Népszabadság, 1985. május (43. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft __ NÉPSZABADSÁG bm|b||m((9-10. oldal) 1985. május 31., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIII. évfolyam, 126. szám p* r­v~ A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozója A Minisztertanács és a SZOT képviselői csütörtökön áttekintették a népgazdaság 1985. január—áprilisi fejlődését, a terv megvalósításának helyzetét. A tanácskozáson a kor­mány részéről részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök­helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari miniszter, Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa részéről Gál László, Nagy Sándor, Sólyom Ferenc titkárok, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára. A találkozó részvevői megállapí­tották, hogy a termelés hatékonysá­ga az első négy hónapban kisebb mértékben emelkedett, mint amire az ez évi terv készítésekor számítot­tunk, az­­év eleji rendkívüli hideg okozta károk és az energiakorláto­zások miatt kiesések voltak a ter­melésiben, csökkentek egyes export­­termékek külpiaci árai. Ezek, vala­mint a versenyképesség terén a las­sú javulás nehezítik a terv fő cél­jainak elérését. A Miniszteri tanács a kedvezőtlen hatások ellensúlyozása, a népgazdaság 1985.­­évii tervszerű fejlődésének elő­segítése érdekében intézkedéseket tett. A szakszervezetek képviselői kifejezték, hogy ezekkel az intéz­kedésekkel egyetértenek. A tanácskozás részvevői elismer­ték a vállalatok és szövetkezetek ed­digi erőfeszítéseit. Megállapították azonban, hogy az időarányos felada­toktól való elmaradások még április­­i májusiban is számottevőek voltak. Ezért különösen fontos, hogy min­den gazdálkodó szervezet kedzemé­­nyező legyen és hatékonyabban al­kalmazkodjon a kialakult f­eltételek­hez. Alapvető népgazdasági érdek fű­ződik ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek a termelésben és az ér­tékesítésben bekövetkezett lemara­dások behozását egyenletes terme­léssel, piacképes termékek előállítá­sával tegyék lehetővé. Különös gonddal ügyeljenek arra, hogy el­kerülhető legyen a termelésnek a nyári hónapokban a korábbi évekre jellemző visszaesése. Nagy jelentő­ségű az anyag- és energiaráfordítá­sok csökkentése, az erre irányuló kormányprogramban foglalt felada­tok végrehajtása, az ezt szolgáló technológiai korszerűsítő beruházá­sok üzembe helyezése. Az iparvállalatok az export növe­léséért versenyképes termékek elő­állításával, a külkereskedelmi infor­mációk gyorsabb felhasználásával törekedjenek a piaci kereslet rugal­mas kielégítésére. A mezőgazdaság­ban úgy kell felkészülni a nyári­őszi munkákra, hogy a betakarítási veszteség minél kisebb legyen. Az építő- és építőanyag-iparban a tar­talékok feltárásával, jobb, szervezett munkával biztosítják, hogy a terv­ben előirányzott számú lakás meg­épüljön. A közlekedésben törekedni kell a vasúti szállítási torlódások el­­ kerülésére. Egyetértés volt abban, hogy a terv fő gazdaságpolitikai­­céljainak eléré­séért intézkedni kell a vállalatoknál a munkaidőalap legeredményesebb felhasználására. A termelési és ex­portfeladatok teljesítését a vállala­tok és szövetkezetek pótműszakok,, indokolt esetekben hét végi műsza­kok megszervezésével is segítsék elő. Fordítsanak figyelmet a szabad­ságok célszerű kiadására, hogy azok a nyári hónapokban se hátráltassák a folyamatos munkát. A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a lakossági jövedelmek és a fogyasz­tói árak a tervcélok megvalósulásá­val összhangban alakuljanak. En­nek érdekében a vállalati termelői árak képzése és alakulása szigorúan az érvényes szabályoknak megfele­lően történjen. A tanácsok és a költ­ségvetési intézmények kiadásaiknál további megtakarítások elérésére tö­rekedjenek. A megbeszélés részvevői véle­ményt cseréltek időszerű bérpoliti­kai, keresetszabályozási, életszínvo­nal-politikai kérdésekről, az e téren elért eredményekről, aránytalansá­gokról és a tennivalókról. Hangsúlyozták: az 1985. évi nép­gazdasági terv megvalósítása fontos feltétele az 1986—1990-es esztendők­re szóló VII. ötéves terv megalapo­zásának. A Minisztertanács és a szakszervezetek képviselői felhívták a dolgozó kollektívákat, hogy haté­kony, fegyelmezett munkával járul­janak hozzá a népgazdasági terv tel­jesítéséhez. Kívánatos, hogy a szo­cialista munkaverseny, amely a párt XIII. kongresszusának és hazánk felszabadulása negyvenedik évfor­dulójának tiszteletére bontakozott ki, az eddigi kezdeményező erővel és lendülettel folytatódjon. (MTI) A kormány és a SZOT képviselői a tárgyalóasztalnál. A könyv ünnepe A könyvnapokat a magyar könyv segítésére szervezte eredetileg az ötletgazdag polihisztor, Supka Gé­za, akinek emlékét az az erkölcsi elégtétel koszorúzza az idei könyv­ünnepen, hogy a méltatlan feledés homályából kiemelt monográfiája a szabadságharcról az egyik leg­figyelemreméltóbb kiadvány lehe­tett. A szó legnemesebb értelmé­ben vett propaga­ndarendezvénynek indult annak idején a könyvnap, amely az évtizedek során -- külön­böző kitérőkkel s nem csekély ku­darcok árán - megőrizve eredeti funkcióját is, számadássá szélese­dett. Az ünnepi könyvhéten nemcsak a kereskedelem, a különböző kiadók hívhatják fel magukra a figyelmet - az idén 78 mű szerepel a hiva­talos listán -, noha ez a tevékeny­ség korántsem mellékes. Semmi esetre sem lehet fölösleges éppen napjainkban, amikor a kulturális élet ugyancsak a problémákkal küzdő gazdaság törvényeinek szorí­tásában él, tehát egyáltalán nem lehet közömbös a fokozott reklám és ennek remélhető hatása, a minél több vásárlóra találó könyv. A könyvhét azonban nem számolhat egyedül a vásárlóval, elsőrendűen mégis az olvasóval kell, avagy kel­lene számolnia­. Hiszen a vásárló potenciális olvasó csupán, és nem­csak a szellemi életnek, hanem az országnak általában az igazi olva­sók táborát kell növelnie, ez a fej­lődés egyértelmű parancsa. Éppen ez a követelmény, ennek a fejlődé­si korparancsnak a teljesítése teszi szükségessé, hogy a könyvhetek sa­játos számvetéssé legyenek, miként tükrözi ez a rendezvény az ország szellemi erejét, milyen az év kultu­rális-irodalmi termése. Tehát egy­részt a könyvhét a nyilvánosság erejével kontrollálja a kiadók, a ter­jesztők tevékenységét, hogy meny­nyire használják ki a lehetőségeket, milyen mértékben ösztönzik az alko­tókat, mert — erről sem feledkezhe­tünk meg - az úgynevezett társa­dalmi megrendelő szerepköre is az övék, másrészt lehetőséget nyújt bizonyos óvatos felmérésre a szel­lemi élet állapotáról. Az idei ünnepi könyvhét szerve­zői - e rendezvény eredeti rendel­tetéséhez kapcsolódva - elsősor­ban a kortársi eredeti irodalom szemléjét tervezték. S valóban iro­dalmunk sok jelese jelentkezett új alkotásokkal és sok klasszikus mű szükséges mai kiadása lesz hozzá­férhetővé. Mintegy jelképezvén szel­lemi életünk folytonosságát, amely nélkül normális fejlődés elképzel­hetetlen, így lehetséges lesz leg­alább hozzávetőleges képet alkot­nunk irodalmunk — és nem irodal­mi életünk! - állapotáról, mert a művek kritikai és olvasói vissz­hangjának nyugtázása, hasonlítása jellemző. Alkalmas arra, hogy iro­dalmunk valóságát és ne legen­dáit lássuk, láttassuk. Kihasználható és kihasználandó hasznos alkalom lehet az idei ün­nepi könyvhét. Rajtunk áll, hogy ki is használjuk az alkalmat. Az idei ünnepi könyvhét országos megnyitóját ma délben tartják Deb­recenben. E. Fehér Pál is . Választási nagygyűlést rendeztek csütörtökön Kaposvárott, a városi sportcsarnokban. Az ezen részt vevők között ott voltak Somogy megye és a megyeszékhely politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetői, az üzemek, az intézmények küldöttei, valamint a megye országgyűlésikép­viselő- és tanácstagjelöltjei. A Him­nusz elhangzása után dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke mondott beszédet. — Nehéz öt esztendő van mögöt­tünk, és könnyebbnek a következő öt sem ígérkezik — mutatott rá elöljáróban Losonczi Pál. — A kül­ső körülmények adottak, azokon változtatni nem tudunk. Az előbb­re jutáshoz tehát saját tevékenysé­günkön kell igazítani. Helyzetünk javításának egyetlen kulcsa van: a jobb munka! Több figyelmet a technikai haladásnak Gazdasági fejlődésünk elsősor­ban a dolgozó embertől, munkájá­nak színvonalától és hatékonyságá­tól függ. Ilyen munkát azonban csak akkor várhatunk el, ha a tár­sadalmilag hasznos többletteljesít­ményt következetesen — és a végzett munka értékének megfelelően — díjazzuk. Sok szó esett ezekről a kérdésekről a XIII. pártkongresszu­son, és a határozatban is megfogal­mazódott a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának, a jobb munká­nak az igénye, illetve az a kívána­lom, hogy a jövedelmek a teljesít­mények növekvő gazdasági-társa­dalmi értékét személyek szerint is differenciáltan tükrözzék. Vagyunk még jó néhányan — eb­ben a teremben is —, akiknek van­nak emlékei a félfeudális magyar viszonyokról, az emberi munka ér­téktelenségéről. Mint olyan sok másban, ebben is a felszabadulás hozott alapvető változást, társadal­munk központi értékeinek egyiké­vé avatva a munkát. Amikor a munkáról szólok álta­lában, minden hasznos tevékenység­re gondolok, a fizikaira és a szelle­mire egyaránt. Szocialista céljaink­nak és elveinknek megfelelően már jelentős lépéseket tettünk előre a köztük lévő különbségek csökken­tésére. Ha körülnézünk napjaink világá­ban, nem nehéz észrevenni, hogy a legjobb gazdasági fejlődés ott megy végbe, a munka hatékonysága ott nő leggyorsabban, ahol a műszaki fejlesztésnek, a technikai haladás­nak, a korszerű eljárások alkalma­zásának a legnagyobb figyelmet szentelik. Arra már többen emlékszünk, hogy szocialista fejlődésünk korábbi sza­kaszaiban a tudatra, illetve az em­berek erkölcsi érzékére bízva szeret­tük volna megteremteni a korszerű munkavégzéshez nélkülözhetetlen fe­gyelmet, máskor meg azt hirdettük: a munka a szocializmushoz való vi­szony egyik mutatója, „becsület és dicsőség dolga”. Az érdekeltség és a szervezés, a munkafeltételek gyakor­latias megteremtését lelkesedéssel akartuk helyettesíteni. Valamennyiünk előtt világos, a munka a szükségletek kielégítésé­nek eszköze. Értéke annál nagyobb, minél inkább szolgálja az emberi vágyak beteljesedését. Ezért vállal­nak többletmunkát, túlórázást,­ rész­vételt a gazdasági munkaközössé­gekben vagy éppenséggel az úgyne­vezett második gazdaság különböző képződményeiben. Kívánatos lenne, amit a kongresz­­szusi határozat is megfogalmazott, hogy a fő munkaidőben szerzett ke­reset legyen az alapja az életszín­vonal emelkedésének, mert akkor több idő jutna pihenésre, művelő­désre, sportolásra, szocialista ered­ményeink élvezetére. (Folytatás a 3. oldalon.) VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS KAPOSVÁRON Mindenki legjobb tudása szerint szolgálja társadalmi céljainkat LOSONCZI PÁL MONDOTT BESZÉDET A kaposvári nagygyűlés részvevőinek egy csoportja. Németh Károly fogadta Neil Ki­nnockot A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására május 29-én és 30-án látogatást tett hazánkban Neil Kinnock, a brit Munkáspárt vezetője. Neil Kinnockot fogadta Németh Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárhelyettese. A brit politikussal megbeszélést folytatott Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára. A találkozón részt vett Kótai Géza, a Központi Bizott­ság tagja, a külügyi osztály vezető­je és Kovács László osztályvezető­helyettes. A szívélyes légkörű megbeszélése­ken véleményt cseréltek a nemzet­közi élet időszerű kérdéseiről, külö­nös tekintettel a fegyverkezési ver­seny megfékezésének, a kelet- nyugati kapcsolatokban megnöveke­­dett feszültség csökkentésének és a kölcsönös bizalom építésének lehe­tőségeire. Tájékoztatták egymást or­szágaik helyzetéről, pártjaik tevé­kenységéről. Megerősítették szándé­kukat a két nép javát szolgáló ren­dezett, sokoldalú és gyümölcsöző magyar—brit kapcsolatok tovább­fejlesztésének előmozdítására, va­lamint a két párt kapcsolatainak további szélesítésére. A brit Munkáspárt vezetője csü­törtökön elutazott Budapestről. (Neil Kinnockkal készült interjúnk a 2. oldalon.) Neil Kinnock és Németh Károly az MSZMP KB székházában. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE

Next