Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-07 / 260. szám
6 NÉPSZABADSÁG FÓKUSZBAN 1997. november 7., péntek Pándy András és a megtévesztő levelek Erős savat tartott otthon, ami „ lemarja ” a húst a csontról A magyar nyomozók napi kapcsolatban állnak a belga csendőrséggel Egyáltalán nem biztos, hogy Pándy András, a Belgiumban hatszoros emberölés gyanújával letartóztatott protestáns lelkész valóban az, akinek magát mondja. Az ORFK a napokban olyan információk birtokába jutott, amelyek kérdésessé teszik a 71 éves hitoktató személyazonosságát. Magyarországon a hatóságok Pándy eltűnt feleségei rég elhunyt szüleinek exhumálására készülnek. A tanúvallomások szerint feltételezhető, hogy Pándy megölte az eltűntnek mondott hozzátartozóit, holttestüket savban feloldotta, csontjaikat brüsszeli lakásaiban elrejtette. Pándy Ágnes, a Belgiumban hatszoros gyilkossággal gyanúsított magyar származású Pándy András protestáns lelkész első házasságából született legidősebb lánya 1992. január 22- én tett bejelentést a brüsszeli bűnügyi rendőrségen hat közeli rokona eltűnéséről. Guy Collignon rendőrtanácsos feljegyzései szerint a lány már akkor részletesen beszámolt a nyomozóknak apja „vérfertőző magatartásáról”. A brüsszeli rendőrség 69/92. számú jegyzőkönyve az első irat abban az egész Belgiumot lázban tartó bűncselekmény-sorozatban, amelynek főszereplője a magyar származású Pándy András. A fellelhető dokumentumok szerint Pándy András és első felesége, Sörös Ilona 1956 novemberében hagyták el az országot. Rövid ideig Svájcban éltek, majd Brüsszelben telepedtek le. Két évvel később megszületett első gyermekük, Ágnes, 1961- ben Dániel, 1966-ban pedig Zoltán fiuk. Pándy - mint teológiát végzett protestáns pap -, hitoktató volt többek között Brüsszelben, Asse-ban, valamint Denderleeuw-ban. 1983 októberében klubot alapított. Az „Ydnap Klub” (az elnevezés Pándy nevének betűiből alkotott műszó) a belgiumi magyar családok számára létrehozott kulturális és humanitárius egyesületként működött. Változó kézírás Kevés információt lehet tudni azonban Pándy életének 1956 előtti szakaszáról. Csapon született, s valószínűleg 1954- ben telepedett át Magyarországra a Szovjetunióból. Egyes források szerint ide menekült. A nyomozókhoz is eljutottak azok a szóbeszédek, amelyek szerint annak idején súlyos bűncselekményt követett el „odaát”, s a felelősségre vonás elől jött Magyarországra. Sokan tudni vélik, hogy embert ölt, talán a tulajdon testvérét, és később felvette az ő nevét. Ezt a verziót megerősíteni látszik, hogy a még 1954 előtt, bizonyíthatóan Pándy András kezétől származó írások betűi jelentős különbséget mutatnak a férfi későbbi kézírásától. Jelentkezett állítólag néhány tanú is a rendőrségen, akik vallomásaikban azt a gyanút erősítették, hogy Pándy nem az, akinek mondja magát. A magyar rendőrség épp ezért olyan 1954 előtti iratokat keres, amelyeken Pándy eredeti kézírása fellelhető, hogy azokat az írásszakértő megvizsgálhassa. Egy Pándy András nevű személy - aki azonban nem feltétlenül azonos a brüsszeli gyanúsítottal - Debrecenben a teológián szerzett hitoktatói képesítést, s később Hajdúhadházon volt pap. Az is tény, hogy a hatszoros gyilkosság gyanújával letartóztatott Pándy az ötvenes évek végén Belgiumban hitoktatóként kezdett új életet. Koránsem biztos azonban, hogy e két személy azonos. Pándy és Sörös Ilona 1966- ban Magyarországon elváltak; a tárgyaláson Pándy András nem vett részt. 1979-ben Pándy feleségül vette Fintor Editet. Az asszony három lányt vitt a házasságba, majd két közös gyermekük született: András és Réka. Második házassága tizenöt évig tart, a válást 1994. május 10-én az asszony távollétében a Dunakeszi Városi Bíróság mondta ki. A tárgyaláson Pándy nőismerőse, F. A. hamis tanúvallomásával bizonyítja - a hölgy azóta egy rendőrségi meghallgatásán beismerte: semmi sem igaz abból, amit a bíróság előtt a válóperen elmondott -, hogy Pándyt a felesége elhagyta és magával vitte közös gyerekeiket is. A belga rendőrség az Interpolon keresztül 1992. február 4-én - két héttel Pándy Ágnes már említett bejelentését követően - kért először segítséget a magyar kollégáktól. Ekkor röviden tájékoztatták az ORFK-t a brüsszeli, „hat személy feltűnő eltűnésére irányuló előzetes nyomozásról”, s a magyar származású eltűntekkel kapcsolatban megkértek „minden hasznos információt”. Pándy volt első feleségének rokonai az adatok után kutató magyar nyomozóknak elmondták, hogy Sörös Ilona 1986 óta nem adott magáról életjelt. Legidősebb lánya, Ágnes ezt egy rokonainak címzett levélben (amit feltehetőleg Pándy utasítására írt) azzal magyarázta, hogy édesanyja, két testvérével, Zoltánnal és Dániellel Latin-Amerikában telepedett le, s olyan helyen élnek, ahonnan nem lehet levelet küldeni Magyarországra. Sörös Ilona rokonai kegyetlen emberként jellemezték Pándyt, és elmondták, hogy rendszeresen verte a feleségét. A nyomozók megállapításaikról értesítették a brüsszeli rendőrséget. Az Interpol budapesti irodája 1992. augusztus 12-én egy meglehetősen furcsa levelet kapott. K. E. budapesti lakos arról értesítette az irodát, hogy levelet írt ismerősének, Sz. A.-nak (levelét is mellékelte az Interpolnak), amelyben tájékoztatta ismerősét, hogy találkozott Pándy eltűntnek hitt gyermekeivel. Szeptember elsején a fent idézettével hasonló tartalmú levelet írt az Interpolnak K. István is Budapestről. A leveleket az iroda továbbította a belga bűnügyi rendőrségnek, végül az ügy aktáit irattárba küldték. Levelek az Interpoltól Ez után négy évig nem történt semmi. A belga rendőrség csak 1996 szeptemberében kereste meg ismételten a magyar nyomozókat: ekkor már Fintor Edit lehetséges tartózkodási helyének megállapítására kérték az ORFK-t. Tájékoztatták a magyar rendőrséget arról is, hogy Fintor Edit, valamint másik öt eltűnt személy kapcsolatban állt Pándy Andrással. Mivel Pándy akkoriban ideje jelentős részét dunakeszi házában töltötte, a kért információk összegyűjtésére a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kapott utasítást. Sörös Ilona és Fintor Edit Magyarországon élő rokonai ellentmondásos beszámolókat tartottak Pándy és három gyermeke (két lánya és az egyik fia) látogatásairól. Néhány hét alatt kiderült, hogy számos valótlanságot tartalmaznak azok a levelek, amelyekben különböző személyek - Pándy ismerősei - a Pándy András gyermekeivel történt találkozásukról számoltak be. Ekkor azonban újabb levelek érkeznek az Interpol budapesti irodájába, melyekben két, addig ismeretlen személy értesíti az irodát, hogy Pándy - valószínűleg észrevette, hogy érdeklődik utána a rendőrség - ismét arra ösztönzi ismerőseit: írjanak levelet, amelyekben igazolják, hogy eltűnt rokonai élnek. Tavaly rendőrkézre került Belgiumban Marc Dutroux, akit több tizenéves lány megerőszakolásával és meggyilkolásával gyanúsítanak. A pedofil férfi esete felhívta a figyelmet arra, hogy az „egyszerű” eltűnési ügyek hátterében brutális gyilkosságok állhatnak. (Rendőrségi források szerint Magyarországon jelenleg félszáz eltűntként körözött személlyel kapcsolatban merült fel annak a gyanúja, hogy valójában bűncselekmény áldozata lett.) A Dutroux-ügy kirobbanását követően hozták létre a belga csendőrségen azt a csoportot, amely az összes „gyanús” eltűnési ügy felülvizsgálatát kapta feladatul, így került elő újra a Pándy-ügy is. A belgiumi és a magyarországi tanúvallomásokból kiderült, hogy Pándy több leánygyermekével is szexuális kapcsolatot tartott fenn tizenhárom-tizennégy éves koruktól. Egyik lányának fia született Pándytól, ezért ő elhagyta a családját és Kanadában telepedett le. Ma, más néven, újra Európában él. Az ezermester kihallgatták azt a férfit is, akivel Pándy újsághirdetés útján került kapcsolatba. Ezer-,mestert keresett Magyarországon, akit később magával vitt Brüsszelbe, ahol Pándy házainak felújításán dolgozott. Ő elmondta, hogy a házakban több lefalazott helyiség található, s hogy a Vandenbraden utca 31. alatti háza pincéjében Pándy nagy mennyiségben tárolt valamilyen erősen maró savat. Amikor az egyik flakont kinyitotta, Pándy figyelmeztette: ez olyan erős sav, hogy rövid idő alatt lemarja az ember csontjáról a húst. A múlt héten pedig jelentkezett az a három fiatal - T. B., Sz. K. és Sz. A. -, akik Pándy kérésére öt éven keresztül legalább egy tucatnyi helyen és alkalommal játszották el eltűnt gyerekeinek szerepét. A lelkész azzal hitegette őket, ha jól szerepelnek a próbák során, megkapják annak a három felvonásos pszichodrámának a főszerepeit, amely Pándy kalandos életéről szól. Minden nyilvános szereplésre Pándy külön forgatókönyvet írt. Az egyik - amelyet az ál-Pándy-gyerekek átadtak a rendőrségnek - arra az alkalomra készült, amikor a Keleti pályaudvaron Pándy és a gyerekei szerepét játszó fiatalok egyik rokonukat várták. A drámát - állítása szerint - az Yolnap Klub filmesítette volna meg, amelyet Pándy alapított. Amikor a fiatalok türelmetlenkedtek a késedelmes szerződtetés miatt, Pándy hol azzal érvelt, hogy átíratták vele a forgatókönyvet, hol pedig azzal, hogy a forgatást finanszírozó klub felújítás alatt áll. A magyar rendőrség a tanúkihallgatási jegyzőkönyvet és a Pándy dunakeszi házában tartott házkutatás eredményeit tartalmazó jegyzőkönyveket átadta a belga nyomozóknak. A két rendőrség napi telefonkapcsolatban áll egymással az ügyben. Budapesten a nyomozók beszerezték a családok hozzájárulását Sörös Ilona és Fintor Edit szüleinek exhumálásához. Az ő földi maradványaikból vett minta ugyanis nélkülözhetetlen lesz a belga hatóságok számára a Pándy brüsszeli házaiban talált csontok DNS- vizsgálatához. Fekete Gy. Attila Pándyt letartóztatja a belga rendőrség REUTERS-FOTÓ Házkutatás Pándy magyarországi ingatlanában SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Nálunk még nincsenek pedofilhálózatok A Belügyi Szemle legfrissebb száma több tanulmányt közöl a pedofíliáról és a fiatalkori prostitúcióról. Nem csoda ez, hiszen a Time magazin egész oldalas riportban foglalkozott a magyar pornóipar helyzetével, s abban azt írja: Magyarországon nincs határozott és egyértelmű törvényi tilalma a gyermekpornófilmek készítésének, s ez a törvényi hézag teszi vonzó tereppé Magyarországot. Ám nemcsak ez az új jelenség, hanem - mint azt dr. Németh Zsolt rendőr alezredes, a rendőrtiszti főiskola adjunktusa írja - egyre több a pedofíliás és a fiatalkori prostitúciós eset, amellyel a nyomozóknak foglalkozniuk kell. 1994-ben országos felháborodást váltott ki, hogy az egyik magyarországi S.O.S. gyermekfalu igazgatója szexuálisan közeledett növendékéhez, aki ezután öngyilkosságot kísérelt meg. Bár az atrocitás csupán a 14 éves kislány mellének simogatásában merült ki, a bíróság a körülményeket olyan veszélyesnek ítélte meg, hogy végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki. Tavaly Pécsett a rendőrség őrizetbe vett egy 46 éves férfit, akinek áldozata egy értelmi fogyatékos gyermeklány volt. Elfogása után a lakásán és munkahelyén házkutatást tartottak, és több olyan videokazettát találtak, ahol hasonló kislányokkal volt látható. A második házasságában élő, gyermektelen férfi, foglalkozása szerint tájvédelmi felelős egy természetvédelmi parkban, akkor már egy évtizede bejárt az értelmi fogyatékosok otthonába és patronálta őket. A legnagyobb visszhangot kiváltó magyarországi esetre azonban a bécsi Interpol-iroda jelzése nyomán derült fény. Egy bécsi házkutatáson egy férfitől több olyan pornókazettát foglaltak le, amelyen gyermekek szerepeltek. Ráadásul a kazetták mellett leveleket is találtak, amelyeken egri címek voltak láthatók, így derült fény az egri pornóügyre, s egyben arra a hálózatra, amely hirdetéssel keresett fotózásra gyermekeket - ráadásul arcátlan módon a jelentkezők szüleit becsapva, velük kötöttek szerződést. A fotózott gyermekeket fokozatosan vonták be a mind erotikusabb és ruhátlanabb jelenetekbe, amelyekért a szerződés szerint a szülőknek fizették a pénzt. Az ügyfél szereplője egyébként házasságban élt, s neki magának is volt egy 13 éves kislánya. Ez év elején az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetése éppen az Interpol ajánlásai nyomán utasította egységeit, hogy a kiskorúak kereskedelmi-szexuális kizsákmányolása elleni stockholmi világkongresszus anyagát ismertessék meg a rendőrökkel, továbbá, hogy mindazokról az ügyekről folyamatosan tegyenek jelentést, ahol külföldi állampolgárok kerültek kiskorúak elleni pedofil cselekmények gyanújába. Egyre több tehát az ilyen jellegű eset, a szakember mégis úgy véli, a megismert elkövetői kör nem hasonlítható a nyugati mintájú pedofil hálózatokhoz, kivéve talán az egri ügyet. Dr. Németh Zsolt szerint a rendszerváltás előtti években Magyarországon jól szervezett, igen aktív ifjúságvédelmi rendőri szolgálat működött. Tevékenységi körének központi eleme volt a csavargó, főleg intézetből szökött gyermekeket nem pusztán a segíteni akarás céljából befogadók elleni fellépés. A fővárosi bűnügyi ifjúságvédelmi nyomozók előtt ismert volt körülbelül kétszáz olyan középkorú vagy idősebb, főként egyedülálló, meglehetősen rendezetlen életvitelű férfi, aki rendszeresen fogadott lakásába csavargó gyermekeket, többnyire szexuális ellenszolgáltatás fejében. Közöttük szinte hálózatszerű kapcsolat alakult ki: cserélgették egymás között a kiszolgáltatott helyzetű gyermekeket. Egy nemzetközi felmérés szerint - és ezen nincs mit csodálkozni - elsősorban az állami gondozott intézeti lányokból verbuválódik a legveszélyeztetettebb csoport, többségük már prostituálódott. Már nemcsak a utcai prostitúcióval találkozhatunk, de ott állnak már a lányok az autópályák mentén és a turistaövezetek útjain is. A budapesti Dunakorzón pedig 13-17 éves fiúk is árulják magukat. A helyzet rendészeti kezelése azonban szinte teljesen hiányzik: sem a prostitúció, sem a 14 évnél idősebb lányokkal létesített szexuális kapcsolat nem von maga után büntetőjogi eljárást. Az adjunktus hangsúlyozza, hogy a rendőrségen sincsenek erre speciálisan kiképzett tisztek, s a gyermekek, valamint a nők bántalmazása esetén a panaszfelvételnek sincs kulturált technikája. Ennek is lehet az oka az, hogy magas az úgynevezett látencia aránya, azaz minden bizonnyal sokkal több eset fordul elő, mint amennyit a hatóságoknak jelentenek. Nyugat-Európában még burkoltan sem tekintik a sértettet felelősnek az „incidens” megtörténtéért. Az ilyen ügyekkel, főként a panaszok felvételével foglalkozók pszichológiai felkészítésben részesülnek. Az utóbbi évek legjelentősebb gyermekvédelmi kezdeményezésének látszik hazánkban az idén februárban megalakult civil szervezet, a Krízis Gyermekvédő Programtanács. A csoport egyik fő feladatának tekinti a gyermekpornográfia elleni küzdelmet. Ennek érdekében büntetőjogi változásokat javasolnak, s növelni akarják az ide sorolható bűncselekmények büntetési tételét, sőt minden nemi erkölcs elleni bűncselekménynél minősítő körülményként szeretnék javasolni, ha az eset 18 éven felülivel történt.