Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

4 TÖRÖKORSZÁG VÁLASZTÁSOK ELŐTT J­únius 5-én választásokat tarta­nak Törökországban. A jelen­legi négypárti kormánykoalíciót a pártok közötti pozícióharc olymér­tékben meggyengítette, hogy a kabinet működőképessége csök­kent. Márpedig kül- és belpoliti­kai kérdések sora vár eldöntésre, a többi között mind szélesebb ré­tegek követelik, hogy a vezetés kemény kézzel törje meg a maois­ták és a szélsőjobboldal „különös koalíciójának” a tevékenységét, fojtsa el a fegyveres terrorakció­kat. A választások előtti török kül­politikai helyzetet a bizonyos mértékű átrendeződés jellemzi. A hadsereg, amely Törökország leg­erősebb hatalmi központja, a fegyverzet-utánpótlás szempont­jából fontos török—amerikai kap­csolatok rendezését várja a június 5. után megalakítandó új kor­mánytól — ugyanakkor Washing­ton érezheti, mind kevesebb esz­köze van arra, hogy nyomást gya­koroljon Ankarára. A külpolitika legérzékenyebb pontja Ciprus és az Égei-tenger görög—török ellentétpárja. An­karai politikusok egyöntetű véle­ménye: csak akkor léphetnek elő­re a megoldás irányába, ha az új kormány egységes, határozott ál­láspontot alakít ki. Árnyalatnyi változást hozott az év eleje — mondták el isztambuli újságírók e sorok írójának —, mert a cip­rusi török közösség vezetője, Denktas tizenhárom év után elő­ször találkozott és tárgyalt Ma­­kariosz elnökkel. Törökország külkapcsolataiban, bár NATO-állam, megkülönböz­tetett helyet foglalnak el a Szov­jetunióhoz fűződő szálak. Idén tavasszal Moszkvában szovjet— török külügyminiszteri tanácsko­zást tartottak, amelyen szóba ke­rült Ciprus is. Kölcsönösen meg­erősítették, hogy tárgyalásokkal, békés úton kell megoldani a szi­getország görög és török közössé­gének problémáit, mégpedig Cip­rus szuverenitása, függetlensége és területi egysége, valamint el nem kötelezettségi politikája tisz­teletben tartása alapján. Moszkvában megállapodtak a gazdasági-műszaki együttműködés továbbfejlesztésében. A Szovjet­unió számottevő segítséget nyújt az önálló, korszerű török ipar továbbfejlesztéséhez, mégpedig a legfontosabb iparágakban, Így például szovjet segítséggel épült fel az iskenderuni acélmű, a sey­­disehiri alumíniumfeldolgozó és az izmiri olajfinomító. A New York Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Szovjetunió lé­pett elő a török ipar- és gazda­ságfejlesztés legfontosabb külföl­di támogatójává. Bár Washingtonnak az a han­goztatott szándéka, hogy rendbe hozza a NATO délkeleti szárnyá­nak zilált ügyeit, tompítsa a tö­rök—görög ellentéteket. Ankara mindeddig hiába várta, hogy az Egyesült Államok teljesítse a tö­rök követeléseket. Még mindig érvényben van a Törökországgal szemben 1974-ben elrendelt fegy­­verszállítási tilalom. Az amerikai törvényhozás — mint Isztambul­ban mondják — a görög lobby nyomására halogatja a török— amerikai katonai szerződés jóvá­hagyását, így a fegyverszállítási embargó megszüntetését. A NA­TO több parancsnoka is bírálóan nyilatkozott az amerikai huzavo­náról. Haig tábornok, NATO- főparancsnok kijelentette, hogy az embargó miatt a török légi­erő hatékonysága a korábbinak a felére csökkent. Ankara, láthatóan csalódott az Egyesült Államokban, és az „ame­rikai kapcsolat” szintjének némi csökkentésével egy időben más irányokban erősíti külpolitikai te­vékenységét. Mind nagyobb mér­tékben hangsúlyozza például az arab országokkal való történelmi­­vallási-kulturális közösségét. 1976 májusában — ennek jeleként — Isztambulban rendezték meg az iszlám országok külügyminiszteri konferenciáját, amelyen a házi­gazdák az ország iszlám hagyo­mányaira hívták fel a vendégek figyelmét. Emögött persze nem­csak, vagy nem elsősorban ideoló­giai, hanem gazdasági megfonto­lások húzódnak, hiszen a többi között kőolajról is szó van. A mindjobban csökkenő török ter­melést ellensúlyozandó, többet kell importálni. Már működik az iraki Kirkuk olaját Törökországon át a Földközi-tengerhez juttató vezeték, amelynek használatáért az irakiak kedvezményes díjtéte­lekkel hatmillió tonna olajat ad­nak. Noha Nyugat-Európával a tö­rök­ közös piaci problémák miatt nem zavartalan Ankara viszonya, mégis kétoldalú alapon bővül az együttműködés az EGK-tagokkal, elsősorban az NSZK-val. A törö­kök nyugatnémet haditechnika vásárlásával igyekeznek némileg csökkenteni az USA-fegyverszállí­­tásoktól való függésüket. Brüsszelben az utóbbi időben megerősödtek azok a nézetek, amelyek a török—közöspiaci vi­szonyt nem a gazdasági, hanem a katonai, NATO-érdekek szemüve­gén át tekintik. Az észak-atlanti szervezettel mindinkább összefo­nódó közöspiaci vezetés engedmé­nyekre is hajlandó, csakhogy ne feszítse tovább Ankara és a NATO viszonyát. Isztambul főterén, a Taksimon még sohasem láttak olyan méretű tömegmegmozdulást, amilyet az idén május elsején a baloldal szervezett. Nő a baloldali befo­lyás a tömegekre, mind többen fo­gadják el azokat a követeléseket, amelyeket az illegalitásban mű­ködő Török Kommunista Párt fő­titkára Rómában a minap így fo­galmazott meg: „Erősítenünk kell a nemzeti függetlenséget, fel kell számolni területünkön a NATO- támaszpontokat, baráti semleges külpolitikát kell kialakítanunk, jó k­apcsolatra kell törekednünk min­den szomszédunkkal, különöskép­pen a Szovjetunióval." Török test­vérpártunk ezeknek a külpolitikai követeléseknek a jegyében törek­szik akcióegységre az ország vala­mennyi demokratikus, antifasisz­ta, imperialistaellenes és hazafias erejével. Dunai Péter NÉPSZABADSÁG 1977. június 4., szombat Befejeződött a barátsághajó útja - Nemzetközi sajtóértekezlet Prágában (Prágai tudósítónktól.) Pénteken Prágában befejeződött a szovjet baráti társaságok szö­vetsége és a szocialista országok szovjet baráti társaságai kétszáz­tagú küldöttségének a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére rendezett út­ja, amelynek nagy részét az Amur barátsághajón tett meg. A csehszlovák fővárosban ren­dezett programot követően a részt vevő tíz szocialista ország küldöttségeinek vezetői, köztük Koszty Lajos, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, a magyar dele­gáció vezetője nemzetközi sajtó­­értekezleten összegezték a május 22-én kezdődött barátságát ta­pasztalatait. Szovjet műszaki nap Szegeden A Szovjetunió kereskedelmi képviselete és az MTESZ Csong­­rád megyei szervezete június 6-án szovjet műszaki napot rendez Csongrád megyében. Az egész na­pos előadássorozat színhelye Sze­ged és Makó; az előadók szovjet műszaki szakemberek, akik a szá­mítógépek bemutatásától a mező­­gazdasági gépgyártás szovjetunió­beli fejlődésén keresztül a gépko­csigyártás helyzetéről és a Ma­gyarországon működő szovjet me­zőgazdasági gépek karbantartásá­ról tartanak beszámolót. Nyolcmillió tbc-s beteg Az Egészségügyi Világszervezet Genfben közzétett tájékoztatója szerint a világon évenként most is több mint négyszázezer ember hal meg tbc-ben, s mintegy nyolcmil­­liónyian szenvednek e betegség­ben. A jelentésből kitetszik, hogy a régebben kötelező szanatóriumi kezelés ideje már elmúlt. A bete­gek az új kezelési módszerek se­gítségével a társadalmi közösség­ben maradhatnak, anélkül, hogy környezetüket veszélyeztetnék, folytathatják kenyérkeserő tevé­kenységüket és megszokott élet­módjukat is. Korszerű kertművelési bemutató (Tudósítónktól.) Pénteken az M­ 11 és a buda­­kalász-lupaszigeti út keresztező­désében levő telepen megnyitot­ták a korszerű kertművelés anya­gainak, eszközeinek és kisgépei­nek bemutatóját. A Hermes Álta­lános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet június 12-ig nyitva tartó kiállításán a korszerű kert­művelés eszközei, kisgépei, meg­vásárolhatók a helyszínen. Itt több olyan szerszámot, kooperá­cióval készült kisgépet is bemu­tatnak, mely még az idei tava­szon is hiánycikk volt; ilyen pél­dául a motoros permetező és fű­nyíró is. Gondoltak a Hermes Áfész ren­dezői a kerttulajdonosokra is, így szombaton és vasárnap 8-tól 18 óráig, más hétköznapokon 10-től 18 óráig látogatható az árusítás­sal egybekötött helyszíni bemuta­tó. A Budakalász-Lenfonó HÉV- megállótól külön autóbusz közle­kedik. Az első érdeklődők. LADA-SÁTORVÁR­OS Országos autóstalálkozó Veszprémiben (Tudósítónktól.) Több mint 15 ezer érdeklődőt, mintegy négyezer Lada gépkocsit várnak vasárnap reggel Veszprém határában, a 8-as fő közlekedési út 48-as kilométeréhez, az alkal­mi sátorvároshoz. Itt találkoznak most már negyedik alkalommal a szovjet Volgai Autógyár gépko­csijainak a gazdái. A találkozó fő eseménye az ügyességi verseny lesz, amelyet két kategóriában rendeznek meg. Minden rajthoz állót megajándé­koznak, a győztesek, a helyezet­tek autórádiót, biztonsági övét, s egyéb értékes autófelszerelési cik­keket nyerhetnek. A találkozó színhelyén az A­FIT. szerviz ügyeletet tart, az Autó­klub pedig ingyenes fényszóró­beállítást, műszeres mérést végez a Lada gépkocsikon. Az Autóker alkatrészeket árusít, s a helyszí­nen vásárolt biztonsági öveket be­szerelik a gépkocsikba. KONZULTÁCIÓ A szocialista tudatformálás és a marxista propaganda feladatai AZ MSZMP XI. KONGRESZ­­SZUSÁN a Központi Bizottság beszámolója, a társadalmi tudat fejlődését és jelenlegi állapotát jellemezve, kiemelte a fő tenden­ciát : a szocialista közszellem tér­hódítását, a szocialista társadalmi tudat erősödését. Ugyanakkor nem hallgatta el a létező — sőt időnként felélénkülő —, a szocia­lizmus követelményeivel ellenté­tes tudati jelenségeket sem. Az eddigi fejlődés eredményei lehe­tővé teszik, a fejlett szocializmus építésének programja pedig meg­követeli, hogy a tudat fejlesztésé­ben is magasabb követelménye­ket állítsunk fel. A fejlett szocia­lizmus felépítéséhez a tudati fej­lődés fő irányának megerősödésé­re, az eddiginél is határozottabb és egyértelműbb kibontakozására, az ellentendenciák jelentős visz­­sza­s­zor­í­tás­á­ra, átmeneti vagy részleges felerősödésük megaka­dályozására van szükség. A szocialista tudat nem egyfor­ma mértékben alakult ki, terjedt el és gyökeresedett meg társadal­munk különböző osztályaiban és rétegeiben. Az, ahogyan az egyes osztályok, illetve rétegek eljutot­tak a szocializmushoz, vagyis sa­játos szociális helyzetük mai tár­sadalmunkban, rányomja bélye­gét a szocialista tudat kialakulá­sának for­májára és mértékére. Egy olyan történelmi időszakban, amikor gyökeresen átalakult a társadalom egész szociális struk­túrája, amikor igen nagy és gyors volt a társadalmi mob­itás, az emberek megváltozott szociális helyzete természetesen csak bo­nyolultan és áttételesen tükröző­dik tudatukban, a társadalmi tu­dat szociális térképe csak meg­közelítően esik egybe a társada­lom objektív szociális struktúrá­jával. A fejlett szocializmus épí­tésének időszakában célul tűzhet­jük ki a szocialista tudat széle­sebb elterjedését és meggyökere­­sedését társadalmunk minden dol­gozó osztályában és rétegében. A SZOCIALISTA TUDAT kü­lönböző oldalai és elemei nem egyenletesen alakulnak ki és fej­lődnek, megelőzhetik egymást, fejlettségi fokukat tekintve el­lentmondásba kerülhetnek egy­mással. A politikai tudat fejlődé­se közvetlenebbül kapcsolódik a történelmi fejlődés nagy sorsfor­dulóihoz, s gyorsabban tükrözi a tömegek közvetlen politikai ta­pasztalatait. A szocialista erkölcsi tudat — bár nem választható el a politikai tudattól — lassabban és ellentmondásosabban fejlődik, szervesebb kapcsolatban van a személyiség fejlődésével, az egyén munkájával, életével. A különbö­ző rétegekben — eltérő kulturális helyzetükből következően — nem egyszerre és nem azonos ütem­ben jönnek létre a szocialista tu­dat műveltségi és kulturális ele­mei. A fejlett szocializmus sike­res építése viszont egyre inkább a szocialista tudat valamennyi ol­dalának és elemének harmoniku­sabb fejlődését, a jelenlegi szo­cialista tudaton belül történelmi­leg kialakult egyenlőtlenségek és ellentmondások fokozatos meg­szüntetését igényli. A szocialista tudatformálás esz­mei, ezenéletű alapja a marxizmus —leninizmus eszméinek elterjesz­tése és bevitele a tömegek gon­dolkodásába. A pártoktatás kere­tében évente több mint 700 ez­ren tanulják a marxizmus-leni­­nizmust. Az állami főiskolákon és egyetemeken ma már minden szakon tanulnak marxista filozó­fiát, politikai gazdaságtant és tu­dományos szocializmust. A mar­xizmus propagandájában növek­vő szerepet tölt be a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Nép­front, valamint az állami vezető­­képzés is. Sokan mindennapi szakmai munkájukhoz vagy mű­veltségük fejlesztéséhez önállóan tanulmányozzák és alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tanítá­sait. Összességében: ma­ már mil­liókra megy társadalmunkban azoknak a száma, akik tanulmá­nyozták, tanulmányozzák a mar­xizmust. És ez hatalmas szellemi erő a szocialista tudat fejlődése és kiteljesedése szempontjából. DE HA AZT A KÉRDÉST tesz­­szük fel, hogy a marxizmus—le­ninizmus eszméi milyen mélyen alakították át azok gondolkodá­sát, akik tanulmányozták, az el­sajátított ismeretek mennyire vál­tak élő szemléletté és működő gondolkodásmóddá, már nem le­hetünk egyértelműen elégedettek. Márpedig nem az ismeretek téte­les — és sokszor felszínes — be­tanulása, formális elsajátítása a marxista propaganda célja, ha­nem az emberek gondolkodás­­módjának, szemléletének olyan átalakítása, amely lehetővé teszi a marxizmus—leninizmus értő és alkotó alkalmazását munkájuk­ban. Ehhez a marxista propagan­da minden területén — a párt­­oktatásban, az ismeretterjesztés­ben stb. — a színvonal további ja­vítására és a hatékonyság növe­lésére van szükség. A marxista—leninista propa­ganda fejlesztésének egyik alap­vető követelménye a marxizmus világnézeti alapjainak hatéko­nyabb tanítása és mélyebb elsajá­títása. A marxizmus filozófiai, közgazdasági, történelmi és poli­tikai nézetek egységes rendszere, amelynek egyetlen oldalát, egyet­len elemét sem lehet önkényesen, kiragadni vagy elhagyni. A mar­xizmus fejlődése és elterjedése során azonban — ahogyan Lenin megjegyezte — „a marxizmusban, mivel élő tanítás, szükségképpen más-más oldalaknak kellett elő­térbe kerülniök”, anélkül azon­ban, „hogy bármikor is figyelmen kívül lehetne hagyni a marxizmus valamely oldalát". A nagy tömegek, érthető mó­don, saját tapasztalataik alapján elsősorban a politika oldaláról kö­zelítenek a marxizmushoz és kezdik el a marxizmus tanulmá­nyozását. Ennek során kezdetben elkerülhetetlen bizonyos egyolda­lúság, amikor a marxizmus egyes tételt, politikai következtetéseit csak felületesen vagy egyoldalúan tanulják be. A kezdetben csak fe­lületesen vagy egyoldalúan meg­tanult ismeretek alaposabb meg­emésztéséhez és mélyebb elsajátí­tásához hosszabb időre, a tapasz­talat, a gyakorlat sokrétűbb pró­bájára van szükség. Ebben az időszakban szükségszerűen előtér­be kerül a világnézeti tisztázás, a mélyebb világnézeti összefüggések megemésztése. A marxizmushoz való gyakorla­ti közeledés, a marxizmus töme­ges tanulmányozása és terjedése kezdeti szakasza után nálunk is szükségszerűen előtérbe került (természetesen anélkül, hogy fi­gyelmen kívül lehetne hagyni a marxizmus bármely oldalát) a vu

Next