Népszabadság, 1999. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

A 924 400 Ft Az európai eladási ranglistát 3 éve vezető Opel Vectra eddig sem ok nélkül vívta ki magának a vásárlók elismerését. Most itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy rendkívül kedvező áron vásárolhasson Ön is egy Opel Vectrát! Minden 1,8 literes motorral szerelt Vectra 751 200 Ft engedménnyel, minden 2,0 literes motorral szerelt Vectra pedig 924 400 Ft engedménnyel kapható. A kedvezmény adott modellre vonatkozó pontos mértékéről az Opel márkakeres­kedőknél kaphat felvilágosítást. Ezzel a kedvezménnyel összevonható az orvosok, taxisok és flottavá­sárlók részére nyújtott szokásos Opel kedvezmény! Önre bízzuk, mennyit vár a döntéssel, de ajánlatunk csak a korlátozott raktárkészlet erejéig érvényes. OPEL MARSAL­ AJKA-BAKONYGYEPES, OPEL CSERNI BAJA, OPEL GYARMAT BALASSAGYARMAT, OPEL KÖRÖS BÉKÉSCSABA, OPEL INTERAT BUDAKESZI, OPEL MAXABO BUDAPEST, OPEL GOMBOS BUDAPEST, OPEL DUNA BUDAPEST, OPEL KEREPESI ÚT BUDAPEST, OPEL DANUBIA BUDAPEST, OPEL SCHILLER BUDAPEST, OPEL IVANITS & BÁRKÁNY BUDAPEST, OPEL TÓTH BUDAPEST, OPEL KÖVESDÁN BUDAPEST, OPEL CEGLÉD CEGLÉD, OPEL LUKÁCS CSOPAK, OPEL CSORNA CSORNA, OPEL DABAS DABAS, OPEL KLASSZ DEBRECEN, OPEL SÜVEGES DUNAFÖLDVÁR, OPEL MOLNÁR DUNAHARASZTI, OPEL DUNAPENTAUTÓ DUNAÚJVÁROS, OPEL PAPP AUTÓHÁZ EGER, OPEL AUTÓTREND ESZTERGOM-KERTVÁROS, OPEL DI­FER ÉRD, OPEL GAÁL GÖDÖLLŐ, OPEL GYÖNGY GYÖNGYÖS, OPEL GYIMES GYŐR, OPEL GYŐRI AUTÓSZERVIZ GYŐR, OPEL TÓBI HATVAN, OPEL ARANY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, OPEL TURBÓ JÁSZBERÉNY, OPEL START KALOCSA, OPEL MOLNÁR KAPOSVÁR, OPEL MOLNÁR M0 CSEPEL SZIGETSZENTMIKLÓS, OPEL BARCIKA KAZINCBARCIKA, OPEL TORMÁSZ KECSKEMÉT, OPEL KISS­­GERENCSÉR KESZTHELY-GYENESDIÁS, OPEL KISS-GERENCSÉR NAGYKANIZSA, OPEL AUTÓARÉNA KISKUNHALAS, OPEL BALLAI KISVÁRDA, OPEL MARCALI MARCALI, OPEL MAGOCSA MÁTÉSZALKA, OPEL KLÍMA MEZŐTÚR, OPEL SAJÓ MISKOLC, OPEL QUATTRO MISKOLC, OPEL TÓTH MONOR, OPEL AUTENTIK MOSONMAGYARÓVÁR, OPEL LÓZS NAGYMAROS, OPEL NYÍRMOBIL­­ NYÍREGYHÁZA, OPEL MARSAL­ PÁPA, OPEL PENTHE PÉCS, OPEL KENDERESI SALGÓTARJÁN, OPEL SIÓ AUTÓHÁZ SIÓFOK, OPEL WAGLER SOLYMÁR, OPEL HORVÁTH SOPRON, OPEL RUPESKY SZEGED, OPEL SZUNA SZÉKESFEHÉRVÁR, OPEL GEMENC SZEKSZÁRD, OPEL ARANY SZENTES­ALSÓRÉT, OPEL INVESZTA SZOLNOK, OPEL CSILLAG SZOMBATHELY, OPEL VÉRTESALJA TATABÁNYA, OPEL PÁLFY VESZPRÉM, OPEL KISS-GERENCSÉR ZALAEGERSZEG OPEL VECTRA ÁRHOSSZAL VEZET! OPEL 6 I 10 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 1999. ÁPRILIS 3., SZOMBAT Fonó-tavasz CD-vel, kazettával A zenei és szellemi folyamatokat rendszeresen dokumentálják Három és fél év, ha úgy vesszük, nem nagy idő, különösen egy intézmény életé­ben. A Fonó Budai Zeneház azonban iga­zán ennyi idő alatt nagykorúvá vált, lett a főváros kulturális életének megkerülhe­tetlen színtere. Centrum, bázis, műhely, mondják ők, tegyük hozzá, amolyan lám­pás a nagy budapesti éjszakában. Egykor a néhai Villamos Szerelvény Művek ga­rázsa, szociális épülete és öltözője, ma a süllyedő, önnön leheletét szívó Budapest menedéke. Konkrét és átvitt értelemben messze esik a város zajától, mégsem tel­jesen elérhetetlen. E három és fél év alatt a Fonó nemcsak megerősödött, de tevékenységben és te­rületben egyaránt jelentősen gazdago­dott. Az egykor csak koncertteremre és társasági helyre korlátozódó nonprofit in­tézmény ma első osztályú hangstúdió, le­mezkiadó és lemezbolt egyben, valamint az évtized talán legjelentősebb népzenei vállalkozása, az Utolsó óra program szín­tere. Néhány napja pedig újabb koncert­teremmel bővült, a Hangárt stílszerűen egy össznépi programmal nyitották meg, Szabados György, Dresch Mihály, Makám, Calcutta Trió és Korai Öröm, mindehhez mintegy ezer néző. A Fonó profilja a kezdetek óta válto­zatlan: a különféle etnikumú - magyar, kelet-európai, balkáni, klezmer, ír és afri­kai - folklór, a modern dzsessz, az etno­­gyökerű kísérleti zene, valamint a kortárs kamarazene bemutatása. Klubok, tánchá­zak, rendezvények. A fontosabb progra­mok felsorolása reménytelen, csak egy fontosabb esemény a közeljövőből: ápri­lis 9-10-én a tavasz legjobb bluesbulija zajlik majd a falai között. A Fonónak - a léten túl - talán a legna­gyobb érdeme, hogy az ott zajló koncer­teket, zenei és szellemi folyamatokat leg­alább hangszalagon rendszeresen doku­mentálják. A felvételek egy részét, amennyire pénzügyi lehetőségeik enge­dik, kazettán vagy CD-n megjelentetik, így tettek most is, az idei első, tavaszi „csomagba” hat kiadványt terveztek, eb­ből négy már meg is jelent. Legutóbb, karácsonykor az improviza­­tívabb zenék voltak terítéken, most a nép­zenei vonal dominál, a hat kiadványból öt feltétlen ebbe a műfajba sorolható. Közü­lük is kiemelkedik a Kallós Zoltán archí­vumából válogatott észak-mezőségi ma­gyar népzenei CD. Kallós, a kárpát-me­dencei folklór kiemelkedő alakja az ötve­nes, hatvanas és hetvenes években hatal­mas népzenei anyagot rögzített Erdély kü­lönféle részein, az akkori politikai viszo­nyok miatt a határon átcsempészve az MTA Zenetudományi Intézetében helyez­te el, e végtelen tárház a kilencvenes évek eleje óta kutatható. A mostani lemezen Bonchida és Válaszút, a két szomszédos falu bandája játszik. A lakosság errefelé vegyes, kétharmad román, egyharmad magyar, kis részben vannak cigányok is. E három nemzetiség egyformán hatott egymásra, vélhetően ez a folytonos, több évszázados kölcsönhatás tette ilyen gaz­daggá és széppé ezt a zenét, és lett a het­venes években a népzenei és néptáncmeg­újulás, a táncházmozgalom kiindulópont­ja. Az évszázadok során kevésbé változó ősiséget hordoz a Gyütö című kompaktle­mez. Gyütö fontos tibeti kolostor, híres az ott készült homokmandalákról, vajszob­rokról, valamint az ott tanított különleges, többszólamú énektechnikáról. Másfél év­vel ezelőtt négy gyütöi buddhista szerze­tes járt a Fonóban, tartott kimerítő elő­adást, és tolmácsolt több száz éves szakrá­lis énekeket. A felvételek mostanáig do­bozban voltak, nyilván a nemrég fővá­rosszerte megtartott tibeti hét aktualizálta. Mahakálák, guhjasamaják, sákjamunik és felszentelő pudzsák hetvennégy percben az európai fül számára kicsit nehezen ér­telmezhetőek, de szellemi kalandnak fel­tétlen ajánlható. Az autentikus roma népzene az elmúlt egy-másfél évtizedben reneszánszát éli, zenekarok és lemezek tucatjai jelennek meg a színen, ember legyen a talpán, aki a sok hang, dialektus és megközelítés kö­zött el tud igazodni. A Fonónak ez már a harmadik ilyen jellegű albuma, Balogh Kálmán és zenekara, valamint az Amaro Suno után ezúttal a Rományi Rota máso­dik korongját jelentették meg. Maga az együttes több mint tízéves, repertoárjuk alapja a nagyecsedi, úgynevezett cerháti oláh cigány dalokból áll. Mint mondják, ez a nyitott és hajlékony befogadó közeg, és hozzá társul az északkelet-magyaror­szági romafolk, az erdélyi cigányközös­ségek dalai, valamint a népi gyökerű, nyugat-európai roma előadókra oly jel­lemző balkáni gyökerű populáris hatás. Nem véletlenül szereplői a Romani Kris (Cigánytörvény) című tavalyi filmnek, játszottak a Dansglobal Underground és a Kimnowak lemezein. Az ír és breton zene archaikus vonalát képviseli az ötéves Bran. A most megje­lent Tír na nóg (Tündérzene) a második korongjuk, ebben a műfajban kissé szo­katlan módon mindjárt dupla. A folytono­san változó felállású zenekar tagjai éven­kénti írországi gyűjtőútjaikon gazdagítják a repertoárt, fuvolákra, furulyákra, ének­re, dobra, és gitárral alapozzák a hangzást, mint hangsúlyozzák, a jelenlegi ír népze­ne autentikus jegyeinek figyelembevéte­lével. Újdonság, hogy a megszokott kö­zépkori és népi ír dalok mellett a reper­toárban megjelennek a titokzatos XVII­­XVIII. századi Hexerich von Keichblatt kódexének képi ábrázolásából fordított (!) ószirmi muzsikák is. A kivitelében, külső megjelenésében is igényes dupla CD má­sodik fele főként meséket tartalmaz, nem véletlenül: a Bran koncertjeiken rendsze­resen mesél, színes adomákkal, történe­tekkel teszi komplexé a zenei élményt. J. B. Sz. Szabó Ildikó, Kallós Zoltán és Szabó Ferencné Balázs Rozi, azaz „Dali” NÉMETH ISTVÁN FELVÉTELE Parkoló az iskolaudvarból Kizárólag az iskolaigazgatók önmérsék­letén múlik, hogy milyen vállalkozási tevékenységet engednek be egy közok­tatási intézménybe. Az iskolafenntartó önkormányzatok egy része kötelezően előírja, hogy az intézményeknek mek­kora saját bevételt kell produkálniuk. Az iskolák általában költségvetésük három­­öt százalékát képesek ténylegesen saját forrásból előteremteni. Az intézmények elsősorban az épület adta lehetőségeket igyekeznek kihasz­nálni, ez azonban jelentős mértékben függ az iskola elhelyezkedésétől. Nehe­zíti a feltételeket, ha az iskola alapító okiratában nem szerepel a vállalkozási tevékenység engedélyezése. A fő bevételi forrás a tantermek, a tor­naterem és a díszterem bérbeadása. A fővárosban általában 1500-2500 forintot kell fizetni óránként a tornatermek hasz­nálatáért. Néhány belvárosi iskolában az iskolaudvart gépkocsik parkoltatására adják ki. Az iskolai létesítmények jog­szerű használatát elvileg a fenntartó ön­­kormányzatoknak kell ellenőrizniük, a gyakorlatban azonban csak az iskola­­igazgatók önmérsékletén múlik, hogy milyen tevékenységet engednek be az iskola területére. Az iskolák saját bevételeinek egy ré­sze valójában csak átfolyik az intézmé­nyen. A szülőktől és a tanároktól étkez­tetésre beszedett pénzt ugyanis saját be­vételként kell elkönyvelni. Varga Gábor, az Alsó Erdősor Utcai Általános Iskola igazgatója szerint a 137 millió forintos évi költségvetés 14 százaléka az étkezé­si befizetésekből származik, ezt az ösz­­szeget azonban teljes egészében erre a célra fordítják. Tényleges bevételük csak a terembérleti díjakból adódik, ez évente 500 ezer forintot jelent. A kistelepülések iskolái gyakorlatilag nem tudnak saját bevételt produkálni. Nagy György, a 2300 lakosú Máriapócs általános iskolájának igazgatója szerint a 42,7 millió forintos költségvetést teljes egészében az önkormányzat finanszí­rozza. Ennek fejében az iskola létesít­ményeit , a torna- és kondicionálóter­met, a teniszpályát és a tantermeket - a falu lakói ingyen használhatják. Cs. P.

Next