Népszabadság, 1995. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

24 oldal/ Melléklet: Itthon ! Ára: 25,50 Ft NÉPSZABADSAG 1995. január 12., csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 53. évfolyam, 10. szám, első kiadás Magyar műhold 1997-ben? A beruházás költsége 160 millió dollár A kormánynak mai ülésén egyebek között arról kell döntenie, vállal­­ja-e a magyar műholdas program beindításához szükséges garanciá­kat és a minimális megtérülést biztosító hat csatorna 11 éves - általá­ban ennyi ideig „él” egy műhold­­ bérleti díjának fizetését. Ez évente összesen mintegy 1,7-1,8 milliárd forinttal terhelné a költségvetést. A magyar műhold 1997-es fellövése után azonban a kiadást jóval meg­haladó bevételt hozhatna az országnak. A Magyarsat nevű magyar műhold teljes beruházásának költsége 160 millió dollár körü­li. Az összeg nagyobbik részé­nek fedezetéhez külföldi befek­tetők pénzére lesz szükség. Igen nagy az érdeklődés, hiszen a műholdas program megvalósí­tásával Magyarország a kelet­­közép-európai régió vezető táv­közlési tényezőjévé válhat. (Nem beszélve arról, hogy Eu­rópa eddig csupán három mű­holdat állított pályára.) A Ma­­gyarsat-program beindítására 1993 novemberében vegyes vál­lalatot hozott létre az Israel Aircraft Industries és az Anten­na Hungária. Ha a kormány hozzájárulna a program megva­lósításához, az izraeli befektető cserébe már az idén fellőné sa­ját, Amos nevű műholdját, amely módot adna egy magyar program sugárzására. Ez a Ma­gyarsat tartalék (iker) műholdja lenne, amely a Magyarsat terve­zett elkészültéig, 1997-ig egy­maga működne. R. Zs. Magyarország továbbra is a külföldi tőke kedvence Magyarország az éllovas a re­formállamok között a külföldi tőkebefektetések vonzásában - állapította meg a Die Welt. A német lap a múlt év dereká­ig összesített adatokat ismerte­tett, megállapítva, hogy az utóbbi két évben 8,5 milliárd dollárról 16,6 milliárdra nőttek a külföldi közvetlen tőkebefek­tetések Kelet-Közép-Európá­­ban. 1994-ben is Magyarország maradt a külföldi tőke első szá­mú célpontja a régióban, a pri­vatizáció lefékeződése nem ri­asztotta el a befektetőket - álla­pította meg a Reuter brit hír­­ügynökség jelentése. Tavaly szeptemberig a befektetések ér­téke 926 millió dollár volt, a hi­vatalos előrejelzések az év végé­re 1,2 milliárdos nagyságrend­del számoltak. (A második he­lyen Lengyelország áll, ahová nagyjából 800 millió dollár áramlott be.) Bár Budapest elő­nye csökkenőben van, gazdasá­gi jogrendszerével és nyitottsá­gával még mindig megelőzi a térség többi országát - idézte egy szakember véleményét a Reuter. KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN (1994. közepéig, Millió dollárban) Csehország Oroszország Magyarország Vádemelés a DTEI-ügyben „Csak” közokirat-hamisítás bizonyítható Közokirat-hamisítás bűntette miatt emel vádat az V., VIII. és XIII. kerületi ügyészség a DTEI-lakásügy 160 gyanúsí­tottja ellen. Harmincnyolc sze­mély esetében bűncselekmény hiányában az eljárást megszün­tették. A DTEI-lakásügy Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Szabó Tamás volt tárca nélküli miniszter 1993. november 5-én kelt feljelentésével kezdődött. A miniszterek a Diplomáciai Tes­tületeket Ellátó Igazgatóság la­káscseréivel kapcsolatban hűt­len kezelésre, vesztegetésre gyanakodtak. A nyomozást csak kétszeri adatkiegészítés után rendelték el. A rendőri vizsgálat azonban nem talált bizonyítékot veszte­getésre, a szakértői vélemények pedig egyetlen esetben sem iga­zoltak feltűnően nagy (30 szá­zalékosnál nagyobb) értékkü­lönbözetet a lakáscseréknél. Végül közokirat-hamisításban találták vétkesnek a lakáscse­rék 198 érintettjét. Az ügyben eljáró V., VIII. és XIII. kerületi ügyészség 160 személy esetében megalapo­zottnak találta a rendőrség gya­núját, és ellenük közokirat-ha­misítás bűntette miatt a mai na­pon vádat emel a Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróságon. Mint So­dor István kerületi vezető ügyész kérdésünkre elmondta, a vádlottak azzal követtek el köz­okirat-hamisítást, hogy a csere­lakásokba fiktív módon beje­lentkeztek, azonban nem laktak ott, s így személyi igazolvá­nyukba hamis adatok kerültek. - Csalás, vesztegetés azonban nem volt bizonyítható, 38 sze­mély ellen pedig bűncselek­mény hiányában megszüntettük az eljárást - mondta Sodor Ist­ván. A vezető ügyész tájékoztatása szerint a közokirat-hamisítás büntetési tétele megrovástól három év szabadságvesztésig terjedhet, a konkrét esetek is­meretében azonban csak eny­hébb ítéletekre lehet számítani. F. K. N­ Dallasban új áron nem kell a HungarHotels A kormány ma tárgyal a szállodaláncról - Olaszországi ajánlat érkezett? Az American General Hospita­­lity (AGH) tegnap visszautasí­totta az Állami Vagyonügynök­ség ajánlatát a HungarHotels (HH) 51 százalékának megvéte­lére az eredetitől eltérő feltéte­lek szerint, 57,5 helyett 67 mil­lió dollárért. A kormány mai ülésén - amelyre Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos váratlanul hazautazott New Yorkból - ismét tárgyalja az ügyet. Meg nem erősített érte­sülés szerint egy észak-olasz­országi cég jelezte: 112 millió dolláros ajánlat megtételére kész a HungarHotelsért. __________MUNKATÁRSAINKTÓL__________ A dallasi American General Hospitality, illetve a mögötte ál­ló nyolctagú befektetői csoport 57 millió dolláros ajánlatával megnyerte a pályázatot, amelyet az AVÜ tavaly nyáron írt ki a HungarHotels részvényeinek 51 százalékára. Az eredményhirde­tés után folytatott tárgyalások során - amelyeken az ÁVÜ tíz­millió dollárral próbálta meg­emelni a vételárat - az ÁGH úgy nyilatkozott, hogy inkább le­mond az azzal azonos értékű Budapest Szállóról. Az ÁVÜ az ajánlatot elfogadta. Miközben a tárgyalások foly­tak, a társadalombiztosítás - amely 300 milliárd forintnyi va­gyon juttatására vár - bejelen­tette igényét a HungarHotelsre. Az is felmerült, hogy a szálloda­­vállalat kezelésére kössön az ál­lam menedzsmentszerződést a jelenlegi vezetőkkel, a hotelek bevételei pedig táplálják az ide­genforgalmi alapot. A szerződés aláírása még hátravolt, amikor a miniszter­­elnök vizsgálatot rendelt el az ügyben. A vizsgálat azt állapí­totta meg, hogy visszaélés gya­núja nem merül fel, de a vétel­ár - tekintettel egyebek között arra, hogy egyedül a Duna In­tercontinentalt 53 millió dollá­rért vette meg egy befektetői csoport - alacsony. Ezt követő­en a kormány instrukciójára az ÁVÜ 67 millió dolláros vétel­árat ajánlott az AGH-nak az­zal, hogy az eladásra kerülő csomagba visszatenné a Buda­pest Szállót, és a vevő az ere­detileg kialkudott 19 millió dollárnál mintegy 50 százalék­kal többet fordítson a szállo­dák felújítására. Erre az ajánlatra adott vá­laszt tegnap reggel a dallasi ÁGH. Az ÁVÜ-höz érkezett le­vél szerint a befektetői csoport február 19-éig tartja 57,5 millió dolláros ajánlatát, amelyet „a maga részéről korrekt, jó árnak tart, és nem lát okot a módosí­tásra”. A dallasi választ az ÁVÜ igazgatótanácsának kellett vol­na tegnapi - szokásos szerdai - ülésén megtárgyalnia, ám erre nem került sor. Lascsik Attila, az ÁV Rt. vezérigazgatója úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy a testület „rendhagyó mó­don” nem ülésezett tegnap. La­punk értesülése szerint azonban azért nem hívták össze az igaz­gatótanácsot, mert úgy találták: azután, hogy a kormány vette kézbe az ügyet, a grémiumnak nem kell állást foglalnia. (Új áron... folytatás a 4. oldalon) Ez a főút véget ért SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Hegyeshalmi hasadóanyag: a nagy átverés MUNKATÁRSUNKTÓL Valóban találtak mintegy 1,7 kilogrammnyi uránium 235 izo­tópot decemberben Hegyesha­lomnál - erősítette meg Szőke István határőr alezredes a Nép­­szabadság információját a ha­tárőrség sajtótájékoztatóján. Szőke alezredes elmondta: akkor figyeltek föl a „szlovák kapcsolatra”, amikor szlovákiai lapok hírt adtak arról, hogy a sátoraljaújhelyi magyar-szlo­vák határátkelő szlovák oldalán másfél kilogramm uránium 235- ös izotópot próbáltak átcsem­pészni. Az elkövetők között egy szlovák határőrtiszt is volt. Ek­kor került a magyar határőrség és a rendőrség figyelmének köz­pontjába „egy bizonyos elköve­tői kör”, Így aztán, amikor december 10-én négy szlovák állampolgár egy Nissannal és egy BMW-vel ki akart lépni Hegyeshalomnál, a határőrök a vámosokkal együtt átkutatták autóikat, és egy hétdecis üvegben az utas­térben megtaláltak 1,7 kiló urá­nium 235-ös izotópot. Az urán­csempészeket őrizetbe vették. A lefoglalt anyag nem alkalmas atombomba előállítására, egy kilogramm piaci értéke mind­össze ötven dollár. Valószínű, hogy vagy a csempészeket csap­ták be, vagy maguk akarták be­csapni leendő vevőiket. (Hegyeshalmi... folytatás a 11. oldalon) Dudajev már tárgyalna a tűzszünetről Dudajev tábornok sajtóértekezleten jelentette be, hogy kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről és Csecsenföld jogi státusáról. Az orosz vezetésben is teret nyertek a békés rendezés hívei, ám köz­ben tovább folytatódott Groznij ostroma. Az MTI Külföldi Képszolgálat felvételén egy csecsen katona foglalja el lőállását. A harcoknak újabb újságíró áldozata is van, egy eltévedt golyó megölte a Stern német hetilap riporterét. (Részletek a 2. oldalon) ­ Régi-új lehetőség: orosz piac Az agrár­ közigazgatás átalakí­tása közel áll a befejezéshez. Már működik az Agrárkamara, a tegnap kezdődött kétnapos MOSZ-kongresszuson pedig a legerősebb szövetkezeti érdek­­képviseleti szervezet a tisztújí­tással együtt új programot is el­fogad. Az élelmiszer-gazdaság szabályozásáról, a hatósági jo­gok átadásáról most tárgyal egymással a szaktárca és az Ag­rárkamara. További új elem, miként azt az ágazat helyzetéről lapunknak nyilatkozó Lakos László miniszter elmondta, hogy az 1994 -es export legalább 15 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Megtudtuk, hogy idén új lehetőségként is­mét belép az orosz piac. - A vámok nemrégiben meg­hirdetett megemelése miatt a hazai piacokon nagy valószínű­séggel megáll az import élelmi­szerek térhódítása - mondta a miniszter. - Az áremelések mi­att azonban a hazai termékek jelentős felfutására nem lehet számítani. Exportpiacainkon a lehetőségeinket a múlt év máso­dik felében áruhiány miatt nem tudtuk kihasználni. Ettől füg­getlenül, bár még nincsenek végleges adatok, úgy tűnik, hogy az 1994. évi export a meg­előző esztendeit 15 százalékkal haladta meg és elérte a 2,3 mil­liárd dollárt. Tavaly a volt KGST-országokba 28-29 száza­lékkal többet exportált az ága­zat. A volt Szovjetunió államai­ba harmadával nőtt a magyar kivitel. Rövidesen aláírjuk az orosz barterszerződést, s ha számunkra kedvezően alakul­nak a tavaly ősz óta folytatott tárgyalások, akkor az élelmi­szer-ágazatnak rövidesen lehe­tősége lesz 50-100 millió dollár értékű árut elhelyezni itt. Ez egyébként új piacnak minősül. (Hatodával... folytatás a 7. ol­dalon)

Next