Népszabadság, 1985. május (43. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-31 / 126. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft __ NÉPSZABADSÁG bm|b||m((9-10. oldal) 1985. május 31., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIII. évfolyam, 126. szám p* rv~ A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozója A Minisztertanács és a SZOT képviselői csütörtökön áttekintették a népgazdaság 1985. január—áprilisi fejlődését, a terv megvalósításának helyzetét. A tanácskozáson a kormány részéről részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari miniszter, Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről Gál László, Nagy Sándor, Sólyom Ferenc titkárok, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A találkozó részvevői megállapították, hogy a termelés hatékonysága az első négy hónapban kisebb mértékben emelkedett, mint amire az ez évi terv készítésekor számítottunk, azév eleji rendkívüli hideg okozta károk és az energiakorlátozások miatt kiesések voltak a termelésiben, csökkentek egyes exporttermékek külpiaci árai. Ezek, valamint a versenyképesség terén a lassú javulás nehezítik a terv fő céljainak elérését. A Miniszteri tanács a kedvezőtlen hatások ellensúlyozása, a népgazdaság 1985.évii tervszerű fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tett. A szakszervezetek képviselői kifejezték, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyetértenek. A tanácskozás részvevői elismerték a vállalatok és szövetkezetek eddigi erőfeszítéseit. Megállapították azonban, hogy az időarányos feladatoktól való elmaradások még áprilisi májusiban is számottevőek voltak. Ezért különösen fontos, hogy minden gazdálkodó szervezet kedzeményező legyen és hatékonyabban alkalmazkodjon a kialakult feltételekhez. Alapvető népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek a termelésben és az értékesítésben bekövetkezett lemaradások behozását egyenletes termeléssel, piacképes termékek előállításával tegyék lehetővé. Különös gonddal ügyeljenek arra, hogy elkerülhető legyen a termelésnek a nyári hónapokban a korábbi évekre jellemző visszaesése. Nagy jelentőségű az anyag- és energiaráfordítások csökkentése, az erre irányuló kormányprogramban foglalt feladatok végrehajtása, az ezt szolgáló technológiai korszerűsítő beruházások üzembe helyezése. Az iparvállalatok az export növeléséért versenyképes termékek előállításával, a külkereskedelmi információk gyorsabb felhasználásával törekedjenek a piaci kereslet rugalmas kielégítésére. A mezőgazdaságban úgy kell felkészülni a nyáriőszi munkákra, hogy a betakarítási veszteség minél kisebb legyen. Az építő- és építőanyag-iparban a tartalékok feltárásával, jobb, szervezett munkával biztosítják, hogy a tervben előirányzott számú lakás megépüljön. A közlekedésben törekedni kell a vasúti szállítási torlódások el kerülésére. Egyetértés volt abban, hogy a terv fő gazdaságpolitikaicéljainak eléréséért intézkedni kell a vállalatoknál a munkaidőalap legeredményesebb felhasználására. A termelési és exportfeladatok teljesítését a vállalatok és szövetkezetek pótműszakok,, indokolt esetekben hét végi műszakok megszervezésével is segítsék elő. Fordítsanak figyelmet a szabadságok célszerű kiadására, hogy azok a nyári hónapokban se hátráltassák a folyamatos munkát. A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a lakossági jövedelmek és a fogyasztói árak a tervcélok megvalósulásával összhangban alakuljanak. Ennek érdekében a vállalati termelői árak képzése és alakulása szigorúan az érvényes szabályoknak megfelelően történjen. A tanácsok és a költségvetési intézmények kiadásaiknál további megtakarítások elérésére törekedjenek. A megbeszélés részvevői véleményt cseréltek időszerű bérpolitikai, keresetszabályozási, életszínvonal-politikai kérdésekről, az e téren elért eredményekről, aránytalanságokról és a tennivalókról. Hangsúlyozták: az 1985. évi népgazdasági terv megvalósítása fontos feltétele az 1986—1990-es esztendőkre szóló VII. ötéves terv megalapozásának. A Minisztertanács és a szakszervezetek képviselői felhívták a dolgozó kollektívákat, hogy hatékony, fegyelmezett munkával járuljanak hozzá a népgazdasági terv teljesítéséhez. Kívánatos, hogy a szocialista munkaverseny, amely a párt XIII. kongresszusának és hazánk felszabadulása negyvenedik évfordulójának tiszteletére bontakozott ki, az eddigi kezdeményező erővel és lendülettel folytatódjon. (MTI) A kormány és a SZOT képviselői a tárgyalóasztalnál. A könyv ünnepe A könyvnapokat a magyar könyv segítésére szervezte eredetileg az ötletgazdag polihisztor, Supka Géza, akinek emlékét az az erkölcsi elégtétel koszorúzza az idei könyvünnepen, hogy a méltatlan feledés homályából kiemelt monográfiája a szabadságharcról az egyik legfigyelemreméltóbb kiadvány lehetett. A szó legnemesebb értelmében vett propagandarendezvénynek indult annak idején a könyvnap, amely az évtizedek során -- különböző kitérőkkel s nem csekély kudarcok árán - megőrizve eredeti funkcióját is, számadássá szélesedett. Az ünnepi könyvhéten nemcsak a kereskedelem, a különböző kiadók hívhatják fel magukra a figyelmet - az idén 78 mű szerepel a hivatalos listán -, noha ez a tevékenység korántsem mellékes. Semmi esetre sem lehet fölösleges éppen napjainkban, amikor a kulturális élet ugyancsak a problémákkal küzdő gazdaság törvényeinek szorításában él, tehát egyáltalán nem lehet közömbös a fokozott reklám és ennek remélhető hatása, a minél több vásárlóra találó könyv. A könyvhét azonban nem számolhat egyedül a vásárlóval, elsőrendűen mégis az olvasóval kell, avagy kellene számolnia. Hiszen a vásárló potenciális olvasó csupán, és nemcsak a szellemi életnek, hanem az országnak általában az igazi olvasók táborát kell növelnie, ez a fejlődés egyértelmű parancsa. Éppen ez a követelmény, ennek a fejlődési korparancsnak a teljesítése teszi szükségessé, hogy a könyvhetek sajátos számvetéssé legyenek, miként tükrözi ez a rendezvény az ország szellemi erejét, milyen az év kulturális-irodalmi termése. Tehát egyrészt a könyvhét a nyilvánosság erejével kontrollálja a kiadók, a terjesztők tevékenységét, hogy menynyire használják ki a lehetőségeket, milyen mértékben ösztönzik az alkotókat, mert — erről sem feledkezhetünk meg - az úgynevezett társadalmi megrendelő szerepköre is az övék, másrészt lehetőséget nyújt bizonyos óvatos felmérésre a szellemi élet állapotáról. Az idei ünnepi könyvhét szervezői - e rendezvény eredeti rendeltetéséhez kapcsolódva - elsősorban a kortársi eredeti irodalom szemléjét tervezték. S valóban irodalmunk sok jelese jelentkezett új alkotásokkal és sok klasszikus mű szükséges mai kiadása lesz hozzáférhetővé. Mintegy jelképezvén szellemi életünk folytonosságát, amely nélkül normális fejlődés elképzelhetetlen, így lehetséges lesz legalább hozzávetőleges képet alkotnunk irodalmunk — és nem irodalmi életünk! - állapotáról, mert a művek kritikai és olvasói visszhangjának nyugtázása, hasonlítása jellemző. Alkalmas arra, hogy irodalmunk valóságát és ne legendáit lássuk, láttassuk. Kihasználható és kihasználandó hasznos alkalom lehet az idei ünnepi könyvhét. Rajtunk áll, hogy ki is használjuk az alkalmat. Az idei ünnepi könyvhét országos megnyitóját ma délben tartják Debrecenben. E. Fehér Pál is . Választási nagygyűlést rendeztek csütörtökön Kaposvárott, a városi sportcsarnokban. Az ezen részt vevők között ott voltak Somogy megye és a megyeszékhely politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetői, az üzemek, az intézmények küldöttei, valamint a megye országgyűlésiképviselő- és tanácstagjelöltjei. A Himnusz elhangzása után dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk, és könnyebbnek a következő öt sem ígérkezik — mutatott rá elöljáróban Losonczi Pál. — A külső körülmények adottak, azokon változtatni nem tudunk. Az előbbre jutáshoz tehát saját tevékenységünkön kell igazítani. Helyzetünk javításának egyetlen kulcsa van: a jobb munka! Több figyelmet a technikai haladásnak Gazdasági fejlődésünk elsősorban a dolgozó embertől, munkájának színvonalától és hatékonyságától függ. Ilyen munkát azonban csak akkor várhatunk el, ha a társadalmilag hasznos többletteljesítményt következetesen — és a végzett munka értékének megfelelően — díjazzuk. Sok szó esett ezekről a kérdésekről a XIII. pártkongresszuson, és a határozatban is megfogalmazódott a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának, a jobb munkának az igénye, illetve az a kívánalom, hogy a jövedelmek a teljesítmények növekvő gazdasági-társadalmi értékét személyek szerint is differenciáltan tükrözzék. Vagyunk még jó néhányan — ebben a teremben is —, akiknek vannak emlékei a félfeudális magyar viszonyokról, az emberi munka értéktelenségéről. Mint olyan sok másban, ebben is a felszabadulás hozott alapvető változást, társadalmunk központi értékeinek egyikévé avatva a munkát. Amikor a munkáról szólok általában, minden hasznos tevékenységre gondolok, a fizikaira és a szellemire egyaránt. Szocialista céljainknak és elveinknek megfelelően már jelentős lépéseket tettünk előre a köztük lévő különbségek csökkentésére. Ha körülnézünk napjaink világában, nem nehéz észrevenni, hogy a legjobb gazdasági fejlődés ott megy végbe, a munka hatékonysága ott nő leggyorsabban, ahol a műszaki fejlesztésnek, a technikai haladásnak, a korszerű eljárások alkalmazásának a legnagyobb figyelmet szentelik. Arra már többen emlékszünk, hogy szocialista fejlődésünk korábbi szakaszaiban a tudatra, illetve az emberek erkölcsi érzékére bízva szerettük volna megteremteni a korszerű munkavégzéshez nélkülözhetetlen fegyelmet, máskor meg azt hirdettük: a munka a szocializmushoz való viszony egyik mutatója, „becsület és dicsőség dolga”. Az érdekeltség és a szervezés, a munkafeltételek gyakorlatias megteremtését lelkesedéssel akartuk helyettesíteni. Valamennyiünk előtt világos, a munka a szükségletek kielégítésének eszköze. Értéke annál nagyobb, minél inkább szolgálja az emberi vágyak beteljesedését. Ezért vállalnak többletmunkát, túlórázást, részvételt a gazdasági munkaközösségekben vagy éppenséggel az úgynevezett második gazdaság különböző képződményeiben. Kívánatos lenne, amit a kongreszszusi határozat is megfogalmazott, hogy a fő munkaidőben szerzett kereset legyen az alapja az életszínvonal emelkedésének, mert akkor több idő jutna pihenésre, művelődésre, sportolásra, szocialista eredményeink élvezetére. (Folytatás a 3. oldalon.) VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS KAPOSVÁRON Mindenki legjobb tudása szerint szolgálja társadalmi céljainkat LOSONCZI PÁL MONDOTT BESZÉDET A kaposvári nagygyűlés részvevőinek egy csoportja. Németh Károly fogadta Neil Kinnockot A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására május 29-én és 30-án látogatást tett hazánkban Neil Kinnock, a brit Munkáspárt vezetője. Neil Kinnockot fogadta Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. A brit politikussal megbeszélést folytatott Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A találkozón részt vett Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Kovács László osztályvezetőhelyettes. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a fegyverkezési verseny megfékezésének, a kelet- nyugati kapcsolatokban megnövekedett feszültség csökkentésének és a kölcsönös bizalom építésének lehetőségeire. Tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Megerősítették szándékukat a két nép javát szolgáló rendezett, sokoldalú és gyümölcsöző magyar—brit kapcsolatok továbbfejlesztésének előmozdítására, valamint a két párt kapcsolatainak további szélesítésére. A brit Munkáspárt vezetője csütörtökön elutazott Budapestről. (Neil Kinnockkal készült interjúnk a 2. oldalon.) Neil Kinnock és Németh Károly az MSZMP KB székházában. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE