Népszabadság, 1981. október (39. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

1981. októer 20.kedd NÉPSZABADSÁG Moszkvában megkezdődött a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusa Leonyid Brezsnyev üdvözlete a részvevőkhöz Moszkvában, a szakszervezetek szék­házának oszlopcsarnokában hét­főn ünnepélyesen megnyílt a Nem­zetközi Újságíró Szervezet IX. kong­resszusa. A NUSZ több mint 120 or­szág újságíróinak szervezeteit tömö­ríti. A moszkvai tanácskozáson csak­nem négyszáz küldött és megfigyelő vesz részt több mint 110 országból. A Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének küldöttségét Pálfy József, a MUOSZ elnöke vezeti. A kongresszus részvevőinek Mihail Zimjanyin, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára adta át Leonyid Brezsnyev üdvözletét, amely a NUSZ IX. kongresszusát a nemzetközi élet fontos politikai eseményeként kö­szönti. ..Kongresszusunk olyan körülmé­nyek között ül össze — hangsúlyozza Leonyid Brezsnyev üdvözlete —, ami­kor az agresszív imperialista körök kiélezett harcot indítottak a nemzet­közi feszültség enyhülése, a népek együttműködése és biztonsága ellen, soha nem látott méretű fegyverkezést kényszerítenek a népekre, s a termo­nukleáris katasztrófa felé taszítják a világot. Igen sok országban a lakos­ság legszélesebb rétegei tevékenyen lépnek fel a béke, az enyhülés, a le­szerelés mellett — írja az SZKP KB főtitkára. — Meggyőződésem, hogy az újságírók, akik harcos és felelősség­­teljes hivatás képviselői, becsülettel teljesítik kötelezettségeiket, eljuttat­ják e harcról az igazságot a népek­hez, minden módon támogatják ezt a küzdelmet, s minden erejüket, egész szakmai tudásukat és tapasztalatukat a béke és a népek közötti megértés ügyének szentelik.” Brezsnyev teljes szívből sok sikert kíván a kongresszus munkájához, a világ demokratikus újságírói egysé­gének további megszilárdításához. A kongresszust beszédben köszön­tötte Romes Csandra, a Béke-világta­­nács elnöke. Táviratban üdvözölte a kongresszust Fidel Castro, Gustáv Husik, Erich Honecker, továbbá Szaddam Husszein iraki és Hafez Asszad szíriai elnök, valamint több más vezető politikai személyiség. A kongresszus hétfői ülésén 21 új tagszervezetet vettek fel a Nemzetkö­zi Újságíró Szervezet soraiba, túlnyo­mórészt a fejlődő országok, afrikai és latin-amerikai államok újságíróinak szervezeteit. A NUSZ új tagjai között van a nicaraguai újságíró-szövetség, a mexikói újságírók legnagyobb szer­vezete, továbbá egy kanadai és egy görög újságíró-szövetség s a lengyel újságírók ágazati szakszervezete. A tanácskozáson a NUSZ legutóbbi, Helsinkiben megtartott VIII. kong­resszusa óta eltelt időszakban végzett munkáról Jiri Kubica, a szervezet fő­titkára tartott beszámolót. A kong­resszus teljes ülésének kétnapos ta­nácskozása után szerdán három cso­portban vitatják meg a delegátusok az időszerű politikai kérdéseket, az újságírás szakmai problémáit és a sajtó munkatársainak szociális kér­déseit, különös tekintettel a politikai meggyőződésükért üldözött újság­írókkal vállalt szolidaritásra. (MTI) Giulio Andreotti hazánkban A magyar országgyűlés meghívá­sára hétfőn, hazánkba érkezett Giu­lio Andreotti, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az In­terparlamentáris Unió olasz csoport­jának elnöke. A vendéget a Ferihe­gyi repülőtéren Barcs Sándor, az In­terparlamentáris Unió magyar cso­portjának elnöke és Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságá­nak titkára fogadta. Ott volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. Délután a Parlamentben Apró An­tal, az országgyűlés elnöke fogadta Giulio Andreottit; jelen volt Barcs Sándor, továbbá Giulio Bilancioni. Ezután az Országház épületében Gyenes András, az országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke és Giulio Andreotti hivatalos tárgyalásokat folytatott. Áttekintették a két ország parlamentjeinek kapcsolatait. Véle­ményt cseréltek továbbá a két or­szág közötti együttműködésről, vala­mint időszerű nemzetközi kérdések­ről. A tárgyalásokon ott volt az or­szággyűlés külügyi bizottságának több tagja, valamint az olasz vendég kísérete. (MTI) Nemzetközi banktanácskozások lesznek a héten Budapesten Marjai József fogadta Vlagyimir Alhimovot A Nemzetközi Beruházási Bank kedden, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank csütörtökön Budapesten tartja tanácsülését. Mindkét banik tanácsülésének napi­rendjén a hiteltervek egyeztetése és a hitelezési tevékenységgel összefüg­gő egyéb kérdések szerepelnek. A delegációkat a KGST-országok köz­ponti bankjainak elnökei vezetik. Az NBB ülésén J. Steiskal, a csehszlo­vák, az NGEB ülésén H. Kaminsky, az NDK-delegáció vezetője elnököl. Vlagyimir Ashimovot, a Szovjet­unió Állami Bankja elnökét, hétfőn fogadta Marjai József miniszterel­nök-helyettes. (MTI) Magyar küldöttség utazott Bulgáriába Apró Antalnak, az országgyűlés el­nökének vezetésével hétfőn küldött­ség utazott Szófiába, ahol hazánk képviseletében részt vesz a bolgár államalapítás 1300. évfordulójának ünnepségein. A küldöttség tagja Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára és Sebestyén Jenő, ha­zánk szófiai nagykövete, aki a bol­gár fővárosban csatlakozik a dele­gációhoz. (MTI) Minőségi bútorok az Agriából (Tudósítónktól.) Az idei őszi BNV-n sokan megcso­dálták az egri Agria termékeit. Az idén 230 millió forint értékű bútort készítenek, többségét itthon adják el, de az egri gyár szállít Ausztriá­ba és az NSZK-ba is. Különösen nagy az érdeklődés a természetes bőrrel be­vont garnitúrák iránt. A vállalat 1977—1980 között rekonstrukciót haj­tott végre, hogy az üzem fokozhassa termékeinek értékesítését a tőkés pia­con. A 90 milliós fejlesztési hitelből elkészült a kárpitosüzem, a lapmeg­munkáló, a lakköntő és egy szociális épület. A beruházás folytatódik, épül az új irodaház, ahol helyet kap egy tanműhely is. Tizennégy holdnyi élő természetrajzi szertár Sárospatakon Védetté nyilvánították a Rákóczi gimnázium iskolakertjét Évről évre nő a Sárospatakra lá­togató hazai és külföldi vendégek, turisták száma. És ha megtekintet­ték a város történelmi, művelődés­­történeti értékeit, megismerkedtek a Rákóczi-vár, a kollégiumi nagy­könyvtár, iskolamúzeum nevezetessé­geivel, s ha futja még az idejükből, okvetlen tesznek egy sétát a nagy múltú diákváros iskolakertjében is. A pataki iskolakert ugyanis a ma­ga nemében nemcsak a városnak, ha­nem hazánknak is egyedülálló kü­lönlegessége. Ezt értékelve Borsod- Abaúj-Zemplén megye Tanácsának végrehajtó bizottsága most termé­szetvédelmi területté nyilvánította. Az iskolakert a vele összefüggő diák­otthoni parkkal együtt mintegy 14 katasztrális holdnyi terület. Valami­kor a város szélét jelentette, hiszen egyik része temető, a másik szántó­föld volt. Ma a 450 éves, széles hom­­lokú kollégiummal szemben, a város közepén terül el. Csaknem 200 éve, hogy a kollégi­um elöljárósága a Rákóczi-vár la­banc uraitól eleinte bérleményként, majd örökös tulajdonul megszerezte az ifjúság számára, így már olyan híres diákok, mint Csokonai, Kos­suth, Szemere Bertalan, Fáy And­rás, Tompa Mihály, Erdélyi János, Teleki László, Móricz Zsigmond az iskolakertben sétálva vagy egy-egy csendes zugában letelepedve készül­hettek másnapi leckéikre. Legtöbbjüknek és a kollégium hajdani pártfogóinak összesen 13 szobor őrzi emlékét az iskolakertben. De ez még egy különleges épületről is nevezetes. Északkeleti részén épí­tették ugyanis 1878-ban a „testgya­­koroát”, azaz az ország — alighanem — legrégibb tornacsarnokát, amely korszerű berendezésével, modern eszközeivel ma is testnevelési célo­kat szolgál. Kezdettől fogva igen fontos szere­pet szánt a kollégium­ elöljárósága az iskolakertnek a természetrajz, a biológia tanítása terén. Ezért a fásí­tását a temetői részben már a múlt század első évtizedeiben megkezd­ték. Ezt a munkát a tanárok és a diá­kok együtt végezték, s az eltelt két évszázad alatt valóságos botanikus kertté építették ki, kis táblákkal megjelölve a fák, cserjék, különféle növények nevét — magyarul és ter­mészetesen latinul is. Több százéves és ennél öregebb fa található ma is az iskolakertben, olyanok, amelyek az első fásítási időszakból valók: kőrisfák, kocsány­­talan tölgyek, juharfák, tiszafák, hársfák. Ez utóbbiak közt van a kis levelű és az ezüst levelű hársnak olyan „fajvegyülete”, amely csak itt, az iskolakertben fordul elő. A sárospataki iskolakert — amint a védetté nyilvánításról szóló hatá­rozat kimondja — a biológiatanítás valóságos élő szertárának nevezhe­tő, s „történeti múltjával, eredeti rendeltetésével még jelen állapotá­ban is egyedülálló az országban”. Hegyi József Anyagi-műszaki ellátási és minőségügyi KGST-tanácskozások Hazaérkezett az a magyar delegá­ció, amely Csikós Nagy Béla állam­titkárnak, az Országos Anyag- és Ár­­hivatal elnökének vezetésével részt vett Bukarestben a KGST anyagi­műszaki ellátási és együttműködési bizottságának 12. ülésén. Az értekezleten a KGST-országok képviselői megvitatták a fűtőanya­gok tárolásával és szállításával kap­csolatos veszteségek csökkentésének módjait, javaslatokat dolgoztak ki az acélcsöveknek fémcsövekkel való helyettesítéséről, a gömbgrafitos önt­vények szélesebb körű felhasználá­sáról az önitészetben, valamint meg­állapodtak az ón- és rézmegtakarítás terén folytatott együttműködés bő­vítésében.* A KGST minőségügyi tagozatának 6. ülése az NDK-beli Barthban befe­jeződött. A tanácskozáson, amelyen az európai KGST-tagországokon kí­vül részt vettek Jugoszlávia és Kuba szakemberei is, ezúttal az importen­gedélyezési eljárások egyszerűsítését, a párhuzamos minőségellenőrzési vizsgálatok elkerülését, a minőségta­núsítás kölcsönös elismerését szol­gáló egyezménytervezetet vitatták meg. (MTI) Ipari vállalataink kiállításának sikere Bécsben Bécsben bezárta kapuit a 29 ma­gyar vállalat termékeit felsorakozta­tó ipari kiállítás. A Messepalast épü­letében 2000 négyzetméteren beren­dezett kiállítást a bécsi magyar he­tek keretében tartották, mindenek­előtt azzal a céllal, hogy felkutassák a magyar—osztrák gazdasági együtt­működés eddig még kihasználatlan lehetőségeit. Az árubemutatón tíz vállalat rendezett szakmai napot, és jelentős üzletkötésekre került sor. ­ Kevesebb gőzzel többet ENERGIAGAZDÁLKODÁS A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁRBAN Már maga a termék is a takaré­kosság jegyében született. A fűrész­üzemek forgácstömegét egészen ad­dig nem tudták mire használni, amíg egy svéd berendezés — még a máso­dik világháború előtt — a hulladé­kot nem bontotta rostokká, így ala­kítva ki a farostlemezlapokat. Ha­zánkban az első tábla farostlemez 1951 novemberében készült a szegedi kísérleti üzemben. Nyolc évvel ké­sőbb épült fel Mohácson az a gyár, amely napjainkban Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme: 860 millió forint értékben évente száz­ezer köbméter farostlemez készül itt. A Mohácsi Farostlemezgyárat az ország ötven nagy energiafogyasztója között tartják számon. Ez természe­tes, mivel maga a technológia renge­teg gőzt igényel. — Az utóbbi időben jelentősen emelkedett az energiaköltség — bó­lint Steindl László igazgató. — De a fa ára is többszöröse a korábbinak, így aztán, ha leállna a gyárunk, ter­mékek sora válna gazdaságtalanná. Nem papundekli... A farostlemez-gyártás legjobb alap­anyaga a fenyő, hiszen ez a fafajta magában hordozza a megkeménye­­déshez szükséges gyantát. Hazánk­ban viszont kevés a fenyő, annál több az alig valamire használható nyár és fűz. Először azt kellett kikí­sérletezni, hogy ezekből miként ké­szíthető farostlemez, most pedig már a somogyi és a zalai erdőkben elöre­gedett cserfák sem vesznek kárba.­­ Korábban azt hitték, hogy csak a lágy, hosszú rostú fa alkalmas az ilyesfajta feldolgozásra — mondja az igazgató. — A speciális ragasztó­­anyagoknak köszönhetően napjaink­ban a kemény, rövid rostúból is ké­szíthető farostlemez. Évente mintegy 400 ezer űrméter fát „fogyaszt” a gyár, de ennek csak negyede hulla­dék, a többi a tűzifánál is rosszabb minőségű fa, olyan rossz, hogy ol­csóbban jutunk hozzá, mint a hulla­dékhoz! Éppen ezért — energiakölt­ség ide vagy oda — a farostlemez­gyártás rendkívül gazdaságos és fon­tos iparág. A fánál vagy furnérnál jóval ol­csóbb a farostlemez. Felhasználási területét bővíteni tehát országos ér­dek. Ezt célozza a következő évek nagy beruházása, amely lehetővé te­szi az újabb fajta farostlemezek ké­szítését. Ezek a természetes fát nem­csak utánozzák, de úgy is viselked­nek. Messze jutottak attól az időtől, amikor sokan azt hitték, hogy a fa­rostlemez a papundeklihez hasonlít. De messze van az az idő is, amikor olcsó volt az energia! Idén a Mohá­csi Farostlemezgyár teljes termelési kiadásának 62 százaléka az anyagrá­fordítás, 21 százalékot pedig az ener­giaköltség emészt fel. Mit fogyaszt a fán kívül a mohácsi nagyüzem? Kö­zepes minőségű szénből évi 600 ezer tonnát, fűtőolajból nyolcezer tonnát, 50 ezer kilowatt villamos energiát, valamint két és fél millió köbméter vizet.­­ Gyárunk nem minden árválto­zást építhet be a végtermék árába, és ez így is van rendjén — tartja az igazgató. — Ezért a nyereség megőr­zésére, illetve esetleges növelésére csak két út kínálkozik: az egyik, ha színvonalasabb cikkekkel lépünk piacra, a másik, ha takarékosan bá­nunk az energiával. Nos, mi egyszer­re próbálnnk két utat járni. Inkább szenet Ma már felesleges különösebben bizonygatni, hogy elhiggyük: ener­giát pazarolni annyi, mint rosszul gazdálkodni. Azért a mohácsiak ada­tát mégis leírom: a fajlagos felhasz­nálás csökkent és a körzeti energia­felügyelettől kitűnő osztályzatot kap­tak. öt évvel ezelőtt egy tonna fa­rostlemez előállításához négy tonna gőzre volt szükségük, most 3,3 ton­nára ... és volt egy nagy szerencsé­jük is — nem álltak át viharos gyor­sasággal az olajtüzelésre, mint any­­nyian mások! Egyetlen olajkazánjuk ugyan a gőzfogyasztás 25 százalékát biztosítja, de az energiaköltség felét is erre költik. Pedig az 1-es üzem öreg — 25 éves — széntüzelésű kazánjai már nem éppen a legjobb hatásfokkal dolgoz­nak, a másik két „szenes kályha” is idestova húszesztendős, rájuk fér a reparálás. Viszont a hetvenes évek elején, ha egy gyár áttért a szénről az olajra — állami dotációt kapott. Így került a farostlemezgyár 5-ös üzemébe osztrák olajkazán, amelyik korszerű, de viszi a pénzt. — Végeredményben egyetlen sze­nes kazánunk nincs olyan állapot­ban, hogy kettős terhelést bízhatnánk rá, és­ így fogjunk a rekonstrukció­hoz — folytatja mondanivalóját az igazgató. — Ezért előbb egy modern széntüzelésű kazánt vásárolunk, és csak azt követően kezdjük a felújí­tást. Távolabbi elképzelésünk, hogy a gyár csak szükség esetén használ­ja az olajat fogyasztó berendezést — így a már-már valóban fekete arany­ból a mostani nyolcezer tonna he­lyett kétezer is elég lesz! A Dél-Dunántúl energiagazdálko­dását átfogó körzeti energiafelügye­let munkatársáé, Gadó Ferencé a szó. — Valóban, évről évre jó bizonyít­ványt állít ki magáról a Mohácsi Fa­rostlemezgyár. Igaz, hogy az áremel­kedések nem érintették őket olyan érzékenyen, mint az olajat vagy a gázt fogyasztó vállalatokat,­­de jó gazda módjára sáfárkodnak az ener­giával. Tavalyi kimutatásuk szerint mintegy tízmillió forintot takarítot­tak meg a fajlagos gőzfogyasztás csökkentésével. Ez részben racioná­lisabb gazdálkodásuknak köszönhető, de ezt az energiatakarékosabb eljá­rást új műszaki megoldások, techno­lógiai finomítások garmadája szol­gálja. Összehasonlító adatokról faggatom a szakembereket, hiszen eredményeik ezek tükrében állnák ki igazán a pró­bát. Válaszuk: ők is kíváncsiak len­nének ezekre a mutatókra, de nem­igen jutnak hozzá. Jó lenne, ha mi­előbb kialakulna a testvérgyárak kö­zötti információcsere — ez ugyanis előfeltétele a tapasztalatcserének. Egységes elvek és mérések nélkül aligha tudja meg az egyik fél, hogy mit tanulhat a másiktól. A farostlemezgyáriak figyelmez­tetnek: az energiafogyasztást nem szabad a termelésből­ kiszakítva ke­zelni, mert így a költségek alakulása félrevezető lehet, az egyik rubrikába büszke szám kerül, míg a másik nö­vekvő veszteséget vagy romló minő­séget mutat. Hol van a kapcsoló? Fehér János villamos üzemmérnök 1979 óta a gyár főenergetikusa. — Úgy mondják, a púpozott sze­kérre is ráfér még egy szalmaszál. Ez igaz is, csak egyre nehezebb lesz rárakni... Rendre túlteljesítjük energiatakarékossági tervünket, ép­pen ezért lassan-lassan kimerülnek a tartalékok — kezdi. — Szerencsére egyre többen megtanulják, hogy az energiának is van ára, bár néhol a régi reflexek eléggé makacsok. Az a munkás, aki otthonában habozás nél­kül kikapcsolja a hatvanwattos iz­zót, ha nincs szüksége fényére, itt kötözködésnek tartja, amikor rászó­­­lünk, tudja-e, hogy hol van a kap­csoló? Azt is nehéz megértetni az emberekkel, hogy a termeléscentri­kus szemléletnek nem mond ellent az energiatakarékosság. Sőt! A Mohácsi Farostlemezgyár tarta­lékai tehát egyre inkább a műszaki módosítások és az újítások haszná­ban keresendők — egészében addig, amíg a tervezett kazáncserék nem teremtenek új alapot a vállalat ener­giagazdálkodásában. Egy példa: a la­minált üzemben a prést előbb föl kell fűteni 200 Celsius-fokra, hogy mun­kája befejeztével visszahűtsék. Most energiatakarékos fűtőlapokat szerel­nek be, melyek gyorsabban veszik fel és adják le a hőt, majd a techno­lógiához is hozzányúltak: a sötétebb, selyemfényű lemezek előállításához ugyanis nem okvetlenül szükséges a visszahűtés — ezek gyártását külön­választják a világos, magas fényű la­pokétól. A rosttalanító előmelegítőjében az apríték szintjét eddig nehezen lehe­tett szabályozni, pedig amennyiben a tartályban több van a kelleténél, nehezen puhul, ha viszont alacso­nyabb a szint , nagy a gőzveszte­ség. Egy újításnak köszönhető, hogy tavaly ősztől az optimális szintig tölthetik meg az előmelegítőt, s ez körülbelül egy kisközség áramszük­ségletét takarítja meg a vállalatnak. Az egyik újító, Szántó Dezső műsza­ki osztályvezető-helyettes szinte ösz­­szegezésként mondja: " Az az igaz­ság, hogy eddig főként a pazarlás megakadályozásával törődtünk. Most kezdünk foglalkozni a szorosabban vett energiagazdálkodással is. Tamás Ervin Az energiafaló automata présgépek. cseh­ lászló felvétele

Next