Népszabadság, 1996. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

4 NÉPSZABADSÁG A tavaszi kongresszus dönt majd az MSZP-elnökhelyettesi posztról Jó lenne, ha nem szervezeti és személyi kérdésekkel foglalkoz­na elsősorban a márciusi tiszt­újító kongresszus, hanem az el­következendő két év követendő politikájáról döntene. Ez fogal­mazódott meg a párt helyi veze­tőinek, megyei elnökeinek hét végi tanácskozásán - jelentette ki Szekeres Imre frakcióvezető vasárnap a Balatonszemesen tartott sajtóbeszélgetésen. A hét végén Balatonszemesen tanácskoztak az MSZP helyi szervezeteinek vezetői, városi, megyei elnökei, csaknem két­százan. A tanácskozáson pénte­ken részt vett Suchman Tamás privatizációs miniszter, Dunai Imre ipari miniszter és Akar László pénzügyi államtitkár is. Szombaton Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök aktuális politikai kérdésekről tájékoz­tatta a pártvezetőket. Vasárnap Csintalan Sándor ügyvezető alelnök újság­íróknak el­mondta: a párt helyi szervezetei­nek vezetői a tanácskozá­son elsősor­ban több in­formációt, nagyobb beavatottságot és szer­vezettebb belső működést szor­galmaztak. A tanácskozáson a pártszervek vezetői megkapták a márciusi tiszújító kong­resszusra készülő, a párt alap­szabályának módosítására vo­natkozó javaslatokat. A javasla­tok több variációt tartalmaznak a párt országos szerveinek összetételére, feladat- és hatás­körükre vonatkozóan. Van olyan indítvány, hogy csökkenteni kel­lene az elnökség létszámát, és a testület minden tagja konkrét feladatot kapjon. A javaslatok között szerepel az is, hogy létre­hozzanak egy elnökhelyettesi vagy ügyvezető elnöki tisztséget. Felvetődött az is, hogy alakítsa­nak egy kis létszámú új testüle­tet a párt, a kormány és a frakció együttes döntéshozatalának biz­tosítására. Minden kérdésben a végleges döntést a kongresszus hagyja majd jóvá. Csintalan sze­rint a kongresszus vélhetően na­gyon megfontol majd minden szervezeti típusú kérdést és ra­dikális változás nem várható. Úgy vélte, a párttagság azt kí­vánja, hogy a kongresszusig tar­tó időszakot ne uralják el a sze­mélyi viták. Szekeres szerint a párt helyi vezetői is úgy látják, hogy az idei esztendő mérföldkő lesz az ország életében, amikor új egyensúlyokat kell teremteni a gazdasági, pénzügyi, szociális és kulturális szférában. Kéri J. Tibor Gál: A tagság a centrumban álló elnökséget kíván TUDÓSÍTÓNKTÓL A tagság nagy része a politikai centrumban álló elnökséget vár, s nem az egyes csoportok, plat­formok egymással rivalizáló em­bereiből állót - egyebek közt ezt mondta Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke szombaton Nyíregyházán az MSZP márciusi kongresszusáról. Gál Zoltán hangsúlyozta: az MSZP-tagok többsége szükségesnek tartja az általános alelnöki poszt létreho­zását. Olyan személyt kell meg­választani, aki profi módon me­nedzseli a pártot, s joga lesz önállóan összehívni az elnöksé­get - mondta. Szerinte a tagság kiáll a kormány politikája mel­lett, de elvárja, hogy stabilizá­ciós intézkedései kiszámíthatóak legyenek. Az MSZP-nek olyan programot kell készítenie a kö­vetkező évekre, amely megszabja az Európai Unióhoz való csatla­kozás menetrendjét is - mondta. Választmányi elnöknek javasolják Kósánét MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP parlamenti képvise­lőcsoportjának ifjúság, moder­nizáció munkacsoportja (IMM) szerint szükség van elnökhe­lyettesi posztra a pártban, erre a tisztségre Katona Béla neve vetődött fel. A képviselők Kósá­­né Kovács Magdát az országos választmány elnökeként látnák szívesen, de csak ha ezzel Vitá­nyi Iván, a jelenlegi választmá­nyi elnök is egyetért. A szocialista frakció legna­gyobb, 37 képviselőből álló munkacsoportjának kétnapos hévízi tanácskozására elment Szekeres Imre frakcióvezető, Katona Béla, Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi miniszter és Suchman Tamás privatizációs miniszter is. A munkacsoport vezetéséről leköszönt Kiss Péter munkaügyi miniszter helyére Juhász Gábort választották a képviselők, helyettesei: Bako­nyi Tibor, Csizmár Gábor, Mol­nár Gyula és Horváth Zoltán. A tanácskozást lezáró sajtó­­tájékoztatón Suchman Tamás kijelentette: ingyenes vagyonát­adással mielőbb meg kell oldani az ifjúsági és gyermekszerveze­tek vagyoni problémáit. Az IMM tárgyalt a márciusi pártkongresszus előkészületei­ről. Pénteken Katona Béla be­szélt a képviselőknek az MSZP helyzetéről, s ezt a sajtótájékoz­tatón úgy értékelték: jó volna, ha Katona meg tudná valósítani elképzeléseit. Kósánét is alkal­masnak tartják elnökhelyettes­nek, de az erőforrásokkal való jobb gazdálkodás okán és mivel a stratégiaalkotó választmány munkája megújításra szorul, ezért szerintük ebben a testü­letben kellene vezető szerepet kapnia. (Lapunk megkérdezte Vitányi Ivánt, a választmány el­nökét, aki annyit közölt: vele erről még senki nem konzul­tált.) Eltemették Grósz Károlyt MUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton több ezer gyászoló kísérte utolsó útjára Grósz Ká­rolyt a Farkasréti temetőben. A volt miniszterelnököt, az MSZMP egykori főtitkárát, utolsó akaratának megfelelően a külsőségeket mellőzve temet­ték el. A búcsúztatáson ott vol­tak egykori munkatársai, az MSZMP volt vezetői, kormá­nyának, apparátusának vezető tagjai, üzletemberek. A kor­mányt dr. Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter képviselte. A te­metésen először Nyers Rezső beszélt, aki államminiszterként tagja volt a Grósz-kormány­nak, majd dolgozott az elhunyt­tal az MSZMP legfelső vezeté­sében is. Nyers emlékeztetett arra, hogy Grósz egy időben képviselte a külpolitikai nyitás és a belpolitikai reformok ügyét. A rendszerváltás lépés­ritmusát, a pártbeli reform­­irányzatokat azonban nem tud­ta, nem akarta követni. Nyers emlékeztetett arra, hogy Grósz az 1956-os események megíté­lésben tudomásul vette a párt­vezetés álláspontját, s elfogadta a többpártrendszer kialakulá­sát is. Külpolitikai tevékenysé­gének mérlegét megvonva alá­húzta: Grósz aradi tárgyalásai nem voltak sikeresek, de ő is ré­szese volt az akkori pártvezetés azon határozatának, amelynek eredményeként megnyitották a határokat az NDK állampolgá­rai előtt. A szocialista képviselő a változó feltételekhez többnyi­re alkalmazkodó politikusként jellemezte Grószt, aki élt a gor­­bacsovi reformok adta esélyek­kel, de nem volt hajlandó meg­haladni a létező szocializmus reformjának korlátait. Elisme­réssel szólt arról is, hogy a poli­tikus képes volt méltósággal visszavonulni a közszereplés­től. Az elhunyt politikus emberi tartását, a betegséggel folyta­tott küzdelmét méltatta a csa­lád és a barátok nevében búcsú­zó Irányi Pál is. VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE HAZAI KÖRKÉP Giczy az ellenzéki együttműködésről TUDÓSÍTÓNKTÓL A Kereszténydemokrata Nép­párt az utóbbi hónapokban az érdeklődés középpontjába ke­rült, az ellenzéki pártok között pedig kulcsszerephez jutott - ezt mondta egyebek között Füzessy Tibor, a párt ügyvezető elnöke azon a regionális keresztényde­mokrata találkozón, amelyet a Barankovics Alapítvány szerve­zett a hét végén Szombathelyen. A találkozón részt vett Giczy György pártelnök is. Mint elhangzott, a KDNP a parlamenti ellenzék pártjai kö­zött a jövőben békítő, kiegyensú­lyozó és közvetítő szerepet kíván vállalni. Ezért szorgalmazzák, hogy a párt vezetői sorra talál­kozzanak és egyeztessenek a má­sik három ellenzéki párt vezetői­vel. Tudósítónk kérdésére Giczy elmondta: a négy ellenzéki párt csak egymással együttműködve tud jelentős erőt felmutatni, al­ternatívát kínálni a kormánykoa­lícióval szemben. A KDNP eluta­sította a polgári szövetséget, de nem utasította el az együttműkö­dést és a választások előtti esetle­ges választási szövetséget sem. Für még nem határozott Ülésezett az MDF országos választmánya Gazdaságilag és politikailag katasztrofális helyzetbe sod­ródott az or­szág, ezért kü­lönleges fele­lősség hárul minden MDF- tagra, mert nemcsak a párt, de hazánk sorsát is befo­lyásolhatja a Fórum márciusi országos gyűlése - hangoztatta Für Lajos pártelnök az MDF országos választmányának szombati ülésén. Az ülést követő sajtótájékoz­tatón Herényi Károly szóvivő elmondta: a tisztéről nemrégi­ben lemondott Balaton Péter helyére Bába Ivánt (képünkön) választották az országos választmány alelnökévé. A szóvivő azt is megerősítette, hogy a szava­zás első for­­dulójában Barsiné Pa­­taky Etelka és Bába egyaránt 47-47 szavazatot kapott, s a második fordulóban 6 vokssal győzött az Antall­­kormány volt külügyi helyettes államtitkára. Kérdésre Bába el­mondta: 1989-ben valóban tag­ja volt a kisgazdapártnak, de kizárták az FKGP-ből, s azóta nincs semmilyen kapcsolata a párttal. A választmány foglalkozott a márciusi tisztújító országos gyűlés elkészítésével, s megvá­lasztotta a jelölő-, a mandátum­vizsgáló és a szavazatszámláló bizottság tagjait. Kérdésünkre Herényi közölte: a választmány ülésén nem esett szó arról, hogy Für Lajos indul-e a pártelnöki tisztségért az országos gyűlésen. A választmány ülésével egy időben az MDF-székház előtt mintegy húszfős csoport tünte­tett, mert szerintük a választ­mány jogtalanul oszlatta fel a párt V. kerületi szervezetét. A tiltakozók petícióját Papp Sándor, a testület elnöke vette át, aki ígéretet tett arra, hogy az ügyben a választmány feb­ruár 20-án hozza meg végső döntését. K. J. T. Feloszlatta önmagát az NDSZ Pozsgay egyelőre visszavonul a politikától Megszűnt a Nemzeti Demokrata Szövetség, amelynek közgyűlése a hét végén jogutód nélkül fel­oszlatta önmagát. Pozsgay Imre, a párt elnöke nem vereségként, de kudarcként éli meg a szerve­zet elhalását. Az NDSZ öt évvel ezelőtt mozgalom­ként jött létre, majd 1992 őszén párttá alakult. Pozs­gay Imre el­nök és Bíró Zoltán társel­nök az 1994- es választások előtt megfontolt, szélsőségektől mentes közép­pártnak nevezte az NDSZ-t, amely harmadikutas programot hirdet. A párt a választásokon félszázalékos támogatást ért el, egyetlen jelöltje sem jutott be a parlamentbe. Az NDSZ szombaton tartott közgyűlése ellenszavazat nél­kül, négy tartózkodás mellett kimondta a párt jogutód nélkü­li megszüntetését. A közgyűlés által kiadott nyilatkozat szerint az NDSZ az ország mai válsá­gos helyzetében a nemzeti érde­kek alapján álló, egységes nem­zeti akarat létrehozását ajánlja. Ezt az akaratot nagyobb politi­kai erők együttműködésében látja megvalósíthatónak. Pozs­gay lemondott a tavaly alakult Magyar Egységért Mozgalom elnöki tisztéről is. Az elnök lapunknak elmond­ta, a közgyűlés belátta, hogy az NDSZ gyenge választási ered­ményt elért parlamenten kívüli pártként, eszközök nélkül alig lehet hatással a közéletre, a kormányra és az Országgyűlés­re. Pozsgay egyelőre távol kíván maradni a mindennapi, aktív politizálástól, egyetemi tanár­ként és a Szent László Akadé­mia szervezőjeként akar tovább dolgozni. Az NDSZ megszünte­tését Pozsgay nem személyes vereségként éli meg, szerinte a magyar politikai szerkezet ala­kult torz módon úgy, hogy a ki­sebbek, köztük az NDSZ nem juthatott szóhoz. Bednárik Imre 1996. január 22., hétfő Torgyán: Félhetnek a rendszerváltás haszonélvezői _____________MTI-JELENTÉS_____________ Kisgazda választási győzelem esetére egyebek közt a földmű­veseknek kedvező hiteleket, az ország négyötödét alkotó vidé­kiek gazdasági fölemelését, or­szágos kisgazda bolthálózatot ígért szombaton Gyulán, a vá­rosi sportcsarnokban megtar­tott nagygyűlésen Torgyán Jó­zsef pártelnök. Szorgalmazta húszezer új lakás építését, ami­vel hetvenezer munkahely te­remthető. Beszédében többször szólt a „liberális veszélyről”, szerinte ugyanis hazánkban nyugati példára azt erőltetik, hogy mind a jobb-, mind a bal­oldal liberális irányítás alá ke­rüljön. A kisgazdák ellenfelei - mondta - nem véletlenül tarta­nak az FKGP növekvő népsze­rűségétől, mert a párt biztosan halad a győzelem felé, s ettől a legjobban az úgynevezett rend­szerváltozás haszonélvezői ret­tegnek - hangoztatta. Inkább rossz, mint jó a közbiztonság A budapestiek szerint városuk közbiztonsága sokkal inkább rossznak, mint jónak mondha­tó. A megkérdezettek többsége negatív értékelést adott: 21 szá­zalék úgy tartja, hogy nagyon rossz a fővárosban a közbizton­ság, s további 34 százalék sze­rint a helyzet rossz. Pozitív vé­lemények szinte nincsenek, egyetlen kérdezett sem akadt, aki nagyon jónak minősítette volna a közbiztonságot, s olyan is csupán 3 százalék, aki jónak. A lakosság jelentős része - 42 százalék - közepes értékelést adott. A közbiztonságot az átla­gosnál kritikusabban látják az idős emberek. , A kérdezettek 86 százaléka egyetért azzal az állítással, mi­szerint „metrón, villamoson ál­landóan figyelni kell, nehogy meglopják az embert”, s ugyan­­ennyien fogadják el azt a me­gállapítást is, hogy „nincs hatá­sos védekezés az autótolvajok Az adatfelvétel időpontja: 1993. január 10. Az adatfelvétel módja: telefo­nos interjúk, standard kérdőív­vel. A mintanagyság: 300 fő. A min­ta összetétele arányosan képviseli a főváros lakosságának társadal­mi, gazdasági, demográfiai össze­tételét. A minta összetételében ta­pasztalt - a véletlenszerű minta­­választásból eredő - kisebb pon­tatlanságokat a statisztikai elem­zésekkor használatos ún. súlyo­zással korrigáltuk. Az ún. stan­dard mintahiba nagysága legfel­jebb plusz-mínusz 5 százalék le­het, de a legnagyobb valószínűsé­gük a közölt adatoknak van. ellen”. A többség a betörők el­len sem lát megfelelő védekezé­si lehetőséget (74 százalék), és nem érzi biztonságban magát sötétedés után a fővárosi utcá­kon (71 százalék). Elterjedt az a vélekedés is, hogy manapság nagyon egyszerűen lehet fegy­verhez jutni (58 százalék). Né­hány állítás hallatán a fővárosi közvélemény megosztottnak bi­zonyult, így például a megkér­dezettek fele elfogadja, fele elu­tasítja azt a nézetet, hogy „az utcán már fényes nappal sincs biztonságban az ember”. A ká­bítószerhez jutás lehetőségeiről is hasonló arányú a vélemények megoszlása, a budapestiek fele véli úgy, hogy droghoz jutni na­gyon könnyű. A fővárosiak kö­zött csak egy kisebbség érzi túl­zottnak a prostitúció jelenlétét (38 százalék) és feltételezi a rendőrség megvesztegethetősé­gét (30 százalék), kérdezettek szerint a Belváros közbiztonsá­ga közepesnek (2,9), a külvárosé inkább rossznak mondható (2,4). A külső kerületek helyze­tének megítélésében nincs kü­lönbség az egyes városrészek la­kói között, a belvárost azonban eltérően ítélik meg: minél köze­lebb lakik valaki a centrumhoz, annál jobbnak tartja ott a köz­­biztonságot. A harmadik érté­kelési szempontot tekintve is markáns különbséget találunk: a fővárosiak szerint Budán jobb a közbiztonság, mint Pesten (3,3 és 2,6). A fővárosiak szerint a hét­köznapok nem mentesek a szer­vezett bűnözés jelenségeitől. A megkérdezettek csaknem fele - 48 százalék - úgy érzékeli, hogy a bűnözés e válfaja közepes mértékben van jelen mindenna­pi életünkben. MILYEN A KÖZBIZTONSÁG A KÖVETKEZŐ HELYEKEN? nagyon jó: 5­­NEPSZABADSAG-GRAFIKAS 570ND.il □□ mnm

Next