Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

1990. február 8., csütörtök NÉPSZABADSÁG - HAZAI KORKÉP Nem bűnbakkeresés Bizottsági vagyonnyilatkozat Megtartotta első ülését szer­dán a­z egyes állami és párt­funkciót betöltött, illetőleg be­töltő vezetők vagyonnyilatko­zatát értékelő országgyűlési bizottság. A testület elnökévé Eke Károly független képvise­lőt választották meg. A bizottság tagjai önként vagyonnyilatkozatot tettek. A Magyar Közlöny 12. számá­ban található 1990. évi III. törvény és az ehhez kapcso­lódó országgyűlési határozat alapján a bizottság meghatá­rozta munka mód­s­zer­ét. A törvényben megfogalma­zottak szerint: „Akik az 1980. június 8-ától számított két parlamenti ciklus idején ma­gas­ állami, illetőleg párt­tiszt­­séget töltöttek, vagy töltenek be — az Elnöki Tanács elnö­kei, titkárai és tagjai, a Mi­nisztertanács elnökei é­s tag­jai, az államtitkárok, az Or­szággyűlés elnökei, alelnökei, a Fővárosi Tanács és a me­gyei tanácsok elnökei, illető­leg az MSZMP volt elnöke, főtitkára, titkárai, politikai bizottsági tagjai, valamint fő­városi és megyei első titkárai, továbbá a jelenleg működő pártok és társadalmi szerve­zetek országos vezetői — 1990. február 25-ig kötelesek va­gyonnyilatkozatot tenni." A bizottság a beérkezett va­gyonnyilatkozatokat az APEH- hez továbbítja, és a szakértői jelentés alapján kezdeményez vizsgálatot. Figyelembe véve az Országgyűlésen e témában elhangzott véleményeket, a bizottság leszögezi: nem cél­ja, hogy a vagyonelszámolta­tás bűnbakkeresés legyen. Ugyanakkor feladatának tart­ja a törvénytelenségek feltá­rását az arra utaló tények esetében, és kezdeményezi a büntetőjogi felelősségre vonását is. A bizottság felkérte a Mi­nisztertanács Hivatalának el­nökét, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a jelenle­gi jogszabályok értelmében fennálló jogi és gazdasági előnyökről, hogy ezeket is fe­lülvizsgálhassa. A bizottság munkája ered­ményessége érdekében­­szak­értőiket alkalmaz. Üléseiről a sajtót kommünikében tájékoz­tatja. (MTI) MEGKÉRDEZTÜK Melyik jelentésnek higgyünk? Lapunk szombati számában olvashattuk a KSH jelenté­sét, amelyben szó volt arról, hogy a gazdálkodók jó részé­nek likviditási helyzete ja­vult, elsősorban a termelői­­ár-emelkedés és a cserearány­­javulás miatt. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank hiva­talosan is közzétett adatai szerint a vállalatok egymás közötti tartozásai elérték a 127 milliárd forintot, ami a sorban állás 60 százalékos nö­vekedését jelenti az előző évi­hez képest. A sorban álló vál­lalatok száma háromszázra nőtt, ami a fizetési zavarok térbeli szétterjedését is jelzi. Kinek, melyik jelentésnek higgyünk? — kérdeztem Fa­zekasné Kovács Katalint, a Központi Statisztikai Hivatal nemzetgazdasági statisztikai főosztályának helyettes veze­tőjét. — Csak látszólag ellent­mondásos a két jelentés — mondta. — Amit a Magyar Nemzeti Bank közös, az ön­magában nagyon súlyos prob­léma, de nem érvényes a gaz­dálkodók egészére. A vállala­toktól kapott múlt évi adatok alapján igaz az, hogy a gaz­dálkodók, mindenekelőtt a nem rubelpiacra exportálók pénzügyi helyzete nagyon so­kat javult. Ezt jól alátámaszt­ja az a statisztikai adat, mi­szerint a dollárexportunk a múlt évihez képest öt­ száza­lékkal nőtt. Kedvezőért érin­tette ezeket a vállalatokat a cserearányok javulása. Nö­velte eredményességüket az a költségvetési támogatás, amely a nyugati piacra való betörést ösztönzi. Az is tény viszont, hogy el­sősorban a KGST-piacra szál­lító üzemek, gyárak gazdál­kodását tovább nehezíti a pénzszűkítő hitelpolitika mel­lett az állami bürokrácia, a forgalmiadó-visszatérítés ké­sedelmes kiutalásával, a ru­belelszámolású export leféke­zésével, a szerződéses kötele­zettségeket semmibe vevő módszereivel. Szilágyi Béla Repülőterek magántulajdonban A nyugatnémet RTM cég új országos rádióadót hoz lét­re a közeljövőben Magyaror­szágon — jelentette be Palo­tás János, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének elnöke a tegnap megtartott elnökségi ülésen. Hozzáfűzte, a rádió alapításába „beszáll” a VOSZ is, öt százalék részvénnyel. A részvények 50 százaléka a né­meteké, 45 százaléka pedig a Csepel Autógyáré. Utóbbi vállalat tulajdonában van egy olyan nagyméretű vízitorony, ami alapul szolgál a rádió­adónak. Belső felépítése olyan, hogy az elképzelések szerint az épületben fogják kialakí­tani a stúdiót. A VOSZ rész­vényei fejében heti hat órá­ban, napi két fél órában kö­zölhet a vállalkozásokkal kap­csolatos információkat, híre­ket. Az egész beruházás 120 millió forintba kerül. Az elnökségi tagok a rá­dióalapítás mellett megvi­tatták a tulajdonreform, a privatizálásról szóló, a szö­vetség által készített doku­mentumot. A vállalkozók ál­láspontja, hogy Magyarorszá­gon többszektoros, tarka tu­lajdonú vegyes gazdaság ala­kuljon ki, amely megtöri az állami tulajdon dominanciá­ját. A tagok fontosnak tart­ják, hogy mindenfajta és­­fé­le átalakulás kellő társadal­mi kontroll, kellő nyilvános­ság mellett történjen. Hang­súlyozták, hogy az állami tu­lajdonban maradó, és vagyon­kezelő által működtetett szer­vezetek profitját az állam ki­zárólag befektetésekre vagy adósságtörlesztésre fordítsa. Az elnökségi ülésen a rész­vevők megtudták, hogy a kor­mány nemsokára megindítja a belföldi légi forgalmat. Az országban 11 repülőteret nyit­nak meg, amelyet egytől egyig magántulajdonban szán­dékoznak üzemeltetni. A VOSZ tervezi, hogy mind­egyik „légipályaudvaron” iro­dát nyit. Sz. B. Népszabadság-stúdió A Népszabadság szerkesztősé­ge sajtóstúdiót indít 17—34 éves fiatalok részére. Jelentkezhet­nek mindazok, akik hivatást éreznek az újságírói, a fotóri­porteri, a tördelő-grafikusi pá­lya iránt. Keresünk fiatal kari­katuristákat is. Valamennyi részvevőtől fotót, kézzel írt önéletrajzot kérünk, az újságírónak jelentkezők be­küldhetik egy írásukat, vagy három gépelt oldalnyi terjede­lemben írják meg saját házuk, utcájuk környezetük egy ese­ményét, vagy készítsenek inter­jút bármely, általuk érdekesnek tartott személlyel. A fotóripor­teri hivatásra vágyók feladata ugyanez: riport saját környe­zetükről. A tördelő-grafikusi stúdióba jelentkezőktől bizo­nyos előképzettségre (nyomdai szakiskolára, művészeti közép­iskolára stb.) számítunk. Stú­­diófoglalkozások lesznek Buda­pesten (újságíró, fotóriporter, grafikus), Debrecenben, Miskol­con, Szegeden, Békéscsabán, Pécsett, Gy­őrött, Zalaegersze­gen és Veszprémben (újságíró). Jelentkezni lehet március 1-ig a Népszabadság címén. 1963 Budapest, Blaha Lujza tér 3. A borítékra írják rá: „Stúdió”. A stúdiófoglalkozásokat a magyar sajtó teljes személyisé­gei vezetik, a felvételt nyert fiatalok kéthetes előképzés u­tn érdemi munkát is kaphatnak a Népszabadság Hírszolgálatának tudósítóiként. Gazdasági KRESZ: árstop csak bérstoppal Az egyetlen jó hír, amivel Beck Tamás kereskedelmi mi­niszter szerdai sajtótájékozta­tóján szolgálni tudott: 1989- ben a konvertibilis elszámo­lású kereskedelem 544 millió dollár aktívumot eredménye­zett. A hasonló mértékű, 550 millió rubeles aktívum a má­sik kapcsolatrendszerben már a kifejezetten rossz hírek kö­zé tartozik, mivel a KGST- tagországok viszontszállításai késnek, illetve elmaradnak. Mintegy 1,5 milliárd rubel többlet jelentkezik a fizetési mérlegben, amelyben a tu­risztikai kiadások-bevételek és más elszámolások is szere­pelnek. Ez késztette a kormányt ar­ra, hogy elrendelje a KGST- országokba irányuló exporten­gedélyek felülvizsgálatát. (A lépést a Kereskedelmi Mi­nisztérium már a múlt év vé­gén javasolta megtenni.) A miniszter kijelentette: valamennyi engedélyezési fó­rumnál zöld utat adnak vi­szont az úgynevezett barter­­ügyleteknek, a vállalatok kö­zötti közvetlen árucserének. Az exportjukban akadályo­zott termelőknek, hogy ter­melési szerkezetüket átállít­hassák, támogatást nyújtanak, az erre a célra létesített alap­ban most négy-öt milliárd fo­rint van. Szintén a rubelelszámolású fizetési mérleget rontja a KGST-országokból Magyaror­szágra irányuló bevásárlótu­rizmus, amely az utazás sza­baddá tétele révén máris rendkívül felélénkült. Az élelmiszerek kiviteli korláto­zását ezért egyelőre nem old­ják fel. Annál is kevésbé, mi­vel sok élelmiszert — mar­garint, étolajat, fűszerpapri­kát, sertéshúst — kellett dol­lárért, svájci frankért impor­tálni. Az Országgyűlés által jóvá­hagyott 1990. évi terv sze­rint az 550 milliós rubelaktí­vumot az év végére 500 mil­liós passzívumba kellene át­fordítani, ami ilyen draszti­kus intézkedésekkel sem lát­szik megoldhatónak. A kon­vertibilis elszámolású keres­kedelemben 700 millió dol­lárnyi aktívumot kellene el­érni, a fizetési mérleg pedig — az IMF kikötése szerint — az év végén nem mutathat 600 millió dollárnál nagyobb hiányt. A turizmus tavalyi adatait ismertetve a miniszter el­mondta, hogy a turizmus de­vizamérlege — amely hosz­­szú éveken át jelentős aktí­vumot mutatott — tavaly 360 millió dollárnyi hiányt jelzett. Ugyanakkor a másik viszony­latban 400 millió rubel aktí­vumot könyveltek el. A kiskereskedelmi árufor­galom értéke tavaly 810 mil­liárd forint volt, 16 százalék­kal több az 1988. évinél, ám mennyiségben számolva két százalékkal csökkent az érté­kesítés. Hasonló tendenciára számítanak az idén is. A mi­niszter elmondta, hogy kelet­európai személygépkocsiból nagyjából annyi érkezik az országba, mint tavaly. Bi­zonytalanságok tapasztalhatók a Skoda Favorit ára körül. A húszezer kétütemű Traban­tot átvesszük, mert ha nem, akkor a partner hasonló ér­tékben mondja le az Ikarus buszok átvételét. A kocsik soron kívüli el­adásáról előterjesztést készí­tettek, amit a Minisztertanács még nem hagyott jóvá. A ja­vaslat szerint feleannyi ko­csit adnának ki soron kívül, mint jelenleg, csak orvosok és állatorvosok kapnána­k válto­zatlan mennyiségben. A felár viszont nem egységesen tíz százalék lenne, hanem típu­­­sonként változna, a várakozá­si idő és a kamatkülönbség függvényében nullától 40 szá­zalékig terjedne. A miniszter bejelentette, hogy az élelmiszer-kereskede­lem és az üzemi vendéglátás fizikai dolgozói 20 százalékos adómentes béremelésben ré­szesíthetők. Az újságíróknak arra a kérdésére, mit szól a minisz­ter az MDF követeléséhez, miszerint be kellene fagyasz­tani az élelmiszerárakat, Beck Tamás elmondotta: vizsgál­ják,­­hogy ez milyen követ­kezményekkel járna, de az nyilvánvaló, hogy rövid idő­re szóló árbefagyasztás nem érne célt, utána még erőtel­jesebb inflációval kellene szá­molni. Ilyen lépésnek egy na­gyobb csomag részeként le­hetne értelme, amelybe sok egyéb mellett a bérstopnak is benne kellene lennie. G. Zs. Kartellhivatal vagy kartellbíróság Jön a verseny- és árutörvény A Gazdasági Kamara jogi tagozatának tegnap megtartott ülésén a verseny- és árutör­vény tervezetet vitatták meg a gazdasági szakemberek. A ver­senyszabályozás korszerűsíté­séhez Bótha Györgyné, az Or­szágos Árhivatal főosztályve­zetője fűzött bevezetőt. Egye­bek között elmondta, a piac­­gazdaság akkor lehet gazda­sági felemelkedésünk motor­ja, ha a jogrend és a tényle­ges erőviszonyok alapján a verseny szabadsága és tiszta­sága általánosan érvényes működési elvvé válik gazdál­kodásunkban. A versenytör­vény, amelyet a társadalmi vitákat követően az Ország­­gyűlés elé terjesztenek, a pi­acgazdaság jogrendjének egyik fontos eleme. Az Árhivatal munkatársai egyidejűleg ja­vasolják a honatyáknak, al­kossanak a piacgazdaság el­veinek megfelelő ártörvényt. Ennek lényege az, hogy az árakat általános szabályként ne az állam, hanem a piac szabályozza, vagyis az árak, az üzleti érdekeltség alapján a felek megállapodásai szerint alakulnak. Bótha Györgyné szólt arról is, hogy tervek sze­rint az Árhivatalt kartellhi­vatallá alakítják, amely egy­részt őrködik a versenytör­vény és az ártörvény előírá­sainak megtartásán. . A tervezet ismertetése után több kérdést tettek fel az elő­adónak. Így például az újjá­alakult hivatal hogyan fogja megállapítani a hatósági ára­kat? A kartellhivatal egyben karte­llbíróság-e? Az Árhivatal munkatársa elmondta, az át­szervezett intézmény árakat közvetlenül nem állapít meg. A hatósági árak kialakítása az illetékes minisztérium felada­ta lesz. Az, hogy az Árhivatal a jövőben kartellbíróságként is működik, részben igaz, hi­szen versenyszempontból vizs­gálja és ellenőrzi a hatósági ármegállapításokat. Sz. B. KÖZÉLET Horn Gyula Kanadába utazott Horn Gyula külügyminiszter a kanadai kormány meghívá­sára szerdán Ottawába uta­zott. A látogatás során meg­beszéléseket folytat vezető po­litikusokkal és üzleti körök képviselőivel kétoldalú kap­csolataink bővítéseinek lehető­ségeiről, majd részt vesz a NATO ás a Varsói Szerződés 23 tagállama külügyminiszte­reinek tanácskozásán. (MTI) ­ A M­agyar Köztársaság ideiglenes­ elnöke, Gegesi Kiss Pál Kossuth-díjas akadémi­kusnak, a Semmelweis Orvos­­tudományi Egyetem nyugal­mazott egyetem­ti tanárának, ■több mint hat évtizedes, tu­dományos, gyógyítómunkássá­ga, valamint , közéleti tevé­kenysége elismeréseként, 90. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság babérko­szorúval ékesített Zászlórend­je kitüntetést adományozta. • A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Ing. Rudolf Salingernek, az Osztrák Szö­vetségi Gazdasági Kamara el­nökének az országaink közötti gazdasági, kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése érdekében kifejtett kiemelkedő munkás­sága elismeréseként a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Z­ász­lórendje kitünte­tést adományozta. NEHEZEN INDUL AZ EU Kevesebb a szovjet olaj Elterjedt a rémhír, hogy tel­jesen leálltak a szocialista or­szágokból érkező áruszállítá­sok. A cáfolatot dr. Apró Pi­roska kereskedelmi miniszter­helyettestől kaptuk: — Szó sincs arról, hogy le­állt volna a szocialista import. Csupán, az a helyzet, hogy ne­hezen indul az év. Partnereink negyedéves bontásban bármi­kor szállíthatnak, tehát elvileg előfordulhat, hogy bizonyos termékek csak márciusban ér­keznek az országba. Az import a tavalyi hasonló időszakot fi­gyelembe véve mindössze öt százalékkal csökkent, amit én nem is neveznék-: csökkenés­­nek, ezt inkább ütemtelen szál­lításként fogom föl. Egyelőre még nem írtuk alá a szovjet, a lengyel és a bolgár állam­közi egyezményt, de ez sem nevezhető különleges esetnek, mert többször előfordult már, hogy elhúzódtak az egyeztes tárgyalások. Február 1-jén 354 millió rubel volt az 1990. évi fizetési mérleg aktívuma, ez a fájdalmas tény. Emiatt voltunk kénytelenek admi­nisztratív lépéseket tenni a ki­vitel visszafogására. Bevezet­tük a szocialista import újra­­engedélyezési rendszerét, és az év első hónapjában 473 millió rubel értékben 668 engedélyt adtunk ki. Megkérdeztünk két külke­reskedelmi vállalatot, ők mit tudnak a szocialista import alakulásáról. Szilágyi Gábor, a Lignimpex főosztályvezetője elmondta, hogy szénben, kokszban, cellulózban csak a szokásos szállítási lemaradá­sok tapasztalhatók, a fenyőter­mékek meg nem érkezésének oka — értesüléseik szerint — egy nagy szovjet vasúti sze­rencsétlenség miatti torlódás. Bleuer István, a Mineralimpex főosztályvezetője szerint ja­nuárban az előző évekhez ké­pest jelentősebbek a lemara­dások ugyan a kőolaj- és föld­gázszállításban, de folyamato­sak, leállásról nincs tudomá­suk. R. Zs. POZSGAY IMRE ELŐADÁSA HAJDÚSZOBOSZLÓN Halogatásnak nincs helye (Megyei tudósítónktól.) Hajdúszoboszlón rendezték meg tegnap az áfész-elnökök fórumát, amelynek célja, hogy a fogyasztási szövetkezeti moz­­galom vezetői kicseréljék vé­leményüket és meghallgassák másokét a társadalom és a gazdaság időszerű kérdéseiről. A találkozó vendége a mosta­ni alkalommal Pozsgay Imre államminiszter, a Szocialista Párt elnökségi tagja volt; elő­adása, illetve a jelenlévők kér­dései is a pártok állapotával, küzdelmeivel és a választási esélyekkel foglalkoztak. A Szocialista Párt elnökségi tagja elöljáróban kifejtette, hogy négy, négy és fél évti­zed után a márciusi választás legitim és népakarattól vezé­relt szavazás lesz. Kétséges vi­szont, hogy az ország felké­szült-e erre. Halogatásnak azonban sem így, sem úgy nincs helye, hiszen a társada­lom tűrőképessége korántsem végtelen, s­­kivált nem az egy gazdasági válsághelyzet ingo­ványos talaján és romló poli­tikai légkörében. Amennyiben a rossz hangulat a középosz­tályt és a munkásság anyagi­lag és szellemileg legjobb kon­díciójú rétegét is folyamatosan „átjárja”, akkor megeshet, hogy a politikai ügyek az ut­cán kerülnek döntésre, az utca pedig már nem disztingvál. Pozsgay Imre mindehhez hoz­zátette: a magyarországi átme­netnek eddig éppen az volt a fő erénye, hogy békés úton messzebbre jutott — például az alkotmányozásban, közjogi és választójogi törvényalkotás­ban —, mint azokban a sors­társ országokban, amelyekben e folyamatot megrázkódtatá­sok, néha tragédiák kísérték. A jövendő várható erőviszo­nyairól úgy vélekedett, hogy — bár ezt pillanatnyilag az in­kább hangerejükkel jelen lévő kis pártok sokaságának zajku­lisszája elfödi — három fő irányzat lesz a meghatározó. Az első egy markáns és tisz­tességes, európai stílusú bal­oldal, centrumában a Szocia­lista Párttal, a másik csoport a nemzeti-demokratikus erő­ké, középpontiban az MDF-fel. A harmadik pedig a liberális demokrata irányzaté, ez előre­láthatóan az SZDSZ és Fidesz köré tömörül. Külön a baloldalról szólva Pozsgay Imre hangoztatta, hogy annak markáns jelenléte nélkül balkanizálódás követ­keznék be, és az érdemi euró­pai csatlakozás legalább tíz esztendővel kerülne hátrébb az időben. Az érdemi választási mérleghez elengedhetetlennek tartotta, hogy a Szocialista Párt lépjen ki ama túlzott előzékenységi állapotából, amelyben elfogadja mások presszióját arra, mintha még mindig ő lenne a hatalom egyedüli letéteményese. Rámu­tatott: nincs okuk rá és nem­­is lehetnek meg folytonos lelki terhelés alatt azok, akiknek kezdeményező és meghatározó szerepük volt a régi struktúra lebontásában. Pozsgay Imre Hajdúszobosz­lón este részt vett azon a gyű­lésen, amelynek házigazdája Török Lászlóné, a Szocialista Párt helyi képviselőjelöltje volt. Rác T. János Pedagógusok a drog ellen Az Országos Egészségvédel­mi Tanács drogprogramja február 9-én 14 órakor or­szágos értekezletet szervez azoknak az általános iskolai, kisegítő iskolai és nevelőott­honi pedagógusoknak, akik harmadik éve folytatnak drognevelési kurzust a tanu­lók körében. A program most fontos állomáshoz érkezett. Az első két év négy részből (do­hányzás, alkohol, gyógyszer és kábítószer) álló ciklusa után újabb ciklus kezdődött a dohányzás témájának visz­­szatérésével. Közben a tanu­lók életkori szokásai megvál­toztak. Nagy kérdés, sike­rült-e a megelőzésnek a tanu­lók változásaihoz igazodnia. Az előzetes hírek biztatók. A konferencián, a tapasztalato­kat dolgozzák fel a részve­vők. A rendezvény helyszíne: XI. Kerületi Tanács művelő­dési osztályának tanácster­me, Budapest XI., Ibrahim u. 20. 5

Next