Népszabadság, 1998. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-11 / 35. szám

14 NÉPSZABADSÁG A nagy európai indexcsata A közös pénz megszünteti a devizakockázatot A közös európai valuta tervezett bevezetése jócskán átrendezi az európai pénz- és tőkepiacokat. Ennek csak egyik jele az az index­csata, amely máris kibontakozott azon cégek között, amelyek tőzsdeindexek előállításával foglalkoznak. A csata azonban mindössze az egyik epizódja annak a háborúnak, amely immár régóta zajlik Európa két legnagyobb határidős és opciós tőzsdéje, a londoni Liffe és a frankfurti DTB között. A küzdelem tétje nem kevesebb, mint az, hogy melyik piac szerezze meg a dominanciát az európai piacok ezen egyre dinamikusabban növekvő, s hama­rosan egységesülő szegmensében. Diadalittasan jelentették be a frankfurti határidős tőzsde, a DTB vezetői a múlt héten, hogy a tízéves német államkötvény (bund) határidős piacán január­ban a kereskedés több mint fele a frankfurti börzén zajlott. S bár a hír kétségtelenül a DTB offen­­zíváját és sikerét jelzi, mégis rá­világít a londoni testvérintéz­mény (Liffe) erejére. Egyetlen termékről van ugyanis szó, s rá­adásul eddig még a német állam­­kötvények határidős kereskedé­sének nagy része - a tavalyi év elejéig a hetven százaléka - is Londonban zajlott. A mérkőzés jelenlegi állása az, hogy január­ban Londonban 20 millió határ­idős és opciós kontraktus kötte­tett, Frankfurtban 13 millió. A küzdelem igazi tétje az, hogy a monetáris unió létrejötte után melyik börze ellenőrizze ezt a piacot. A versenyfutás színfoltjának tekinthető a jelen­leg kibontakozó indexverseny. Az euro bevezetése után a vár­hatóan tizenegy országból álló eurozónában azonos devizában jegyzik majd a részvényeket. A befektetési alapok kezelőinek stratégiájában ma az egyik leg­fontosabb tényező az, hogy csökkentsék a devizakockázato­kat, vagyis rendre azokba az or­szágokba törekszenek erőtelje­sebben, ahol a legkisebb az esé­lye annak, hogy a devizaárfo­lyam alakulása miatt vesztesé­geket szenvednek el. Az eurozó­­na létrejötte a határain belül le­egyszerűsíti ezt a problémát, s egyes szakértők szerint megnő annak az esélye, hogy az alapke­zelők nem országok, hanem gaz­dasági ágazatok alapján alakít­ják majd ki befektetéseik bázi­sát. Ehhez azonban olyan új tőzsdeindexek megalkotására van szükség, amelyek iránymu­tatóak lehetnek a befektetési döntések meghozatalához. A tőzsdeindexek előállításá­ban ma három nagy cég műkö­dik az európai piacon: az MSCI, a FTSE International és a Dow Jones. A Financial Times elem­zője szerint két fő frontja ala­kulhat ki az indexcsatának. Szükség lesz egy kereskedelmi index kifejlesztésére, amelyik általános tájékoztatást ad a részvények áralakulásáról, s egyben alapját képezi a határ­idős és opciós termékeknek. S kell majd egy olyan indexcsalád is, amelyik az alapkezelők szá­mára lesz mérvadó, ezek például valamiféle szektorindexek le­hetnének. A FTSE International, ame­lyik cégnek a terméke például a széles körben ismert londoni tőzsdeindex, a FTSE 100, máris megegyezett a Liffe vezetőivel, hogy a nyáron szolgálnak általá­nos kereskedelmi indexszel az egész eurozónára, amelynek alapján majd lehet határidős ügyleteket kötni. A Dow Jones ugyanakkor egy indexcsaládot dolgoz ki ugyanezzel a szándék­kal a frankfurti, a párizsi és a zürichi tőzsdének. Az alapkeze­lők számára készítendő inde­xekről még nincsenek konkrét hírek. Ennek kapcsán minden szakértő csak annyit jegyez meg, hogy e téren az MSCI a legerő­sebb, s várhatóan tarolni is fog. Jó nagy adag tisztázatlanság származik azonban abból a tényből, hogy nem elhanyagol­ható piacú országok maradnak ki az euro bevezetésének első köréből. Hogy ne menjünk messzire, a hihetetlen londoni aktivitás ellenére Nagy-Britan­­nia, de nem szabad megfeled­kezni Svédországról sem. Nem lehet tudni jelenleg, hogy a be­fektetők számára valamiféle olyan indexek volnának-e hasz­nosak, amelyek számolnak az el­ső körben kimaradó, de várható­an később csatlakozó piacokkal is, avagy sem. Többen azt sem tartják kizártnak, hogy számos brit és svéd cég már a csatlako­zás előtt megfontolja, hogy euró­ban határozza meg papírjainak névértékét. Minden nyitott, a csata gőzerővel zajlik. K. Gy. E­­.£J G O TP -j! m Ják-# A ' Buona- TM Ebben számolják a részvények árát is mti - külföldi képszolgálat PIAC -­GAZDASÁG 1998. február 11., szerda Ingyenes Információs Zöld szám: SOVfUSS kDXt j|jj» Internetseim: wuu • <n a t a v »hu ^ndATAV Törvény készül a tb vagyonáról A társadalombiztosítási önkor­mányzatok vállalkozói vagyo­nának hasznosítására a jövőben vagyonkezelési szerződést kell majd kötni és a vagyonkezelőt versenyeztetés útján kell kivá­lasztani - ez derül ki a tb va­gyongazdálkodásáról szóló, nemrég elkészült törvényterve­zetből, amely lehetővé tenné, hogy a privatizációs szervezet pályázat nélkül is megbízást kapjon. A társadalombiztosítási (tb) önkormányzatok tulajdonában lévő vagyonnak két típusát kü­lönbözteti meg a Pénzügymi­nisztérium által nemrég kidol­gozott törvényjavaslat: a műkö­dési vagyont és a vállalkozói va­gyont. Az előbbi körbe tartoz­nak azok a vagyontárgyak, amelyek az ellátási feladatok teljesítéséhez szükségesek és az önkormányzatok szerveinek működését szolgálják. Vállalko­zói vagyon ezzel szemben az, amely a tb-ellátások teljesítésé­hez nem közvetlenül szükséges ugyan, de elősegíti. A működési vagyont befekte­tésre nem lehet felhasználni, a vállalkozói vagyont viszont az önkormányzatok kötelesek lesz­nek befektetni. Az ebből szár­mazó bevételt vagy a vagyon gyarapítására, vagy az ellátási feladatok finanszírozására kell fordítani. Bevételnek minősül különösen az osztalék, az üzlet­rész utáni nyereség és a kamat. Abból a szabályból, hogy ezeket a bevételeket vagy a vagyon gyarapítására, vagy az ellátá­sokra kell felhasználni, szakér­tők szerint az következik, hogy nem lehet róluk lemondani. Az önkormányzatok értékpapírba akkor fektethetik a vagyontár­gyakat, ha nincs köztartozásuk és a költségvetésnek sem adó­suk. A vállalkozói vagyon kezelé­sére vagyonkezelési szerződést kell kötni, s a vagyonkezelői jo­got kizárólag nyilvános (indo­kolt esetben zárt körű) verseny­­tárgyalás útján lehet megszerez­ni. A tervezet szerint azonban az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt.-vel versenytárgyalás nélkül is köthetnének ilyen szerződést az önkormányzatok. Akár így, akár úgy, a testületek­nek vagyonkezelési és befekte­tési szabályzatot kell elfogadni­uk (és nyilvánosságra hozniuk), amely azonban csak a pénzügy­­miniszter egyetértésével léphet majd életbe. A tervezet foglalkozik a va­gyonkezelővel kapcsolatos összeférhetetlenséggel is. Nem lehet eszerint szerződést kötni olyan társasággal, amelyben, az önkormányzatok működésére meghatározó befolyással bíró személy vagy annak hozzátarto­zója tíz százaléknál nagyobb ré­szesedéssel vagy szavazatel­sőbbséggel bír, illetve vezető ál­lást tölt be. Arra vonatkozóan azonban, hogy ki minősül meg­határozó befolyásúnak, szintén a vagyonkezelési szabályzat lesz az irányadó. Nem lehet viszont vagyonkezelő az a társaság sem, amelyben éppen az önkormány­zatoknak van meghatározó ré­szesedésük. A vagyonkezelő egyébként tu­lajdonosként rendelkezhet a va­gyontárgyakkal, de nem adhatja el őket és zálogjoggal, illetve ha­szonélvezeti joggal sem terhel­heti meg. A vagyontárgyak érté­kesítésére (és megterhelésére) az önkormányzatok lesznek jogo­sultak. A vagyonkezelők csak bizonyos tárgyi eszközöket és készleteket értékesíthetnek (az ingatlanok kivételével), legfel­jebb évi tízmillió forint érték­ben, és csak abban az esetben, ha az ellátási feladatokhoz már nem szükségesek. Az önkormányzatok gazdál­kodása felett a kormány a pénz­ügyminiszter és a népjóléti mi­niszter által gyakorolja majd az ellenőrzést. Ezt még a vagyon­kezelőknek is tűrniük kell, sőt a törvényi keretek között adat­szolgáltatásra is kötelezhetők lesznek. A tervezet szerint a törvény majdani hatálybalépését követő négy hónapon belül az önkor­mányzatoknak el kellene adni­uk minden olyan társasági ré­szesedésüket, amelyet a műkö­dési vagyonból finanszíroztak. Az ebből származó bevétel pe­dig a tb-alapok folyó bevételei közé kerülne. Nehéz-Posony Márton ■ VILÁG VE­VŐ Lefelé módosított az EIU A délkelet-ázsiai válság a korábban jövendöltnél is jobban fékezi a világgazdaság idei növekedését, de Kelet-Európa átalakuló gazdaságainak hosszú távú kilátásai változatlanul jók - áll a lon­doni gazdaságelemző cég, a The Economist Intelligence Unit (EIU) kedden közzétett legújabb jelentésében. Az EIU közölte: 2,9 százalékra módosítja az 1998-as gazdasági növekedés világátla­gára adott előrejelzését. Tavaly novemberben 3,6 százalékos, fél évvel azelőtt pedig még 4 százalékos bővülést jósolt. A cég szerint még nem múlt el a veszélye annak, hogy összeomlik az Ázsián kí­vüli feltörekvő piacokba vetett befektetői bizalom, s ebben az esetben az idei világgazdasági növekedés a módosított előrejel­zéshez képest is további­­ teljes százalékponttal lassulhat. (MTI) Marad a rubel árfolyama „Kizárt a rubel leértékelésének lehetősége” - jelentette ki kedden Moszkvában Szergej Dubinyin, az orosz jegybank elnöke. Dubi­­nyin ismét hangsúlyozta, hogy az orosz központi bank „megtett minden szükséges intézkedést, és a jövőben is kész minden ren­delkezésre álló eszközzel élni” a rubel védelmében. A bankelnök ugyanakkor megelégedéssel állapította meg, hogy megszűnt a „tőkekimenekítés” az országból. Dubinyin „hazugságnak” minő­sítette az orosz valuta- és aranytartalékok „katasztrofális apadá­sáról” szóló jelentéseket. (MTI) Olajtúlkínálat várható? A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi előrejelzése szerint az idén még mindig túlkínálat lesz az olaj világpiacán, an­nak ellenére, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli olajkínálat várhatóan egyharmaddal kevésbé nő, mint eddig jósolták. A jelentés nem tölti el örömmel az olajkartell országait, amelyek tavaly novemberben az össztermelés 10 száza­lékos növeléséről határoztak. Ezután az árak 30 százalékkal es­tek. Az IEA szerint az OPEC a múlt hónapban további napi 400 ezer hordóval tett hozzá a teljes olajtermeléshez - írta a Reuters hírügynökség kedden. (MTI) PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC 1998. FEBRUÁR 10. BUDAPESTI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK szl. Árfolyam­Db Nyitó­Záró­Átlag­Utolsó 52 hét sz. ért. (Ft) ár ár ár Maximum Minimum Agrimpex N­_ ----25 500 13 900 Alpok­-----8 550 5 900 BQhem 290 564 724 260 75 417 7 300 7 615 7 489 8 526 4 800 BÁV Rt. 55 12 380 460 5 725 2100 2100 2163 2 280 1 650 BRAU Union1 920 000 160 5 750 5 750 5 750 6 200 5 600 BHway­-----500 390 Central E. G.— — — — — — 2 350 2 150 Cofinec6 1 543 520 410 3 800 3 750 3 765 6 000 2 560 Csop2 5 175 900 2 180 2 355 2 375 2 374 3 500 1 850 Danub 45 39 612 925 6 178 6 400 6 450 6412 6 820 4 050 Domus2 184 500 310 595 600 595 950 350 Dhold1 108 000 000 9 000 12 000 12 000 12 000 12 020 8 000 Egis 136 1 005 643 305 76 918 12 800 12 900 13 074 14 500 7 300 Eravis2 89 600 16 5 600 5600 5600 7 000 4 000 Fotex 96 77 741 754 355 551 215 215 219 283 123 Fűzfői Papír Rt. 11 4159 000 1 040 4000 4 040 3 999--Garagent­-----2 000 500 Garden 23 3 672 085 3 597 1 000 1 005 1 021 2 150 780 Globus 16 6 202 595 2 394 2 600 2 600 2 591 4 250 1 350 Grabo 117 226 145 240 19 994 11 245 11 350 11 311 13 500 7 500 Horizon 2 623 500 4 300 145 145 145 305 10 Humán 13 7 303 645 2 718 2 695 2 690 2 687 4 500 2 350 Hung­-----1 800 300 IBUSZ- ----1 200 600 IEB 66 90 523 500 5 412 16 900 16 650 16 726 58 500 14 400 Kékkúti 525 000 500 1 050 1 050 1 050 1 600 900 Konzum­-----395 200 Matáv 553 1 147 408 391 1 181 400 959 979 1 971 1 132 557 II. Deviza F.­-- -­--15 000 10 000 Mezőgép 24 28 230 795 5 745 4 950 4 950 4 906 6 200 2100 Mal 691 3 022 958 195 564 008 5 300 5 335 5 360 5 400 2 895 NABI 38 46 719 020 10 064 4 590 4 700 4 642 5 850 3 800 Noil_ _ — -— — 28 900 20 300 Novotrade_ ---- --4 000 1 105 OTP 550 4 445 038 880 514 061 8 550 8 800 8 647 8 650 3 200 Pgaz 51 51 220 820 8 205 6 150 6 300 6 243 13 000 5 400 Pick 86 152 894 055 10 498 14 750 14 600 14 564 18 005 10 260 Pflax­-----1 900 550 Pplast 25 66 405 427 7 025 9 450 9 449 9 453 12 000 6 500 Prábto2 90 900 180 505 505 505 640 420 Quaesto ---­ --2 830 2 600 Rába M. V. Rt. 215 201 439 605 62 132 3 195 3 270 3 242 3 800 2 600 Richt 339 1 381 812 670 59 910 22 600 23 205 23 065 23 850 10 575 Rizikó2 1 301 100 186 6 900 7 000 6 995 10 450 4 500 ScoopS­-----2 000 1 600 ScoopT2 524 400 339 1 580 1 600 1 594 2 045 1 350 Scoop RT.­---- -1 900 1 650 Styl 1 50 000 50 1 000 1 000 1 000 1 825 900 TVK 963 3 726 358 320 1 020 942 3 550 3 690 3 650 4 675 1 900 Zalakerámia 143 627 541 365 61 832 10 005 10 290 10149 10 400 6 900 Zwack 15 7 513 920 2101 3 555 3 650 3 576 5 650 2 800 Kárp. jegy 16 4 335 872 4 859 900 898 892 1 040 800 HATÁRIDŐS PIACOK­­ Határidő Új Előző Nyitott elszámolóár kötésáll. Határidő Új Előző elszámolóár Nyitott kötésáll. BÁT DEM Február 115,17 115,17 2 460 December 228,00227,50 17410 Március 116,26 116,26 653 543 ’99. március 232,61233,00 1 500 Április 116,80 116,80 111 617 IGBP Március 341,20343,00 220 Június 120,10 120,10 394 898 JPY Március 170,00168,50 17 677 Szeptember 124,08 124,13 43 000 Április Június 173,00 177,00176,00 2 640 December 127,80 127,90 80 510 Szeptember 183,00182,00 200­­99. március 130,94 130,93 6 300 ITL Március 117,05117,05 150 USD Február 207,70 207,70 1 603 CHF Március 143,75143,75 44 443 Március 209,90 210,05 141 132­­ Június 148,60148,60 7 000 Április 8 755 Szeptember 156,25156,25 12 500 211,00 211,00 3H BVB Március 19,00 19,05 1 074 Június 216,60 216,66 107 034 Június 18,00 18,00­ Szeptember 222,01 222,03 11 943 Szeptember 17,50 17,50 BÉT 3h.d.k. Március 95,61 95,61 135 Június 120,01 120,01 6 517 Június 95,68 95,68 173 Szept. 123,93 124,30 892 December 96,20 96,20 580 December 127,48 127,82 120 ’99. június 96,50 96,50 648 ’99. június 135,10 135,10- 12h.dk. Március 84,50 84,50-USD Február 207,35 207,35 1 338 Június 84,75 84,757 Március 209,50 209,50 2 556 Szeptember 85,00 85,00 40 Április 211,25 211,25 2 017 December 85,40 85,40-Június 215,47 215,47 1 602 ’99. december 86,75 86,75-Szept. 221,59 220,24 218 1HBUR Február 19,22 19,22 10 December 227,10 227,12 42 Március 18,90 18,905 '99. június 230,60 230,60-3HBUB Február 19,24 19,24 50 ECU Március 232,14 232,14­ Március 19,01 19,01 47 Június 239,00 239,00-Április 18,87 18,87 10 BUX Március 8 330,00 8 260,00 4 769 Június 18,00 18,009 Június 8 822,50 8 700,00 4512 Szeptember 17,10 17,10 16 Szept. 9 325,00 9 365,00 244 DEM Február 114,63 114,63 5 549 December 9 889,00 9 850,00 29 276 Március 116,00 116,00 10 457 '99. júniusi 1 046,0010 994,50 4 360 Április 117,20 117,20 8 556 ’99. dec. 12 217,5012 190,00 2 998 AZ MNB DEVIZAÁRFOLYAMAI 1998. FEBR. 10. 1 BUX: 8269,97 ffl)) (+60,27) Devizanem Devizanem Devizanem GBP 336,55 AUD 141,30 BEF (100)554,40 CK 6,02 DKK 30,03 FIM 37,73 FRF 34,13 NLG 101,52 JPY (100)168,02 CAD 144,61 PZL 58,43 DEM 114,45 NŐK 27,48 ITL (1000)115,83 ATS 16,26 PTE (100)111,78 ESP (100)135,00 CHF 141,87 SK 25,48 SLK 5,86 USD 207,07 ECU 225,46 CESI: 1490,98 (+14,29) NX 10: 6134,85 (+47,97) MAX: 122,8162 (+0,0595) 1H BUBOR: 19,62% 3H BUBOR: 19,26% Forrás: BÁT, BÉT, MTI Az adatok tájékoztató jellegűek

Next