Népszabadság, 1978. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
1978. március 15., szerda Országgyűlési képviselőcsoportok tanácskozásai Lázár György a Borsod megyeiek ülésén Az országgyűlési képviselők Borsod megyei csoportja kedden Miskolcon ülést tartott, amelyen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Miskolc város országgyűlési képviselője is. A tanácskozáson megemlékeztek az elhunyt Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszterről, aki az ózdi dolgozókat képviselte az országgyűlésen. A csoportülésen a képviselők megvitatták Borsod megye kereskedelmi ellátásának helyzetét; megelégedéssel vették tudomásul, hogy erőteljesen érvényesül a fogyasztói érdekvédelem, s hogy Borsod megyében jelenleg nincs probléma a kereskedelem munkaerő-ellátásában. A kereskedelem, az áruellátás kérdései szerepeltek az országgyűlési képviselők Békés, Somogy, Vas és Veszprém megyei csoportülésén is; a képviselők több helyütt megtárgyalták a belkereskedelmi törvényjavaslat tervezetét Közlemény a szovjet-marokkói tárgyalásokról Moszkvában közleményt hoztak nyilvánosságra Ahmed Oszmán marokkói kormányfő ottani tárgyalásairól. Eszerint a Szovjetunió és Marokkó síkraszáll az enyhülésnek a világ valamennyi térségére történő kiterjesztéséért. A felek a közel-keleti helyzettel foglalkozva határozottan elítélik Izrael terjeszkedő, agressziós politikáját és leszögezték, hogy a rendezés alapja az Izrael által 1987-ben megszállt valamennyi arab terület teljes kiürítése és a Palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogainak elismerése, beleértve a szuverén állam létrehozásának jogát is. A tárgyalófelek hangsúlyozták, hogy a közel-keleti probléma igazságos rendezése elősegítené az enyhülés kiterjesztését a Földközi-tenger medencéjére. A közlemény megállapítja, hogy a szovjet—marokkói kapcsolatok az elmúlt két évtizedben szakadatlanul fejlődtek. A felek kiemelték a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésének fontosságát és leszögezték, hogy kedvezőek a feltételek a két ország gazdasági kapcsolatainak további bővítésére. A marokkói fél nagyra értékelte a Szovjetunió hozzájárulását a marokkói fejlesztési tervek megvalósításához. A szovjet fél rámutatott, hogy szándékában áll tovább folytatni ezt a politikát. Ahmed Oszmán marokkói hivatalos látogatásra hívta meg Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról később döntenek. (TASZSZ) A japán szocialisták kongresszusa a militarizálás ellen Kedden megkezdődött a Japán Szocialista Párt 42. kongresszusa, amely megvitatja az ország legnagyobb ellenzéki pártjának 1978-as akcióprogramját. Aszukata pártelnök beszédében emlékeztetett rá, hogy az akcióprogram mindenekelőtt a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja a nagy monopóliumokat képviselő liberális demokraták politikájával szemben. A jelenlegi kormány — mint mondotta — képtelennek bizonyult a gazdasági problémák megoldására. Az elhúzódó depresszió következtében a munkanélküliek száma több mint egy éve meghaladja az egymilliót, s mind több kis- és középüzem jut csődbe. Fennáll a veszély, hogy a konzervatívok politikája mind reakciósabb fordulatot vesz: máris növelik a hadikiadásokat, és alkotmánysértő terveket kovácsolnak a japán hadsereg fejlesztésére. Ezért a programban harcot hirdetnek a szigetország militarizálása ellen, valamint az amerikai—japán, úgynevezett biztonsági szerződés felmondásáért, a tokiói kormány és a dél-koreai rendszer együttműködésének megszüntetéséért, Japán békés fejlődéséért és a leszerelésért. Szorgalmazza továbbá a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal való baráti kapcsolatok megteremtését. Aszukata ugyanakkor a kongresszuson közölte, hogy pártküldöttség élén a jövő héten a Kínai Népköztársaságba utazik a függőben levő japán—kínai béke- ésbarátsági szerződés megkötésének előmozdítása céljából. (MTI) Jóváhagyták Laosz első középtávú gazdaságfejlesztési tervét HANOI TUDÓSÍTÓNKTÓL Vientiane-ban közzétették Laosz 1978-as tervének, illetve 1978— 1980-as hároméves tervének fő célkitűzéseit. A legfelsőbb népi tanács és a kormány március első hetében együttes ülésen fogadta el az ország politikai-gazdasági fejlődésének rövid távú programját. Az idei és a hároméves terv közös jellemzője: az ország valamennyi osztályát, rétegét, nemzetiségi és vallási csoportját mozgósítja a gazdasági helyzet stabilizálására, az élelmiszer-probléma megoldására, a belső és külső biztonság megerősítésére. Az idei terv legfontosabb menynyiségi célja: egymillió tonna élelmiszer előállítása mintegy 150 ezer tonnával több az előző évek átlagánál. Ehhez legalább kétszeri, eredményes aratásra van szükség. A legfelsőbb népi tanács és a kormány megvitatta az 1978— 1980-as hároméves terv alapvető politikai és gazdasági feladatait. A szocialista fejlődés útjára lépett Laosznak ez az első középtávú terve. Az 1980-ig terjedő időszakra három alapvető célt határoztak meg: — A nemzeti egység erősítését, a nemzetközi, mindenekelőtt a szocialista országokkal való szolidaritás és együttműködés szilárdítását. Az irányító testületek és a tömegszervezetek fejlesztését, a forradalom kádereinek képzését, a gazdaság- és társadalomirányítás szabályozóinak megalkotását. Az ország védelmének és biztonságának megszilárdítását, a politikai biztonság és a közrend fenntartását. — Uralkodóvá kell tenni a szocialista termelési viszonyokat a nemzetgazdaságban, meg kell erősíteni a termelőerőket, új anyagiműszaki bázist kell teremteni, stabilizálni kell az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, a lakosság életfeltételeit, hogy kedvező körülményeket teremthessenek az 1981 utáni gyors fejlődéshez. Az alapvető teendők meghatározásán túl a vientiane-i tanácskozás kidolgozta az átalakulás konkrét társadalmi-gazdasági ismérveit, feladatait is. A gazdasági átalakulás folyamatában kiemelten fontos a mező- és erdőgazdaság átszervezése, fejlesztése. Ennek során a parasztokat rá kell vezetni a kollektív gazdálkodás útjára. Az állami ipart és kereskedelmet, a közlekedést és az építkezéseket gyorsan kell fejleszteni. Mindezek alapján az állam gazdasági szerepének döntő tényezővé kell válnia Laosz életében. NÉPSZABADSÁG Másánk és BESZÉLGETÉS MÓD PÉTER NAGYKÖVETTEL Magyarország félezernyi nemzetközi szervezetnek tagja. A világ különféle nemzetközi szervezeteinek legalább háromnegyed részében tevékenykedik. Részt vesz az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetében, az Unescóban is. Hazánk és az Unesco kapcsolatáról Mód Péter nagykövet, a magyar állandó képviselet vezetője nyilatkozott Rudnyánszky Istvánnak, lapunk párizsi tudósítójának. — Mi most a 10 téma az Unescóban és részt veszünk-e megvitatásában? — A legidőszerűbb témák közül legalább kettőt kell kiemelni. Nemzetközi nyilatkozatokat dolgozunk ki a tömegtájékoztatásról és a faji problémákról. Mindkét nyilatkozat előkészítésében tevékenyen részt, veszünk. — Miért vitatéma a tömegtájékoztatás? — Az Unesco alapokmánya leszögezi, hogy minden olyan akciót támogat, amely elősegíti a haladást az emberiség javára. A szocialista országok határozott lépéseket javasolnak ebben az irányban a tömegtájékoztatás fejlesztésére is, és az úgynevezett harmadik világot, a fejlődő országokat ebben is természetes szövetségesüknek tekintik. Általában egyetértés van abban, hogy a tömegtájékoztatást a béke, az együttműködés, a nemzetközi megértés szolgálatába kell állítani, és hogy nem szabad felhasználni a háborús propaganda, a fajgyűlölet céljaira. De a nemzetközi realitások megmutatják, hogy a gyakorlatban ez nincs mindig így. A tömegtájékoztatás területén a gyarmatosítás még nem szűnt meg. A nagy nyugati hírügynökségek elárasztják információval a fejlődő országokat is, amelyeknek nincs vagy nincs eléggé fejlett saját tömegtájékoztató gépezetük. Nincsenek vagy csak most kezdenek létrejönni korszerű tájékoztatási eszközeik, hiányzik vagy csak kezdetleges állapotban van az újságíró-, a szakemberképzés. A volt gyarmattartó hatalmak a fejlődő országokat a tömegtájékoztatás területén valójában most is éppúgy kezelik, mint a gyarmatosítás idején. A szocialista küldöttségek felvetik a felelősség kérdését, és rámutatnak, hogy ez a helyzet a kolonializmus következménye, maradványa, és hogy felszámolásában az Unescóra is nagy feladat vár. De akadnak olyan fejlődő országok, amelyek ún. újgyarmatosító kapcsolatban állnak a vezető tőkés hatalmakkal és így tudomásul veszik azt is, hogy a tömegtájékoztatás továbbra is az ő kezükben van. A harc tehát bonyolult. Ha akár a szocialista, akár a fejlődő országok felvetik az imperialista célokat szolgáló hírverés kérdését, a válasz minden tiltakozásra mindig az, hogy ez az úgynevezett sajtószabadságból folyik; a háborús propaganda ellen például azért nem lehet fellépni, mert ez a sajtószabadság „megsértése” lenne. Magyarország részt vett a vitában és hozzájárult annak a szövegtervezetnek a kidolgozásához, amely leszögezi: azok, akik a tömegtájékoztatási politikát kialakítják, felelősek azért, hogy ez tisztességes legyen, az emberiség javát és haladását szolgálja. A nyilatkozat terve a legközelebbi közgyűlés elé kerül — Mi a helyzet a fajgyűlölet elleni harc területén? — Hasonló problémákkal találkozhatunk ezen a téren is. Vannak deklarációk, sőt egyezmények is a fajgyűlölet, a faji előítéletek ellen, de az Unesco tevékenységi területén is gyakran megsértik ezeket. Sajnálatos tény, hogy előfordul a faji megkülönböztetés ott is, ahol elsősorban kellene küzdeni ellene. Olyan nyilatkozatot javasoltunk tehát, amely biztosítja a meglevő helyes deklarációk hatékonyságát, amely elvi és jogi területről gyakorlati térre is kiterjeszti érvényét, ajánlja a kormányok konkrét tennivalóit is. Márciusban Párizsban nemzetközi konferencia elé kerül a kérdés, ezen Magyarország is részt vesz mint az új dokumentumtervezet egyik kidolgozója. — Milyen más munkában vesz részt magyar delegáció? — Részt veszünk az európai nevelésügyi miniszterek nyári belgrádi értekezletének előkészítésében. A tagállamok javaslatai alapján kidolgozandó szintézis, az alapdokumentum megszerkesztésére magyar szakértő, Vas Zoltán Péter, az MTA munkatársa kapott megbízást. Nemzetközi számítógép-technikai konferencia lesz az ősz elején Spanyolországban, az Unesco titkárságán az előkészítés egyik felelőse Kálmán Róbert magyar Unesco-tisztviselő. Nagyon fontos számunkra a diplomák kölcsönös elismerésének kérdése, ebben a régóta vajúdó problémában eddig csak regionális megállapodások vannak. Latin-Amerikában és a földközi-tengeri térségben, most kerül sor Európára. Egyezmény híján jelenleg nem ismerik el sok diplománkat, érthető tehát, hogy különös érdekeltségünk alapján tevékenyen részt veszünk az év második felében tartandó diplomaértekezlet munkájában is. — Az értekeztet előkészítő munkán kívül milyen feladatokkal foglalkozunk? — Minden lényeges kérdés megoldásában igyekszünk jelen lenni. Jelen is vagyunk. A magyar delegáció aránylag kicsi. De rendkívül aktív. Fő erőnk: hazai tudományos és kulturális eredményeink. Kis létszámú küldöttségeinket dinamikus együtteseknek tekintik, és például nemrég hangzott el az Unescóban az a kijelentés, hogy hazánk „kis ország, nagy szellemi exporttal”. E meghatározás egyúttal a magyar Unesco Bizottság otthoni eredményes tevékenységét is jelzi. Általában bekapcsolódunk az élen járó programokba. Nálunk igen fejlett a kutatásügy; több száz kutatóintézetben és laboratóriumban, sok-sok egyetemi tanszéken folyik tudományos kutatás. Többük elősegíti az Unesco programjait, viszonzásul pedig az Unesco is támogatást nyújt nekik. Részt vettünk a nemzetközi tízéves hidrológiai tervben, a geológiai korrelációs programban, a bioszférakutatásban. A kultúrák kölcsönös megismertetésének elősegítését célzó ún. „kelet —nyugati főterv” magyar bizottságának elnöke Ligeti Lajos akadémikus. Részt veszünk a könyvtári csereközpont létrehozásában. A nők jogaival foglalkozó nemzetközi értekezlet munkadokumentumának kidolgozásával magyar szakértőt bíztak meg: Bokorné Szegő Hannát. A fiatal zeneszerzők Unesco-szervezte nemzetközi versenyeiben rendszeresen részt veszünk. A díjazottak közt van Szőllősy András, Mihály András, Balassa Sándor, Bozay Attila, Durkó Zsolt. Az Unesco reprezentatív irodalmi műveket kiadó sorozatában eddig Ady, Janus Pannonius, József Attila, Karinthy Frigyes, Lengyel József, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Petőfi, Tersánszky művei jelentek meg franciául vagy angolul. Az európai irodalom „arany könyvtára” most indul: tervbe vették Ady, József Attila, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Madách, Móricz Zsigmond, Németh László, Petőfi és Radnóti Miklós műveinek kiadását Az Unesco állandó figyelemmel kíséri, mi folyik nálunk azokon a területeken, amelyek jellegét érintik: így például kulturális folyóirata, a Cultures következő száma Pozsgay Imre tollából ismertetést közöl a magyar közművelődési törvényről, íme, néhány példa a sok közül. — Az Unesco-munka nem egyirányú, hanem kétirányú utca. És mit tesz nálunk a világszervezet? — Valóban kölcsönös együttműködésről van szó, de nemcsak kétirányú, hanem inkább sokirányú, sokoldalú tevékenységről. Hazánk részt vesz a fejlődő országok közvetlen segítésében szakértők kiküldésével is, felsőfokú továbbképző tanfolyamok szervezésével is, Unesco-akciókban való részvétellel is. Az Unesco ugyanakkor nálunk elősegíti több kutatóintézetünk fejlesztését, részt vesz például a szegedi biokémiai, a veszprémi oktatástechnikai, a budapesti vezetőképző, a számítástechnikai oktatási központok és intézetek korszerűsítésében. — Egyensúlyban van-e a közreműködésünk és a nekünk nyújtott támogatás? Hasznos-e számunkra az Unesco-együttműködés? — Ez a régebben felmerült kérdés már egyértelműen eldőlt. Hasznos és fontos, minden szempontból gyümölcsöző ez az együttműködés. Nemcsak a közvetlen nevelési, tudományos és kulturális kérdésekben, de politikai téren is. Felmutatjuk eredményeinket, vívmányainkat. Megismerjük másokéit Bekapcsolódunk a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A tudomány, a technika fejlődése ma már olyan gyors, hogy enélkül nem lehet lépést tartani. Sok tudósunk, kutatónk a legkülönbözőbb területeken Unescoösztöndíjakkal tanulmányozhatja a legújabb módszereket és eredményeket. Természetesen nekünk is van mit megmutatni a világnak. Ha mindazt mérlegre teszszük, amit adunk és amit kapunk, akkor azt mondhatjuk: lényegében egyensúly jött létre. Részvételünk hasznos, eredményes, fontos. Befejeződtek a magyar-svéd gazdasági tárgyalások Március 11. és 14. között hazánkban tartózkodott Staffan Burenstam-Linder svéd kereskedelmi miniszter. Vendéglátójával, Bíró József külkereskedelmi miniszterrel áttekintették Magyarország és Svédország gazdasági kapcsolatainak alakulását, a kétoldalú kereskedelem időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy kedvező lehetőségek mutatkoznak a mindkét irányú forgalom dinamikus fejlesztésére. Egyetértettek abban, hogy a kereskedelem feltételeinek javítása céljából a két ország szakértői kezdjenek tárgyalásokat új, a jelenleginél korszerűbb hoszszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészítéséről. A svéd miniszter találkozott Hetényi István tervhivatali államtitkárral, és véleménycserét folytattak a két ország tervezési, illetve gazdaságirányítási kérdéseiről. Látogatást tett a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, ahol Gácsi Miklós államtitkárral értékelték a két ország közötti ipari együttműködési kapcsolatok helyzetét. Burenstam-Linder a Magyar Kereskedelmi Kamarában kerekasztal-megbeszélésen vett részt, amelyen a magyar—svéd gazdasági kapcsolatokban leginkább érdekelt magyar vállalatok vezetői előtt ismertette a svéd gazdaság jelenlegi problémáit, és válaszolt a két ország közötti kereskedelem további bővítésével kapcsolatos kérdésekre. A svéd miniszter kedd délután elutazott hazánkból. Búcsúztatásánál jelen volt Bíró József, valamint Torsten Hylander, Svédország budapesti nagykövete. (MTI) Magyar—osztrák légügyi megállapodás Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár és dr. Karl Halbmayer közlekedési államtitkár vezetésével kedden Budapesten magyar—osztrák légügyi tárgyalásokon tekintették át a két ország légi közlekedési együttműködési helyzetét, továbbfejlesztésének távlati lehetőségeit, különös tekintettel a két szomszédos ország erősödő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolataira. A tárgyalások eredményeként az érvényben levő magyar—osztrák légügyi egyezmény rendelkezéseivel összhangban megállapodtak 1979-ig a két fővárost érintő és azokon túlmenő magyar és osztrák légi járatok, valamint az utas- és áruforgalom összehangolásában.