Népszabadság, 1986. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

12 Árkus József HOT EMIT Ülőképességünk Úgy veszem észre, hogy csor­ba esett nemzeti önérzetünkön. Most éppen azért, mert a ma­gyarországi első Forma 1-es vi­lágbajnoki futam jegyei közül az ülőhelyekre szólókat túlnyomó­­részt valutáért kívánják adni. Honfitársaim sértve érzik ma­gukat, amióta megtudták, hogy Mogyoród—Szil­asliget térségéb­en az ország törvényes fizetőeszkö­zéért, vásárolt jeggyel csak álló­helyre mehetnek, míg dollárért vagy nyugatnémet márkáért a tribünök ülőhelyein elterpeszked­ve figyelhetik a versenyt a va­lutás nézők. Ami az arányokat illeti, a huszonötezer ülőhely kö­zül esetleg ötezer juthat a ma­gyaroknak. Beszéltem olyan bús magyar­ral, aki Péter bánként fogát csi­korgatva elégedetlenkedett, hogy íme, a nyugatiak megint állva hagynak bennünket, mégpedig örök szégyenünkre nem is akár­hol, hanem a saját pályánkon. Mi meg m­ajd kínálgatjuk nekik az ülővárnákat, nehogy feltörjön az a finom bőrű, konvertibilis fenekük. Pironkodva vallom be, hogy amikor már vagy tucatnyi em­bertől hallottam hasonlókat, ma­­gyarságtud­atom rohamos fejlő­désnek indult. Kész lettem vol­na nemzeti lobogók alatt Mogyo­ród—Szilasligetre vonulni, meg­­ostromolni és elfoglalni a fél­tett, ülőhelyes tribünöket. Erről csupán akkor mondtam le, ami­kor megtudtam, hogy azok a tri­bünök még sehol sincsenek. Azóta aludtam rá nem is egyet, és több minden az eszembe ju­tott. Magáról a Forma 1-ről mindjárt az, hogy nemrég még nagyon megvetettük az egészet, a nagy autógyárak közönséges reklámcirkuszának tartottuk, a­mi­nek vajmi kevés köze van a sporthoz. Kissé szelídült a hang­nem azu­tán, hogy a tévé köz­vetített néhány külföldi futamot, mert é­szre kellett venni, hogy a leggyorsabb autók versenye va­lami rejtélyes o­kból érdekli az er­berek egy részét. S ha nem fogadta is osztatlan lelkesedés a bejelentést, hogy idehaza is ren­deznek Forma 1-versenyeket, a várható bevétel sokakat gondol­kodóba ejtett. Husztén általa va­lutáihoz jut az ország, ami a je­lenlegi helyzetben senkinek sem lehet közömbös. Most itt állunk a nagy önér­zettünkkel és az ennél valami­vel kisebb v­alutakészletünkkel, s a dilemmával, hogy miképpen le­het a kettőt össz­eegyezhtetni. Ál­matlan éjszakáimba került, de alighanem megvan a megoldás, természetesen több változatban is, hogy lehessen választani. Első megoldás: meg kellene bízni a közvélemény-kutatókat annak felmérésével, hogy a bér­ből élő m­agyar állampolgárok közül mennyien kívánják ülő­helyről nézni a Forma 1 fu­tamait. Ha ez megvan, akkor már csak az­t kell elintézni, hogy a szóban forgó munkavállalók a fizetésüket vagy annak egy ré­szét konvertibilis valutában kap­ják. Második megoldás: rendeletet kellene hozni, hogy Mogyoród— Szilasliget térségébe a versenyek idején , m­agyar állampolgárok csakis nyugati utazásra érvénye­sített útlevelei léphetnek be. Ez látszólagos korlátozást jelentene, valójában lehe­tővé tenné, hogy a magyarok valu­takeretük terhé­re vásárolhassanak ülőhelyre szó­ló jegyeket, és még el sem kel­lene utazniuk külföldre. A harmadik m­egoldás látszik a legcélszerűbbnek, mert egyál­talán nem kell hozzá konverti­bilis valuta. A sajtóban, a rá­dióban és a televízióban a kö­vetkező hónapok során külön terv szerint céltudatos felvilágo­sító tevékenységet lehetne foly­tatna, aminek az volna a lénye­ge, hogy jobb állni, mint ülni. Orvosok nyilatkozhatnának asok ülés kéré­s következményeiről, nevezetesen arról, hogy elkényel­­mesíti az embereket, deformál­ja a testalkatot, emésztési zava­rokról és egyéb veszedelmekről nem is szólva. Meg lehetne szó­laltatni a köztiszteletben álló idős embereket, akik tanúsítanák, hogy a mi országunkban mindig is helytállásra volt szükség és sosem helytülésre. Még a legöre­gebbek sem emlékez­nek rá, hogy valaha is az lett volna a jelszó, hogy üljünk csatasorba. Itt ré­gen éppúgy, mint most és a jö­vőben is az állóképességet kell növelni, nem pedig az ülőképes­séget. S ha már hazafiságról van szó, a kölltő sem úgy mondta, hogy szétszórt bájával, véres homlokával ül a viharban ma­ga a m­agyar. Ha egyik megoldási lehetőség sem nyeri meg az illetékesek tet­­sz­ését, akkor jó magyar szokás szeriint pályázatot is ki lehetne írni arra, hogy miképpen sze­rezzünk valutát kényelmes üldö­­gélés közben. Hacsak úgy nem, mint az egyszeri szegény ember, akitől nagy­­téli hidegek idején megkérdezték, hogy mit szeretne jobban, ennyi vagy melegedni, és azt felelte, hogy szalonnát sütni. Amíg a szalonnát forintért is leh­et kapni, addig nem kell at­tól tartani, hogy fejreülünk. #— ■ Önt is érdekelheti A mezőgazdasági földek védelmé­ről kiadott korábbi rendeletét módo­sította a Minisztertanács a Magyar Közlöny 1985/56. számában. A ren­delet, amely 1986. január elsejétől lé­pett hatályba, kimondja: a földvé­delmi alap felhasználásáról a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelkezik. A szolgáltató szervezetek nyitva tartásáról jelentetett meg rendeletet a Minisztertanács. Ennek értelmében a szolgáltatást végző üzletek, műhe­lyek, irodák, hivatalok nyitva tar­tási idejét a szolgáltató egységet fenntartó jogi személy vezetője, il­letve az üzemeltetésre jogosult ma­gánszemély állapítja meg. Ennek úgy kell történnie, hogy a lakosság munkaidőn kívül is igénybe tudja venni a szolgáltatásokat. A nyitva tartást az illetékes első fokú szakigaz­gatási szervek hagyják jóvá, s ha kell, változtatnak rajta. A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló korábbi ren­deletet módosította a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A rendelet mellékletében részletesen felsorolja a belkereskedelmi hálózati egységek megfelelő kategóriáit, amelyek az alapbérek megállapításához szolgál­nak. A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló egyezmény vég­rehajtásáról adott ki rendeletet a közlekedési miniszter. Ennek értel­mében a megelőzés érdekében előírt szemléket, ellenőrzéseket és vizsgá­latokat a Közlekedési Főfelügyelőség folytatja le és adja ki a hajókra az előírt bizonyítványokat. A külkereskedelmi jog megadásá­nak és gyakorlásának rendjéről je­lent meg a külkereskedelmi minisz­ter rendelete. A jogszabály kimond­ja, gazdálkodó szervezet a Külkeres­kedelmi Minisztériumhoz egyszerűsí­tett engedélyezési rend keretében nyújthat be kérelmet, s azt számára 45 napon belül meg kell adni. Ezt kö­vetően a rendelet részletesen felso­rolja, hogy mit kell tartalmaznia a kérelemnek, s mikor, milyen esetek­ben adható meg részére ez a jog. A földvédelmi alapról jelentetett meg rendeletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A jogsza­bály részletesen ismerteti az alap forrásait, s felsorolja, hogy milyen visszatéríthető, illetve vissza nem téríthető támogatás adható belőle. Az építőipari tevékenységek ön­­költség-számítás­i rendjéről jelent meg pénzügyminiszteri rendelet. A jogszabály az önköltségszámítás kö­telezettségéről, a számítás fogalmá­ról, feladatáról, módszereiről, fajtái­ról szól, majd ismerteti az elő-, a közbenső és az utókalkuláció felada­tait. Végül mellékletben foglalkozik a közvetlen anyagköltséggel, a szállí­tási és rakodási költséggel, a közvet­len bérköltséggel, s külön szól a szű­kített és a teljes önköltség kiszámí­tásának módjáról. B. I. u NÉPSZABADSÁG 1986.­február 1., szombat Különös ismertető jele: a főváros egyetlen, hosszú, kereszteződés nél­küli gyors kivezető útja­­ volt. Néhány évvel ezelőtt még autóút­­nak számított a 12 kilométer tel­jes hossza, ma két aluljárójának feltörltésével szintbe­ni kereszteződé­sek lassítják forgalmát. Pár éve a Határ úttól számítva három felül­járón és ugyanannyi aluljárón át lehetett eljutni igen rövid idő alatt a Ferihegyi repülőtérre, most, az au­tóút kétszeri megszakításával, az ide­iglenes kereszteződések kialakításá­val hosszabb ideig tart az út. A népszerű nevén Ferihegyi gyorsforgalmi útnak nevezett köz­utat 1940-ben­ kezdték ell építeni. Egyes vélemények szerint nem a leg­jobb minőségben, de mindenesetre tény, azóta eltelt 40 esztendő, és az idő vasfoga mellett bizony a jócskán megnövekedett forgalom is alaposan kikezdte. A gyorsforgalmi út min­denesetre megtette, ami tőlé tellett, mert minden, nehézség ellenére Fe­rihegyről ma is fél-háromnegyed óra alatt­­be lehet érni a belvárosiba. Az­­elmúlt években azonban, meg­szaporodtak a javításáról, egyes sza­kaszainak átépítéséről szóló hírek. A háború előtt épült betonutat 1965-ben újították fel először. Ezt követően 1979-ben az Alpár utcától a repülő­térig vezető 4,5 kilométeres útszakasz kapott új, érdesített, kilenc centimé­teres aszfaltfelületet. Újrafestették az útburkolati jeleket, a mellvédfa­lakat és rendbe tették a vízelvezető­ket is. Amikor a metró észak-déli szakaszának Kőbánya-Kispest állo­mását építették, az út egy szakaszát új nyomvonalra terelték. De a Feri­hegyi út sorsa ak­kor még nem ren­deződött véglegesen. Már csak azért sem, mert korábban mutatkoztak olyan tünetek, amelyek arra utaltak, hogy az út mélyvezetésű szakaszain nincs minden­­rendben, a betonfalak „elöregedtek”, a föld természetes rezgése-mozgása statikai hatással van a támfalakra. Elmozdult a támfal Az első baljórs tünetek tíz évvel ezelőtt jelentkeztek. Az út megbí­zott­­kezelője, a Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat a hibák lát­tán műsz­eres méréseket végeztetett. Kontra Imre, az FKFV közútfenn­tartási igazgatója mondja: — A hetvenes évek második fe­lében vettük észre, hogy baj van a Csévéző utcai és az Igló utcai köz­úti aluljáró támfalával. Több he­lyen­ megrepedeztek, elmozdultak. A mérések igazolták, hogy tenni kell valamit, mert a támfalak befelé, azaz a gyorsforgalmi úttest fölé dől­tek. Két-három évvel ezelőtt azon­ban már egyértelművé vált, hogy a munka nem tűr további halasz­tást. Az aluljárókkal egy időben épült a Kőbánya-Kispest vasútállomás és a sínek felett átívelő Újhegyi úti ívhíd, valamint a Gyömrői út fe­lett átvezető út is. Felettük is el­járt az idő. A statikai vizsgál­atok igazolták az előzetes méréseket, a hidakat szintén sürgősen meg kellett erősíteni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat 1984 elején versenytárgya­lást írt ki a két aluljáró sorsának ren­dezésére, összesen tíz pályázat ér­kezett, a legkülönbözőbb javasla­tokkal. Végül az Aszfaltútépítő Vál­lalat tervezete aratta a legnagyobb tetszést. Dr. Faith Mihály, a közmű- és mélyépítési főigazgatóság műtárgy­­osz­tályainak vezető főmérnöke így indokolja a döntést: " A vállalat olyan ötlettel állt elő, amelyek kivitelezése gazdaságo­sabb volt a többiekénél. De fő erénye, hogy­­nem csupán a hibákat kívánja megszüntetni,­­hanem a mainál jóval korszerűbb, a jövő fejlesztési lehető­ségeit is figyelembe vevő megoldást tartalmaz. Majd hozzáteszi, a régi helyett létesítendő új híd építését az indo­kolja, hogy így a forgalmat kevésbé zavarják, az új nyomvonalon pedig jobb, biztonságosabb közlekedési fel­tételeket alakítanak ki. A munkák megkezdése a tavaly megrendezett különféle nemzetközi rendezvények miatt — amelyekre lé­gi úton is sok vendég érkezett — át­húzódott erre az évre. Aluljáró helyett felüljáró Mindezek után nézzük, mit tett és tesz majd a két cég, hogy ígé­retüknek megfelelően az idei év vé­gére ismét gyorsforgalmi legyen a Ferihegyi út. Mindehhez a terveket a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vál­lalat készítette. Még 1984 nyarán az Aszfaltútépí­tő Vállalat fel­töltötte a Csévéző utcai és az Igló utcai aluljárókat. Abból indult ki, hogy ne konzerválják a korábbi állapotokat, hanem az amúgy is szűk és csak teljes új­jáépítéssel felújítható aluljárók he­lyett felüljárókat építsenek. Visontai Mátyás, az Aszfaltútépí­­tő Vállalat fő-építésveze­tője ehhez még hozzáteszi: — Úgy gondolom, azzal nyertük meg a versenytárgyalást, hogy me­rőben új megoldást ajánlottunk — mondja. — Munkánk második sza­kaszát, vagyis a feltöltés után a felüljárók építését március végén kezdjük el, s még ebben az évben be is fejezzük. Az egykori alul­járók helyén kétszer egysávos, óránként 80 kilométeres haladást lehetővé tévő felüljáró épül, ame­lyet a távoli jövőben szükség ese­tén újabb sávokkal lehet m­ajd bő­víteni. A vállalatnak már kezében az építési engedély, s a Csévéző utcai felüljáró munkálatainak elkez­déséhez már raktáron vannak az előregyártott híd- és támfatele­­lmek. A tervek szerint „belülről” építkeznek, azár a gyorsforgalmi utat a lehető legrövidebb ideig kí­vánják a forgalom elől lezárni; ma úgy gondolják, ez mindössze egy­két hónapot vesz­­igénybe. Eddig tart ugyanis a híd fő elemeinek beemelése, aztán a további felada­tok már nem zavarják az alattuk zajló forgalmát. Ami az Újhegyi úti, a vasúti sí­nek felett átívelő felüljárót illeti, két évvel ezelőtt ideiglenesen meg­erősítették a híd függesztőrúdjait, de már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez csa­k átmeneti megoldás, mert ahogy a szakemberek mond­ják, a szerkezet bizony végleg el­fáradt. Nem volt könnyű ez az idő­szak, mert a munkák idejére fél sávban lezárták a forgalmat, ko­rábban pedig a Volán-, a Malév­­jároltok­at is kitiltották a hídról. Az­óta ezt a korlátozást feloldották, de a teherautó-forgalom ma is tilos ezen az útszakaszon. Új híd a vasút felett Petik Ernő, a Hídépítő Vállalat budapesti fő­építésvezetőségének fő­mérnöke azzal kezdi a beszélgetést, hogy ő még rövidnadrágos kisfiú volt, amikor az Új­hegyi úti híd épült. — A mai mellett egy új hidat épí­tünk, a régit ugyanis már nem lehet megmenteni, le kell bontani — mond­ja. — így nem zavarjuk a forgal­mat, s ha m­ajd minden a helyére kerül, a Gyömrői úti felüljáróval összekapcsolva az új útszakaszon ha­­ladhatn­ak a gépkocsik. Az új, 11 nyílású híd hossza 323 méter, szélessége pedig 11 méter lesz. A Gyömrői úti felüljáró felső szerkezetét elbontják, s a hídfők­re 45 méter hosszú, 10 méter szé­les, korszerű hídszerkezet kerül. Ami már ma látható a munkából: a hídfők és egy kivételével az ösz­­szes pillér. Naponta 60—80, koráb­ban a Duna-hidak felújításán dol­gozó ember tevékenykedik, az épít­kezésén, hogy tartani tudják a ha­táridőt. A Ferihegyi gyorsforgalmi út több éve tartó közlekedési gond­jai tehát remélhetőleg még ebben az évben megoldódnak. Ismét fel­kerülhet majd az elejére az autó­utak jelző tábla, amely így már megszakítás nélkül lesz érvényes. An­nál is inkább szükség van erre, mert Ferihegy 2 megnyitásával a jövő­ben még tovább nő az utasforgalom. A versenytárgyalás tehát eldőlt, a munkák folynak. Most már csak a határidő a versenytárs. Békési István Ti ' vag' m 'aj Az új 'és a régi Újhegyi úti híd, BOROS JENŐ FELVÉTELEI Cserépgyár épül Csornán Évente 8 millió, úgynevezett hód­farkú piros cserép előállítására al­kalmas üzem épül Csornán, a meg­levő cserépgyár közelében. Az új üzemben a korszerű, kazettás égetési technológiát vezetik be. A cserepet­­az égetés előtt samottkazettába he­lyezik, hogy megóvják a töréstől, a sérüléstől. A gyár technológiai sze­relésével a jövő év első felében vé­geznek, ezután indul a próbaterme­lés a csaknem 190 millió forintos költséggel létrejövő üzemben. Az új terméket főként a­­történelmi bel­városok műemlék épületeinek re­­konstrukciójánál használják, de a ■ lakosság is mind szélesebb körben vásárolja.

Next