Népszabadság, 1989. április (47. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

4 85 ország Göteborgban 1990: a turizmus éve (Tudósítónktól.) A göteborgi TÚR évek óta a legjelentősebb nemzetközi turisztikai szakkiállítás a skandináv piacon. Idén 85 or­szág 1205 kiállítója tartotta érdemesnek, hogy az igényes svéd utazóközönség jóindula­tát megnyerje. G. Anasztaszopulosz, az Eu­rópai Parlament közlekedési bizottságának elnöke a TUE-t megnyitó beszédében hangsú­lyozta: 1992 végétől az Euró­pai Közösség országai között nem lesznek határok, és így még szabadabb lesz a moz­gás. Kiemelte az együttmű­ködés szükségességét, az euró­pai nem tag országokkal, majd a konferencián bejelentette: 1990-et a turizmus évének nyilvánították a Közös Piac országai. Az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal folklórhan­­gulatú, mutatós göteborgi ki­állítását állandóan sokan ke­resik fel, érdeklődve a jelen levő hét magyar szállodavál­lalat és utazási iroda ajánla­tai iránt. Tegnap Lilian hercegnő, a svéd királyi család tagja is meglátogatta a göteborgi ma­gyar turisztikai kiállítást, ahol Szigeti Károly stockholmi ma­gyar nagykövet köszöntötte. VIDEÓ, ÖTÖS EGYSÉGCSOMAGBAN Válasz a vámkihívásra? A Neue Kronen Zeitung áp­rilis 5-i számának címlapján éles cím hirdeti: ,,A magya­rok két nap alatt kétmilliárd schillinget vásároltak el!" Ta­valy összesen nyolcmilliárdot, tehát április 3-án és 4-én en­nek az összegnek a negyedét. A hazai kereskedőik szerint az ország schillingben számolva elvesztette legalább a kétmil­liárd húsz százalékát, amely az árrésből eredően került volna be az államkasszába, ha megengedték volna az állam­polgárnak itthon elkölteni ezt a pénzt. No, de inkább nézzünk elő­re: a vámsorompó szombaton zárul, s a hazai kereskedelem most már — a 45 százalék­nak „hála” — egy csapásra versenyképessé vált. Ismét el lehet adni a videót, a színes tévét. Várhatóan fellendíti ez a dolláros boltok forgalmát is. — így lesz-e, illetve hogyan készülnek fel az új helyzetre? — kérdezem Horváth And­rást, a dolláros áruház, a ta­tabányai Skála Sztráda igaz­gatóját. — A hét elején talán én voltam az egyetlen, aki nem vásárolni ment ki Bécsbe — feleli. Kérdezgettem honfitár­sainkat arról, hogy miből, mi­lyen pénzből vásárolnak. Egy­értelműen kiderült, hogy az emberek egyrészt az APEH- től félnek, másrészt nem tud­ják igazolni a valuta eredetét. Magyarul: a feketepénzek tisz­tára mosása folyik Ausztriá­ban. — Mi következik ebből? — Az, hogy a pénz minden­képpen kimegy az országból. Hiszen mi történik most? öt­ezer forintig vámmentes a magánimport, s nem vonhat­ják össze a családtagok ezt az összeget. Az osztrák keres­kedők elmondták, már öt-hat darabra szedik szét például a videót, a mikrohullámú sütőt, s így számlázzák le, adják majd el. Természetesen egyik egységcsomag értéke sem ha­ladja meg az ötezer forint ér­téket. Ki lehet számolni, mennyivel drágítja ez a ter­méket, de még így is olcsóbb lesz, mint 45 százalékos vám­mal behozni. Két héten belül készen lesznek az új kiszere­léssel, s megy minden a régi úton. — De mi lesz a dolláros áruházzal Tatabányán, amely még meg sem nyílt? — Előrehozzuk a nyitás ide­jét, úgy, hogy részlegesen, de már hétfőtől egyes cikkeket dollárért is árulunk. Ami a dolláros áruház jö­vőjét illeti, itt még mindig sok a kérdőjel. Horváth And­rás szavaiból kitetszik, ők nem a bécsi kereskedőkkel folytatott árversenytől félnek, hanem a hazai korlátozások­tól, a négyezer forintos ér­tékhatártól, a BC-számlán le­vő pénzek felhasználásának egyéves korlátjától, vagyis az érvényben levő szigorú devi­zaszabályozástól. Mint mond­ja, tudomásul kell venni, hogy az embereknek árura van szükségük, s ott akarják meg­venni, ahol olcsóbban kapják meg. Egerszegi Csaba Tudományos szeminárium a budapesti moszkvai napokon A budapesti moszkvai napok programsorozatának részeként tegnap szovjet és magyar po­litikusok, akadémikusok, neves tudományos szakemberek rész­vételével elméleti-tudományos szeminárium kezdődött az MSZMP budapesti Propagan­da és Művelődési Központjá­ban. A szekcióüléseket megelőző plenáris ülésen Jurij Karaba­­szov, az SZKP Moszkvai Vá­rosi Bizottságának titkára a rendezvénysorozat eddigi ese­ményeit sikeresnek ítélte. A most kezdődő szemináriummal összefüggésben kiemelte, hogy az tulajdonképpen folytatása a két főváros közötti hagyomá­nyosan jó kapcsolatoknak. Vi­taindítójában rámutatott: a gazdaság egészségesebb mű­ködtetése reform nélkül elkép­zelhetetlen, ehhez számos tu­dományos kérdésre kell vá­laszt adni. Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titká­ra a szeminárium lényegét ösz­­szefoglalva hangoztatta: sem­mi sem pótolhatja a nyílt esz­mecserét, az őszinte szót, s e viták során nem szentségtörés a kritika sem. Hangoztatta, hogy a társadalomépítés azon modellje, amely nálunk is meg­honosodott, mára működés­­képtelenné vált. A változtatás elkerülhetetlen, s ez nem egy­szerűen reformot jelent, ha­nem átfogó fordulatot, politi­kai, gazdasági, kulturális, szel­lemi értelemben egyaránt. A plenáris ülést követően a politikai szekcióban részt ve­vők véleményt cseréltek egye­bek között a szocialista társa­dalom demokratizálódási fo­lyamatáról, a párt vezető sze­repének érvényesüléséről, a tömegkommunikációs eszközök pártirányításáról, az ideológia formáinak és módszereinek megújításáról, a szocializmus fejlődésében tapasztalható ál­talános törvényszerűségekről és sajátos vonásokról. A tu­dományos szemináriumon ma folytatják a szekciómegbeszé­léseket. Hogyan terjedhet az egészség? Áfa egészségügyi világnap van. Az a mottója: beszéljünk többet az egészségről! Miközben rendezgetem ma­gam előtt a különböző egyesületektől, szervezetektől ér­kezett felhívásokat, ajánlásokat, tiltakozásokat az alko­hol, a dohányzás, a narkománia, a túlhajszoltság, az ér­rendszer bajai és az egészségtelen táplálkozás miatt, ugyanakkor kapkodom a telefont is: a gyógyszerrendelet, a hányaveti nővérek, a rendelőintézetek lerobbant mű­szerparkja miatt reklamál sok telefonáló. Gondolataim­ban mindezekhez mellékelhetem annak a vaskos irat­­csomónak a tartalmát, amelyben az egészségügy mezején vívott sajtócsatáim dokumentumai gyarapodnak. Véletlen-e, hogy napjainkban oly gyakran áll egymással perben orvos és újságíró? A túlzó általánosítás egészen biztosan nem használ sen­kinek. Ezért is emlegetik ismerőseim, hogy a januárban keresztülhajszolt gyógyszerrendelet után, a mai visszavo­nulási taktika mellett más országokban — melyekben va­jon? — az egészségügyi kormányzat minimum gondolkoz­na a lemondásán. Én ehelyett azt kérdezném meg, hogy kik siettették a rendelet bevezetését, miért csúszott az utolsó pillanatra a gyógyszerészek felkészítése, vagyis kik a felelősök? A felelősség tisztázása óvhat csak meg ben­nünket a felesleges és igaztalan általánosításoktól. Meg kell tanulnunk vállalni a felelősséget. Vajon miért lehet oly ritkán igaza a panaszkodó betegnek az orvosával szemben? Alig-alig akad ügyvéd, aki ilyen peres vitát el­vállal, hiszen orvosi hibát csak orvos ítélhet meg, mond­ják. Az egészségügyi világnapot persze azért találták ki, hogy felhívja az emberek figyelmét a betegségek elleni küzdelemre. Ha már itt tartunk és a hazai helyzetet vizs­gáljuk, látnunk kell: mi nagyon keveset fordítunk az egészségügyre. Nem is kell magunkat a fejlett országok­hoz hasonlítani. Még az olyan elmaradott ország, mint Etiópia is a nemzeti jövedelmének nagyobb részét for­dítja az egészségügyre, mint hazánk. A hazai orvoslás előtt álló feladat: szerény anyagi eszközökkel, nagyobb hi­vatástudattal állítani helyre az egészségügybe vetett és megrendült bizalmat. Emberfeletti feladat. Talán nem alaptalanul reméljük, hogy mégis többségben vannak azok az orvosok, egészségügyi dolgozók, akik csatát indítanak a megtisztulásért, hivatásuk társadalmi rangjának vissza­szerzéséért. A hazai orvoslás vitathatatlan tudományos rangját az életnek is igazolnia kell. Ezt a lelki és a fizikai egészség terjedése igazolhatja csak Magyarországon. Rege Sándor NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. április 7., péntek A vámtól a révig Kimutatás az 1988. évi vám- és adóbevételekről Külföldről beérkezett ajándékcsomagok után bevételezett­­vám: Utasvámtarifa alapján kiszabott és bevé­telezett vám­: Nem kereskedelmi áruforgalomban beérke­zett gépkocsik után bevételezett: Vállalatok részére érkezett küldemények után utas-rt. alapján kiszabott és bevételezett vám: Vámbűncselekmények elkövetése miatt lefog­lalt áruk értéke: Pénzügyi szabálysértés során lefoglalt érték: Lefoglalt fizetőeszközök értéke: Vámáruk értékesítése során befolyt: Vámkezelési díj: Függő vámkövetelés: 1 712 766 648 forint 1 351 567 551 forint 447 847 262 forint 69 350 456 forint 23 116 378 forint 2 377 322 forint 7 487 529 forint 192 284 343 forint 13 450 098 forint 41 555 forint Összesen: 2 286 294 142 forint Éber lelkiismeret, kevés eszköz Pozsgay Imre az Országos Egyetemi Fórumon (Munkatársunktól.) A legnagyobb érdeklődést egy „kívülálló” felszólalása váltotta ki a tegnap befejező­dött 1. Országos Egyetemi Fó­rumon. Az idézőjel nem ok nélküli: a „kívülálló” ugyanis a fórum tárgyköreiben illeté­kes államminiszter, Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tag­ja volt. Miután dióhéjban is­mertette az ország mai helyze­tét, a magyar társadalom előtt álló legfontosabb tennivalókat — a válságtól a demokratikus szocializmusig ívelő fejlődés sem gazdasági, sem pedig po­litikai reform nélkül nem me­het végbe! —, azt fejtegette, hogy egyetlen erőforrásra tá­maszkodhatunk igazán, az au­tonómiájában megerősített sze­mélyiségre, hogy az egyete­mek, az egyetemi ifjúság ak­tív részvétele, azon belül po­litikai részvétele nélkül lehe­tetlen a nehéz helyzetünkből való kilábalás. Mondandóját egy személyes megállapítással fejezte be: „A tudománypoli­tikában a lelkiismeretem már éber — ám eszközeim még fo­gyatékosak.” Ez utóbbi gondolat különbö­ző megformálásban többször is fölvetődött a kétnapos tanács­kozáson. Tegnap a szerda dél­utáni szekcióülések vezetői számoltak be az elvégzett munkájukról, a Rektori Kon­ferencia tizenkilenc tagjától kidolgozott egyetemfejlesztési programot kiegészítő javasla­taikról. A legtöbb — a másik három szekcióban elhangzot­takkal egybevágó — javaslat talán az agrártudományi szek­cióban született. Petrasovits Imre, a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem rektora egyebe­ken kívül azt hangsúlyozta, hogy az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell szentelni az egye­temek önállóságának, amely autonómiának fontos része a diákönkormányzat, hogy szük­ség van egy, a tudománnyal, a felsőoktatással foglalkozó tör­vényre, hogy az egyetemek kö­zötti együttműködésnek nem szabad formális kérésekre szo­rítkoznia. A beszámolók utáni vitából mindenképpen kiemelendő Nagy Ferencnek, az ELTE pártbizottsági titkárának az a megjegyzése, hogy az ország előbbrejutásáért a nemzeti jö­vedelem növekedésénél na­gyobb mértékben kell növelni az oktatásra fordított összege­ket. A fórum úgy határozott, hogy az elé terjesztett és általa tar­talmilag kiegészített javaslato­kat a Rektori Konferenciának kell végleges formába öntenie, majd megválasztotta ez utóbbi testületnek a Fülöp József he­lyébe lépő elnökét, Kovács Fe­rencet, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát. A tisztét egy esztendeig betöltő új elnök „székfoglalójában” egyebeken kívül azt mondta, hogy az egyetemek igénylik a társadalom segítségét gond­jaik megoldásában, és felajánl­ják mindazt a szellemi teljesí­tőképességet, amelynek birto­kában vannak. ... Elhangzott mindez az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem aulájában, az intéz­mény névadójának, századunk egyik legkiválóbb magyar szel­lemének arcképe alatt. Akár jelképnek is tekinthetjük. Nyereséges Diósgyőr (Megyei tudósítónktól.) Hetvenmilliót meghaladó nyereséget ért el az idei első negyedévben a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek, amely január óta a vaskohászat szer­kezetátalakítására hozott in­tézkedések nyomán a Borso­di Vaskohászati Tröszt kere­tei között tevékenykedik. Ez hangzott el többek között azon a műszaki-gazdasági konfe­rencián, melyet a nagyválla­lat vezetőinek részvételével rendeztek az időközi számve­tés, értékelés jegyében. Tóth Lajos, a tröszti elnök­­vezérigazgatója nagy vitát ki­váltó elemzésében — elismer­ve az eredményeket — rámu­tatott, akkor lehet a világ­­színvonalhoz igazodó szerke­zetátalakításról beszélni, ami­kor már kevésbé lesz szem­betűnő a lemaradás a magas technikát alkalmazó külföldi gyáraktól. Gyermekbarátok Köre A Magyar Munkáskultúra Emlékbizottság égisze alatt megalakult a­­hajdani Gyer­mekbarátok Köre. Az alaku­ló ülésnek az angyalföldi Szendrő Sándor Úttörőház adott otthont. Az úttörőmoz­galom vezetősége és a baráti kör szervezői ezzel is hang­súlyozni kívánták, hogy a két mozgalmat erős szálaik fűzik egymáshoz: az egykori gyer­mekbarát-mozgalomból fejlő­dött ki az úttörők tevékeny­sége. A gyermekbarát­ mozga­lom kiváltképp a két világ­háború között illeszkedett szervesen a munkások sokol­dalú művelődési tevékenységé­be. Leáll a termelés az Ikarusban Az Ikarus Székesfehérvári Üzemében ma, a budapesti gyárban pedig hétfőn áll le a termelés, és a két üzemben dolgozó, összesen több mint 2 ezer munkást kényszerszabad­ságra küldik. Az ok: a leg­nagyobb részegység-beszállító, a Csepel Autógyár — árvitáik miatt — leállította az autó­­buszalvázak szállítását. Az Ikarus gazdasági igazga­tója, Bóna Imre elmondta: a rubelelszámolású export sza­bályozásának szigorítása olyan súlyos helyzetet teremtett, amelynek következtében vé­gül is erre a lépésre kénysze­rülnek. Belföldi kooperációs partnereik nap mint nap újabb áremeléseket jelentettek be számukra, így például a Cse­pel Autógyárba kerülő Rába­­motorok és -futóművek 10 szá­zalékkal drágultak, a buszok­hoz szükséges és a Dunai Vas­műben gyártott lemezek és csőáruk 15-25 százalékkal ke­rülnek többe, az üvegtermé­kek 8 százalékkal, a Taurus­­gyártmányok 5 százalékkal drágábbak. A felhasználó Ika­rus­­már januárban, majd ezt követően februárban is jelez­te az Ipari, illetve a Kereske­delmi Minisztériumnak, hogy ezeket a folyamatos áremelé­seket nem képesek ellensú­lyozni az exportárak növelé­sével. Gyártmányaik döntő többsége a szocialista orszá­gokba kerül, s ezeken a pia­cokon legföljebb 3-6 százalé­kos áremelést tudnak csak el­érni. Az Ikarus-alvázakat szállító Csepel Autógyár az első ne­gyedévben 6 százalékkal emel­te árait, a következő negyed­évre 12, a harmadikra ugyan­annyi, a negyedikre pedig 13 százalékos árnövekedést he­lyeztek kilátásba a januári árakhoz képest. Az Ikarus kö­zölte, hogy ennyit nem tud fi­zetni az alvázakért. .(Az Ika­rus helyzetét az is nehezíti, hogy a szocialista exportot terhelő költségvetési befizetés egymi­lliárd forint elvonást je­lent a nagyvállalatnak.) A csepeliek április 1-jén be­jelentették, hogy nem tudják az alvázak szállítását vállalni. Ezután egyeztető tárgyalás­ra került sor az Ipari Minisz­tériumban, amikor is­­az Ika­rus ígéretet kapott, hogy a még raktáron lévő alvázakat megkapják. Csütörtökre ez is elfogyott. Az Ikarus a kialakult hely­zetről és a termelés leállításá­ról levélben tájékoztatta Be­­recz Frigyes minisztert. Szá­mításaik szerint a leállás na­pi 105 millió forint termelés­kiesést jelent. (MTI) Malév—PanAm egyezmény Aláírták tegnap­­New York­ban a Malév és a PanAm ame­rikai légitársaság szerződését a két ország közötti első közös, közvetlen Budapest—New York-i légi járat megnyitásá­ról. Május 18-án indul az első A 310—300 típusú Airbus New Yorkból a magyar fővárosba, majd Budapestről hetente pénteken és vasárnap, New Yorkból csütörtökön és szom­baton közlekednek a gépek. Az Airbus Budapestről közvetle­nül repül, visszatérőben Bécs­­ben is leszáll. (MTI) KÖK­LET Kótai Géza Washingtonban Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB nemzetközi pártkapcso­latok osztályának vezetője, az Amerikai Magyar Szövetség vezetőségének meghívására látogatást tett Washingtonban, és előadást tartott az AMSZ igazgatótanácsa előtt a ma­gyarországi helyzetről. A po­litikusnak nem hivatalos lá­togatásán alkalma volt esz­mecserét folytatni a két or­szág kapcsolatairól az ame­rikai kormány egy sor vezető személyiségével, törvényho­zókkal. Kótai Géz­a az MTI washingtoni tudósítójának el­mondta, hogy Washingtonban komolyan mérlegelik mind James Baker külügyminiszter, mind George Bush elnök ma­gyarországi látogatásának le­hetőségét, és megfelelő idő­pontban mindkét látogatásra sor kerül. Kótai Géza tegnap haza­utazott. Segédpüspökök eskütétele Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt tegnap a Parlamentben esküt tettek a Magyar Népköztársaság alkot­mányára azok a római kato­likus segédpüspökök, akiket II. János Pál pápa a közelmúlt­ban nevezett ki. Dr. Dékány Vilmos és dr. Várszegi Asztrik esztergomi, Ács István egri, Mayer Mihály pécsi, valamint dr. Takács Nándor székesfehérvári segéd­püspök kinevezéséhez az El­nöki Tanács az előzetes hoz­zájárulást megadta. Az ünnepélyes eseményen jelen volt dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke. (MTI) Magyar kitüntetés Giorgio Perlascának (Római tudósítónktól.) — Azt tettem, amire a lelki­ismeretem­­sarkallt. Azt tettem, amire lehetőségem nyílt — ezekkel az egyszerű szavakkal válaszolt Giorgio Perlasca teg­nap római nagykövetségünkön az utólagos köszönetnyilvání­tásra azért, hogy Budapesten a német megszállás és a nyilas rezsim idején több mint ötezer ember, döntő többségében zsi­dók életét mentette meg spa­nyol követségi menlevél kiadá­sával, illetve a formálisan a spanyol állam által védett nyolc ház biztosításával. Misur György nagykövet nyújtotta át az Elnöki Tanács kitüntetését, a Magyar Népköztársaság Csil­lagrendjét, s tolmácsolta álla­mi vezetésünk háláját a nyolc­vanadik évében járó olasz ál­lampolgárnak. Röviden : Kemenes Ernőnek, az Országos Tervhivatal államtit­kárának vezetésével 1989. áp­rilis 2. és 6.­­között gazdaság­­politikai szakértői delegáció járt Finnországban­. A kül­döttség kötetlen eszmecserét folytatott Mauno Koivisto köz­­társasági elnökkel is. • A Magyar UNESCO Bi­zottság tegnap tartotta meg éves közgyűlését. Ezen Rátkai Ferenc művelődési miniszter­helyettes bejelentette: a mű­velődési miniszter a Magyar UNESCO Bizottság végrehajtó tanácsával egyetértésével Kö­­peczi Béla akadémikust kérte fel az elnöki teendők ellátá­• Felsőoktatási MSZMP- titkári Fórumot alakítottak az egyetemi és főiskolai MSZMP- szervezetek titkárai. Céljuk az, hogy a felsőoktatási párt­­szervezetek az eddiginél szer­vezettebben és önállóbban vegyenek részt a politikai élet­ben.­ Magyar—kínai kereske­delmi kerekasztal-konferencia zajlik április 5. és 8. között Budapesten, a Magyar Kül­ügyi Intézet és a pekingi Nemzetközi Tanulmányok In­tézete részvételével.­­ Megalakult a Civilizációs Betegségek és a Környezet Kapcsolatának. Kutatásával Foglalkozó Nemzetközi Társa­ság (SIRMCE) magyar nemze­ti bizottsága, s tegnap meg­tartotta első ülését.

Next