Népszabadság, 1990. július (48. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) egyszerre kétezer márkát, mert tudják, hogy az átlagemberek közel kéthavi fizetése lesz ennyi. A tér másik végében, a nevezetes Centrum Áruházban a nemzetközi vásárokra emlékeztető nyitás előtti hangulat uralkodik. Megállás nélkül dolgoznak a belsőépítészek, kirakatrendezők, az áruházi alkalmazottak , a hétfőre készülnek. A sétálók a kirakatokat fürkészik, tucatnyi tévéstáb filmezi a világtörténelemben egyedülálló pénzügyi hókuszpókuszt. — Nézze meg ezt — mondja kissé oktatólag egy korosabb bámészkodó. — Amire az Ulbricht meg a Honecker negyven évig képtelenek voltak, ezek huszonnégy óra alatt megcsinálják. Tegnap nem volt semmi, holnapra lesz minden. Közbevetném, hogy azért így ez egy kis túlzás, de ő csak mondja a magáét. — Ezektől a vacakot is megveszik majd az emberek, mert szépen becsomagolják, ötvenesnek tűnő, ápolt, jól öltözött asszony kapcsolódik be a beszélgetésünkbe. — Minden haszon az övék lesz. Nézze meg, egy darab NDK-áru sincs a kirakatban. A mieink mindent kiárusítottak, azok meg gyorsan betelepednek. Mire felébredünk, minden az övék lesz. — Mi az, hogy övék, meg miénk? Mindannyian németek vagyunk — replikázik az öreg, de az asszony gyorsan lecsapja a labdát, az Állatfarm szállóigévé vált mondatát idézi: — Persze, mindenki egyenlő, csak vannak, akik egyenlőbbek ... De Maiziere kormányfő szombati, a tévében elhangzott üzenetére terelem a szót, arra a vitathatatlannak tűnő kulcsérvre, hogy az unióval az NDK olyan lehetőséget, esélyt kapott, mint egyetlen másik kelet-európai ország sem. — Ugyan már — vágja rá a mindenre kész válasszal rendelkező asszony. — Ez olyan — mondja —, mint az elefánt meg az egér futóversenyében az esélyegyenlőség. Valóban, az egységes pénztől nem lesz egy csapásra egyforma a két német állam minden polgára. Az Unter den Linden kávézóinak csinos fehér asztalkáinál, a Marlboro, West meg Stuyvesant cigarettáit reklámozó színes napernyők alatt — ruházatukról ítélve — egyelőre zömmel nyugati vendégek szürcsölgetik italaikat. A honiak mintha külföldön vendégeskednének, az utcára kitett ártáblákat böngészik, s szinte hallani lehet, hogyan kattog fejükben a számítógép. A puding próbája csak ma, hétfőn kezdődik, amikor kinyitnak a boltok, s lehull a lepel az árcédulákról, a munkahelyeken pedig kiderül, állni tudja-e a cég a versenyt, vagy leépít, esetleg bezár és mindenkit elbocsát. A rádióban Krause államtitkár, az Unióról szóló államszerződés keletnémet társszerzője nyilatkozik. Azt mondja, az NDK polgárai fő kincsüket, a tavaly őszi békés forradalomban szerzett öntudatukat viszik a német egyesülésbe. Úgy véli, hamarosan erős középosztálya lesz a (még) NDK- nak, arról azonban nem beszél, hogy az öntudatra a frankfurti tőzsdén egyelőre nem fizetnek osztalékot. Léderer Pál : Vasárnap délelőtt a Bajorországot és Türingiát összekötő hönbachi határátkelőhelyen a két német állam belügyminisztere aláírta azt a kormányközi megállapodást, amelynek értelmében július elsejétől megszűnt mindennemű személy- és útlevél-ellenőrzés az NDK és az NSZK határán. Az egyezmény értelmében jelentőségét vesztette a Baltitenger és a Fichtelberg között húzódó, 1400 kilométer hosszú határszakasz. (MTI) Márkás német egység NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. július 2., hétfő Konzervatív többség, reformpárti remények (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyanakkor a Pravdában és a Szovjetszkaja Rosszijában a konzervatív irányzatok képviselői jutnak mindinkább szóhoz. A Pravda — néhány napon belül immár másodízben — nagy interjút közöl Ligacsovval, aki megerősíti ismert nézeteit, a többi között a mezőgazdaság „fölvirágoztatására” hangoztatott, a szovjet történelemben legalább négy évtizede kudarccal járó receptjét. Még több pénzt az agrárszektorba, az érdek- és tulajdonviszonyok gyakorlatilag változatlanul hagyásával. Iván Palozkov hasonló nézeteket fejt ki, elégedetten konstatálva Ligacsov visszatérését, aktivizálódását a pártpolitikai életbe. Polozkov — mint OKP- titkár, első ízben — felújítja támadását, bírálatát a Gorbaicsov-féle koncepció (az összemberi érdekeknek az osztályérdekek fölé helyezése) ellen. Nem kíméli a piacgazdaságra való áttérést sem, és apokaliptikus képet vázol fel a magántulajdon, a bérmunka, a munkanélküliség által jellemzett helyzetről, amely „a civilizáció szélére, a vad kapitalizmusba taszítja gyermekeinket és unokáinkat”. Kedvező hír az általános borúlátó hangulatban, hogy Moszkva és Vilnius kapcsolatai — a litván parlament péntek esti kompromisszumos döntése nyomán — normalizálódhatnak, zöld utat kapott a tárgyalásos rendezés. Szombaton már megindult az olajszállítás a balti miniállamba, amelynek függetlenségéhez, szabadságához való ragaszkodását Moszkva a tavasszal energiablokáddal büntette. Ugyancsak reménykeltő hét végi TASZSZ-jelentés, hogy újabb gazdasági „csodaguru” bukkant fel a szovjet piacrendszerért küzdő erők frontján: Abel Aganbegjan.ö veheti a piacmodell-variánst kidolgozó csoportot, amelyben olyan neves, sokáig mellőzöttszemélyiségek kaptak isméthelyet ,mint Smeljov vagy Zaszlavszkaja. Kedvezőtlen viszont, hogy a kongresszusra való készülődés jegyében amezőgazdasági aratási helyzet az országban rendkívül rossz. Noha a Kubányban például rendkívül jó termés ígérkezik, nincs üzemanyag a betakarítókombájnok, teherautók számára. Dunai Péter Racionális ötlet a KGST-palota hasznosítására Adják bérbe nyugati cégeknek a moszkvai KGST-székházat, akkor legalább keményvalutában hajtana hasznot — ezt javasolja az Izvesztyija abban a vasárnapi kommentárban, amelyet a szovjet kormány egyik legfrissebb gazdasági döntéséhez fűz. Ennek értelmében a Szovjetunió a KGST tagállamaival folytatott elszámolásában és a fizetésekben áttér a transzferábilis rubelről a keményvalutákra. Nyugati értékelések szerint a konvertibilis valutákra való áttérés a szovjet kincstárnak évi 12—16 milliárd dollár bevételt hoz majd, feltételezve az árumennyiség szintjének fenntartását. (MTI) Albán bojkott a szerbiai népszavazáson A Kosovóban élő albánok gyakorlatilag bojkottálták a voksolást a szerbiai népszavazás első napján. Legalább négy kosovói városban a helyi hatóságok nem engedték kinyitni a szavazóhelységeket, és a Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint az albánok legnagyobb része nem is vett tudomást a népszavazásról. Az albán ellenzéki pártok szerint a referendum alkotmányellenes, és azt a célt szolgálja, hogy az albánokat megfossza a politikai hatalom megszerzésének lehetőségétől. (Reuter) Amerikai javaslat a NATO-csúcs előtt Az Egyesült Államok azt javasolta NATO-szövetségeseinek, hogy fokozatosan vonja ki Nyugat-Európából valamenynyi nukleáris tüzérségi lövedékét — jelentette vasárnapi számában a The Washington Post. A washingtoni forrásokra és külföldi diplomatákra hivatkozó lapjelentés szerint a terv csak egyike azoknak a javaslatoknak, melyeket a Bush-kormány szövetségesei elé terjesztett. Egyebek között erről a tervről is szó lesz tizenhat NATO-ország vezetőinek csütörtökön és pénteken Londonban tartandó csúcsértekezletén. A kivonási terv az egyesült Németország NATO-tagságával kapcsolatos szovjet aggodalmakat kívánja csökkenteni. A lap szerint 1400 atomlövedék kivonásáról lenne szó. (Reuter) Blokád a bolgár—román Duna-hídon A bolgár és a román partot összekötő ruszei Duna-hídon szombaton éjfélig tüntető bolgárok blokádja akadályozta a forgalmat, annak ellenére, hogy a környezetvédő megmozdulás szervezői megállapodtak abban, hogy az akciójuk csupán jelképes lesz. Néhány száz ember ezt figyelmen kívül hagyva öt órán át megszállva tartotta a hidat. A romániai Giurgiu vegyigyárából Ruszét időről időre elborítják a klórgáz mérgező felhői, ez ellen szervezték a tiltakozást a Duna-hídon. Szombaton a „világ kormányaihoz” intéztek felhívást a ruszeiek. Ebben hangoztatták, hogy a 200 000 lakosú várost „halálos veszély fenyegeti”, hiszen már kilencedik éve mérgezi levegőjét a romániai klórgáz. A probléma megoldására tett kétoldalú kísérletek kudarcot vallottak, ezért a külföldhöz fordulnak segítségért. (MTI) Az izraeli kormány csaknem hatszáz új lakást épít a megszállt területeken, ami arra ösztönözheti a szovjet zsidó bevándoroltakat, hogy ott telepedjenek le — jelentette ki vasárnap egy baloldali izraeli képviselő. (Reuter) A bűnösök kemény megbüntetését helyezte kilátásba vasárnap Kenneth Kaunda zambiai elnök a meghiúsított államcsínykísérlet után. Egyelőre nem tudni, hányan vettek részt a puccskísérletben. Értesülések szerint négy személy életét vesztette. (DPA) Róma tájékoztatást kér (Folytatás az 1. oldalról.) Itáliának mind a mai napig nem tisztázott rejtélye a Moro-gyilkosság. A népszerű kereszténydemokrata miniszterelnököt akkor gyilkolták meg a Vörös Brigádok tagjai, amikor előrehaladott tárgyalásokat folytatott a kormányzásbeli együttműködésről az olasz kommunistákkal. Aztán bekövetkezett a pápa elleni merénylet. Forlani kérdőjeles, ám valójában kijelentő jellegű állítása az, hogy feltételezhetően a háttérben ugyanazok az erők működtek. Egyrészt meg akarták állítani az OKP megújulási kísérletét, másrészt megakadályozni, hogy II. János Pál szabadságeszméje tovább gyengíthesse a kelet-európai rendszereket. Andreotti olasz kormányfő a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy találkozóján Antall Józseffel nem került szóba a Kádár-korszak és a nemzetközi terrorizmus kérdésköre, ám Forlani beszédéhez hasonlóan megerősítette, hogy Olaszország érdekelt lenne olyan információkban, amelyek a korábbi időszakra, így a Vörös Brigádokkal való kapcsolatokra utalnak. Az igazság teljes felderítését a DC főtitkára kérte a budapesti tanácskozáson. — Kölcsönös érdek — fejtegette — a demokratikus élet megerősítése Itáliában és Magyarországon. Nem csupán a múltbeli felelősség tisztázásáról van szó, hanem a jövőt szolgáló szolidaritásról — mondotta az olasz miniszterelnök. O. L. Gy. Sevardnadze felfedte Moszkva elképzeléseit az új Európáról A jövendő Európa struktúrájának magja szovjet elképzelés szerint a Nagy-Európa Tanácsa, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) munkájában részt vevő valamennyi állam legfelsőbb szintű vezetőinek fóruma lehetne — jelentette ki Eduard Sevardnadze a Pogled című bolgár hetilapnak adott interjújában. Bár az interjút tartalmazó llapszám csak hétfőn jelenik meg Bulgáriában, a június 26- án készült interjú szövegét a szovjet külügyminiszter sajtóügyekkel foglalkozó tanácsadója néhány, Moszkvában dolgozó újságírónak — köztük az MTI tudósítójának — korábban átadta, felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az interjúban foglalja össze először Eduard Sevardnadze az új európai biztonsági struktúrával kapcsolatos szovjet elképzeléseket. A miniszter eszmefuttatását a német egyesülés folyamatának kommentálásával kezdte. — A német nép vágyai megvalósításának történelmi pillanata akkor érkezett el, amikor kezdjük meghaladni a világpolitikában a szembenállás pszichológiáját. Egészen másképp néznénk a két német állam egyesülésére, ha a leszerelés nem épült volna be szervesen a nemzetközi életbe — mondta a szovjet miniszter. Ma Európában olyan a helyzet, hogy Németország egyesülése a vele összefüggő kérdések helyes megoldása esetén pozitív irányzatok kibontakoztatásának nagy hatású katalizátora lehet — folytatta. — Nem véletlen, hogy éppen most fogalmazódott meg gyakorlati kérdésként az EBEÉ folyamatának intézményesítése, a katonai-politikai szövetségek átalakítása, a Varsói Szerződés és a NATO kapcsolatainak gyökeres megváltoztatása. Az új európai struktúra központi elemeként említett Nagy- Európa Tanácsa a szovjet elképzelések szerint kétévenként legalább egyszer ülésezne. Ekkor az európai politika legfontosabb kérdéseit tekintenék át, konszenzus alapján kidolgoznák az elvi irányokat és a konkrét döntéseket. A határozatok megvalósításáért felelős szerv a külügyminiszterek évente kétszer ülésező bizottsága lenne — folytatta az elképzelés vázolását Eduard Sevardnadze. Emellett létre lehetne hozni az EBEÉ kis létszámú állandó titkárságát, amely az információcseréért, a nagyobb rendezvények előkészítéséért felelne. — A titkárság székhelyéül szolgáló valamelyik európai fővárosban működhetne harmincöt (vagy Albánia mindannyiunk által remélt bekapcsolódása esetén harminchat) nagykövet konzultációs testülete — javasolta. A katonapolitikai stabilitás szavatolására Eduard Sevardnadze két szervet is elképzelhetőnek tart. Az egyik a katonai egységek mozgatásáról, hadgyakorlatokról szóló és egyéb információk cseréjével foglalkozna, a másik a „nem világos helyzetek” tisztázását végezhetné el. Az idők folyamán e testületek illetékességi köre bővülhetne, fokozatosan elvezetve egyfajta európai biztonsági tanács létrehozásához. Külön eszmecsere tárgya lehet azoknak az intézményeknek a megteremtése, amelyek hatékonyan foglalkoznának Európa egységes térséggé változtatásával — például jogi, gazdasági vagy humanitárius területeken. Van olyan elképzelés is, amelyek szerint bizonyos szervek azt követnék figyelemmel, hogyan erősítik meg az egyes államok politikai rendszereiben a demokratikus normákat. A Varsói Szerződésből való esetleges kilépésről szóló döntés valamennyi tagállam szuverén ügye — jelentette ki Sevardnadze. A VSZ-tagállamok Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülése megmutatta, hogy a szövetséges országok vezetői szerint a VSZ szervesen kapcsolódik az Európában most kibontakozó folyamatokhoz — emlékeztetett rá Sevardnadze. — Abban valamennyi tagállam, köztük a Szovjetunió is egyetért, hogy a Varsói Szerződést radikálisan át kell alakítani az egyes országokban és az egész Európában kibontakozó változásoknak megfelelően, meg kell őrizni az együttműködés struktúrájában és módszereiben a politikai elemek előtérbe kerülését. Egy törekvés egyesít bennünket: meghaladni Európa szétszakítottságát, garantálni a szilárd biztonságot, amely mentes a hidegháború maradványaitól. Eduard Sevardnadze a ma még kidolgozás alatt levő szovjet reformelképzelésekről nem beszélt, csak annyit mondott, hogy Moszkva meggyőződése szerint a VSZ még nem merítette ki a benne rejlő lehetőségeket. Sevardnadze úgy véli, hogy a VSZ-ből való kilépés lényegesen szűkítené az erre az útra térő államok lehetőségeit, csökkentené politikai súlyukat. A szovjet miniszter szerint ez az állam kevésbé tudná hallatni hangját olyan kulcskérdések megoldásában, mint a fegyverzetcsökkentésről folyó tárgyalásokon kialakított álláspontok, a VSZ és a NATO közötti új kapcsolatok fejlesztése, az európai megosztottság végleges meghaladásának útjai. (MTI) Lengyelország: Társadalmi teherpróba (Varsói tudósítónktól.) A Szovjetunió az idén január elsejétől visszamenőleg keményvalutában fizet a Lengyelországban állomásozó csapatainak szállított árukért — jelentették be Varsóban. A kormány ugyancsak bejelentette a július elsejétől hatályos nagyszabású áremelést, vasárnap pedig a Budapestről hazaérkezett Mazowiecki kormányfő fontos közléssel állt elő: tárgyalásokat javasol Lech Walesának. Ledworowski nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter Moszkvából hazatérve Varsóban bejelentette: olyan egyezményt írt alá, amelynek értelmében január 1-jétől visszamenőleg amerikai dollárra számítják át a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatoknak szállított áruk értékét. Az élelmiszerért és az úgynevezett technikai árukért (cement, acél) Moszkva készpénzzel fizet. Az eddigi elszámolás alapjául harminc éven keresztül az KGST-árakat vették, s a fizetés transzferábilis rubelben történt. Varsónak sürgős volt megoldást találnia, hiszen a piacgazdaság január elsejei bevezetésével, a lengyelországi árak jelentősen meghaladják a KGST-ben megállapítottakat. A hét végén a Mazowieckikabinet ismét próbára tette a társadalom tűrőképességét. Pénteken a késő esti órákban rendőri erőkkel távolították el a Földművelésügyi Minisztérium épületét akkor már három napja megszállva tartó több száz parasztot. A földművesek az alacsony felvásárlási árak miatt választották a tiltakozásnak ezt a formáját. A másik bejelentés, amely felkavarta a lengyeleket, a július elsejétől hatályos áremelés volt. Eszerint szabadáras lett a szén és a koksz, valamint az utolsó megszabott élelmiszerárakat — a kétszázalékos zsírtartalmú tejét és a sovány túróét — is felszabadították. Ez az intézkedés főleg a kispénzűeket, a nyugdíjasokat sújtja, hiszen így az eddigi legolcsóbb élelmiszerek ára is megugrik. Kedvez viszont az alacsony felvásárlási ár miatt tiltakozó tejtermelő parasztoknak. A gáz, a távfűtés és a meleg víz díja 100, a villanyáramé 80, a postai szolgáltatásoké 60, a televízió és rádió előfizetési díja pedig 50 százalékkal emelkedik július 1-jétől. Ugyancsak egységesítik a szállodai szobák árát a külföldiek és lengyelek számára. Eddig a lengyelek a tizedét fizették a nyugatiak számára megállapított, s ötödét a volt szocialista országok polgárai számára megszabott árnak. Az új ár az eddigi legmagasabb szobadíj kb. 80 százaléka lesz. A négycsillagos varsói Fórum Szállodában például egy kétágyas szoba mostanáig a lengyeleknek 120 ezer, egy magyarnak körülbelül 600 ezer, egy nyugatinak pedig egymillió zlotyba került. Az új ár egységesen 800 ezer zloty (kb. 8000 forint) körül lesz. A társadalmi feszültségek növekedése, a Szolidaritáson belüli ellentétek kiéleződése miatt Mazowiecki kormányfő az állampolgári bizottságok két szakaszban — szombaton és vasárnap — megtartott ülésén a jövő hétre megbeszéléseket javasolt Lech Walesának, a Szolidaritás elnökének. A két ellenlábas politikus már régóta nem találkozott. Mazowiecki kijelentette, nem hajlandó behódolni Walesának, csakis egyenlő partnerként tárgyal a Szolidaritás elnökével. Ritecz Miklós Erőszakkal ürítették ki a varsói földművelésügyi minisztériumot. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT