Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-07 / 260. szám

6 NÉPSZABADSÁG FÓKUSZBAN 1997. november 7., péntek Pándy András és a megtévesztő levelek Erős savat tartott otthon, ami „ lemarja ” a húst a csontról­­ A magyar nyomozók napi kapcsolatban állnak a belga csendőrséggel Egyáltalán nem biztos, hogy Pándy András, a Belgiumban hat­szoros emberölés gyanújával letartóztatott protestáns lelkész va­lóban az, akinek magát mondja. Az ORFK a napokban olyan in­formációk birtokába jutott, amelyek kérdésessé teszik a 71 éves hitoktató személyazonosságát. Magyarországon a hatóságok Pándy eltűnt feleségei rég elhunyt szüleinek exhumálására ké­szülnek. A tanúvallomások szerint feltételezhető, hogy Pándy megölte az eltűntnek mondott hozzátartozóit, holttestüket savban feloldotta, csontjaikat brüsszeli lakásaiban elrejtette. Pándy Ágnes, a Belgiumban hatszoros gyilkossággal gyanú­sított magyar származású Pán­dy András protestáns lelkész első házasságából született leg­idősebb lánya 1992. január 22- én tett bejelentést a brüsszeli bűnügyi rendőrségen hat közeli rokona eltűnéséről. Guy Collig­­non rendőrtanácsos feljegyzé­sei szerint a lány már akkor részletesen beszámolt a nyomo­zóknak apja „vérfertőző maga­tartásáról”. A brüsszeli rendőr­ség 69/92. számú jegyzőkönyve az első irat abban az egész Bel­giumot lázban tartó bűncselek­mény-sorozatban, amelynek főszereplője a magyar szárma­zású Pándy András. A fellelhető dokumentumok szerint Pándy András és első fe­lesége, Sörös Ilona 1956 novem­berében hagyták el az országot. Rövid ideig Svájcban éltek, majd Brüsszelben telepedtek le. Két évvel később megszületett első gyermekük, Ágnes, 1961- ben Dániel, 1966-ban pedig Zoltán fiuk. Pándy - mint teoló­giát végzett protestáns pap -, hitoktató volt többek között Brüsszelben, Asse-ban, vala­mint Denderleeuw-ban. 1983 októberében klubot alapított. Az „Ydnap Klub” (az elnevezés Pándy nevének betűiből alko­tott műszó) a belgiumi magyar családok számára létrehozott kulturális és humanitárius egyesületként működött. Változó kézírás Kevés információt lehet tud­ni azonban Pándy életének 1956 előtti szakaszáról. Csapon született, s valószínűleg 1954- ben telepedett át Magyaror­szágra a Szovjetunióból. Egyes források szerint ide menekült. A nyomozókhoz is eljutottak azok a szóbeszédek, amelyek szerint annak idején súlyos bűncselekményt követett el „odaát”, s a felelősségre vonás elől jött Magyarországra. So­kan tudni vélik, hogy embert ölt, talán a tulajdon testvérét, és később felvette az ő nevét. Ezt a verziót megerősíteni lát­szik, hogy a még 1954 előtt, bi­zonyíthatóan Pándy András kezétől származ­ó írások betűi jelentős különbséget mutatnak a férfi későbbi kézírásától. Je­lentkezett állítólag néhány ta­nú is a rendőrségen, akik vallo­másaikban azt a gyanút erősí­tették, hogy Pándy nem az, aki­nek mondja magát. A magyar rendőrség épp ezért olyan 1954 előtti iratokat keres, amelye­ken Pándy eredeti kézírása fel­lelhető, hogy azokat az írás­­szakértő megvizsgálhassa. Egy Pándy András nevű sze­mély - aki azonban nem feltét­lenül azonos a brüsszeli gyanú­sítottal - Debrecenben a teoló­gián szerzett hitoktatói képesí­tést, s később Hajdúhadházon volt pap. Az is tény, hogy a hat­szoros gyilkosság gyanújával letartóztatott Pándy az ötvenes évek végén Belgiumban hitok­tatóként kezdett új életet. Ko­­ránsem biztos azonban, hogy e két személy azonos. Pándy és Sörös Ilona 1966- ban Magyarországon elváltak; a tárgyaláson Pándy András nem vett részt. 1979-ben Pándy feleségül vette Fintor Editet. Az asszony három lányt vitt a házasságba, majd két közös gyermekük született: András és Réka. Második házassága tizenöt évig tart, a válást 1994. május 10-én az asszony távollé­tében a Dunakeszi Városi Bíró­ság mondta ki. A tárgyaláson Pándy nőismerőse, F. A. hamis tanúvallomásával bizonyítja - a hölgy azóta egy rendőrségi meghallgatásán beismerte: semmi sem igaz abból, amit a bíróság előtt a válóperen el­mondott -, hogy Pándyt a fele­sége elhagyta és magával vitte közös gyerekeiket is. A belga rendőrség az Inter­­polon keresztül 1992. feb­ruár 4-én - két héttel Pándy Ágnes már említett bejelentését köve­tően - kért először segítséget a magyar kollégáktól. Ekkor rö­viden tájékoztatták az ORFK-t a brüsszeli, „hat személy feltű­nő eltűnésére irányuló előzetes nyomozásról”, s a magyar szár­mazású eltűntekkel kapcsolat­ban megkértek „minden hasz­nos információt”. Pándy volt első feleségének rokonai az adatok után kutató magyar nyomozóknak elmond­ták, hogy Sörös Ilona 1986 óta nem adott magáról élet­jelt. Legidősebb lánya, Ágnes ezt egy rokonainak címzett levél­ben (amit feltehetőleg Pándy utasítására írt) azzal magya­rázta, hogy édesanyja, két test­vérével, Zoltánnal és Dániellel Latin-Amerikában telepedett le, s olyan helyen élnek, ahon­nan nem lehet levelet küldeni Magyarországra. Sörös Ilona rokonai kegyetlen emberként jellemezték Pándyt, és elmond­ták, hogy rendszeresen verte a feleségét. A nyomozók meg­állapításaikról értesítették a brüsszeli rendőrséget. Az Interpol budapesti irodája 1992. augusztus 12-én egy meg­lehetősen furcsa levelet kapott. K. E. budapesti lakos arról ér­tesítette az irodát, hogy levelet írt ismerősének, Sz. A.-nak (le­velét is mellékelte az Interpol­­nak), amelyben tájékoztatta is­merősét, hogy találkozott Pán­dy eltűntnek hitt gyermekeivel. Szeptember elsején a fent idé­zettével hasonló tartalmú leve­let írt az Interpolnak K. István is Budapestről. A leveleket az iroda továbbította a belga bűn­ügyi rendőrségnek, végül az ügy aktáit irattárba küldték. Levelek az Interpoltól Ez után négy évig nem tör­tént semmi. A belga rendőrség csak 1996 szeptemberében ke­reste meg ismételten a magyar nyomozókat: ekkor már Fintor Edit lehetséges tartózkodási helyének megállapítására kér­ték az ORFK-t. Tájékoztatták a magyar rendőrséget arról is, hogy Fintor Edit, valamint má­sik öt eltűnt személy kapcsolat­ban állt Pándy Andrással. Mivel Pándy akkoriban ideje jelentős részét dunakeszi házá­ban töltötte, a kért információk összegyűjtésére a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kapott utasítást. Sörös Ilona és Fintor Edit Magyarországon élő roko­nai ellentmondásos beszámoló­kat tartottak Pándy és három gyermeke (két lánya és az egyik fia) látogatásairól. Néhány hét alatt kiderült, hogy számos va­lótlanságot tartalmaznak azok a levelek, amelyekben különbö­ző személyek - Pándy ismerősei - a Pándy András gyermekeivel történt találkozásukról számol­tak be. Ekkor azonban újabb levelek érkeznek az Interpol budapesti irodájába, melyekben két, ad­dig ismeretlen személy értesíti az irodát, hogy Pándy - való­színűleg észrevette, hogy ér­deklődik utána a rendőrség - ismét arra ösztönzi ismerőseit: írjanak levelet, amelyekben igazolják, hogy eltűnt rokonai élnek. Tavaly rendőrkézre került Belgiumban Marc Dutroux, akit több tizenéves lány meg­erőszakolásával és meggyilko­lásával gyanúsítanak. A pedofil férfi esete felhívta a figyelmet arra, hogy az „egyszerű” eltű­nési ügyek hátterében brutális gyilkosságok állhatnak. (Rend­őrségi források szerint Magyar­­országon jelenleg félszáz el­tűntként körözött személlyel kapcsolatban merült fel annak a gyanúja, hogy valójában bűn­­cselekmény áldozata lett.) A Dutroux-ügy kirobbanását követően hozták létre a belga csendőrségen azt a csoportot, amely az összes „gyanús” eltű­nési ügy felülvizsgálatát kapta feladatul, így került elő újra a Pándy-ügy is. A belgiumi és a magyarorszá­gi tanúvallomásokból kiderült, hogy Pándy több leánygyerme­kével is szexuális kapcsolatot tartott fenn tizenhárom-tizen­­négy éves koruktól. Egyik lá­nyának fia született Pándytól, ezért ő elhagyta a családját és Kanadában telepedett le. Ma, más néven, újra Európában él. Az ezermester kihallgatták azt a férfit is, akivel Pándy újsághirdetés út­ján került kapcsolatba. Ezer-,­mestert keresett Magyarorszá­gon, akit később magával vitt Brüsszelbe, ahol Pándy házai­nak felújításán dolgozott. Ő el­mondta, hogy a házakban több lefalazott helyiség található, s hogy a Vandenbraden utca 31. alatti háza pincéjében Pándy nagy mennyiségben tárolt vala­milyen erősen maró savat. Ami­kor az egyik flakont kinyitotta, Pándy figyelmeztette: ez olyan erős sav, hogy rövid idő alatt le­marja az ember csontjáról a húst. A múlt héten pedig jelentke­zett az a három fiatal - T. B., Sz. K. és Sz. A. -, akik Pándy kérésére öt éven keresztül leg­alább egy tucatnyi helyen és al­kalommal játszották el eltűnt gyerekeinek szerepét. A lelkész azzal hitegette őket, ha jól sze­repelnek a próbák során, meg­kapják annak a három felvoná­­sos pszichodrámának a főszere­peit, amely Pándy kalandos életéről szól. Minden nyilvános szereplésre Pándy külön forga­tókönyvet írt. Az egyik - ame­lyet az ál-Pándy-gyerekek átadtak a rendőrségnek - arra az alkalomra készült, amikor a Keleti pályaudvaron Pándy és a gyerekei szerepét játszó fia­talok egyik rokonukat várták. A drámát - állítása szerint - az Yolnap Klub filmesítette vol­na meg, amelyet Pándy alapí­tott. Amikor a fiatalok türel­metlenkedtek a késedelmes szerződtetés miatt, Pándy hol azzal érvelt, hogy átíratták vele a forgatókönyvet, hol pedig az­zal, hogy a forgatást finanszí­rozó klub felújítás alatt áll. A magyar rendőrség a tanú­kihallgatási jegyzőkönyvet és a Pándy dunakeszi házában tar­tott házkutatás eredményeit tartalmazó jegyzőkönyveket átadta a belga nyomozóknak. A két rendőrség napi telefonkap­csolatban áll egymással az ügy­ben. Budapesten a nyomozók beszerezték a családok hozzá­járulását Sörös Ilona és Fintor Edit szüleinek exhumálásához. Az ő földi maradványaikból vett minta ugyanis nélkülözhe­tetlen lesz a belga hatóságok számára a Pándy brüsszeli há­zaiban talált csontok DNS- vizsgálatához. Fekete Gy. Attila Pándyt letartóztatja a belga rendőrség REUTERS-FOTÓ Házkutatás Pándy magyarországi ingatlanában SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Nálunk még nincsenek pedofilhálózatok A Belügyi Szemle legfrissebb száma több tanulmányt közöl a pedofíliáról és a fiatalkori prostitúcióról. Nem csoda ez, hiszen a Time magazin egész oldalas riportban foglalkozott a magyar pornó­­ipar helyzetével, s abban azt írja: Ma­gyarországon nincs határozott és egyér­telmű törvényi tilalma a gyermekpornó­­filmek készítésének, s ez a törvényi hé­zag teszi vonzó tereppé Magyarországot. Ám nemcsak ez az új jelenség, hanem - mint azt dr. Németh Zsolt rendőr alez­redes, a rendőrtiszti főiskola adjunktusa írja - egyre több a pedofíliás és a fiatal­kori prostitúciós eset, amellyel a nyo­mozóknak foglalkozniuk kell. 1994-ben országos felháborodást vál­tott ki, hogy az egyik magyarországi S.O.S. gyermekfalu igazgatója szexuáli­san közeledett növendékéhez, aki ez­után öngyilkosságot kísérelt meg. Bár az atrocitás csupán a 14 éves kislány mel­lének simogatásában merült ki, a bíró­ság a körülményeket olyan veszélyesnek ítélte meg, hogy végrehajtandó szabad­ságvesztést szabott ki. Tavaly Pécsett a rendőrség őrizetbe vett egy 46 éves fér­fit, akinek áldozata egy értelmi fogyaté­kos gyermeklány volt. Elfogása után a lakásán és munkahelyén házkutatást tartottak, és több olyan videokazettát találtak, ahol hasonló kislányokkal volt látható. A második házasságában élő, gyermektelen férfi, foglalkozása szerint tájvédelmi felelős egy természetvédelmi parkban, akkor már egy évtizede bejárt az értelmi fogyatékosok otthonába és patronálta őket. A legnagyobb visszhangot kiváltó ma­gyarországi esetre azonban a bécsi Inter­­pol-iroda jelzése nyomán derült fény. Egy bécsi házkutatáson egy férfitől több olyan pornókazettát foglaltak le, ame­lyen gyermekek szerepeltek. Ráadásul a kazetták mellett leveleket is találtak, amelyeken egri címek voltak láthatók, így derült fény az egri pornóügyre, s egy­ben arra a hálózatra, amely hirdetéssel keresett fotózásra gyermekeket - ráadá­sul arcátlan módon a jelentkezők szüleit becsapva, velük kötöttek szerződést. A fotózott gyermekeket fokozatosan von­ták be a mind erotikusabb és ruhátla­nabb jelenetekbe, amelyekért a szerződés szerint a szülőknek fizették a pénzt. Az ügyfél szereplője egyébként házasságban élt, s neki magának is volt egy 13 éves kislánya. Ez év elején az Országos Rend­őr-főkapitányság bűnügyi vezetése ép­pen az Interpol ajánlásai nyomán utasí­totta egységeit, hogy a kiskorúak keres­kedelmi-szexuális kizsákmányolása elle­ni stockholmi világkongresszus anyagát ismertessék meg a rendőrökkel, továbbá, hogy mindazokról az ügyekről folyama­tosan tegyenek jelentést, ahol külföldi ál­lampolgárok kerültek kiskorúak elleni pedofil cselekmények gyanújába. Egyre több tehát az ilyen jellegű eset, a szakember mégis úgy véli, a megis­mert elkövetői kör nem hasonlítható a nyugati mintájú pedofil hálózatokhoz, kivéve talán az egri ügyet. Dr. Németh Zsolt szerint a rendszerváltás előtti években Magyarországon jól szervezett, igen aktív ifjúságvédelmi rendőri szol­gálat működött. Tevékenységi körének központi eleme volt a csavargó, főleg intézetből szökött gyermekeket nem pusztán a segíteni akarás céljából befo­gadók elleni fellépés. A fővárosi bűn­ügyi ifjúságvédelmi nyomozók előtt is­mert volt körülbelül kétszáz olyan kö­zépkorú vagy idősebb, főként egyedül­álló, meglehetősen rendezetlen életvite­lű férfi, aki rendszeresen fogadott laká­sába csavargó gyermekeket, többnyire szexuális ellenszolgáltatás fejében. Kö­zöttük szinte hálózatszerű kapcsolat alakult ki: cserélgették egymás között a kiszolgáltatott helyzetű gyermekeket. Egy nemzetközi felmérés szerint - és ezen nincs mit csodálkozni - elsősorban az állami gondozott intézeti lányokból verbuválódik a legveszélyeztetettebb csoport, többségük már prostituálódott. Már nemcsak a utcai prostitúcióval ta­lálkozhatunk, de ott állnak már a lá­nyok az autópályák mentén és a turista­övezetek útjain is. A budapesti Duna­­korzón pedig 13-17 éves fiúk is árulják magukat. A helyzet rendészeti kezelése azonban szinte teljesen hiányzik: sem a prostitú­ció, sem a 14 évnél idősebb lányokkal lé­tesített szexuális kapcsolat nem von maga után büntetőjogi eljárást. Az ad­junktus hangsúlyozza, hogy a rendőrsé­gen sincsenek erre speciálisan kiképzett tisztek, s a gyermekek, valamint a nők bántalmazása esetén a panaszfelvétel­nek sincs kulturált technikája. Ennek is lehet az oka az, hogy magas az úgyneve­zett látencia aránya, azaz minden bi­zonnyal sokkal több eset fordul elő, mint amennyit a hatóságoknak jelente­nek. Nyugat-Európában még burkoltan sem tekintik a sértettet felelősnek az „incidens” megtörténtéért. Az ilyen ügyekkel, főként a panaszok felvételével foglalkozók pszichológiai felkészítésben részesülnek. Az utóbbi évek legjelentősebb gyer­mekvédelmi kezdeményezésének látszik hazánkban az idén februárban megala­kult civil szervezet, a Krízis Gyermek­védő Programtanács. A csoport egyik fő feladatának tekinti a gyermekpornográ­­fia elleni küzdelmet. Ennek érdekében büntetőjogi változásokat javasolnak, s növelni akarják az ide sorolható bűn­­cselekmények büntetési tételét, sőt min­den nemi erkölcs elleni bűncselekmény­nél minősítő körülményként szeretnék javasolni, ha az eset 18 éven felülivel történt.

Next