Népszabadság, 1982. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
OTTHON SZABADIDŐN ÉS.ITMOP] Különlegességek ELMONDOM eddigi pályafutásom egyik legnagyobb sikerélményét. Társaságban, fiatalasszony, nem dicsekvésként, csak az öröm megosztásának szándékával közli, hogy miket is termel tenyérnyi hétvégi hobbiparcelláján, mi mindent próbál kicsikarni az aprócska földdarabból. Sorolja: az idén már nem vásároltak retket, hagymát, megtermett a „birtokon”, spenótért sem ment a közértbe, és a friss fogyasztáson kívül jutott a saját termésű eperből néhány kilónyi télire, üvegekbe is, angol recept szerint, sűrű vörös borban éltévé. És ekkor következett ez a mondat, amely előkészítette a sikerélményt, mert a fiatalasszony így folytatja: — Most néhány mángoldom a fontos, szeretném, ha jól fejlődnének. — Majd ezt mondta: — Beszélek itt nektek a mángoldról, amikor talán azt se tudjátok, hogy mi fán terem. Ám a fiatalasszony arcán lelohadt a kissé gúnyos mosoly, amikor megszólaltam: — Húsz-huszonöt centiméter magasra megnövő növény, a rebarbarához hasonló szárral, jókora levéllel. A levélből készíthető saláta, spenótot pótló főzelék, a szára a spárgához hasonlóan fogyasztható. DÖBBENT CSEND, lehervadt mosoly, óriási ováció. (Azt persze nem mondtam el, hogy két nappal előtte lestem ki a tudományomat valamelyik szakácskönyvből, de hát ez nem is volt fontos.) Mindezt nem azért bocsátottam előre, hogy tájékozottságomat fitogtassam, hanem azért, mert néhány nappal ezelőtt valamelyik újságban vagy képeslapban megütötte a szememet egy kép: zukkinivásár Budapesten a Tolbuhin körúti csarnokban; minden pénteken készítménykóstoló a növény népszerűsítésére. Tehát van valami, ami jó, egészséges, változatosabbá teszi az étrendünket, csak éppen az óvakodás a nem ismerttől, lehetetlenné teszi, hogy beiktassuk étrendünkbe. Néhány hónappal ezelőtt jelent meg Bozsik Valéria tollából a Különleges zöldségételek című szakácskönyv, amely az ételleírásokon felül a felsorolt főzelékfélék és egyéb növények termesztéséhez is ad tanácsokat. Nos, a könyvben huszonnégy zöldségféle leírása szerepel (hiányzik belőle a zukkini), és a mángoldnál tizenhétféle ételleírás követi a termelési tanácsokat. A huszonnégy növény közül alig a fele, ami ritkábban-gyakrabban kapható a piacokon, de jó néhánnyal — pedig piacjáró pesti polgár vagyok — még sohasem találkoztam. Például a cikóriával, az endíviával, a lestyánnal, a mángolddal, a banánhagymával, a venkellel. Ami kapható: padlizsán, patiszon, zukkini, brokkoli, kínai kel, póréhagyma, de ezek sem kelletik magukat mindig a pultokon. Ez is magyarázza részben, hogy nehezen nyernek polgárjogot a belőlük készült ételek étrendünkben, és ezzel a ritkán kaphatósággal elkezdődik a bűvös kör: nem keresik, nem érdemes tartani, árusítani, mert csak ránk fonynyad... és így tovább. PEDIG NEMCSAK étrendszínesítők a már annyit emlegetett zöldségnövények, hanem pénztárca-gyarapítók is. Miért? Mert jó néhány közülük húspótló étel, rántva, pörköltnek fogyasztható. És mivel a szezonban viszonylag olcsóak , a héten patiszont láttam a zöldértnél, kilóját 14 forintért, feltétnek, főételnek a belőlük készült remekek nyilvánvalóan kevesebbe kerülnek, mint ha hasonlót húsból készítenénk. Jó, jó, ne tessék mérgelődni, kedves olvasó, nem azt akarom bizonygatni, hogy egy kiló patiszon 14 forintért azonos értékű kilónyi szép, világos rózsaszínű, jó darab szűzpecsenyével megáldott rövidkarajjal. Nem, erről szó sincs. Arra se szeretnék biztatni senkit, hogy egyik nap rántott padlizsán legyen az asztalon, másnap patiszonpörkölt, aztán zukkini következzék valamilyen módon elkészítve, majd a brokkoli masírozzon az asztalra, azt pedig kövesse a rakott feketegyökér. Dőreség volna ilyesmire serkenteni, és egyhangú lenne az étrendje annak, aki ilyen botor tanácsot megfogadna. Nem is erről van szó... — Ha nem erről, akkor miről? — kérdezheti az olvasó. — Bökje már ki a szerző mondanivalója lényegét, mert végül olyan hosszúra nyúlik ez a bújócskázás a, mondanivaló magva körül, hogy nem lesz helye a megírásra. No, akkor ki vele! A szerző szándéka csupán annyi, hogy felhívja a figyelmet a következőkre: nemcsak akkor étel az étel, ha húshússal készül, hanem akkor is, ha új ízeket kínáló húshelyettesítő ételeket teszünk az asztalra. Tehát ilyenkor, nyáridőben, próbáljunk megbarátkozni az eddig nem próbált, idegenkedéssel elutasított újfajta receptekkel. A lehetőségek skálája széles. A már említett könyvben például a szerző a brokkoli elkészítésének 12-féle módját írja le, a patiszonnál 19 receptet ajánl, a padlizsánválaszték még gazdagabb, mert 27 ételt ír le. Persze nem feltétlenül szükséges mindegyiket végigpróbálni, végigsütni-főzni az „étlapot”. No de néhány kipróbálásának mi a rizikója? Mert ha kipróbáltuk és nem ízlett, akkor a gyakorlat próbája magyarázza magatartásunkat, idegenkedésünket. De ha ízlett? Akkor jöhet a következő elkészítési mód! S VÉGÜL kanyarodjék viszsza a szó a pénzhez, ne hagyjuk ki az érvek közül az újra, a szokatlanra bátorításnál ezt se. Harmincöt-negyven dekás padlizsánból például hét-nyolc rántott szeletet is ki lehet porciózni. A szezonban 20—30 forint a tojásgyümölcsből egy kiló. Nyolc szelet tehát tíz forintból kihozható. Félve írom le: tessék csak összevetni ugyanannyi karajszelet árával. És a patiszon töltve? Mert nemcsak a dagadót lehet ám így elkészíteni. Egy félkilós patiszon (csillagtök) ára hét forint. És mennyibe kerül a dagadó? Hát ez volt a lényeg. Ennyit kellett erről elmondani. RÓKÁS SÁNDOR Erdei ciklámen A Dunántúl nyugati és délnyugati felén járva, a kevert lomberdőkben nyár derekán néha szinte lila az avar az ott virító rengeteg erdei ciklámentől. Az egyes virágok első pillanatban az ibolyára emlékeztetnek, szárukon lefelé hajlanak. A sötétzöld levelek szív alakúak, finoman mintázottak. Az erdei ciklámen az árnyékos helyeket kedveli, hűvösebb, nyirkosabb környezetet kíván, így nem véletlenül él a Dunántúl nyugati és délnyugati tájain. Virágait leszedni, árusítani, vagy a gumókat kiásni tilos. Áttelepítése egyébként sem eredményes, mert például a meleg alföldi kertekben még árnyékba ültetve is rövidesen elpusztul. Ott viszont, ahol természetes körülmények között tenyészik, egyike jellegzetes és egyben legszebb természeti értékeinknek, s így mindenkitől védelmet érdemel. Világoslila virágai viszont hálás témát jelenthetnek azoknak, akik színes képeken szeretnék a természet egy-egy ilyen apró csodáját megörökíteni. KÉP ÉS SZÖVEG: S CSÓKA ESZTER Egy szabásmintára négy lánykaruha A szabásminta 9—11 éveseknek készült. Szükség szerint nagyítható vagy kicsinyíthető. Anyagszükséglet a blúzhoz: szimpla széles anyagból 2,50 méter. A szabásmintát 5x5 centis négyzetháló segítségével nagyítsuk fel. Hagyjunk rá 2 centi varrásszélességet. A szaggatott vonal a hajtást (búg) jelzi. Az EK az eleje közép-, a HK a háta középvonala. A == eleje, B = háta. A blúzt kiszabjuk, az oldalvarrásokat, a vállvarrásokat összevarrjuk. A nyakkört olyan nagyra vegyük, hogy a fej könnyen kiférjen, vagy készítsünk gombolópántot. A nyakkivágást kibéleljük. Varrhatunk a blúz derekára gumiházat. Ha kívülkötős blúzt készítünk, varrjunk övét is! A húzott szoknyához 2x60 centiméter anyag szükséges. Varrjuk össze az oldalvarrásokat, vasaljuk szét. A derékrésznél 5 centi szélességet hajtsunk a visszájára, és tűzzük le körbe a 4x1 centis gumiházat. A derék mérete szerint gumizzuk be. Az alját felhajtjuk. Varrhatunk az oldalvarrásba rejtett zsebet is. Fodros szoknya és blúz kockás zefírből. A fodrok szélét keskeny csipke is díszíti. _ Derékban szabott és gumizott, két színből kombinált ruha. A két szín összedolgozásánál a blúzon és a szoknyán belső zseb van elhelyezve. (Ez a ruha két régiből is készülhet!) _ A csíkos pamutjerseyből készült japán ujjú blúzt és húzott szoknyát rátéthímzés teszi eredetivé és széppé. . A kétrészes lánykaruhát színes szalag díszítheti. Ha nincs színtartó szalag, akkor vásároljunk farkasfogat, vagy horgoljunk színes pántokat. VILLÁNYI ZSUZSA Bőrünk is öregszik Mostanában több levelet kaptunk idősebb olvasóinktól, melyekből nyíltan vagy burkoltan a bőrükön tapasztalható elváltozás miatti aggodalom, a ráktól való félelem csendül ki. Az egyik levélben például a testén levő apró piros pontocskák természete felől érdeklődik írója, egy másik a halántékán levő szürkés, kiemelkedő lövedékre vonatkozólag kérdez, melynek közepén begyógyulni nem akaró seb van. Ismét más a kezén jelentkező barna foltok miatt aggódik. Az emberek általában nem mernek orvoshoz menni, pedig a vizsgálat teljesen megnyugtató eredményt hozhat. S az idejében felismert és kezelésbe került bőrrák tökéletesen meggyógyítható. A bőrünk bizony velünk öregszik, rugalmassága csökken, egészében sorvadni kezd. Vékonyabb lesz, de egyúttal szárazabb is, mert a faggyú- és verejtékmirigyek, amelyek a bőrt simává és rugalmassá teszik mind kevesebb váladékot termelnek. A bőr alatti zsírszövet is kevesebb lesz, mint fiatal korban volt, a bőr petyhüdtté válik, a szemek és a száj körül, a homlokon előbb szarkalábak, majd ráncok jelennek meg. Ezek sajnos az idősebb kor velejárói, megjelenésüket legfeljebb késleltetni lehet. Az orron és az orcákon jelentkező finomabb vagy kifejezettebb értágulatok csekély beavatkozással megszüntethetők. Ugyancsak könnyű segíteni a törzsön és végtagokon levő piros pontocskákon, ezeknek kozmetikai jelentőségük van csupán. A bőr rosszindulatú daganatainak előfordulása elég magas, a vizsgálatok mégis alig egy százalékuknak a kiváltó okát tudják megtalálni. Ma már nem kételkednek a dohányzás tüdőrákot előidéző hatásában, kevesebb szó esik azonban arról, hogy a dohányzás az ajkakon is kiválthat rákot megelőző, idővel rákká alakuló elfajulást Pipázóknál tapasztalható az ajakpír idült gyulladása, amelyet a dohányfüstben levő rákkeltő anyag és a pipaszár által létesített izgalom okoz, a cigarettázóknál a füsthöz társuló hőhatás vehető figyelembe. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani azoknak a szürkésbarna színű lencse vagy annál már nagyobb elváltozásoknak, amelyek arcon, tarkón, nyakon, egyszóvalakaratlan területeken vannak. Ha kisebesedne, haladéktalanul meg kell orvosnak mutatni, mégpedig minél előbb. Ezeknél a jelenségeknél az ibolyántúli sugaraknak van szerepük, főleg a mezőgazdaságban dolgozóknál, halászattal foglalkozóknál, tengerészeknél észlelhető. Itt jegyezzük meg, hogy az ajakrúzs festékanyaga érzékenyebbé teszi az ajkakat a fénysugarakra. Az ajkak gyulladása kapcsán is keletkezhet ajakrák, de ajakrákot hozhat létre bizonyos szájvíz és fogkrém, rosszul illeszkedő hamis fogsor, gyógyszer, a csorba fogak is. Okozhat elváltozást a rossz szemüvegkeret, amelyik mindig azonos helyen irritálja a bőrt. Többnyire ártatlan elváltozás az a lencsényi-ujjbegynyi nagyságú, a bőr felszíne felé emelkedő, lapos, érdes felszínű és könnyen lekaparható szürkés vagy barnás színű elváltozás, amely az élet negyedik évtizede után szokott megjelenni a vállakon, ritkábban a mellen, egyszóval a ruhával fedett területeken. Jó azért ezt is figyelemmel kísérni, és időnként orvosnak megmutatni. DR. ROHONYI LÁSZLÓ Gyógyító gyümölcsök A gyümölcsöt üdítő hatása, kellemes íze, zamata miatt is érdemes fogyasztani. Értékes vitaminok, ásványi anyagok találhatók a gyümölcsben. Kalóriaértéke elsősorban a szénhidráttartalom (cukortartalom) függvénye. A vitaminok közül sok C-vitamin, aszcorbinsav található a hazai bogyós gyümölcsökben és déligyümölcsökben. Így C-vitamin-tartalma miatt is érdemes fogyasztani a földiepret, fekete ribiszkét, vörös ribiszkét, málnát, egrest. A déligyümölcsök közül elsősorban a citromot, a narancsot, a grape fruitot. A grape fruitnak sokak szerint testzsírcsökkentő hatása is van, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott. A bőséges C-vitamin-ellátás érdekében jobb ezeket a gyümölcsöket nyersen fogyasztani, mert a sütés-főzés a C-vitamintartalmat felére csökkenti. Az A-vitamin elővitaminja, a karotin, főleg a kajszibarackban, az őszibarackban, a cseresznyében jelentős. A karotin hőre nem érzékeny, így a baracklekvár, a kajszibarack- vagy az őszibarack- és a meggybefőtt,kompót is jó karotinforrások. Gazdag a B-vitamin-tartalma a diónak, a mogyorónak, a mandulának, a gesztenyének. Az ásványi anyagok közül a gyümölcsökben a vas, a mész, a foszfor, a kálium sói találhatók. Ezek a sók lekötik a szervezet kifáradását okozó tejsavat. A kálium a szívizom egészséges működéséhez szükséges. A gyümölcsök cukortartalma főleg fruktóz, és a cukorbetegek szervezete a fruktózt könynyebben értékesíti, ezért megmért, előírt mennyiségben a cukorbetegek is fogyaszthatnak friss gyümölcsöt, gyümölcsételeket, gyümölcsös tésztákat. A nyersen fogyasztott alma pektintartalma a bélben megduzzad, mert vizet vesz fel, az ott levő baktériumok által termelt mérgeket magához köti, és kiürüléskor magával viszi. Megbetegedés, fertőzés okozta fokozott bélműködés esetén ezért adnak bőven nyers reszelt almát, életkortól függően háromnegyed kilót,másfél kilót. De a pektin a bélmozgást is gyorsítja, ezért ajánlanak például renyhe bélműködés miatt szenvedőknek, idős embereknek sok nyers almát. Az étkezés után fogyasztott, jól megrágott nyers alma a fogakat tisztítja. A C-vitaminban gazdag bogyós gyümölcsöket sokan természetes formájukban nem élvezhetik, ilyenkor célszerű a friss, megmosott gyümölcsöt finom szitán, szűrőn áttörni, és csak a friss, nyers gyümölcslevet, gyümölcspürét fogyasztani. Ugyanez vonatkozik a többi gyümölcsre, őszibarackra, kajszibarackra, cseresznyére, meggyre is. A turmixolás a rostokat finoman eldarabolja, így egy-egy adagra kevesebb rosttartalom jut. Feltáplálásra, hízókúrára szorulóknak ajánlott a sok szénhidrátot tartalmazó szőlő vagy a kajszibarack, a banán és a datolya. A szőlőt glukóztartalma miatt nem fogyaszthatják a cukorbetegek. A dió, a mogyoró, a mandula igen tápláló, mert nemcsak szénhidrát, hanem zsír is található mindegyikben. Cukorbetegeknek mindhárom gyümölcs jól helyettesítheti az egészséges korukban megszokott „ropogtatni való” tésztaféléket. Édeskés ízű, jól helyettesíti a diabetikus süteményekben, édességekben az édesítő anyag egy részét. A hámozott mandula a gyomorsav-túltengésben szenvedők panaszait csökkentheti. LANGFELDER MAGDA Nyári élelmiszer-tárolás Az élelmiszer nulla Celsius-fok körüli tárolásakor a szöveti folyadék halmazállapota, valamint fizikai, kémiai és biológiai értéke nem változik, csaknem azonos értékű marad a friss élelmiszerrel. Ilyen hűtést biztosít a háztartási hűtőszekrény normál hűtőtere. A baktériumok szaporodása lassul, a megfelelő tárolási időn belül nem lesz belőlük annyi, hogy egészségünket károsíthatnák. Fagyasztásnál a nyersanyag hőmérséklete lassan süllyed mínusz nyolc-tíz fokig. Az élelmiszerekben a mikrobák szaporodása megáll, az erjedési folyamat megszűnik, a szövetek közötti folyadék megfagy, és a képződött jégkristályaik roncsolják a szöveteket. A lassan megfagyó gyümölcs- és főzelékféle felengedve bőséges levet ereszt, nem nyeri vissza eredeti formáját és ízét. Ez érvényes a húsokra is. A gyorsfagyasztás (mélyhűtés) a legkorszerűbb eltartási mód, mert a mínusz 40 Celsiusfokra hűtött élelmiszerben a jég kis kristályokban képződik, ezért ritka a sejtroncsolás, a vitaminok sem károsodnak lényegesen. A megfelelő ütemű felengedés után az áru azonnali fogyasztása esetén biológiailag is értékes, a friss árut megközelítő élvezeti értékű. Az ilyen technikával készült ételek a hűtőgépek mélyhűtő részeiben tovább tárolhatók. A nyári melegben fokozott óvatossággal kell kezelni a nyers húsokat, a tejet és termékeit, az ezekkel készült sült vagy főtt ételeket, valamint a fagylaltokat, a krémeket, a süteményeket. A baktériumok igen rövid idő alatt elszaporodhatnak, mert a fülledt meleg kedvező feltétel ehhez. A szalámi, a szafaládé, a virsli és a hurka rendkívül bomlékony. Hűtőszekrényben két-három napig, anélkül legfeljebb egy-két óráig tárolhatók. Veszélyt jelent a többszörösenkihűlt és felmelegített húsok és kifőtt tészták fogyasztása is. A kórokozók ugyanis minden alkalommal újra és újra elszaporodhatnak. Ha a tejet melegen állni hagyjuk, megalszik. Az aludttej, mivel savanyú kémhatású, meggátolja a kórokozó baktériumok elszaporodását, mert azok a savanyú közeget nem a kedvelik. Ezért van, hogy a savanyú káposzta, a gyümölcslevek, az ecetes ételek ritkán okoznak ételmérgezést. Tejszínhabot, krémest, tejes fagylaltokat, süteményeket ne készítsünk és ne is vásároljunk, ha kellő hűtésüket nem tudjuk biztosítani. Amennyibenkétségeink vannak az étel minőségét illetően, inkább dobjunk ki valamit, mintsem kitegyük magunkat a megbetegedés veszélyének. DR. SOPRONI LÁSZLÓ