Népszabadság, 1976. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-07 / 289. szám
1976. december 7., kedd NÉPSZABADSÁG Felavatták az Iza II. bauxitbányát Már az idén túlteljesítik az 1980-as tervet (Tudósítónktól.) Hazánk legújabb bauxitbányáját, a Tapolca közelében levő Iza 11-t, tegnap délután dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes adta át a bányászoknak az iparág, a megye és a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vezetőinek jelenlétében. Az új bánya — amely kiemelt állami nagyberuházásként épült — határidő előtt valósult meg. A terv szerint ugyanis teljes kapacitását, az évi 400 ezer tonna bauxitot 1930-ra érte volna el, de már az idén 425 ezer tonnát hoznak a felszínre itt a bányászok. A termelés „melléktermékeként” naponta 200 000 köbméter kristálytiszta karsztvizet nyernek a föld mélyéről, s ennek fele a Balaton melletti, a Veszprém megyei településekre jut el vezetékeken. A bánya építésével párhuzamosan elkészültek a szociális létesítmények is, az öltözők, a fürdők, az orvosi-fogorvosi rendelő, és már az ötödik lakóház épül Tapolcán a bányászoknak. A legújabb fővárosi aluljáró Tegnap óta használhatjáka budapestiek az utolsó Felszabadulás téri aluljárót is. A Váci utcai volt az első, majd a Párizsi udvart a Reáltanoda utcával összekötő, ezt követte az Y alakú közúti aluljáró, és most befejeződtek a munkálatok a Károlyi Mihály utcát a Petőfi Sándor utca két oldalával összekötő 17X22 méteres, negyedik aluljáróban is. Ebben a folyosóban egy virág- és egy újságbolt kapott helyet. Márványnyal burkolták, s összesen 40 millió forintba került Az aluljáró Károlyi Mihály utca felőli részéből érik el majd a budapestiek a metró Felszabadulás téri mélyállomását, ahová három mozgólépcső vezet. Az észak—déli metró Nagyvárad tér—Deák tér közötti építkezésében jelentős eredmény ez, mert így elkészült valamennyi, a metróhoz és a közúti új forgalmi rendszerhez tartozó gyalogosaluljáró. Több aluljárót az idén már nem adnak át a fővárosban. Budapesten legközelebb a Nagyvárad tér és a Határ út, illetve a Marx tér metrócsatlakozásánál építenek aluljárókat. (Bánhalmi János felvétele.) Annyi rosszat hallottam már a jegyüzérekről, hogy valósággal kerülöm őket, nehogy nagy mondókájukkal ringlispilbe ültetve drágábban vegyek bilétát az áhított filmre. Ismerőseim körében is terjesztem véleményemet, általában ők is óvatosak, így egy kedves hölgyismerősöm is, aki szíve választottjával a minap moziba indult. Portyáztak, sok helyütt nem kaptak jegyet, míg végre a Népköztársaság útjára nyíló utcában egy olyan filmszínházra bukkantak, amely előtt nem volt tumultus, sőt, alig lézengtek. Lehet, hogy a film nem érdekelte a mozirajongókat, esetleg a nem túl hűvös levegő csábította sétára a párokat, lényeg az, hogy akadálytalanul jutottak a pénztárig, ahol a jegyárus készséggel kiszolgálta őket. Keze villámgyorsan dolgozott, átvette a húsz forintot, majd ■— egy kissé csodálkoztak is a vevők — a jegyet hétrél összehajtotta, tintával néhány szót firkantott a hátlapjára. A fiatalok odamentek a jegykezelőhöz, ő váratlanul kedvesen fogadta őket, és a kettéhajtott jegyeket szokatlan módon úgy kezelte, hogy kitépte a sort jelző számokat, majd azt mondta, hogy „kedveskéim, üljenek a tizenötödik sorba, oda szól, itt a pénztáros jelzése”. Ők ugyan úgy emlékeztek, hogy a harmadik sor — tehát az olcsóbb hely jelzését — tépte le, de nem törődtek vele, melegben voltak, s most ez volt a legfontosabb. Leültek, megnézték a filmet, időnként összebújtak, ahogy ez a moziban szokásos, majd az előadás után csupán kíváncsiságból megnézték a jegyeket. Megállapították: bizony rossz jeggyel nézték a filmet. Nem támadt lelkiismeret-furdalásuk. Vállat vontak, hogy micsoda tévedés volt ez itten, hm. Hogy el ne felejtsem, a fiatalok szombaton voltak moziban, 1976. december negyedikén. A jegy viszont 1976. január hatodikára volt keltezve. A két fiatalt azóta sem hagyja nyugton a kérdés: vajon hol van a december 4-i előadásra szóló jegy? Sz. F. Csaknem nyolcmilliárd forint értékű mezőgazdasági gépet hoz forgalomba jövőre az Agrotröszt (Tudósítónktól.) Még nem készült el — nem is készülhetett el — az Agrotrösztnél a mezőgazdasági gépek értékesítésének idei listája. A jövő esztendei szállításra szóló külkereskedelmi szerződéskötések sem fejeződtek be. A körvonalak azonban lassan kialakulnak. Ezekről tájékoztatta munkatársunkat Kopácsi Ernő, a tröszt vezérigazgatója. Az idén — az előzetes számítások szerint — mintegy 7,7 milliárd forintért vásárolnak gépet a mezőgazdasági üzemek■ Ez, ha kismértékben is, meghaladja az előirányzatot. Jövőre az Agrotröszt gépértékesítési terve 7,8 milliárdos összeggel számol. Ez évben traktorokból megközelítően hatezer kerül a meezőgazdaságba. A kisebb teljesítményű traktorokból számottevő készlet is lesz az esztendő végén. Ami a traktorok számát illeti, az a tervezett körül alakul. A traktorok vonóereje azonban összességében kisebb az előirányzottnál, mert a számítottnál kevesebb nagy teljesítményű univerzális és több 50 lóerős traktort tudott a kereskedelem beszerezni. November 20-ig 3300 MTZ—50-es került a gazdaságokba. A nagy teljesítményű Rába—Steiger traktorokból az idén 400-at értékesítenek, a 200 lóerős K—700—A-ból pedig 150-et. A 120—160 lóerős — főként Universal — traktorok iránti igény jóval nagyobb, mint a beszerzési, értékesítési lehetőség. A nagy traktorokból esztendőn át folyamatosan csak Rába—Steiger került tsz-einkbe, állami gazdaságainkba. A többi nagy traktor — köztük a 400 'Zetor 120—45-ös — csak az őszi időszakban érkezett. Jelentős hányaduk késve vagy egyáltalán nem kapcsolódhatott be az idei munkába. Jövőre a tervek és a már megkötött szerződések szerint kedvezőbb lesz a traktorellátás, ötven lóerős helyett 80 lóerős MTZ kerül forgalomba. E szovjet gép szállítására — 4420 traktorra — már megkötötték a szerződést. Ugyancsak forgalomba kerül 350 szovjet T—150—K jelű traktor is. A hazai ipar — a mintadarabok vizsgálati eredményeitől függően — minden valószínűség szerint megkezdi a 180 lóerős Rába— Truck traktor gyártását. A jövőre is érkező 120 lóerősZetor traktorokkal együtt javul tehát a nagy traktorokból az ellátás, bár bizonyos típusokból nem lehet még minden igényt kielégíteni. A szemes termények betakarítását segítő kombájnokból több mint kétezer került forgalomba. Ezen belül 600 az NDK-ban gyártott E—512-es jelű kombájn. Ebből a kombájnból, valamint a Claas—150—D típusból a kereslet meghaladja a kínálatot. Jövőre változatlanul az SZK—5-ös kombbájnból kerül a legtöbb forgalomba: a megkötött szerződés értelmében 1300. Az előrehaladott tárgyalások alapján 1977-ben minden bizonnyal bővül a hazánkban forgalmazott kombájnok választéka, mert az eddigi gépek mellett valószínű, hogy a lengyel gyártmányú Bizon-Gigantból is érkezik egy kisebb tétel. Az önjáró szálastakarmány-betakarító gépekből az idén végre ki tudta elégíteni a kereskedelem a mezőgazdaság igényeit. Az Er- 280-asból 700 érkezett, s ebből 250 még ezután vár gazdára. Az NDK- és csehszlovák gyártókkal, forgalmazókkal kötött szerződések alapján jövőre is elegendő szálastakarmány-betakarítóhoz jutunk. A burgonyatermelés gépesítését az idén mintegy 100 új gép szolgálta. Jövőre a nagyüzemi terület növekedésével párhuzamosan, még több gépet hoz forgalomba, főként a betakarítás segítésére, a kereskedelem. A cukorrépa-betakarítás gépeiből, gépsoraiból minden igényt ki tudtak elégíteni az idén, s hasonló helyzet várható jövőre is. A szállítás és a rakodás gépesítése az idén a kívántnál lassabban haladt. Szállító pótkocsiból ki lehetetett elégíteni az igényeket Kevés volt — mert a hazai gyártó keveset szállított — a rendfelszedő-rakodó pótkocsi. Az önjáró rakodógépekből az igényeknek csak kis hányadát tudta kielégíteni a kereskedelem. Miután e gépek hazai gyártása megszűnt, beszerzési nehézségek miatt szűkösek a készletek. A szállítás és a rakodás gép kilátásának helyzete, jövőre sem javul lényegesen, legalábbis az eddigi jelek szerint. Kisgépekből — bár az igényeket ezekből sem lehet teljesen kielégíteni — a várhatóan növekvő hazai gyártás s a tervezett nagyobb import nyomán az előjelek szerint 1977-ben többet tud a kereskedelem forgalmazni. . Súlyos közlekedési baleset a XVII. kerületben Hét ember meghalt Hétfőn a délutáni órákban a XVII. kerület Pesti út 368. számú ház előtt az útkanyarban egy pótkocsis tehergépkocsi és egy honvédségi autóbusz összeütközött. A két gépkocsi kigyulladt és leégett. Szűcs Imre honvéd és hat kókai lakos a helyszínen meghalt, 7 embert a mentők kórházba szállítottak. Kiosztották az idei középiskolás fizikai verseny díjait (Tudósítónktól.) Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat 1916 óta rendezi minden év őszén a fizikai tanulmányi versenyt középiskolás diákok számára. Ezúttal három feladatot kellett megoldani 5 óra alatt, segédeszközök használatával. 1976. november 13-án versenyeztek a diákok egyidejűleg Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon, Győrben, Egerben, Nyíregyházán és Pécsett, összesen 394 tanuló versenyzett. A végeredmény: I. díjat (1000 Ft) kapott Vankó Péter, a budapesti Móricz Zsigmond gimnázium IV. o. tanulója (tanára Sikó Attiláné). n. díjakat (600—600 Ft) kaptak egyenlő megosztásban: Kárpáti Tibor honvéd, aki Pécsett érettségizett a Zimpernovszky Károly szakközépiskolában (tanára Balogh József); Surány Gábor, a budapesti I. István gimnázium IV. o. tanulója (tanára Cseh Géza). Hl. díjakat (400—400 Ft) kaptak egyenlő megosztásban: Hanuka Barna, a budapesti Berzsenyi Dániel gimnázium IV. osztályos tanulója (tanára Clubert Györgyné); Sebestyén György, a budapesti I. István gimnázium IV. o. tanulója (tanára Cseh Géza); Tankovits Tibor, a budapesti Kaffka Magit gimnázium IV. o. tanulója (tanára Mórocz Béláné). Dicséretet és könyvjutalmat kaptak: Riegl Csaba, a budapesti József Attila gimnázium IV. o. tanulója (tanára Bakonyi Márton); Hutter Mihály, a budapesti ELTE matematikus hallgatója, aki a pápai Türr István gimnáziumban érettségizett (tanára Varga Gyula; Kriza György, a budapesti Fazekas Mihály gimnázium III. o. tanulója (tanára Szalay Béla és Tóth László); Rapai Tibor, a budapesti József Attila gimnázium IV. o. tanulója (tanára Honfi Lászlóiné). IV vijs/vrii i I vii ? Olvasom a Hétfői Hírek egyik cikke fölött, hogy januártól nem „lavírozhatnak*’ a friss diplomások. Az elmés cím azt a rendelkezést vezeti be, amely a végzős pedagógusok, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és jogászok elhelyezkedési rendjét kívánja közelíteni a társadalom igényeihez. A kötelező pályázati rendszer életbe lépéséig — mint ismeretes — az említett fiatal diplomások lényegében minden megkötöttség nélkül, személyes összeköttetéseikre és a véletlen szerencsére hagyatkozva választhattak maguknak munkahelyet. Az sem titok, hogy ennek folytán Budapesten és az ország nagy településein aránytalanul több pedagógus és orvos dolgozik, s ugyanakkor a falvakban feszítő gond a pedagófus- és orvoshiány. Természetes, hogy a fiatal diplomások minél kedvezőbb körülmények között szeretnék elkezdeni pályájukat: saját jól felfogott érdekük ez, s nem mondanákk lavírozásnak. A kötelező pályázati rendszert azért kell bevezetni, mert — miként A hét vasárnapi adásában a riporter találóan állapította meg — ebben az esetben az egyéni érdek a társadalmi érdekkel került szembe. A riporter népszerűtlennek nevezte a rendelkezést, s igaza is lehet a végzősök egy részének szemszögéből. A nyilatkozó iskolaigazgató nézőpontjából — aki évek óta hiába vár jól felkészült, főiskolát, végzett pedagógusokra — már kevésbé. Talán beszélhetett volna azokkal a gyerekekkel is, akik a középiskolában, a főiskolai felvételi vizsgán érzik igazán lemaradásukat, bizonyos „falusi iskolák” felkészítésbeli hiányosságait. Megkérdezhette volna a jövőben tovább tanulni szándékozó gyerekek szüleit, hogy van vélekednek az új rendelkezésről vagy esetleg arról, hogy nincs orvos, gyógyszerész a faluban, de a kötelező pályázati rendszer nyomán — ha a megfelelő feltételeket helyileg is megteremtik — várhatóan náluk is lesz gazdája az üres orvoslakásoknak, megindul a rendelés, ki lehet váltani a gyógyszert. Ha rájuk is gondol a riporter, aligha tartja népszerűtlennek a rendelkezést. K. T. 9 Százéves a telefon Ünnepi ülés a Technika Házában Hétfőn a Technika Házában Százéves a telefon címmel ünnepi szakmai ülést rendezett a Híradástechnikai Tudományos Egyesület, valamint a Közlekedéstudományi Egyesület posta- és távközlési tagozata. Az ünnepi ülésen, amelyen a távbeszélő-szolgáltatás fejlődéséről, a telefon társadalmi jelentőségéről, és más időszerű témákról hangzott el szakmai előadás. Horn Dezső miniszterhelyettes, a KTE posta- és távközlési tagozatának elnöke mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy az elöregedett, korszerűtlen távbeszélő-hálózat teljes rekonstrukciója, az országos hálózat autoratizálása, a megnövekedett igények kielégítése sürgető feladat. Mindezekhez a híradástechnikai iparban és a szolgáltatásban dolgozók szoros együttműködése szükséges. A törekvéseket jelzi, hogy az V. ötéves tervben a posta 73 százalékkal többet fordít a beruházásokra, mint a legutóbbi tervidőszakban. A fejlesztésben elsőbbséget kap a vezetékes távközléskorszerűsítése, összhangban a KGST komplex 15 éves tervével, megkezdődött egy, minden hírközlési ágazatra kiterjedő közös hírközlő rendszer kiépítése is. Tovább apadnak a folyók Észak-Magyarországon Besztercebányáról újabb csapadékot jeleztek Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 650 dolgozója tartott szolgálatot hétfőn is a folyók gátjain, jóllehet az utóbbi 24 órában tovább javult a helyzet. A Sajó egy nap alatt megközelítőleg 90 centimétert, apadt, s mert a szomszédos Szlovákiából sem jeleztek nagyobb utánpótlást, a készültséget másodfokúra mérsékelték. A Hernádon levonuló árhullám következtében Ócsanálos és Bőcs között mintegy 20kilométeres szakaszon első fokú készültséget tartanak. A Bodrog árhullámának gyorsabb levezetésére az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Tiszalöknél mérsékelte a Tisza duzzasztását. A Bodrog- és Taktaközben üzembe helyezték a belvízvédelmi szivattyúkat; a szivattyúállomások óránként több mint 40 000 köbméter belvizet emelnek vissza a folyómedrekbe. Az Ipoly áradása miatt a balassagyarmati vízmű tizenhat kútja közül kilencvíz alá került. A fennmaradt hét kút vízhozama ugyan elegendő a város ellátására,de a vízműben termelt vizet fokozottan klórozzák, a lakosságnak pedig javasolták, hogy csak forralt vizet fogyasszon. Ugyanez kötelező előírás a városi bölcsődék, óvodák, napközi otthonok számára. Az elmúlt napokban — a honvédség alakulatainak segítségével — sikerült megvédeni a gátakat, megakadályozni buzgárok keletkezését. Az Ipoly vízszintje hétfőn meghaladta az négy métert. Tartani lehet a helyzet súlyosbodásától, Besztercebányáról ugyanis az Ipoly szlovákiai vízgyűjtő területén leesett újabb nagy mennyiségű csapadékot jeleztek. Ezért a harmadfokú árvízvédelmi készültség érvényben maradt s a város, bán árvízvédelmi figyelőszolgálatot szerveztek.