Népszabadság, 1991. június (49. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
• 32 oldal - Ára: 10,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1991. június 20., csütörtök ^Vs^^^15ZOCIAISTA NAPILAP XLIX. évfolyam, 143. szám ROMÁN ALKOTMÁNYTERVEZET Jogok a kisebbségnek (Bukaresti tudósítónktól.) Szerdán a román parlament két házának együttes ülése befejezte a készülő alaptörvény téziseinek vitáját, s döntött a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó paragrafusokról is. A négy irányelv az anyanyelvi oktatáshoz, az anyanyelv közigazgatási és törvényszéki használatához, az etnikai alapokon szerveződő pártok és szervezetek létrehozásához való jogot, valamint a szeparatizmus tilalmát kívánja szabályozni. Végül is törölték a tézisek közül az etnikai alapokon történő pártszervezések tilalmát, a többi három esetében pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által is elfogadott szövegváltozatot iktatták a tervezetbe. Ami a szeparatizmus tilalmát kimondó tézist illeti, ez a „területi szeparatizmusra” vonatkozik. Az erdélyi magyarság alkotmányjogi helyzetét majdan szabályozó alaptörvény-előírásokban tehát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által is elfogadott megoldás született. „Hosszadalmas, kemény, szívós és kitartó alkotmányjogi munkánk eddigi legjobb eredményét frakciónk minden szenátora és képviselője örömmel könyvelheti el” — jelentette ki a Népszabadság bukaresti tudósítójának Zonda Attila, az RMDSZ parlamenti frakciójának titkára. (Folytatás a 3. oldalon.) Torgyán nem veszélyes a koalícióra tornyal Torgyán Józsefet emelik a Kisgazdapárt elnöki székébe, s ezzel megszűnik az a köztes állapot, hogy két társelnök álljon a kormánykoalíció második legnagyobb pártjának élén. Annak felismerése sem igényel különösebb politikai éleslátást, hogy Torgyán elnökségével Antall József kerülhet kényelmetlen helyzetbe. A miniszterelnöknek ugyanis végérvényesen döntenie kell, Torgyánnal vagy nélküle kormányozza-e tovább a koalíciót. Ám ismerve politikai manőverező tehetségét, a miniszterelnök egy köztes állapot mellett dönthet: se vele, se nélküle. Antall ugyanis hiába rémisztgeti a kisgazdákat azzal, hogy vannak önként jelentkezők a koalíciós részvételre, azt mindkét fél tudja: a Fidesz nem venne részt a kormányzásban. A kisgazdák viszont azt is tudják, hogy a miniszterelnöktől mi sem áll (Folytatás a 4. oldalon.) (Munkatársunktól.) Alig egy hét múlva kerül sor a Kisgazdapárt — fél éven belül immáron harmadik — nagyválasztmányi ülésére. Nem Kitiltottak A Kisgazdapárt frakciója hétfői ülésén úgy döntött, hogy a Parlament épületébe, illetve a képviselői irodaházba belépésre jogosító igazolványokat megvonja a következő személyektől: Balázs Zoltán, dr. Bélteki Béla, Bozsó Sándor, Dorogi Géza, Fónay Jenő, Hetzel Imre, Kalanics József, Kocsis András, Paál Sándor, Rónaházi István, Teleki György és Tornai Ádám Tamás. A felsorolt személyek jó része Torgyán József legszűkebb köréhez tartozik, így például Kocsis András, az ismert vállalkozó, aki a társelnök egyik legodaadóbb támogatójának számít, kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy azt mondjuk: június 29-én a küldöttek mindenki SILOV VISSZATÉR Katonás búcsú, csendes távozás Záhonyból (Megyei tudósítónktól.) Záhony, szerda délután, néhány perc híján délután három óra. A magyar határpontra két fekete Volga gördül be. Az utolsó szovjet „csapategység”, Viktor Silov altábornagy végső elköszönésre érkezett a Magyar Köztársaság keleti államhatárára. Mármint katonaként, hiszen — amint az lapunkból is ismert — még kemény tárgyalások maradtak hátra. Ezeken mint kormánymeghatalmazott, Silov is részt vesz, ezért már pénteken visszatér Budapestre. A szovjet tábornok és Annus Antal altábornagy honvédelmi államtitkár egymás mellé áll. Történelmi pillanat ez, amely kifejezést azonban itt és most egyik fél sem használja. Silov altábornagy rövid beszéde arról szólt, hogy a Szovjetunió teljes mértékben eleget tett a tavalyi egyezményben aláírt megállapodásoknak, és a Magyarországon ideiglenesen állomásozott déli hadseregcsoport teljes személyi állományát, harci technikáját, fegyverzetét és minden eszközét kivonta hazánk területéről. Úgy vélte azonban, hogy a magyar fél még nem teljesítette ezt az egyezséget, nem hatott oda, hogy a pénzügyi elszámolások befejeződhessenek. Ezeket a hiányosságokat június 30-ig pótolni kell. Ezután minden jót kívánt volt magyar partnereinek és az ország népének, s kifejezte reménységét, hogy a barátság a jövőben is megmarad. Végül katonásan elköszönt, és a szovjet oldalra hajtatott. Elmaradt tehát a magyar fél szorgalmazta gyalogátkelés a határhídon, és a közös sajtótájékoztató ötletére is azt válaszolta Silov, hogy tartson sajtókonferenciát ki-ki a saját oldalán. Ezt 15 óra 01 perc után, azaz az utolsó szovjet katona távozását követően ideát Annus Antal megtartotta. hang(Folytatás az 5. oldalon.) Az utolsó csók. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Silov autóval távozott. rédei Ferenc felvétele. K. T. ALBÁNIA IS ELJUTOTT 16 ÉV KÉSÉSSEL HELSINKIBE Európa külügyminiszterei Berlinben (Tudósítónk jelenti Berlinből) Albánia felvételével vette kezdetét szerdán Berlinben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminiszteri tanácsának első ülése. Ha az európai országok, valamint Kanada és az Egyesült Államok külügyeinek harmincöt irányítója a kétnapos tanácskozáson semmi mást nem csinál, ezzel az egyhangúlag meghozott döntésükkel máris eredményesnek könyvelhetnék el a nemzetközi fi gyelem középpontjában álló összejövetelüket. A kontinensen — legalábbis, ami a helsinki alapokmányban rögzített alapvető együttműködési-együttélési elvek elfogadását illeti — immár senki sem lóg ki a sorból, a sötétség hosszú évtizedei után Albánia is visszatalált az európai államok családjába. A jelek szerint azonban e fontos európai „családegyesítési” aktusnál többet is tartogat a berlini csúcsdiplomáciai randevú: azt ígéri, hogy legalább nagy vonalaiban megrajzolja az európai biztonság és együttműködés korszerű, a megváltozott világrend új kihívásainak remélhetőleg megfelelő kereteit. Mindehhez biztató jelzéseket adott kedden Berlinben James Baker amerikai külügyminiszter, aki a Vancouvertől Vlagyivosztokig terjedő „euroatlanti közösség” megalkotásának vízióját vázolta fel, hangsúlyozva, hogy a „kapu a Szovjetunió előtt is nyitva áll”. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy asztalnál egész Európa — és Észak-Amerika — külügyminiszterei. HUZATOS HIVATAL Honti is megy (Munkatársunktól.) A Művelődési és Közoktatási Minisztériumot a közelmúltban egyik laptársunk a sűrű vezetőváltások miatt a leghuzatosabb hivatalként jellemezte. A legtöbb személycsere azonban furcsamód nem a rendszerváltás következménye: a tárca vezetője ugyanis azokat a vezetőket is felváltotta — hagyta felváltani — újabbakkal, akiket már ő maga kért fel a minisztériumi munkára. Egy év során például csak a politikai államtitkári székben négyen cserélődtek. Változott a közigazgatási államtitkár személye is, és a helyettes államtitkárok is sorra kerültek. Két nappal ezelőtt bekövetkezett az, amiről hónapok óta suttognak: Honti Máriát is felmentették, Spengler Györgynével, a közoktatási főosztály vezetőjével együtt. Hivatalos bejelentés híján erről is csak utólag, kiszivárgott hírekből értesült a szakmai közvélemény, ezért felkerestük a helyettes államtitkárt és a főosztályvezetőt, hogy megtudjuk, igaz-e a hír. — Igaz — válaszolja Honti Mária. — A miniszter úr két napja közölte velem és Spengler Györgynével, hogy köszöni a munkánkat, de a továbbiakban nem tart igényt rá. Éppen azon a napon történt ez, amikor az asztalára tettük a közoktatási törvény viták (Folytatás az 5. oldalon.) Csehszlovákiából is hazamennek (Prágai tudósítónktól.) Ma halad át a két ország közös határvonalán az utolsó szovjet katonavonat — jelentette be szerdán a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok parancsnoka. Eduard Morovjov tábornok azt is közölte, hogy ő maga — utolsó szovjet katonaként — június 27-én távozik Csehszlovákiából, vagyis — fűzte hozzá — két nappal az után, hogy aláírják a kivonulás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet. Csehszlovákiában 1990 februárjában kezdődött meg a szovjet alakulatok távozása. Akkor 73 500 katona, 1220 tank, 173 helikopter és 103 harci repülőgép tartózkodott a csehszlovákiai szovjet katonai bázison. Kik köszönnek el a VSZ-től? Várhatóan Antall József miniszterelnök képviseli Magyarországot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülésén, július 1- jén Prágában. Ezt a távirati iroda kérdésére közölte László Balázs kormányszóvivő. Elmondta: jelenleg még folynak az egyeztetések, hogy milyen szinten, kiknek a részvételével üljön össze a testület, de valószínűsíthető, hogy csúcsszintű lesz a találkozó. Ennek ellentmondani látszik a szerdai prágai bejelentés, miszerint a július elsejére öszszehívott VSZ PU-tanácskozáson általában miniszterelnökök és külügyminiszterek vesznek részt. Ugyanakkor folynak a megbeszélések arról is, hogy az utolsó ilyen típusú magas szintű megbeszélésen részt vegyen az államfő is Lengyelországból, Magyarországról, Bulgáriából, a Szovjetunióból és Csehszlovákiából egyaránt. Diplomáciai körök szerint a szovjet elnöknek belpolitikai okokból kényelmetlen lenne, ha személyesen kellene „aszszisztálnia” az egykori birodalom európai pillérének végleges és hivatalos ledöntésénél. Emiatt elképzelhető, hogy a VSZ PU utolsó ülését kormányfői szinten tartják meg — mondták e források. (MTI) Sorozatunk: Barbarossa „Ez háborút jelent! A német légierő tíz városunkat bombázza! Gondolja, ezt érdemeltük meg?!” — e szemrehányó szavak a szovjet külügyi népbiztos, V. M. Molotov Kreml-beli hivatali szobájában hangzottak el. A német követ, gróf Friedrich Werner von Schulenburg pár perccel ezelőtt nyújtotta át a miniszternek a német birodalmi kormány hadüzenetét tartalmazó jegyzéket. 1941. június 22-e volt, Moszkvában hajnalokon. A Szovjetunió nyugati határának az Északi-tengertől a Kárpátokig húzódó, több mint hétszáz kilométeres szakaszán két órával azelőtt dördültek el a fegyverek. A Német Birodalom addig csak győzelemhez szokott hadserege — 153 hadosztály, több mint hárommillió katona — támadásba lendült. Megkezdődött a második világháború egyik leghosszabb időtartamú, legdrámaibb és egyben legvéresebb részlete: Hitler Barbarossa-hadjárata. A nálunk nem minden részletében ismert előzményekről szól a Svájcban élő jeles történész, Gosztonyi Péter háromrészes sorozata. (6. oldal.)