Népszabadság, 1998. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

24 NÉPSZABADSÁG SPORT 1998. NOVEMBER 28., SZOMBAT XXI. századi híradó Műhely-konferencia a kijelölt sportminisztérium jövőbeli terveirőlTenisz MUNKATÁRSUNKTÓL Úgynevezett műhely-konferenciát tartot­tak tegnap délután a Budapesti Közgaz­daság-tudományi Egyetemen abból az al­kalomból, hogy harmincöt - pontosab­ban, szombattól­ harmincnégy­­ nap múl­va megkezdi működését az ifjúsági és sportminisztérium. Elöljáróban Deutsch Tamás kormány­meghatalmazott elmondta: gyökeresen új program lép életbe az újévtől, elsősorban azért, hogy a magyar sport megfeleljen a XXI. század és a harmadik évezred köve­telményeinek. Rámutatott, hogy a sport az utóbbi tíz évben „nem reagált” a nem­zetközi kihívásokra. „Tartalékai kimerül­tek” - tette hozzá. Ezt a helyzetet értékelve döntött úgy a májustól funkcionáló kormányzat, hogy más szisztémára és új források bevonásá­ra van szükség. A sportprogram alapel­vei: visszaszerezni a sport társadalmi funkcióját; megindítani az átalakítást; ’99 elejétől nemzeti sportstratégia kialakítá­sán dolgozni, hogy - annak elkészültével — újrafogalmazhatóvá váljon „az ezer sebből vérző sporttörvény”; nem utolsó­sorban a támogatási rendszer megújítása. A tervezetben prioritást élvez a szabad­idő-, a gyermek-, ifjúsági és diák-, és a fogyatékosok sportja, az „üzleti alapú át­alakítás”, fontos a köztartozások rendezé­sének metódusa, a sportinformatikai rendszer és annak ellenőrzése, és még napestig sorolhatnánk. A kormánymeghatalmazott után Dé­nes Ferenc, a BKE Unisport Center vál­lalatgazdaságtan tanszékének vezetője, kijelölt sportállamtitkár lépett a hallgató­ság elé, aki összefoglalta a finanszírozás alapelemeit. Mint mondta, függetlenül a számoktól (a parlament sem az új minisz­térium felállításáról, sem a finanszírozás már ismertté vált tételeiről nem szavazott eddig; most folyik a törvényjavaslat tár­gyalása), az 1998-as és 1999-es költség­­vetést összehasonlítva jövőre jelentősen növekszik a sportra fordítandó pénz. A hivatásos és minőségi, valamint a szabad­idősporttal kapcsolatos legfőbb elképze­lések skálája széles, hogy csak néhányat említsünk, közvetlen támogatást csak a szövetségek kapnának, a szabadidősport támogatását pedig az eddigi két közala­pítvány, a Gerevich és a Wesselényi ösz­­szevonásával képzelik el. A kiemelt programok három területet Tegnap ülést tartott a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány kuratóriuma. Szabó Imre elnök érdeklő­désünkre, elmondta: megtárgyalták azt a november 18-án kapott levelet és tör­vénytervezetet, amely szabályozza az ifjú­sági és sportminisztérium létrehozását, és amely foglalkozik a két közalapítvány, a Gerevich és a Wesselényi összevonásá­val, s az új „ cég” finaszírozási lehetősé­geivel. Szabó szerint a küldeményben az állt: a kuratórium véleményezze az új rend­szert, s november 23-ig adjon választ, ölelnek föl; a „nemzeti atlétikai” a gyer­mek- és ifjúsági korosztály atlétikas ké­pességeinek megalapozását és fejleszté­sét szeretné elérni, az olimpiai műhelye­ket támogató pedig azt, hogy a „magyar sport számára meghatározó jelentőségű, üzletileg jelenleg kevéssé értékes sport­ágak” minél jobb körülmények között ké­szülhessenek a világ legnagyobb vetélke­dőjére. A labdarúgás-fejlesztési program is kiemelt szerepet kap, már csak azért is, mert - mint Dénes összefoglalta — „a fut­ball a sportipar meghatározó része, így nem tekinthetünk el attól, hogy az egyik fontos részpiacot ne gondozzuk”. A vállalkozásfejlesztés és a létesít­ménykorszerűsítési tervezet szintén lé­nyeges, azonban, mint Dénes aláhúzta, nem árt figyelembe venni: „az állam csak részfinanszírozó, támogató, és nem eltartó”. Szabó úgy véli, hogy formális volt ez a megkeresés, legfőképpen azért, mert mindössze öt nap állt a kuratórium ren­delkezésére. „Méltatlan eljárás” — emlí­tette Szabó Imre, s hozzátette: a törvény­­tervezetben fogalmi tisztázatlanságok és sportszakmai bakik is találhatók. Szabó amondó: miután, tudomása szerint a „ le­endő ” sportminiszter személyes felkéré­sére delegálnak majd tagokat az össze­vont közalapítvány új kuratóriumába, ez az egész csak arra volt jó, hogy megszün­tessék a két közalapítványt, s elküldjék annak tagjait. Labdarúgás Haladás a táblázaton Ma nyolc, holnap egy mérkőzést ren­deznek a professzionálisnak nevezett bajnokság őszi záró, tizenhetedik for­dulójában. Az „előmeccset” tegnap tar­tották: az MLSZ fegyelmi bizottsága 3:2-es szavazati aránnyal megsemmisí­tette az október 24-én lejátszott BVSC­­Haladás találkozó eredményét (2-1), és a három pontot - 3-0-ás gólkülönbség­gel - a szombathelyi garnitúrának ítélte. Amint arról többször is beszámoltunk, a Haladás a korábbi világválogatott­középpályás, Détári Lajos jogosulatlan szereplése miatt óvta meg a találkozót. A zuglóiak jelezték, hogy fellebbeznek a határozat ellen. A hét végi program: SZOMBAT KISPEST-FTC, Bozsik stadion, 13. Jv.: Szabó. DUNAFERR-NYÍREGYHÁZA, Du­naújváros, 13. Jv.: Vágner. SIÓFOK-DVSC, Siófok, 13. Jv.: Pillér. DIÓSGYŐR-BVSC, Diósgyőr, 13. Jv.: Varga. VASAS-VIDEOTON, Fáy utca, 15. Jv.: Kurmai. GÁZSZER-ÚJPEST, Akasztó, 16. Jv.: Puhl. FSALADÁS-VÁC, Szombathely, 16. Jv.: Megyebíró. MTK-GYŐR, Hungária körút, 17. Jv.: Haj­dó. VASÁRNAP III. KERÜLET-ZTE, Hévízi út, 13. Jv.: Makai. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1. MTK 16122 237-1238 2. Győr 161 15 131-15 35 3. Diósgyőr 169 4 3 40-25 31 4. Ferencváros 168 5 3 28-19 29 5. Dunaferr 169 2 527-21 29 6. ZTE 168 5 3 23-17 29 7. Újpest 169 2 529-24 29 8. Vác 168 4 429-24 28 9. Vasas 166 3 723-25 21 10. Nyíregyháza 165 4 726-26 19 11. Gázszer 164 7 5 19-19 19 12. Debrecen 165 3 823-24 18 13. Kispest 165 3 820-31 18 14. Siófok 162 6 8 15-24 12 15. III. Kerület 163 3 10 15-35 12 16. Haladás 164 1 11 14-32 13 17. Videoton 162 3 1121-349 18. BVSC 161 6 9 11-249 i­t _______Karosszékfoglaló_______ Ez az, amit nem lehet megunni? Beszélgetés Bérczik Sárával, akit kilencvenhárom­ esztendősen is könnyű táncba vinni -Jól tetszik kinézni.­­Azért ne essen túlzásba! Két és fél hó­napja bajlódom a lábammal, egyik kór­házból ki, a másikba be, most már az is eredmény, hogy itthon vagyok. Nem megy az állás, a járás. A tánc is csak úgy­­ahogy... - Hogy micsoda ? - Látom, csodálkozik. Elropjak vala­mit? Ha táncolok, megszűnik minden fáj­dalom. - Kilencvenkettő a Sárika, ha jól tu­dom. - Maga bókol nekem, januárban töltöm be a kilencvenhármat. Remélem, addigra vége a nyűglődésnek, és mehetek az utamra, a tanítványaimhoz. A Kapás utcai táncklubba, a színművészeti meg a gyógypedagógiai főiskolára és a tanító­képzőbe. -A ritmikus sportgimnasztikai váloga­tottat szándékosan felejtette ki? - Oda nem járok már. Örökös tisztelet­beli tagja vagyok az elnökségnek, megné­zem a versenyeket, de csak ennyi. Valaha több volt. —Áruljuk el, hátha nem tudja mindenki, ezt a sportágat ön honosította meg Ma­gyarországon. Igaz, akkor még művészi tornának hívták.­­ Mert a mozdulatművészetből nőtt ki, abból, amit máig tanítok. Azt oktatom, hogyan találhatja meg mozdulatai által az ember önmagát. Hogyan kell belépni va­lahová, végigmenni egy báltermen vagy egyszerűen csak egy szobán, miképpen il­domos leülni, kezet nyújtani. Ez a fajta kultúra az önbecsülés része, nélkülözhe­tetlen a lélek számára. Ismernünk kell magunkat, hogy megismertethessük má­sokkal. -A ritmikus sport­gimnasztika inkább sport vagy inkább művészet? - A sport az művészet. -A futball is? - Hát még nem hallott a táncos lábú fi­úkról? Szeretem a focit, a tévében mindig megnézem a meccseket, tetszik a virtuozi­tás, a koordinált mozgás, a tempó. Élve­zem, na persze, nem annyira, mint a tornát. — Még szép, ötvenötben világbajnoksá­got, ötvenhatban olimpiát nyert a kézi­­szercsapat. Az ön csapata? — Részben igen, hiszen én terveztem a gyakorlatokat. Bár Melbourne-ben nem lehettem ott, ma is őrzöm a disszidáló Ke­leti Ágnes levelét. Azt írta: „Most látom csak, milyen sokat köszönhetek neked.” Apróság. Ahogyan az volt a csokor sárga rózsa is, amit Ducza Anikótól kaptam meg a világbajnoki harmadik helye után. Mégis, a legtöbb, amit adhatott. Negyven­kilenc éves korom óta egyedül élek, meg­tanultam becsülni a valódi ajándékokat. Azt is, amellyel Almássy Zsuzsa, az egyetlen műkorcsolyázó növendékem év­ről évre megjutalmaz. — Svájci csoki?­­Más: egy hónap együttlét. Többször jártam kint nála, az utóbbi három évben pedig a balatoni házakban tölthetem a nyár egy részét. Néha el is merengek: ki mondta, hogy nekem nincs családom? — Ha ma választhatna, sportoló lenne vagy művész? -Azért művész... Pedig negyvenöt után, amikor az elsőként államosított Fő­városi Varietében kaptam koreográfusi ál­lást, megtörtént velem egy és más. Egy­szer a Nyírfácska című darabot próbáltuk, az volt az elképzelés, hogy tizenkét szí­nész alakítja az erdőt, köztük Honthy Hanna és Karády Katalin. Az egyik pihe­nőben odalép hozzám Honthy: „Sári! Ha nem én vagyok középen, nem vállalom.” Mondtam, majd megnézem, mit tehetek. Eltelik tíz perc, megjelenik Karády: „Sári! Ha nem én vagyok középen, nem válla­lom.” Mondtam, majd megnézem, mit te­hetek. Aztán hazamentem, és írtam egy levelet a direktornak: „Nem vállalom.”­­ Ma is vállalja viszont Voith Ágit, Bé­kés Italát, Hűvösvölgyi Ildikót, Margittai Ágit, Tordai Terit, Dőry Virágot, hogy a legismertebb tanítványait említsem a Bu­dai Táncklubból. Jó velük? - Az nem kifejezés. De jó Dömölky Lí­diával, Ducza Anikóval, Jáss Olgával és a többiekkel is, csak azért nem sorolom to­vább, mert úgyis kifelejtenék valakit, azt pedig a világért sem akarom. Mozgásmű­vészeti stúdiót vezetek a számukra, naponta örülünk egymásnak. A Kapás utca amúgy is külön világ. Amikor reggel hatkor felke­lek, már boldog vagyok, negyed nyolckor felülök a négyes villamosra, nyolc előtt le­szállok a Margit körúton, megiszom a ká­vémat, aztán gyerünk! -Mindenhová BKV-val jár? -Egyre gyakrabban taxival. A taxi­csekk szinte mindenütt hozzátartozik a ja­vadalmazásomhoz. Valódi luxus. -Mikor ülhet újra autóba? - Azt nagyon szeretném tudni én is. Az orvosok nem mondanak semmi biztosat, így, jobb híján a remény marad csak, hogy mielőbb felgyógyulok. De ez sem baj. Legalább jut egy kis időm az elméletre. Kiadás előtt áll a legújabb mozdulatmű­vészeti szakkönyv, azt szerkesztem és lektorálom. Ha éppen nincs vendégem. - Pedig pont azt akartam kérdezni: nem unatkozik-e? -Szégyellem, de hiányos a szókin­csem. Mit mondott? Unalom? Bruckner Gábor BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Semmiben sem első világelső Pete Sampras alighanem minden idők legjobb játékosa Pete Sampras ismét címlap lesz az ATP-évkönyvben - tulajdonképpen ennyivel el is intézhetnénk mindazt, ami a hét első felében, Hannoverben történt. Vagyis: világelső lett az ameri­kai, ugyanis a mindenkori legjobbnak adatik meg az a dicsőség, hogy első ol­dalas fotót publikáljanak róla a hivata­losan Player guide-nak nevezett kiad­ványban. Ennél azonban ezúttal egy kicsivel többről van szó. A görög-amerikai ugyanis tenisztör­ténelmet írt: megszakítás nélkül hat al­kalommal még senki sem zárta az első helyen a világranglistát, s gyanítom, egyhamar (soha?) nem is fogja. Csü­törtök délután dőlt meg Jimmy Connors ötös rekordja (amelynek természetesen Sampras is társtulajdonosa volt), ami­kor Marcelo Rios bejelentette, hogy sé­rülés miatt visszalép a versenytől, így persze nem mindennapi körülmények között sikerült a csúcsdöntés, arról nem is beszélve, hogy Sampras pályafutása „holtversenyes” leggyengébb teljesít­ményével lett minden idők férfi „tenisz­­legje”. (Ha megnyeri az ATP-világbaj­­nokságot, akkor az idei éve persze csak a második „legsiralmasabb” lesz). Az amerikai 1998-ban mindössze négy tor­nát nyert - a hannoveri lehet az ötödik -, szemben például Rios hét diadalával. Sampras bámulatos szerencséje, hogy két nagy riválisa, Patrick Rafter és az előbbi mondatban említett chilei szinte végigbetegeskedte az évet: az ausztrál nem is vállalhatta a játékot Hannover­ben, Rios pedig - miután év közben is kihagyott jó pár hetet -, a legfontosabb pillanatban, éppen a vb-n tette fel vég­leg a kezét. Kikészültek a fiúk a nem mindennapi hajszában, ugyanez - illet­ve az, hogy ő bírta - lehetne Sampras dicsérete. A legrégebbi motoros az iga­zán nagyok között, s bár már ő sem iga­zán fitt, lelkileg mégis túl tudta magát tenni az „itt fáj, ott fájón”, no meg a vá­ratlan kudarcokon, a számára szokatlan csalódásokon, az első fordulóbeli ki­eséseken, a Stoltenbergektől, Del­­gadóktól, Woodforde-októl elszenve­dett kínos vereségeken. Sampras na­gyon akarta ezt a csúcsot, a már-már görcsös erőlködés majdnem visszájára fordult. Bizony, még arra is szükség volt, hogy Boris Becker nagyvonalúan felajánlja bécsi szabadkártyáját, mert Samprasnak kellett a pont, nagyon kel­lett. És most itt a hatodik év végi világ­­elsőség, a sosemvolt csúcs. Alighanem immár papíron kellene rögzíteni, amit amúgy John McEnroe többször is pedzegetett: egészen ponto­san azt, hogy bizony Pete Sampras min­den idők legjobb férfiteniszezője. Ez a megállapítás valószínűleg akkor is igaz, ha tudjuk, az ünnepelt - aki Han­nover előtt ötvenhat tornagyőzelmet számlált - sosem fogja utolérni Jimmy Connorst (109 elsőség), s bizony egy­előre még az is kérdéses, hogy képes lesz-e megelőzni a tizenkét Grand Slam-diadallal az örökranglistát vezető Roy Emersont - ehhez a bravúrhoz ugyanis még két GS-tornát kellene nyernie az amerikainak. (Az idei egy GS-siker nem adott nagy lendületet a csúcsdöntésre készülőnek...) Samprast még akkor is jogosan titulál­ják minden idők legjobbjának, ha tudjuk, hogy semmiben sem világelső. Ászado­gatásban eredményesebb nála Ivanise­­vics, Rusedski, Krajicek, Philippoussis és Göllner is (1997-es adat), de a sikeres első szervák százalékos rangsorában is csak a nyolcadik. Az adogatásfogadás­­statisztikában nincs az első tíz között (!); alapvonaljátéka állandó bírálat tárgya; salakon szinte nem is jegyzik az eredmé­nyeit; erőnlétét állandóan kritizálják és újabban mérkőzéseinek visszatérő fősze­replője a masszőr meg az orvos. És mégis, ezekkel együtt, vagy, ha úgy tetszik, mindezek ellenére hatodik éve a világ legjobbja. És azért neki is vannak jegjei: például ötből öt döntőt nyert Wimbledonban, vagy­ tavalyi nyolc ATP-fináléjából mind a nyolcban diadalmaskodott. És minden nyavalyá­ja ellenére ott nyomul az élen, miköz­ben hol van már az egykori világelső Jim Courier (szánalmas 76. a világ­­ranglistán), hová süllyedt az elnyűhe­­tetlennek tartott Chang (már csak 29.), s bizony a megérdemelt pihenője után feltámadt Agassi is lehangoló kirándu­lást tett a százon kívül... Egyedül Sampras állja a trónkövete­lők támadásait, s a fentiek ismeretében igazán csúnya dolog lenne, ha az ember megjegyezné: nem kis szerencsével te­szi mindezt. Egy hatszoros világelső­nek ugyanis még véletlenül sem a máz­­lis az állandó jelzője... J. J. Eredmények a hannoveri férfi tenisz ATP-világbajnokság legutóbbi játéknap­ján. Vörös csoport, harmadik forduló: Mo­­ya (spanyol, 4.)-Kafelnyikov (orosz, 8.) 7:5, 7:5­­ Moya győzelmével bejutott a négy közé. Fehér csoport: Rusedski (brit)-Henman (brit, 7.) 6:2, 6:4. FÉLBESZAKADT az FTC-Dunaferr bajnoki jégkorong-mérkőzés: a második harmadban, 0-2-es állásnál a ferencváro­siak levonultak a pályáról, mert szerintük a bíró nem adta meg szabályos góljukat. SEPP BLATTER FIFA-elnök a Dél­afrikai Köztársaság Jóreménység Rend ki­tüntetését vehette át. (Johannesburg) N­ÉPSZABADSÁG EÖTVÖS PÁL elnök, főszerkesztő KARCAGI LÁSZLÓ, TAMÁS ERVIN, ZALAI ISTVÁN főszerkesztő-helyettesek FRISS RÓBERT, SOÓS KÁLMÁN, TRIPOLSZKY LÁSZLÓ lapszerkesztők GYENES LÁSZLÓ, KELEN KÁROLY segédszerkesztők MIKÓ F. LÁSZLÓ művészeti vezető FEJÉR GÁBOR képszerkesztő ROVATVEZETŐK: Budapest: BERKÓ PÁL Érvek, vélemények, levelezés: BOSSÁNYI KATALIN Hazai tudósítások: FALUS GÁBOR Gazdaság: FERENCZ GÁBOR Sport: JAKAB JÓZSEF Külföld: NAGY CSABA Fotó: RÉDEI FERENC Hír és információ: VAJDA PÉTER Társadalompolitika és kultúra: VÖRÖS T. KÁROLY Kiadja a Népszabadság Részvénytársaság. Minden jog fenntartva! Felelős kiadó: LENGYEL L. LÁSZLÓ vezérigazgató Vezérigazgató: GÜNTER GIFFELS. Lapigazgató: RÓZSA GYULA Hirdetési igazgató: SZELES PÁL Terjesztési igazgató: MIKLÓS IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest III., Bécsi út 122-124. Telefon: 250-1680 ,telefax: 368-9098 Hirdetési ügyekben telefax: 388-9567,368-9857 OLVASÓ- ÉS KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT TELEFON: 250-0110 A Népszabadság Rt. levélcíme: 1960 Budapest. Internet-cím: http://www.nepszabadsag.hu Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Kereskedelmi Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap­­előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóság (HELP). Előfizethető a HELP ügyfélszolgálati irodáinál, a kézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál és a kiadónál (T.: 250-1680/terjesztés, fax: 368-8844) Előfizetési díj egy hóra 969, negyedévre 2907, fél évre 5814, egy évre 11 628 Ft. Szedés: Népszabadság Fényszedő Kft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: LENDVAI LÁSZLÓNÉ vezérigazgató Internet-cím: http://www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail: szikra@lang.hu INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 BP.­­ ISSN 0237-3777 VIDÉK A Népszabadság Rt. a Matesz tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék