Népszabadság, 1986. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
12 Árkus József HOT EMIT Ülőképességünk Úgy veszem észre, hogy csorba esett nemzeti önérzetünkön. Most éppen azért, mert a magyarországi első Forma 1-es világbajnoki futam jegyei közül az ülőhelyekre szólókat túlnyomórészt valutáért kívánják adni. Honfitársaim sértve érzik magukat, amióta megtudták, hogy Mogyoród—Szilasliget térségében az ország törvényes fizetőeszközéért, vásárolt jeggyel csak állóhelyre mehetnek, míg dollárért vagy nyugatnémet márkáért a tribünök ülőhelyein elterpeszkedve figyelhetik a versenyt a valutás nézők. Ami az arányokat illeti, a huszonötezer ülőhely közül esetleg ötezer juthat a magyaroknak. Beszéltem olyan bús magyarral, aki Péter bánként fogát csikorgatva elégedetlenkedett, hogy íme, a nyugatiak megint állva hagynak bennünket, mégpedig örök szégyenünkre nem is akárhol, hanem a saját pályánkon. Mi meg majd kínálgatjuk nekik az ülővárnákat, nehogy feltörjön az a finom bőrű, konvertibilis fenekük. Pironkodva vallom be, hogy amikor már vagy tucatnyi embertől hallottam hasonlókat, magyarságtudatom rohamos fejlődésnek indult. Kész lettem volna nemzeti lobogók alatt Mogyoród—Szilasligetre vonulni, megostromolni és elfoglalni a féltett, ülőhelyes tribünöket. Erről csupán akkor mondtam le, amikor megtudtam, hogy azok a tribünök még sehol sincsenek. Azóta aludtam rá nem is egyet, és több minden az eszembe jutott. Magáról a Forma 1-ről mindjárt az, hogy nemrég még nagyon megvetettük az egészet, a nagy autógyárak közönséges reklámcirkuszának tartottuk, aminek vajmi kevés köze van a sporthoz. Kissé szelídült a hangnem azután, hogy a tévé közvetített néhány külföldi futamot, mert észre kellett venni, hogy a leggyorsabb autók versenye valami rejtélyes okból érdekli az erberek egy részét. S ha nem fogadta is osztatlan lelkesedés a bejelentést, hogy idehaza is rendeznek Forma 1-versenyeket, a várható bevétel sokakat gondolkodóba ejtett. Husztén általa valutáihoz jut az ország, ami a jelenlegi helyzetben senkinek sem lehet közömbös. Most itt állunk a nagy önérzettünkkel és az ennél valamivel kisebb valutakészletünkkel, s a dilemmával, hogy miképpen lehet a kettőt összeegyezhtetni. Álmatlan éjszakáimba került, de alighanem megvan a megoldás, természetesen több változatban is, hogy lehessen választani. Első megoldás: meg kellene bízni a közvélemény-kutatókat annak felmérésével, hogy a bérből élő magyar állampolgárok közül mennyien kívánják ülőhelyről nézni a Forma 1 futamait. Ha ez megvan, akkor már csak azt kell elintézni, hogy a szóban forgó munkavállalók a fizetésüket vagy annak egy részét konvertibilis valutában kapják. Második megoldás: rendeletet kellene hozni, hogy Mogyoród— Szilasliget térségébe a versenyek idején , magyar állampolgárok csakis nyugati utazásra érvényesített útlevelei léphetnek be. Ez látszólagos korlátozást jelentene, valójában lehetővé tenné, hogy a magyarok valutakeretük terhére vásárolhassanak ülőhelyre szóló jegyeket, és még el sem kellene utazniuk külföldre. A harmadik megoldás látszik a legcélszerűbbnek, mert egyáltalán nem kell hozzá konvertibilis valuta. A sajtóban, a rádióban és a televízióban a következő hónapok során külön terv szerint céltudatos felvilágosító tevékenységet lehetne folytatna, aminek az volna a lényege, hogy jobb állni, mint ülni. Orvosok nyilatkozhatnának asok ülés kérés következményeiről, nevezetesen arról, hogy elkényelmesíti az embereket, deformálja a testalkatot, emésztési zavarokról és egyéb veszedelmekről nem is szólva. Meg lehetne szólaltatni a köztiszteletben álló idős embereket, akik tanúsítanák, hogy a mi országunkban mindig is helytállásra volt szükség és sosem helytülésre. Még a legöregebbek sem emlékeznek rá, hogy valaha is az lett volna a jelszó, hogy üljünk csatasorba. Itt régen éppúgy, mint most és a jövőben is az állóképességet kell növelni, nem pedig az ülőképességet. S ha már hazafiságról van szó, a kölltő sem úgy mondta, hogy szétszórt bájával, véres homlokával ül a viharban maga a magyar. Ha egyik megoldási lehetőség sem nyeri meg az illetékesek tetszését, akkor jó magyar szokás szeriint pályázatot is ki lehetne írni arra, hogy miképpen szerezzünk valutát kényelmes üldögélés közben. Hacsak úgy nem, mint az egyszeri szegény ember, akitől nagytéli hidegek idején megkérdezték, hogy mit szeretne jobban, ennyi vagy melegedni, és azt felelte, hogy szalonnát sütni. Amíg a szalonnát forintért is lehet kapni, addig nem kell attól tartani, hogy fejreülünk. #— ■ Önt is érdekelheti A mezőgazdasági földek védelméről kiadott korábbi rendeletét módosította a Minisztertanács a Magyar Közlöny 1985/56. számában. A rendelet, amely 1986. január elsejétől lépett hatályba, kimondja: a földvédelmi alap felhasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelkezik. A szolgáltató szervezetek nyitva tartásáról jelentetett meg rendeletet a Minisztertanács. Ennek értelmében a szolgáltatást végző üzletek, műhelyek, irodák, hivatalok nyitva tartási idejét a szolgáltató egységet fenntartó jogi személy vezetője, illetve az üzemeltetésre jogosult magánszemély állapítja meg. Ennek úgy kell történnie, hogy a lakosság munkaidőn kívül is igénybe tudja venni a szolgáltatásokat. A nyitva tartást az illetékes első fokú szakigazgatási szervek hagyják jóvá, s ha kell, változtatnak rajta. A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló korábbi rendeletet módosította a Minisztertanács elnökhelyettese. A rendelet mellékletében részletesen felsorolja a belkereskedelmi hálózati egységek megfelelő kategóriáit, amelyek az alapbérek megállapításához szolgálnak. A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló egyezmény végrehajtásáról adott ki rendeletet a közlekedési miniszter. Ennek értelmében a megelőzés érdekében előírt szemléket, ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Közlekedési Főfelügyelőség folytatja le és adja ki a hajókra az előírt bizonyítványokat. A külkereskedelmi jog megadásának és gyakorlásának rendjéről jelent meg a külkereskedelmi miniszter rendelete. A jogszabály kimondja, gazdálkodó szervezet a Külkereskedelmi Minisztériumhoz egyszerűsített engedélyezési rend keretében nyújthat be kérelmet, s azt számára 45 napon belül meg kell adni. Ezt követően a rendelet részletesen felsorolja, hogy mit kell tartalmaznia a kérelemnek, s mikor, milyen esetekben adható meg részére ez a jog. A földvédelmi alapról jelentetett meg rendeletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A jogszabály részletesen ismerteti az alap forrásait, s felsorolja, hogy milyen visszatéríthető, illetve vissza nem téríthető támogatás adható belőle. Az építőipari tevékenységek önköltség-számítási rendjéről jelent meg pénzügyminiszteri rendelet. A jogszabály az önköltségszámítás kötelezettségéről, a számítás fogalmáról, feladatáról, módszereiről, fajtáiról szól, majd ismerteti az elő-, a közbenső és az utókalkuláció feladatait. Végül mellékletben foglalkozik a közvetlen anyagköltséggel, a szállítási és rakodási költséggel, a közvetlen bérköltséggel, s külön szól a szűkített és a teljes önköltség kiszámításának módjáról. B. I. u NÉPSZABADSÁG 1986.február 1., szombat Különös ismertető jele: a főváros egyetlen, hosszú, kereszteződés nélküli gyors kivezető útja volt. Néhány évvel ezelőtt még autóútnak számított a 12 kilométer teljes hossza, ma két aluljárójának feltörltésével szintbeni kereszteződések lassítják forgalmát. Pár éve a Határ úttól számítva három felüljárón és ugyanannyi aluljárón át lehetett eljutni igen rövid idő alatt a Ferihegyi repülőtérre, most, az autóút kétszeri megszakításával, az ideiglenes kereszteződések kialakításával hosszabb ideig tart az út. A népszerű nevén Ferihegyi gyorsforgalmi útnak nevezett közutat 1940-ben kezdték ell építeni. Egyes vélemények szerint nem a legjobb minőségben, de mindenesetre tény, azóta eltelt 40 esztendő, és az idő vasfoga mellett bizony a jócskán megnövekedett forgalom is alaposan kikezdte. A gyorsforgalmi út mindenesetre megtette, ami tőlé tellett, mert minden, nehézség ellenére Ferihegyről ma is fél-háromnegyed óra alattbe lehet érni a belvárosiba. Azelmúlt években azonban, megszaporodtak a javításáról, egyes szakaszainak átépítéséről szóló hírek. A háború előtt épült betonutat 1965-ben újították fel először. Ezt követően 1979-ben az Alpár utcától a repülőtérig vezető 4,5 kilométeres útszakasz kapott új, érdesített, kilenc centiméteres aszfaltfelületet. Újrafestették az útburkolati jeleket, a mellvédfalakat és rendbe tették a vízelvezetőket is. Amikor a metró észak-déli szakaszának Kőbánya-Kispest állomását építették, az út egy szakaszát új nyomvonalra terelték. De a Ferihegyi út sorsa akkor még nem rendeződött véglegesen. Már csak azért sem, mert korábban mutatkoztak olyan tünetek, amelyek arra utaltak, hogy az út mélyvezetésű szakaszain nincs mindenrendben, a betonfalak „elöregedtek”, a föld természetes rezgése-mozgása statikai hatással van a támfalakra. Elmozdult a támfal Az első baljórs tünetek tíz évvel ezelőtt jelentkeztek. Az út megbízottkezelője, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a hibák láttán műszeres méréseket végeztetett. Kontra Imre, az FKFV közútfenntartási igazgatója mondja: — A hetvenes évek második felében vettük észre, hogy baj van a Csévéző utcai és az Igló utcai közúti aluljáró támfalával. Több helyen megrepedeztek, elmozdultak. A mérések igazolták, hogy tenni kell valamit, mert a támfalak befelé, azaz a gyorsforgalmi úttest fölé dőltek. Két-három évvel ezelőtt azonban már egyértelművé vált, hogy a munka nem tűr további halasztást. Az aluljárókkal egy időben épült a Kőbánya-Kispest vasútállomás és a sínek felett átívelő Újhegyi úti ívhíd, valamint a Gyömrői út felett átvezető út is. Felettük is eljárt az idő. A statikai vizsgálatok igazolták az előzetes méréseket, a hidakat szintén sürgősen meg kellett erősíteni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat 1984 elején versenytárgyalást írt ki a két aluljáró sorsának rendezésére, összesen tíz pályázat érkezett, a legkülönbözőbb javaslatokkal. Végül az Aszfaltútépítő Vállalat tervezete aratta a legnagyobb tetszést. Dr. Faith Mihály, a közmű- és mélyépítési főigazgatóság műtárgyosztályainak vezető főmérnöke így indokolja a döntést: " A vállalat olyan ötlettel állt elő, amelyek kivitelezése gazdaságosabb volt a többiekénél. De fő erénye, hogynem csupán a hibákat kívánja megszüntetni,hanem a mainál jóval korszerűbb, a jövő fejlesztési lehetőségeit is figyelembe vevő megoldást tartalmaz. Majd hozzáteszi, a régi helyett létesítendő új híd építését az indokolja, hogy így a forgalmat kevésbé zavarják, az új nyomvonalon pedig jobb, biztonságosabb közlekedési feltételeket alakítanak ki. A munkák megkezdése a tavaly megrendezett különféle nemzetközi rendezvények miatt — amelyekre légi úton is sok vendég érkezett — áthúzódott erre az évre. Aluljáró helyett felüljáró Mindezek után nézzük, mit tett és tesz majd a két cég, hogy ígéretüknek megfelelően az idei év végére ismét gyorsforgalmi legyen a Ferihegyi út. Mindehhez a terveket a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat készítette. Még 1984 nyarán az Aszfaltútépítő Vállalat feltöltötte a Csévéző utcai és az Igló utcai aluljárókat. Abból indult ki, hogy ne konzerválják a korábbi állapotokat, hanem az amúgy is szűk és csak teljes újjáépítéssel felújítható aluljárók helyett felüljárókat építsenek. Visontai Mátyás, az Aszfaltútépítő Vállalat fő-építésvezetője ehhez még hozzáteszi: — Úgy gondolom, azzal nyertük meg a versenytárgyalást, hogy merőben új megoldást ajánlottunk — mondja. — Munkánk második szakaszát, vagyis a feltöltés után a felüljárók építését március végén kezdjük el, s még ebben az évben be is fejezzük. Az egykori aluljárók helyén kétszer egysávos, óránként 80 kilométeres haladást lehetővé tévő felüljáró épül, amelyet a távoli jövőben szükség esetén újabb sávokkal lehet majd bővíteni. A vállalatnak már kezében az építési engedély, s a Csévéző utcai felüljáró munkálatainak elkezdéséhez már raktáron vannak az előregyártott híd- és támfatelelmek. A tervek szerint „belülről” építkeznek, azár a gyorsforgalmi utat a lehető legrövidebb ideig kívánják a forgalom elől lezárni; ma úgy gondolják, ez mindössze egykét hónapot veszigénybe. Eddig tart ugyanis a híd fő elemeinek beemelése, aztán a további feladatok már nem zavarják az alattuk zajló forgalmát. Ami az Újhegyi úti, a vasúti sínek felett átívelő felüljárót illeti, két évvel ezelőtt ideiglenesen megerősítették a híd függesztőrúdjait, de már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez csak átmeneti megoldás, mert ahogy a szakemberek mondják, a szerkezet bizony végleg elfáradt. Nem volt könnyű ez az időszak, mert a munkák idejére fél sávban lezárták a forgalmat, korábban pedig a Volán-, a Malévjároltokat is kitiltották a hídról. Azóta ezt a korlátozást feloldották, de a teherautó-forgalom ma is tilos ezen az útszakaszon. Új híd a vasút felett Petik Ernő, a Hídépítő Vállalat budapesti főépítésvezetőségének főmérnöke azzal kezdi a beszélgetést, hogy ő még rövidnadrágos kisfiú volt, amikor az Újhegyi úti híd épült. — A mai mellett egy új hidat építünk, a régit ugyanis már nem lehet megmenteni, le kell bontani — mondja. — így nem zavarjuk a forgalmat, s ha majd minden a helyére kerül, a Gyömrői úti felüljáróval összekapcsolva az új útszakaszon haladhatnak a gépkocsik. Az új, 11 nyílású híd hossza 323 méter, szélessége pedig 11 méter lesz. A Gyömrői úti felüljáró felső szerkezetét elbontják, s a hídfőkre 45 méter hosszú, 10 méter széles, korszerű hídszerkezet kerül. Ami már ma látható a munkából: a hídfők és egy kivételével az öszszes pillér. Naponta 60—80, korábban a Duna-hidak felújításán dolgozó ember tevékenykedik, az építkezésén, hogy tartani tudják a határidőt. A Ferihegyi gyorsforgalmi út több éve tartó közlekedési gondjai tehát remélhetőleg még ebben az évben megoldódnak. Ismét felkerülhet majd az elejére az autóutak jelző tábla, amely így már megszakítás nélkül lesz érvényes. Annál is inkább szükség van erre, mert Ferihegy 2 megnyitásával a jövőben még tovább nő az utasforgalom. A versenytárgyalás tehát eldőlt, a munkák folynak. Most már csak a határidő a versenytárs. Békési István Ti ' vag' m 'aj Az új 'és a régi Újhegyi úti híd, BOROS JENŐ FELVÉTELEI Cserépgyár épül Csornán Évente 8 millió, úgynevezett hódfarkú piros cserép előállítására alkalmas üzem épül Csornán, a meglevő cserépgyár közelében. Az új üzemben a korszerű, kazettás égetési technológiát vezetik be. A cserepetaz égetés előtt samottkazettába helyezik, hogy megóvják a töréstől, a sérüléstől. A gyár technológiai szerelésével a jövő év első felében végeznek, ezután indul a próbatermelés a csaknem 190 millió forintos költséggel létrejövő üzemben. Az új terméket főként atörténelmi belvárosok műemlék épületeinek rekonstrukciójánál használják, de a ■ lakosság is mind szélesebb körben vásárolja.