Népszabadság, 1980. február (38. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
2 Amerikai közéleti személyiségek bírálják Carter gazdaságpolitikáját a WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Carter-kormány a kongreszszus elé terjesztett évi gazdasági jelentésében éppen azokról a tényekről kényszerült beszámolni, amelyeket a hidegháborús kampánnyal eltakarni szándékozott. A jelentés megállapította, hogy az Egyesült Államok nemzeti jövedelme tavaly a várt 2,2 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkalemelkedett, ezzel egy időben pedig a termelékenység 42,2 százalékkal csökkent. Az infláció is régóta nem látott mértékben gyorsul, mértéke 1979-ben 13,3 százalék volt. Ez viszont azt jelenti — összevetve a pénzromlást a bérek 7,5 százalékos emelkedésével —, hogy a bérből és fizetésből élők túlnyomó többségének jelentős mértékben csökkent a reálkeresete. Carter programjában a takarékosságot, az állami kiadások visszafogását ajánlotta a törvényhozásnak, amely alól a legfontosabb kivétel a hadügyi költségvetés. Mint ismeretes, ez az idén rekordmagasságot, 160 milliárd dollárt ért el. Az Egyesült Államok az olajimport csökkentésére törekszik (tavaly napi 8,5 millió hordóról 8,2 millió hordóra csökkent a behozatal). A jelentés megállapította azt is, hogy a dollár árfolyamának zuhanása miatt az amerikai kivitel gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A gazdasági jelentés vitájában mind demokrata, mind republikánus párti részről élesen bírálták az elnököt, aki az elmúlt időszakban — a mesterségesen keltett válsághangulatban — hozzászokott ahhoz, hogy intézkedéseit nem vitatják. Az 1980-ra immár hivatalosan is megjósolt gazdasági visszaesés az évekre fennmaradó kétszámjegyű infláció és a várható 7 és fél millió munkanélküli perspektívája még olyan politikusokat is megfontolásra késztet, akik támogatják Carter harcias külpolitikáját. .Meglepetést keltett például, hogy a költségvetési bizottság republikánus rangidőse, Henry Bellman szenátor is kétségét fejezte ki, megengedheti magának az elnök a „héja-stílusú honvédelmi alapállást”, amikor növekvő államháztartási hiánnyal kell szembenéznie. A liberális McGovern szenátor csalódását fejezte ki a „kiegyensúlyozatlan költségvetés” miatt, más demokrata pártiak pedig rámutattak, hogy a szociális kiadások némely tételei olyan jelentéktelen összegek, hogy a megjelölt c£lok elérhetetlenek. Bírálta egyébként a költségvetést a választási harcban Carter mellett elkötelezett demokrata többségű testület, a nagyvárosok polgármestereinek országos értekezlete is. Még a kormány közgazdászai is arra a következtetésre jutnak, hogy az amerikai gazdasági helyzet éppen a választások idejére, novemberre éri el idei mélypontját. Szabó L. István Amerikai társadalmi szervezetek ellenzik a kormány feszültségkeltő lépéseit „Az új amerikai kül- és katonapolitikáért küzdő koalíció” elnevezésű szövetség, amely 40 társadalmi szervezetet tömörít, elítélte a washingtoni kormányzatnak a nemzetközi helyzet élezésére tett lépéseit. Nyilatkozatában a szövetség hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az amerikai kormányzatot terheli a felelősség a nemzetközi helyzet bonyolultabbá válásáért. A dokumentum megállapítja: rontotta a szovjet—amerikai kapcsolatokat és aláásta az enyhülési politika alapjait előbb a SALT I II. szerződés aláírásának, majd kongresszusi elfogadásának halogatása, az MX típusú új hadászati rakéta kifejlesztéséről és új atomfegyverek nyugat-európai elhelyezéséről hozott döntés, a katonai költségvetés emelése, valamint a „kínai kártya” kijátszásával való fenyegetőzés. A 40 amerikai társadalmi szervezet" arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány a szövetségi költségvetés tervezetében a katonai kiadások újabb ugrásszerű növelését irányozza elő a szociális program alapjainak csökkentése árán. A szövetség nyilatkozata szerint Washington figyelmen kívül hagyja a történelmi tapasztalatokat. Az Egyesült Államok katonai beavatkozása a fejlődő országok belügyeibe atomkatasztrófa szélére taszítaná a világot. (TASZSZ) Huszonhat amerikai hadihajó cirkál az iráni partok közelében Újabb összetűzések Kurdisztánban , Waldheim Teheránba készül? Miközben amerikai részről fokozzák az Iránra nehezedő katonai nyomást, újabb hírek érkeznek az ország belsejében szított zavargásokról. Csütörtökön folytatódtak a kurdisztáni összetűzések, s a harcok átterjedtek a szomszédos Kermanshah tartomány Paveh városára is. A kurdisztáni helyzetről szóló legutolsó teheráni jelentések szerint Bijarban folynak heves összecsapások a „szorongatott helyzetben levő iszlám gárdisták” és a kurd felkelők között. Az iszlám gárdisták mindkét városban központjuk megerősítését kérték. A csapaterősítések megérkezésének megakadályozására a kurd felkelők Paveh körzetében hidakat robbantottak fel. A harcok több halálos áldozatot követeltek. Az amerikai hadügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy a Coral Sea repülőgép-anyahajó négy másik hadihajó kíséretében az Indiai-óceánon tartózkodik, és az Iránt övező vizeken fölváltja a mintegy három hónapja ott levő Midway anyahajót. A Midway és öt kísérője visszatér a Csendes-óceánra. A Kitty Hawk anyahajót és négy túsélőhajóját, amely közben hazaindult az Indiai-óceánról, a Nimitz váltotta föl — közölte a Pentagon. Jelenleg 26 amerikai hadihajó tartózkodik az Indiaióceánon, újabb jeleként annak, hogy az Egyesült Államok csaknem állandó jelenlétre rendezkedik be a térségben. Hodding Carter amerikai külügyi szóvivő szerdán közölte, hogy a kanadai segítséggel hazacsempészett amerikai diplomaták pénteken Washingtonban találkozhatnak majd a sajtó képviselőivel. Előzőleg azonban tanácsokat kapnak a külügyminisztériumtól, miképpen válaszoljanak az újságírók kérdéseire. Mint mondotta, a State Department gondoskodni kíván arról, hogy a teheráni nagykövetség volt tagjai semmi olyat ne mondjanak, ami veszélyeztetné a fogva tartott túszokat. Frank Church, a szenátus külügyi bizottságának elnöke derűlátását hangoztatta a teheráni túszüggyel kapcsolatban. Kijelentette, hogy véleménye szerint új utak nyílnak a túszok szabadon bocsátása előtt, de erről többet nem volt hajlandó mondani. A túszüggyel függ össze az az ENSZ főtitkárának környezetéből származó információ is, miszerint Kurt Waldheim elérkezettnek látja az időt, hogy újabb közvetítő látogatást tegyen Teheránban az amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében. A látogatás időpontját pontosan nem jelölték meg, de a források szerint arra a közeljövőben sor kerül. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1980. február 1., péntek KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány sorban Indira Gandhi indiai miniszterelnök csütörtökön tárgyalt Brúno Kreisky osztrák kancellárral, aki az ENSZ iparfejlesztési szervezetének(UNIDO) értekezlete alkalmából tartózkodik Új-Delhiben. (APA) Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter a napokban fogadta Thomas Watsont, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. A megbeszélésen a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdéseit és néhány nemzetközi kérdést érintettek. (TASZSZ) Carlos Rafael Rodriguez, a kubai KP PB tagja, miniszterelnök-helyettes szerdán fogadta a kubai látogatáson tartózkodó Horst Ehmkét, a nyugatnémet szociáldemokrata párt vezetőségének tagját. (MTI) Whitelaw brit belügyminiszter csütörtökön a parlamentben tagadta, hogy ellenőrzés nélkül folyna telefonlehallgatás Angliában. Kijelentette, hogy a telefonvonalak lehallgatása és a levelek felbontása „nemzeti érdek”, mert enélkül nem lehetne hatékonyan fellépni a terroristák, csempészek és egyéb bűnözők ellen. Arról viszont hallgatott, hogyan kerülnek ebbe a kategóriába a szakszervezeti vezetők. (MTI) A lengyel parlament csütörtöki ülésén saját kérésére felmentette Jerzy Olszewski külkereskedelmi és tengergazdálkodási minisztert. (MTI) Julianna holland királynő csütörtök este televíziós beszédben jelentette be, hogy április 30-án lemond trónjáról, lánya, Beatrix trónörökös-hercegnő javára. (MTI) Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Forradalmi Tanács elnöke, miniszterelnök, csütörtökön üdvözlő táviratot küldött Abol Haszszan Baniszadrnak abból az alkalomból, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság első elnökévé választották. (TASZSZ) A kubai nemzetgyűlés téli ülésszakán számot adtak az 1979. évi terv és egyben az első ötéves népgazdasági terv négy évének mérlegéről. Az 1975. decemberi pártkongresszus óta eltelt négy esztendő eredményei jelentősek, még ha a megváltozott nemzetközi gazdasági feltételek miatt nem sikerült ismegvalósítani valamennyi célt. Például a beruházások összértéke 40 százalékkal meghaladta a korábbi öt év beruházásainak nagyságát. A négy év során több cukrot, műtrágyát, villamos energiát, textilipari terméket állítottak elő, és számos tartós fogyasztási cikkből is többet gyártottak, mint 1971 és 1975 között összesen. Az eredetileg kitűzött gazdaságpolitikai célokhoz képest azonban módosítani kellett az 1980-as tervet amiatt, hogy a tőkés világgazdasági válság a begyűrűzések révén hátrányosan hat a kubai gazdaságra. A fő exporttermék, a cukor világpiaci ára éveken át a nemzetközileg elfogadott termelési költségeknek csak a felét fedezte. Nyár óta a cukor ára ugyan emelkedik a világpiacon, de most különböző tényezők befolyásolják az exportlehetőségeket. Tavaly növényi betegségek is felütötték fejüket a cukornádültetvényeken. Idén ezért nem számítanak a tavalyi csaknem 8 millió tonnás termés megismétlésére. A sokat fejlődött halászflotta lehetőségeit is korlátozza a 200 mérföldes tengeri gazdasági zóna. Viszont a kubai import fő tételei, így a kőolaj, az iparosítási programhoz szükséges gépek, berendezések és pótalkatrészek árai a világpiacon jelentősen emelkedtek. A cserearányok változása miatt Kuba tőkés bevételei nem érték el az eredetileg tervezett szintet. A vezetők beszédeiben többször is elhangzott, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatása nélkül Kuba a gazda- KUBAI GAZDASÁG Fokozódó követelmények jogi csődhelyzetébe került volna. A Szovjetunió évek óta preferenciális áron veszi át a kubai cukrot és kedvező feltételek mellett fedezi Kuba mintegy tízmillió tonnányi kőolajszükségletét. És a Szovjetunió megerősítette készségét a támogatás folytatására. A kubai nemzetgyűlés 1980-ra csak 3 százalékos növekedési ütemet irányzott elő. A rendelkezésre álló erőforrásokat úgy kívánják összpontosítani, hogy a kedvezőtlen tényezők ellenére kielégítsék a lakosság legfőbb szükségleteit, mindenekelőtt élelmiszerekből! Tervezik bizonyos közszolgáltatások színvonalának javítását. Új beruházásokat csak rendkívül indokolt esetben engedélyeznek. A kubai vezetés az objektív tényezők mellett önkritikusan rámutatott a szubjektív hiányosságokra is. Mint ismeretes, január elején több miniszteri poszton személycserét hajtottak végre.Átszerveztek több gazdasági irányító szervet. Az intézkedés része a gazdasági élet hatékonyabbá tételét célzó folyamatnak. A párt ez év végén esedékes második kongresszusára készülve, igen fontos feladatként határozták meg az állampolgári és munkafegyelem megerősítését. Szinte valamennyi beszédben, határozatban kitértek az utóbbi időben jelentkező helytelen magatartásformák, torzulások ostorozására. Raul Castro az elkényelmesedés, a nemtörődömség, a fegyelmezetlenség megnyilvánulásaiban olyan tényezőkre mutatott rá, amelyek fékezik a lakosságot joggal irritáló jelenségek, hiányosságok felszámolását. A munkafegyelem megszilárdítása és a hatékonyság növelése érdekében Kubában intézkedések széles körét készítik elő, így mindenekelőtt ösztönző bérrendszert terveznek, a normarendszer korszerűsítését irányozzák elő. Kulcskérdésnek tekintik a munkaszervezés tökéletesítését. Várhatóan sor kerül majd a hatvanas évek elejétől örökölt termelői árrendszer felülvizsgálatára is. Sok szó esik ezekben a hetekben a munkaügyi előírások módosításáról. A mostani rendelkezések nem hatnak kellő szigorral a munkafegyelem megsértőivel szemben. Az idei terv és így a hatékonyság igényeinek megfelelően szabályozni kell a rugalmas munkaerő-átcsoportosítást. A pártvezetés nagy figyelmet szentel a vállalatvezetői tekintély és egyúttal felelősség fokozásának. Ösztönző módszereket kívánnak életbe léptetni a mezőgazdaságban is. Mindez a társadalomtól a gazdasági szemléletmód átalakítását követeli meg. Havannában ezzel összefüggésben nem titkolják, hogy az első pártkongresszuson elhatározott és fokozatosan életbe léptetett új gazdasági elszámolási rendszer meghonosítása a vállalatoknál sok zökkenővel jár: az országnak nincs kellő létszámú tapasztalt, közgazdasági gondolkodású irányító szakembere. Voltak bizonyos illúziók is az új mechanizmust, az új intézmények automatikus működését illetően. A gazdasági nehézségek kényszerítő hatása és az ezzel párhuzamosan a kubai társadalmi és gazdasági életben elszaporodott helytelen magatartásformák felszámolásának igénye azonban egyaránt sürgeti a jelzett intézkedések mielőbbi bevezetését, a követelmények mércéjének magasabbra állítását. Ortutay L. Gyula Nyugati politikusok a Szovjetunió elleni gazdasági szankciók hiábavalóságáról Hans-Dietrich Genscher a kelet-nyugati kapcsolatok fenntartása mellett A nyugat-európai parlament politikai bizottsága csütörtökön, Brüsszelben megvitatta az afganisztáni helyzetet. A bizottság ülésére meghívták Roy Jenkinst, az EGK bizottságának elnökét. Jenkins kifejtette: a Közös Piacnak nincs kétoldalú gazdasági egyezménye a Szovjetunióval. Ami a Szovjetunióba irányuló élelmiszer-szállítmányokat illeti, azok mennyisége évről évre változik, s ezért nehéz lenne e szállítások megszüntetésének alapját megkeresni. Jenkins tehát — ha gyakorlati okokból is — az exporttilalom kimondása ellen foglalt állást. Az ülésen felszólalt a szocialista csoport nevében Willy Brandt is. Kifejezte azt a véleményét, hogy a nyolcvanas évek elejére ugyanazt a témát kell uralkodóvá tenni, amely a hietvenes évek végén volt: keresni az enyhülést és elhárítani a konfrontációt. — A múlt megmutatta — fűzte hozzá —, hogy a gazdasági megtorló intézkedéseknek nincs értelme. Folytatni kell a párbeszédet a Szovjetunióval — hangoztatta Willy Brandt. Hasonló álláspontra helyezkedett a nyugatnémet külügyminiszter is. A Die Zeit című folyóiratnak adott interjújában Hans-Dietrich Genscher leszögezte: a bonni kormány elsődleges célja változatlanul az enyhülési politika eddigi eredményeinek biztosítása és — a lehetőségekhez képest — a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet részről ki akarnak használni minden tárgyalási lehetőséget Kelet és Nyugat között, beleértve a madridi Európaértekezletet is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán kialakult feszültségre utalva burkolt formában bírálta és figyelmeztette az Egyesült Államokat is: a Nyugat energiaforrásainak Védelmében meghirdetett katonapolitika — Genscher szavai szerint a „kelet— nyugati ellentétek kiterjesztése az Észak—Dél viszonyra, a fejlett ipari államok és a fejlődő világ kapcsolataira — veszélyes, a Nyugat érdekeire nézve káros következményekkel járhat. Ismételten elutasította azokat a követeléseket, hogy a nyugatnémet hadsereg közvetlenül vegyen részt egy NATO-intervenciós egységben. Genscher ugyanakkor kiállt az USA és az NSZK egysége és amellett, hogy szükség van az atlanti tömb belső munkamegosztásának átrendezésére, hogy „minden tagország a legmegfelelőbb feladatot kapja”. A szövetségi köztársaság célja, hogy Közép-Európában katonailag, a NATO déli szárnyán, valamint a harmadik világban gazdasági és katonai segélyek formájában fokozza tevékenységét és a „közvetlen beavatkozás” lehetőségét átengedje azoknak a nyugati államoknak, amelyek „hagyományaikból”, történelmükből és elkötelezettségükből fakadóan inkább alkalmasak a NATO külső keretfeltételeinek biztosítására. (MTI) Francia katonai lépés a tunéziai—líbiai feszültség nyomán Párizsi értesülések szerint folytatódnak a Földközi-tenger térségében azok a francia katonai mozgások, amelyeket a tunéziai— líbiai határon keletkezett feszültséggel hoznak összefüggésbe. Toulonból „rögtönzött küldetéssel” az afrikai partok közelébe irányítottak három francia hadihajót, majd Tuniszba érkezett három Transall katonai szállítórepülőgép és több harci helikopter. Lapértesülések szerint riadókészültségbe helyezték a francia hadsereg 11. ejtőernyős hadosztályának egységeit. A szocialistákhoz közel álló Le Matin csütörtöki vezércikkében aggódva kérdezi: vajon Párizs újfajta ágyúnaszád-diplomáciát vezet-e be, a VHumanité pedig arról ír, hogy a francia politikai vezetők ismét a,csendőr szerepét” vindikálják maguknak az afrikai földrészen. (MTI)