Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-19 / 246. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Nyomozás indul Székely ellen Az ügyészség egyelőre nem veszi őrizetbe a képviselőt Folytatás az 1. oldalról Az ügyészség feljelentés alapján kezdett nyomozást a vesztegetési ügyben. Polt megerősítette, hogy a feljelentő átadott a hatóságnak egy magnófelvételt is, mondván, az kétséget kizáróan alátámasztja az általa elmondottakat. Ezek után rendelték el a nyomozást a vesztegetési ügyben - és nem konkrét személy ellen -, melynek során minden törvényes eszközt felhasználtak annak érdekében, hogy a benne érintett hivatalos személyt leleplezhessék. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőügyekben illetékes helyettese egy kérdésre válaszolva elmondta: a nyomozás során felvetődtek olyan adatok is, amelyek szerint az elkövetett jogsértés nem vesztegetés, hanem zsarolás volt. Mint mondta: ha egy hivatalos személy kenőpénzt kér vagy fogad el, vesztegetésért vonható felelősségre. Abban az esetben azonban, ha fenyegetéssel (súlyos hátrány kilátásba helyezésével) kényszeríti ki, hogy pénzt adjanak neki, zsarolást követ el. Az ügyészség a rendelkezésére álló adatok alapján még nem tudja eldönteni, hogy Székelyt vesztegetéssel vagy zsarolással, esetleg mindkét bűncselekmény elkövetésével gyanúsítsa-e. Belovics szerint a cselekmény minősítését Székely vallomása is befolyásolhatja. A képviselő szabad demokrata kötődéssel vádolta meg az ügyében eljáró nyomozócsoport vezetőjét, Túri Andrást, és nyilatkozataiban azt is állította, hogy őt tőrbe csalta az ügyészség. Polt a fentiekkel kapcsolatban kijelentette: a Túri Andrással kapcsolatos vádak annyira nevetségesek, hogy nem kíván reagálni rájuk. Leszögezte: senki sem csalta tőrbe a képviselőt, nem csempésztek fegyvert, hamis pénzt, drogot vagy más tiltott anyagot a kocsijába. Az ügyészség egy olyan törvényes és a korrupt személyek leleplezésére világszerte alkalmazott módszerrel élt, amelynek a segítségével a bűncselekmény elkövetése egyértelműen bizonyítható. Sajtótájékoztatóján Polt bejelentette: az ügyészség kezdeményezni fogja a képviselők jogállásáról szóló törvény és a büntetőjogszabályok közti ellentmondások megszüntetését. Székelyt, miután tetten érték, őrizetbe vehette az ügyészség, mivel a képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében a bűncselekmény elkövetése közben tetten ért képviselőt nem védi a mentelmi jog. Csakhogy egy másik törvény kimondja, hogy az őrizetbe vett személyt 24 órán belül gyanúsítottként ki kell hallgatni. A képviselővel szemben viszont csak akkor indítható büntetőeljárás (és csak akkor hallgatható ki gyanúsítottként), ha a parlament felfüggesztette mentelmi jogát. Székelyt ezért voltak kénytelenek szabadlábra helyezni az ügyészség emberei. Polt elmondta: az Országgyűlésnek kell meghatároznia, illetve pontosítania, hogy tettenérés esetén milyen intézkedéseket tehet az ügyészség egy képviselővel szemben. (Ügyészek szerint, ha Székely esetéhez hasonló helyzetben értek volna tetten egy olyan polgárt, akinek nincs mentelmi joga, a hatóságok már rég kezdeményezték volna a letartóztatását.) A Legfőbb Ügyészség rövid időn belül eljuttatja ezzel kapcsolatos indítványait a T. Ház vezetőinek. Fekete Gy. Attila Sajtótájékoztatóján Polt Péter szólt arról is, miért váltotta le a főváros és további hét megye főügyészét. Kijelentette: január 1-jén megkezdődik az ügyészségi reform első üteme, amelytől személy szerint azt reméli, hogy hatékonyabbá válik az ügyészi szervezet. Azért menesztette hét megye és a főváros főügyészét, mert elérték a nyugdíjkorhatárt. Polt a vezetőváltásokkal szeretné elérni, hogy olyan személyek vezessék a megyei ügyészségeket, akik végig tudják vinni a várhatóan három-öt év alatt lezajló ügyészségi reformot. Mindezekre tekintettel szerdán felmentette beosztásából Haraska István Bács-Kiskun, Tamás János Baranya, Kovács László Békés, Merényi Kálmán Csongrád, Szabotin István Somogy, Kardos János Tolna, Gyűrűsi József Zala megyei, valamint Bócz Endre fővárosi főügyészt. Polt Péter „ Velem nem lehet alkudozni és packázni, mert ez nem a Garai tér” MUNKATÁRSUNKTÓL Balla Dániel, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. ügyvezető igazgatója tegnap nyilatkozott Székely Zoltán megvesztegetési ügyéről. Elmondta: a kisgazda képviselő akkor kereste meg, amikor cége másodszor is nyert a szigethalmi önkormányzat csatornaépítési pályázatán. Székely először arra akarta kényszeríteni, hogy a munka felét adja át egy általa megjelölt cégnek, vagy fizessen 30 millió forintot. A vállalkozó a látszat kedvéért először alkudozni kezdett. A Kútvölgyi kórházban találkoztak, Székely már ekkor jelezte, hogy inkább a pénzt kéri, mint a munka felének átadását. Balla Dániel az RTL Klub hírműsorában elmondta: Az első találkozásoknál megállapodtunk a további kapcsolattartásban, mely azt jelentette, hogy sem telefonon, sem a további találkozások során a milliók nem hangzanak el, hanem egymilliót egy dokumentációnak nevezünk. Az első találkozó után a vállalkozó megpróbált alkudni, erre Székely azt üzente neki: Velem nem lehet alkudozni és packázni, mert ez nem a Garai tér. Balla szerint a képviselő információt gyűjtött cégéről, birtokába került többek között az összes olyan anyag, amelyekkel a cég más beruházási pályázatokon indult. Az ügyvezető szeptember elején fordult a rendőrséghez személye, családja és cége védelmében. Azóta lehallgatták a telefonját. Október elején Székely egy fővárosi görög étterembe hívta Ballát találkozóra. - Együtt ebédeltünk, és igyekeztünk megállapodni a „dokumentáció” mennyiségében. Ő 30-ról indult, én tízet javasoltam, végül ő javasolt húszat - mondta a vállalkozó. Ekkor Ballát a rendőrök az ügyészséghez irányították, és a hatóságokkal közösen tervezték meg a múlt csütörtöki akciót. Balla az ügyészek által megjelölt pénzzel érkezett a Gellért Szálló presszójába, amelynek környékén harmincnál több civil ruhás nyomozó és kommandós volt jelen. A presszóból kijövet a bemikrofonozott Bálla és Székely kiment a kisgazda képviselő kocsijához. Beültem a vezető melletti ülésre, magamhoz vettem a vezetőülésről a táskát, beült Székely úr, akkor még egyszer mondtam neki, hogy itt vannak a „dokumentációk”. Székely nem számolta meg a pénzt, azt mondta, látja, hogy rendben, és kérte Ballát, hogy a táskát tegye a hátsó ülésre. Balla kiszállt a kocsiból, és az ügyészségi nyomozók ekkor csaptak le a képviselőre. Nyilvános lehet-e az olajtérkép? MUNKATÁRSAINKTÓL A Legfőbb Ügyészség elkészítette az úgynevezett „olajtérképet”: a jelentés azoknak a vállalkozásoknak a tulajdonosi körét tartalmazza, amelyek valamilyen formában érintettek voltak az elmúlt évek olajügyeiben - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Polt Péter legfőbb ügyész. Polt emlékeztetett rá, hogy a listával kapcsolatban adatvédelmi aggályok vetődtek fel, több levélváltás volt közte és Majtényi László adatvédelmi biztos között. Az ügyészség kizárólag nyílt, tehát bárki számára hozzáférhető forrásokból állította össze ugyan az egyes „olajvállalkozások” tulajdonosai közti kapcsolatrendszert bemutató „térképét”, ám mielőtt átadnák a parlamenti bizottságnak, véleményezésre megküldik az adatvédelmi biztos hivatalának. Polt kijelentette: az, hogy a feldolgozott adatokat kik és milyen formában kaphatják majd meg, az adatvédelmi biztos állásfoglalásától függ. A nyílt adatbázisok felhasználásának lehetőségei is korlátozottak - hangsúlyozzák adatvédelmi szakértők -, utalva például arra, hogy még a telefonkönyvből is készülhet az adatvédelmi törvény rendelkezéseit sértő feldolgozás. Elvileg már az jogellenes ugyanis, ha valaki foglalkozási ágak szerint gyűjti ki a neveket, mert a telefonkönyvnek más a funkciója, ezért egy ilyen összeállítás ellentétes az adatkezelés célhoz kötöttségének követelményével. Hasonló lehet a helyzet akkor, ha az egyébként nyilvános cégbírósági adatokat dolgozzák fel, felrajzolva például azt, hogy egyes magánszemélyeknek milyen cégekben van tulajdonuk, illetve melyekben viselnek valamilyen funkciót. Ha pedig ezt összevetik a jövedéki engedélyek ugyancsak nyilvános adatbázisával, ismét más minőséget képviselő listát állíthatnak elő, amelynek már semmi köze sem lesz az alapnyilvántartások eredeti céljához. Egyébként ha az „olajtérkép” csupán vállalkozásokat tartalmazna, még mindig felvetődhet, hogy az ilyen összeállítás nem sért-e üzleti titkot. Rendbírság Pallagnak A III. kerületi bíróság szerdán tízezer forint rendbírsággal sújtotta Pallag Lászlót (FKGP), az olajbizottság elnökét, mert a honatya többszöri idézés ellenére sem jelent meg tanúként a bíróság előtt, és nem is mentette ki magát. Pallagnak abban a perben kellett volna tanúskodnia, amelyet Gál László egykori Békés megyei rendőrfőkapitány indított az RTL Klub televízió és több újság ellen személyiségi jogainak megsértéséért. A lapok jogi képviselői a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy a Gál által sérelmezett értesüléseiket, amelyek a Békési rendőrügyekkel és a megyében zajlott olajügyekkel voltak kapcsolatosak, Pallag László olajbizottsági elnök nyilatkozataira alapozva tették közzé. A bíróság ezért idézte be tanúként Pallagot, aki azonban egyszer sem jelent meg a tárgyaláson, és nem is mentette ki magát. Az eljáró bírónő emiatt Pallag Lászlót tízezer forint rendbírsággal sújtotta és január 22-re ismét beidézte. A bíróság nem vezetheti elő Pallagot, mivel a mentelmi jog védi a képviselőt. F. Gy. A. Tiltakozások a médiabeavatkozás miatt A Magyar Újságírók Országos Szövetségének új elnöksége rendkívül aggasztónak tartja, hogy az utóbbi időben egyre több külső beavatkozási kísérlet történik a tömegmédia működésébe. Állásfoglalásában a testület úgy véli: a közélet egyes szereplői megpróbálnak nyomást gyakorolni a sajtóra, hogy a rájuk vonatkozó kedvezőtlen kijelentések vagy vádak ne kerülhessenek a nyilvánosság elé. Példaként említi az elnökség, hogy egy képviselő fatális hibának minősítette, hogy korábbi frakciótársának ellene irányuló gyanúsításait a média közzétette. A médiahatóság panaszbizottsága pedig elítélte, hogy a Nap-keltében az újságírók a kérdéseik közben saját véleményüket fogalmazták meg, és alanyukat többször félbeszakították. A MUOSZ elnöksége leszögezi: egyetlen testületnek sincs joga arra, hogy beleszóljon az interjúkészítés módszereibe. Az elnökség szerint, ha a médiát mindennapi munkavégzésében megpróbálják megakadályozni, akkor nemcsak veszélybe kerül, de súlyosan sérül a sajtószabadság és a demokrácia. Tegnap a Nyilvánosság Klub is megdöbbenését fejezte ki, amiért a Magyar Rádióban ezentúl csak külön engedéllyel szabad felhasználni a nagy kereskedelmi adók, illetve a vidéki és egyes külföldi lapok híreit. A klub szerint a Krónika szerkesztőségvezetője ezzel az utasításával bevezette az előzetes belső cenzúrát. Az állásfoglalás szerint a világmédia szabad részében az egyetlen korlát a szerkesztők valóságismerete, értékítélete. Csakis ez alapján lehet eldönteni, mi a hír, és mi nem az. Minden előzetes külső beavatkozás tehát csakis az egykori agitprop osztály gyakorlatával hasonlítható össze. A Nyilvánosság Klub úgy véli: már csak ezért is elfogadhatatlan a Krónika szerkesztőségvezetőjének az a lapunkban tett nyilatkozata, hogy „a hírszerkesztési elvek már 75 éve a Magyar Rádió belügyét képezik, és ez remélhetőleg a következő 75 évben is így lesz”. „Sajnos emlékeink szerint negyven évig nem így volt, és most, úgy látszik, megint nem így lesz” - zárja közleményét a Nyilvánosság Klub. Sz. L. Olvad a koalíciós többség Folytatás az 1. oldalról A ma már szintén független Helmeczy Lászlónak automatikusan megszűnt a tagsága a Fidesz-frakcióban, miután kizárták a pártból, mert a vezetőtestületek, az országos és a megyei elnökség akarata ellenére a hivatalos Fidesz-jelölttel szemben választották a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökévé. Mindezek miatt a koalíció többsége mára tizenhárom főre csökkent. A Fidesz 142 és az FKGP 48 képviselője már csak a 16 fős MDF-fel együtt tudja biztosítani a parlamentben az egyszerű többséget. Ez politikailag felértékeli a legkisebb koalíciós partnert. A Fórum vezető politikusai az elmúlt hónapokban többször is érzékeltették a Fidesszel és az FKGP-vel, hogy a két nagyobbik koalíciós párt nélkülük már nem tudja keresztülvinni akaratát a parlamentben. Bednárik Imre Búza Attilát pénteken 16 órakor helyezik örök nyugalomra az ócsai temetőben. A fideszes országgyűlési képviselő, Ócsa polgármestere megüresedett parlamenti helyének betöltésére időközi választást tartanak - várhatóan tavasszal. A Pest megyei 14. választókerület központja Dabas. 12 település tartozik ide, hozzávetőleg százezer lakossal. Az ócsai lakosok egyúttal polgármestert is választanak. A PARLAMENTI ERŐVISZONYOK 2000. október 19. Gógl távozik a kormányból? Folytatás az 1. oldalról A kabinet hivatalba lépésekor Gógl az egészségügy tíz éve húzódó problémáinak megoldását ígérte, a fekvő- és járóbeteg-ellátás reformját, a kórházak működésének átalakítását, racionalizálását. Az átfogó reformtervek azonban mind ez ideig nem készültek el. Régóta várat magára a szakorvosi praxis privatizációja. A szakemberek szerint káosz uralkodik a gyógyszerellátásban, hiszen az egészségügyi tárca és a PM április óta nem készítette el azt a tervezetet, amelynek alapján a biztosító a valós igényeknek megfelelő menynyiségű gyógyszert vásárolhatott volna a nagyon súlyos betegeknek. Lapunk információi szerint az egészségügyi miniszteri posztra Mikola István, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója a legesélyesebb jelölt, bár több személlyel folynak még tárgyalások. Mikola mellett szól, hogy az elmúlt másfél évben a vérellátás területén olyan átalakításokat hajtott végre, amelyek mind szakmailag, mind anyagilag megerősítették a szolgálatot. Mikola állítólag kívánatosnak tartaná, hogy a társadalombiztosítási alapok felügyelete kerüljön vissza az egészségügyi tárcához a PM-től, de erre egyelőre kevés az esély. A. D.-I. B. Kovács szerint Demszky rágalmaz Demszky Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje pártja önálló útkeresése közben alaptalan rágalmakkal illeti a szocialistákat - jelentette ki szerdai tájékoztatóján Kovács László MSZP-elnök. Kovács arra reagált, hogy a budapesti főpolgármester keddi pártelnökjelölti programbeszédében avíttnak és konzervatívnak nevezte az MSZP-t, amely éppen olyan messze van az európai szociáldemokrata pártoktól, mint a Fidesz az európai kereszténydemokratáktól. Kovács közölte: az MSZP-nek nincs és nem is lehet véleménye arról, hogy Demszky vállalja a pártelnöki jelölést, mert az a szabad demokraták belügye. Természetesnek tartják, hogy az SZDSZ önálló arculatra törekszik, keresi saját útját és 2002-ben mind a 176 egyéni választókerületben jelöltet kíván állítani. A pártelnök hangoztatta: arról sem a szocialistáknak kell véleményt nyilvánítaniuk, hogy Demszkynek mennyi esélye van Orbán Viktor leváltására. Lapunk kérdésére válaszolva azt mondta: ha az MSZP megnyeri a következő választásokat, akkor semmi esélye annak, hogy egy nagyságrendekkel kisebb pártnak engedje át a miniszterelnök állításának jogát. Kovács Demszkynek azt az állítását is visszautasította, hogy az MSZP a túlsúlyos, központi államhatalom híve. Kijelentette: ha ilyenek volnának, akkor nem tudnának Demszkyvel a fővárosban együtt kormányozni, illetve számtalan település önkormányzatában az SZDSZ-szel együttműködni. A Magyar Szocialista Párt politikai előjogokra sem törekszik, mert ha ez igaz volna, akkor négy évig a szabad demokratákkal sem tudtak volna koalícióban kormányozni. Kovács László azt is leszögezte: Demszky Gábor nem hivatott ítéletet mondani az MSZP szociáldemokrata jellegéről sem, mert ez a Szocialista Internacionale dolga. Emlékeztetett: a térségben az MSZP az egyetlen párt, amely három magas rangú tisztviselőt ad a nemzetközi szervezetnek. - A szocialisták nem törekszenek a kétpólusú politikai rendszer kialakítására, mert ez nem a pártokon, hanem a választókon múlik - jelentette ki. Hozzátette: ha Demszky gyakorlati magatartásában is érvényesíti mindazt, amit a szocialistákról mondott, akkor az MSZP-nek újra kell gondolnia, hogy célszerű-e és szabad-e vele vállalni a koalíciós kormányzást Budapesten. Kéri J. Tibor Kovács László Kilépett a szocialista pártól Bakó Ferenc, az MSZP győri szervezetének elnöke - jelentette tudósítónk. Kilépését azzal indokolta, hogy a párt győri szervezetének politikai játszmáit elvtelennek, kisstílűnek tartja. A volt alpolgármester kijelentette: az önkormányzatot „lerabló, hazug, csak az anyagi hasznot leső” politikával nem azonosul. Közölte: kilépését levélben indokolta Kovács Lászlónak is. Az MSZP elnöke tájékoztatóján azt mondta: Bakó állításainak valóságtartalmáról nem tudott meggyőződni, ezért az ügyet vizsgálatra kiadta a párt illetékes bizottságának. Kovács visszautasította Schmuck Andor váci kongresszusi küldött sajtónyilatkozatát is. Schmuck azt állította: Kovács arra kérte, hogy ne jelentesse meg a szocialista politikusok „ügyeiről” szóló könyvét. A pártelnök szerint találkozójukon Schmuck semmilyen könyvet, dokumentumot nem tudott felmutatni, hanem személyes sérelmeiről beszélt. Arra a kérdésre, hogy az MSZP nem az előírt határidőre adta vissza ingatlanjait a kincstárnak, Kovács közölte: nem tud a KVI kifogásairól, szerinte az ingatlanok visszaadása rendben megtörtént.