Népszabadság, 1999. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
A 924 400 Ft Az európai eladási ranglistát 3 éve vezető Opel Vectra eddig sem ok nélkül vívta ki magának a vásárlók elismerését. Most itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy rendkívül kedvező áron vásárolhasson Ön is egy Opel Vectrát! Minden 1,8 literes motorral szerelt Vectra 751 200 Ft engedménnyel, minden 2,0 literes motorral szerelt Vectra pedig 924 400 Ft engedménnyel kapható. A kedvezmény adott modellre vonatkozó pontos mértékéről az Opel márkakereskedőknél kaphat felvilágosítást. Ezzel a kedvezménnyel összevonható az orvosok, taxisok és flottavásárlók részére nyújtott szokásos Opel kedvezmény! Önre bízzuk, mennyit vár a döntéssel, de ajánlatunk csak a korlátozott raktárkészlet erejéig érvényes. OPEL MARSAL AJKA-BAKONYGYEPES, OPEL CSERNI BAJA, OPEL GYARMAT BALASSAGYARMAT, OPEL KÖRÖS BÉKÉSCSABA, OPEL INTERAT BUDAKESZI, OPEL MAXABO BUDAPEST, OPEL GOMBOS BUDAPEST, OPEL DUNA BUDAPEST, OPEL KEREPESI ÚT BUDAPEST, OPEL DANUBIA BUDAPEST, OPEL SCHILLER BUDAPEST, OPEL IVANITS & BÁRKÁNY BUDAPEST, OPEL TÓTH BUDAPEST, OPEL KÖVESDÁN BUDAPEST, OPEL CEGLÉD CEGLÉD, OPEL LUKÁCS CSOPAK, OPEL CSORNA CSORNA, OPEL DABAS DABAS, OPEL KLASSZ DEBRECEN, OPEL SÜVEGES DUNAFÖLDVÁR, OPEL MOLNÁR DUNAHARASZTI, OPEL DUNAPENTAUTÓ DUNAÚJVÁROS, OPEL PAPP AUTÓHÁZ EGER, OPEL AUTÓTREND ESZTERGOM-KERTVÁROS, OPEL DIFER ÉRD, OPEL GAÁL GÖDÖLLŐ, OPEL GYÖNGY GYÖNGYÖS, OPEL GYIMES GYŐR, OPEL GYŐRI AUTÓSZERVIZ GYŐR, OPEL TÓBI HATVAN, OPEL ARANY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, OPEL TURBÓ JÁSZBERÉNY, OPEL START KALOCSA, OPEL MOLNÁR KAPOSVÁR, OPEL MOLNÁR M0 CSEPEL SZIGETSZENTMIKLÓS, OPEL BARCIKA KAZINCBARCIKA, OPEL TORMÁSZ KECSKEMÉT, OPEL KISSGERENCSÉR KESZTHELY-GYENESDIÁS, OPEL KISS-GERENCSÉR NAGYKANIZSA, OPEL AUTÓARÉNA KISKUNHALAS, OPEL BALLAI KISVÁRDA, OPEL MARCALI MARCALI, OPEL MAGOCSA MÁTÉSZALKA, OPEL KLÍMA MEZŐTÚR, OPEL SAJÓ MISKOLC, OPEL QUATTRO MISKOLC, OPEL TÓTH MONOR, OPEL AUTENTIK MOSONMAGYARÓVÁR, OPEL LÓZS NAGYMAROS, OPEL NYÍRMOBIL NYÍREGYHÁZA, OPEL MARSAL PÁPA, OPEL PENTHE PÉCS, OPEL KENDERESI SALGÓTARJÁN, OPEL SIÓ AUTÓHÁZ SIÓFOK, OPEL WAGLER SOLYMÁR, OPEL HORVÁTH SOPRON, OPEL RUPESKY SZEGED, OPEL SZUNA SZÉKESFEHÉRVÁR, OPEL GEMENC SZEKSZÁRD, OPEL ARANY SZENTESALSÓRÉT, OPEL INVESZTA SZOLNOK, OPEL CSILLAG SZOMBATHELY, OPEL VÉRTESALJA TATABÁNYA, OPEL PÁLFY VESZPRÉM, OPEL KISS-GERENCSÉR ZALAEGERSZEG OPEL VECTRA ÁRHOSSZAL VEZET! OPEL 6 I 10 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 1999. ÁPRILIS 3., SZOMBAT Fonó-tavasz CD-vel, kazettával A zenei és szellemi folyamatokat rendszeresen dokumentálják Három és fél év, ha úgy vesszük, nem nagy idő, különösen egy intézmény életében. A Fonó Budai Zeneház azonban igazán ennyi idő alatt nagykorúvá vált, lett a főváros kulturális életének megkerülhetetlen színtere. Centrum, bázis, műhely, mondják ők, tegyük hozzá, amolyan lámpás a nagy budapesti éjszakában. Egykor a néhai Villamos Szerelvény Művek garázsa, szociális épülete és öltözője, ma a süllyedő, önnön leheletét szívó Budapest menedéke. Konkrét és átvitt értelemben messze esik a város zajától, mégsem teljesen elérhetetlen. E három és fél év alatt a Fonó nemcsak megerősödött, de tevékenységben és területben egyaránt jelentősen gazdagodott. Az egykor csak koncertteremre és társasági helyre korlátozódó nonprofit intézmény ma első osztályú hangstúdió, lemezkiadó és lemezbolt egyben, valamint az évtized talán legjelentősebb népzenei vállalkozása, az Utolsó óra program színtere. Néhány napja pedig újabb koncertteremmel bővült, a Hangárt stílszerűen egy össznépi programmal nyitották meg, Szabados György, Dresch Mihály, Makám, Calcutta Trió és Korai Öröm, mindehhez mintegy ezer néző. A Fonó profilja a kezdetek óta változatlan: a különféle etnikumú - magyar, kelet-európai, balkáni, klezmer, ír és afrikai - folklór, a modern dzsessz, az etnogyökerű kísérleti zene, valamint a kortárs kamarazene bemutatása. Klubok, táncházak, rendezvények. A fontosabb programok felsorolása reménytelen, csak egy fontosabb esemény a közeljövőből: április 9-10-én a tavasz legjobb bluesbulija zajlik majd a falai között. A Fonónak - a léten túl - talán a legnagyobb érdeme, hogy az ott zajló koncerteket, zenei és szellemi folyamatokat legalább hangszalagon rendszeresen dokumentálják. A felvételek egy részét, amennyire pénzügyi lehetőségeik engedik, kazettán vagy CD-n megjelentetik, így tettek most is, az idei első, tavaszi „csomagba” hat kiadványt terveztek, ebből négy már meg is jelent. Legutóbb, karácsonykor az improvizatívabb zenék voltak terítéken, most a népzenei vonal dominál, a hat kiadványból öt feltétlen ebbe a műfajba sorolható. Közülük is kiemelkedik a Kallós Zoltán archívumából válogatott észak-mezőségi magyar népzenei CD. Kallós, a kárpát-medencei folklór kiemelkedő alakja az ötvenes, hatvanas és hetvenes években hatalmas népzenei anyagot rögzített Erdély különféle részein, az akkori politikai viszonyok miatt a határon átcsempészve az MTA Zenetudományi Intézetében helyezte el, e végtelen tárház a kilencvenes évek eleje óta kutatható. A mostani lemezen Bonchida és Válaszút, a két szomszédos falu bandája játszik. A lakosság errefelé vegyes, kétharmad román, egyharmad magyar, kis részben vannak cigányok is. E három nemzetiség egyformán hatott egymásra, vélhetően ez a folytonos, több évszázados kölcsönhatás tette ilyen gazdaggá és széppé ezt a zenét, és lett a hetvenes években a népzenei és néptáncmegújulás, a táncházmozgalom kiindulópontja. Az évszázadok során kevésbé változó ősiséget hordoz a Gyütö című kompaktlemez. Gyütö fontos tibeti kolostor, híres az ott készült homokmandalákról, vajszobrokról, valamint az ott tanított különleges, többszólamú énektechnikáról. Másfél évvel ezelőtt négy gyütöi buddhista szerzetes járt a Fonóban, tartott kimerítő előadást, és tolmácsolt több száz éves szakrális énekeket. A felvételek mostanáig dobozban voltak, nyilván a nemrég fővárosszerte megtartott tibeti hét aktualizálta. Mahakálák, guhjasamaják, sákjamunik és felszentelő pudzsák hetvennégy percben az európai fül számára kicsit nehezen értelmezhetőek, de szellemi kalandnak feltétlen ajánlható. Az autentikus roma népzene az elmúlt egy-másfél évtizedben reneszánszát éli, zenekarok és lemezek tucatjai jelennek meg a színen, ember legyen a talpán, aki a sok hang, dialektus és megközelítés között el tud igazodni. A Fonónak ez már a harmadik ilyen jellegű albuma, Balogh Kálmán és zenekara, valamint az Amaro Suno után ezúttal a Rományi Rota második korongját jelentették meg. Maga az együttes több mint tízéves, repertoárjuk alapja a nagyecsedi, úgynevezett cerháti oláh cigány dalokból áll. Mint mondják, ez a nyitott és hajlékony befogadó közeg, és hozzá társul az északkelet-magyarországi romafolk, az erdélyi cigányközösségek dalai, valamint a népi gyökerű, nyugat-európai roma előadókra oly jellemző balkáni gyökerű populáris hatás. Nem véletlenül szereplői a Romani Kris (Cigánytörvény) című tavalyi filmnek, játszottak a Dansglobal Underground és a Kimnowak lemezein. Az ír és breton zene archaikus vonalát képviseli az ötéves Bran. A most megjelent Tír na nóg (Tündérzene) a második korongjuk, ebben a műfajban kissé szokatlan módon mindjárt dupla. A folytonosan változó felállású zenekar tagjai évenkénti írországi gyűjtőútjaikon gazdagítják a repertoárt, fuvolákra, furulyákra, énekre, dobra, és gitárral alapozzák a hangzást, mint hangsúlyozzák, a jelenlegi ír népzene autentikus jegyeinek figyelembevételével. Újdonság, hogy a megszokott középkori és népi ír dalok mellett a repertoárban megjelennek a titokzatos XVIIXVIII. századi Hexerich von Keichblatt kódexének képi ábrázolásából fordított (!) ószirmi muzsikák is. A kivitelében, külső megjelenésében is igényes dupla CD második fele főként meséket tartalmaz, nem véletlenül: a Bran koncertjeiken rendszeresen mesél, színes adomákkal, történetekkel teszi komplexé a zenei élményt. J. B. Sz. Szabó Ildikó, Kallós Zoltán és Szabó Ferencné Balázs Rozi, azaz „Dali” NÉMETH ISTVÁN FELVÉTELE Parkoló az iskolaudvarból Kizárólag az iskolaigazgatók önmérsékletén múlik, hogy milyen vállalkozási tevékenységet engednek be egy közoktatási intézménybe. Az iskolafenntartó önkormányzatok egy része kötelezően előírja, hogy az intézményeknek mekkora saját bevételt kell produkálniuk. Az iskolák általában költségvetésük háromöt százalékát képesek ténylegesen saját forrásból előteremteni. Az intézmények elsősorban az épület adta lehetőségeket igyekeznek kihasználni, ez azonban jelentős mértékben függ az iskola elhelyezkedésétől. Nehezíti a feltételeket, ha az iskola alapító okiratában nem szerepel a vállalkozási tevékenység engedélyezése. A fő bevételi forrás a tantermek, a tornaterem és a díszterem bérbeadása. A fővárosban általában 1500-2500 forintot kell fizetni óránként a tornatermek használatáért. Néhány belvárosi iskolában az iskolaudvart gépkocsik parkoltatására adják ki. Az iskolai létesítmények jogszerű használatát elvileg a fenntartó önkormányzatoknak kell ellenőrizniük, a gyakorlatban azonban csak az iskolaigazgatók önmérsékletén múlik, hogy milyen tevékenységet engednek be az iskola területére. Az iskolák saját bevételeinek egy része valójában csak átfolyik az intézményen. A szülőktől és a tanároktól étkeztetésre beszedett pénzt ugyanis saját bevételként kell elkönyvelni. Varga Gábor, az Alsó Erdősor Utcai Általános Iskola igazgatója szerint a 137 millió forintos évi költségvetés 14 százaléka az étkezési befizetésekből származik, ezt az öszszeget azonban teljes egészében erre a célra fordítják. Tényleges bevételük csak a terembérleti díjakból adódik, ez évente 500 ezer forintot jelent. A kistelepülések iskolái gyakorlatilag nem tudnak saját bevételt produkálni. Nagy György, a 2300 lakosú Máriapócs általános iskolájának igazgatója szerint a 42,7 millió forintos költségvetést teljes egészében az önkormányzat finanszírozza. Ennek fejében az iskola létesítményeit , a torna- és kondicionálótermet, a teniszpályát és a tantermeket - a falu lakói ingyen használhatják. Cs. P.