Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Nyomozás indul Székely ellen Az ügyészség egyelőre nem veszi őrizetbe a képviselőt Folytatás az 1. oldalról Az ügyészség feljelentés alapján kez­dett nyomozást a vesztegetési ügyben. Polt megerősítette, hogy a feljelentő át­adott a hatóságnak egy magnófelvételt is, mondván, az kétséget kizáróan alátá­masztja az általa elmondottakat. Ezek után rendelték el a nyomozást a vesztege­tési ügyben - és nem konkrét személy el­len -, melynek során minden törvényes eszközt felhasználtak annak érdekében, hogy a benne érintett hivatalos személyt leleplezhessék. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőügyekben illetékes helyet­tese egy kérdésre válaszolva elmondta: a nyomozás során felvetődtek olyan adatok is, amelyek szerint az elkövetett jogsértés nem vesztegetés, hanem zsarolás volt. Mint mondta: ha egy hivatalos személy kenőpénzt kér vagy fogad el, vesztegeté­sért vonható felelősségre. Abban az eset­ben azonban, ha fenyegetéssel (súlyos hátrány kilátásba helyezésével) kénysze­ríti ki, hogy pénzt adjanak neki, zsarolást követ el. Az ügyészség a rendelkezésére álló adatok alapján még nem tudja eldön­teni, hogy Székelyt veszte­getéssel vagy zsarolással, esetleg mindkét bűncselek­mény elkövetésével gya­­núsítsa-e. Belovics szerint a cselekmény minősítését Székely vallomása is befo­lyásolhatja. A képviselő szabad de­mokrata kötődéssel vádol­ta meg az ügyében eljáró nyomozócsoport vezető­jét, Túri Andrást, és nyilat­kozataiban azt is állította, hogy őt tőrbe csalta az ügyészség. Polt a fentiek­kel kapcsolatban kijelentette: a Túri Andrással kapcsolatos vádak annyira nevetségesek, hogy nem kíván reagálni rájuk. Leszögezte: senki sem csalta tőr­be a képviselőt, nem csempésztek fegy­vert, hamis pénzt, drogot vagy más til­tott anyagot a kocsijába. Az ügyészség egy olyan törvényes és a korrupt szemé­lyek leleplezésére világszerte alkalma­zott módszerrel élt, amelynek a segítsé­gével a bűncselekmény elkövetése egyértelműen bizonyítható. Sajtótájékoztatóján Polt bejelentette: az ügyészség kezdeményez­ni fogja a képviselők jog­állásáról szóló törvény és a büntetőjogszabályok közti ellentmondások megszüntetését. Székelyt, miután tetten érték, őri­zetbe vehette az ügyész­ség, mivel a képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében a bűncselek­mény elkövetése közben tetten ért kép­viselőt nem védi a mentelmi jog. Csak­hogy egy másik törvény kimondja, hogy az őrizetbe vett személyt 24 órán belül gyanúsítottként ki kell hallgatni. A kép­viselővel szemben viszont csak akkor indítható büntetőeljárás (és csak akkor hallgatható ki gyanúsítottként), ha a par­lament felfüggesztette mentelmi jogát. Székelyt ezért voltak kénytelenek sza­badlábra helyezni az ügyészség embe­rei. Polt elmondta: az Országgyűlésnek kell meghatároznia, illetve pontosítania, hogy tettenérés esetén milyen intézkedé­seket tehet az ügyészség egy képviselő­vel szemben. (Ügyészek szerint, ha Szé­kely esetéhez hasonló helyzetben értek volna tetten egy olyan polgárt, akinek nincs mentelmi joga, a hatóságok már rég kezdeményezték volna a letartózta­tását.) A Legfőbb Ügyészség rövid időn belül eljuttatja ezzel kapcsolatos indít­ványait a T. Ház vezetőinek. Fekete Gy. Attila Sajtótájékoztatóján Polt Péter szólt arról is, miért váltotta le a főváros és továb­bi hét megye főügyészét. Kijelentette: január 1-jén megkezdődik az ügyészsé­gi reform első üteme, amelytől személy szerint azt reméli, hogy hatékonyabbá válik az ügyészi szervezet. Azért menesztette hét megye és a főváros fő­ügyészét, mert elérték a nyugdíjkorhatárt. Polt a vezetőváltásokkal szeretné el­érni, hogy olyan személyek vezessék a megyei ügyészségeket, akik végig tud­ják vinni a várhatóan három-öt év alatt lezajló ügyészségi reformot. Mind­ezekre tekintettel szerdán felmentette beosztásából Haraska István Bács-Kis­kun, Tamás János Baranya, Kovács László Békés, Merényi Kálmán Csongrád, Szabotin István Somogy, Kardos János Tolna, Gyűrűsi József Zala megyei, va­lamint Bócz Endre fővárosi főügyészt. Polt Péter „ Velem nem lehet alkudozni és packázni, mert ez nem a Garai tér” MUNKATÁRSUNKTÓL Balla Dániel, a Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Építő Kft. ügyvezető igazgatója tegnap nyilatkozott Székely Zoltán meg­vesztegetési ügyéről. Elmondta: a kisgaz­da képviselő akkor kereste meg, amikor cége másodszor is nyert a szigethalmi ön­­kormányzat csatornaépítési pályázatán. Székely először arra akarta kényszeríteni, hogy a munka felét adja át egy általa meg­jelölt cégnek, vagy fizessen 30 millió fo­rintot. A vállalkozó a látszat kedvéért elő­ször alkudozni kezdett. A Kútvölgyi kór­házban találkoztak, Székely már ekkor je­lezte, hogy inkább a pénzt kéri, mint a munka felének átadását. Balla Dániel az RTL Klub hírműsorá­ban elmondta: Az első találkozásoknál megállapodtunk a további kapcsolattar­tásban, mely azt jelentette, hogy sem tele­fonon, sem a további találkozások során a milliók nem hangzanak el, hanem egy­milliót egy dokumentációnak nevezünk. Az első találkozó után a vállalkozó megpróbált alkudni, erre Székely azt üzente neki: Velem nem lehet alkudozni és packázni, mert ez nem a Garai tér. Balla szerint a képviselő információt gyűjtött cégéről, birtokába került többek között az összes olyan anyag, amelyekkel a cég más beruházási pályázatokon indult. Az ügyvezető szeptember elején fordult a rendőrséghez személye, családja és cége védelmében. Azóta lehallgatták a telefon­ját. Október elején Székely egy fővárosi görög étterembe hívta Ballát találkozóra. - Együtt ebédeltünk, és igyekeztünk meg­állapodni a „dokumentáció” mennyiségé­ben. Ő 30-ról indult, én tízet javasoltam, végül ő javasolt húszat - mondta a vállal­kozó. Ekkor Ballát a rendőrök az ügyész­séghez irányították, és a hatóságokkal kö­zösen tervezték meg a múlt csütörtöki ak­ciót. Balla az ügyészek által megjelölt pénzzel érkezett a Gellért Szálló presszó­jába, amelynek környékén harmincnál több civil ruhás nyomozó és kommandós volt jelen. A presszóból kijövet a bemik­­rofonozott Bálla és Székely kiment a kis­gazda képviselő kocsijához.­­ Beültem a vezető melletti ülésre, magamhoz vettem a vezetőülésről a táskát, beült Székely úr, akkor még egyszer mondtam neki, hogy itt vannak a „dokumentációk”. Székely nem számolta meg a pénzt, azt mondta, látja, hogy rendben, és kérte Bal­lát, hogy a táskát tegye a hátsó ülésre. Balla kiszállt a kocsiból, és az ügyészségi nyomozók ekkor csaptak le a képviselőre. Nyilvános lehet-e az olajtérkép? MUNKATÁRSAINKTÓL A Legfőbb Ügyészség elkészítette az úgynevezett „olajtérképet”: a jelentés azoknak a vállalkozásoknak a tulajdono­si körét tartalmazza, amelyek valami­lyen formában érintettek voltak az el­múlt évek olajügyeiben - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Polt Péter legfőbb ügyész. Polt emlékeztetett rá, hogy a listával kapcsolatban adatvédel­mi aggályok vetődtek fel, több levélvál­tás volt közte és Majtényi László adatvé­delmi biztos között. Az ügyészség kizá­rólag nyílt, tehát bárki számára hozzá­férhető forrásokból állította össze ugyan az egyes „olajvállalkozások” tulajdono­sai közti kapcsolatrendszert bemutató „térképét”, ám mielőtt átadnák a parla­menti bizottságnak, véleményezésre megküldik az adatvédelmi biztos hivata­lának. Polt kijelentette: az, hogy a fel­dolgozott adatokat kik és milyen formá­ban kaphatják majd meg, az adatvédelmi biztos állásfoglalásától függ. A nyílt adatbázisok felhasználásának lehetőségei is korlátozottak - hangsú­lyozzák adatvédelmi szakértők -, utalva például arra, hogy még a telefonkönyv­ből is készülhet az adatvédelmi törvény rendelkezéseit sértő feldolgozás. Elvileg már az jogellenes ugyanis, ha valaki foglalkozási ágak szerint gyűjti ki a ne­veket, mert a telefonkönyvnek más a funkciója, ezért egy ilyen összeállítás el­lentétes az adatkezelés célhoz kötöttsé­gének követelményével. Hasonló lehet a helyzet akkor, ha az egyébként nyilvá­nos cégbírósági adatokat dolgozzák fel, felrajzolva például azt, hogy egyes ma­gánszemélyeknek milyen cégekben van tulajdonuk, illetve melyekben viselnek valamilyen funkciót. Ha pedig ezt össze­vetik a jövedéki engedélyek ugyancsak nyilvános adatbázisával, ismét más mi­nőséget képviselő listát állíthatnak elő, amelynek már semmi köze sem lesz az alapnyilvántartások eredeti céljához. Egyébként ha az „olajtérkép” csupán vállalkozásokat tartalmazna, még min­dig felvetődhet, hogy az ilyen összeállí­tás nem sért-e üzleti titkot. Rendbírság Pallagnak A III. kerületi bíróság szerdán tízezer fo­rint rendbírsággal sújtotta Pallag Lászlót (FKGP), az olajbizottság elnökét, mert a honatya többszöri idézés ellenére sem je­lent meg tanúként a bíróság előtt, és nem is mentette ki magát. Pallagnak abban a perben kellett volna tanúskodnia, ame­lyet Gál László egykori Békés megyei rendőrfőkapitány indított az RTL Klub televízió és több újság ellen személyiségi jogainak megsértéséért. A lapok jogi kép­viselői a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy a Gál által sérelmezett értesülései­ket, amelyek a Békési rendőrügyekkel és a megyében zajlott olajügyekkel voltak kapcsolatosak, Pallag László olajbizott­sági elnök nyilatkozataira alapozva tették közzé. A bíróság ezért idézte be tanúként Pallagot, aki azonban egyszer sem jelent meg a tárgyaláson, és nem is mentette ki magát. Az eljáró bírónő emiatt Pallag Lászlót tízezer forint rendbírsággal súj­totta és január 22-re ismét beidézte. A bí­róság nem vezetheti elő Pallagot, mivel a mentelmi jog védi a képviselőt. F. Gy. A. ­ Tiltakozások a médiabeavatkozás miatt A Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének új elnöksége rendkívül aggasztó­nak tartja, hogy az utóbbi időben egyre több külső beavatkozási kísérlet történik a tömegmédia működésébe. Állásfogla­lásában a testület úgy véli: a közélet egyes szereplői megpróbálnak nyomást gyakorolni a sajtóra, hogy a rájuk vonat­kozó kedvezőtlen kijelentések vagy vá­dak ne kerülhessenek a nyilvánosság elé. Példaként említi az elnökség, hogy egy képviselő fatális hibának minősítet­te, hogy korábbi frakciótársának ellene irányuló gyanúsításait a média közzé­tette. A médiahatóság panaszbizottsága pedig elítélte, hogy a Nap-keltében az újságírók a kérdéseik közben saját véle­ményüket fogalmazták meg, és alanyu­kat többször félbeszakították. A MUOSZ elnöksége leszögezi: egyetlen testületnek sincs joga arra, hogy bele­szóljon az interjúkészítés módszereibe. Az elnökség szerint, ha a médiát min­dennapi munkavégzésében megpróbál­ják megakadályozni, akkor nemcsak ve­szélybe kerül, de súlyosan sérül a sajtó­­szabadság és a demokrácia. Tegnap a Nyilvánosság Klub is meg­döbbenését fejezte ki, amiért a Magyar Rádióban ezentúl csak külön engedél­lyel szabad felhasználni a nagy kereske­delmi adók, illetve a vidéki és egyes kül­földi lapok híreit. A klub szerint a Króni­ka szerkesztőségvezetője ezzel az utasítá­sával bevezette az előzetes belső cenzú­rát. Az állásfoglalás szerint a világmédia szabad részében az egyetlen korlát a szer­kesztők valóságismerete, értékítélete. Csakis ez alapján lehet eldönteni, mi a hír, és mi nem az. Minden előzetes külső beavatkozás tehát csakis az egykori agitprop osztály gyakorlatával hasonlít­ható össze. A Nyilvánosság Klub úgy vé­li: már csak ezért is elfogadhatatlan a Krónika szerkesztőségvezetőjének az a lapunkban tett­ nyilatkozata, hogy „a hír­szerkesztési elvek már 75 éve a Magyar Rádió belügyét képezik, és ez remélhető­leg a következő 75 évben is így lesz”. „Sajnos emlékeink szerint negyven évig nem így volt, és most, úgy látszik, megint nem így lesz” - zárja közleményét a Nyilvánosság Klub. Sz. L. Olvad a koalíciós többség Folytatás az 1. oldalról A ma már szintén független Helmeczy Lászlónak automatikusan megszűnt a tagsága a Fidesz-frakció­­ban, miután kizárták a pártból, mert a vezetőtestületek, az országos és a me­gyei elnökség akarata ellenére a hivata­los Fidesz-jelölttel szemben választot­ták a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökévé. Mindezek miatt a koalíció többsége mára tizenhárom főre csökkent. A Fi­desz 142 és az FKGP 48 képviselője már csak a 16 fős MDF-fel együtt tudja biz­tosítani a parlamentben az egyszerű többséget. Ez politikailag felértékeli a legkisebb koalíciós partnert. A Fórum vezető politikusai az elmúlt hónapokban többször is érzékeltették a Fidesszel és az FKGP-vel, hogy a két nagyobbik ko­alíciós párt nélkülük már nem tudja ke­resztülvinni akaratát a parlamentben. Bednárik Imre Búza Attilát pénteken 16 órakor helyezik örök nyugalomra az ócsai temetőben. A fideszes országgyű­lési képviselő, Ócsa polgármestere megüresedett parlamenti helyének betöltésére időközi választást tarta­nak - várhatóan tavasszal. A Pest megyei 14. választókerület köz­pontja Dabas. 12 település tartozik ide, hozzávetőleg százezer lakos­sal. Az ócsai lakosok egyúttal pol­gármestert is választanak. A PARLAMENTI ERŐVISZONYOK 2000. október 19. Gógl távozik a kormányból? Folytatás az 1. oldalról A kabinet hivatalba lépésekor Gógl az egészségügy tíz éve húzódó problémái­nak megoldását ígérte, a fekvő- és járóbe­teg-ellátás reformját, a kórházak működé­sének átalakítását, racionalizálását. Az át­fogó reformtervek azonban mind ez ideig nem készültek el. Régóta várat magára a szakorvosi praxis privatizációja. A szak­emberek szerint káosz uralkodik a gyógy­szerellátásban, hiszen az egészségügyi tárca és a PM április óta nem készítette el azt a tervezetet, amelynek alapján a bizto­sító a valós igényeknek megfelelő meny­­nyiségű gyógyszert vásárolhatott volna a nagyon súlyos betegeknek. Lapunk információi szerint az egész­ségügyi miniszteri posztra Mikola Ist­ván, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója a legesélyesebb jelölt, bár több személlyel folynak még tárgyalá­sok. Mikola mellett szól, hogy az el­múlt másfél évben a vérellátás területén olyan átalakításokat hajtott végre, ame­lyek mind szakmailag, mind anyagilag megerősítették a szolgálatot. Mikola ál­lítólag kívánatosnak tartaná, hogy a tár­sadalombiztosítási alapok felügyelete kerüljön vissza az egészségügyi tárcá­hoz a PM-től, de erre egyelőre kevés az esély. A. D.-I. B. Kovács szerint Demszky rágalmaz Demszky Gábor, az SZDSZ elnökjelölt­je pártja önálló útkeresése közben alap­talan rágalmakkal illeti a szocialistákat - jelentette ki szerdai tájékoztatóján Kovács László MSZP-elnök. Kovács arra reagált, hogy a budapesti főpolgár­mester keddi pártelnökjelölti program­­beszédében avíttnak és konzervatívnak nevezte az MSZP-t, amely éppen olyan messze van az európai szociáldemokra­ta pártoktól, mint a Fi­desz az európai keresz­ténydemokratáktól. Kovács közölte: az MSZP-nek nincs és nem is lehet véleménye arról, hogy Demszky vállalja a pártelnöki jelölést, mert az a szabad demokraták belügye. Természetesnek tartják, hogy az SZDSZ önálló arculatra törek­szik, keresi saját útját és 2002-ben mind a 176 egyéni választókerület­ben jelöltet kíván állítani. A pártelnök hangoztatta: arról sem a szocialistáknak kell véle­ményt nyilvánítaniuk, hogy Demsz­­kynek mennyi esélye van Orbán Viktor leváltására. Lapunk kérdésére válaszol­va azt mondta: ha az MSZP megnyeri a következő választásokat, akkor semmi esélye annak, hogy egy nagyságrendek­kel kisebb pártnak engedje át a minisz­terelnök állításának jogát. Kovács Demszkynek azt az állítását is visszautasította, hogy az MSZP a túl­súlyos, központi államhatalom híve. Kijelentette: ha ilyenek volnának, ak­kor nem tudnának Demszkyvel a fővá­rosban együtt kormányozni, illetve számtalan település önkormányzatában az SZDSZ-szel együttműködni. A Magyar Szocialista Párt politikai előjogokra sem törekszik, mert ha ez igaz volna, akkor négy évig a szabad demokratákkal sem tud­tak volna koalícióban kormányozni. Kovács László azt is leszögezte: Demszky Gábor nem hi­vatott ítéletet mondani az MSZP szociáldemokrata jellegéről sem, mert ez a Szocialista Internacio­­nale dolga. Emlékezte­tett: a térségben az MSZP az egyetlen párt, amely három magas rangú tiszt­viselőt ad a nemzetközi szervezetnek. - A szocia­listák nem törekszenek a kétpólusú politikai rend­szer kialakítására, mert ez nem a párto­kon, hanem a választókon múlik - je­lentette ki. Hozzátette: ha Demszky gyakorlati magatartásában is érvénye­síti mindazt, amit a szocialistákról mondott, akkor az MSZP-nek újra kell gondolnia, hogy célszerű-e és szabad-e vele vállalni a koalíciós kormányzást Budapesten. Kéri J. Tibor Kovács László ­ Kilépett a szocialista pártól Bakó Ferenc, az MSZP győri szervezetének elnöke - jelentette tudósítónk. Kilépését azzal indokolta, hogy a párt győri szervezetének politikai játszmáit elvtelennek, kisstílűnek tartja. A volt alpol­gármester kijelentette: az önkormányzatot „lerabló, hazug, csak az anyagi hasznot leső” politikával nem azonosul. Közölte: kilépését levélben indokolta Kovács Lászlónak is. Az MSZP elnöke tájékoztatóján azt mondta: Bakó állítá­sainak valóságtartalmáról nem tudott meggyőződni, ezért az ügyet vizsgálatra kiadta a párt illetékes bizottságának. Kovács visszautasította Schmuck Andor váci kongresszusi küldött sajtónyilatkozatát is. Schmuck azt állította: Kovács arra kérte, hogy ne jelentesse meg a szocialista politikusok „ügyeiről” szóló könyvét. A pártelnök szerint találkozójukon Schmuck semmilyen könyvet, dokumentumot nem tudott felmutatni, hanem személyes sérelmeiről beszélt. Arra a kérdésre, hogy az MSZP nem az előírt határidőre adta vissza ingatlan­jait a kincstárnak, Kovács közölte: nem tud a KVI kifogásairól, szerinte az ingatlanok visszaadása rendben megtörtént.

Next