Népszabadság, 1994. február (52. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-17 / 40. szám
1994. február 17., csütörtök RÖVIDEN____________ Lupis az ORFK-nak már fizetett Visszakapta befektetett 120 millió forintját az Országos Rendőr-főkapitányság a Lupis Brókerháztól, igaz, néhány napos késéssel. Valenta László ezredes, az ORFK gazdasági főigazgatója elmondta, hogy november végén mintegy 120 millió forint értékű kincstárjegy megvásárlásával bízták meg a Lupis Brókerházat. Az összeget december 31-én kellett volna visszakapniuk, de ekkor csak 60 millió forint, valamint az esedékes kamat érkezett meg. A fennmaradó összeget január 10-én fizették vissza. Pajcsics József, az ORFK vizsgálati főosztályvezető-helyettese ugyanakkor cáfolta, hogy a rendőrségnek már az év elején információi lettek volna a brókerház csődjéről, és csak saját pénzének mentésére törekedett. Azt azonban nem zárta ki, hogy Lupis József nem akart ujjat húzni a rendőrséggel, ezért a testület követelésének teljesítését mások elé sorolta. (MTI) A kormány is felelős az erdők helyzetéért Nagy bajban vannak az erdők, s ebben a kormány is hibás - állította dr. Tarján Lászlóné, a környezetvédelmi tárca államtitkára a harmadik önkormányzati környezetvédelmi napokról rendezett tegnapi sajtóbeszélgetésen. Az aktuális gondok között az első helyen szólt az államtitkár a kárpótlásra kijelölt 40 százaléknyi erdőterületről. Mint elmondta, a kormány nem az új tulajdonosoktól félti leginkább az erdőt, a legnagyobb veszélyt az erdőtörvény hiánya okozza. Mire elfogadja a parlament, nem biztos, hogy lesz mit megvédeni. (MTI) MNB-világkötvény A Magyar Nemzeti Bank első világkötvényének kibocsátását tervezi az első negyedévben - jelentette be szerdán a kibocsátás vezető menedzsere, a Salomon Brothers nemzetközi befektetési bank londoni részlege. Az MNB eddig nemzeti piacokon jelentkezett kötvényeivel, de dollárban jegyzett új Global Bondját egyszerre és azonos áron árusítják majd Észak- Amerikában, Európában és Ázsiában. Az MNB képviselői a következő két hét alatt piacfelderítő látogatásokat tesznek nagy pénzügyi központokban. A kibocsátás összegét és a kötvény egyéb feltételeit ezután állapítják meg. Londoni pénzügyi körökben szerdán úgy vélték, hogy az MNB 500 és 750 millió dollár közötti kibocsátásra gondol. (MTI) Ikarus-közgyűlés Az Ikarus Rt. a terveknek megfelelően hajtotta végre válságkezelő programját, üzleti tevékenysége tavaly 800-1000 millió forintos nyereséget hozott - állapították meg a cég december elejéről tegnapra halasztott közgyűlésén. A cég 1993-ban háromezer autóbuszt értékesített, s az idén is hasonló teljesítményt várnak. A részvénytársaság megalakulása óta, tehát két és fél év alatt 10 500-as létszámát 4840-re apasztotta. Két gazdaságtalanul működő gyárat, a kiskunhalasit és a körösladányit még ’92-ben bezárták, a szervezetet pedig tavaly racionalizálták. (Munkatársunktól) Költözik a Tungsram bécsi gyára A Tungsram bécsi gyárának felszámolása és Magyarországra telepítése az eredeti tervek szerint 15 hónapot vett volna igénybe. Az utóbbi időben túlságosan emelkedő osztrák bérek miatt azonban egyre több veszteség érte a Tungsram amerikai tulajdonosát, a General Electricet. Ezért a gyárköltöztetés idejét 8-9 hónapra csökkentették, és júniusig befejezik. Az itt készülő évi 25,5- 26 millió izzó háromnegyedét a Tungsram nagykanizsai gyára veszi át. (Munkatársunktól) HAZAI KÖRKÉP Március végétől Pillér 2 A vagyonügynökségé lett a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga Március végén indul a Pillér 2 befektetési alap, amelynek részvényei kárpótlási jegy ellenében jegyezhetők, mégpedig kettő a háromhoz arány ellenében - jelentették be az ÁVÜ igazgatótanácsa tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pillér tulajdonába tíz - összesen kétmilliárd forint értékű - ingatlan kerül át. Az alap, hasonlóan a Pillér 1-hez, zártvégű lesz, azaz a lejárat előtt nem váltható vissza. Idei terve még az ÁVÜ-nek, hogy havonta mintegy 12-13 milliárd forint értékű, kárpótlási jegyért megvásárolható vagyonra ír ki nyilvános pályázatot, valamint szintén havonta felajánl három-négymilliárd értékű részvényt kárpótlási jegy fejében - így mintegy 50-55 milliárd forint értékű vagyon találhat gazdára. Másodszori nekifutásra a menedzserekből alakult kft.-é lett a Monimpex Rt., részben E-hitel, részben kárpótlási jegy ellenében. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalatra a legmagasabb árat ajánlók késve csatolták a bank fedezeti igazolását, ezért pályázatuk nem pótolható hiányosságú volt, az IT mégsem hirdette ki győztesnek az ÁVÜ-szabályzat szerint érvényes második ajánlatot, hanem úgy döntött, hogy a pályázóktól két héten belül újabbat kér. Hasonló döntés született a Miskolci Patyolat és a Chemolimpex volt üdülője, a vérségi kastély esetében. Határoztak az Alba Regia Rt. értékesítésének meghirdetéséről. Eddig a cég privatizációját hátráltatta az az adósság amit a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga megvásárlásával „vettek a nyakukba.” Az ÁVÜ most megveszi tőlük a zsinagógát, és így lehetőségük lesz a hitelek kiegyenlítésére. Csépi Lajos az ÁV Rt. igazgatóságának üléséről számolt be. Elfogadták az ÁVÜ-nek azt a felvetését, hogy az MVM vagyonának átcsoportosítása miatt nem tud kötelezettségeinek eleget tenni. Ezért átvállalták mintegy 150-160 milliárd forintnyi vagyon kárpótlási jegyért történő értékesítését, valamint a tb-nek 250-270 milliárd forint értékű vagyon átadását. Ezt a vagyontömeget azonban a vagyonátadáshoz szükséges törvények megszületése után jelölik ki. Tovább bonyolódik az Autóker-ügy Az Állami Vagyonügynökség zürichi „választott bírósághoz” fordul, mivel az Autóker tulajdonosa leállt a részletek fizetésével - tájékoztatta lapunkat Lascsik Attila, az ÁVÜ igazgatója. Az Autóker Holding azonban további haladékot kér. Eredmény nélkül járt le az utolsó utáni határidő, január 31. - mondta Lascsik Attila, hozzátéve: határos vagyonügynökség türelme is. Ha a közeli napokban kézhez kapja a hátralévő összeget - amely a megállapodás szerint 32 és 42 millió DM közöttire rúg -, az ÁVÜ esetleg felülbírálja álláspontját. Az igazgató ismeri Wolfgang Nothackernek, az Autóker Holding elnök-vezérigazgatójának azt a levelét, amelyben a cégvezető javaslatot tesz: február végéig kifizetnek 15 millió márkát. „A korábban kifizetett hatmillió DM-mel együtt így 1994. február 28-ig a vételárból összesen 21 millió kerül kifizetésre” - írja a vezérigazgató. - Mivel a korábbi levelezéseink sem vezettek eredményre, az ÁVÜ a jogi út mellett döntött - jelentette ki Lascsik, aki az Autóker ügyében a privatizációs miniszterhez intézett parlamenti interpellációról úgy vélekedett: a képviselő urak - Király Zoltán és Körösi Imre - rendelkeznek helytálló információval is. - Király Zoltánon csodálkozom, tőle ugyanis - szemben képviselőtársával - azt szoktam meg, hogy csak megerősített információkkal dolgozik - mondta lapunknak Vári György, az Autóker ügyvezető igazgatója. Az interpellációjukban felvetett problémákból ugyanis mindössze annyi az igaz, hogy a német tulajdonos, az ISP nem fizet. Vári véleménye szerint ennek csak egyik, elhanyagolható része az, hogy az ISP túlköltekezik. Nem tudtak fizetni azért sem, mert a cég auditált mérlege - könyvelési nehézségek miatt - csak tavaly augusztusban készült el. Mérleg nélkül még azt sem lehetett megállapítani, mennyivel tartozik az ISP. A hátralék ugyanis megállapodás tárgya volt: a szerződés szerint a vételár 48 millió márkára rúgott, a szerződő felek a ’92-es veszteség függvényében ezt az összeget maximum 10 millióval csökkenthetik. A mérleghiány lehetetlenné tette a külföldi bankhitelek felvételét is - magyarázta Vári György, aki szerint nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a cég a készlet leértékelésében volna érdekelt. Elmondta: az ISP hatása nélkül is alacsonyabb a magyar alkatrészek piaci értéke. Az ügyvezető tagadta a lakáspanamákat és kijelentette: egyik alvállalkozásuknak sincs hiteltartozása semmilyen pénzintézettel szemben. Rádi Antónia Bizottság a joghézagok ellen A kormány felügyelete alatt álló ellenőrző szervezetek (rendőrség, pénzügyőrség, számvevőség, APEH stb.) közötti együttműködés javítását javasolja a Belügyminisztérium. Erről az előterjesztés talán már a jövő héten a kormány elé kerülhet. A gazdaság különböző szféráiban tevékenykedő, kormányzati felügyelet alatt álló ellenőrző szervezetek közötti koordináció ötlete csaknem egy éve merült fel először. Rendőrségi szakemberek vetették fel, hogy a jogszabályalkotásban, az operatív szabályozásban is építeni kell azokra a tapasztalatokra, amelyekre ezek a szervek napi munkájuk során tesznek szert. Olyan bizottság létrehozását javasolták, amelynek a pénzügyőrség, az adóhivatal, a Központi Számvevőségi Hivatal, a bankfelügyelet, a biztosításfelügyelet, az értékpapír-felügyelet és persze a rendőrség képviselői lennének a tagjai, s amely a kormány tanácsadó testületeként a joghézagok felszámolásában működhetne közre. A fórum munkájába önkéntes alapon a kormányzattól független ellenőrző szervezetek (például az Állami Számvevőszék) is bekapcsolódhatnának. A Belügyminisztériumtól kapott információink szerint az elképzelés egyelőre képlékeny állapotban van, bár a szakemberek gyorsan végleges formába szeretnék önteni. Az előterjesztés kiforratlanságára utal az is, hogy még sem az adóhivatal, sem a számvevőszék vezetői nem tudnak a javaslatról. Más forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a kormány akár már a jövő héten is foglalkozhat a javaslattal, s március elsejétől az új grémium munkához is láthat. F. E. G. Marad a végkielégítés „A Munkaügyi Minisztériumban nem készült olyan tervezet, amely a munka törvénykönyvének (MT) a végkielégítésekre vonatkozó passzusát módosítaná” - nyilatkozta Horváth István főosztályvezető-helyettes arra a hírre, hogy kormányhoz került a változtatási javaslat. Horváth István véleménye szerint a magas végkielégítések ügye jogalkalmazási és nem jogalkotási kérdés. Az MT célja és feladata ugyanis, hogy az alkalmazottak minimális jogait törvény garantálja. Ezért a végkielégítésre vonatkozó szabály módosítása nem indokolt. Elkészült viszont a minisztériumban egy másik módosító javaslat, ami a szakszervezetekről szóló 1991/28-as törvényt és az MT-t hozná összhangba. A szakszervezeti törvény kimondja, hogy az 1995-ös üzemitanácsi választások eredményének alapján kell végleg felosztani a szakszervezeti vagyont. H. Sz. ♦ . A szállodaszámla csak egymilliós, és kifizették Rubovszky. Nincs kifizetetlen számla - közölte szerkesztőségünkkel Rubovszky András, az MDF pártigazgatója és a Gellért Szálló igazgatója, aki lapunk tegnapi számában úgy nyilatkozott, hogy nem foglalkozik a szálló napi ügyeivel, ezért nem tudja kommentálni az Állami Számvevőszék közlését, amely szerint az oda érkezett bejelentések értelmében Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke négymillió forintos szállodaszámlát hagyott kifizetetlenül. Rubovszky András tegnap azt mondta: Téglássy Tamás körülbelül öt hónapon át lakott a Gellért Szállóban, és 50 százalékos árengedményt élvezett: a 8500 forint tarifális árú szobát napi 4000 forintos áron számlázták, így a számla összesen mintegy egymillió forintra rúgott. Rubovszky hozzátette, hogy a szállodák általában sokféle árat alkalmaznak, más összeg szerepel a kinyomtatott tarifában, más áron adják a szobákat az utazási irodáknak, és a Magyar Szállodaszövetség tagjai is 50 százalékos kedvezményt élveznek. Megjegyezte még, hogy egy szálloda számára üzletileg is kifizetődő 50 százalékos engedményt adni annak a vendégnek, aki hónapokat tölt a hotelben, különösen akkor, ha az illető sokat utazik a világban, és mindenütt elmondhatja, milyen jók a szolgáltatások a szállodában. Megkérdeztük, nem voltak-e Téglássynak a szállásdíjon kívül egyéb fogyasztásai is, például étel, ital, reggeli vagy távolsági telefonbeszélgetések. Erre Rubovszky úgy felelt, hogy az OIH elnöke általában korán ment el és késő este tért vissza a hotelbe, hetente csak egy, legfeljebb két alkalommal reggelizett, és a szállodaigazgató nincs felhatalmazva arra, hogy közölje, vendége mennyi kólát vagy whiskyt ivott. Kötelezettsége csak odáig terjed, hogy főnökeinek és a közvéleménynek megmondja: Téglássy nem ingyen lakott a Gellértben. Arra a kérdésre, hogy ki állta a szállásköltséget, Rubovszky kijelentette: a hotel nem szokta elmondani, hogy melyik vendégnek, mennyi a számlája, s hogy azt ki egyenlíti ki. Megkérdeztük Szelényi Andrást, a Gellért Szálló igazgatóhelyettesét is, aki kijelentette, hogy Téglássy kisebb-nagyobb megszakításokkal 1993 májusától decemberéig volt a ház lakója. Arra a kérdésre, hogy számláját ki fizette, Szelényi így felelt: „Erre nem válaszolok, mert nincs rá felhatalmazásom”. Mivel Téglássy Tamás változatlanul külföldön tartózkodik, tőle nem tudtuk megkérdezni, hogy végül is ki fizette ki a kedvezményes, de Rubovszky szerint is tetemes összegű számlát. Téglássy egyébként e sorok írójának arra a még tavaly feltett kérdésére, hogy miért lakik luxusszállóban, úgy válaszolt, hogy azért, mert béréből nem telne budapesti lakás megvásárlására, de még bérlésére sem. Ha ezt a logikát követjük, akkor aligha Téglássy Tamás volt az, aki az egymilliós számlát kiegyenlítette. Több mint, egy évvel ezelőtt egyébként háromtagú zsűri bírálta el az OIH elnöki posztjára érkezett pályázatokat, ami után a miniszter Téglássyt nevezte ki. A zsűrinek tagja volt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyik helyettes államtitkára, a minisztérium Rubovszky László - Rubovszky András testvére - által vezetett humánpolitikai főosztályának egyik munkatársa, és Rubovszky András, aki akkor a Magyar Szállodaszövetség elnöki posztját töltötte be. Gál Zsuzsa NÉPSZABADSÁG 5 BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK_______________________ Az energetikai kormányzat lemondott a paksi atomerőmű bővítéséről Iparpolitikai és egyéb szempontok alapján az energetikai kormányzat lemondott a paksi atomerőmű bővítéséről. Jelenleg új telephely után kutatnak, arra az esetre, ha a parlament úgy dönt, hogy atomerőmű-építéssel oldhatók meg az ország energiagondjai - közölte az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának szerdai ülésén Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A kormányzat továbbra sem foglalt még állást arról: alapvetően a lignit-, a feketekőszén- vagy az atomenergia-felhasználásra építsen-e az energiapolitika. Az biztosra vehető, hogy a közeljövőben erőműveket kell bezárni és újabbakat építeni. A magyar erőműpark ugyanis elöregedett, rossz hatásfokú és környezetszennyező. Az energiafogyasztás ugyanakkor nő, az olcsó keleti áramra pedig ma már nem lehet számítani. Az atomerőmű-építtetés ma még olcsó volna, mivel ezen a területen egyelőre kínálati a piac, de egyre több nyugati ország oldja fel atomerőmű-építési moratóriumát, és ez felverheti az árakat. Atomerőmű építése esetén tisztázandó: biztosítható-e a fűtőelemek megfelelő tárolása. Ebben a közeljövőben Magyarországon komoly előrelépés történthet. A pécsi uránbánya vágathajtói várhatóan 50 nap múlva érik el azt a világon is egyedülálló agyagkőzetréteget, amely nem engedi át a vizet, és így alkalmas lehet az atomhulladék biztonságos tárolására - közölte az IKM helyettes államtitkára. (MTI) Rendezik a Dunaferr adósságait A parlament gazdasági bizottsága tegnap elfogadta a Dunaferr Rt. 3,5 milliárd forintos adósságának rendezésére tett javaslatot. Az embargó okozta károkra való tekintettel tudomásul vették, hogy a cég nem tudja visszafizetni a korábban átütemezett tartozását, így az 140 százalékos árfolyamon 2,5 milliárd forint névértékű részvénnyé alakítva a hitelező Állami Fejlesztési Intézet tulajdonába kerül. Törvénytervezet az állami pénzalapokról A jövő héten kerül a kormány elé az elkülönített állami pénzalapokról szóló törvénynek a távközlési alap működtetéséről és felhasználásáról szóló fejezete - mondta a parlament gazdasági bizottságának közlekedési, hírközlési és vízügyi albizottsága szerdai ülésén Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára. A távközlési alap december második felében jött létre, a távközlésről szóló törvény rendelkezései alapján. A működtetéséhez azonban szükség van az elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény módosítására is. Az alapba eddig 6,5 milliárd forint folyt be a GSM-mobiltelefon- tender, és 13,25 miliárd forint a Matáv privatizációjának bevételeiből. További 5-10 milliárd forintra számítanak a helyi távközlési koncessziók díjaiból. Az alapból hatmilliárd forint folyt be a költségvetésbe az államháztartási törvény tavalyi módosítása nyomán. A helyettes államtitkár közölte: hamarosan megvalósítható lesz Magyarországon a helyhez kötötten használható rádiótelefonok rendszere, a Will. (MTI) Vegyék át a szenet! Tárgyalásokat sürgetnek a bányászok A bányászszakszervezet tárgyalásokat kezdeményez, hogy a MVM Rt. az erőmű-bánya integrációból kimaradt tíz bányaüzemtől is átvegye a szenet - jelentette be Schalkhammer Antal, a BDSZ elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. Az MVM vagy nem, vagy csak igen alacsony áron hajlandó átvenni a szenet az integrációból kimaradt bányáktól. A bányáknak viszont ahhoz, hogy termelésüket tervezni tudják, néhány évre előre kellene látniuk a jövőt. Ezért a szakszervezet tárgyalásokat kezdeményez a szénátvételről, ez elől azonban az ipari tárca egyelőre elzárkózott. Mint a szakszervezeti vezető mondotta, hajlandók a megállapodással március végéig várni, utána azonban demonstrációkat, lokális sztrájkokat is kilátásba helyezett. Részt vett a sajtótájékoztatón Paszternák György, a vegyészszakszervezet elnökhelyettese is, aki pedig,arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos krízis közeleg az alumíniumiparban. Nemzetközi megállapodás korlátozza ugyanis az orosz alumíniumkivitelt. Ezzel tehát a Hungalu jelentős piacot veszített, ami azzal fenyeget, hogy be kell zárni a még megmaradt kohót, de timföldgyárat és bauxitbányát is, így több ezer ember kerülhet az utcára. Egy ilyen döntés azért is elhibázott lenne, mert vannak jelek arra, hogy az alumíniumpiac lassan magához tér. Hogy addig a Hungalu ki tudja húzni, a szakszervezeti vezető alacsonyabb energiaárakat kért, és az adóskonszolidáció gyorsítását sürgette, aminek keretében meg kellene oldani az iparág másfél-kétmilliárdos likviditási problémáit. Kozma Judit