Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-09 / 107. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁJUS.9., SZERDA Korlátozzák Mikola hatáskörét A T. Ház június utolsó szombatját a szabadság napjává nyilvánította A Fidesz-frakció és Mikola István között hetek óta tartó csatát a képviselőcsoport nyerte meg, miután az úgynevezett „salátatörvényhez” benyújtott módosító javaslatok keddi elfogadása nyomán az egészségügyi miniszter csak a pénzügyminiszter egyetértésével szüntethet meg kórházi ágyakat. A T. Ház minden év június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánította. Maratoni szavazási procedúra zajlott kedden az Országgyűlésben, a képviselők 30 törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntöttek, és több jogszabályt véglegesítettek. Az egyik legérdekesebb szavazás az úgynevezett „salátatörvényhez” benyújtott módosító javaslatról zajlott, amely pontot tett a Fidesz-frakció és Mikola István egészségügyi miniszter között hetek óta tartó vitájára. A kormány ellenében a Fidesz-frakció megszavazta, hogy az egészségügyi miniszter csak a pénzügyminiszter egyetértésével dönthessen kórházi ágyak megszüntetéséről. Ez egyértelműen a miniszter hatáskörének korlátozását jelenti. Ugyancsak beszavazták a törvénybe a fideszesek és a szocialisták azt, hogy az elmaradott régiókban a megyei önkormányzat döntése alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár automatikusan finanszírozza például új szakrendelők, egészségügyi létesítmények fenntartását. A szavazás után Mikola nem kívánt reagálni a történtekre, de információnk szerint konzultált Orbán Viktor miniszterelnökkel. A Fidesz frakciójában többen úgy fogalmaztak: nem nézik jó szemmel Mikola arrogáns stílusát, és a miniszternek tudomásul kell vennie, hogy nem a kormány, hanem a parlament alkotja a törvényeket. A „salátatörvényt” a módosítójavaslatok megszavazása után három hét múlva véglegesíti a parlament. A parlament elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről szóló kormánypárti javaslatot. Ennek értelmében ezentúl minden év június utolsó szombatja a magyar szabadság napja lesz. Az utolsó orosz katona Magyarországról történt távozása napjának emlékére pedig a parlament minden év június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította. A kormány álláspontjával szemben az Országgyűlés Hanó Miklós és Tóth Imre (FKGP) indítványa alapján elfogadta a mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek a vizsgálatáról szóló javaslatot. E szerint a T. Ház felkéri a kormányt és az illetékes szaktárcákat, hogy vizsgálják meg: miként szolgálja a magyar gazdaság fejlődését és európai integrációját a múlt évi aszálykár enyhítése 16-18 milliárd forinttal a rendelkezésre álló állami tartalékforrásból. Az indítványt az FKGP, valamint az ellenzéki MSZP, SZDSZ, MIÉP képviselői és a független honatyák is megszavazták. A másik két koalíciós párt többsége nemmel szavazott vagy tartózkodott. Az Országgyűlés elfogadta a mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló kisgazda javaslatot is. Cs. I.-I. B. Kisgazda képviselők egy csoportja a plenáris ülésen FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Ellenzéki interpellációk a dolomit áráról, a Happy Endről és Karya Ibrahimról Napirend előtt Vancsik Zoltán (MSZP) konkrét intézkedéseket, parlamenti vizsgálóbizottságok létrehozását hiányolta a Fidesz szerinte korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban. Mint mondta ,Simicska Lajos úgy tőkésítette fel Orbán papa majdani bányatulajdonos cégeit, hogy az olcsón eladott üzletrészt állami pénzből drágán visszavásárolta”. Szerinte ez köszön vissza a versenytárgyalás nélküli autópálya-építésnél is, ahol állítása alapján 760 forint ajánlati ár helyett 1280 forintért vásárolnak követ Orbán Győző cégétől. Vancsik szerint a Dunaferr vezetői nem voltak hajlandók se több, se drágább dolomitot vásárolni Orbán Győző bányáiból, ezért kellett távozniuk posztjukról. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára erre úgy reagált: a kölcsönös vádaskodások rontják a parlament hitelét, szerinte, ha a képviselőknek bármilyen gyanújuk van, akkor azt osszák meg az ügyészséggel és a bírósággal. Több felszólalás is foglalkozott az országkép alakítására elköltött több milliárd forinttal. Csapody Miklós (MDF) szükségesnek ítélte az országkép alakítását, ugyanakkor felszólította az illetékeseket: vegyék komolyan feladatukat és vigyázzanak arra, hogy „lapos dolgozatokkal ne keveredjenek alkalmatlanság gyanújába”. Ezzel arra utalt, hogy az országimázsközpont legutóbbi, négymilliárdos pályázatát elnyerő Happy End Kft. pályázati anyaga többek megítélése szerint szakmailag nem volt megfelelő színvonalú. Veres János (MSZP) szerint a kormány az országimázs építését felhasználja a Fidesz választási kampányára. Szerinte a Happy End által elnyert pályázat célja az volt, hogy a 2002-es kampány üzeneteit közpénzen előkészítsék. Bogár erre úgy reagált, hogy az országkép alakítása során keletkező szellemi érték közkincs, amelyből az MSZP is meríthet. Az azonnali kérdések és válaszok órájában a miniszterelnök távolléte miatt nem tartott zárt ülést a T. Ház. A zárt ülésre azért lett volna szükség, mert Iváncsik Imre és Juhász Ferenc (MSZP) arról várt tájékoztatást, hogy az F-16-os harci repülőgépek kiválasztásáról „fontos tények figyelmen kívül hagyásával” döntöttek-e. Csizmár Gábor (MSZP) szerint indokolt lenne Pokorni Zoltán oktatási miniszter lemondása, miután a kormány beavatkozott a szabad iskolaválasztásba, és a középiskolai felvételi rendszer összeomlása miatt 122 ezer gyerek nem tudja még melyik iskolába vették fel, pedig a határidő már lejárt. Pálinkás József oktatási államtitkár válaszában úgy fogalmazott: „Enyhén szólva nem igazak a szocialista képviselő állításai”. Azt elismerte, hogy hiba történt az informatikai rendszerben, ez azonban szerinte elenyésző adatrögzítési hiba csupán, melyet néhány nap alatt kijavítanak. Az interpellációk között szóba került a lapunkban ma közzétett információ, mely szerint a rendőrség csődbűntett gyanúsítottjaként tervezi kihallgatni Schlecht Csabát, aki 1995-ben egyetlen napon 14, Fidesz-közeli céget adott el Kaya Ibrahimnak. Egy szocialista kérdésre Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján egy cég tekintetében felmerül az adócsalás és a csődbűntett alapos gyanúja. Ezért az eladó személyt a nyomozó hatóságok a közeljövőben kihallgatják. Vadászgépcsere 210 milliárdért Folytatás az 1. oldalról Értesülésünk szerint szinte azonos arányban szerepelnek az előterjesztésben előnyök és hátrányok mindkét típusnál. A versenyeztetésben a mintegy húszéves F-16-osoknál már a szükséges, negyvenmilliárd forintos modernizáció utáni adatokat vetették egybe a Gripen jelenlegi mutatóival. Úgy tudjuk, hogy a két gép manőverezőképessége között nem talált a tárca jelentős különbséget. Az F— 16-osok mellett szól, hogy nagyobb az üzemanyagkészletük és hatósugaruk is. Több fegyverrel szerelhetők fel, és a legfőbb érv e típus mellett, hogy a gépet több NATO-országban használják. Viszont az F-16-osoknál veszélyt jelent a környezetre, hogy a tartalék üzemanyagként szolgáló hidrazin rendkívül szenynyező. A Gripen legnagyobb hátránya, hogy a légi utántöltése nem megoldható, szemben az F-16-osokkal. A Gripenek ugyanakkor jóval fiatalabbak, mindössze néhány évesek. Lapunk megkereste az MSZP-s Juhász Ferencet, aki azonnali kérdést nyújtott be a miniszterelnöknek, arra kérve választ, hogy mi indokolja az F-16-os repülőgépek „fontos tények figyelmen kívül hagyásával” történő kiválasztását. A képviselő, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, lapunknak nem beszélt a tudomására jutott tényekről. Ezért kérte az azonnali kérdésénél is zárt ülés elrendelését a parlamentben. Orbán Viktor kormányfő kedden a honvédelmi minisztert bízta meg a válaszadással, Juhász azonban ezt nem fogadta el. Így a kérdést később teszi fel. Haszán Zoltán Kettészakadhat a kisgazda frakció Folytatás az 1. oldalról Kedden Torgyán József az FKGP Belgrád rakparti székházába kérette az őt támogató kisgazda képviselőket. E megbeszélésre azt követően került sor, hogy Szentgyörgyvölgyi írásban hivatalosan is értesítette a kisgazda elnököt kizárásáról. A titkos találkozón információink szerint 12 honatya - többek között Gyimóthy Géza, Bernáth Varga Balázs, Homoki János, Kávássy Sándor — vett részt, s később még öten „hűségnyilatkozatot” írtak alá. Gyimóthy Géza szerint gyalázatos puccsot hajtottak végre a pártelnök ellen a frakcióban. Annak érdekében, hogy volt párttitkárok és kommunisták ne tudjanak több régi kisgazdát kizárni, elhatároztuk: a jövőben a frakcióüléseken csak szakmai kérdésekről fogunk tárgyalni, ha személyi kérdések vagy kizárások kerülnének szóba, felállunk és ott hagyjuk az ülést - közölte. A kisgazda alelnök lapunknak kijelentette, hogy akkor sem lép ki az FKGP a koalícióból, ha netalántán Torgyán Józsefnek mégis a függetlenek közé kellene ülnie. Kedden az FKGP Borsod, Komárom-Esztergom, Pest megyei és fővárosi szervezetei is közleményben tudatták, hogy a május 5-én történtek ellenére továbbra is Torgyán Józsefet tekintik a párt elnökének, és elítélnek minden Torgyán-ellenes megmozdulást, a kisgazdapárt szétszakítására irányuló törekvést. Elképzelhető, hogy a közeljövőben távoznia kell posztjáról Kávássy Sándornak, a Környezetvédelmi Minisztérium kisgazda politikai államtitkárának, mert az FKGP ceglédi botrányoktól sem mentes nagygyűlésén Kávássy a pulpitusról nézte végig, hogy miniszterét Turi-Kovács Bélát kilökdösik a rendezvényről. Úgy tudjuk, a politikai államtitkár magatartásáról Túri-Kovács már szót váltott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Az FKGP Pest megyei elnöke, Réti Miklós közleménye szerint Cegléden Túri-Kovács Béla miniszter méltatlan bevonulásakor az ajtót a nemzetvédelmi hivatal embere törte be. Turi- Kovács Béla lapunknak ismételten megerősítette, hogy Ceglédre a sportcsarnokba a gépkocsi vezetője kíséretében érkezett, miután a személyi titkára már a helyszínen volt. FKGP: hová vezetnek a bírósági procedúrák? Kisgazda politikusok - mind a Torgyánhívők, mind a pártelnökellenes kisgazdák — tartanak attól, hogy kettészakad az FKGP-frakció, s a hosszas jogi procedúrák végére szétesik a kisgazdapárt. Az FKGP „reform polgári platformja” a Fővárosi Bíróságtól kérte annak kimondását: Lányi Zsolt a kisgazda párt elnöke. Bánk Attila volt frakcióvezető szintén bírósági ítéletet vár a tekintetben, hogy pártfőügyészként jogosan függesztette-e fel tagsági jogaiból az FKGP elnökét, több kisgazda miniszter pedig a ceglédi nagygyűlés és nagyválasztmány törvénytelenségének a kimondását indítványozza. Bragyova András alkotmányjogász szerint az jogilag eldönthető, hogy ki képviselheti törvényesen a kisgazdapártot. A bíróság azonban, mint ahogyan azt Nagy Ferenc József, a kisgazda 36- okhoz tatozó miniszter esete is mutatja, általában „egy kis késéssel” hozza meg döntését. Ha a kisgazdapárton belüli viszályok azt eredményeznék, hogy az FKGP-frakció szakadása nyomán megszűnne a T. Házban a koalíciós többség, akkor sem lenne esély egy bizalmatlansági indítvány nyomán a jelenlegi kormány megbuktatására. Ugyanakkor a koalíciónak lavíroznia kellene a törvényalkotásban, s egyes esetekben meg kellene egyeznie akár az ellenzéki pártokkal is - véli Bragyova András. Ha Torgyán József kilépne a koalícióból, a parlamenten belüli jogi kérdés hasonló lenne, mint 1992-ben: a koalícióban maradó kisgazda képviselőcsoport mondhatja-e magát az FKGP frakciójának - tette hozzá. Az alkotmányjogász úgy látja, az egyesülési törvény pártokról szóló rendelkezéseinek módosításaival vagy önálló szigorú párttörvény megalkotásával meg lehetne szüntetni azt a helyzetet, hogy egy egyszemélyes diktatúrával működő párt alapszabályát alkotmányosan bejegyezzék, és a párt ennek alapján működhessen. Csuhaj Ildikó Törvénymódosítás házi őrizetből Ha a bíróságtól megkapja az engedélyt, hogy az orvosi kezelés időtartamán túl képviselői jogainak gyakorlása céljából is elhagyhassa otthonát, Székely Zoltán önálló indítványt terjeszt a T. Ház elé az előzetes letartóztatottak helyzetének javítására. A vesztegetéssel gyanúsított, jelenleg házi őrizetben lévő független képviselő tarthatatlannak véli, hogy sokan hónapokat töltenek rács mögött anélkül, hogy vádat emelnének ellenük. A vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán független országgyűlési képviselő azt kérte a bíróságtól: engedélyezze számára, hogy rendszeresen bejárhasson dolgozni a Parlamentbe és a képviselői irodaházba. A jelenleg házi őrizetben lévő honatya ugyanis a bíróság döntése értelmében a lakását csak a betegsége miatt indokolt orvosi kezelés időtartamára hagyhatja el. Székely azonban dolgozni szeretne. A Nap TV keddi adásában elmondta, ha a bíróság lehetővé teszi számára képviselő jogainak gyakorlását, önálló indítványt terjeszt elő a T. Háznak az előzetes letartóztatásban lévők helyzetének javítására. A Népszabadságnak nyilatkozva kifejtette: sokan hónapokat, olykor éveket töltenek előzetesben anélkül, hogy vádat emelnének ellenük. Székely maga is négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Ez idő alatt állítása szerint több olyan esetről is tudomást szerzett, amelyekben hónapokon keresztül egyszer sem hallgatták ki a letartóztatottat, érdemi nyomozást nem folytattak az ügyében, s csak azért kellett előre hozott büntetését letöltenie, mert a hatóságok valamilyen szakértői véleményt vártak, amely nélkül nem lehetett lezárni a nyomozást. Jelenleg a hatóságok munkatársainak döntésén múlik, hogy valaki előzetesbe kerül-e vagy szabadlábon védekezhet. Székely Zoltán azt szeretné elérni, hogy fél évnél hosszabb ideig senkit ne tarthassanak fogva a hatóságok vádemelés nélkül. Bízik abban, hogy önálló indítványának előterjesztéséhez képviselőtársaitól megkapja a szükséges számú támogató aláírást. A képviselő továbbra is ártatlannak vallja magát. Szerinte provokáció áldozata lett. Azért indult ellene valótlan tények alapján eljárás, mert bizonyos körökben azt hitték, sokat tud az ő üzelmeikről, s képes leleplezni őket. - Sokat tudok bizonyos csatornaberuházások hátteréről, de korántsem annyit, mint ellenfeleim feltételezték - mondta Székely. - Ennek ellenére bírói engedély nélkül lehallgatták a telefonomat, s többszörösen megsértették mentelmi jogomat. Jóval később kérték ugyanis csak mentelmi jogom felfüggesztését, mint ahogy az eljárást elindították ellenem - tette hozzá. A telefonlehallgatásokról készült hivatalos leiratokon az szerepel, hogy Balla Dániela gyanúsítás szerint tőle kért és kapott volna húszmillió forint kenőpénzt Székely, amikor a Gellért Hotel előtt tetten érték kérésére rögzítették a beszélgetéseit. Érdekes módon valamennyi alkalommal ő hívott engem, nem én őt. Nem véletlen, hogy feljelentésem nyomán nyomozás indul az ügyemben törvénysértő módon eljáró ügyészek ellen. Sodor István fővárosi főügyész a fentiekről szólva elmondta: Székely Zoltán valóban feljelentette az ügyében eljáró ügyészeket, ám a nyomozást az ügyészség megtagadta. Nyomozás tehát nem indult az ügyészek ellen. Székely panaszt emelt a nyomozást megtagadó döntés ellen, beadványa május 4-én érkezett meg a főügyészségre, észrevételeit még nem bírálták el. Sodor valószínűtlennek tartja, hogy bírói engedély nélkül hallgatták volna le Székely telefonját. Részletekbe ezzel kapcsolatban azonban nem kívánt bocsátkozni, mivel nem ismeri az ügyben keletkezett iratokat. Futó Barnabás, Székely ügyvédje lapunknak elmondta: információja szerint az ügyészség kedden továbbította védence új „útvonalengedély-kérelmét” a Budai Központi Kerületi Bíróságnak, így nem zárható ki, hogy még a héten eldől, dolgozhat-e a Parlamentben és az irodaházban a képviselő vagy sem. F. Gy. A. Székely Zoltán