Népszabadság, 1992. december (50. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
4 Glaszé A „liberálisok” nem akasztanak, legfeljebb fölfüggesztik az arra „érdemeseket”. Jogszerűen és kesztyűs kézzel, ahogy az egy úri társaságban illik, különben is, csak semmi oktalanság, elvégre mindennek oka van ennek is. Hogy minek is? Hát ez az... Stefan A. Musto 1989 óta intézi, illetve intézte a Friedrich Naumann Alapítvány magyarországi ügyeit. A német FDP-hez közelálló szervezet tudományos kutatások, konferenciák, tanulmányutak és szakembercserék finanszírozásával támogatja a liberális erőket. Hogy vannak-e itthon liberálisok, avagy sem, azt nehéz lenne eldönteni, hogy Musto miként végezte munkáját, arról talán - majd a bonni munkaügyi bíróság dönt. Tény: az iroda nem maradt munka nélkül. Az is tény, hogy Musto urat felmentették. Miért? Nemigen tudni, tudniillik nem nyilatkozik. Kis város Budapest, így aztán sejteni lehet ezt, azt. Előbb azt suttogták a parlamenti széksorok: jót tenne Mustónak a melegebb éghajlat, mondjuk Spanyolország, ahol évekig dolgozott, szép háza és jó kapcsolatai vannak ott. Így igaz, mégsem állt kötélnek. Musto szeret itt lenni, sosem titkolta, közel áll hozzá ez a város. Később arról cikkeztek a lapok: a Fidesz nem szereti Mustot. Tettek is néhány lépést az eltávolítása érdekében. Nincs bizonyítva. Aztán egy tanmesét is hallani itt, ott. Valahogy úgy hangzik, mint a Hófehérke története, csak épp azt nem tudni, lesz-e hó, s egyáltalán, ki fehérebb a másiknál. Mindegy, essünk túl rajta. Mr. X. áll a tükör előtt egy távoli országban, és a tükör így szól hozzá: szép karrier, szép karrier, de van egy iroda Budapesten, ami még a tiédnél is kívánatosabb. Hát így valahogy. A többi már rutinmunka, afféle diplomáciai reszli, csak ugye glaszékesztyű kell hozzá, jó modor, meg a kapcsolatok... F. J. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1992. december 15., kedd Parlament: médiaháború napirend előtt is A múlt heti „médiaesemények” hétfőn témát adtak az Országyűlés napirend előtti felszólalásainak is. A kormánykoalíció ismételten kifejtette, hogy jogszerűnek tartja a Televízió vezetői ellen indított eljárást, míg az ellenzék kétségbe vonta annak jogosságát. Salamon László (MDF) azt is az ellenzék szemére vetette, hogy képviselőik hiányzásaikkal hátráltatják a parlamenti bizottságok munkáját. Hack Péter (SZDSZ) ezt élesen visszautasította. Balsai István igazságügy-miniszter napirend előtti felszólalásában ismét leszögezte, a kormány a Pénzügyminisztérium célszerűségi vizsgálata és más hivatalos adatok alapján bűncselekmények alapos gyanúja miatt indított eljárást a Televízió vezetői ellen. A miniszter cáfolta Kulin Ferenc (MDF) kulturális bizottsági elnök korábbi kijelentését, miszerint az eljárást az ellenzék provokálta volna ki. Balsai hangoztatta: szó sincs koncepciós perről, a kormány kötelessége szerint cselekszik. Hack Péter (SZDSZ) szerint a vizsgálat egy politikai kampány része, ezt alátámasztja Antall József tévényilatkozata is, amelyben a miniszterelnök kifejtette, hogy elégedetlen a televízió vezetésével. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálatai pedig már számos olyan visszaélést feltártak, amelyeknél a felelősségre vonás indokolt lett volna - így a Foglalkoztatási Alapnál, a bankbotrányoknál de az mégsem történt meg. „A kormány nem tekinti szívügyének az adófizetők pénzét, ha kormányzati körökben történnek a visszaélések” - hangoztatta a képviselő. Deutsch Tamás (Fidesz) aggasztónak tartotta, hogy a politikai párbeszéd a munka- és büntetőjog területére tevődött át. Szerinte nem lehet véletlen egybeesés az, hogy Csurka forgatókönyvével egyeznek Antall lépései. Leszögezte, hogy a Televízió elnöke nem közalkalmazott, és jogilag minden alapot nélkülöz az ellene folyó eljárás. Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője azt hangoztatta, hogy már korábban tömegmozgalom indult a médiaelnökök eltávolítására. Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke szerint a véleményét félreértették, mert a gazdasági vizsgálat nem retorzió az ellenzékkel szemben, s a vizsgálatot a bizottság határozata alapján is meg kellett volna indítani. A kialakult helyzetért annyiban felelős az ellenzék, hogy akadályozta a médiaválság megoldását. Soós Károly Attila (SZDSZ) felszólalásában közölte: Sándor István, az ÁSZ elnökhelyettese korábban elmondta neki, hogy a TV-nél egyáltalán nincs szó súlyos visszaélésekről. Az ÁSZ- nak nincs olyan havi jelentése, amelyben ne szerepelnének az egyes tárcáknál feltárt hasonló súlyú ügyek. Az igazságügyminiszter erre úgy reagált, hogy az ÁSZ is utóvizsgálatot rendelt ebben az ügyben, s meg kell várni annak a végeredményét. Az Országgyűlés hétfőn sürgősséggel napirendre tűzte a köztársasági elnök javaslatát, amely a médiavezetők kinevezési törvényének módosítására vonatkozik. (Információink szerint a koalíciós frakciók hétfői együttes ülésükön úgy döntöttek, hogy a napirendre tűzést követően elutasítják a javaslatot. Tegnap az Országgyűlés - egyebek mellett - napirendjére vette Körösi Imre (MDF) javaslatát is, amely parlamenti privatizációs különbizottság felállítását szorgalmazza. K. J. T. Időhúzás az abortuszvita? Az Országgyűlés - a hosszúra nyúlt napirend előtti vitát követően - folytatta a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A honatyák, például Marx Gyula (MDF), e törvényjavaslat vitája során az abortuszügyben tapasztalható társadalmi megosztottságra figyelmeztette képviselőtársait. Hodosán Róza (SZDSZ) a törvénytervezet címének módosítását javasolta. Szerinte a „terhesség-megszakításról szóló törvény” cím jobban kifejezné a javaslat valós tartalmát. Ugyanis jelenlegi formájában a magzati élet védelmének mindenekelőtti voltát sugallja a cím, márpedig ha ez lenne a törvényhozás célja, akkor a készülő jogszabálynak szólnia kellene a fogamzásgátlásról, a különböző orvosi-nőgyógyászati beavatkozásokról is. Figyelembe kell azonban venni - vélekedett Hódosán hogy a nőnek alkotmányos joga dönteni terhessége felől, ugyanakkor alkotmányos jog az élethez való jog is, s lényegében e kettő között kell megtalálni a legtöbbek számára elfogadható megoldást. Kelemen András korábban népjóléti minisztériumi, jelenleg külügyi államtitkár védelmébe vette a törvény eredeti címét arra hivatkozva, hogy az kifejezi a parlament szándékát, miszerint védi a családot, azon belül a család leendő tagjának életét és jogait is. A szocialista párti Schiffer János a férfiak felelősségét hangoztatva emlékeztette a T. Házat, hogy korábban ő javasolta a Btk. módosítását azzal a céllal, hogy a tiltott magzatelhajtások esetén társtettesként a férfi is felelősségre vonható legyen. Schiffer értetlenségének adott hangot, miért szavazta ezt le akkor a zömmel férfiakból álló kormánytöbbség. Ugyancsak a férfiak felelősségét hangoztatta Inotay Ferenc (KDNP). Szerinte a nőknek az abortusz mellett felsorakoztatott érvei a legtöbb esetben nem felelnek meg a valóságnak, álmagyarázatok. A képviselő ugyanakkor leszögezte: időhúzás mindaz, ami a parlamentben abortuszvita címen zajlik, hiszen bárhogy is dönt e kérdésben a T. Ház, a vesztes fél - merthogy itt összeegyeztethetetlen, egymást kizáró törvényi megoldásokról folyik a vita - a „vesztesek” az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Sőt, ha az is kedvezőtlenül dönt, még tovább, nemzetiközi bírói fórumok elé mennek. Inotay épp ezért javasolta, fogják rövidre a törvényjavaslat vitáját. Az MDF-es Fodor András Attila - sok más mellett - elfogadhatatlannak tartotta a törvényjavaslat azon paragrafusait, amelyek az anya válsághelyzetére hivatkozva engedélyeznék a magzatelhajtást. Mint mondta: a születendő gyermekre váró veszélyeket embertelen dolog a magzat elpusztításával megoldani... A képviselő a törvény részletes bírálatát követően felszólította a koalíciós képviselőket, ne szentesítsék az elmúlt harminchat év életellenes politikáját, azaz szavazzanak a törvényjavaslat ellen vagy a jövőben ne nevezzék magukat keresztény elveken alapuló nemzeti érzelmű koalíciónak. Koalíciós „nem” Göncz javaslatára Kulin Ferenc, a kulturális bizottság MDF-es elnöke a Göncz-indítványról szólva úgy vélekedett, hogy a köztársasági elnök javaslatával nemhogy oldotta volna a gordiuszi csomót, mint inkább tovább bonyolította azt. A kinevezési törvényről a koalíció álláspontja közismert. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a személyi kérdések eldöntéséhez kétharmados többségre legyen szükség. Ez ugyanis nem jelentene mást, mint a médiaügyben különösen tapasztalható konszenzusképtelenség, illetve konszenzushiány törvényerőre emelését. Ha elfogadnánk a jelenleg hatályos kinevezési törvény megváltoztatását, elfogadhatatlan helyzetbe hoznánk a végrehajtó hatalmat. A kormány attól kezdve nem tudná teljesíteni azon alkotmányos kötelezettségét, amely a közintézmények működésének fenntartásáról rendelkezik. Kulin végezetül kijelentette: a koalíció a fentiek miatt nem fogja támogatni a Göncz Árpád által beterjesztett törvényjavaslatot. F. Gy. A. Meghallgatás után kihallgatás (Munkatársunktól) Nahlik Gábor, a Magyar Televízió alelnöke hétfőn este a Népszabadság munkatársának kérdésére válaszolva elmondotta: jelenleg a higgadt tájékoztatást tekinti a fő feladatának. Ami a folytatódó vizsgálatot illeti, mint mondotta, a rendőrség feladata annak megállapítása, hogy vis maior, gondatlanság, vagy szándékosság esete forog-e fenn. A cselekmény minősítése az ügyészség dolga, az esetleges bűnösség megállapítása a bíróságé - de addig is az ártatlanság vélelméből kell kiindulni Visszatérve a tájékoztatási kötelezettséghez, az alelnök elmondotta, hogy kedden a Magyar Televízió belső informálását szolgáló csatornán egy, a vizsgálat tárgyát ismerő pénzügyi szakértő tart előadást. Végezetül válaszolt arra a kérdésre, hogy szerepel-e tervei között olyan lépés, amely jelentős személyi változásokra irányulna. „Nincs ilyen terv a közeljövőre” - jelentette ki Nahlik Gábor. (Nahlik Gábor válasza, a szombati lapunkban az IP-ügyről megjelentekre a 6. oldalon.) * Kihallgatták a Magyar Televízió két vezető munkatársát hétfő délelőtt az ORFK Gyorskocsi utcai vizsgálati osztályán. Bányai Gábort, a TV 1-es programjának intendánsát és Nagy László gazdasági főigazgatót az elmúlt héten jelentette fel az igazságügy-miniszter különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A kihallgatást követően Margittai Domokos ezredes, a vizsgálati főosztály vezetője az MTI érdeklődésére hétfőn kora délután csak annyit közölt: az ügyben Pintér Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány fenntartja magának a nyilatkozás jogát, így egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a két TV-s vezető szabadlábon védekezhet. Bányai Gábor intendáns a Népszabadság munkatársának a közel háromórás kihallgatást követően azt mondotta, hogy a kihallgatás témája nem lépett túl a korábban vitatott, illetve vizsgált négy szerződésen, sőt ezek közül sem mindegyik került szóba. Kijelentése szerint a kihallgatás korrekt volt. Dr. Bárándy Péter, aki Nagy László és Bányai Gábor ügyvédje, ehhez azt tette hozzá, hogy nem várható újabb rendőrségi kihallgatás, amíg nem szereznek további bizonyítéknak szánt anyagokat. Három „korrekt” óra után BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Ma aláír a kormány és a VIKSZ Ma délután írják alá azt a kormány és a szakszervezetek közötti megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a szakszervezetek a VIKSZ-ben kétharmados többséggel is dönthessenek a vagyon megosztásának kérdésében. A szakszervezetek működéséhez szükséges vagyon kérdésében a VIKSZ tagjai eddig képtelenek voltak egységes álláspontra jutni, mert a Szolidaritás - élve az úgynevezett 28-as törvény adta lehetőséggel - megvétózta az előterjesztéseket. A kormány sürgősséggel olyan törvénymódosítást terjeszt a parlament elé - december 21-én -, amely elfogadása esetén lehetővé teszi a VIKSZ-ben a kétharmados döntést, s lezárulhat végre az érdemi érdekvédelmi munkát akadályozó áldatlan, hosszúra nyúló szakszervezeti vagyonvita. B. Sz. J. Osztrákoké a Ganz Hunsiet Furcsa pályát járt be négy év alatt az egykori Ganz Járműgyár, mai nevén Ganz- Hunslet. Eredetileg angol-magyar vegyes vállalatként kezdte félig privatizált pályáját, a brit Telfos csoport érdekeltségeként. Az angolok két és fél évig irányították a társaságot, majd 1991-ben az osztrák Jenbacher cég vásárolta meg az angol Telfos részvényeit, s így szerzett többséget a magyarországi Ganz-Hunsletben. A Jenbacher az osztrák államvasutak legnagyobb szállítója, nagy tapasztalatokkal és piaci ismeretekkel rendelkezik ebben az iparágban. Másfél éven át tartó menedzselésével a betegeskedő Ganz-Hunslet túljutott a krízisen. A cég rendelésállománya 1992 végén 5,7 milliárd forint. A Jenbacher cég megvásárolta a fennmaradó 49 százaléknyi részvényt, s így teljes egészében osztrák tulajdon lett a Ganz gyár. SZDSZ: Kriminalizálódik a politika A Televízió vezetői ellen indított támadással a kormány - működése óta először - a politika kriminalizálásával próbálja kikerülni az alkotmányos akadályokat. Az eljárás mechanizmusa kísértetiesen hasonlít az 1940-es évek végéről ismert gazdasági koncepciós perekhez - jelentette ki hétfőn Pető Iván szabaddemokrata pártelnök a parlament plenáris ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. Pető szerint Hankissék igazi bűne, hogy nem tettek politikai engedményeket annak érdekében, hogy a költségvetési pénzeket megkaphassák, ehelyett vállalkozásokból biztosították a Televízió működőképességéhez szükséges pénzt. Nem gazdasági, hanem kizárólag politikai okai vannak a TV-elnök felfüggesztésének, mindezt az is jelzi, hogy a miniszterelnök szombati interjújában ismételten elégedetlenségét fejezte ki a Televízió műsoraival kapcsolatosan, Kulin Ferenc és Katona Tamás pedig az eljárás megindítását válasznak minősítette Göncz Árpád legutóbbi döntésére. Az MDF zuglói szervezetének novemberi havi tájékoztatójában is az olvasható, hogy a médiaügy olyan hatalmi harc, amit meg kell vívni, máskülönben a miniszterelnök tekintélye semmivé foszlik - sorolta érveit a legnagyobb ellenzéki párt elnöke. Az Állami Számvevőszék súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel a Miniszterelnöki Hivatalnál és a Honvédelmi Minisztériumnál a munkaügyi költségvetés felhasználásánál. Ezekben az esetekben miért nem függesztették fel állásukból a felelősöket? - tette fel a kérdést Pető Iván. Göncz javaslatát a kinevezési törvény módosítására békekezdeményezésként értékelte Pető, ami szerinte az elnök és az alelnökök körüli vita gyors megoldását jelenthetné. Zs. A. A Pető Iván sajtóértekezletén elhangzottakkal kapcsolatban Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára az alábbiak közzétételére kérte az MTI-t: „Az Állami Számvevőszék semmiféle súlyos gazdálkodási visszásságot nem jelzett a Miniszterelnöki Hivatal gazdálkodásának ellenőrzése során, de olyan szabálytalanságot sem talált a hivatalnál, ami miatt személyi felelősségre vonást tartott volna indokoltnak. Minderről az országgyűlési képviselők közvetlenül is tájékozódhattak, hiszen a számvevőszéki jelentést az Országgyűlés teljes terjedelemben megkapta.” Hankiss sem felelősebb, mint Balsai Deutsch Tamás szerint túl sok a véletlen Aggasztó, ijesztő és felháborító, hogy a kormány, a koalíció támogatásával egy politikai konfliktus megoldását nem politikai módszerekkel keresi, hanem a problémát a munkajog és a büntetőjog síkjára tereli. Ez azt jelenti, hogy a kormány erőből kezd politizálni - nyilatkozta lapunknak a médiacsatáról szólva Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Deutsch szerint a kormány a múlt heti lépéseivel felrúgta a politika demokratikus játékszabályait. Először megalapozatlan fegyelmi eljárást indított, majd büntetőeljárást kezdeményezett, s bár tagadja, mindkét esetben politikai indítékoktól vezéreltetve. Kérdésünkre, hogy miért nem győzték meg őt Balsai István igazságügy-miniszter szavai, melyekkel visszautasította, hogy a kormánynak „hátsó szándékai lennének az eljárásokkal”, Deutsch felidézte az események pontos kronológiáját. Érdekes módon fél órával azt követően függesztették fel állásából Hankiss Elemért, hogy megérkezett a miniszterelnökhöz Göncz Árpád levele, amelyben közölte, nem menti fel a TV és a Rádió elnökét. Majd - ugyancsak merő véletlen - másnap büntetőeljárás indul a TV két vezetője ellen. Deutsch szerint, ha az MTV 1-es csatornájának intendánsa, és az intézmény gazdasági igazgatójának ügyében találnak is „valamit” a rendőrség emberei, Hankiss felelőssége abban az esetben sem több, mint például Balsai István felelőssége abban az ügyben, hogy a pénzügyei miatt hírhedtté vált Zemplényi György jogtalanul, szabálytalanul járkálhatott ki és be a fiatalkorúak fegyintézetében. A fideszes képviselő szerint azonban aligha igazolódnak be a büntetőeljárás megindítását megalapozó gyanúk. A médiaelnökök hetekig tartó kulturális bizottsági meghallgatása során ugyanis a honatyák a TV szinte minden dokumentumát megismerhették. Deutsch végezetül megismételte a Fidesz már korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint Antall József úgy próbálja visszaszorítani Csurkát, hogy végrehajtja Csurka elgondolásait, azaz nem történik más, mint amit Csurka akart. A Göncz-indítványról szólva Deutsch Tamás úgy vélekedett, elfogadásával elérhető közelségbe kerülhet a megegyezés. * F. Gy. A. Lapunk tegnapi számában a Fidesz hétvégi regionális gyűléséről tudósítva - hírügynökségi forrás nyomán - tévesen írtuk, hogy 1993. február 4-ig a Fidesz kiválasztja országgyűlési képviselőjelöltjeit. Helyesen: a jövő áprilisi Fideszkongresszus küldötteit választják ki februárig.