Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-10 / 289. szám
1991. december 10., kedd NPSZABADSAG - KÜLKAPCSOLATOK - ALLASPONT A külugyi bizottsag hozzajarult az uj KIM-allamtitkar kinevezesehez (Diplomaciai tudositonktol.) kell elomozditania. Reszben Kozbevetesekre elmondta: a Tobb oras eles illetekessegi ehhez kapcsolodik a szomsze- kozigazgatasi allamtitkar vita alakult ki hetfon az Ordos orszagokkal apolt kapcso- funkcioja nem poilitikai, haszaggyules külugyi bizottsagalatok javitasanak szandeka is, nem a KIfM szakmai vezeteban a RVM szemelyzeti politikaja es szerkezetvaltasa irigyen, melyben reszt vett Jeszenszky Geza is. A napirend elso pontjakent meghallgatták Martonyi Janost, az NGKM államtitkarát, akit a miniszter a KIM kozigazgatasi allamtitkári posztjára jelölt a lemondott Somogyi Ferenc helyére. A nemzetközi jogból kandidált Martonyi Janos pályafutásáról elmondotta, hogy az uj — külügyi — megbizatást Antall Jozsef kormanyfő ajanlotta fel szamara. Elkepzeleseirol kifejtette: ikorabbi tapasztalatait hasznositva erositeni szeretne az EK-integracios folyamatba valo bekapcsolodasunkat, erdekunk, hogy ne egy felhigult, hanem eros Europai Közosseg tagjai legyünk, melyre — igaz, ez meg vitakerdes — allami szuverenitasunk egy reszet rmajdan atruhazzuk. Tul a hazai felteteleken, a külpolitikanak ezt Meglepo bejelentest tett Sandorfy Gyorgy (MDF) kepviselo, a külugyi bizottsag tagja, ő volt a Balsai-nyilatkozat forrasa. Az igazságugy-miniszter egyik laptársunknak napokkal korabban azt nyilatkozta, hogy „a volt külügyminiszter es a volt karhatalmista” kozvetlen, gyors informaciokat kap a KIÍM-bol külpolitikankrol. Többek szerint ezU Szokai Imre helyettes Allamtitkar levaltasa mögott. Mill e sajAtos vAd hAttereben? — kerdeztük SAndorfy GyorgyBt: „A bizottsAg fllAsein, ahol szinte mindegyiken jelen voltam, feltunt, hogy az ellenzek egyes kepviseloi bizonyos informAcioknak sokkal hamarabb birtokAba jutottak, mint mAs kormAnypArti kepviseldtArsaim. Amikor ezt nevek nelkül szovA tettem a KIM illetekes vezetoinek, ok meghokkenve, s mintegy mentegetozve mondtAk, ez a titakoztatAskerdes meg forrong a miniszteriumban, sokszor nem publikusak m£g olykepp sem, hogy a bizottsAgi tagoknak elmondjAk, netAn nincs konkret dontes, hisz folyamatban levo dolgokrol van szo. Es — az az igazsag — en ezt (a jolertesultseget) figyeltem; miután e jelensegek szaporodtak, sajnos trról kellett meggyozodnom, hogy a KdM egyes osztalyairol vagy szervezeterol folyamatosan szivarogtak ki olyan informaciok, amik lenyegesen megeloztek a hivatalosat. Eh errol egy magAnbeszelgetes kereteben tArgyaltam Balsai Istvannal — 6 nyilvAn ezt az informAciot hasznAlta fel arra a bizonyos nyilatkozatara.” Horn Gyula elnok (MSZP) röviden csak annyit jegyzett meg: mAsfAl Av alatt 6 csupAn hAromszor beszAlt telefonon Szokai Imrevel, minden mAs talAlkozAs a parlamentben, e bizottsAg elott tortent; a KVM csupAn 2-3 alkalommal kuldBtt surgos tajekoztato anyagot az ellenzek pArtjainak. KovAcs LAszlo szerint az egAsz technikailag is keptelensAg, hisz a „megelozo hirhez” egyenesen a rejtjelezo reszlegtol kellene hozzajutni, netAn a nagykovetektol, mielott meg azok jelentenenek — egyebkAnt minden informAcios ut a KdM vezetoin keresztul vezet. E. T. se — de szervezeti kerdesek, igy a gyorsabb informaciofeldolgozas, a reaikciokepesseg javitasa elvalaszthatatlan a tartalmi torekvesektol, ekkent nem pusztan adminisztracios feladat. Szuksegesnek latja, hogy a KVM-ben az emberek biztonsagban erezzek magukat, de szukseges a folyamatos felfrissites is, ha az a hatekonysagot szolgalja. Martonyi Janos vegül kijelentette: hasonloan masfél éves NGKM-es gyakorlatához, fontosnak tartja az alapdilemmak felveteset-megtargyalasat a parlament illetekes bizottsagaiban, s a folyamatos konzultaciokat a pártok (köztuk az ellenzekiek) vezeto szakertoivel. „Amellett vagyok, akar a bizottsag vagy mas, informalis keretek kozott a kerdeseket megvitassuk.” A külügyi bizottsag vegül 12 igen szavazattal, hét tartozkodas (SZDSZ es MSZP) mellett tamogatta Martonyi Janos KVM-beli allamtitkari kinevezeset. Eszes Tibor Az iskolaban is a szolasszabadsag a legfontosabb Interju Lynne Cheney amerikai muvelodespolitikussaJ (Munkatarsunktól.) Lynne V. Cheney elsosorban Egyesult Allamok-szerte ismert muvelodespolitikus, szak- és szepird, a Human Targyak Nemzeti Alapitvanyanak (National Endowment for the Humanities, röviditve NEH) elnöke, s csak ezt kovetoen egy hires ember: Richard Cheney amerikai vedelmi miniszter felesege. A férjével rövid budapesti látogatáson tartozkodo Lynne Cheney mindket minosegeben nyilatkozott a Nepszabadsagnak. — Egy amerikai mondás szerint minden sikeres fArfi megfitt egy eros no All. All on mBgBtt eros fArfi? — Ez ma mar nem szamit elonynek. Mi az Egyesult Allamokban egyre inkabb partneri viszonynak tekintjuk a hazassagot, s egyre kevesbe meril fel, kinek ki all a hata mogott. — Melyek a NEH fo mukodesi teruletei? — Olyan targyak tanulasat tamogatjuk, mint peldaul a tortenelem, irodalom, filozofia, idegen nyelvek. Segitjuk az ezekkel foglalkozni kivano kutatokat, legyen szo akar egy Kretan asatasokat vegzo regeszrol vagy egy, a Washington konyvtar anyagait tanulmanyozo egyetemi tanarral. Tamogatjuk a kozhasznu televiziozast, utoljara egy nagyon nezett tizreszes sorozatot finansziroztunk az amerikai polgarhaborurol. Hozzajarulunk muzeumi kiallitasokhoz, konyvtari programokhoz is, s nagyon fontosnak tartjuk az oktatasi reformokat, elo kivanjuk mozditani peldaul a tortenelemtanitas szinvonalanak emeleset. A maga kategoriajaban a NEH az egyetlen, a human targyak oktatasanak tamogatasara szakosodott szovetsegi ügynokseg. — Hogyan lehet a NEH független szervezet, ha elnokenek „szoros” kapcsolata van a kormany egyik magas állasu tisztviselojevel? — Nekem ez a kerdes sosem jutott az eszembe. Otthon neha viccelünk, én megigerem, hogy nem szolok bele a vedelmi politikaba, Dick meg nem kommentálja a human targyak helyzetet. — Milyen tanacsot tudna adni azoknak az országoknak, amelyek éppen most szervezik az oktatási rendszerüket? — Nem mernek tanácsot adni azoknak, akik évek óta kemenyen dolgoztak a reformokon Magyarországon. Ezeknek az embereknek tudniuk kell, hogy a világ nagy reménykedéssel figyeli őket. Számunkra nagyon izgalmasnak tunik ez az idoszak Magyarorszagon, ahogy ujra felfedezik a demokraciat, es igyekeznek demokratikus megoldasokat talalni az allam legmagasabb szerveitol az altalanos iskolai osztalyteremig. — Mekkora autonomiara van szüksege egy altalanos iskolanak, egy gimnáziumnak, egy egyetemnek? — Az altalanos es kozepiskolak mukodtetesenek nagyon eltero modjai vannak. Nalunk a legfontosabb nem a szovetsegi hatosagok, hanem az egyes allamok szerepe. Kaliforniaban peldaul van egyseges tanterv, New York allamban pedig nincsen, sot, meg csak ajanlott tankonyvek sincsenek. Az Egyesult Allamoknak nagyon pluralis oktatasi rendszere van — minden megoldasnak megvannak az elonyei es a hatranyai. A legfontosabb azonban az, hogy az altalanos es kozepisikolak, de kulonoskeppen az egyetemek a szolasszabadsagnak, a kifejezes szabadsaganak otthonai legyenek. A mi tapasztalatunk egyik legörvendetesebb vonasa, hogy a szovetsegi kormanyzat — habar itt-ott tamogat bizonyos kutatasokat — nem avatkozik be a szolas- es kifejezes szabadsaganak kerdeseibe. Barmilyen legyen is valahol az allamberendezkedés, ezek a dolgok a leglényegesebbek. Horvath Gabor REDEI FERENC FELVÉTELE KOZEL-KELETI BEKEKONFERENCIA Ma kezdod(ne) a (Washingtoni tudositonktol.) Hacsak valami kezbe nem jon, kedden vegre megkezdodik a kozel-keleti bekekonferencia masodik szakasza Washingtonban. A het vegen az arab delegaciok egymas kozti egyezteteset kovetoen a jordan kuldottsegvezeto közolte, hogy a keddet elfogadták, s errol tajekoztatták az amerikaiakat is. Izrael, amelynek több kepviseloje már a mult kedd óta Washingtonban tartozkodik, de három külon targyalo küldottseget a het vegeig visszatartotta, eleve jelezve, hogy az uj dátum ellen nem emel kifogast. A csaknem egyhetes halasztas oka az, hogy Izrael demonstrálni akarta elegedetlenseget, amiért a Feher Ház es akilügy — Samir miniszterelnök szemelyesen kifejtett kifogasai ellenere — kiküldte a meghívokat a mult heti washingtoni nyitasra. Jeruzsalem ugyanis eleve szeretne elkerulni meg a latszatot is, hogy washingtoni nyomasra enged. Sajat targyalasi poziciojanak erositeseert ragaszkodik hozza, hogy az erdemi parbeszed valamennyi helyszine a Kozel- Keleten legyen. Ugyanakkor Izraelnek — egyebek kozott tizmilliard dollaros hitelgarancia-kerelme miatt is vigyaznia kell, hogy tul ne fe masodik szakasz szitse a hurt Washingtonnal. Ebben a helyzetben Samir az amerikai fovarosba küldte mar a nyitanyra is Netanyahu miniszterhelyettest, aki a palesztinai autonomia ügyeben uj javaslatokat helyezett kilátásba, de ugyanakkor közölte, hogy Izrael hetfo elott nem hajlando targyalni. Ez a nap azonban az „intifada” évforduloja, ezert mind a palesztin, mind a jordán küldöttseg jelezte, hogy számara az idopont elfogadhatatlan. Így született meg — anélkül, hogy az arabok es az izraeliek egymassal kozvetlenül targyaltak volna — a keddi kompromiszszum. S. P. Iszlam csucstalalkozo A szenegáli fovarosban hetfon megnyilt a 45 tagallamot es mintegy egymilliard mohamedant tomorito Iszlam Konferencia Szervezetenek csucstalalkozoja. A negynapos ertekezlet napirendjen szerepel az arab—izraeli beketargyalasokon kepviselendo kozos allaspont kidolgozása is. Azerbajdzsant felvettek az Iszlám Konferencia Szervezetébe, Albania pedig megfigyeloi statust kert és kapott. Megkezdodtek Goncz Arpad quitoi targyalasai Hetfo reggel Quitoban megkezdodott Goncz Arpad koztarsasagi elnok hivatalos ecuadori programja. Latin-amerikai korútja soran a magyar allamfo szombaton erkezett Chilebol latogatassorozatanak masodik allomasara, Ecuadorba. A meglehetosen feszitett chilei program utan az elnok a hetveget pihenessel toltotte a festoi szepsegu Esmeraldaban. Innen visszaerkezve Goncz Arpad elsokent a quitoi polgarmesterrel talalkozott, majd a nap magyar vonatkozasu esemenyekent koszorut helyezett el Petofi Sandor szobránál. A magyar államfo ezt kovetoen megkezdte targyalasait vendeglátojával, Rodrigo Borja Cevallos ecuadori elnökkel. (MTI) WaWhim 'jjiA tilj rj AMSZTERDAM A Szocialista Internacionale Vallasos Ligaja eves kozgyuleset tartotta Amszterdamban. A szervezetbe felvettek a Magyar Szocialista Part Hivo Tagozatot. A konferencian — amely Kelet-Europa integralasanak lehetosegeivel foglalkozott — szoba kerult, hogy a kovetkezo kozgyulest 1992 oszen Magyarorszagon rendezzek meg, s annak temaja a menekiltproblema legyen. (Sajat informacio.) ■ ■ . .----:—1 A kelet-szlovakiai Szepsiben Piiski Konyves. SZEPSI hazat nyitottak. Az innepsegen jelen levo ---------------------1 Piski Sandor annak a remenyenek adott hangot, hogy konyvesházait hamarosan a Karpataljan, a Vajdasagban es Erdelyben is meg tudja nyitni. Megnyito beszedet Duray Miklos mondott, akinek meg ellenzeki korában írt muveit Piski Sandor jelentette meg. (MTI) HANOI Vo Van Kiet vietnami kormanyfo fogadta Toth Raymondot, hazank nagykovetet, aki átadta Antall Jozsef miniszterelnok levelet. Vo Van Kiet kifejezte remenyet, hogy Vietnam es Magyarorszag kapcsolatai minden teren, elsosorban a gazdasagi egyuttmukodes fejleszteseben tovabb erosodnek. (Hanoi tudositonktól.) - MM Uis Labjegyzet az oldalajtorol Harmadmilliard ember sorsat meg ama nagy Tortenelemkonyv sem intezheti el labjegyzetben. A szovjet fejezet utolso lapja tul sura ehhez. Csak a teny rovid: megszunt a harom-negyszaz esztendos orosz birodalom, benne utolso es leghatalmasabb alkotasa, a bolsevik hatalomatvetelbol es a polgarhaborubol szuletett, jogilag hatvankilenc evet elt Szovjetunio. A foldfelszin hatodat borito allam helyen letrejovo valami ujnak meg a felszinet is csak sejtjuk. A jovo homalyat suriti, hogy a belorussz—orosz—ukran „nem”, azaz a szovjet allam jogi felbontasa jottanyit sem enyhitett azokon a problemakon, amelyek elkerulhetetlenül az egesz vilag gondjaiva lettek. A vilag most elsosorban az orosz területen levo tizenkilencezer, az ukrajnai negyezer es a belorussziai ezerketszaz atomtoltet (no es a kazahsztaniak) sorsaval foglalkozik. A „fekete taska” technikainak tuno problemaja gyakorlati kerdes, amiota nem tudni, kie a fo hatalom. S azt sem, kitol kerheto biztositek legalabb a nuklearis indutdgomb elzarasara. Hiszen Gorbacsov (aki 1985-ben sajat bevallasa szerint sem tudta egesz pontosan, minek az inditogombjat nyomja meg a peresztrojkaval), most mar nem teheto felelosse a javareszt oniranyito tarsadalmi lancreakciokert. A szovjet rendszer itt is reformalhatatlaninak bizonyult, bukasaval ,szethullott a kulsd es a belso birodalmat osszefogo abroncs. Eddig ennyi a parhuzam az ilyen is, mas is Jugoszlaviaval —s ne adj’ isten, hogy a hasonlatossag folytatodjon. A szornyu jugoszlaviai haboru csak petardadurrogas ahhoz kepest, amilyen egy esetleges katonai konfliktus lenne az iszonyatos feszultsegekben es fegyvertengerben fuldoklo volt szovjet teruleteken. Harmadmilliard ember kuszkodik a fagyoskodas es az ehezes remevel. Harmadmilliard, multjanak ertelmetol es felfoghato jovokeptol megfosztott ember, akinek legfobb gondja, hogy egyaltalan tulelje a jelent, a naptari mat, holnapot es hetveget. Versailles tukortermebol, Maastricht csillarjai alatt raketaszamok, hianymutatok latszanak, alig vakuminutara felvillantva azt, ami a valosagban a Lajtatol keletre is etetlik. Afrika panaszkodik: strategiai erteke veszten ehezese sem erdekel igazan senkit. A szlav harmak viszont tudjak: mar csak az emlitett atomtöltetek is hasznalhatoak apro, finom zsarolopisztolykent. Ambar Europa meg inkabb tudja. Minszkben a harom keleti szlav állam egyutt probalt kiszokni a sajat multjábol — nem a gorbacsovi uniokapun, hanem az oldalajton. Ez az egyutt az egyetlen igeret a jovore, hogy nem batarkonfliktusok, nem etnikai es vallasi verengzesek, torzsi „polgar”-haboruk kozepkora kovetkezik a „legujabb kor” utan. A veszely nagy: akik csak lancaikat veszithettek, most el is veszitettek a láncaikat. Csak onmaguk fekezhetik meg indulataikat. Mitevo legyen a vilag? Europa legnyugatibb csücske is „Szlavonia” lesz, ha Csap es Ura kozott egy „Horvatorszag” alakul ki. Penzt, erőt, politikat — mindent — meger, hogy ne igy legyen. Egyetlen nyugati állam sem fogodzkodhat huszas, negyvenotos kapaszkodokba. Clemenceau es Lloyd George, akar a jaltai harmak, most csak gyorsan felejtendo viaszfigurak. Eddig lehetoseg volt, mostantol kenyszer a katonai tenyezokon is joval tulmutato gazdasagi, jogi, szocialis es demokratikus alapra epitendo kozos biztonsagi rendszer. Eppen az allami onallosodas kozep- es kelet-europai folyamataban valt kikerulhetetlenne az europai kozosseg. Nekünk, itt Csap es Eszek kozott, „csak” arra kell vigyaznunk, hogy legalabb a sajat politikank feleslegesen ne fogyassza eronket es penzinket. Nemcsak a Nyugatnak kell ovnia magat a mult reflexeitol es a demokraciaba vetett illuzioktol. Kelet-Szlavia ontorvenyu vilag, merni es szabni senki kulsonek nem hagyja magat. Erdekink, hogy nyugati ablakan kitekintve ne eloszolat vagy hatso udvart, hanem jo szandoku szomszedot, nyitott partnert lassan. Akarmi lesz az eleje az uj keleti fejezetnek, Magyarorszag szamara sohasem labjegyzet az ottani tortenelem. Füzes Oszkar Hasonlok Fekete Gyula, az iro, mostanaban nem nepesedesi kerdesekkel foglalkozik. Az utobbi ket evben ezen a teren nyilvan rendbe jott minden. Ezert Fekete Gyula, az iro, mostanaban mas magyar sorsproblemakkal torodik. Egyebek kozott a Radio helyzetevel. Azon belul is a „Gombar-ügyekkel”. A mult heten peldaul egy aczelista Gombar arckepet rajzolja elenk az iro. Az ismert politologus ugy jelenik meg elottünk, mint aki a levaltott regi rendszerben provokatorkent beszelt egyedül a tobbpartrendszer szüksegessegerol a lakitelki satorban, s mint aki ma a Radioban „minden roszszat kepvisel, amit Aczel valaha is kepviselt”. E felrajzolt portre hitelesitesere egyetlen bizonyiteka van Feketenek. Egy, a Nepszabadsagban megjelent interju reszlete, amelyben Gombar pozitivan nyilatkozik Aczelrol. Ez minden. Emiatt megkerdojelezodik Gombar koncepciosan kritikai tenykedese. Ám az is lehet, hogy mas bantja a nepesedespolitikai szakertot. Talan az, hogy Gombar az elozo rendszernek — muveivel perdöntoen bizonyithatoan — sokkal kemenyebb es hatasosabb, europaibb kritikusa volt, mint Fekete Gyula. Nyilvan epp ezen europaisag okan nem hajlando Gombar sarat dobalni sem (az immaron halott) Aczelra, sem a mogottunk levo idoszakra. S ebben nincs egyedul. Feltehetoen hasonlo okok miatt minositik manapsag nehanyan Bihari Mihalyt es Lengyel Laszlot „MSZMP- politikusbol független politologussá avanzsalt szakertoknek”, a vehemensebbek pedig egyenesen „MSZMP-fidkanak”. Nincs mostansag nagy becsülete az emberi, vilagnezeti tartasnak, a szellemi megvesztegethetetlensegnek. Nemelyek legszivesebben kotelezdve tennek az onmegtagadast. Ahogyan ok csinaljak. Hasonlo brill a hasonlonak — mondtak a regi Romaban. Ha igy haladunk, az uj rendszerben ez lesz a jelszo: hasonlo csak hasonlot tur meg. S akkor nemigen lesz hely Bihari, Lengyel, Gombar es a hozzajuk hasonlok szamara. , Hovanyecz Laszlo 3