Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

4 Tanacstalanabbak lettü­nk? Gallup-felmeres A Magyar Gallup Intezet 1991 majusa óta havonta vizs­­galja a lakossag partpreferen­­ciajanak alakulasat. A rend­­szeresen feltett nyitott kerdes­­re — „Ha a jovo vasarnap va­­lasztas lenne Magyarorszagon, on melyik partra szavazna?” — alkalmankent 1500 fő valaszol. A megkerdezettek a felnott la­­kossagot reprezentaljak. A vizsgalt idoszakban — 1991­­majus es november kozott — 40-rol 46 szazalékra noveke­­dett azok aranya, akik a fel­tett kerdesre vagy azt a va­­laszt adtak, hogy „nem men­­nek el szavazni", vagy azt, hogy „nem tudom, melyik part­­ra szavaznék”. Mi­g az elobbiek — a szavazastol tartozkodni kivanok — aranya honaprol honapra stabil, s a kerdezet­­tek negyedét teszi ki, addig az utobbiaké — aki­knek nincs hatarozott velesmenye — ho­­naprol honapra valtozo, s 15— 20 szazalek kozott mozog. 1991 novembereben a lakossag 26 százaléka távol maradt volna a szavazastol, 20 szazaleka pedig — sajat beva­llása sze­­rint — ne­m tudta volna, hogy mit tegyen. A vizsgalt idosza­k egeszere ervenyes, hogy a „valasztok” tobbsege az ellenzeki partok valamelyikere adna voksot, ,­ha a jovo vasarnap valasztas lenne Magyarorszagon”. Az el­­lenzek potencionalis tamoga­­toinak tabora majus es augusz­tus kozott lenyegeben nem valtozott, a valasztok 60 sza­zalek­át tette­­ki. Szeptember­­ben es oktoberben valamelyest csökkent (54 ill. 53 szazalek­­ra), november elejen pedig a korabbi­aikhoz hasonlo nagysa­­gura (58 szazalek) novekedett. A kormanykoalício partjaira leadott voksok aranyanak val­­tozasa a fent leírt mozgast ko­­vette. Majus es augusztus ko­­zott a potencialis valasztok harmada (34—38 szazaleka) valamely koalicios partnerre szavazott volna, szeptemberben és oktoberben négytizede (40, ill. 41 szazalek), s novem­­berben — a nyári honapokhoz hasonloan — harmada (35 sza­zalek). A parlamenten kívul­i partok összessegében a szava­­zatok 3—7 száza­lékat „vittek” volna el. Az egyes parlamenti partok szavazoi bazisanak ala­kulasat tekintve a legjelentosebb moz­gasok az MDF eseteben figyel­­hetok meg. Szimpatizansainak kore hol borul, hol szűku­l. Legtöbben oktoberben (25 sza­zalek), legkevesebben majus­­ban (16 szazalek) szavaztak volna rá. A Fidesz „tabora­­ban” — amely aranyat tekint­­ve mindig a legnagyobb volt — szeptemberben es oktober­­ben kovetkezett be valozas. Ekkor a rá leadott szavazatok sza­ma a korabbi — 33 szaza­­lekrol 29, illetve 30 szazalekra csökkent. Ezt kovetoen — no­­vemberre — novekedett bazi­­sa: a valasztok 34 szazaleka a Fideszre adta volna voksát. A tobbi part szavazoinak mozga­­sa oly kicsi, hogy biztonsag­­gal nem lehet megmondani, hogy realis valtozasokbol, vagy a miintavetel­i hibabol erednek. 1991 novembereben a partok sorrendje a ,,­kapott szavaza­tok” alapjan így alakult: a leg­­tobben a Fideszre voksolnának (34 szazalek), a második az MDF (21 szazalek), a harmadik az SZDSZ (16 szazalek). Eze­­ket az FKGP (9 szazalek), az MSZP (8 szazalek) es a KDNP (5 szazalek) koveti. Egyeb pártra a „szavazok” 7 szaza­­léka voksolna. A valaszolok partpreferenciai 1991 majus es november kozott*­­ MDF FKGP KDNP SZDSZ FIDESZ MSZP m5jus Ml junius HD julius fM augusztus □ szeptember l I oktbber■ november •majus 899, ju­nius 904, julius 855, augusztus 854 Magyar Gallup Intézet, 1991 szeptember 822, október 864, november 815 fo szdzalékban Folytatni kell a targyalasokat Bacs-Kiskun megyei kisgazdak felhivasa (Megyei tudositonktol.) A Fü­ggetlen Kisgazdapart Bacs-Kiskun megyei vezetose­­ge felszolitotta a párt kepvise­­loit, hogy haladektalanul kezd­­jenek targyalasokat az MDF es a KDNP frakciovezetoivel a koalicios egyu­ttmukodes felte­­teleirol. Velemenyüket azzal indo­­kolja­k, hogy elfogadhatatlan­nak tartjak a koalicion belü­li feltételek nelkuli egyu­ttmukö­­dest — ennek i kerulmenyeit elore tisztazni kell. Felhivjak­­valamennyi megyei kisgazda­­szervezetet, hogy a párton be­­lül­l azt az irányvonalat támo­­gassák, amely a Fü­ggetlen Kisgazdapárt érdekeinek meg­­felelő koalíciós feltételeket tud elérni a partnerekkel való tárgyaláson. Mit nem tamogat a Fidesz? Megírtak a hetfoi lapok, es a Deli Kronikaban is el­­hangzott, hogy a Fidesz nem tamogatja a Demokra­­tikus Charta mozgalomma szervezodeset — bar a frakcio tagjai alaírtak az alapdokumentumot —, mert szerintü­k erre a kezdeme­­nyezoknek nem volt felha­­talmazasuk. Tovabbi er­­vuk a „tavolsagtartasra”: a demokraciat parlamenti ke­­retek kozott kell megvede­­tni. Igy igaz. De azert talan lehet erre aggodni es kiallni a parla­­menten kivu­l is. Vagy ez csak a partok joga lenne? Furcsa ezt hal­­lani a fiatal demokratak­­tol, akik mindeddig meg­­lehetos kovetkezetesseggel szalltak sikra a tarsadalmi onszervezodesek mellett. Sot! A civil tarsadalom alapsejtjeinek korlatozas nelkuli mukodeseert, sza­­bad alakulasaert kardos­­kodtak korabban. S Ion a Charta, amely eppen ilyen — civil — moz­­galom. Szombaton a Varos­­hazan tobb mint nyolcszaz erdeklodo gyult ossze, es tobb mint negyezer tamo­­gato alak­as tudataban koz­­felkialtassal szavaztak meg: a­lakuljon­ mozgalomma a „demokratak szellemi tar­­sulasa”. Voltak­­koztu­k fidesze­­sek is. Igaz, maganember­­kent szolaltak fel. Mert­­hogy a Chartat tamogatni csak igy lehet: nevel, cimmel, a foglalkozas fel­­tu­ntetesevel. Szervezetek­­nek, netan partoknak itt nincs helyu­k. Akkor most mitol — es minek — hatarolta el ma­­gat a Fidesz? R. P. E. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KORKEP 1991. december 10., kedd Ifjabb frakciok az SZDSZ-ben (M­unkatarsunktól.) Kozossegi-szocialis szarny alakul az SZDSZ-ben — ko­­zolte lapunk munkatarsával Mecs Imre, a szabaaddemokra­­tak ü­gyvivoje. Mint elmondta, e szarny a parton belül­l azt vallja, hogy csak autonom em­­berek alkothatnak igazi kozos­­seget. A kozossegi­ szocialis szarny hu az SZDSZ elvi nyi­­latkozatahoz, ’56 szellemiisege­­hez es a szocialdemokrácia li­­beralis hagyomanyaihoz. Mint azt Mécs Imre elmondta, az SZDSZ-frakción belü­l ujabb platform, illetve platformok alakulasa varhato. Tegnap este politikai vitát tartott az SZDSZ frakciója, s ezen elsosorban a Szabadelvu Kor es a Liberalis Konzervatív Unio kepviseloi fejtettek ki nézeteiket. Mint azt Vasarhelyi Miklos, az SZDSZ kepviseloje lapunknak már korabban el­mondta: ellenzi a frakcion be­lu­l kü­lönbözo platformok mu­­kodeset, mert azok akadalyoz­­zak a parlamenti csoport har­­monikus mukodeset. P. L. Irodat nyitott a Baxter Hetfon nyitotta meg Buda­­pesten also kozep-europai iro­­dajat a­z amerikai egeszsegu­gyi berendezeseket forgalmazo vi­­lagceg, a Baxter. Fo termekeik a verkeszitmenyek es verzia­­kok, amelyeket a human inte­­zettel egyu­ttmukodve forgal­­maznak. (MTI) ALKOTMANYBIROSAG December 16.: abortuszdontes Az Alkotmanybirosag decem­ber 16-an, nyilvanos t­lesen hirdeti ki hatarozatat a ket abortuszrendelet alkotmany­­ellenesseget inditvanyozo be­­advanyok ü­gyeben. Az alkotmanytollak tegnapi teljes t­lesu­kbn — csaknem ket esztendovel a Pacem in Utero inditvanyanak benyujta­­sa utan — alairtak az abor­­tuszkerdessel kapcsolatos ha­­tarozattervezetet. A soka­k al­­tal mar regolta vart dbntest jo­­vo hetfon, delutan egy orakor hirdeti­­ki a biroi testu­let. S bar az elfogadott hatarozat tartal­­marol dr. Hollo Andras fotit­­kar nem árult el reszleteket, lapunk ertesu­lese szerint az Al­ko­tma­n­yb­­­r­us­á - 16-an al­­kotmanyellenesnek minositi majd az ominozus jogszaba­­lyokat, azzal, hogy a kerdes su­­lyának megfeleloen torvenyi szabalyozasra lesz szü­kseg. Azaz az abortuszvita korant­­sem fejezodik be az alkot­­manybirosagi allasfoglalassal, a felelosseg java minden bi­zonnyal majd az Orszaggyules­­re, a torvenyhozasra harul. A fotitkar erdeklodesü­nkre elmondta, hogy a Zetenyi—To­­kd.es torveny allkotmanyossagat firtato allamfoi inditvanyt jo­­vo kedden­­kezdi targyalni a testu­let. Ezen a napon fejti ki majd a torvenyrol szemelye­­sen is velemenyet Goncz Ar­­pad koztarsasagi elnök. — Az allamfo az Alkotmanybirosag eddi­gi torteneteben elso alka­­lommal kapcsolodik be szeme­­lyesen a testu­let munkajaba — kozolte dr. Hollo. — A zart­­koru tanacskozason a funkcio­­jukhoz kapcsolodo jogaik alap­jan varhatoan megjelenik meg — Antall Jozsef kormanyfo kivetelevel — Szabad Gyorgy, az Orszaggyules elnoke, Solt Pal, a Legfelsobb Birosag el­­noke, Gyorgyi Kalman legfobb ü­gyesz es Balsai Istvan igaz­­sagu­gy-miniiszter is. — Az Alkotmanybirosag a torveny es az ü­gyrend szerint jar el a miniszterelnok indit­­vanyaval kapcsolatos eljarasa­­ban — mondta a fotitkar ar­rol a beadvanyrol, amelyben Antall Jozsef a kormany ki­­nevezesi javaslataival ossze­­fu­ggo allamfoi eljaras hatar­­iidejere kerdezett ra.­­ Az al­­kotmany a koztarsasag elnoke­­nek a kinevezesi jog gyakorla­­sara nem hataroz meg hatar­­idot. Az Alkotmanybirosagnak azt kell eldbntenie, hogy a feltett kerdesre alkotmanyertelmezes­­sel megadhato-e a valasz, mert a testu­letnek csak erre van hatasköre. A fotitkar a tovab­­biakban arrol tajekoztatott, hogy az Alkotmanybirosag szeptember 26-i, a köztarsasa­gi elnök jogallasaval kapcsola­tos hatarozatanak kiegeszite­­sere — a kormanyfo kerese el­­lenere — nincs torvenyes lehe­­toseg. Ha pedig alkotmanyer­­telmezessel nem dontheto el a kerdes, a­kkor az allamfo ki­nevezesi joganak gyakorlasara vonatkozo hataridőt csak a parlament hatarozhatja meg, meghozza az alkotmany mo­­dositasaval. Sereg Andras KOLTSEGVETES 92 Volt, ahol Az Orszaggyules koltsegvete­­si ado- es penzü­gyi bizottsaga megtargyalta es altalanos vi­­tara alkalmasnak tartotta az 1992. evi koltsegvetest. 13-6 aranyban elfogadta a terveze­­tet a gazdasagi bizottsag is. A bizottsagi ü­lesen — a na­­pirend fontossagara valo te­­kintettel — megjelent Kupa Mihaly penzü­gy-, Surjan Lasz­ 16 nepjoleti, illetve Andras­­falvy Bertalan muvelodesi mi­­niszter is. A penzü­gyminiszter nagy vonalakban összefoglal­­ta a koltsegvetes iranyszamait es az alapelveket, melyeket összeállitasakor a penzugyi kormányzat szem elott tartott. Eszerint az idei költsegvetes hianya száz-száztiz milliárd forint körü­l lesz. „Mindezek igen nehezen lesznek elfogad­­tathatók a nemzetkozi szerve­­zetekke­l” — jelentette ki Ku­pa Mihally. Hozzáfűzte: az idei hiany adósságszolgalata további 20 milliard forintos terhet jelent a jovo evi koltsegvetesnek. Al­­talaban is nbvekszik az allam belso eladosodasabol szarmazo teher. Ezzel szemben a kü­lso adossaghelyzet javul — jovo­­re anelku­l fizethetjuk kü­lso adossagszolgalati terheinket, hogy az tovabbi forrasokat vonna el a gazdasagtól. A penzü­gyminiszter ismet szokasos optimizmusának adott hangot, amikor vázolta, mi­­lyen gazdasági feltetelrend­­szert vettek figyelembe a jovo évi koltsegvetes tervezesenel. Eszerint a magyar gazdasag kepes lesz az idei szintet meg­­tartani, esetleg egy-ket száza­­lekos GDP-növekedest is pro­­dukalhat. Reszben, mert az EK- es az EFTA-orszagok pia­­cai megnyilnak a magyar áruk elott, reszben mert a ke­­let-kozep-europai orszagokkal kialakult kereskedelem tovabb már nem csökken majd. A penzü­gyminiszter jovore fel­­milliard dollaros exporttöbb­­lettel szamol, de a fizetesi merlegben ugyanannyi hianyt prognosztizal — kedvezotlen esetben. Kupa Mihaly megfe­­kezhetonek tartja a gazdasagi visszaesest, sot nehany agazat­­ban — igy a gepiparban, a fel­dolgozoiparban es az agrar­­gazdasagban — szerinte nemi novekedes is varhato. Az inf­­lacio 20—25 szazalekos kere­­tek kozott tarthato, mikozben a lakossag realbere mar nem csokken tovabb. Ezaltal var­hato nemi fogyasztasnoveke­­des, s ennel nemileg nagyobb beruhazasblenki­les. Tovabbi inflacios nyomasrol a penzugy­­miniszter nem tud. M. M.: Az alkotmanyü­gyi bizottság 11 igennel, 10 nemmel es ket tartozkodassal nem tartotta parlamenti vitara alkalmasnak a költségvetesi tervezetet. engedtek, volt, ahol nem Mukodeskeptelen oktatas? (Munkatarsunktol.) Az oktatasi es a kulturalis szfera jovo evi koltsegvetesi terveit vitatta meg tegnapi ü­lesen az Orszaggyules kultu­ralis bizottsagia, amelyen a tarca vezetoje, Andrasfalvy Bertalan az agazat igenyeit es a Penzü­gyminiszterium­­nak a kormany által jóvaha­­gyott szamitasait egyu­tt ter­­jesztette a kepviselok ele. Az adatokbol egyertelmuvé valt, hogy a miniszter miért nem irta alá a koltsegvetesi irányelveket — mert mikent mondotta — az igenyek es a lehetosegek kozott oly nagy kü­lönbsegek vannak, amelyek behozhatatlan hatranyba keny­­szeritik az oktatas es a kul­­tura intezmenyeit. A minisz­­terium már a tavasszal 5,7 milliard forintot kert a kor­­manytol az intezmenyek mu­­kodesi hianyainak csökkente­­sere, ebből az iden azonban jó, ha egymilliard lesz teljesit­­heto. (Tavaly is, a­z ideihez ha­­sonló módoni, koltsegvetesi pot­­tamogatast kellett kerni, e nelku­l sok iskola es kultura­lis letesitmeny megbenult vol­na.) Ezek ismereteben a jovo evi dologi automatizmus rend­­kivü­l kis merteku emelese sok helyi­tt mukodesi keptelenne te­­heti az intezmenyeket. Sulyos gondot okoz az onkormany­­zatok oktatási normatívainak tervezett emelese is, amely melyen alatta van a varhato inflacio mertékenek. A mi­niszter szavaiból az is kitunt, hogy jovore nem lesz mod a pedagogusok korabban meg­­igért béremelesenek teljesite­­sere. Fejlesztesekre, beruhaza­­sokra jovore egyaltalán nem futja. PETO IVAN VALASZA: Van esely Mikor megjelent a Nepsza­­badsagban Vanko Magda nyilt levele, gondoltam, majd telefo­­non megkoszonlom meleg han­­gu sorait. Most, a masodik nyilt level megjelenese utan, mivel ezuttal már kerdeseket is kap­­tam, kenytelen vagyok en is nyilt levelet irni. Felhasznalom az alkalmat, hogy eloszor is koszonetet mondjak mindazoknak, akik le­­velben, szemelyesen, ismeretle­­nü­l az utcán megszolítva kife­­jeztek egyetértesüket az imma­­ron elhíresült Konya—Peto vi­­tában kepviselt allaspontommal, illetve gratulaltak szereplesem­­hez, vagy egyuttérzesü­ket fe­­jeztek ki — ahogy sokan fo­­galmaztak — az elszenvedettek miatt. Mint egy ido óta nyilvanos kozszereplo, hozzaszoktam ah­­hoz, hogy rendszeresen levele­­ket kapok. Elég gyakori, hogy ink&bb azok ragadnak tollat, akik felhaborodnak, tehat is­, merem m£r a gyulolkodo, gya­­lazkodo, tobbnyire nevtelen le­­velek szinte minden fajtajat. Most, legnagyobb oromomre es nem kis meglepetesemre alig­­alig erkezett ilyen level cimem­­re az emlitett vita kapcsan, an­­nál tobben ereztek fontosnak, hogy irasban vagy szoban je­­lezzek: ez az orszag nem azo­­nos azzal a teremmel. Masodszor: szeretnek nehany szót irni a december 9-i lap­­ban megjelent feld,­s olvaso levelére. Megvallom, a TF-vita hangzavarában (amely a teren keresztül erzékelhetőnél jóval nagyobb volt), de lehet, hogy a feszültség miatt egyszerűen nem figyeltem fel arra, hogy a SAS-behivos ember mit is mon­­dott. Csak akkor kaptam fel a fejem, amikor eloszor láttam a teveben az osszeallitast. Sajn^­­lom, hogy a helyszinen nem reag^ltam, de — talan nem kell bizonygatnom — nem az£rt nem, mert feltem, hanem a fentebb leirtak miatt. De ha mar szo esik errol, nem tu­dom megállni, hogy ne jegyez­­zem meg: a masodik vetités utani ugynevezett politologusi beszelgetesben bizony eshetett volna szo errol az ü­gyrol. A december 9-i lapban meg­jelent nyilt levél irota azt kér­­dezi, hogy ki fog rendet tarta­­ni az elozo rendszer kedvezme­­nyezettjei es a mostani tamo­­gatottjai kozotti háboruban. Haboru azert meg nincs sze­­rencsere, s csak abban lehet bizni, hogy a jogrend meg is akadályozza ezt a haborut. A fentebb emlitett levelek, a mds megnyilatkozasok es nem utol­­sosorban a szamomra tovabb­­ra is megbizhato tampontot je­­lento kozvelemeny-kutatasok abban erositenek meg: van esely arra, hogy a magyar t£r­­sadalom, melynek tobbseget — ebben tovabbra is hiszek — a tarsadalmi bökőre v£gyo, id­er­­zesu emberek teszik ki, meg­­akadalyozza, hogy elkerulhetd eles politikai konfliktusok ter­­heljek a gazdasági bajokból eredoeket. Pető Ivin országgyulési képviselo, SZDSZ J ............^ Megnyilt a PARA u­zletkozpont Erden Ka­racsonyi vasar a 2400 nm-es fedett kirakodopiacon 17-fele bolt varja gazdag druvalasztekkal Onoket az M7-es autopalya kozeleben. December 15-eig helypenz nelku­l arusithatnak a kereskedok. Jo parkolasi lehetoseg! S________r

Next