Népszabadság, 1995. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

12 NÉPSZABADSÁG AUTÓTECHNIKA 1995. január 11., szerda 1995-ös autóújdonságok -111 premier Valószínűleg nem annyira a nö­vekvő kereslet, hanem a több­éves fejlesztőmunka eredmé­nye, hogy az idén száztizenegy újdonságot mutatnak be az autógyárak, tehát nem a válasz­téktól, hanem a fizetőképes ke­reslettől függ, hogy sikerül e megdönteni minden idők re­kordját, amely 1989-ben szüle­tett, amikor 35 688 177 autót gyártottak a világon. Az 1995-ös modellek között soknak új a karosszériája vagy a motorja, vagy pedig egy befu­tott limuzin kombiváltozatáról van szó. Feltűnően sok az új­donságok között a kétüléses sportkocsi - a roadster - és az egyterű limuzin - azaz a van. Még az olyan sikeres modell, mint a harmadik generációs Golf is kisebb orrkozmetikán esik át az év végén. A Volkswa­gen repertoárját gazdagítja a Forddal közösen kifejlesztett vanmobil, melyet a wolfsburgi­­ak Sharan, a kölniek Galaxy néven gyártanak. A hagyomá­nyos kis­busz, a Caravelle is változik némileg. A Pólótól a Passatig valamennyi típus, sőt még az Audi A 4-es is turbó dí­zelmotort kap. Az Opel a kétévenként meg­rendezésre kerülő októberi frankfurti autószalonra tarto­gatja az új Vectra premierjét. Az előddel ellentétben ennek nemcsak négyajtós lépcsőshátú és ötajtós ferdehátú, hanem kombiváltozata is lesz. Az új karosszérián kívül a legfonto­sabb változás a megnövelt biz­tonság, ami az erősebb ka­rosszériának és a légzsákoknak köszönhető. Tesztelik már az új­­ hengerenként négyszelepes - négy- és hathengeres turbó dí­zelmotorokat, melyek száz és százharminc lóerős teljesítmé­nyűek és valószínűleg nem csak a Vectrát hajtják majd. A két klasszikus német rivá­lis, a BMW és a Mercedes sem marad premier nélkül. Talán nem véletlenül mindkettőnél a középosztályban lesz modell­váltás. Az új 5-ös BMW és az E osztályú Mercedes négy centivel megnövelt tengelytávja jelzi: korrigálták az elődök hibáit, és így most a hátul ülők is kényel­mesebben utazhatnak. Az idei év BMW-újdonsága még a hár­mas sorozat kombiváltozata és az Amerikában gyártásra kerü­lő kétüléses, 145 lóerős roadster. A kölni Ford már a következő hónapban kirukkol a módosí­tott Escorttal, melyet ősszel a már tizenhat szelepes, Zetec­­motoros Fiesta követ. Mindket­tőt az új Scorpio ovális hűtőnyí­lása jellemzi, mutatva az egysé­gesülő Ford-stílust, melynek megfelelően az Escort kabriolet is változni fog, talán nem vélet­lenül nyáron. Az 1994-es év au­tója, a Mondeo négykerékhajtá­­sú szerkezetet kap. A francia Citroen a Xantia hidropneumatikus rugózását fi­nomította, ezzel kanyarban szinte megdönthetetlen az Acti­­va, melynek lesz kombiváltoza­ta is. A másik nagy belsőterű új­donság a Renault-val, a Peuge­­ot-val és a Lanciával közösen kifejlesztett Evasion. A Renault is elkészíti a Lagú­na kombiváltozatát, melybe már az új kétliteres, négyhenge­res, tizenhat szelepes benzines és a 2200-as dízelmotorok ke­rülnek. A Peugeot idei premierje a 405-öst leváltó középosztályú limuzin, az 506-os, melynek négyajtós lépcsőshátú, ötajtós kombi- és kétajtós kupéválto­zata is lesz. Húsz évvel a Peuge­ot-Renault-Volvo motorkoope­ráció után most a svédek kivá­lása következtében a Citroennel együtt készül az új motorcsalád. A V-hathengeresek három vál­tozatban - 2,5 literes 170 lóerős, 3 literes 190 lóerős és 3,3 literes 230 lóerős - kerülnek az új 506- os Peugeot-ba. A 106-os auto­mata sebességváltót kap. A legnagyobb brit autógyár­tó, a Rover a legkisebb, 100-as modelljén végzett fazonigazí­tást. Az új Metró már erősen ke­rekített, lapított karosszériája divatosabb és tetszetősebb is, csakúgy, mint a 200-as, melyet viszont csak ősszel mutatnak be. Az olasz modellekről már részletesen beszámoltunk. A klasszikus európai gyár­tóknak évek óta kemény csatát kell vívniuk a japánokkal. Az 1995-ös év újabb vetélytársakat hozott, hiszen megnyílt a so­rompó az egykori General Mo­­tors-leányvállalat, a dél-koreai Daewo, a Ford- és Mazda- li­­cenceket használó KIA és a Mit­­subishi-elemekből építkező ma­lajziai Proton előtt. Természe­tesen eredeti Mitsubishi-újdon­­ság is lesz, hiszen a Space Gear mikrobuszon kívül a svéd Vol­vóval közösen fejleszt és Hol­landiában gyárt a cég egy új li­muzint. Ez a Lancer és a Galant közötti - középosztályú - autó lesz, benzin- és dízelmotorral egyaránt. A Honda az egyre népsze­rűbb egyterű limuzin - azaz van - kategóriában jelentkezik a Shuttle modelljével és a telje­sen új, ötajtós Civic-kel, mely­ben VTEC-E motor lesz. Ennek lényege a fordulatszámtól füg­gően változó szelepvezérlés, amivel nemcsak a károsanyag kibocsátását, de a fogyasztást is sikerült jelentősen lecsök­kenteni: a gyári adatok szerint száz kilométerenként 4,8 liter­ A Forma-1-ből átvett motortechnika lapul az ötajtós Honda Civic motorterében. A VTEC-E, azaz változó szelepvezérlési rendszer lé­nyege, hogy a négyhengeres, tizenhat szelepes motorban csak 2500 percenkénti motorfordulatszám felett nyit ki mind a nyolc szívó­szelep, alacsonyabb fordulatszám-tartományban csak négy dolgozik. Az eredmény: kevesebb károsanyag kibocsátása, alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és szükség esetén elővarázsolható sportos dinamika. Az 1500-as, kilencven lóerős motor száz alatti tempónál 4,8 litert fogyaszt ólommentes benzinből. A Daihatsu kétüléses sportkocsija 105 lóerős Az Audi A 4-est turbó dízelmotor hajtja Járműfejlesztők az orvostudományért Vajon mit keres a BMW mün­­chen-milbertshofeni kutató- és mérnökközpontja műhelyében egy csípőizület, egy gerincosz­lop vagy egy felső állkapocs modellje? A válasz: a gépjármű­­mérnököknek sikerült az orvo­sokkal együtt az autóalkatrész­­modellek kidolgozására szolgá­ló módszert az orvostudomány szolgálatába állítani. Még 1989-ben a BMW egyik munkacsoportja azt a feladatot kapta, hogy foglalkozzon az ak­kor még újdonságnak számító sztereolitográfia technikájával. Ezzel a módszerrel a CAD/CAM rendszerben megtervezett ada­tok alapján automatikusan le­het modelleket és mintákat gyártani: bármilyen szerszám alkalmazása nélkül egy lézersu­gár alakítja ki a megfelelő tar­tályban elhelyezett folyékony fotopolimerből a szilárd három­­dimenziós modellt, illetve an­nak egy részét. A számítógép ugyanis először számos hajszál­vékony szeletre vágja (adatok formájában) az elkészítendő formát. Egy másik számítógép folyamatosan és igen nagy se­bességgel irányítja a lézersuga­rat, amely egy fürge tükörrend­szeren keresztül alakítja ki a fo­lyékony műanyag felszínén az egyes darabok geometriáját. A sok vékony szeletből néhány óra alatt elkészül a teljes mo­dell, amihez korábban napok, sőt hetek kellettek. A BMW munkacsoportja vé­letlenül került kapcsolatba az egyetemi klinikával München- Grasshadenben. A sebészekkel folytatott megbeszélés során kristályosodott ki az az ötlet, hogy a komputertomográfia adatai alapján testrészek mo­delljeit is elő lehet állítani. Mi­vel a sztereolitográfiás mód­szerrel gyártott alkatrészeket szeletenként állítják elő, és a komputertomográfia is a beteg szeletenkénti letapogatásán ala­pul, nagyon is kézenfekvő volt a gondolat, hogy a két módszert összekapcsolják. Ezáltal lehet­ségessé vált, hogy a tomográf ál­tal készített felvételek alapján néhány nap alatt előállítsák csontrészek, a gerincoszlop vagy a csípőízület részleteinek mo­delljét, és ezeken gyakorolják az operációs módszereket, illetve ezek alapján készítsenek el az egyes betegekre valóban testre szabott implantátumokat. A gépjárműipar és az orvostudo­mány csúcstechnológiájának összekapcsolásából tehát olyan megoldás született, amellyel meg lehet könnyíteni a sebészeti beavatkozásokat. A rovatot szerkesztette: Boros Jenő Az autómérnök és az orvos együttműködése nemcsak az autóter­vezésnél, hanem a gyógyászatban is hasznos **J Pirotechnika a gépkocsiban Az autóbaleseteknél napjaink­ban a leghatásosabb védelmet a hárompontos biztonsági öv, az övfeszítő és a légzsák együt­tesen nyújtja. A több évtizede bevált hárompontos övek to­vábbfejlesztése az övfeszítővel csökkenti a baleseteknél a sé­rülések súlyosságát azzal, hogy ütközéskor az öv villámgyor­san visszatekercselődik, rövi­dül, így ráfeszül a testre, együtt fékezi a járművel és nem engedi kibukni az öv alól. Technikailag a rendszer leg­alább annyira egyszerű, mint amennyire hatásos. A szerkezet egy védőcsőben helyezkedik el. Fontos része a mérőszenzor, mely érzékeli, ha a jármű moz­gása - például ütközéskor - je­lentősen megváltozik, illetve nagyobb kilengést mutat az eredeti irányhoz képest, ekkor automatikusan begyújt egy pi­rotechnikai patront, melyből hirtelen gáz áramlik a nyomó­csőbe, amelyben egy feszítőkar lenyomja a dugattyút. Az öv néhány ezred másodperc alatt körülbelül százötven millimé­tert tud rövidülni úgy, hogy a dugattyúra szerelt acélsodrony ellentétes irányba kezdi húzni a biztonsági öv tekercselőten­gelyét. A rövidre húzódott öv tökéletesen az ülésbe szorítja az előrelendülő testet. Az övfeszítő jelentősége ab­ból is érezhető, hogy már 20 ki­­lométer/óra sebességnél törté­nő ütközéskor is teljes védel­met nyújt. Ennél a tempónál ez az egyetlen védőeszköz, hiszen a légzsákok ekkor még nem ak- A patronos övfeszítők a Volkswagen Pólóban a középső oszlopnál s­tivizálódnak, a biztonsági övek alatt találhatók.

Next