Népszabadság, 1988. október (46. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1988. október 20., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 251. szám ■ t‘f| ir­rana | sfc* f | ifin * i tfffM I I 3 1 v 1­ 1 (3. oldal) BIZALMI SZAVAZÁS ÉS HATÁROZATH­OZATAL Befejezte munkáját a JKSZ KB ülése­ ­ BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szerdán estig tartott a JKSZ Köz­ponti Bizottságának a tervezettnél egy nappal hosszabbra nyúlt ülése, amely — később publikálandó — ha­tározatot hozott a válság leküzdésé­nek feladatairól. Az összesen 36 órá­nyi tanácskozás vitáiban elhangzot­takat Sztipe Suvar még az előző éj­szaka összegezte. A szerdai záróna­pon a tizennégy tagú KB-elnökség négy tagját — kérésére — felmentet­ték, többi tíz tagja közül kilencet pe­dig — a szerbiai Dusán Cskrebics ki­vételével — a párt történetében pél­dátlan bizalmi szavazással megerősí­tettek tisztségében. Az elnökség java­solta, hogy a KB-tagok egyharmadát másfél hónapon belül — választás út­ján — újítsák meg. A vitazáróban a JKSZ KB Elnök­ségének elnöke hangsúlyozta:­­ a JKSZ a szitői úton halad tovább, mert csak ez biztosítja a föderatív Jugo­szlávia nemzeteinek és nemzetiségei­nek egyenjogúságát, testvériségét­­egységét, társadalmának szocialista önigazgatású, pluralista fejlődését, a párt egységének megszilárdítását és az el nem kötelezett külpolitika foly­tatását Sztipe Suvar kiemelte, hogy ezen az ülésen az ország egyik tag­­köztársasága sem győzött, nem jött létre egyetlen köztársaságközi, elv­­(Folytatás a 2. oldalon.) Robotrepü­lőgépek és Pershing­­tartozékok megsemmisítése A közepes hatótávolságú eszkö­zök felszámolásáról kötött szovjet— amerikai szerződés értelmében Ari­zonában egy robotrepülőgépet, az NSZK-ban pedig Pershing-tartozé­­kokat semmisítettek meg. Tizenegy szovjet megfigyelő jelen­létében kedden az Arizonai sivatag­ban megsemmisítették az első, földi indítású amerikai manőverező robot­repülőgépet. Három év alatt össze­sen 443 ilyen fegyvert számolnak fel,­ a tavaly decemberben aláírt szov­jet—amerikai rakétaszerződés alap­ján.­­ Két szakmunkás kezelte az elekt­romos fém vágó eszközöket — olya­nokat, amilyeneket általában autó­balesetet szenvedett személyek ki­mentésére, gépkocsironcsok szétfű­­részelésére szoktak használni. Tevé­kenységük eredményeként a másfél millió dolláros költséggel készített manőverező robotrepülőgép — vagy ahogy Nyugaton emlegették: cirká­ló rakéta — értéktelen fémhulladék­ká alakult át. — Döntő lépés a szer­ződés végrehajtása során — értékel­te az eseményt Vlagyimir Medvegyev vezérőrnagy, a szovjet megfigyelő­csoport vezetője. A közepes hatótá­volságú és hadműveleti-harcászati fegyverek felszámolásáról kötött megállapodás értelmében már koráb­ban megkezdődött a szovjet RSZD— 10-es (SS—20-as), valamint az ame­rikai Pershing—2-es rakéták meg­semmisítése. Az Egyesült Államok NSZK-ban állomásozó fegyveres erőinek frank­­furt—hauseni támaszpontján szerdáig megkezdődött az első kilenc Pershing —2 típusú rakéta szállítóeszközeinek és kilövőtalpainak megsemmisítése. A műveletre hétfő óta itt is szov­jet ellenőrök felügyelnek. Az eljá­rás megszemlélésén jelen voltak dísz­vendégek, valamint újságírók. (MTI) Megfigyelők csoportja állja körül a széthasított robotrepülőgépet. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Megszólítás a csúcson Elszólta-e magát a múlt héten Teng Hsziao-ping a finn elnökkel folytatott találkozóján avagy sem, kevésbé érdekes már. Mindeneset­re a megbeszélésen jelen levő Ka­­levi Sorsa finn külügyminiszter szen­zációszámba menő hírrel szolgálha­tott a hírügynökségeknek: a jövő év első felében szovjet-kínai csúcsta­lálkozót tartanak. Ha valamelyest helyesbítette is később Kína e nagy tekintélyű po­litikusának szavait Csao Ce-jang, a párt főtitkára, feltételes módba he­lyezve a csúcsot - a kambodzsai rendelkezés előmenetelétől téve füg­gővé —, Moszkva és Peking élénkü­lő párbeszéde, mint a nyilatkozatok is jelzik, érleli gyümölcsét. Az elmúlt időszak moszkvai diplomáciai erő­feszítéseiből kiderül, a Szovjetunión nem múlik a kambodzsai megoldás sikere. Azzal, hogy hónapokkal elő­re bejelenti, vagy legalábbis sejtet­ni engedi a csúcstalálkozót, Kína is minden eddiginél bizakodóbb han­got üt meg. A moszkvai szándékok már régóta tisztán kirajzolódnak. Mihail Gorba­csov két esztendeje, Vlagyivosztok­ban körvonalazta először országa új irányvonalát a távol-keleti térség­ben, majd nemrégiben kraszno­­jarszki beszédében fejtette ki az újabb szovjet nyitási politikát a nagy szomszéd irányába. A kölcsönösségre való törekvés jellemzi a két fél közelmúltbeli eszmecseréjét, amelyek a jelek sze­rint eredménnyel jártak. Az a Gera­­szimov szóvivő szájából elhangzott kifejezés, amely szerint az „igen közeli jövőben Moszkvába várják a kínai külügyminisztert", az eddig el­mondottakat látszik alátámasztani. Ugyanis e jövendő megbeszélése­ken minden bizonnyal lefektethet­nék egy csúcstalálkozó alapjait. Li Peng kormányfő közlése szerint: ha az idei szovjet-kínai külügyminisz­teri tárgyalások eredményesek lesz­nek, akkor a csúcstalálkozó kérdése kerül napirendre. Ideje lenne már - mondhatnánk, hiszen a szovjet-kínai viszony teljes normalizálása jelentősen kihatna a térségre. Pozitívan befolyásolhatná a világpolitikai áramlatokat, anél­kül, hogy hátrányosan érintené a két nagyhatalom más országokhoz fűződő kapcsolatát. Utoljára majd harminc esztendeje ültek össze a két nagyhatalom első emberei, Nyi­­kita Hruscsov és Mao Ce-tung, ám utána hosszú évekre megromlott a viszony Moszkva és Peking között. Természetesen az is világos — hangsúlyozták többször is a kínai fővárosban —, hogy még a politi­kai és gazdasági kapcsolatok maj­dani teljes normalizálása esetén sincs visszatérés azokhoz a szövetsé­­gesi kapcsolatokhoz, amelyek az öt­venes években léteztek a két ország között. A csúcsvárakozások kedvező lég­körében folytatódnak ma a szovjet -kínai határtárgyalások is. A Moszkva és Peking közötti teljes normalizálás nemcsak a békét sza­vatolná a mintegy hét és fél ezer kilométeres közös határszakaszon, hanem világpolitikai és stratégiai kihatásai mellett olyan alkotóerőket szabadíthatna fel, amelyeket mind­két országban a gazdaság átalakí­tásában használhatnának fel. „Most elvtársnak szólítjuk egy­mást" - mondta a minap Teng Hsziao-ping, Gorbacsovról szólva. Talán jövőre személyesen is alkalma lesz rá. Ritecz Miklós A szakszervezetek részt kívánnak venni a párt stratégiájának alakításában Az MSZMP Politikai Bizottsága és a SZOT elnöksége képviselőinek találkozója A társadalmat érintő egyes kér­désekről és a szakszervezeti mozga­lom megújulásával kapcsolatos el­képzelésekről folytattak megbeszé­lést szerdán a SZOT székházában az MSZMP Politikai Bizottságának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének képviselői. A találkozón a Politikai Bizottság tagjai közül részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Berecz János és Németh Miklós, a KB titkárai, Pozsgay Imre államminiszter. Jelen volt a megbeszélésen Petrovszki Ist­ván, a Központi Bizottság osztályve­zetője. A SZOT elnökségét Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Csikós Pál és Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kárai, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszerveze­te, Főcze Lajos, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezete, Paszternák László, a Vas-, Fém és Villamos­­energia-ipari Dolgozók Szakszerve­zete, Sáli Ferenc, a Helyiipari és Vá­rosgazdasági Dolgozók Szakszerveze­te. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára képviselte. A SZOT-elnökség tagjai tájékoz­tatták az MSZMP képviselőit a tag­ságot foglalkoztató kérdésekről, a mozgalom szakmai, ágazati, orszá­gos törekvéseiről, a december elején sorra kerülő országos szakszervezeti tanácskozás fő céljairól. Hangsúlyoz­ták, hogy ezt a szakszervezeti moz­galom gyökeres átalakítása fontos kiinduló állomásának tekintik. A munkamegbeszélésen egyetértés volt abban, hogy az országos tanácsko­zásnak a megújulás olyan hosszabb folyamatát kell elindítania, amely­nek eredményeképpen egy, a dolgo­zók érdekeit markánsan, erőteljesen védő és képviselő szervezet alakul ki. Olyan szakszervezet, amely ön­állóan dolgozik, más társadalmi és állami szervekkel partneri viszonyt alakít ki, szervezetében, működésé­ben, döntési mechanizmusában az érdekek megjelenítésére, sokszínű érvényesítésére alkalmas, bírja tag­jai bizalmát, és általuk meghatáro­zott. A szakszervezeti mozgalom tá­mogatja az MSZMP-nek a szocialis­ta társadalom demokratikus felépíté­sére irányuló törekvéseit. Maga is ezen munkálkodva kíván részt venni a párt stratégiájának alakításában. A társadalompolitikai döntések vég­rehajtásának a munkavállalók néző­pontjából történő kontrollját kíván­ja adni. A Politikai Bizottságnak és a SZOT elnökségének a találkozón részt vevő képviselői egyetértettek abban, hogy a párt és a szakszerve­zetek együttműködésében erősíteni kell az elvi, politikai jellegű part­nerkapcsolatokat. A Politikai Bizott­ság tagjai megerősítették, hogy a szakszervezeti mozgalom megújulási törekvéseiben nem nélkülözheti a politikai bizalmat és támogatást. Az egyeztetés újabb fóruma A kormány és a Gazdasági Kamara képviselőinek megbeszélései Ezúttal a kormány képviselői volta­k ,a vállalatokat tömörítő Ma­gyar Gazdasági Kamara vendégei, a Medgyessy Péter miniszterelnök­­helyettes vezette küldöttség a Kos­suth Lajos tér másik oldalára ment át tegnap, hogy a gazdaságot, a vál­lalatokat, a jövő évi termelési kon­díciókat megvitassa a kamara ve­zetőségével. Sajátos helyzet, hogy a kormány képviselőit Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter köszöntötte, ő ugyanis még elnöke ennek a szer­vezetnek. A többórás vita két fő vonalat érintett: az 1988-as év értékelése és a jövő év kilátásai, a kormányzat és a vállalatok szempontjából. Beck Tamás bevezetőben aláhúzta: a vállalatok együttműködésre ké­szek a stabilizáció, a fellendülés ér­dekében, „az MGK kormánypárti”. Ez azonban nem zárja le, hogy hangot adjanak ellenkezésüknek, bíráljanak több jelenlegi és kész­ülő intézkedést­. Így mindenekelőtt a kormányzat adatmonopóliumának felszámolására szólított fel, azzal, hogy olyan helyzet van, amelyben a gazdaság szereplői nem tudják el­lenőrizni a felsorakoztatott tények valódiságát, például, amikor évköz­ben a túlzott vállalati nyereségre hivatkozva vezetnek be korlátozá­sokat. A vállalatok jelentős részét érintő kérdés a szocialista országokba irá­nyuló export. Ezzel több hozzászó­lás is foglalkozott. Beck Tamás sze­rint egyetértenek azzal, hogy ha nincs ellentétel, ne legyen export, de emlékeztetett arra, hogy koráb­ban ez a központi és helyi politika általi szorgalmazott kérdés volt, le­építése egyik napról a másikra sok vállalatot rendkívül rossz helyzet­be hoz. Ugyanehhez a kérdéshez hozzászólva Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, a Kamara alelnöke emlékeztetett, hogy a feltételek a szocialista import növelését is aka­dályozzák, p­edig, amint mondotta­, az új rendelkezések óta sok impor­tálható áru van a Szovjetunió­ban a vállalatoknál, köztársaságokban. (Folytatás a 4. oldalon.) Elkészült az M 0-ás körgyűrű első szakasza Épül a két Duna-híd • Jól vizsgáztak az építők (Munkatársunktól.) Tegnap délután minden különö­sebb ceremónia nélkül átadták az M 0-ás autópályagyűrű első szaka­szát. Az M 5-ös autópálya és a volt 5-ös, ma 50-es főút közötti 3,5 kilo­méteres szakaszon hat műtárgy — alul- illetve felüljáró, vízáteresztő — épült. Nagy vizsgája volt ez a munka a magyar útépítésnek, hiszen tudvale­vő, hogy ez a világbanki hitellel megvalósuló közúti fejlesztési prog­ram első része. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a világbanki tenderekre a hazainál jóval szigo­rúbb minőségi előírások érvényesek, amelyek magas fokú műszaki ké­szültséget és precizitást igényelnek, és garanciális kötelezettségük meglehe­tősen kemény. Így például nyolc év garanciát írnak elő a világbanki jogszabályok a hidak szigetelésére, a fémtárgyak korrózióvédelmére pedig kerek tíz esztendőt. Az M 0-ás most átadott szakaszán bármily rigorózus­nak tűnhetett is fel a sokféle vizsgá­lat, a Világbank megbízásából még azt is ellenőrizte az Utiber, hogy a korlátokon a festék az előírások sze­rinti vastagságú-e. E rövid szakasz elkészítésével a hazai útépítés — az eddigi adatok szerint — nagyon jól vizsgázott; az aprólékos mérési ered­mények összhangban vannak a tár­ca közúti közlekedéssel foglalkozó vezetésének "­a legutóbbi szemlén szerzett tapasztalataival. Husi Márton, a körgyűrűépítés fő­­vállalkozójának, az Aszfaltútépítő Vállalatnak a vezérigazgatója el­mondta: folytatódik a munka az M 0-ás további szakaszain. Még az idén elkezdődik a beton pályaszer­kezetek építése Dunakeszi térségé­ben. A Csepel-szigeten földmunkát végeznek, és jó ütemben halad az autópályát majdan kiszolgáló üzem­mérnökségi telep építése is. Meg­tudtuk azt is, hogy a mostani világ­banki pályázat az M 0-ás körgyűrű 14 kilométernyi részére vonatkozik, tehát az M 5-ös autópályától Nagy­tétényig, az úgynevezett I/B szakasz­ra. Ennek a 14 kilométernyi 2X2 sávos, dupla záróvonallal elválasz­tott autóútnak 1,5 milliárd forint az építési költsége, s ennek 35 százalé­kát teszi ki a világbanki hitel. Ehhez járul még a két Duna-híd további költsége, a hidak már épülnek a Hídépítő Vállalat fővállalkozásában. Az I/A szakaszra — Nagytétény és az M 7-es között — az elképzelések szerint szintén hirdetnek majd világ­banki pályázatot. Megindult a forgalom az M 0-ás körgyűrű első szakaszán. MIKÓ LÁSZLÓ FELVÉTELE

Next