Népszabadság, 1994. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

­­ g NÉPSZABADSÁG. Felülvizsgálják a lobbypénzeket A PM összevonná az elkülönített alapokat Központi gazdaságfejlesztési alapba lehetne összevonni a sokféle elkülönített állami pénzalapot: ezek eddig ideális terepül szolgál­tak a szaktárcák lobbyzásainak. A kormányfő javaslatára most a Pénzügyminisztérium felülvizsgálja a harmincféle alapot. Nem az az elsődleges cél, hogy a központi kiadások, támogatások lefa­ragásával némi pénzt takarítsanak meg a költségvetés számára, hanem a párhuzamosságok kiiktatása, a feladatok és a finanszí­rozás részleges összevonása - tudtuk meg Naszvadi György he­lyettes államtitkártól. Lobbypénzként tartja számon a közgazdászszakma az elkülö­nített állami pénzalapokat. Je­lenleg harminc ilyen alap műkö­dik, a szaktárcák és a különböző hatóságok kezelésében. Az ala­pok összesített folyó és tőkekia­dásait, a támogatások és a bevé­telek együttes összegét az állam­­háztartási mérlegben kell fel­tüntetni. Az idei előirányzatok szerint az összes kiadásuk 224,8 milliárd forint, ebből a közvet­len állami támogatás több mint negyvenmilliárdra rúg. Naszvadi György elmondta: több éve szorgalmazzák, hogy egységesítsék a pénzalapokat, de ez az erőfeszítésük eddig mindig megtört a szaktárcák el­lenállásán. Boross Péter minisz­terelnök kormányprogramjá­ban ígéretet tett arra, hogy fe­lülvizsgálják az alapokat, így most felgyorsult a munka a pénzügyi tárcánál. Elsősorban a párhuzamos funkciók kiszűré­sére törekszenek, illetve arra, hogy ne sok elkülönített pénz­alap működjék, hanem a spe­ciális állami feladatok finanszí­rozása e tekintetben is közeled­jék az európai normákhoz. Egyebek között össze lehetne vonni a Foglalkoztatási Alapot, a Területfejlesztési Alapot, a Befektetésösztönzési Alapot, a Kereskedelemfejlesztési Ala­pot, a Műszaki Fejlesztési Ala­pot egy központi gazdaságfej­lesztési alapba. Az volna a raci­onális - érvelt a költségvetési szakember -, hogy az összevont alap kezelője a Pénzügyminisz­térium legyen. Ez nem csorbíta­ná a szaktárcák szakmai kom­petenciáját, de lehetővé tenné a hatékonyabb finanszírozást. Előfordul ugyanis, hogy év köz­ben a rokon funkciójú alapok közül az egyikben elfogy a pénz, míg a másikban többlet mutatkozik. Jelenleg nincs mód az alapok közötti források át­csoportosítására, holott ezt ép­pen a jobb felhasználás indo­kolná. Mivel jelenleg valamennyi alapot törvény szabályozza, a PM csak javaslatot készíthet a kormány számára. Az első vál­tozattal két héten belül elké­szülnek, s ha a kormány elfo­gadja, utána még szükség lesz a parlament jóváhagyására is - mondta a helyettes államtitkár, B. K. ÜZLETSOR Dolgozói tulajdonban Munkavállalói tulajdonba ke­rült a Pécsi Építő és Tatarozó Részvénytársaság mintegy nyolcvanmillió forint értékű társasági vagyonának csaknem háromnegyede. Az épületfelújí­tási és műemléki homlokzatre­noválási munkáiról ismert Ba­ranya megyei cég kétszázhúsz alkalmazottjából másfél százan éltek a Munkavállalói Rész­vényvásárlási Program kínálta lehetőséggel. A tízezer forintos névértékű részvényeket a cég vagyoni garanciáival fedezett hitelből vásárolták meg. A pa­pírok tizenhárom százaléka a városi önkormányzat tulajdona marad. Gyógyul a kórház Megkezdődött a ceglédi Toldy Ferenc Kórház rekonstrukciós programja. A beruházás négy évig tart majd, és összesen két­milliárd forintba kerül. A jelen­leg 910 ágyas intézményből egy 650 ágyas kórházat alakítanak ki. A zsúfolt, nyolcágyas kórter­mekből négyágyas szobákat csinálnak, továbbá kialakíta­nak két- és egyágyas szobákat is. A munkálatokat részben a kórház, részben a városi önkor­mányzat finanszírozza, de je­lentős állami támogatásra is számít az intézmény vezetése. Műtrágyavállalat Létrejött Németországban a Hoechst Schering AgroEvo GmbH., s annak hazai leányvál­lalata, az AgroEvo Kft. Az új cé­get a két ismert vegyipari ma­mutvállalat, a Hoechst AG és a Schering AG növényvédelmi ágazata hozta létre. Az előzetes számítások szerint a német vál­lalkozás forgalma megközelíti majd a hárommilliárd német márkát. A hazai leányvállalat alaptőkéje tízmillió forint, 100 százalékban külföldi tulajdon­ban van, és a két cég növényvédő szereit forgalmazza majd. A me­nedzsment reméli: az AgroEvo Kft. a későbbiekben regionális központtá fejlődhet. Győr: a tüzek ellen Két új tűzoltókocsival gyarapo­dott a győri tűzoltóság gépjár­mű állománya. Anyagi segítsé­get a beszerzéshez a győri ön­­kormányzat, valamint a Győr- Moson-Sopron megyei közgyű­lés nyújtott: a megye ötmillió forintot, a város nyolcmilliót adott erre a célra. A járművek a tűzoltási technika élvonalába tartoznak. Újra vízen a legöregebb Többéves szárazföldi kényszer­­pihenő után, ismét vízre kerül a Balaton egyik legrégebbi hajó­ja, a 103 éves Helka. A nyolcva­nas évek közepéig járta a tavat, amikor aztán a Mahart úgy döntött: megszabadul a régi ha­jótól. A Helkára a megsemmisü­lés várt volna, ha Balatonfüred városa nem dob mentőkötelet: megvásárolta, és partra húzat­­ta, ahol a vízi jármű vendéglá­tóhelyként szolgált. A hajót Ba­latonfüred városától kétmillió forintért megvásárolta a Bala­toni Hajózási Kft., és várhatóan márciusban átvontatják a siófo­ki kikötőbe, ahol felújítják, majd a tervek szerint 1996-ban, a balatoni hajózás 150. évfor­dulóján ismét forgalomba állít­ják. Nagy Tamás emlékére Életének 80. esztendejében meghalt Nagy Tamás, a politi­kai gazdaságtan professzora. A közgazdaságtan művelői, ok­tatói közül keveseket övezett akkora tisztelet, mint őt. Te­kintélye nagyobb volt, mint a legtöbb, tudományos rangban és hivatali pozícióban fölötte állóé. 1948-tól a Marx Károly Köz­gazdaság-tudományi Egyetem kurátora és a politikai gazda­ságtan tanszékvezető pro­fesszora. 1953-ban csatlako­zott a Nagy Imre kormány­­programjában vázolt gazda­ságpolitikához, és annak főbb gondolatait egyetemi előadá­saiban népszerűsítette. 1954 végétől az MTA Közgazdaság­­tudományi Intézetének főosz­tályvezetője, ahol munkatár­saival együtt már a központi tervutasításos rendszer ano­máliáit, súlyos belső ellent­mondásait vizsgálta. Nagy ré­sze volt abban, hogy az akkori Közgazdasági Intézet a re­formgondolatok kialakításá­nak műhelyévé vált. 1956. ok­tóber 23-a után tagja lett az Értelmiségi Forradalmi Bizott­ságnak. Az 1960-as évek köze­pe táján vezetője a gazdasági reform kidolgozására alapított reformbizottság mellett műkö­dő mechanizmustitkárságnak, amelynek tagjai a reformmun­kálatok eredményeit szinteti­zálták, a kiforrott reformja­vaslatok szövegét készítették elő. Végig a reform elleni tá­madások elhárítása és a reform továbbfejlesztése kötötte le a figyelmét. Hozzájárult a „For­dulat és reform” tanulmány ki­dolgozásához is, ami kimond­ta: politikai reform nélkül nincs mélyreható gazdasági re­form, politikai reform pedig nincs politikai pluralizmus nélkül. Élete végéig tevékeny volt, mindvégig figyelemmel kísérte a gazdaság és a politika eseményeit, érdeklődést muta­tott az új elméleti, főként köz­­gazdasági problémák iránt. Nagy Tamás minden szelle­mi irányzatból, minden köz­­gazdasági áramlatból elfogad­ta, magába szívta mindazt, amit igaznak tartott. Azt mondta: ami a szocialistának nevezett társadalmi-politikai­­gazdasági fejlődés nyomán ki­alakult, az számunkra adott­ság. Azt kell megnézni, hogyan juthatunk el innen a lehető leg­kisebb áldozattal, a legkeve­sebb konfliktussal a lehető leggyorsabban egy demokrati­kus, emberi és gazdaságilag hatékonyan működő társada­lomba. Így fogadta el a vegyes piacgazdaság eszméjét, amely­ben a magántulajdonnak meg­határozónak kell lennie min­denütt, ahol az hatékonyabb, így jutott az államigazgatástól függetlenített közösségi tulaj­donosokhoz (a nyugdíjpénztá­rakhoz, biztosítóintézetekhez), amelyek részvényesei lettek volna az állami tulajdonban maradó vállalatoknak, így ju­tott el az önkéntes személyi és vagyoni társuláson alapuló szövetkezetekhez, így az inf­rastruktúra és a környezetvé­delem fejlesztéséért felelő álla­mi tervezéshez és beruházá­sokhoz. Szilárd meggyőződése volt, hogy mindez megvalósít­hatatlan a politikai struktúra radikális reformja, a nómenk­latúra-rendszer felszámolása és a politikai pluralizmus, te­hát lényegében a többpárt­rendszer bevezetése nélkül. Olyasféle társadalmi-gazdasá­gi berendezkedés lebegett a szeme előtt, ami a nyugati jólé­ti államokban, például Svédor­szágban már kialakult. Nagy Tamás erőssége az élő szó volt. De talán a legnagyobb ereje abban mutatkozott meg, hogy a különböző, gyakran za­varos, nem is világos fejtegeté­sekből is rendkívül gyorsan meg tudta ragadni a lényeget, és azokat konzisztens egésszé tudta összeállítani. Páratlan volt szintetizálókészsége. Ezért fogadta el mindenki szívesen a vezetőjének. Élete során politikai, elméle­ti és tudományos állásfoglalá­saiért gyakran támadások ér­ték, emiatt sokszor magára ma­radt. Utolsó éveiben szinte tel­jesen magára hagyatva élt. Jó­formán csak a Közgazdaság­­tudományi Intézettel maradt folyamatos kapcsolata. Kezdte úgy érezni, hiábavaló volt az élete. Úgy érzem, ez volt a leg­nagyobb tévedése. Volt hallga­tói és volt munkatársai ma is ugyanúgy tisztelik, mint régen. A mai világunkra is ható gaz­dasági reform előkészítését, ké­sőbb továbbfejlesztését min­denki elévülhetetlen érdemé­nek tartja, a reformmal Nagy Tamás neve összeforrott. Sze­rencsémnek tartom, hogy egye­temi tanulmányaim befejezése óta, egészen haláláig szoros kapcsolatban állhattam vele. Mindig nagyon hiányozni fog. Erdős Tibor __________ közgazdász Nagy Tamást ma helyezik végső nyugalomra a Farkasréti izraelita temetőben. PIAC -­GAZDASAG 1994. január 20., csütörtök Az EBRD esete a fizető autópályával A pénzügyi megállapodások múlt év végi aláírásával minden akadály elhárult a Bécset, Budapestet és a szlovák határt összekö­tő Első Magyar Koncessziós Autópálya építési munkálatainak megkezdése elől. Mint Thierry Baudon, az Európa Bank déli or­szágcsoportjának helyettes vezetője elmondta, a projekt azért kü­lönösen fontos, sőt kedves a stáb számára, mert pontosan de­monstrálja, miért volt fontos életre hívni a közelmúltban oly gyakran bírált pénzintézetet. Ki gondolta volna három évvel ez­előtt - kérdezte a bankvezető -, hogy ilyen rekordgyorsasággal valósul meg az első koncessziós autópálya Kelet-Közép-Európá­­ban, és a gazdaság jelenlegi helyzetében a finanszírozásra felkért rangos nemzetközi bankok túljegyzik a hosszú lejáratú kölcsönt egy olyan befektetéshez, amely roppant érzékeny a makrogazda­ság változásaira? LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Thierry Baudon szerénytelen­ség nélkül állapította meg, hogy az EBRD kulcsszerepet játszott a projekt előkészítésében, és katalizátorfunkciója nélkül nem kerülhetne sor az autópá­lya kizárólag privát eszközök­kel való finanszírozására. Más kelet-közép-európai országok is megpróbálták magánbefekte­tőkkel meghiteleztetni az autó­pályafejlesztést, ez azonban mind ez ideig csak Magyar­­országnak sikerült. Egy kis létszámú team már 1991-ben megkezdte a tapoga­tózást a magyar hatóságoknál, hogy melyek lennének az elő­nyei, és mik a hátrányai egy piaci feltételek mellett finanszí­rozott autópálya megépítésé­nek, a szokásos, kormányga­ranciát követelő fejlesztési hi­tellel szemben. Az EBRD rész­vételével körültekintően készí­tették elő a tender kiírását, a pályázók kiválasztását. Az EBRD finanszírozta meg a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium pénzügyi tanács­adóját, a Morgan Grenfellt, amely a legalkalmasabbnak lát­szó befektetőket próbálta meg­keresni. Ez hosszú és fárasztó, de végeredményben nyílt, meg­alapozott, és a szakmai közvé­lemény számára áttekinthető folyamat volt. Az EBRD a kon­cesszió odaítélése előtt a háttér­be vonult, mert tanácsadói, a hatóságokkal folytatott tárgya­lásokat irányító funkciója meg­változott, a projekt lehetséges befektetőjeként és hitelezője­ként lépett fel. A magyar ható­ságok által kiválasztott Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (Elmka) megbízása után az EBRD egyengette a kormány és a koncessziós vállalat közötti tárgyalások útját, részt vett a finanszírozási konstrukció ki­alakításában. Eközben már egyre gyakrabban kellett a ha­tóságokkal szemben az Elmka érdekeit képviselnie. Az EBRD a pénzügyi terv kidolgozásának teljes folyamatában közremű­ködött, hogy a koncessziós vál­lalat minden lehetőséget meg­kapjon hitelek felvételére. A pénzügyi csomag meglehe­tősen összetett. Az autópálya megvalósításának költségei el fogják érni a 325 millió ECU-t. Az Európa Bank, ha csekély mértékben is, maga is részvé­nyes az Elmkában, mert tőkével való részvétele a vállalkozás­ban megnyugtatónak látszott a többi befektető számára. A ma­gyar állam a szükséges földte­rületet adja a vállalkozáshoz. A bank mintegy 140 millió ECU értékű kölcsönt folyósít a tár­saságnak. A 15 éves lejáratú, változó kamatozású hitelt a BNP-vel közösen igen rövid idő alatt sikerült szindikálni. A bankkonzorcium - melyben többek között a Banque Natio­­nale de Paris, a Dresdner Bank, a Deutsche Bank és a Com­­merzbank is részt vesz - bizal­mát jelzi, hogy a kölcsönt mint­egy 25 százalékkal túljegyezték. Egy további kölcsönt a bank garanciája mellett fognak fo­lyósítani. Az EBRD a magyar pénzpiac hatékonyságának kö­szönhetően forintkötvények ki­bocsátásával is hozzá tud majd járulni az autópálya-építés fi­nanszírozásához. A szükséges további kölcsönöket az OTP és az OKHB biztosítja. Az M1-es Győr és az osztrák határ közötti 42,4 kilométeres szakaszának munkálatai már februárban megkezdődhetnek, és 1995 végéig be is fejeződhet­nek, míg az M1-estől Pozsonyig vezető 14,5 kilométeres résznek 1996-ban látnak neki. Ennek megfelelően gyorsan elindul a pénz folyósítása is. A kelet-kö­zép-európai térségben először kerül sor egy, angol rövidítéssel BOT-nek (épít, működtet, átad) nevezett projekt megvalósításá­ra. Ugyanis a megkötött szerző­déseknek megfelelően a társa­ság megépíti az autópályát, 35 évig üzemelteti azt, majd a kon­cessziós időszak letelte után átadja a magyar államnak. Természetesen a társaság au­tópályadíjat is fog szedni: 1992- es árakon számolva személyau­tóval 385 forintot kell majd fi­zetni a Győr és az országhatár közötti szakaszon. Az EBRD azonban már az M1-es és M15-ös megvalósítá­sánál is előbbre néz. A Közleke­dési Minisztériummal hosszabb ideje tárgyalnak újabb befekte­tések ugyancsak piaci feltételek mellett történő támogatásáról. A bank természetesen alkal­mazkodik a magyar kormány által felállított prioritásokhoz, és dolgozik a szekszárdi híd, majd az M5-ös autópályák bő­vítésének költség- és haszon­elemzésén, és részt vesz majd az M3-as és az M7-es autópályák folytatásában is. A jelenlegi forgalmi adatok alapján a bank szakértői úgy látják, hogy e projektek megvalósításához a privát szektor és az állam közös erőfeszítéseire lesz majd szük­ség. R. Hahn Veronika • ■ t - wma-: wüssi • MDF-KDNP - háború a vagyonért? • Robban-e az ukrán atom? • Mióta marakodnak a szocdemek? • Hány pártunk van? ...egyszerűen minden IRÁNYÍTÁSVÁLTÁS A HONVÉDELEMBEN Hadi­állapot Mosolygós fiúk Jönnek az aranyos, délceg fiúk a jól szabott öltönyük­ben, szépen ápolt frizurá­jukkal, jóindulatú, fogpasz­ta mosolyukkal­­ és atyailag tanácsokat adnak. Gyengéd elnézéssel szemlélik itt a Ke­let-Közép-Európában élő félvad népeket. Tágra nyitják a szemüket és rácsodálkoznak, hogy az itt élőknek nemcsak ugyan­úgy a két szemük között, kö­zépen van az orruk, de isko­lába is jártak, és egyes egye­­dek - többé-kevésbé - még az angol igeidőket is képesek helyesen használni. Vannak ismereteik a gazdaságról is, csak egy kicsit esetlenek­­botlanak. De sebaj. Ők itt vannak, és megmutatják a helyes utat. Csupa jóság és segítőkész­ség hatja át a szívüket, ami­kor megmagyarázzák, hogy a piacgazdaság jó dolog. A demokrácia jó dolog. A pri­vatizáció jó dolog. Gyengéden megveregetik az itt élő félvad népek egye­­deinek vállát, elismerőleg szólnak az elért eredmé­nyekről, és rámutatnak, hogy helyes lenne továbbha­ladni a megkezdett úton. Feltáró vizsgálatokat végez­nek - csupa jóindulatú ada­kozásból -, és feltárják, hogy bizonyos eredmények „el vannak érve”. Majd jel­zik: további lépéseket kell még tenni. Amikor erre az eredeti fel­ismerésre jutnak, nagyon elégedettek. Széles mosollyal megosztják felismerésüket a kelet-közép-európai népek­kel, akik köszönik a segítsé­get. Kínos mosollyal a szá­juk szegletén. Megköszönik a kormányok jóindulatú tá­mogatását, amelyek révén megtanulhatják, hogy mit kell megtanulniuk. Például azt, hogy segíts magadon, az Isten is megse­gít. De ez a jó tipp azért bele­kerül pár millióba. Peredi Ágnes

Next