Népszabadság, 1992. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-04 / 209. szám
NÉPSZABADSÁG Ma:tévé-magazin l |b 16 oldal ára: 18,50 Ft _________________ 1992. szeptember 4., péntek SZOCIALISTA NAPILAP 50. évfolyam, 209. szám Panics támad, Milosevics hátrál Súlyos harcok Bihacnál és Slavonski Brodnál (Újvidéki tudósítónktól) - Támadni fogok, a fegyverem az igazság lesz - nyilatkozta Panics jugoszláv miniszterelnök a pénteken esedékes bizalmi szavazásról. Kilátásba helyezte, hogy szakít a régi garnitúrával, amely minden eddigi „meccsét” elveszítette. Magabiztosan azt közölte, hogy politikai programját győzelemre viszi, mert maga mögött tudja a lakosság kétharmadát, a belgrádiak 82 százalékát, a montenegrói szocialistákat (akik nélkül a bizalmatlansági szavazás nem sikerülhet). És még a szakszervezeti vezetőséget, az ellenzéki pártokat, a londoni értekezlet minden résztvevőjét, Oroszországot is - mondta. (Folytatás a 2. oldalon) Hadirokkantak tüntetnek a belgrádi parlament előtt MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Puskás Ferenc csütörtöktől alezredes és az MLSZ nemzetközi igazgatója. (Interjúnk a 16. oldalon) Már hűtik a pezsgőt a Malévnál ( Munkatársunktól) Véglegesnek látszik a döntés a Malév és az Alitalia házasságáról - tudtuk meg tegnap megbízható forrásból. Hivatalosan ugyan még nem erősítették meg a hírt, de állítólag a Malévnál már készülnek az ünnepélyes aláírási ceremóniára, amelynek kitűzött időpontjától kevesebb, mint három hét választ el. Beke Kata írása: Gyűlölködni könnyebb„Egyetlen valamirevaló demokratikus párt sem 7-1 engedheti meg magának, hogy egyik vezető sze Je mélyisége még csak ne is röstellje, hogy ő nem a demokrata.” 7 1 Pünkö Árpád riportja: Kilenc meg kettő --ú? „Legszívesebben tényleg a munka pártjában ” lennék...” “•I Mravik László cikke: Két pogány közt már “3 megint - „Ezen aprócska ügy egyébként csupán _? arra jó, hogy bizonyítsa azt, amit mellesleg mins-1 denki tud: a «béketábor» országai a nyugati mű- M kincsbinisz számára szabadrablás területei vol-1 - tak - mi több, ma is azok.” Interjú Rátonyi Róberttel: „Talán sokakat bántani fog, de nem adnék annyit az életemből az operettnek...” ENSZ-EMBARGÓ: Száz vagon árut visszafordítottak A takarmányélesztő sem juthat át Szeptember elsején lépett hatályba az ENSZ által Kis-Jugoszlávia ellen hozott embargó betartásáért felelős tárcaközi operatív bizottság azon döntése, mely szerint magyar fuvarozók Macedóniába és Bosznia- Hercegovinába nem szállíthatnak árut, csak Románián vagy Horvátországon keresztül. Egy magát megnevezni nem kívánó illetékes a Népszabadságnak elmondta: azért döntött így a bizottság, mert az embargó elrendelése óta több tucat jelzést kaptak, hogy a macedóniai, illetve bosznia-hercegovinai címre feladott szállítmányok nem jutottak el rendeltetési helyükre, szerb területen eltűntek, vagy elrabolták az árukat. Az ENSZ-embargó megtartatása érdekében döntött úgy a tárcaközi bizottság, hogy megtiltja a magyar fuvarozók és megbízóik számára, hogy tranzitországként használják Szerbiát. Emellett a fent említett országokba csak a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szeptember elseje után kelt engedélyével szállíthatnak az exportőrök. Értesüléseink szerint a vám- és pénzügyőrség csaknem száz vagon árut fordított vissza a magyar-szerb határról, köztük kohókoksszal, kőszénkoksszal, olajjal, takarmányélesztővel megrakott vasúti kocsikat. A rendelkezés azonban csak a magyar árukat szállító járművekre vonatkozik. A tárcaközi operatív bizottság értekezletén részt vettek az ENSZ megfigyelői is. Jelenlétükben javasolták a minisztériumok képviselői: az ENSZ szankcióbizottsága vagy a Biztonsági Tanács az embargó betartatása érdekében hatalmazza fel a magyar hatóságokat arra, hogy a Magyarországon keresztül Bosznia-Hercegovinába, illetve Macedóniába indított, harmadik országból származó áruk szállítóit is romániai vagy horvátországi kerülőútra kötelezhessék. Ilyen kötelezettséget ugyanis jelenleg csak a magyar árukra és a magyar szállítókra róhatnak. F. Gy. A. ANDREJCÁK: A hadsereg még csehszlovák (Prágai tudósítónktól) Imrich Andrejcák csehszlovák szövetségi védelmi miniszter ma egynapos látogatásra Budapestre érkezik. Utazása előtt nyilatkozott lapunk prágai tudósítójának. Bevezetőül elmondta, hogy hivatalba lépésétől kezdve kiemelt fontosságot tulajdonít a két szomszéd: Lengyelország és Magyarország meglátogatásának, személyesen kívánva hozzájárulni az együttműködés elmélyítéséhez. A minap tárgyalt Varsóban, most pedig Für Lajos miniszterrel tekinti át a közelebbi és távolabbi jövő feladatait. Miután erre az időszakra esik Csehszlovákia szétválása, Andrej Mák miniszter részletesebben is foglalkozott a folyamattal. Elmondta, hogy a hadsereg túléli a szövetségi államot, jövőre még egységes fegyveres erőként működik a két ország területén, s ha majd megszületik a törvény a felosztásáról, akkor - megítélése szerint 1994 elején - kerülhet majd sor a katonaság szétosztására a cseh és a szlovák állam között, ámde nem valamiféle spontán felbomlással, hanem szervezett rendben. „Mindenesetre ezt a lépést politikai döntésnek kell megelőznie, itt nem a hadsereg óhaja az irányadó” - tette hozzá, és egyúttal rámutatott, hogy a két különálló haderő között természetesen a jövőben is tovább élnek a hagyományos kapcsolatok, sokoldalú, termékeny együttműködésre számít. Magától értetődik - tette hozzá a szövetségi védelmi tárca vezetője, hogy a válási folyamat sima lebonyolítását számos bonyolult feltétel előzi meg. A megoldásokra a hadsereg megfelelő szintjein már kidolgozták a forgatókönyv alapelveit. (Folytatás a 3. oldalon) AZ IPAR DOLLÁRMILLIÓI Első a privatizáció Hamarosan megérkezik Magyarországra az a százmillió dolláros hitel, amelyet a Világbank nyújt a kereskedelem fejlesztésére. Az ipari tárca adatai szerint a külföldi hitelek mára gyakorlatilag a működőtőke nagyságrendjének felelnek meg. A Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal 1982-ben kötött megállapodások óta új nemzetközi hitelezők is megjelentek, esetenként kedvezőbb feltételekkel is erősítve a hitelezési versenyt. Az IKM statisztikája szerint a Világbankkal kötött megállapodás óta az idei év elejéig összesen 1,8 milliárd dollár kedvezményes kölcsön lehívására volt lehetőség, amelynek jelentős része a feldolgozóipar fejlesztését szolgálta. A programok lehetőségei még nincsenek kimerítve. Igaz, a feltételek viszonylag szigorúak. 1990 óta az Európai Beruházási Bank is ad hiteleket, főképp az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások, a feldolgozóipar és a turizmus fejlesztésére. Eddig egyebek között 120 millió ECU-s hitelt biztosított a Magyar Villamos Művek Rt. részére az energiatakarékosságot segítő hangfrekvenciás közvezérlés kiépítésére, és 25 millió ECU-val segíthetők a kisvállalkozások. A továbbiakban a távközlést segítő hitelcsomagot is kidolgoznak. A Phare-segélyprogram viszsza nem térítendő támogatásként a gazdasági szerkezetváltás, a piacgazdaság infrastruktúrájának megteremtését kívánja segíteni. Nagyságrendje 1990 óta évi százmillió ECU. Néhány példa a felhasználásra: az energetika és a környezetvédelem céljaira az első évben 25 millió, majd öt-öt millió ECU-t különítettek el. A mis- és középvállalkozások infrastruktúrájának fejlesztésére 21 millió, a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére több mint 15 millió, oktatási célokra húszmillió szolgál. A privatizációs világbanki hitelhez kapcsolódva a privatizációt az idén negyvenmillió ECU segíti. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyebek között a Petőfi Nyomda fejlesztésére nyújtott csaknem ötmillió ECU hitelt, 2,3 millió ECU-t fektetett a Microsystem Rt.-be, és 90 millió ECU-s hitelt nyújtott telefonfejlesztésre a Matávnak. A nagy nemzetközi hitelező szervezetek mellett számos kétoldalú megállapodás is létrejött. Az USA például 55 millió dollárral támogat többféle célkitűzést, Nagy-Britannia 25 millió fontot szán képzésre, tanácsadásra, a német tartományok 50 millió márkát kisvállalkozásokra, energetikai fejlesztésekre, de a különböző kétoldalú hitelek és alapok létrehozásában még számos további ország szerepel. A hitelekhez és támogatásokhoz persze megfelelően kimunkált fejlesztési elképzelésekre van szükség. Kozma Judit Program neve Aláírás kelte Kölcsön Lehívott Lehívha összege állomány áilomár millió USA-dollár Exportfejlesztési program 1983 138,4 138,40 Finomvegyipari program 1985 106,7 106,70 1. Ipari szerk. átal. pr. 1986 108,4 96,7 11,7 II. Ipari szerk. átal. pr. 1987 151,6 111,4 40,2 III. Ipari szerk. átal. pr. 1989 141,9 31,4 110,5 Technológia-fejlesztési pr. 1988 51 24,6 26,4 Az adatok az 1992. márciusi állapotot tükrözik A Duna Kör tiltakozik Miképpen akadályozhatjuk meg a bősi erőmű üzembe helyezését, a Duna katasztrófáját? - erre keresték a választ tegnap a Kossuth Klubban a Duna Kör tagjai, szimpatizánsai. Az utóbbi napok hírei, amelyekből valamifajta kompromisszum kialakulására lehet következtetni a szlovák és a magyar fél között, igen érzékenyen érintették a környezetvédőket. Vargha János, a Duna Kör vezetője bevezető helyzetelemzésében támadta a bősi erőmű kérdésében kompromisszumra hajlamos kormánytisztviselőket. Kifejtette, hogy műszaki kompromisszum nem lehetséges, ha Bőst bármi módon üzembe helyezik, előbb-utóbb fölépül Nagymaros és a többi dunai vízlépcső is. Vargha szerint egyes kormányhivatalnokok és állami szervek szabotálják a parlament vízlépcsőellenes határozatának végrehajtását. Vargha reagált Bába Iván tegnapelőtti nyilatkozatára is. Szerinte a magyar politikusok igenis megtámadhatják a C-variánst a Hágai Nemzetközi Bíróságon, valamint a Duna Bizottságnál. A felszólalók, köztük Makovecz Imre, radikális fellépést sürgettek. A Dunát nem lehet odébb vinni, legkeményebben vissza kell utasítani a kormány esetleges kompromisszumkészségét. Ha kell, kifekszünk a partra, az építkezők elé - mondta Makovecz. Kifejtette, hogy az építkezést a sunyi nemzetközi bankpolitika tette lehetővé, s ebből elég volt. Csoóri Sándor azt javasolta, hogy magyarok és szlovákok személyesen keressék fel Európa parlamentjeit, hogy felhívják a figyelmüket az ökológiai katasztrófára. Orbán: A Csurka-út Rostockba vezet (Bonni tudósítónktól) Az Egyesült Államokban és Németországban nem tartják kielégítőnek Antall József elhatárolódását a Csurka-féle vonaltól - tűnt ki abból a beszélgetésből, amelyet Orbán Viktorral folytatott csütörtökön telefonon bonni tudósítónk. A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője az Egyesült Államokban tett látogatását követően azért utazott Németországba, hogy részt vegyen és felszólaljon a Liberális Internacionálé (LI) kongresszusán, ahol ma döntenek a magyar liberális párt teljes jogú tagként való felvételéről. - Milyen visszhangja van Amerikában, illetve Mainzban a Csurkadolgozatnak és utóéletének, s milyen következményekre számít a magyar belpolitikában? - A belpolitikai vonzatokról most nem beszélnék, mert azt tervezem, hogy hazatérve nagygyűlést tartok, ahol el fogom mondani, szerintem miért változott meg egészében a politikai helyzet Magyarországon, és miért kell más dimenzióban gondolkozni, mint tettük ezt a Csurka-féle írás előtt. Az írás nemzetközi visszhangja katasztrofális. Az ember nem azért jár külföldre, hogy saját éppen hivatalban lévő kormányát befeketítse. Az ellenkezőjét igyekszik tenni, lehetőleg növelni próbálja Magyarország nemzetközi hírnevét, próbálja nemzetközi kapcsolatait minél magasabb szintre emelni. (Folytatás a 3. oldalon) Nem esküdtek össze ellenünk - mondja Bethlen Bethlen István országgyűlési képviselővel, az MDF országos elnökségének tagjával a Csurkatanulmány néhány gazdaságpolitikai eleméről beszélgettem. - Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter egyik beszédében nemrég azt mondta: „Nagyon nehéz úgy az IMF-fel tárgyalni, hogy a legnagyobb kormánypárt alelnöke a bankárokat a nemzetközi zsidó szövetség előretolt csapatának nevezi”. Ön mit szól a miniszternek ehhez a megállapításához? - Teljesen egyetértek a miniszterrel, hiszen nem lehet azokat szidalmazni, akiktől valamit szeretnénk. Egyszerűen nem igaz, hogy Magyarország ellen pénzügyi-gazdasági összeesküvés folyik. A nyugati kormányok, a nemzetközi pénzügyi szervezetek eddig a legnagyobb jóindulatot tanúsították Magyarország iránt. Viszont sehol a világon nem néznek jó szemmel olyan szakmai baklövést, mint amilyent a pénzügyi kormányzat elkövetett, vagyis hogy tavaly év végén még csak 70 milliárd forintban határozták meg a költségvetési deficitet, majd idén februárban már kiderült, hogy ez az összeg eléri a 200 milliárd forintot. Nem vehetjük rossz néven az IMF-től, ha negatívan reagál a fejleményekre. Ugyanakkor minden jel arra utal, hogy e nagy szakmai hiba ellenére a Nemzetközi Valutaalap tovább folytatja a Magyarországnak nyújtott támogatást. (Folytatás a 9. oldalon)