Népszabadság, 1986. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

1986. január 23., csütörtök NÉPSZABADSÁG lakás, egészségügy, iskola (Megyei tudósítónktól.) Veszprém megye az elmúlt eszten­dőben három halaszthatatlanul fon­tos — egyébként a korábbi ötéves tervben is szereplő — fejlesztési fel­adatot tűzött maga elé: a lakáshely­zet könnyítését, elsősorban a dina­mikusan növekvő városokban és nagyközségekben az iskolai tante­remhelyzet javítását és a kórházak betegfogadó képességének a bővíté­sét. (Meg kell jegyezni, hogy a me­gye tanácsai az előzetes értékelés szerint a fejlesztési alap bevételeit a tervezettel szemben 24,3 százalék­kal tudták növelni.) A tervszerű­­ fegyelmezettség tekintetében is jobb gazdálkodás eredményeként a prog­ramot teljesítették. 1985-ben a me­gyében 2600 lakás épült fel, ebből 344 állami. Fontos új létesítménye­ket fejeztek be, egyebek között a megyeszékhelyen a Felszabadulás úti lakónegyedben elkészült egy 24 tantermes általános iskola, Tapolcán a 10 tantermes szakmunkásképző is­kola; Balatonfüreden, Pápán, Bala­­tonfőkajáron és Tésen egy-egy új 8 tantermes általános iskolát adtak át rendeltetésének. Pápán éppen az óév utolsó napjaiban adták át a közön­ségnek a színházi előadások fogadá­sára is alkalmas, korszerű művelő­dési házat. Veszprémben folytató­dik a Petőfi Színháznak — az elő­zetes tervek szerint még két évig tartó — nagyszabású rekonstrukció­ja, amely a városcentrum képét is előnyösen alakítja majd. Lényegében hasonló feladatokat tartalmaz a megye VII. ötéves terve is, amelynek révén sok település — közöttük nagy forgalmú balatoni üdülőkörzetek, mezőgazdasági vidé­kek, ipari centrumok — kommuná­lis gondjai enyhülnek vagy oldódnak meg teljesen. Folytatják a megkez­dett beruházásokat, rekonstrukció­kat. A megye vezetőinek az a vélemé­nye, hogy a határidők hajszolása he­lyett inkább a gazdaságosságra és a minőségre kell törekedni; akad jó néhány régebbi intő példa, hogy a megalapozatlanul kijelölt időpont miatt gyorsan és felületesen befe­jezett építmény utólag mennyi baj forrása lett. A költségvetés 1986-ban sem tud garantálni minden terüle­ten egyenletes fejlesztést, de arra törekszik, hogy amibe belefognak, azt ésszerűen, hosszú távú használat­ra alkalmas módon alakítsák ki — mert évtizedek keserves tapasztala­ta bizonyítja, hogy kevés költsége­sebb „mulatság” van, mint vissza­térni arra, amit befejezettnek hit­tek vagy hirdettek. Az építőipar, a mező- és erdőgaz­daság, a szállítás, a hírközlés, a ke­reskedelem, a vízgazdálkodás, a szolgáltatás különféle ágazatainak 1986. évi előirányzata 695 millió fo­rint. (77 millióval több, mint 1985- ben volt.) Folytatódnak olyan ki­emelt beruházások, mint a megyei kórház II. üteme, a farkasgyepűi tü­dőgyógyintézet, a pápai szakmun­kásképző intézet bővítése, a sümegi gimnázium és kollégium teljes re­konstrukciója. Dinamikus fejlődés várható a legfontosabb kommunális feladatok teljesítésében (köztisztaság — amely elsősorban az üdülőkörze­tekben okozott a múltban s okoz sok helyütt jelenleg is feszültségeket —, közvilágítás, parkfenntartás, a ter­mészeti és műemléki értékek foko­zottabb védelme). A Balaton vízmi­nőségének védelméhez saját erőfor­rásaikon felül 20 millió forint köz­ponti támogatást kapnak a taná­csok. Befejeződik 2427 lakás építése, 62 új általános iskolai tanterem ké­szül el, 426 óvodai férőhellyel lesz több. Balatonalmádiban gimnázium építését kezdik meg. 176 millió fo­rintot fordítanak a kulturális szol­gáltatások, a tömegsport létesít­mény- és eszköztárának fejlesztésé­re. Az előzetes tájékozódások — és a közelmúltbeli tapasztalatok — sze­rint a versenykiírások rendszere fő­képp az új építkezéseknél, a kapa­citás jobb kihasználásához és kon­centrálásához vezet. A körzet lakosságának megelége­désére megkezdődött a Fenyőfőt és a közeli térséget ellátó vízbázis ki­­fejlesztése és az elosztóhálózat mű­szaki előkészítése. Sürgős feladat a földrengéskárok felszámolása az északi Balaton-part érintett körzeteiben. Megkezdik 295 magánlakás helyreállítását, augusz­tus 15-ig befejezik a sérült közintéz­mények újjáépítését, illetve felújítá­sát. 1986 decemberéig 456 sérült ál­lami lakást állítanak helyre. A meg­rongálódott berhidai csecsemőotthon felújítása előreláthatóan áthúzódik az 1987-­es évre. BORBÁS JÁNOS FELVÉTELE Tapolca új városnegyede. Magyar vállalatok a moszkvai sportáruvásáron Az Elektroimpex, az Artex, a Tanimpex és a Feru­ion külkeres­kedelmi vállalat vesz részt a január 28-tól február 5-ig tartó moszkvai nemzetközi sporteszközvásáron. A rendezvényt — amely a legran­gosabb sportcikk-kiállítás a Szovjet­unióban — első alkalommal 1978- ban a moszkvai olimpia jegyében szervezték meg. Akkor a magyar cé­gek sikeresen szerepeltek, és elnyer­ték az olimpia hivatalos szállítója címet. A mostani vásár jelentősé­ge, hogy a szovjet vállalatok folya­matosan készítik elő új beruházá­saikat, s a korszerűbb termékek gyártását, amihez partnereket keres­nek. A magyar vállalatok hagyományos termékkínálatukkal mutatkoznak be. Az Elektroimpex eredményjelző táb­lákat, adatgyűjtőket, időmérőket, az Artex sportruházati cikkeket, sport­táskákat, a Tanimpex sport- és sza­badidőcipőket, a Ferumion pedig könnyűbúvár-felszereléseket kínál eladásra. (MTI) A Csárdáskirálynő Nyugat-B­erlinb­en (Berlini tudósítónktól.) Pazar felújításnak tapsolhat a nyugat-berlini Theater des Westens közönsége: Stephan Mettins rendezé­sében színpadra került Kálmán Im­re örökzöld operettje, a Csárdáski­rálynő. Már az első kritikák igen melegen méltatják a produkciót, a szellemes színpadképeket, a látvá­nyos jelmezeket, a zenekar játékát, és természetesen a több külföldi sztárral megerősített színészcsapat teljesítményét. Az elismerésből bőven kijutott a tizenöt estére Nyugat-Berlinbe „át­szegődött” Németh Sándornak. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Darvasi István jegyzete. 8.30: Purcell: Az indián királynő. Egyfelvonásos drámai opera. 9.37: Két induló. 9.45: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Muzsika gyerekeknek. 10.50: Nótacsokor. 11.40: út a láthatatlan házhoz. 13. rész. 12.45: Régen találkoztunk. 13.03: Kamarazene. 13.40: Fekete kincs. Riport. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Harangozó Teréz és Poór Péter énekel. 15.00: Irodalmi világjárás. 15.30: Népdalkórusok, hangszerkettő­sök. 16.05: Révkalauz. 17.00: Szirom és boly. Tamási Áron magyar regéjének rádióváltó­ 17.55: Operettfinálék. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.20: Emberek, évek, életem. 20.15: Esti hangverseny. Kb. 21.15: Köznapi ügyeink. Kb. 21.25: Dzsesszfelvételeinkből. 21.40: Tudósportré­k félidőben. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Jákó Vera nótafelvételeiből. 22.47: Egy igazgató névjegye. 23.07: Évszázadok mesterművei. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Máté Éva népdalokat énekel. Szt. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.). 9.05: Napközben. Szt. 12.10: Táncok fúvósokra. 12.25: Néhány szó zene közben. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Nosztalgiahullám. Szt. 14.00: Zenés délután. Alföldi népdal­­körök énekelnek. Szt. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. Szt. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Popzene. Szt. 17.05: Dzsesszfelvételek. Szt. 17.30: Zöld telefon. 18.30: Slágerlista. Szt. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: Poptarisznya. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Slágerről slágerre. Szt. 23.20: Operettrészletek. 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva. 9.23: Zenekari muzsika. 10.23: Operaáriák. Szt. 11.03: Felhívjuk a figyelmet! 11.08: Brahms-hangverseny. Szt. 12.30: Filmzene. Szt. 13.05: Prizma. 13.35: Nikolaus Harnoncourt vezényel. Szt. 15.00: Pophullám. Szt. 16.00: Opera-művészlemezek. Szt. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Elyna Polanska hárfázik. Szt. 17.55: Az új magyar zene a Rádióban. Szt. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Szerenádmuzsika. Szt. 19.47: A cimbalom története. 20.38: Latin-Amerika irodalma. 21.08: Zenekari muzsika. Szt. 22.08: Napjaink zenéje. Szt. TELEVÍZIÓ 8.55: Tévétorna. 9.00: Iskolatévé. Történelem (ált. isk. 8. oszt.). Európa, vigyázz! (ff). 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. 4. oszt.). A könyvtár mindent tud (ff). 10.00: Dühöngő ifjúság. Amerikai tévéfilm. 11.40: Rózsaszín Párduc a téli olim­pián. Amerikai rajzfilm. 12.05: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. és középisk. I. osztályosainak) (ff). Barátság, szerelem. 12.30: Képújság. 15.45: Deltácska. Naprendszerünk (ff). 16.05: Sző-ra-ka-té-nusz. A szélmol­nárok furulyáltak (Az alany és az állítmány) (A 4. osztályos magyar nyelvhez). 16.25: Barátság­os arcot kérek! (A 3—4. osztályos osztályfőnöki órákhoz) (ff). 16.45: Hírek. 16.50: Képek a világgazdaságból. 3. Menekülés előre. 17.20: Képújság. 17.25: Adni érdemes . . . Hol tart a közadakozás az új Nemzeti Színházért? 17.30: Telesport. 17.55: Új Reflektor Magazin. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese (ff). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egységben az erő. Esettanul­mány három tételben. 21.05: Panoráma. A külpolitikai szer­kesztőség világpolitikai maga­zinja. 22.10: Római bronzszobrászat Pannó­niában. 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Himnusz. 2. MŰSOR 17.00: Zsebtévé (ism.). 17.30: Képújság. 17.35: Pedagógusok fóruma. 18.10: Egészen normális őrület. NSZK- tévéfilmsorozat. XI/2. rész. 19.00: Händel: Vízizene. 19.50: Cseh gránátok. Csehszlovák do­kumentumfilm. 20.00: A Natura szerkesztőség össze­állítása. 1. A tályoggyökér. Egy ritka növény felfedezésének törté­nete. 2. Első magyar Himalája-expe­­díció. 3. Kincset ér a tó. A délegyházi tavakról. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Vitassuk meg! — az Egységben az erő című tévéfilmet. 22.25: Egészen normális őrület. NSZK- tévéfilmsorozat. XI./3. rész. 23.15. Képújság. Tervasztalon a super-Concorde A világ első szuperszonikus utas­­szállító repülőgépének társalkotója, a francia Aerospatiale vállalat, az­zal ünnepelte a Concorde-járatok megindításának tizedik évfordulóját, hogy bejelentette: készülnek a má­sodik szuperszonikus repülőgép­nemzedék, a jövő évezred gépének tervei. Az Aerospatiale mérnökei már tíz éve dolgoznak Toulouse-ban a terveken. Az általuk elképzelt su­per-Concorde a hangsebesség 2-2,2- szeres,étvel haladna (több mint 2300 km/óra), és 200 utast szállítana, míg a mai Concorde csak százat tud. (MTI) Vetőmagexport Lébényből Megkezdték az exportvető­mag kiszállítá­sát a Vető­mag-termeltető és Értékesítő Vállalat Győr- Sopron megyei, lébényi telepé­ről. A napok­ban 2000 tonna vetőborsót szál­lítanak a Né­met Demokra­tikus Köztár­saságba és Ku­bába. Laboratórium­ban ellenőrzik a vetőmag mi­nőségét. MATUSZ KÁROLY FELVÉTELE FEJÉR MEGYE Javítják a cigány lakosság életkörülményeit (Megyei tudósítónktól.) A Fejér megyében élő cigány né­pesség száma a helyi tanácsok fel­mérése szerint 1984—1985 forduló­ján valamivel meghaladta a 6 ezer főt. A megye 49 településén élnek nagyobb számban, főleg Bicskén, Er­csiben, Sárkeresztúron, Perkátán, Székesfehérvárott, Cecén és Dunaúj­városban. A munkaképes korúak 62,4 százaléka aktív kereső; az arány az öt év előttihez viszonyítva vala­melyest romlott. Az aktív keresők fele az iparban, az építőiparban, ki­sebb része a mezőgazdaságban dol­gozik, van közöttük néhány tucat engedéllyel rendelkező önálló kis­iparos és kiskereskedő. Az alkalmi munkavállalókról nincsenek megbíz­ható adatok. A nem dolgozóknak több, mint egynegyede munkakép­telen (beteg, rokkant, járadékos, szel­lemi fogyatékos), a tizedrésze bör­tönben van, és közel ugyanennyi a tanulók és a katonai szolgálatukat szöltő fiatalok száma. A nem aktívan dolgozók 50 szá­zaléka nő, közöttük számos család­anya. Figyelemre méltó tendencia: Fejér megyében a nők munkalehe­tőségei az elmúlt években bővültek, s a korábbinál lényegesen magasabb azoknak a cigány származású nők­nek a száma, akik élnek a lehető­séggel. Nem mondható el ugyanez az óvodai helyzetről. Az óvodai és bölcsődei elhelyezések lehetőségei megyeszerte igen jók — lényegesen jobbak, mint az országos átlag —, a cigány anyák ezt azonban nem­igen veszik igénybe. Fejér megyei cigány munkaválla­lói­­között — hasonlatosan más or­szágrészekben tapasztaltakhoz — igen, alacsony a szakmunkások aránya. (Mindössze 155 fő.) A munkaválla­lók bérezése azonos kategóriában teljesen megegyezik a többi dolgo­zóéval. A férfi betanított munká­sok havi átlagkeresete megközelíti az 5 ezer forintot, a nőké 3—4 ezer forint között van. A hozzáértés hiá­nyából is adódik, hogy a cigány dolgozók másodállást, mellékfoglal­kozást, gazdasági munkaközösségek­ben való részvételt nem vállalnak, háztáji gazdálkodással általában nem foglalkoznak. 1964 óta tervszerűen folyik a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő cigánytelepek felszámolása. A lakás- és életkörülmények az elmúlt húsz évben ennek következtében kedvezően változtak. Az elmúlt tervciklusban 46 család épített OTP- kölcsönnel házat, 26 család vásárolt. Cigánytelepen ma már csak az össz­­népesség 44 százaléka él. (Húsz év­vel ezelőtt csaknem 95 százaléka.) Kritikusnak már csak Bicske és Er­csi cigány lakosságának a helyzete mondható. Sok család lakik még put­rikban. A gyermekek iskolázottságának helyzete valamelyest javult. Keve­sebb az évvesztés. A napközis és menzatérítési díjakat általában a he­lyi tanácsok fizetik. (A homogén ci­gány óvodai csoportokat fokozatosan megszüntetik, mert gátolja a ma­gyar nyelv elsajátítását.) A gyerme­kek testi és szellemi fejlődését elő­segítő rendkívüli juttatások összege az 1980. évihez viszonyítva több mint 2 millió forinttal emelkedett. Ennek tudható be, hogy két év alatt 22 fő­vel csökkent az állami gondozásba vett gyermekek száma. A tanácsok kiemelt feladatnak tekintik a csa­ládvédelmi, gyermekgondozási, ter­hesgondozási tevékenységet; az álta­lános egészségügyi helyzet ennek kö­vetkeztében javult. A cigány bűnö­zők száma — öt év előtti átmeneti javulás után — az utóbbi években ismét emelkedett, sok a visszaeső bűnelkövető. ­ Eredményes esztendőt zárt 1985 végén a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat. A több mint harminc­ezer tagot számláló társadalmi szer­vezet 156 ezer rendezvényén — elő­adásain, tanfolyamain, vitafórumain, konferenciáin — hétmillió érdeklő­dő vett részt. A hagyományos isme­retterjesztő munka mellett új fel­adatok megoldására is vállalkozott a társulat 1985-ben. Ezekről, vala­mint az idei tervekről Rottler Fe­renc, a TIT főtitkára elmondta: A régebbi esztendők tapasztala­taihoz képest feltűnő változást je­lentett, hogy a 30—55 évesek köré­ben csökkent a tanfolyamokon el­töltött idő, egyúttal növekedtek az ismeretek bővítését szolgáló kiadvá­nyokra fordított összegek. Népsze­rűnek bizonyultak például a távok­tatás különböző formái, sokan éltek a nyelvtanulásnak ezzel a lehetősé­gével, nem sajnálva a pénzt a tan­könyvekre, a kazettákra, a lemezek­re. A TIT országos vezetésének és a társulat helyi szervezeteinek kezde­ményezésére számos olyan kiscsopor­tos, klubszerű foglalkozást szervez­tek, amelyen a korábban csak pas­­szív befogadó hallgatóság bekapcso­lódhatott a vitába, cselekvően be­folyásolhatta egy-egy program tar­talmasságát. A klubdélutánokon fo­kozódott az érdeklődés a politikai té­mák iránt. Az idei tervekkel kapcsolatban a TIT főtitkára hangsúlyozta: 1986- ban — a VII. ötéves népgazdasági terv céljait szem előtt tartva — a műszaki-technikai fejlődés segítése áll az ismeretterjesztő munka hom­lokterében. A társulat műszaki-ter­mészettudományos választmányai olyan programokat, előadás-soroza­tokat dolgoztak ki, amelyek egyebek között a mikroelektronika, az auto­matizálás, az informatika, a számí­tástechnika, az anyagkutatás, a bio­technológia világába kalauzolják el az érdeklődőket. A választott témakörök egyébként egybeesnek a magyarországi tudomá­nyos kutatások távlati főirányaival. Folytatódnak a hagyományos szak­mai tanfolyamok is. A fiatal és az idősebb szakmunkások továbbképzé­sére üzemekben, gyárakban tartanak előadásokat, a helyi műszaki értel­miség közreműködésével. A kisebb ipari egységek tevékenységét azzal kívánja segíteni a társulat, hogy a helyi TIT-szervezetek segítségével fordítói irodákat hoz létre. Ezek ösz­­szegyűjtik és magyar nyelvre te­szik át a külföldi szaklapokban meg­jelenő technikai, technológiai tárgyú érdekességeket. A különböző művészeti ágak kö­zötti kapcsolatteremtésre is nagy fi­gyelmet fordítanak: az irodalmi és a művészeti választmány például olyan közös műsorokat szervez, ame­lyekben az adott szerzőről vagy mű­ről szóló tudományos referátumot követően előadóművészek is fellép­nek. A társulat helyi szervezetei az Or­szágos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatallal együttműködve egyebek közt az észak-magyarországi településeken felvilágosítással, ta­nácsadással állnak a környezet- és a természetvédelmi kérdések iránt érdeklődők rendelkezésére. A több­szörösen hátrányos helyzetűek segí­tésére szerveződő családgondozói há­lózat kialakításához a gondozói munkát vállalók felkészítésével, tan­folyamok szervezésével járul hozzá a TIT. (MTI) Veszprém megye idei terveibőlHétmillió érdeklődő a TIT rendezvényein Előadások a biotechnológiáról — Fordítói irodái — Tanfolyamok a családgondozóknak

Next