogy nincs orvos, gyógyszerész a faluban, de a köte­lező pályázati rendszer nyomán — ha a megfelelő feltételeket helyileg­ is megteremtik — várhatóan náluk is lesz gazdája az üres orvoslaká­soknak, megindul a rendelés, ki le­het váltani a gyógyszert. Ha rájuk is gondol a riporter, aligha tartja népszerűtlennek a ren­delkezést. K. T. 9 Százéves a telefon Ünnepi ülés a Technika Házában Hétfőn a Technika Házában Százéves a telefon címmel ünne­pi szakmai ülést rendezett a Hír­adástechnikai Tudományos Egye­sület, valamint a Közlekedéstudo­mányi Egyesület posta- és táv­közlési tagozata. Az ünnepi ülé­sen, amelyen a távbeszélő-szolgál­tatás fejlődéséről, a telefon társa­dalmi jelentőségéről, és más idő­szerű témákról hangzott el szak­mai előadás. Horn Dezső minisz­terhelyettes, a KTE posta- és táv­közlési tagozatának elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy az elörege­dett, korszerűtlen távbeszélő-há­lózat teljes rekonstrukciója, az országos hálózat autor­atizálása, a megnövekedett igények kielé­gítése sürgető feladat. Mindezek­hez a híradástechnikai iparban és a szolgáltatásban dolgozók szoros együttműködése szükséges. A tö­rekvéseket jelzi, hogy az V. öt­éves tervben a posta 73 százalék­kal többet fordít a beruházások­ra, mint a legutóbbi tervidőszak­ban. A fejlesztésben elsőbbséget kap a vezetékes távközlés­­kor­szerűsítése, összhangban a KGST komplex 15 éves tervével, meg­kezdődött egy, minden hírközlé­si ágazatra kiterjedő közös hír­közlő rendszer kiépítése is. Tovább apadnak a folyók Észak-Magyarországon Besztercebányáról újabb csapadékot jeleztek Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság 650 dolgozója tartott szolgálatot hétfőn is a fo­lyók gátjain, jóllehet az utóbbi 24 órában tovább javult a helyzet. A Sajó egy nap alatt megközelí­tőleg 90 centimétert, apadt, s mert a szomszédos Szlovákiából sem jeleztek nagyobb utánpótlást, a készültséget másodfokúra mérsé­kelték. A Hernádon levonuló árhullám következtében Ócsanálos és Bőcs között mintegy 20­­kilométeres szakaszon első fokú készültséget tartanak. A Bodrog árhullámának gyorsabb levezetésére az Észak­magyarországi Vízügyi Igazgató­ság Tiszalöknél mérsékelte a Ti­sza duzzasztását. A Bodrog- és Taktaközben üzembe helyezték a belvízvédelmi szivattyúkat; a szi­vattyúállomások óránként több mint 40 000 köbméter belvizet emelnek vissza a folyómedrekbe. Az Ipoly áradása miatt a ba­lassagyarmati vízmű tizenhat kút­ja közül kilenc­­víz alá került. A fennmaradt hét kút vízhozama ugyan elegendő a város ellátására,­­de a vízműben termelt vizet foko­zottan klórozzák, a lakosságnak pedig javasolták, hogy csak for­ralt vizet fogyasszon. Ugyanez kö­telező előírás a városi bölcsődék, óvodák, napközi otthonok számára. Az elmúlt napokban — a hon­védség alakulatainak segítségével — sikerült megvédeni a gátakat, megakadályozni buzgárok kelet­kezését. Az Ipoly vízszintje hétfőn meghaladta az négy métert. Tartani lehet a helyzet súlyosbodásától, Besztercebányáról ugyanis az Ipoly szlovákiai vízgyűjtő terüle­tén leesett újabb nagy mennyisé­gű csapadékot jeleztek. Ezért a harmadfokú árvízvédelmi készült­ség érvényben maradt s a város­­, bán árvízvédelmi figyelőszolgála­tot szerveztek.

Next