Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

1993. március 18., csütörtök NEPSZABADSAG - MAGYAR TUKOR One way tours? Joval az esemenyek bekovet­­kezte elott ertesitette szerkesz­­tosegü­nket a varhato botrany­­rol Tesy Janos, a Luxustours tulajdonosa, aki mar tavaly tudta, hogy a Skyway nem gondoskodik utasainak haza­­szallitásarol. Akkor nyomban azt is kijelentette, hogy az uta­­dasi irodaknak ossze kell fog­­niuk a maguk es utasaik vedel­­meben a szelhamos irodak el­­len. Most a fejlemenyekrol igy szamol be: - Ha ezer utazasi iroda kozu­l csak nehany csapja is be az utasokat vagy atmeneti likvidi­­tasi zavarai miatt kart okoz ne­­kik - s megjegyzem: ez a gya­­koribb az óhatatlanul vala­­mennyiünk hitelet rombolja. A szakma egeszenek erdeke az, aminek szervezesehez hozzala­­tott a Budapesti Kereskedelmi es Iparkamara idegenforgalmi tagozata. Mautner Peter elnök iranyítasaval olyan penzalapot akarunk letrehozni, amelybol azonnal kártalaníthatjuk a kárvallottakat. Igyekszü­nk ez­­zel annál is inkább, mert tar­­tunk tőle, hogy a hatóságok a maguk módszereit alkalmaz­­zák, felemelik annak a kaució­­nak az összeget, amelynek lefi­­zetését a miniszteri rendelet eloírta. A megoldás szerintü­nk semmiképpen sem ez, hanem a szakma önszervezodese. Mi keszen is állunk­ a penz­­alap letrehozasara, csupan ad­­minisztrativ akadalyokat kell elhárítanunk. Az utazasi iro­dak munkodesi felteteleit szaba­­lyozo miniszteri rendelet sze­­rint ugyanis minden iroda kö­­teles egy bizonyos összegű­ kau­­ciot letetbe helyezni - de csakis abban a bankban, amelyik a szamlajat vezeti. Más bankban nem is helyezhet el penzt. Mi ezzel szemben korös penzala­pot akarunk, s hogy azt hol ke­­zelik, az nem fü­gghet attol, hogy melyik iroda szamlaját melyik bank vezeti. A jelenlegi kötelezo kaució­­bol csak akkor lehet az utast kartalanitani, ha a birosag azt megiteli. Mi viszont nem kivan­­juk megvarni, amig egy utas feljelentest tesz es a birosagi procedura lezajlik, hanem ma­­gunk biralnank el a panaszt es fizetnenk vissza azonnal az il­­letot megilleto osszeget. Elkep­­zelesü­nk szerint a tagvállalatok kötelesek is lennének prospek­­tusaikban feltü­ntetni, hogy az utasok panaszaikkal a kamará­­hoz fordulhatnak. Tervü­nk megvalosításához azonban a miniszteri rendelet módosítására van szü­kseg. Re­­melhető, hogy ebben partne­­rü­nk lesz az Országos Idegen­forgalmi Hivatal, illetve az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Turisztikai merleg Tavaly 1991-hez kepest 23 szá­­zalékkal nottek a turizmusbol szarmazo dollarbevetelek, míg a kiadások nagyobb mertekben, 44 százalékkal emelkedtek. Az összes konvertibilis bevetel 1,231 milliard dollart tett ki, míg a tu­­ristaellatmanyként kifizetett összeg 639 millió dollárra rúgott. A múlt év turisztikai devizamér­­lege tehát 392 millió dollár aktí­­vumot mutat. MIRE JO A KIALLITAS? Az allam nem vonulhat ki a turizmusbol - mondja Tarr Gabor, aki a szakma valsagatol tart A messzirol jottek friss szemevel, s a nemzeti es a nemzetkozi turisztikai szervezetek alapos ismereteben vizsgalja a magyar turisztikai ipar helyzetet Tarr Gabor, aki tiz even át vezette Lon­­donban az IBUSZ kepviseletet, s emellett egy ideig az Országos Idegenforgalmi Hivatal, vagyis Magyarorszag nemzeti kepvise­letet is ellátta. A brit fovarosban mű­ködo szakmai korok olyannyira ismerik es elismerik, hogy őt választottak meg a nemzeti turisztikai kepviseletek szovetsege elnokeve.­ ­ Meglehetosen feldult allapotban eri a szakmat az idei Utazas kiallitas. A hozzank erkezo turistak szama csokkent, irodak sora ment csende­­sen vagy botranyosan csodbe, az al­lam kü­lon adokat vetett ki a turiszti­kai cegekre, es egyre vekonyodik az a hazai réteg, amelyiknek futja meg turistaskodasra. Milyennek látja a magyar turisztikai ipar jovojet?­­ Ketsegtelen, hogy Magyar­orszag kü­lonfele okok miatt, leginkabb talan az arak draszti­­kus emelese kovetkezteben ve­­szitett vonzerejebol, de a jovo attol fü­gg, hogy a szereplok - az allam, az OIH, a szallodai cegek, az utazasi irodak, a vendeglosok es a tobbiek - felismerik-e teen­­doiket. Ha nem erositü­nk min­den vonalon­­, ha nem jelenunk meg a vilag minden tajan, ha nem erju­k be a tisztesseges ha­­szonnal, ha nem invesztalunk - vagyis ha nem szedjuk kulturalt rendbe sorainkat, akkor Ma­gyarorszag kü­lfoldi imazsa to­­vabb romlik, s a forgalom visz­­szaesese folytatodik. - Csak feltetelezi vagy meggyozo­­dott rola, hogy romlott a Magyar­­orszagrol alkotott kü­lfoldi kep? - A szakma egyik legjelento­­sebb vilagtalalkozoján, a londo­ni World Travel Marketen ta­valy novemberben már nem úgy emlegettek bennü­nket, mint Magyarorszagot, hanem beso­­roltak a kelet-európai regió or­­szágai köze, amire pedig turisz­tikai szempontból biztosan nem szolgáltunk rá. Én ezt nem utol­­sósorban annak tulajdonítom, hogy kü­lföldi nemzeti képvisele­­teink tevekenysége az utóbbi idoben pénz hiányában szű­kü­lt. Pedig 1991-ben az OIH akkori elnöke megígérte, hogy nemzeti képviselet nyílik Londonban, Párizsban, Romában, sőt Tel- Avivban is. Ehelyett mára an­nak a pénzü­gyi lehetosege is csökkent, hogy az IBUSZ londo­ni kepviseloje kepviselje egyut­­­tal az OIH-t is. Ugyanakkor megjelenesü­nk a nagy nemzetkozi turisztikai va­­sarokon es kialltasokon szinten halvanyodott. Pedig ekozben olyan uj orszagok, mint Szlova­­kia, Szlovenia, Csehorszag vagy Horvatorszag csodalatos pavilo­­nokkal vettek reszt, es iszonya­­tosan nagy hirverest csinaltak maguknak a dublini es a londoni Holiday Show-n. Nem is szolva peldaul Bulgariaról, amelyik evi egymillio dollart fordít egyedü­l Nagy-Britanniaban az idegen­forgalmi propagandara. Mi, ha penzü­nk nincs is, korabban azt elertü­k, hogy a brit utazasi iro­dak szovetsege, az ARTA Buda­­pesten rendezze meg 40. kong­­resszusat es az ahhoz kapcsolo­­do kiallitast-vasart, amire 2500 vendeg erkezett, es - tul a szak­mai presztizsen - negy nap alatt dtmillio dollart hagyott itt. Bar elvannak, hogy mint volt hazi­­gazdak a 41. kongresszusukon is jelen legyü­nk, Mallorcan csak bunhalmi janos felvetele egyetlen standunk lesz; meg­­annyi fontos ceg tavol marad az esemenytol.­­ Nyilvan azert, mert nincs pen­­zü­k a megjelenesre. Mi lehet erre or­vossag? - A terapia ott kezdodik, hogy az államnak nem szabad kivonulnia az idegenforgalom­­bol. Torodnie kell vele, es kolte­­nie is kell ra legalabb­­ugy, mint egy evtizeddel ezelott, amikor a koltsegvetes meg ketmilliard fo­rint koru­li összeget helyezett az idegenforgalmi alapba. Ez a penz elobb 800 milliora, mara pedig felmilliardra zsugorodott, s a hianyt ugy akarják pótolni, hogy a turizmusbol profitálo ce­­geket kötelezik befizetesre. Csakhogy a gazdasag egesze kozismerten tul van adóztatva, ráadasul a turisztikai cegektol a helyi hatoságok is szedhetnek adót, ezért szerintem képtelen­­ség, hogy még az idegenforgalmi alapba is be kelljen fizetniü­k.­­ Vagyis azt mondja, hogy ha az állam számít az idegenforgalmi bevé­­telekre, akkor ne nyi­zza le a hetedik bort is a bevételt eloteremtokrol, ha­nem ellenkezoleg: áldozzon a turiz­­mus fejlesztesere. De mibol? - Ezt tudni nem az en dol­­gom. Én csak azt az eros sejtel­­memet hangoztathatom, hogy ha a turizmust sujto intezkedesek ilyen erovel ervenyesü­lnek, ak­kor a szakma hamarosan össze­­omolhat. Masfelol persze azt is látom, hogy a turisztikai cegek sem mind angyalok. Az rendjen van, hogy az OIH bizonyos for­­malis feltetelekhez, peldaul szakmai vizsgahoz koti az uta­zasi irodak mukodesi engedelye­­nek kiadasat, de nem elegseges. Angliaban, ahol, igaz, 150 eve ű­zik a turisztikai ipart, senki sem vág bele a vallalkozásba szakmai ismeretek nélkü­l, azon egyszerű­ oknál fogva, hogy ak­kor tönkremegy. Nálunk, mint ismeretes, ez nem így van. Ezzel fü­gg össze, hogy aki Bécsben je­lentkezik egy kü­lföldi útra, oly­­kor fele annyit fizet, mint aki Magyarországon veszi meg ugyanazt az utazást. - A magyar cegek magasabb ha­­szonnal dolgoznak? - Igen, arresu­k gyakran a tobbszorose a nemzetkozi gya­­korlatban alkalmazottnak, ami sulyos hiba. De nemcsak errol van szo. A magyar utazasi iro­dak rosszabb feltetelekkel vasa­­rolnak a tour operatoroktol, azaz a nagykereskedoktol. A kü­lfoldi elado, a tour operator ugyanis nem akarja a sajat hir­­nevet kockara tenni azzal, hogy olyan szerzodeses partnere van, aki bármely pillanatban tönkre­­mehet. Nem kivanja ennek er­­kolcsi terheit viselni, s nem akar futni a penze utan. Emiatt is rendkívul fontos, hogy a magyar utazasi irodak végre összefogja­­nak, s olyan erdekvedelmi szo­­vetseget alkossanak, amelyik egyaránt vedi őket es utasaikat. Ismet a brit utazasi irodak szo­­vetsegere, az ABTA-ra kell hi­­vatkoznom, amelynek csak az lehet tagja, aki leteszi a kaucsot, ami forgalmának legkevesebb tíz szazaleka. Hasonlo önszaba­­lyozo szervezetre van szü­ksege a szakmanak nalunk is. - Ugy hirlik, a Skyway botranya nyoman mar tobb kiserlet is tortent erre. Lehetseges, hogy az Utazas kiallitas alkalmat nyujt a szovetseg letrehozasara? - Mindenesetre alkalmat nyujt arra, hogy az erdekeltek talalkozzanak es errol is tar­­gyaljanak. De ezen kivu­l meg rengeteg a megbeszelnivalonk. A kiallitason lesz mod a hivata­­los targyalasokra es a kotetlen folyosoi beszelgetesekre egy­arant. Amit szerintem most a turisztikai ipar minden szerep­­lojenek fel kell ismernie, az az egymasrautaltsagunk. Ideje megszabadulnunk a szemlelet­­tol, miszerint ha a szomszed lo­­va doglik, az az a baja. Lehet közottü­­­k barmennyi erdekel­­lentet, de ha a szakma egesze nem sikeres, ha nem jon a ven­deg, akkor az egyes cegek sem mű­kodhetnek eredmenyesen. Tudomasul kell vennü­nk, hogy a nyolcvanas evekben azert jott Magyarorszagra annyi turista, mert olcso volt, s ha most, ami­kor már 40-50 dollarba kerü­l egy jo ebed, meg tovabb emel­­jü­k az árakat, akkor vegkepp elveszitjü­k vendegkörü­nket. Ki kell nyilvanitanunk, hogy az al­lam nem vonulhat ki a turiz­­musbol, nem tamaszkodhat egyedü­l a cegek hozzajarulasara az idegenforgalmi alaphoz. Ve­­get kene vetni annak a rablas­­nak, kaszalasnak is, amelyik a turizmus bizonyos agaiban za­­vartalanul folyik. Nem utolso­­sorban pedig a kiallitas latoga­­toival, a nagykozonseggel is ápoljuk kapcsolatainkat. A szolgaltatok most, a tavasz kez­­deten bemutatjak kínalatukat, idot hagyva az utasoknak, hogy megfontolják, mire koltik a penzü­ket. Ekozben felmerik az igenyeket, hiszen a profi utazasi irodak ilyenkor már a kovetke­­zo évi ajanlataik összeállitásán dolgoznak. A tizenhatodik Nagyobb, mint a becsi Freizeit, idosebb, mint a berlini ITB, de azert meg messze nem olyan rangos es semmikeppen sem annyira latvanyos, mint a londoni World Travel Market, amely - legalabbis az europai rendezvenyek kozü­l - a legna­­gyobb show es a leginkabb nevezheto turisztikai vilagkiallitas­­nak. Az elso Utazas kiallitas, amelyet a magyar idegenforgalom kora hajnalán, 1978-ban rendeztek meg, meg befért a Nepraj­­zi Muzeum epü­letebe. Az idei 6700 negyzetmetert foglal a ko­­lolnyai vasarkozpontban. Amiota van Budapesti Tavaszi Fesztival - tizenharmadik esztendeje azota annak csupan egyik esemenye, dm ettol nem hagyta magat lefokozni, sot. Ennol erre tobb utazasi iroda es a turisztikai iparban erdekelt ceg ker helyet maganak a BNV terü­leten, annak ellenere, hogy a helydij drasztikusan emelkedik (az iden negyzetmeteren­­kent 3800 forint), es hogy - ami a kiallitoknak a legfajobb - megszunt a rendezveny állami tamogatasa. (Egyedü­l az uta­­zasban erdekelt MAV tartja magat: valtozatlanul felaron fu­­varozza a kiallitas latogatoit.) Az idei 350 kiallito kozu­l 65 kü­lfoldi, akik a vilag 30 orszagabol erkeztek. Eloszor van jelen Hongkong, Irorszag, Izland es Brazilia. A szakmai nappal ma nyilo vasar holnaptol fogadja a nagy­­erdemu­t. A rendezo Hungexpo 180 forintot ker a belepojegy­­ert, kiveve, ha a latogato diak vagy nyugdijas, mert akkor csak 70-et fizet. A csaladi beugro, amivel ket felnott es ket gyerek nyer bebocsatast, 360 forintba keru­l. Annak viszont egyenesen olcso a kobanyai kirandulas, aki azon nyomban tu­­ristautat is vesz, mert azt a vasaron - a hagyomanyoknak megfeleloen - engedmennyel drusitjak. Mi tobb, a kvizjateko­­kon, a tombolakon jo nehany utazast ki is sorsolnak a latoga­­tok kozott. Hat tessek, tessek, meltoztassek, kezdodik az att­­rakcio... Nem forog es nem idegen Valamikor regen, amikor Magyarorszagon a kü­lfoldi tu­rista meg minden tekintetben tolu­nk ku­lonbozdnek, minden­­keppen masnak, azaz valoban idegennek szamitott, valaki kiotlotte az akkori viszonyok­­ra igencsak jellemzo szot: ide­genforgalom. A bü­rokracia merevseget kifogastalanul er­­zekelteto, szigoru, zord kifeje­­zest nevebe foglalta az Orsza­gos Idegenforgalmi Hivatal, s noha kimondasa feler egy mit si­tsz kis szucs fele nyelvteroe­­vel, valamelyest a koznyelv is atvette. Bar balatoni nyaralo­­jat senki sem az idegennek, hanem a kedves vendegnek adta ki, s forintjat senki sem az idegennel, hanem a turista­­val cserelte markara vagy dol­larra, es noha megannyi kaba­­retrefa szolt a forgo idegenrol, a szornyusegesen kacifantos szo beette magat a koznyelvbe. Hogyne, hiszen a masik hason­­loan baratsagtalan, mondhatni elidegenito szoszu­lemeny, a fi­­zetovendeg-szolgalat is csak a megyei idegenforgalmi hivatal kozbeiktatasaval mu­kodhe­­tett... Nomen est omen. Az Utazas ’93 kiallitos ko­­zott mar alighanem csak egyetlen ceg hasznalja neve­­ben az idegenforgalom szot, merthogy az IBUSZ - amely valaha az egyedü­li es a hivata­los utazasi iroda volt - teljes neven Idegenforgalmi Beszer­­zesi es Szallitasi Rt. Ekozben a vilag valamennyi kontinensen egyszerű­en azt mondják: turizmus. Ezt a szot mindenü­tt megertik. S ha van igazan nemzetközi tevekeny­­seg, amely a vilag nepeinek kolcsonos megismeresen es megertesen alapszik, s mar csak ezert is egy nyelven be­­szel, ugy a turizmus az. Vagy ahogy meg ujabban, miota me­­reteiben az olajipart is maga mbge parancsolta, nevezik: a turisztikai ipar. Mindenesetre minden in­kabb, semmint forgas meg ide­­genség. Atszallas nelku­l New Yorkba Az Utazas kiallitas marcius 19. es 21. kozott fogadja a nagykozonseget sokfele latni­­valoval, megannyi prospektus­­sal es szorakoztato esemennyel. Bar a szakmai napot ma, 18- an tartjak­­ a hivatalos meg­­nyito utan a kiallitok egymas standjait keresik fel, i­zletko­­teseket keszitenek elo­­, a szakma szamara fontos eseme­­nyekre csak holnap keru­l sor. A reggeltol keso delutanig tar­­to program legjelentosebb ese­­menyenek az an nyilt forum igerkezik, amelyet Teglassy Tamas, az Orszagos Idegenfor­galmi Hivatal elnöke tart az utazasi irodak mukodeset sza­balyozo rendelet varhato mo­­dositasarol. Ezutan tajekoztat­­jak a szakembereket a Tourin­­form videki halozatanak fej­­leszteserol, majd pedig a Malev New Yorkot Budapesttel koz­­vetlenu­l osszekoto jaratanak inditasarol. Az Utazas ’93 diszvendege az iden Olaszorszag­ nemzeti tu­risztikai hivatalanak vezetoje, Ruggero Ruggeri holnap szinten alkalmat kap, hogy talalkozzon es tanacskozzon a szakma ma­­gyarorszagi kepviseloivel. Az oldalt irta: Gal Zsuzsa SEAT TOLEDO EGYUTTAL A TEA­geRPAR^^ • A spanyol tengerpart szikrazo napsü­tese, a hullamok moraja, a fenyek, a hangulat. Fogalom. Mint ahogy fogalom a SEAT TOLEDO is, ez az elegans es megis­meresz, mediterran konnyedseggel formatervezett auto, melyben a Volkswagen-technologia precizitasa bit testet. • A varazslatos dolgok valahol mindig osszetartoznak, es mi most lehetoseget adunk a Nagy Talalkozasra. • Mindenki, aki majus 15-ig uj SEATTOLEDO gepkocsit vasarol­­barmelyik SEAT markakereskedonelajandekkent­­­hetettolthet csaladjaval a spanyol tengerparton az europai hiru NECKERMANN Utazasi Iroda szervezeseben. A gyors, kenyelmes, oriasi csomagteru Toledo-val az utazas elmeny. Erdeklodjon a SEAT markakereskedoknel es a Porsche Hungarianal! ^ !/*gy...hogy vezessen... Spanyolorszagba 9

Next